sztem a windows csak játékra jó /a különböző konzolok már ezt is felülmúlják/, míg a linux inkább munkára (mivel megbízhatóbb)
Linux
- Témaindító Melitta
- Kezdés dátuma
Üdv!
Nos nem kívánok sem az egyik sem a másik os mellet kardoskodni.
Mindegyiknek meg van a maga létjugosultsága.
De tény a windows nem egy sziklaszilárd rendszer.
De sokan ezt ismerik és a gépek nagy százalékben ezzel vannak ellátva a forgalmazóknál.
Így hát a felhasználók nem váltanak és nem is keresnek alternatívákat még a windows-os programokon belülsem azt használják ami a gépen van.
Így tehát a "nagytestvér" előnyben van nem azértmert jó a rendszer csak mert erre fejlesztenek nagy százalékban. :-(
Egyéb iránt pedig a DOS a unix-ból lett portolva tehát mindennek az ős anja a unix 🙂
A mac is azon az alapon nyugszik csak zárt a forráskód de
áljon itt egy érdekeség a kódot is bolygatók megoldották a mac rendszert PC-re.
http://forum.osx86.hu/
http://wiki.osx86.hu/
Figyelem! A Linux javára elmondható pozitívumok mellett ne felejtsük el, hogy amíg idáig jutott a rendszer, számos nehézséget kellett leküzdenie! Teljesen más szemléletet kíván, s még mindig akadnak olyan kiadások, amelyek nem az átlagfelhasználók kényelmességét tartják alap szempontnak. Bizonyos eredményekért az ilyen rendszerekben meg kell dolgozni, de megéri, mert tanulhatunk is belőle, másrészt pedig ilyen esetekben egy olyan rendszert alakítunk ki saját magunknak az elemi építő kövekből, melynek minden részét pontosan ismerni fogjuk, mint a tenyerünket! Nem fogunk találkozni alattomos frissítésekkel, melyeknek az a célra, hogy a körmünkre nézzenek, vajjon mit használunk már megint illetéktelenül?
Rajongók és fanatikusok mindig voltak és lesznek is, akik szerint a Linux a legjobb oprációs rendszer! Ez a ténymegállapítás a Vista megjelenése óta egyesekben mindinkább erősödik! A Microsoft optimista jóslatai ellenére ugyanis a Vista elég csípős fogadtatásban részesült az operációs rendszerek piacán.
Az indok végtelenül egyszerű: drága, a driver támogatottság nem túl mesés és sok, kedvelt alkalmazás sem működik rajta felhőtlenül. A hibalista persze egyre csak nő. A vállalkozó szellemű teszterek közül jópárnál kiveri a biztosítékot (esetleg az ablakot...) néhány olyan dolog, ami után azt mondják, na jó, byebye!
1. Hardver szükségletek: A Linuxnak nincs szüksége galaktikus méretű memóriára, vagy a még fel sem talált csúcstechnológiás videóvezérlőre pusztán azért, hogy szóba álljon a felhasználóval. Emlékeztek még a híres "pontozós" programra, ami eldöntötte, hogy mely gépeknek van esélye szóra bírni a Vistát? Elég furcsa megközelítés... Miért nem inkább onnan közelítünk, mely gépekre van esélye felkerülni a Vistának?
A Vista hardver szükséglete magasabb a Linuxénál, "modern" processzort igényel (legalább Pentium 4 kategóriájút), kell hozzá legalább 512MB RAM, de nem sértődik meg, ha rögtön inkább 1GB-ot adunk neki. (Saját tapasztalataink alapján a "nem sértődik meg " kifejezés szinonímája a "ha jót akarsz magadnak" szókapcsolatnak...) Az operációs rendszer legalább 60GB lemezterületet igényel, és legalább 64MB video RAM kell hozzá. Ez utóbbitól azért ne várjuk, hogy csili-vili lesz a rendszerünk.
Gondoljunk csak bele! Végülis manapság nem elérhetetlenek ezek a hardverek egy átlag felhasználó számára, de azért nem is minden esetben veszik el a családi költségvetésben! Ugyanakkor ne felejtsünk el két dolgot!
A) Amint már a Windows korábbi verzióinál megszokhattuk, a szóban forgó kiadások feltelepítése után még mindig csak egy "alap" rendszer van a kezünkben, ami ugyan most már egyre több célra használható, de meg se közelíti a Linux sok tízezres disztribúciónkénti szoftver lerakatait (repository), amiben MINDENRE találunk megoldást, sőt legtöbbször INGYEN!
B) A Vista által igényelt hardverek birtokában olyan Linux rendszert építhetünk ki, amit nem egy, s nem két ember megirigyelhet, mert igencsak ütős dolgokra lenne képes! 60GB-nyi nyílt forrású Mennyország feltelepítve? Ember! Érzékeled?!
Degradálódjunk kicsit visszább! A Vista hardver éhségével szemben a Linux már elfut egy olyan lélekvesztő dobozkán is, amibe kemény 64MB RAM-ot belegyömöszöltünk és van benne egy 486-os CPU. Miért hozok fel példának ilyen primitív hardverkonfigurációt? Elárulom. A "skálázhatóság" miatt. Mekkora a mozgástere egy Vistának? Vegyük alapul a RAM-ot. 512MB-tól a csillagos égig. Mi a mozgástere a Linuxnak? 64MB-tól ameddig a tárcánk engedi. (persze mint minden rendszer esetében grafikus alkalmazást futtatni 6 megán... háááát... szóval a 256 megát azért mi is javasolnánk.)
Egy jól használható Linux disztribúció 1,5 - 2 GB lemezterülettel már megelégszik. Ebben már benne van minden: Office, DVD író, médialejátszó, stb. Kb ennyit foglal az XP úgy, hogy közben nem tud semmit, csak van egy rendszerünk.
A Vista Aero és a komplett felhasználói interfész nagyon csili-vili, bejön mindenkinek. De olykor nem egyszerű működésre bírni. Na és persze nem teszi könnyebbé egy fájl megkeresését a rendszerben, vagy egy alkalmazás gyorsabb futtatását, nem igaz?
Ironikusan megfogalmazva arról szól a játék, hogy az OS lelassítja a rendszert, mert felzabál minden erőforrást. Mit is tanultunk annak idején az oskolában? Mi is az OS feladata többek között? Menedzseli az erőforrásokat, nem igaz? Ha így állunk, a Vista elég pancser menedzser, vagy pedig kapzsi, önző "keresztapa".2. Biztonság: Vírus irtó és kémprogram irtó alkalmazásokra aligha van szükségünk Linux alatt, ezzel szemben a Vistában nem lehet meglenni nélkülük.
Borítékolható tény, hogy a Linux azért is van nagyobb biztonságban, mert minden rosszindulatú fejlesztő elsősorban a Windows alkalmazások ellen követ el merényletet. Ha Linux alatt letöltünk egy kémprogramot, akkor sem történik semmi. A Linux rendszergazdáknak nem kell órák hosszat ülni a rendszer felett csak azért, hogy kémprogramokat irtsanak ki.
3. Nincsenek határok! A Linux nem szabja meg, hogy a média és egyéb jellegű tartalmakat hogyan használd a rendszereden.
A Vista egy beépített digitális jog menedzsmenttel rendelkezik, ez a Linuxokban nincs jelen. Ezek a DRM funkciók lelassíthatják az amúgy is lomha rendszert a technikai támogatottság problémáiból adódóan, és állandó konfliktusba kerülhetnek a meglévő perifériákkal és szoftverekkel.
A hiba megoldása persze előállhat egyszerű frissítések képében, vagy a problémás hardverek cseréjének formájában. Például a Vistában van egy másolásvédelmi technológia a HD-DVD és a Blue-ray lemezek számára. A jó minőségű kimeneti sávok (audio és video) védett módú perifériák számára vannak fenntartva. Ez azt jelenti, hogy a kimenet minősége szélsőségesen degradálttá válhat.
Linux alatt - a disztribúciótól függetlenül - a zene egyszerűen lejátszható, a film megjeleníthető, a szoftverek pedig egyszerűen csak futnak és kész.
A Windows eredetiség ellenőrző nyűg vagy segítség?
4. Minden eredeti: Nem létezik Linux eredetiség ellenőrző szoftver, mert nincs rá szükség.
Függetlenül a telepített verziótól, vagy hogy honnan származik a program, egy Linuxos gép működni fog. Nincs olyan veszély, hogy valami funkció elveszlik. A Vista ezzel szemben a Windows eredetiség ellenőrző szervereinek segítségével megvizsgálja, hogy a szoftver eredeti-e? Ez még nem olyan szokatlan dolog. Már megszoktuk, így is mondhatnánk. De amikor ezek a kiszolgálók nem működnek valamiért, akkor a Vista felhasználók világszerte blokkolódnak, nem képesek futtatni alkalmazásaikat. Ilyen sosem fordulna elő a Linuxszal.
5. Mindenre van kész megoldás: A Linuxon elérhető alkalmazások száma egyre csak növekszik, mára már majdnem minden Windows alá írt program helyettesíthető Linuxossal. A fájlformátumok például a dokumentumok esetében is teljesen kompatibilisek egymással a két rendszer alatt.
