A cukorbetegséget ha jól tudom az okozza, hogy a hasnyálmirigy nem képes megfelelő mennyiségű enzimet termelni, ami a szénhidrát lebontásában játszik szerepet. Egy orvos ismerős pedig azt mesélte, hogy régebben a cukrosok határértékének szintje jóval enyhébb volt mint manapság és akkor sem voltak betegebbek az emberek, véleménye szerint a mai alacsony határértékek teljesen feleslegesen vannak megszigorítva.
A minap anyukám mesélt egy történetet. Az ismerőse cukorbeteg és emellett már súlyossá fokozódott végtagfájdalmas panaszai voltak. Szinte már menni sem bírt. Orvostól orvosig járt, de senki nem tudott rajta segíteni, mígnem pesten egy professzorhoz került, aki azt tanácsolta neki, hogy a cukorbetegsége ellenére időnként, kúra jellegűen fogyasszon cukorrépából készült fehér cukrot. A néni megfogatta a tanácsát természetesen szigorúan mérte mellette a cukrát naponta többször is, hogy gond ne legyen. Csodák csodájára pár napon belül a fájdalmai csökkentek, majd el is múltak a cukra pedig éppen csak egy kicsit emelkedett meg, de nem lett baj belőle. Aztán eszembe jutott, hogy a futóknak és a sportolóknak is mindig édességet, szoktak adni az edzések után hiszen kell ez energia, a szénhidrát az izmoknak. A néni végtagfájdalmait az okozta, hogy az izmai nem kaptak megfelelő mennyiségű szénhidrátot, amiből táplálkozni tudtak volna és szép lassan sorvadni kezdtek.
Érdekes összefüggések ezek...
ha nem ehetnék cukrot, akkor édesítőszert biztos egy cseppet sem, mert az csak vegyszer. xilitet (nyírfacukrot) használnék és a teámba meg sztíviát, mert kesernyés az íze. A többi cukor: nád-,barna-és a méz semmivel nem különbözik kalóriában a finomított cukroktól.
