Mar elnezest Draga Baratnem, de hol vannak "magyarul hangzo nevek" ?
Minden, ami régészet...
- Téma inditó zsuzsanna03
- Kezdés dátuma
Kedves Pitti! Tudom, hogy utálsz ilyenkor...
, de hát ez a véleményem, ezt osztom.Példát mondjak? Például Arad nevű városból négy is volt Palesztinában északon a tengerpart mellett - Aradosz, Arvad, délebbre Nagy-Arad, Arad (Bét-Jerohám). Aztán Tábor hegy, Madara Hóreb, a hagyomány szerint Jézus megdicsőülésének és mennybemenetelének a helye. Názárettől 7 km-rel van és már II. Ramszesz idején is állt ott a csúcson egy város. Mózes II. Könyvében Hóreb (,,az izzó Nap hegye"), vagey Hor néven szerepel, de a cádokiták tagadták, hogy Madara volna Hóreb hegye, mert Madara nem izraeli, hanem edomi területen emelkedik. (Aleppo mellett még egy Árpád-királyság is volt.
)
II. András magyar király vezette az V. keresztes hadjáratot. A mohamedánokat meglepte a hasonló felfogásban harcoló magyarok jelenléte. A hadjárat során többször előfordult, hogy az össz-keresztény hadak legnagyobb megrökönyödésésére a magyar vezérek a csata megállítására adtak utasítást, mivel a velük szemben álló muzulmán csapatok /török-türk-kurd/ harcosaiban testvérnépeket láttak.
Itt van egy régi térkép, te idegen nyelveket is beszélsz, talán még nálam is könnyebben megtalálod ezeket a helységneveket. http://www.ancient.eu/uploads/images/92.jpg
Persze így térképen elég nehéz egyeztetni, mert például Akkontól nem messze áll Montfort keresztes vára, mellette pedig egy falu, amit a régi térképek (ilyent az interneten nem találtam) Balatonnak neveznek. Ma a falu neve Máiljá (Máálija, Micilya). Egy arab etnográfus adatai szerint a vár közelében fekvő, már említett Máiljá falu lakói katolikus vallású arabok, holott a keresztény arabok többsége ortodox, s a mai napig megőrizték olyan családneveiket, mint például: Albert, János, István, Mátyás, Fanni, Regina, stb.
Utoljára módosítva:
Úgy elég nehéz is, ha a héber, görög, latin és angol nyelvű térképet bámulja az ember, de egyszerűen nem találtam magyar nyelvű régi térképet az interneten. Azt, hogy magyar név nem írtam, csak, hogy magyar hangzású. Mindenesetre Solyma, Arad, Tabor hegy, Balaton, Szkíták városa neked nem hangzik ismerősnek? Jézus idejében épp a pártusok voltak a Római birodalom szomszédai és abban az időben eléggé összekeveredtek a szemita és a nem szemita népek.
Különböző történetírók könyveire is rá kellene keresni, Hérodotosz, Josephus Flavius és mások. Gondolj bele, hogy Erdélyben mennyi magyar nyelvű ember él és nézd csak ezt a térképet?
Aradon kívül hány magyar nevet találsz? Egy kis történelem ismeret is szükségeltetik egy kis etimológia... És persze az is, hogy affinitás és ne ellenállás legyen benned. De nincs ezzel semmi baj, nem kell mindenkinek, mindig, mindenről ugyanazt gondolni.
Én is azt hittem a történelemről, amit most te, de ahogy hozzáfértem olyan írásokhoz, amelyeknek a létezéséről sem volt halvány fogalmam sem és egymás után különböző források mutattak ugyanabba az irányba, kénytelen voltam elhinni, hogy a történelmünk egy oltári nagy hazugsághalmaz. Minden nép igyekszik megszépíteni a történelmét, emlékezni a győztes csatákra, dicső királyaira - velünk ellentétben. Bennünket behajtottak ide a besenyők, az összes csatát elvesztettük egészen 1956-ig. Az összes nemzeti ünnepünk a gyászról szól és nem értjük miért világelső a magyar az öngyilkosságban és a rákban.
