Üdv!
Bocs a tévedés ért.
Nos a UNIX:
A hatvanas években néhány nagy amerikai cég elhatározta, hogy egy „mindentudó” operációs rendszert fejlesztenek ki közösen. Igen nagy célokat tűztek maguk elé, mivel valami nagyszerűt, valami korszakalkotót akartak alkotni. Meg is született az új rendszer neve – Multics – de a rendszer nem terjedt el, bár ez volt az 1. operációs rendszer, amely megkapta a B2-es biztonsági minősítést. Bár a rendszer PL/1-ben készült, a speciális igényei, pl. a hardveres memória védelem, vagy a 36 bites rendszerek sajátosságai, nem tették lehetővé a hordozhatóságot, és a rendszer hardverigényei is nagyok voltak, így a Multics a nagygépek azóta is szűkülő piacán maradt (az utolsó Multicsot futtató gépet 2000-ben állították végleg le). Természetesen nem ez volt az első befulladt projekt a számítástechnikában – és nem is az utolsó –, a Multics azonban életet adott valaminek – valaminek ami tényleg nagyszerűen sikerült.
Amikor a cégek feladták álmaikat és lemondtak a Multicsról, egy Ken Thompson nevű fiatalember kénytelen volt új elfoglaltság, új hobbi után nézni. Azt gondolta, hogy a Multics fejlesztése során születtek eredmények, amelyeket kár volna kidobni – megpróbálta hát felhasználni azokat. A módszere az volt, hogy elérhetőbb célokat tűzött maga elé – nem álmodozott mint a Multics tervezői.
Nekikezdett a munkának, és 1969-re el is készült egy igen egyszerű operációs rendszer, amelynek a Multicsal szemben megvolt az az előnye, hogy működött. Megszületett a UNIX.
A névadó tulajdonképpen Brian Kernighan volt, aki közben bekapcsolódott a fejlesztésbe, és kicsit szarkasztikusan eunuch Multicsnak kezdte nevezni munkájuk gyümölcsét, nem is túl finoman célozva arra, hogy mennyi mindenről lemondtak az eredeti tervekhez képest.
A UNIX eredetileg egy PDP-7 (PDP) számítógépen futott, szerették volna azonban egy modernebb PDP-11 gépre áttenni. A gond csak az volt, hogy ehhez a teljes programrendszert sorról-sorra újra kellett írni.
Akkoriban ugyanis az operációs rendszereket olyan gépközeli nyelven – assemblyben – írták, amely hatékony volt ugyan, csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott. Ennek persze az volt a következménye, hogy ha valaki át akart vinni egy operációs rendszert egy másik gépre, akkor újra kellett írnia azt, az első sortól az utolsóig. Ráadásul ez egy roppant unalmas és lélekölő munka, hiszen ilyenkor a programozó nem alkot, nem „programot ír”, egyszerűen csak programsorokat fordít le.
A UNIX csapat elhatározta, hogy egy hordozható – mai szakkifejezéssel „portolható” – operációs rendszert készít. Hajlandóak voltak egyszer újraírni a teljes rendszert, de elhatározták, hogy a cél nem egy másik gép assembly nyelve lesz, már elvégzik e munkát ne kelljen soha többé újraírni az egészet. És ím az emberi lustaság a technológiai fejlődés kulcsa lett ismét.
A megoldást csak egy olyan programozási nyelv jelenthette, amelyik hordozható – vagyis gépfüggetlen – és elég hatékony ahhoz, hogy operációs rendszert írjanak vele. Dennis M. Ritchie – aki közben többekkel csatlakozott a fejlesztéshez – szállította is a nyelvet, amely a ma legendás C programozási nyelv elődje volt. Közös munkával újraírták a UNIX-ot ezen a nyelven, és így megszületett az 1. hordozható operációs rendszer.
Abban az időben, ha egy cég kijött a piacra egy új számítógéppel, akkor az operációs rendszert is el kellett készítenie hozzá. Ha rossz volt az operációs rendszer vagy késett a fejlesztése, akkor a piacon megbukott az új konstrukció – bármilyen nagyszerű számítógép volt is. A C nyelven megírt hordozható operációs rendszer segítségével azonban e probléma megoldódott. Nincs szükségünk másra, csak egy univerzális fordítóprogramra, amelynek elmagyarázzuk, hogyan kell az adott gép nyelvére lefordítani a C nyelvet és le kell fordítanunk a régi operációs rendszert az új gépre. Az új számítógép így már egy kipróbált, szabványos és ismert operációs rendszerrel jöhet ki a piacra – a felhasználók pedig már másnap elkezdhetik a használatát, még tanulniuk sem kell.
