Nagyon boldogok vagyunk és megkönnyebbültünk, hogy az életünk most már biztonságban van és nem kell visszamennünk Magyarországra - mondták.
Egy kanadai szövetségi bíróság elutasította az ottawai kormány keresetét és helybenhagyta egy 39 tagú gyöngyöspatai magyar roma család menekültstátusát – írta a hétvégén a Toronto Star.
A Rácz család három nemzedéke 2011-ben menekült Torontóba Gyöngyöspatáról, ahol a cikk szerint “fasiszták ezrei olyan súlyosan megfenyegették a kisebbségi csoportot, hogy a Vöröskereszt közbelépett és evakuálta a települést”. A lap szerint a 60 éves családfő, Rácz Aladár és felesége, a 61 éves Rácz Aladárné, valamint hat gyerekük aktívan harcoltak a faluban a rasszizmus ellen és több külföldi, egyebek között brit és francia riportfilmben is szerepeltek.
A család menekültkérelmének ügyét a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság hat külön meghallgatás során tárgyalta és azt 2013-ban jóváhagyta. Chris Alexander bevándorlásügyi miniszter azonban azonnal megtámadta a döntést.
A kérelmének alátámasztására az Iványi Péter ügyvéd által képviselt család meghívta tanúskodni Horváth Aladár emberjogi szakértőt és volt országgyűlési képviselőt, valamint videóra vett bizonyítékokat és emberi jogi jelentéseket mutattak be. A kanadai szövetségi kormány nem vitatta a család szavahihetőségét, vagy az állításaiban foglalt tényeket, de azt igen, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a magyar kormány képes-e megvédeni a családot, mint ahogy azt sem, hogy az állítólagos diszkrimináció elérte-e az üldöztetés szintjét.
Michael Shore szövetségi bíró az ítélet indoklásában arról írt, hogy a bevándorlásügyi igazgatóság “tudatában” volt annak: az igénylőknek kell cáfolni azt a feltételezést, hogy Magyarországon, egy demokratikus államban és az Európai Unió tagországában az állam védelmét élvezték. A bíróság szerint a magyar tisztségviselők befogadták ugyan a család panaszait, ám azokat érdemben nem vizsgálták ki, a fenyegetők felelősségre vonásáról vagy elítéléséről már nem is beszélve.
“Az államnak pusztán a készsége, hogy foglalkozzon a magyarországi roma kisebbség helyzetével nem egyenlő a megfelelő állami védelemmel. Más szóval, az elmélet nem mindig megy át a gyakorlatba” – írta Shore bíró.
2012 óta csaknem 1900 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában, mielőtt az észak-amerikai ország alkalmazni kezdte a “biztonságos országok listáját”. Az felgyorsította az ezekből – így Magyarországról – érkezettek folyamodványainak elbírálását. 2013-ban már csak 81 magyar menedékkérő volt.
“Nagyon boldogok vagyunk és megkönnyebbültünk, hogy az életünk most már biztonságban van és nem kell visszamennünk Magyarországra” – mondta a kanadai lapnak nyilatkozva a 32 éves Rácz Richárd, Rácz Aladár egyik fia.
“A mi családunk nem hazudott és nem volt semmi rejtegetnivalója. Nem tudjuk, hogy a (kanadai) kormánynak miért kellett ennyire megnehezítenie a dolgunkat. De jó, hogy folytatni tudjuk az életünket” – mondta Rácz.
A nyilatkozó, aki három gyerek apja, elmondta, hogy a családja a cigányokról alkotott sztereotípiákkal ellentétben, már csaknem 500 éve élt Gyöngyöspatán. A szülei és hozzátartozói zenészek. Az életüket féltették, a Kanadába költözéshez pedig mindenüket el kellett adniuk.
Egy kanadai szövetségi bíróság elutasította az ottawai kormány keresetét és helybenhagyta egy 39 tagú gyöngyöspatai magyar roma család menekültstátusát – írta a hétvégén a Toronto Star.
A Rácz család három nemzedéke 2011-ben menekült Torontóba Gyöngyöspatáról, ahol a cikk szerint “fasiszták ezrei olyan súlyosan megfenyegették a kisebbségi csoportot, hogy a Vöröskereszt közbelépett és evakuálta a települést”. A lap szerint a 60 éves családfő, Rácz Aladár és felesége, a 61 éves Rácz Aladárné, valamint hat gyerekük aktívan harcoltak a faluban a rasszizmus ellen és több külföldi, egyebek között brit és francia riportfilmben is szerepeltek.
A család menekültkérelmének ügyét a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság hat külön meghallgatás során tárgyalta és azt 2013-ban jóváhagyta. Chris Alexander bevándorlásügyi miniszter azonban azonnal megtámadta a döntést.
A kérelmének alátámasztására az Iványi Péter ügyvéd által képviselt család meghívta tanúskodni Horváth Aladár emberjogi szakértőt és volt országgyűlési képviselőt, valamint videóra vett bizonyítékokat és emberi jogi jelentéseket mutattak be. A kanadai szövetségi kormány nem vitatta a család szavahihetőségét, vagy az állításaiban foglalt tényeket, de azt igen, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a magyar kormány képes-e megvédeni a családot, mint ahogy azt sem, hogy az állítólagos diszkrimináció elérte-e az üldöztetés szintjét.
Michael Shore szövetségi bíró az ítélet indoklásában arról írt, hogy a bevándorlásügyi igazgatóság “tudatában” volt annak: az igénylőknek kell cáfolni azt a feltételezést, hogy Magyarországon, egy demokratikus államban és az Európai Unió tagországában az állam védelmét élvezték. A bíróság szerint a magyar tisztségviselők befogadták ugyan a család panaszait, ám azokat érdemben nem vizsgálták ki, a fenyegetők felelősségre vonásáról vagy elítéléséről már nem is beszélve.
“Az államnak pusztán a készsége, hogy foglalkozzon a magyarországi roma kisebbség helyzetével nem egyenlő a megfelelő állami védelemmel. Más szóval, az elmélet nem mindig megy át a gyakorlatba” – írta Shore bíró.
2012 óta csaknem 1900 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában, mielőtt az észak-amerikai ország alkalmazni kezdte a “biztonságos országok listáját”. Az felgyorsította az ezekből – így Magyarországról – érkezettek folyamodványainak elbírálását. 2013-ban már csak 81 magyar menedékkérő volt.
“Nagyon boldogok vagyunk és megkönnyebbültünk, hogy az életünk most már biztonságban van és nem kell visszamennünk Magyarországra” – mondta a kanadai lapnak nyilatkozva a 32 éves Rácz Richárd, Rácz Aladár egyik fia.
“A mi családunk nem hazudott és nem volt semmi rejtegetnivalója. Nem tudjuk, hogy a (kanadai) kormánynak miért kellett ennyire megnehezítenie a dolgunkat. De jó, hogy folytatni tudjuk az életünket” – mondta Rácz.
A nyilatkozó, aki három gyerek apja, elmondta, hogy a családja a cigányokról alkotott sztereotípiákkal ellentétben, már csaknem 500 éve élt Gyöngyöspatán. A szülei és hozzátartozói zenészek. Az életüket féltették, a Kanadába költözéshez pedig mindenüket el kellett adniuk.