Én a miértet szerettem volna megérteni, de ettől még lehet dicső múltja bárki másnak. Az angoloknak a kerekasztal lovagjaival, franciáknak, D'Artagnannal, Sém leszármazottainak Ábrahámmal, stb, de ettől függetlenül miért ne lehetne nekünk is Nimróddal, Melkizedekkel, Jézussal - aki nem volt magyar, természetesen - , de olyan népből származott, amelyből a farizeusok szerint nem támad az ő messiásuk. Csak később erőszakolják rájuk Jézust a korai keresztény egyházatyák a zsinatokon a császár parancsára. Erre is bőven van dokumentáció és akik hozzáfértek, lefordították és nyilvánosságra hozták.
Ettől függetlenül nem kell neked abban hinni, amiben én hiszek. Szememben te egy cseppet sem leszel emiatt kevesebb. De ugye én is hihetek abban, amiről meggyőződtem?
Különböző történetírók könyveire is rá kellene keresni, Hérodotosz, Josephus Flavius és mások. Gondolj bele, hogy Erdélyben mennyi magyar nyelvű ember él és nézd csak ezt a térképet?
Aradon kívül hány magyar nevet találsz? Egy kis történelem ismeret is szükségeltetik egy kis etimológia... És persze az is, hogy affinitás és ne ellenállás legyen benned. De nincs ezzel semmi baj, nem kell mindenkinek, mindig, mindenről ugyanazt gondolni.
Én is azt hittem a történelemről, amit most te, de ahogy hozzáfértem olyan írásokhoz, amelyeknek a létezéséről sem volt halvány fogalmam sem és egymás után különböző források mutattak ugyanabba az irányba, kénytelen voltam elhinni, hogy a történelmünk egy oltári nagy hazugsághalmaz. Minden nép igyekszik megszépíteni a történelmét, emlékezni a győztes csatákra, dicső királyaira - velünk ellentétben. Bennünket behajtottak ide a besenyők, az összes csatát elvesztettük egészen 1956-ig. Az összes nemzeti ünnepünk a gyászról szól és nem értjük miért világelső a magyar az öngyilkosságban és a rákban.
Én a miértet szerettem volna megérteni, de ettől még lehet dicső múltja bárki másnak. Az angoloknak a kerekasztal lovagjaival, franciáknak, D'Artagnannal, Sém leszármazottainak Ábrahámmal, stb, de ettől függetlenül miért ne lehetne nekünk is Nimróddal, Melkizedekkel, Jézussal - aki nem volt magyar, természetesen - , de olyan népből származott, amelyből a farizeusok szerint nem támad az ő messiásuk. Csak később erőszakolják rájuk Jézust a korai keresztény egyházatyák a zsinatokon a császár parancsára. Erre is bőven van dokumentáció és akik hozzáfértek, lefordították és nyilvánosságra hozták.
Ettől függetlenül nem kell neked abban hinni, amiben én hiszek. Szememben te egy cseppet sem leszel emiatt kevesebb. De ugye én is hihetek abban, amiről meggyőződtem?
És rögtön el is hitted, ugye?
Még annak utánanézhetnél, hogy ékírás és rovásírás nem különbözik-e egymástól.
Dehogy utallak. En mar konnyesre bamultam a szemeimet de nekem nem ugranak be magyar nevek.
Bocsánat, de még valami eszembe jutott. Ráadásul saját kútfejből. lehet, hogy szabadalmaztatom.
Umaksumannak írtam: A szkíták után a kánaánita népek is folytatták a Nap tiszteletét. Neked pedig azt, hogy a "Madar/Hóreb az Ótestamentum és a zsidók szerint azt jelentette: ,,az izzó Nap hegye" (vagey Hor), de a cádokiták tagadták, hogy Madara volna Hóreb hegye, mert Madara nem izraeli, hanem edomi területen emelkedik.
Azt pedig a legelvetemültebb ortodoxia sem állítja, hogy nem a nap tisztelete volt abban az időben a nem szemita népek vallása. Ez nem antiszemtizmus, mert ők is ezt vallják, ezért tartják pogánynak a gójokat és soha nem mennek hegyre imádkozni! Még lépcső sincs a zsinagógák előtt tudtommal. Jézus viszont a "vagey Hor"- rólment a mennybe, aminek a héber jelentése: ,,az izzó Nap hegye". Jézus pedig azt jelenti, hogy a "Fény fia".