Az Internet Explorer számos hibájával sem kell törődnie egy Linux felhasználónak. alternatív böngészők tömkelege létezik számukra, de ha nincs is kedvük mindet kipróbálni, a Firefox mindenkinek bejön. (és még a Firefox hibák jó részétől sem kell tartaniuk...)
De tény ha nem minőségi a harware akkor azzal lesznek gondok a linux alatt, igy mindig érdemes elolvasin a disztrib hardware kompatibilitás listáját.
De álljon itt némi link :
http://distrowatch.com/
http://linux.lap.hu/
Legnagyob disztrók: Suse-novell
Debian és változatai
Redhat
Soksikert a linuxhoz nekem is van a gépemen. 🙂
Nos nem kívánok sem az egyik sem a másik os mellet kardoskodni.
Mindegyiknek meg van a maga létjugosultsága.
De tény a windows nem egy sziklaszilárd rendszer.
De sokan ezt ismerik és a gépek nagy százalékben ezzel vannak ellátva a forgalmazóknál.
Így hát a felhasználók nem váltanak és nem is keresnek alternatívákat még a windows-os programokon belülsem azt használják ami a gépen van.
Így tehát a "nagytestvér" előnyben van nem azértmert jó a rendszer csak mert erre fejlesztenek nagy százalékban. :-(
Egyéb iránt pedig a DOS a unix-ból lett portolva tehát mindennek az ős anja a unix 🙂
A mac is azon az alapon nyugszik csak zárt a forráskód de
áljon itt egy érdekeség a kódot is bolygatók megoldották a mac rendszert PC-re.
http://forum.osx86.hu/
http://wiki.osx86.hu/
Figyelem! A Linux javára elmondható pozitívumok mellett ne felejtsük el, hogy amíg idáig jutott a rendszer, számos nehézséget kellett leküzdenie! Teljesen más szemléletet kíván, s még mindig akadnak olyan kiadások, amelyek nem az átlagfelhasználók kényelmességét tartják alap szempontnak. Bizonyos eredményekért az ilyen rendszerekben meg kell dolgozni, de megéri, mert tanulhatunk is belőle, másrészt pedig ilyen esetekben egy olyan rendszert alakítunk ki saját magunknak az elemi építő kövekből, melynek minden részét pontosan ismerni fogjuk, mint a tenyerünket! Nem fogunk találkozni alattomos frissítésekkel, melyeknek az a célra, hogy a körmünkre nézzenek, vajjon mit használunk már megint illetéktelenül?
Rajongók és fanatikusok mindig voltak és lesznek is, akik szerint a Linux a legjobb oprációs rendszer! Ez a ténymegállapítás a Vista megjelenése óta egyesekben mindinkább erősödik! A Microsoft optimista jóslatai ellenére ugyanis a Vista elég csípős fogadtatásban részesült az operációs rendszerek piacán.
Az indok végtelenül egyszerű: drága, a driver támogatottság nem túl mesés és sok, kedvelt alkalmazás sem működik rajta felhőtlenül. A hibalista persze egyre csak nő. A vállalkozó szellemű teszterek közül jópárnál kiveri a biztosítékot (esetleg az ablakot...) néhány olyan dolog, ami után azt mondják, na jó, byebye!
1. Hardver szükségletek: A Linuxnak nincs szüksége galaktikus méretű memóriára, vagy a még fel sem talált csúcstechnológiás videóvezérlőre pusztán azért, hogy szóba álljon a felhasználóval. Emlékeztek még a híres "pontozós" programra, ami eldöntötte, hogy mely gépeknek van esélye szóra bírni a Vistát? Elég furcsa megközelítés... Miért nem inkább onnan közelítünk, mely gépekre van esélye felkerülni a Vistának?
A Vista hardver szükséglete magasabb a Linuxénál, "modern" processzort igényel (legalább Pentium 4 kategóriájút), kell hozzá legalább 512MB RAM, de nem sértődik meg, ha rögtön inkább 1GB-ot adunk neki. (Saját tapasztalataink alapján a "nem sértődik meg " kifejezés szinonímája a "ha jót akarsz magadnak" szókapcsolatnak...) Az operációs rendszer legalább 60GB lemezterületet igényel, és legalább 64MB video RAM kell hozzá. Ez utóbbitól azért ne várjuk, hogy csili-vili lesz a rendszerünk.
Gondoljunk csak bele! Végülis manapság nem elérhetetlenek ezek a hardverek egy átlag felhasználó számára, de azért nem is minden esetben veszik el a családi költségvetésben! Ugyanakkor ne felejtsünk el két dolgot!
A) Amint már a Windows korábbi verzióinál megszokhattuk, a szóban forgó kiadások feltelepítése után még mindig csak egy "alap" rendszer van a kezünkben, ami ugyan most már egyre több célra használható, de meg se közelíti a Linux sok tízezres disztribúciónkénti szoftver lerakatait (repository), amiben MINDENRE találunk megoldást, sőt legtöbbször INGYEN!
B) A Vista által igényelt hardverek birtokában olyan Linux rendszert építhetünk ki, amit nem egy, s nem két ember megirigyelhet, mert igencsak ütős dolgokra lenne képes! 60GB-nyi nyílt forrású Mennyország feltelepítve? Ember! Érzékeled?!
Degradálódjunk kicsit visszább! A Vista hardver éhségével szemben a Linux már elfut egy olyan lélekvesztő dobozkán is, amibe kemény 64MB RAM-ot belegyömöszöltünk és van benne egy 486-os CPU. Miért hozok fel példának ilyen primitív hardverkonfigurációt? Elárulom. A "skálázhatóság" miatt. Mekkora a mozgástere egy Vistának? Vegyük alapul a RAM-ot. 512MB-tól a csillagos égig. Mi a mozgástere a Linuxnak? 64MB-tól ameddig a tárcánk engedi. (persze mint minden rendszer esetében grafikus alkalmazást futtatni 6 megán... háááát... szóval a 256 megát azért mi is javasolnánk.)
Egy jól használható Linux disztribúció 1,5 - 2 GB lemezterülettel már megelégszik. Ebben már benne van minden: Office, DVD író, médialejátszó, stb. Kb ennyit foglal az XP úgy, hogy közben nem tud semmit, csak van egy rendszerünk.
A Vista Aero és a komplett felhasználói interfész nagyon csili-vili, bejön mindenkinek. De olykor nem egyszerű működésre bírni. Na és persze nem teszi könnyebbé egy fájl megkeresését a rendszerben, vagy egy alkalmazás gyorsabb futtatását, nem igaz?
Ironikusan megfogalmazva arról szól a játék, hogy az OS lelassítja a rendszert, mert felzabál minden erőforrást. Mit is tanultunk annak idején az oskolában? Mi is az OS feladata többek között? Menedzseli az erőforrásokat, nem igaz? Ha így állunk, a Vista elég pancser menedzser, vagy pedig kapzsi, önző "keresztapa".2. Biztonság: Vírus irtó és kémprogram irtó alkalmazásokra aligha van szükségünk Linux alatt, ezzel szemben a Vistában nem lehet meglenni nélkülük.
Borítékolható tény, hogy a Linux azért is van nagyobb biztonságban, mert minden rosszindulatú fejlesztő elsősorban a Windows alkalmazások ellen követ el merényletet. Ha Linux alatt letöltünk egy kémprogramot, akkor sem történik semmi. A Linux rendszergazdáknak nem kell órák hosszat ülni a rendszer felett csak azért, hogy kémprogramokat irtsanak ki.
3. Nincsenek határok! A Linux nem szabja meg, hogy a média és egyéb jellegű tartalmakat hogyan használd a rendszereden.
A Vista egy beépített digitális jog menedzsmenttel rendelkezik, ez a Linuxokban nincs jelen. Ezek a DRM funkciók lelassíthatják az amúgy is lomha rendszert a technikai támogatottság problémáiból adódóan, és állandó konfliktusba kerülhetnek a meglévő perifériákkal és szoftverekkel.
A hiba megoldása persze előállhat egyszerű frissítések képében, vagy a problémás hardverek cseréjének formájában. Például a Vistában van egy másolásvédelmi technológia a HD-DVD és a Blue-ray lemezek számára. A jó minőségű kimeneti sávok (audio és video) védett módú perifériák számára vannak fenntartva. Ez azt jelenti, hogy a kimenet minősége szélsőségesen degradálttá válhat.
Linux alatt - a disztribúciótól függetlenül - a zene egyszerűen lejátszható, a film megjeleníthető, a szoftverek pedig egyszerűen csak futnak és kész.
A Windows eredetiség ellenőrző nyűg vagy segítség?
4. Minden eredeti: Nem létezik Linux eredetiség ellenőrző szoftver, mert nincs rá szükség.
Függetlenül a telepített verziótól, vagy hogy honnan származik a program, egy Linuxos gép működni fog. Nincs olyan veszély, hogy valami funkció elveszlik. A Vista ezzel szemben a Windows eredetiség ellenőrző szervereinek segítségével megvizsgálja, hogy a szoftver eredeti-e? Ez még nem olyan szokatlan dolog. Már megszoktuk, így is mondhatnánk. De amikor ezek a kiszolgálók nem működnek valamiért, akkor a Vista felhasználók világszerte blokkolódnak, nem képesek futtatni alkalmazásaikat. Ilyen sosem fordulna elő a Linuxszal.