A 70-es évek elején már egy hatékony, jól átgondolt, és hordozható operációs rendszerré fejlődött a UNIX, amelyet egyre többen használtak. Rohamosan terjedt, s ennek volt egy különleges oka (azon kívül persze, hogy egyszerűen jó volt). A fejlesztés a Bell Laboratories nevű cégnél történt, annak anyavállalata – az AT&T – pedig el volt tiltva attól, hogy számítógépes programokat áruljon. Valójában persze igen sok dologtól el volt tiltva az amerikai trösztellenes törvények értelmében, minket azonban most csak a UNIX forgalmazása érdekel. A UNIX-ot tehát nem adták el – nem adhatták el –, ezért egyszerűen odaadták annak, akinek kellett.
A DOS név általában az operációs rendszerek egy közeli kapcsolatban álló csoportjára utal, melyek uralták az IBM PC kompatibilis számítógépek piacát 1981 és 1995 között: PC-DOS, MS-DOS, FreeDOS, DR-DOS, Novell-DOS, OpenDOS, PTS-DOS, ROM-DOS és mások. Jellemzői a parancssoros vezérlés, állományok és könyvtárszerkezetek kezelése, memóriakezelés, egyfeladatos végrehajtás.
A DOS eredetileg nagy számítógépek lemezes meghajtó segítségével futtatott operációs rendszerét jelentette (Disk Operating System)
A Microsoft lemezes operációs rendszere, az MS-DOS (Microsoft Disc Operating System) egy széles körben használt operációs rendszer volt a PC-kompatibilis platformon (ma már kiváltották az asztali gépek terén a Windows különféle változatai). Első verziója 1981-ben jelent meg, és 8 fő változat készült belőle, mielőtt a Microsoft 2000-ben befejezte a fejlesztését. A bevételének és piaci részesedésének köszönhetően ez volt a Microsoft kulcsfontosságú terméke a programozási nyelveket gyártó cégből kiterjedt szoftverfejlesztő vállalattá való növekedés során.Az MS-DOS-t eredetileg a Seattle Computer Products (SCP) fejlesztette ki QDOS (Quick and Dirty Operating System, gyorsan összecsapott operációs rendszer) néven. Ez végül 86-DOS-ként került forgalomba (mert az Intel 8086 processzoraira tervezték). Bizonyos események folytán – ami több legendát is szült – a QDOS-t a Microsoft licencelte az IBM-nek az SCP nevében. A Microsoft 50 000 dolláros áron vásárolta meg a rendszert az SCP-től röviddel a PC megjelenése előtt.PC DOS 1.0 – 1981. augusztus – Az első kiadás az IBM PC-vel.
Az MS-DOS nagyon gyors ütemben fejlődött, több jelentős képességet kölcsönözve más termékekből és operációs rendszerekből, mint például a Microsoft saját Xenix-e (egy Unix variáns) és a Digital Research DR-DOS-a, valamint olyan segédeszközökből, mint a Norton Utilities, a PC Tools, a QEMM kiterjesztett memória menedzser, a Stacker lemez tömörítő stb.
A Linux egy számítógépes operációs rendszer, valószínűleg a legismertebb példája a szabad szoftvereknek és a nyílt forráskódú programoknak. A „Linux” elnevezés szigorúan véve a Linux kernelt jelenti, de gyakran az elnevezést a teljes Unix-szerű operációs rendszerre alkalmazzák, mely a Linux kernelre és a GNU könyvtárakra és eszközökre épül; ennek elnevezését gyakran a „GNU/Linux” formában használják.
A „Linux” kifejezést gyakran használják teljes Linux disztribúciókra, melyek egy adott forrás vagy gyártó által összeállított rendszerek, amelyek egy adott szempont alapján összeválogatott, és testre szabott programokat tartalmaznak, mint amilyenek a webszerverek, programozási nyelvek, adatbázisok, kezelői felületek (mint amilyen a GNOME vagy a KDE), irodai rendszerek (mint amilyen az OpenOffice.org). Ezen disztribúciók (szleng nevükön „distro”-k vagy csak „disztrók”) népszerűsége rohamosan növekedett az elmúlt évtizedben, és mára elterjedésük jelentősen meghaladja a kereskedelmi Unix termékeket és még a domináns Microsoft Windowshoz képest is jelentősen elterjedtek, különösen néhány specializáltabb területen, mint amilyenek például az internetes eszközök.