A három királyok Zoroesztriánusok voltak, mert Zoroaszter asztrológiai számításai szerint ott és akkor kellett megszületnie.
Közben véletlenül találtam egy gyűjteményt, ha érdekel...
HELYNEVEK
Kr. e. a XII. században a Genezáret-tó közelében feküdt Mádón város, később pedig a tó partján Magdala. Jézus korában Názáret közelében volt Kána (kana volt a kánaáni őslakosok saját neve), délkeletre pedig Szkitopolisz (Szkíta-város). Volt Ar vagy Arnon folyó a Szentföldön. A Szereda város- és várnév egyezik a Csíkszereda városnév második elemével. Siklag (v. Ciklag) filiszteus város neve pedig a székely hagyományban szereplő Csigla névvel mutat rokonságot. Tábor határváros volt Zebulon és Issakár között, a Tábor-hegytől nyugatra: ezek kapcsolatosak lehetnek a magyar tábor szóval. Már Horvát István hosszan sorolta a bibliai magyar neveket a már említett 1825-ös művében. Gyarmath Jenő majdnem kétoldalnyi bibliai magyar nevet sorolt fel Mezopotámiai emlékek Magyarországon című könyvében. Ebből a gyűjteményből válogattam ki a leghitelesebbnek ható összevetéseket (zárójelben a megyenév, majd az említett név bibliai előfordulási helye):
ABDA(Győr m.)= ABDA (1 Kir 4,6); ADA (Bács-Bodrog m.) = ADA (Ter 4,19); ÁJ (Abaúj-Torna m.) = ÁJ (Józs 7,2); ÁMON (Pozsony m.) = ÁMON (2 Krón 33,23) ARAD (Esztergom m.) = ARAD (Szám 21,1); ARD (Veszprém m.) = ARD (Szám 26,40); (Nagy)ATÁD (Somogy m.) = ATAD (Ter 50, 10); BÁLA (Maros-Torda m.) = BALA (Józs 19,12); BALÁTA (Somogy m.) = BAALÁT (1 Krón 4,33); BANA (Komárom m.) = BARNA (2 Sám 4,2); BABA (Somogy m.) = BABA (Bír 7,24); BARAK (Bars m.) = BARAK (1 Sám 12,11); BÜKI (Somogy m.) = BUKKI (1 Krón 5,31); CELLA (Krassó-Szörény m.) _ CELA (2 Sám 22,12); CIBAK (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.) _ CIBA (2 Sám 3,2); CINfalva (Sopron m.) = CIN (Szám 13, 21); DÁNFALVA (Csík m.) = DÁN (Ter 16,7); DÁRDA (Baranya m.) = DARDA (1 Krón 2,6); DODO (Torontál m.) = DODO (1 Krón 11,12); DÓRA (Fehér m.) = DORA (1 Mak 15,11); EBECK (Nógrád m.) = EBEC (Józs 19,20); ÉDENLAK (Zala m.) = ÉDEN (Ez 28,13); ELLA (Arad m.) = ELA (2 Sám 23,11); ESZÉK (Verőce m.) = ESZEK (Ter 26,21); GÁD (Torontál m.) = GÁD (Józs 13,8); Gátház (Pozsony m.) = GAAL (Bír 9,26); GÁT (Bereg m.) = GÁT (2 Krón 12,18); GIBÁRT (Abaúj-Torna m.) = GIBAR (Ezd 2,20); GURA (Nógrád m.) = GUR (2 Kir 9,27); HÁGI (Szepes m.) = HAGGI (Ter 46,39); HALI (Győr m.) = HALI (Józs 19,25); HÁMOR (Borsod m.) = HÁMOR (Ter 35,8); HARKA (Sopron m.) = HARCHA (2 Kir 22,14); HÉT (tömör m.) = HET (1 Krón 1,13); HODI (Pozsony m.) = HOD (1 Krón 7,37); HULL (Bars m.) = HUL (Ter 10,23); IsA (Maros-Torda m.) = IsA (1 Krón 