5. Mindenre van kész megoldás: A Linuxon elérhető alkalmazások száma egyre csak növekszik, mára már majdnem minden Windows alá írt program helyettesíthető Linuxossal. A fájlformátumok például a dokumentumok esetében is teljesen kompatibilisek egymással a két rendszer alatt.
Az Internet Explorer számos hibájával sem kell törődnie egy Linux felhasználónak. alternatív böngészők tömkelege létezik számukra, de ha nincs is kedvük mindet kipróbálni, a Firefox mindenkinek bejön. (és még a Firefox hibák jó részétől sem kell tartaniuk...)
De tény ha nem minőségi a harware akkor azzal lesznek gondok a linux alatt, igy mindig érdemes elolvasin a disztrib hardware kompatibilitás listáját.
De álljon itt némi link :
http://distrowatch.com/
http://linux.lap.hu/
Legnagyob disztrók: Suse-novell
Debian és változatai
Redhat
Soksikert a linuxhoz nekem is van a gépemen. 🙂
alex1973
Tetszik amit írtál, de a DOS-t nem UNIX-ból portolták 🙂 A DOS "őse" a cp/m amit Torodes és Kildall fejlesztettek annó ha jól emlékszem, és ha már rokonítani akarjuk valamihez, hát pl. 8 + 3 -as névkonvenciót a VMS-ből vette át, ilyen pl. UNIX-ban sose volt 🙂 Egyébként pedig a UNIX is jött valahonnan, tehát még saját "családjában" sem ős, előtte volt a Multics, Sőt korábban volt a GCOS, vagy régi nevén GECOS, amiket ma már nem is érdemes kategóriába sorolni 😉
Tetszik amit írtál, de a DOS-t nem UNIX-ból portolták 🙂 A DOS "őse" a cp/m amit Torodes és Kildall fejlesztettek annó ha jól emlékszem, és ha már rokonítani akarjuk valamihez, hát pl. 8 + 3 -as névkonvenciót a VMS-ből vette át, ilyen pl. UNIX-ban sose volt 🙂 Egyébként pedig a UNIX is jött valahonnan, tehát még saját "családjában" sem ős, előtte volt a Multics, Sőt korábban volt a GCOS, vagy régi nevén GECOS, amiket ma már nem is érdemes kategóriába sorolni 😉
Üdv!
Bocs a tévedés ért.
Nos a UNIX:
A hatvanas években néhány nagy amerikai cég elhatározta, hogy egy „mindentudó” operációs rendszert fejlesztenek ki közösen. Igen nagy célokat tűztek maguk elé, mivel valami nagyszerűt, valami korszakalkotót akartak alkotni. Meg is született az új rendszer neve – Multics – de a rendszer nem terjedt el, bár ez volt az 1. operációs rendszer, amely megkapta a B2-es biztonsági minősítést. Bár a rendszer PL/1-ben készült, a speciális igényei, pl. a hardveres memória védelem, vagy a 36 bites rendszerek sajátosságai, nem tették lehetővé a hordozhatóságot, és a rendszer hardverigényei is nagyok voltak, így a Multics a nagygépek azóta is szűkülő piacán maradt (az utolsó Multicsot futtató gépet 2000-ben állították végleg le). Természetesen nem ez volt az első befulladt projekt a számítástechnikában – és nem is az utolsó –, a Multics azonban életet adott valaminek – valaminek ami tényleg nagyszerűen sikerült.
Amikor a cégek feladták álmaikat és lemondtak a Multicsról, egy Ken Thompson nevű fiatalember kénytelen volt új elfoglaltság, új hobbi után nézni. Azt gondolta, hogy a Multics fejlesztése során születtek eredmények, amelyeket kár volna kidobni – megpróbálta hát felhasználni azokat. A módszere az volt, hogy elérhetőbb célokat tűzött maga elé – nem álmodozott mint a Multics tervezői.
Nekikezdett a munkának, és 1969-re el is készült egy igen egyszerű operációs rendszer, amelynek a Multicsal szemben megvolt az az előnye, hogy működött. Megszületett a UNIX.
A névadó tulajdonképpen Brian Kernighan volt, aki közben bekapcsolódott a fejlesztésbe, és kicsit szarkasztikusan eunuch Multicsnak kezdte nevezni munkájuk gyümölcsét, nem is túl finoman célozva arra, hogy mennyi mindenről lemondtak az eredeti tervekhez képest.
A UNIX eredetileg egy PDP-7 (PDP) számítógépen futott, szerették volna azonban egy modernebb PDP-11 gépre áttenni. A gond csak az volt, hogy ehhez a teljes programrendszert sorról-sorra újra kellett írni.
Akkoriban ugyanis az operációs rendszereket olyan gépközeli nyelven – assemblyben – írták, amely hatékony volt ugyan, csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott. Ennek persze az volt a következménye, hogy ha valaki át akart vinni egy operációs rendszert egy másik gépre, akkor újra kellett írnia azt, az első sortól az utolsóig. Ráadásul ez egy roppant unalmas és lélekölő munka, hiszen ilyenkor a programozó nem alkot, nem „programot ír”, egyszerűen csak programsorokat fordít le.
A UNIX csapat elhatározta, hogy egy hordozható – mai szakkifejezéssel „portolható” – operációs rendszert készít. Hajlandóak voltak egyszer újraírni a teljes rendszert, de elhatározták, hogy a cél nem egy másik gép assembly nyelve lesz, már elvégzik e munkát ne kelljen soha többé újraírni az egészet. És ím az emberi lustaság a technológiai fejlődés kulcsa lett ismét.
A megoldást csak egy olyan programozási nyelv jelenthette, amelyik hordozható – vagyis gépfüggetlen – és elég hatékony ahhoz, hogy operációs rendszert írjanak vele. Dennis M. Ritchie – aki közben többekkel csatlakozott a fejlesztéshez – szállította is a nyelvet, amely a ma legendás C programozási nyelv elődje volt. Közös munkával újraírták a UNIX-ot ezen a nyelven, és így megszületett az 1. hordozható operációs rendszer.
Abban az időben, ha egy cég kijött a piacra egy új számítógéppel, akkor az operációs rendszert is el kellett készítenie hozzá. Ha rossz volt az operációs rendszer vagy késett a fejlesztése, akkor a piacon megbukott az új konstrukció – bármilyen nagyszerű számítógép volt is. A C nyelven megírt hordozható operációs rendszer segítségével azonban e probléma megoldódott. Nincs szükségünk másra, csak egy univerzális fordítóprogramra, amelynek elmagyarázzuk, hogyan kell az adott gép nyelvére lefordítani a C nyelvet és le kell fordítanunk a régi operációs rendszert az új gépre. Az új számítógép így már egy kipróbált, szabványos és ismert operációs rendszerrel jöhet ki a piacra – a felhasználók pedig már másnap elkezdhetik a használatát, még tanulniuk sem kell.
A 70-es évek elején már egy hatékony, jól átgondolt, és hordozható operációs rendszerré fejlődött a UNIX, amelyet egyre többen használtak. Rohamosan terjedt, s ennek volt egy különleges oka (azon kívül persze, hogy egyszerűen jó volt). A fejlesztés a Bell Laboratories nevű cégnél történt, annak anyavállalata – az AT&T – pedig el volt tiltva attól, hogy számítógépes programokat áruljon. Valójában persze igen sok dologtól el volt tiltva az amerikai trösztellenes törvények értelmében, minket azonban most csak a UNIX forgalmazása érdekel. A UNIX-ot tehát nem adták el – nem adhatták el –, ezért egyszerűen odaadták annak, akinek kellett.
A DOS név általában az operációs rendszerek egy közeli kapcsolatban álló csoportjára utal, melyek uralták az IBM PC kompatibilis számítógépek piacát 1981 és 1995 között: PC-DOS, MS-DOS, FreeDOS, DR-DOS, Novell-DOS, OpenDOS, PTS-DOS, ROM-DOS és mások. Jellemzői a parancssoros vezérlés, állományok és könyvtárszerkezetek kezelése, memóriakezelés, egyfeladatos végrehajtás.
A DOS eredetileg nagy számítógépek lemezes meghajtó segítségével futtatott operációs rendszerét jelentette (Disk Operating System)
A Microsoft lemezes operációs rendszere, az MS-DOS (Microsoft Disc Operating System) egy széles körben használt operációs rendszer volt a PC-kompatibilis platformon (ma már kiváltották az asztali gépek terén a Windows különféle változatai). Első verziója 1981-ben jelent meg, és 8 fő változat készült belőle, mielőtt a Microsoft 2000-ben befejezte a fejlesztését. A bevételének és piaci részesedésének köszönhetően ez volt a Microsoft kulcsfontosságú terméke a programozási nyelveket gyártó cégből kiterjedt szoftverfejlesztő vállalattá való növekedés során.Az MS-DOS-t eredetileg a Seattle Computer Products (SCP) fejlesztette ki QDOS (Quick and Dirty Operating System, gyorsan összecsapott operációs rendszer) néven. Ez végül 86-DOS-ként került forgalomba (mert az Intel 8086 processzoraira tervezték). Bizonyos események folytán – ami több legendát is szült – a QDOS-t a Microsoft licencelte az IBM-nek az SCP nevében. A Microsoft 50 000 dolláros áron vásárolta meg a rendszert az SCP-től röviddel a PC megjelenése előtt.PC DOS 1.0 – 1981. augusztus – Az első kiadás az IBM PC-vel.