A '80-as évek elejétől az egyik meghatározó PC-s operációs rendszer a DOS (Disk Operating System) volt. A DOS elődjét, a QDOS-t (Quick and Dirty Operating System) – amely egy operációs rendszer váz volt – Bill Gates vásárolta meg egy Seattle-i programozótól 50 000 dollárért. A QDOS-t egy kicsit módosították, kapott egy BASIC-értelmezőt és ezzel el is készült az MS-DOS. Gates rendkívül jól átlátta az akkori szoftverpiaci helyzetet.
Az IBM pont ez idő tájt keresett operációs rendszert a PC nevű számítógépcsaládjához. Gates felismerte a lehetőséget, és rávette az IBM-et, hogy a személyi számítógépeit a Microsoft DOS operációs rendszerével szállítsa. Persze Bill Gates semmit sem bízott a véletlenre: elöbb kötötte meg a szerződést az IBM-mel, és csak utána vásárolta meg a QDOS-t. Mivel az IBM PC elárasztotta a világot – köszönhetően a nyílt architektúrának (hardvergyártók sora tudott készíteni hozzá eszközöket licencelési procedúra nélkül) és olcsó mivoltának – az MS-DOS is megkezdte szárnyalását. A DOS az ügyes marketing stratégia miatt a világ minden szegletébe eljutott. A PC felhasználóinak nem nagyon volt választásuk. Az akkori Apple Mac gépek jobbak voltak, de magasabb áruk – és a perifériák alacsony választéka – meggátolta őket a szélesebb körű elterjedésben.
Az akkori számítástechnika másik nagy tábora a UNIX-világ volt. A UNIX jó tulajdonságai ellenére is az intézmények, kutatási központok, iskolák operációs rendszere volt.Az szakemberek természetesen megkísérelték a UNIX előnyeit átültetni az olcsóbb PC-re. Az egyik ilyen próbálkozás a MINIX volt, megalkotója Andrew S. Tanenbaum holland professzor és kernelszakértő. A MINIX fejlesztése teljesen elölről kezdődött, azaz készítője nem egy meglevő operációs rendszert használt fel alapjául. Tanenbaum a rendszert oktatási céllal írta, azt szerette volna, ha tanítványai ezen a MINIX-en tanulják meg az operációs rendszerek működésének, felépítésének alapjait. A MINIX az Intel 8086 mikroprocesszoraira lett fejlesztve, amelyek abban az időben elárasztották a világ számítástechnikai piacát.Ez azt eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt a téma népszerűsége, egyre-másra alakultak olyan levelezési listák, ahol az érdeklődők az operációs rendszerek készítésének kérdéseiről beszélgethettek. Az egyik olvasó Linus Torvalds finn egyetemista volt.
1991-ben Linus másodéves hallgatója volt a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának. Linus autodidakta hacker volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni. Hogy miért? Mert a GNU/Hurd-re várhatóan néhány évet várni kellett volna. A 21 éves egyetemista a Intel 80386-os processzor védett módú (protected mode), feladat-váltó (task-switching) lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett. A pontos dátumra maga Linus sem emlékszik. Egy biztos: egy e-mail tanúsága szerint 1991. július 3-án már a POSIX szabvány után érdeklődött az interneten, így ekkor már futhatott nála egy kezdetleges rendszer. A program fejlesztése a Tanenbaum-féle Minix alatt történt, eleinte Assembly nyelven.
blackPanther OS (magyar)
Debian
Fedora Core, Red Hat Linux
Frugalware (magyar)
Gentoo
Mandriva (régebben Mandrake)
Slackware
SuliX (magyar)
SuSE
Ubuntu Linux
UHU Linux (magyar)
Unix:
UNIX-szerű operációs rendszer, néhány példa:
AIX (IBM)
Darwin / Mac OS X (Apple)
IRIX (SGI)
HP-UX (Hewlett Packard)
Solaris (Sun Microsystems)
UNICOS (Cray)
UnixWare (SCO)
SCO ugytudom most jelentet önmaga ellen csődöt( aza ménkü sok per nem hozott hasznot)
Letünt unix variánsok:
A/UX (Apple)
NextStep (NeXT)
Amiga UX / AMIX (Commodore)
Minix
Xenix (Microsoft)
Remélem javitootam a hibám
Köszönöm hogy jeleztétek tévedésem.