2,18); ALSÓJÁRA (Torda-Aranyos m.) = JÁRA (1 Krón 9,42); JÓSAFő (AbaújTorna m.) = JOSA (1 Krón 4,34); JUTA (Somogy m.) = JUTTA (Józs 21,16); KÁLLÓ (Nógrád m.) = KALLÓ (Iz 36,2); KÁM (Vas m.) = KÁM (Ter 5,32); KÁMON (Vas m.) = KÁMON (Bír 10, 5); LÉHI (Tömör-Kishont m.) = LEHI (Bír 15,18); MACFA (Vas m.) = MAAC (1 Krón 2,27); MAKÁD (Pest-P-S-K m.) _ MAKA (1 Kir 4,9); MARA- Borsa (Szatmár m.) = MARA (Kiv 16,23); MECSEK (Baranya m.) = MESEK (1 Krón 1,17); MIKALAKA (Arad m.) = MIKA (2 Krón 34,20); MIKLOT (Bihar m.) = MIKLOT (1 Krón 9,38); NAD (Fejér m.) = NADAB (1 Krón 9,36); NÁDÁNTELEK (Blm.) = NÁTÁN (1 Krón 3,36); ÓNY (Pozsony m.) = ON (Szám 16,1); ÓNOD (Borsod m.) = ONÓ (1 Krón 8,12); PAROS (Hunyad m.) = PAROS (Ezd 10,25); PEREC (Vas m.) = Ter 38,29); PERES (Hont m.) _ PERES (1 Krón 7,16); PULA (Somogy m.) = PUL (2 Kir 15,19); BURA (Heves m.) = PURA (Bír 7,10); Döbréte-RÁM (Zala m.) = RÁM (Rut 4,19); RINYA (Somogy m.) = RIZA (1 Krón 4,20); RISZA (Zala m.) = RISZA (Szám 33,21); ROSKA (Kolozs m.) = Ros. (Ter 46,21); SEMESNYE (Szolnok-Doboka m.) = SEMES (Józs 15,7); SIMA (Abaúj-Torna m.) = SIMA (1 Krón 2,3); SIRÁK (Hont m.) = SIRÁK (Sir); SUR (Veszprém m.) = SUR (Kiv 15,22); MÁTÉSZALKA (Szatmár m.) _ (M Törv 3,10); SZALMAD (Szabolcs m.) = SZALMA (1 Krón 2,51); SZALUS (Bars m.) = SZALU (Szám 25,14); SZEMLAK (Arad m.) = SZEM (Ter 5,32); SZEMÉRE (Abaúj-Torna m.)= SZEMEK (1 Kir 16,24); SZENNA (Ung m.) = SZENAA (Neh 8,38); SZERED (Pozsony m.) = SZERED (Ter 46,14); SZETE (Hont m.) SZET (Ter 5,6); SZIN (Abaúj-Torna m.)= SZlN (Szám 38,11); SZITNYA (Hont m.) = SZITNA (Ter 26,21); SZUD (Hont m.) SZUD (Bár 1,4); TERESKE (Nógrád m.) = TERES (Észt 1); TOBAJ (Vas m.) = TOB (Bír 11,3); URI (Pest-P-S-K m.)= URI (1 Kir 4,19); UZA (Gömör-Kishont m.) = UZA (2 Sám 6,4); SZABADKA (Bács-Bodrog m.) = ZABAD (Ez 10,43); ZIMÁND (Arad m.) = ZIMA (1 Krón 6,5).
Horvát István még a következő neveket sorolja fel idézett művében, a bibliai helyek megjelölése nélkül: ZÁRA, HARAM, SÁP, LÁD, MOHOLY, BÉR, BAKOK (BARUCH),
ÁMOS, SZALA, THÁTH. A Biblia szerint (Móz.L,10,24 és 26.) mind Arpaksád, mind Almodád Sém, azaz Szem ős-szülő leszármazottai. Arpaksád az Árpád név, az Almodád az Álmos(d) név egy változata lehet. Ez is alátámasztja, hogy a turul monda az észak-mezopotámiai nőelvi (matriarchális) szabir- magyarok eredetmondája volt. (Az Árpád név gabonaszemecskét jelent, és a szabir törzsünk földműves volt, a gabonát kultikusan tisztelte; a turul mondában Álmos és Árpád összetartoznak.) A szkíták egyik ősének, Arpoxaisnak a neve szinte megegyezik a bibliai Arpaksáddal, és mindkettőben világosan felismerhető a magyar árpa szó.