Az MS-DOS nagyon gyors ütemben fejlődött, több jelentős képességet kölcsönözve más termékekből és operációs rendszerekből, mint például a Microsoft saját Xenix-e (egy Unix variáns) és a Digital Research DR-DOS-a, valamint olyan segédeszközökből, mint a Norton Utilities, a PC Tools, a QEMM kiterjesztett memória menedzser, a Stacker lemez tömörítő stb.
A Linux egy számítógépes operációs rendszer, valószínűleg a legismertebb példája a szabad szoftvereknek és a nyílt forráskódú programoknak. A „Linux” elnevezés szigorúan véve a Linux kernelt jelenti, de gyakran az elnevezést a teljes Unix-szerű operációs rendszerre alkalmazzák, mely a Linux kernelre és a GNU könyvtárakra és eszközökre épül; ennek elnevezését gyakran a „GNU/Linux” formában használják.
A „Linux” kifejezést gyakran használják teljes Linux disztribúciókra, melyek egy adott forrás vagy gyártó által összeállított rendszerek, amelyek egy adott szempont alapján összeválogatott, és testre szabott programokat tartalmaznak, mint amilyenek a webszerverek, programozási nyelvek, adatbázisok, kezelői felületek (mint amilyen a GNOME vagy a KDE), irodai rendszerek (mint amilyen az OpenOffice.org). Ezen disztribúciók (szleng nevükön „distro”-k vagy csak „disztrók”) népszerűsége rohamosan növekedett az elmúlt évtizedben, és mára elterjedésük jelentősen meghaladja a kereskedelmi Unix termékeket és még a domináns Microsoft Windowshoz képest is jelentősen elterjedtek, különösen néhány specializáltabb területen, mint amilyenek például az internetes eszközök.
A '80-as évek elejétől az egyik meghatározó PC-s operációs rendszer a DOS (Disk Operating System) volt. A DOS elődjét, a QDOS-t (Quick and Dirty Operating System) – amely egy operációs rendszer váz volt – Bill Gates vásárolta meg egy Seattle-i programozótól 50 000 dollárért. A QDOS-t egy kicsit módosították, kapott egy BASIC-értelmezőt és ezzel el is készült az MS-DOS. Gates rendkívül jól átlátta az akkori szoftverpiaci helyzetet.
Az IBM pont ez idő tájt keresett operációs rendszert a PC nevű számítógépcsaládjához. Gates felismerte a lehetőséget, és rávette az IBM-et, hogy a személyi számítógépeit a Microsoft DOS operációs rendszerével szállítsa. Persze Bill Gates semmit sem bízott a véletlenre: elöbb kötötte meg a szerződést az IBM-mel, és csak utána vásárolta meg a QDOS-t. Mivel az IBM PC elárasztotta a világot – köszönhetően a nyílt architektúrának (hardvergyártók sora tudott készíteni hozzá eszközöket licencelési procedúra nélkül) és olcsó mivoltának – az MS-DOS is megkezdte szárnyalását. A DOS az ügyes marketing stratégia miatt a világ minden szegletébe eljutott. A PC felhasználóinak nem nagyon volt választásuk. Az akkori Apple Mac gépek jobbak voltak, de magasabb áruk – és a perifériák alacsony választéka – meggátolta őket a szélesebb körű elterjedésben.
Az akkori számítástechnika másik nagy tábora a UNIX-világ volt. A UNIX jó tulajdonságai ellenére is az intézmények, kutatási központok, iskolák operációs rendszere volt.Az szakemberek természetesen megkísérelték a UNIX előnyeit átültetni az olcsóbb PC-re. Az egyik ilyen próbálkozás a MINIX volt, megalkotója Andrew S. Tanenbaum holland professzor és kernelszakértő. A MINIX fejlesztése teljesen elölről kezdődött, azaz készítője nem egy meglevő operációs rendszert használt fel alapjául. Tanenbaum a rendszert oktatási céllal írta, azt szerette volna, ha tanítványai ezen a MINIX-en tanulják meg az operációs rendszerek működésének, felépítésének alapjait. A MINIX az Intel 8086 mikroprocesszoraira lett fejlesztve, amelyek abban az időben elárasztották a világ számítástechnikai piacát.Ez azt eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt a téma népszerűsége, egyre-másra alakultak olyan levelezési listák, ahol az érdeklődők az operációs rendszerek készítésének kérdéseiről beszélgethettek. Az egyik olvasó Linus Torvalds finn egyetemista volt.
1991-ben Linus másodéves hallgatója volt a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának. Linus autodidakta hacker volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni. Hogy miért? Mert a GNU/Hurd-re várhatóan néhány évet várni kellett volna. A 21 éves egyetemista a Intel 80386-os processzor védett módú (protected mode), feladat-váltó (task-switching) lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett. A pontos dátumra maga Linus sem emlékszik. Egy biztos: egy e-mail tanúsága szerint 1991. július 3-án már a POSIX szabvány után érdeklődött az interneten, így ekkor már futhatott nála egy kezdetleges rendszer. A program fejlesztése a Tanenbaum-féle Minix alatt történt, eleinte Assembly nyelven.
blackPanther OS (magyar)
Debian
Fedora Core, Red Hat Linux
Frugalware (magyar)
Gentoo
Mandriva (régebben Mandrake)
Slackware
SuliX (magyar)
SuSE
Ubuntu Linux
UHU Linux (magyar)
Unix:
UNIX-szerű operációs rendszer, néhány példa:
AIX (IBM)
Darwin / Mac OS X (Apple)
IRIX (SGI)
HP-UX (Hewlett Packard)
Solaris (Sun Microsystems)
UNICOS (Cray)
UnixWare (SCO)
SCO ugytudom most jelentet önmaga ellen csődöt( aza ménkü sok per nem hozott hasznot) 🙂
Letünt unix variánsok:
A/UX (Apple)
NextStep (NeXT)
Amiga UX / AMIX (Commodore)
Minix
Xenix (Microsoft)
Remélem javitootam a hibám 🙂
Köszönöm hogy jeleztétek tévedésem. 🙂
Bocs a tévedés ért.
Nos a UNIX:
A hatvanas években néhány nagy amerikai cég elhatározta, hogy egy „mindentudó” operációs rendszert fejlesztenek ki közösen. Igen nagy célokat tűztek maguk elé, mivel valami nagyszerűt, valami korszakalkotót akartak alkotni. Meg is született az új rendszer neve – Multics – de a rendszer nem terjedt el, bár ez volt az 1. operációs rendszer, amely megkapta a B2-es biztonsági minősítést. Bár a rendszer PL/1-ben készült, a speciális igényei, pl. a hardveres memória védelem, vagy a 36 bites rendszerek sajátosságai, nem tették lehetővé a hordozhatóságot, és a rendszer hardverigényei is nagyok voltak, így a Multics a nagygépek azóta is szűkülő piacán maradt (az utolsó Multicsot futtató gépet 2000-ben állították végleg le). Természetesen nem ez volt az első befulladt projekt a számítástechnikában – és nem is az utolsó –, a Multics azonban életet adott valaminek – valaminek ami tényleg nagyszerűen sikerült.
Amikor a cégek feladták álmaikat és lemondtak a Multicsról, egy Ken Thompson nevű fiatalember kénytelen volt új elfoglaltság, új hobbi után nézni. Azt gondolta, hogy a Multics fejlesztése során születtek eredmények, amelyeket kár volna kidobni – megpróbálta hát felhasználni azokat. A módszere az volt, hogy elérhetőbb célokat tűzött maga elé – nem álmodozott mint a Multics tervezői.
Nekikezdett a munkának, és 1969-re el is készült egy igen egyszerű operációs rendszer, amelynek a Multicsal szemben megvolt az az előnye, hogy működött. Megszületett a UNIX.
A névadó tulajdonképpen Brian Kernighan volt, aki közben bekapcsolódott a fejlesztésbe, és kicsit szarkasztikusan eunuch Multicsnak kezdte nevezni munkájuk gyümölcsét, nem is túl finoman célozva arra, hogy mennyi mindenről lemondtak az eredeti tervekhez képest.
A UNIX eredetileg egy PDP-7 (PDP) számítógépen futott, szerették volna azonban egy modernebb PDP-11 gépre áttenni. A gond csak az volt, hogy ehhez a teljes programrendszert sorról-sorra újra kellett írni.
Akkoriban ugyanis az operációs rendszereket olyan gépközeli nyelven – assemblyben – írták, amely hatékony volt ugyan, csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott. Ennek persze az volt a következménye, hogy ha valaki át akart vinni egy operációs rendszert egy másik gépre, akkor újra kellett írnia azt, az első sortól az utolsóig. Ráadásul ez egy roppant unalmas és lélekölő munka, hiszen ilyenkor a programozó nem alkot, nem „programot ír”, egyszerűen csak programsorokat fordít le.
A UNIX csapat elhatározta, hogy egy hordozható – mai szakkifejezéssel „portolható” – operációs rendszert készít. Hajlandóak voltak egyszer újraírni a teljes rendszert, de elhatározták, hogy a cél nem egy másik gép assembly nyelve lesz, már elvégzik e munkát ne kelljen soha többé újraírni az egészet. És ím az emberi lustaság a technológiai fejlődés kulcsa lett ismét.
A megoldást csak egy olyan programozási nyelv jelenthette, amelyik hordozható – vagyis gépfüggetlen – és elég hatékony ahhoz, hogy operációs rendszert írjanak vele. Dennis M. Ritchie – aki közben többekkel csatlakozott a fejlesztéshez – szállította is a nyelvet, amely a ma legendás C programozási nyelv elődje volt. Közös munkával újraírták a UNIX-ot ezen a nyelven, és így megszületett az 1. hordozható operációs rendszer.
Abban az időben, ha egy cég kijött a piacra egy új számítógéppel, akkor az operációs rendszert is el kellett készítenie hozzá. Ha rossz volt az operációs rendszer vagy késett a fejlesztése, akkor a piacon megbukott az új konstrukció – bármilyen nagyszerű számítógép volt is. A C nyelven megírt hordozható operációs rendszer segítségével azonban e probléma megoldódott. Nincs szükségünk másra, csak egy univerzális fordítóprogramra, amelynek elmagyarázzuk, hogyan kell az adott gép nyelvére lefordítani a C nyelvet és le kell fordítanunk a régi operációs rendszert az új gépre. Az új számítógép így már egy kipróbált, szabványos és ismert operációs rendszerrel jöhet ki a piacra – a felhasználók pedig már másnap elkezdhetik a használatát, még tanulniuk sem kell.
A 70-es évek elején már egy hatékony, jól átgondolt, és hordozható operációs rendszerré fejlődött a UNIX, amelyet egyre többen használtak. Rohamosan terjedt, s ennek volt egy különleges oka (azon kívül persze, hogy egyszerűen jó volt). A fejlesztés a Bell Laboratories nevű cégnél történt, annak anyavállalata – az AT&T – pedig el volt tiltva attól, hogy számítógépes programokat áruljon. Valójában persze igen sok dologtól el volt tiltva az amerikai trösztellenes törvények értelmében, minket azonban most csak a UNIX forgalmazása érdekel. A UNIX-ot tehát nem adták el – nem adhatták el –, ezért egyszerűen odaadták annak, akinek kellett.
A DOS név általában az operációs rendszerek egy közeli kapcsolatban álló csoportjára utal, melyek uralták az IBM PC kompatibilis számítógépek piacát 1981 és 1995 között: PC-DOS, MS-DOS, FreeDOS, DR-DOS, Novell-DOS, OpenDOS, PTS-DOS, ROM-DOS és mások. Jellemzői a parancssoros vezérlés, állományok és könyvtárszerkezetek kezelése, memóriakezelés, egyfeladatos végrehajtás.
A DOS eredetileg nagy számítógépek lemezes meghajtó segítségével futtatott operációs rendszerét jelentette (Disk Operating System)
A Microsoft lemezes operációs rendszere, az MS-DOS (Microsoft Disc Operating System) egy széles körben használt operációs rendszer volt a PC-kompatibilis platformon (ma már kiváltották az asztali gépek terén a Windows különféle változatai). Első verziója 1981-ben jelent meg, és 8 fő változat készült belőle, mielőtt a Microsoft 2000-ben befejezte a fejlesztését. A bevételének és piaci részesedésének köszönhetően ez volt a Microsoft kulcsfontosságú terméke a programozási nyelveket gyártó cégből kiterjedt szoftverfejlesztő vállalattá való növekedés során.Az MS-DOS-t eredetileg a Seattle Computer Products (SCP) fejlesztette ki QDOS (Quick and Dirty Operating System, gyorsan összecsapott operációs rendszer) néven. Ez végül 86-DOS-ként került forgalomba (mert az Intel 8086 processzoraira tervezték). Bizonyos események folytán – ami több legendát is szült – a QDOS-t a Microsoft licencelte az IBM-nek az SCP nevében. A Microsoft 50 000 dolláros áron vásárolta meg a rendszert az SCP-től röviddel a PC megjelenése előtt.PC DOS 1.0 – 1981. augusztus – Az első kiadás az IBM PC-vel.
Az MS-DOS nagyon gyors ütemben fejlődött, több jelentős képességet kölcsönözve más termékekből és operációs rendszerekből, mint például a Microsoft saját Xenix-e (egy Unix variáns) és a Digital Research DR-DOS-a, valamint olyan segédeszközökből, mint a Norton Utilities, a PC Tools, a QEMM kiterjesztett memória menedzser, a Stacker lemez tömörítő stb.
A Linux egy számítógépes operációs rendszer, valószínűleg a legismertebb példája a szabad szoftvereknek és a nyílt forráskódú programoknak. A „Linux” elnevezés szigorúan véve a Linux kernelt jelenti, de gyakran az elnevezést a teljes Unix-szerű operációs rendszerre alkalmazzák, mely a Linux kernelre és a GNU könyvtárakra és eszközökre épül; ennek elnevezését gyakran a „GNU/Linux” formában használják.
A „Linux” kifejezést gyakran használják teljes Linux disztribúciókra, melyek egy adott forrás vagy gyártó által összeállított rendszerek, amelyek egy adott szempont alapján összeválogatott, és testre szabott programokat tartalmaznak, mint amilyenek a webszerverek, programozási nyelvek, adatbázisok, kezelői felületek (mint amilyen a GNOME vagy a KDE), irodai rendszerek (mint amilyen az OpenOffice.org). Ezen disztribúciók (szleng nevükön „distro”-k vagy csak „disztrók”) népszerűsége rohamosan növekedett az elmúlt évtizedben, és mára elterjedésük jelentősen meghaladja a kereskedelmi Unix termékeket és még a domináns Microsoft Windowshoz képest is jelentősen elterjedtek, különösen néhány specializáltabb területen, mint amilyenek például az internetes eszközök.
A '80-as évek elejétől az egyik meghatározó PC-s operációs rendszer a DOS (Disk Operating System) volt. A DOS elődjét, a QDOS-t (Quick and Dirty Operating System) – amely egy operációs rendszer váz volt – Bill Gates vásárolta meg egy Seattle-i programozótól 50 000 dollárért. A QDOS-t egy kicsit módosították, kapott egy BASIC-értelmezőt és ezzel el is készült az MS-DOS. Gates rendkívül jól átlátta az akkori szoftverpiaci helyzetet.
Az IBM pont ez idő tájt keresett operációs rendszert a PC nevű számítógépcsaládjához. Gates felismerte a lehetőséget, és rávette az IBM-et, hogy a személyi számítógépeit a Microsoft DOS operációs rendszerével szállítsa. Persze Bill Gates semmit sem bízott a véletlenre: elöbb kötötte meg a szerződést az IBM-mel, és csak utána vásárolta meg a QDOS-t. Mivel az IBM PC elárasztotta a világot – köszönhetően a nyílt architektúrának (hardvergyártók sora tudott készíteni hozzá eszközöket licencelési procedúra nélkül) és olcsó mivoltának – az MS-DOS is megkezdte szárnyalását. A DOS az ügyes marketing stratégia miatt a világ minden szegletébe eljutott. A PC felhasználóinak nem nagyon volt választásuk. Az akkori Apple Mac gépek jobbak voltak, de magasabb áruk – és a perifériák alacsony választéka – meggátolta őket a szélesebb körű elterjedésben.
Az akkori számítástechnika másik nagy tábora a UNIX-világ volt. A UNIX jó tulajdonságai ellenére is az intézmények, kutatási központok, iskolák operációs rendszere volt.Az szakemberek természetesen megkísérelték a UNIX előnyeit átültetni az olcsóbb PC-re. Az egyik ilyen próbálkozás a MINIX volt, megalkotója Andrew S. Tanenbaum holland professzor és kernelszakértő. A MINIX fejlesztése teljesen elölről kezdődött, azaz készítője nem egy meglevő operációs rendszert használt fel alapjául. Tanenbaum a rendszert oktatási céllal írta, azt szerette volna, ha tanítványai ezen a MINIX-en tanulják meg az operációs rendszerek működésének, felépítésének alapjait. A MINIX az Intel 8086 mikroprocesszoraira lett fejlesztve, amelyek abban az időben elárasztották a világ számítástechnikai piacát.Ez azt eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt a téma népszerűsége, egyre-másra alakultak olyan levelezési listák, ahol az érdeklődők az operációs rendszerek készítésének kérdéseiről beszélgethettek. Az egyik olvasó Linus Torvalds finn egyetemista volt.
1991-ben Linus másodéves hallgatója volt a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának. Linus autodidakta hacker volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni. Hogy miért? Mert a GNU/Hurd-re várhatóan néhány évet várni kellett volna. A 21 éves egyetemista a Intel 80386-os processzor védett módú (protected mode), feladat-váltó (task-switching) lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett. A pontos dátumra maga Linus sem emlékszik. Egy biztos: egy e-mail tanúsága szerint 1991. július 3-án már a POSIX szabvány után érdeklődött az interneten, így ekkor már futhatott nála egy kezdetleges rendszer. A program fejlesztése a Tanenbaum-féle Minix alatt történt, eleinte Assembly nyelven.
blackPanther OS (magyar)
Debian
Fedora Core, Red Hat Linux
Frugalware (magyar)
Gentoo
Mandriva (régebben Mandrake)
Slackware
SuliX (magyar)
SuSE
Ubuntu Linux
UHU Linux (magyar)
Unix:
UNIX-szerű operációs rendszer, néhány példa:
AIX (IBM)
Darwin / Mac OS X (Apple)
IRIX (SGI)
HP-UX (Hewlett Packard)
Solaris (Sun Microsystems)
UNICOS (Cray)
UnixWare (SCO)
SCO ugytudom most jelentet önmaga ellen csődöt( aza ménkü sok per nem hozott hasznot) 🙂
Letünt unix variánsok:
A/UX (Apple)
NextStep (NeXT)
Amiga UX / AMIX (Commodore)
Minix
Xenix (Microsoft)
Remélem javitootam a hibám 🙂
Köszönöm hogy jeleztétek tévedésem. 🙂
Még egy megjegyzés ( nem kritikai ) a legújabb UNIX "variáns" : a Plan9 🙂
A UNIX erdeti fejlesztőinek elege lett abból hogy az AT&T felszabdalása után kereskedelmivé lett UNIX-ot
már házon belül sem módosíthatták.
Ezért aztán a UNIX elvei alapján, de tanulva annak hiányosságaiból is, elkezdtek egy új projektet. Ez lett a Plan9
( http://plan9.bell-labs.com/plan9/ )
Érdekes hogy mennyire komolyan cluster orientáltra készült. És aki úgy gondolja hogy már nem érheti meglepetés, mert használt már HURD-ot, linux-ot, BSD-t, Solarist, DOS-t, Windows-t, VMS-t... nos a plan9 neki is új lesz! 🙂
Letölthető live-cd is a kipróbáláshoz, mindenkinek ajánlom 🙂
A UNIX erdeti fejlesztőinek elege lett abból hogy az AT&T felszabdalása után kereskedelmivé lett UNIX-ot
már házon belül sem módosíthatták.
Ezért aztán a UNIX elvei alapján, de tanulva annak hiányosságaiból is, elkezdtek egy új projektet. Ez lett a Plan9
( http://plan9.bell-labs.com/plan9/ )
Érdekes hogy mennyire komolyan cluster orientáltra készült. És aki úgy gondolja hogy már nem érheti meglepetés, mert használt már HURD-ot, linux-ot, BSD-t, Solarist, DOS-t, Windows-t, VMS-t... nos a plan9 neki is új lesz! 🙂
Letölthető live-cd is a kipróbáláshoz, mindenkinek ajánlom 🙂
Üdv:
Nos itt egy két info és link.
Programot kereshetsz itt is.
http://freshmeat.net/
http://sourceforge.net
http://packman.links2linux.de
http://dir.linuxforums.org/
*******************
Kedvenc fájkezelő az mc mellett.
http://krusader.sourceforge.net/index.php
video player
pl:
http://www.mplayerhq.hu/
http://kplayer.sourceforge.net/
Más.
Linux játékra!
Nos ezelöt 1-2 éve azt mondták felejtsd el bár még mindig ilyeneket mondanak hazánkban a Hülye azért nem vagyok áruház eladói és jó néhány szervizzel is foglalkozo boltok.
Én azt mondom ne felejts el lehet játszani rajta.
Bár elsirattuk a nagy linuxra portolo játékcéget de etől még van megoldás.
Veszel nativ játékot.
Vagy emulátort futtatsz.
De akkor már a wines felhasználások is futnak pl: macromedia, msn, internet expoler, acrobat reader stb.
Játékkal foglalkoznak:
http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=116635&st=60
http://www.linux-gamers.net
http://www.gamecopyworld.com/
Emulátorok
Crossover ezzel baromi sok alkalmazást sikerült elinditanom linux alatt.
win4lin
Wine sajnos kell neki windows a gépre. legalább is amit én használtam annak kellett.
dosemu
wmvare
stb...
Ittmár csak az erőd tanulási képeséged és a vasad húzhat határt a siker elérése elé.
Sok sikert.
Nos itt egy két info és link.
Programot kereshetsz itt is.
http://freshmeat.net/
http://sourceforge.net
http://packman.links2linux.de
http://dir.linuxforums.org/
*******************
Kedvenc fájkezelő az mc mellett.
http://krusader.sourceforge.net/index.php
video player
pl:
http://www.mplayerhq.hu/
http://kplayer.sourceforge.net/
Más.
Linux játékra!
Nos ezelöt 1-2 éve azt mondták felejtsd el bár még mindig ilyeneket mondanak hazánkban a Hülye azért nem vagyok áruház eladói és jó néhány szervizzel is foglalkozo boltok.
Én azt mondom ne felejts el lehet játszani rajta.
Bár elsirattuk a nagy linuxra portolo játékcéget de etől még van megoldás.
Veszel nativ játékot.
Vagy emulátort futtatsz.
De akkor már a wines felhasználások is futnak pl: macromedia, msn, internet expoler, acrobat reader stb.
Játékkal foglalkoznak:
http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=116635&st=60
http://www.linux-gamers.net
http://www.gamecopyworld.com/
Emulátorok
Crossover ezzel baromi sok alkalmazást sikerült elinditanom linux alatt.
win4lin
Wine sajnos kell neki windows a gépre. legalább is amit én használtam annak kellett.
dosemu
wmvare
stb...
Ittmár csak az erőd tanulási képeséged és a vasad húzhat határt a siker elérése elé.
Sok sikert.
A Wine projekt
A Wine projekt életre hívásának éve valamikor 1993-ra tehető, amikor egy maroknyi fejlesztő a Microsoft Windows 3.1 rendszerére (a rendszer itt egy kicsit erős jelző) készített programok Linux alatt történő futtatását tűzte ki célul maga elé. A fejlesztések lassú ütemben haladtak, így a projekt valamikor 1996 végén jutott el arra szintre, hogy az időközben megjelent Windows 95 utánzásához szükséges munkálatokat el tudják kezdeni. A kód írása valamikor még ebben az évben eljutott egy komolyabb szintre, minek által a már a 32 bites Windows környezetét utánozva a wrapper képes volt megbirkózni egy Microsoft Word- és Excel párossal is. Az indulás óta eltelt 12 év bizonyította, hogy a nagyjából "bő hónapos" fejlesztési ciklusokkal dolgozó csapat egy mérhetően nagy hatékonyságú programot alkotott, mely általánosan és mérhető hatékonysággal bevethető a legváltozatosabb programok esetén is. Hab a tortán, hogy a kezdetek óta ingyen és szabadon érhetjük el a wrappert a hivatalos honlapon keresztül, mind forráskód állapotban (amit mi magunk fordítunk le a számunkra jelentősséggel bíró paraméterekkel), mind "kész" formában (különböző Linux disztribúciókra előre fordítva, természetesen a megfelelő csomagformátumban). A mai fejlettségi szintre jellemzően az első Windows verzióktól kezdve egészen az újabb keletű XP wrappeléséig mérhető sikerrel teszi a dolgát - külsős munkákat is a kosárba téve a DirectX 9 jelentősebb API-jait is sikeresen utánozza. Nem kissé szerencsés módon, az alap projekt munkáját használva időközben két csapat jelentős projektje is nagy sikerre tett szert.
Egyikük, a Transgaming munkája a Cedega (régebben WineX) névre hallgat, mely elsősorban a Win95 - WinXP rendszerre készült komoly, 3D játékok futtatásához szükséges DirectX környezet tökéletesebb támogatásában tér el az alapkódtól. Eme wrapper némileg csökkentett képességekkel érhető el ingyenesen, forrásállapotban, illetve platformfüggetlenül, készre fordítva - extra feature-k társaságában kereskedelmi termékként.
Másik "csapat", a CodeWeavers teljes mértékben kereskedelmi szemlélettel a másik oldal felhasználói-fejlesztői programjainak Linux alatti futtatására szakosodott.
http://www.winehq.com/
http://www.transgaming.com/
http://www.codeweavers.com/
De azért ne menjünk el szó nélkül amellett sem, hogy Linux alatt a Windows világának megszokott, sok esetben kereskedelmi termékei jelentős részben rendelkeznek "szabad alternatívával", valamint az igényes játékok egy szűk rétege natívan - mindenféle trükk és utánzás nélkül indítható a saját Linuxos állományait felhasználva, így a wrapper használata az esetek jelentős részében valójában elkerülhető.
A Wine projekt életre hívásának éve valamikor 1993-ra tehető, amikor egy maroknyi fejlesztő a Microsoft Windows 3.1 rendszerére (a rendszer itt egy kicsit erős jelző) készített programok Linux alatt történő futtatását tűzte ki célul maga elé. A fejlesztések lassú ütemben haladtak, így a projekt valamikor 1996 végén jutott el arra szintre, hogy az időközben megjelent Windows 95 utánzásához szükséges munkálatokat el tudják kezdeni. A kód írása valamikor még ebben az évben eljutott egy komolyabb szintre, minek által a már a 32 bites Windows környezetét utánozva a wrapper képes volt megbirkózni egy Microsoft Word- és Excel párossal is. Az indulás óta eltelt 12 év bizonyította, hogy a nagyjából "bő hónapos" fejlesztési ciklusokkal dolgozó csapat egy mérhetően nagy hatékonyságú programot alkotott, mely általánosan és mérhető hatékonysággal bevethető a legváltozatosabb programok esetén is. Hab a tortán, hogy a kezdetek óta ingyen és szabadon érhetjük el a wrappert a hivatalos honlapon keresztül, mind forráskód állapotban (amit mi magunk fordítunk le a számunkra jelentősséggel bíró paraméterekkel), mind "kész" formában (különböző Linux disztribúciókra előre fordítva, természetesen a megfelelő csomagformátumban). A mai fejlettségi szintre jellemzően az első Windows verzióktól kezdve egészen az újabb keletű XP wrappeléséig mérhető sikerrel teszi a dolgát - külsős munkákat is a kosárba téve a DirectX 9 jelentősebb API-jait is sikeresen utánozza. Nem kissé szerencsés módon, az alap projekt munkáját használva időközben két csapat jelentős projektje is nagy sikerre tett szert.
Egyikük, a Transgaming munkája a Cedega (régebben WineX) névre hallgat, mely elsősorban a Win95 - WinXP rendszerre készült komoly, 3D játékok futtatásához szükséges DirectX környezet tökéletesebb támogatásában tér el az alapkódtól. Eme wrapper némileg csökkentett képességekkel érhető el ingyenesen, forrásállapotban, illetve platformfüggetlenül, készre fordítva - extra feature-k társaságában kereskedelmi termékként.
Másik "csapat", a CodeWeavers teljes mértékben kereskedelmi szemlélettel a másik oldal felhasználói-fejlesztői programjainak Linux alatti futtatására szakosodott.
http://www.winehq.com/
http://www.transgaming.com/
http://www.codeweavers.com/
De azért ne menjünk el szó nélkül amellett sem, hogy Linux alatt a Windows világának megszokott, sok esetben kereskedelmi termékei jelentős részben rendelkeznek "szabad alternatívával", valamint az igényes játékok egy szűk rétege natívan - mindenféle trükk és utánzás nélkül indítható a saját Linuxos állományait felhasználva, így a wrapper használata az esetek jelentős részében valójában elkerülhető.
Grafikus vagy parancssoros?
2005-ben mi sem természetesebb, mint hogy induló rendszerünkön megjelenik egy szép színes-szagos asztal, amin mindenféle ikonok vannak, amikre kattintgathatunk, ez megkönnyíti az életünket, minden szép, hurrá. Néhány évvel (évtizeddel) ezelőtt azonban ez egyáltalán nem így volt: gondoljunk csak bele, Dos 6.22 alatt mi fogadott minket boot után? Egy darab promt. És ez jól volt így. Utána már csináltunk amit akartunk, és ahogy akartunk.
1995-ben a Windows 95 megjelenésével ez gyökeresen megváltozott. Azóta a világ legtermészetesebb dolgává vált, hogy grafikus felület az alap, és mindent, amire szükségünk van ez alatt oldjunk meg - még ha ez a legtöbbször a rendszer energiáinak sokszorosát emészti fel - csak azért, hogy a "Next" és az "OK" gomb megfelelően animált legyen.
Ezt a tendenciát természetesen a Linuxok is követték, hiszen számtalan előnye és szükségszerűsége van a dolognak. Mára odáig jutottunk, hogy a Linuxos társadalom egy része el is felejtette, hogy van parancssor, amiben nagyon sok mindent el lehet intézni, és csak a grafikus felületen boldogul, sőt ha esetleg segítségként csak egy parancsot kap, igazából nem tud vele mit kezdeni. (Jó esetben megtanulja, rosszabb esetben megsértődik.)
Mire jó a konzol?
Igazából azt elmondani, hogy mennyire hasznos egy konzol, azt nagyon nehéz. Többek közt, mert elsőre rettenetesen bonyolultnak tűnik, hogy hogyan lehet ilyen "logikátlan" parancsokat megjegyezni. Valójában azonban végtelenül egyszerű a dolog, és számtalan felbecsülhetetlen előnye van. Ugyanis a Linux alapvetően azt feltételezi, hogy a mélyen tűzdelt felhasználó tudja, mit miért csinál. Így például nem próbálja helyette kitalálni, hogy vajh az a beállítás, amit a grafikus felület indulására beállít, az vajon jó-e. De még ha szól is, hogy szerinte az nem jó, akkor sem fogja azt mondani, hogy "menj a francba, hülyeséget csinálsz, én ezt nem hagyom!" Mindenkinek szíve joga tönkretenni a saját gépét.
Könnyen belátható, hogy miután ezt megtettük, a legritkább esetben jön elő egy grafikus beállítóvarázsló, hogy kijavítsuk a hibát. Ilyenkor marad a konzol, és az esetek nagy részében egy fájlban kell mondjuk négy betűt módosítanunk. (Például a videokártya meghajtója nevét.) Sokan ilyenkor egyszerűen újratelepítik a rendszert, amit nem szeretnék részletezni, hogy miért is nem elegáns megoldás.
de ime egy konzol példa.
ls-R /2>/dev/null | fgrep.mp3 | wc-l
számoljuk meg hány mp3 található a gépünkön.ls -R / 2>/dev/null DOS-os időkből mindenki emlékszik (remélem) a dir parancsra. Ez ugyanaz. Az ls parancs kilistázza az adott könyvtárban található fájlokat. A -R csatoló pedig arra szolgál, hogy az alkönyvtárakban található fájlokat is kilistázza, a "/" a Linuxos gyökérkönyvtár, minden könyvtár és fájl ezalatt található, tehát ez a listázás az összes fájlt kilistázza a gépünkön. Végezetül a 2>/dev/null: ne írja ki a hibaüzeneteket a képernyőre. Jelen esetben hibaüzenetként jelenik meg az összes olyan könyvtár, amit nincs jogunk olvasni.
fgrep .mp3 Ez a nagyon hasznos parancs szortíroz. Jelen esetben az összes fájl közül csak azok jelennek meg, amelyek nevében megtalálható a ".mp3" karaktersor. (Ilyen szempontból hibás is a lista, hiszen megjelenítené a pista.mp3.exe fájlt is, ami ránézésre nem zene, de ennyire ne vesszünk el a részletekben.)
wc -l Ez a sor az előző fgrep kimenetén megjelenő sorokat számolja meg. Semmi cicó.
Az eredmény ugye elég meggyőző: egy darab szám. Erre voltunk kíváncsiak. Boncoljuk picit fel ezt a parancsot, rögtön kiderül, hogy valójában végtelenül egyszerű a dolog, és semmi varázslat nincs benne. Először is: ez valójában három parancs. Az utasításban található két " |" jel, úgynevezett "pipe", ezek funkciója, hogy az első parancs kimenetül kapott értéket adja meg a második parancs bemeneti értékének, majd a második parancs kimenetét továbbadja a harmadik parancsnak. Ezzel az egyszerű megoldással nagyon bonyolult műveletek is elvégezhetők néhány egyszerű parancs segítségével.
további jó linuxozást tanulást.
2005-ben mi sem természetesebb, mint hogy induló rendszerünkön megjelenik egy szép színes-szagos asztal, amin mindenféle ikonok vannak, amikre kattintgathatunk, ez megkönnyíti az életünket, minden szép, hurrá. Néhány évvel (évtizeddel) ezelőtt azonban ez egyáltalán nem így volt: gondoljunk csak bele, Dos 6.22 alatt mi fogadott minket boot után? Egy darab promt. És ez jól volt így. Utána már csináltunk amit akartunk, és ahogy akartunk.
1995-ben a Windows 95 megjelenésével ez gyökeresen megváltozott. Azóta a világ legtermészetesebb dolgává vált, hogy grafikus felület az alap, és mindent, amire szükségünk van ez alatt oldjunk meg - még ha ez a legtöbbször a rendszer energiáinak sokszorosát emészti fel - csak azért, hogy a "Next" és az "OK" gomb megfelelően animált legyen.
Ezt a tendenciát természetesen a Linuxok is követték, hiszen számtalan előnye és szükségszerűsége van a dolognak. Mára odáig jutottunk, hogy a Linuxos társadalom egy része el is felejtette, hogy van parancssor, amiben nagyon sok mindent el lehet intézni, és csak a grafikus felületen boldogul, sőt ha esetleg segítségként csak egy parancsot kap, igazából nem tud vele mit kezdeni. (Jó esetben megtanulja, rosszabb esetben megsértődik.)
Mire jó a konzol?
Igazából azt elmondani, hogy mennyire hasznos egy konzol, azt nagyon nehéz. Többek közt, mert elsőre rettenetesen bonyolultnak tűnik, hogy hogyan lehet ilyen "logikátlan" parancsokat megjegyezni. Valójában azonban végtelenül egyszerű a dolog, és számtalan felbecsülhetetlen előnye van. Ugyanis a Linux alapvetően azt feltételezi, hogy a mélyen tűzdelt felhasználó tudja, mit miért csinál. Így például nem próbálja helyette kitalálni, hogy vajh az a beállítás, amit a grafikus felület indulására beállít, az vajon jó-e. De még ha szól is, hogy szerinte az nem jó, akkor sem fogja azt mondani, hogy "menj a francba, hülyeséget csinálsz, én ezt nem hagyom!" Mindenkinek szíve joga tönkretenni a saját gépét.
Könnyen belátható, hogy miután ezt megtettük, a legritkább esetben jön elő egy grafikus beállítóvarázsló, hogy kijavítsuk a hibát. Ilyenkor marad a konzol, és az esetek nagy részében egy fájlban kell mondjuk négy betűt módosítanunk. (Például a videokártya meghajtója nevét.) Sokan ilyenkor egyszerűen újratelepítik a rendszert, amit nem szeretnék részletezni, hogy miért is nem elegáns megoldás.
de ime egy konzol példa.
ls-R /2>/dev/null | fgrep.mp3 | wc-l
számoljuk meg hány mp3 található a gépünkön.ls -R / 2>/dev/null DOS-os időkből mindenki emlékszik (remélem) a dir parancsra. Ez ugyanaz. Az ls parancs kilistázza az adott könyvtárban található fájlokat. A -R csatoló pedig arra szolgál, hogy az alkönyvtárakban található fájlokat is kilistázza, a "/" a Linuxos gyökérkönyvtár, minden könyvtár és fájl ezalatt található, tehát ez a listázás az összes fájlt kilistázza a gépünkön. Végezetül a 2>/dev/null: ne írja ki a hibaüzeneteket a képernyőre. Jelen esetben hibaüzenetként jelenik meg az összes olyan könyvtár, amit nincs jogunk olvasni.
fgrep .mp3 Ez a nagyon hasznos parancs szortíroz. Jelen esetben az összes fájl közül csak azok jelennek meg, amelyek nevében megtalálható a ".mp3" karaktersor. (Ilyen szempontból hibás is a lista, hiszen megjelenítené a pista.mp3.exe fájlt is, ami ránézésre nem zene, de ennyire ne vesszünk el a részletekben.)
wc -l Ez a sor az előző fgrep kimenetén megjelenő sorokat számolja meg. Semmi cicó.
Az eredmény ugye elég meggyőző: egy darab szám. Erre voltunk kíváncsiak. Boncoljuk picit fel ezt a parancsot, rögtön kiderül, hogy valójában végtelenül egyszerű a dolog, és semmi varázslat nincs benne. Először is: ez valójában három parancs. Az utasításban található két " |" jel, úgynevezett "pipe", ezek funkciója, hogy az első parancs kimenetül kapott értéket adja meg a második parancs bemeneti értékének, majd a második parancs kimenetét továbbadja a harmadik parancsnak. Ezzel az egyszerű megoldással nagyon bonyolult műveletek is elvégezhetők néhány egyszerű parancs segítségével.
további jó linuxozást tanulást.
egyebkent az "fgrep .mp3" helyett lehetne írni "grep [.]mp3$" mivel így a $ biztosítja hogy az mp3 csak a végén ad találatot, persze ettöl még lehet a találat akár könyvtár is 🙂
alex1973 egyébként ha már ennyit idézel, vagy kiírhattad volna hogy honnan van ( esetleg csak egy linket rá ),
vagy átírhattad volna a " 2005-ben mi sem természetesebb"-et, tekintve hogy 2007 van 🙂)))
Ja jut eszembe a UNIX történetébe a Multicsról szóló pontosítást pl. én írtam bele, szóval köszi hogy idéztél 🙂)))
alex1973 egyébként ha már ennyit idézel, vagy kiírhattad volna hogy honnan van ( esetleg csak egy linket rá ),
vagy átírhattad volna a " 2005-ben mi sem természetesebb"-et, tekintve hogy 2007 van 🙂)))
Ja jut eszembe a UNIX történetébe a Multicsról szóló pontosítást pl. én írtam bele, szóval köszi hogy idéztél 🙂)))
Nos örömmel idézek de mint mondják klaszikusokat csak szó szerint szabad így bocsánatot kérek de hát megszegtem a szabályokat 🙂
Ígérem legközelebb pontos leszek.
Írhattam volna 2007 -et is de mint mondottad idéztem de hogy honnét nem tudom ugyan is rengeteg anyagot gyüjtöttem össze az elmúl 7 évben mióta a linuxal kepesztek.
Mind német mind angol anyagot.
Ezer bocs!
Komolyan nem akartam megsértenisenkit utolag is bocs ha kívánjátok törlöm az anyagot.
De a wine és a crossower szépen muzsikál a Suse linuxomon. Volt már a gépen Debian Ubuntu, Redhat Penaut, Sabylon is.de volt solaris is rajta.
Tehát az idézés azért volt mert nem tudtam volna ílyen frapánsan megfoalmazni.
Még egyszer elnézést.
;-D
Ja hogy még folytasam az idézést
http://nol.hu/cikk/468864/
Kérlek azért ne haragudjatok rám a jószándék vezérelt!
UBUNTU LTS párnapon belül.
http://ubuntu.hu/
http://ubuntu.hu/
Hát azért Ballmer úr egy kicsikét lehet, hogy meglepődne, ha túlzottan elkezdené verni magát. A winfos előnye jelenleg abban áll, hogy mindenkinek ezt tanítják, és erre fejlesztik a programokat. Persze ez is MS "áldásos" tevékenységének köszönhető.
De ha mondjuk tényleg komolyan elkezdenék üldözni a nem jogtisztán telepített Windowst használókat, lehet, hogy nagyot változna a világ. Mert mondjuk lehet, hogy egyre többen mondanák azt, hogy nem vállalják a kockázatot, inkább áttérnek. Ez persze fellendítené a programfejlesztést is ezekre a "más" oprendszerekre, és lehet, hogy hamar kinőnék azokat a gondokat, amiket a win userek jelenleg még (valljuk be sokszor jogosan) a linux szemére vetnek. Mert azért ha valaki becsülettel megvesz egy -két MS terméket, hát hamar a gép árának többszörösét odafizetheti. HA csak a windowst nézzük, akkor ugyebár ha OEM változatot vesz, az kb 25000 Ft. De azt csak egy gépre, és csak arra telepítheted. Még a dobozos változat is több korlátot tartalmaz, mint egy fullos linux distribucio. A dobozos változat meg ugye van minimum 60000 Ft. és ez még csak alaprendszer, nem sokmindent tudsz vele kezdeni, ellentétben a linuxhoz kapott több ezernyi alkalmazással. Ha csak egy Office csomagot nézünk. Nem is tudom mennyi most egy dobozos MS Office csomag. a Linuxban kapsz többfélét is, még válogathatsz is.
Azután jogsértésről pont Ballmernek beszélni az kicsit vicces, mert annak idején amikor az XP megjelent, egy csomó dolog volt benne ami akkor már a linuxban régebben megvolt. Most a Vista is igencsak sokmindent tartalmaz, amit Linuxban már korábban láthattunk.
De ha mondjuk tényleg komolyan elkezdenék üldözni a nem jogtisztán telepített Windowst használókat, lehet, hogy nagyot változna a világ. Mert mondjuk lehet, hogy egyre többen mondanák azt, hogy nem vállalják a kockázatot, inkább áttérnek. Ez persze fellendítené a programfejlesztést is ezekre a "más" oprendszerekre, és lehet, hogy hamar kinőnék azokat a gondokat, amiket a win userek jelenleg még (valljuk be sokszor jogosan) a linux szemére vetnek. Mert azért ha valaki becsülettel megvesz egy -két MS terméket, hát hamar a gép árának többszörösét odafizetheti. HA csak a windowst nézzük, akkor ugyebár ha OEM változatot vesz, az kb 25000 Ft. De azt csak egy gépre, és csak arra telepítheted. Még a dobozos változat is több korlátot tartalmaz, mint egy fullos linux distribucio. A dobozos változat meg ugye van minimum 60000 Ft. és ez még csak alaprendszer, nem sokmindent tudsz vele kezdeni, ellentétben a linuxhoz kapott több ezernyi alkalmazással. Ha csak egy Office csomagot nézünk. Nem is tudom mennyi most egy dobozos MS Office csomag. a Linuxban kapsz többfélét is, még válogathatsz is.
Azután jogsértésről pont Ballmernek beszélni az kicsit vicces, mert annak idején amikor az XP megjelent, egy csomó dolog volt benne ami akkor már a linuxban régebben megvolt. Most a Vista is igencsak sokmindent tartalmaz, amit Linuxban már korábban láthattunk.
A kiwi linux (ubuntu) tényleg jó, de nekem az OpenSUSE tetszik a legjobban. Desktop-on tökéletesen ment minden alapból, de a Toshiba L350-es laptopon állítgatni kellett rajta. Én ezt ajánlom mindenkinek...
a vitatémához annyit, hogy ami a Vista-ban érdekesség vagy ujdonság, az már rég megvolt a linux-nál, csak éppen nem volt levédve. A Windows 7 tálcája pedig nagyon emlékeztet a gOS-re.