A bibliai (Szám 11,1-3) leírás szerint kiütött "az Úr tüze" a táborban. Mózes közbenjárására a tűz kialudt. "A Tabera nevet adták ennek a helynek" (mármint a tábornak!) "mert fellángolt körükben az Úr tüze." A tabera gyulladást jelent (eredetileg pedig a tábor-tüzet?), ám a szkítáknál Tabiti a tűzhely istennője, és a manysi tant is tüzet jelent. Lehetséges, hogy a mi tábor szavunk kapcsolatos e tábortűzzel.
EDOM ÉS EDÖMÉN
P. mester (Anonymus) írja a krónikájában, hogy hét kun vezér hódolt meg a magyarok előtt, és közülük az egyiket Edöménnek (Edümen v. Edumen) hívták. Ez a név a Bibliában is szerepel, például a Krónika I. könyvében, ahol Edom királyai vannak felsorolva. Edom első királya Bela volt, de voltak Edomnak más, a magyarokkal esetleg kapcsolatos királyai is: így Hadád (vö. a Szilágy megyei Hadad községnévvel), Szamlá, Saul, Éla, Halvá, Kenáz (=Kenéz? - a kenéz a magyar hagyomány szerint fejedelmet jelent), Magdiél Zamla nevű helység volt Abaúj megyében: és Edöm(en), pontosabban: Edum(en) az Aba nemzetség őse volt. Heves megye egykor szintén az Abák birtoka volt, Hevesben pedig Abád (= Obad) helység található. A Krón. I. könyve szerint Obed nemzé Isait (2,12), de Sámuel I. könyvében az Obed és az Edom név összekapcsolva szerepel: "Az Úr ládája három hónapig maradt a Gátból való Obed- Edom házában és az Úr megáldotta Obed- Edomot egész házanépével egyetemben." (6,11.) A kunok, a magyarok ikertestvérnépe ezek szerint Edomban laktak, ami a bibliai hagyomány szerint Jákób-Izrael ikertestvérének, Ézsaunak a hazája volt. (Ézsaut Edomnak is nevezték.) A frigyláda Obed-Edom (Abád-Edum[en)) házában volt, ami teológiailag azt jelenti, hogy áldást nyert az a család, amelynek közepette Isten lakott. Érdekes ezzel kapcsolatban, hogy Aba Sámuel királyunkat a nép szentként tisztelte, mert sírjából kiásva holttestét épen találták, sebhelyeit pedig begyógyulva. Ő valóban szent magyar volt, akit persze soha nem avattak szentté.
JERUZSÁLEM
Az ősmagyarok a sólymot a Napisten madarának tartották. Több Sólymos nevű település is van Magyarországon. A sólyom szavunk töve kapcsolatos lehet a latin Sol napisten nevével. Graves írta: "Szalma valószínűleg a tavaszi napéjegyenlőség istennője volt. De hamarosan megjelent férfi alakban is, mint Szolüma, Szelim, Salamon, vagy Absalom Nap-isten, akiről Jeruzsálemet elnevezték." (3) Jeruzsálem ókori Hierosolyma nevének első része: hiero az ógörög (h)ierósz = szent, isteni, dicső jelentésű szó származéka, a második része pedig: solyma, az ősi madárnevünkkel azonos. Jeruzsálem tehát = szent sólyom. Jeruzsálem eredetileg kánaánita város volt, és Dávid, Júda királya hódította meg.
Utoljára módosítva:
Én sem csodálkozom, mert te tipikus tekintélytisztelő, bármilyen hazugságot benyelő fajta vagy, egy a fontos számodra, hogy a tanítás nemhivatalos, kézi irányítású helyről jöjjön, a hátsó szándék nem érdekel. Bárki azt taníthatja neked, hogy a magyarok egyenesen a Szíriuszról lovagoltak idáig, és a Kárpátokat is ők szoktatták rá a lábmosásra, akkor te azt is elhinnéd. Kicsit nézegesd már meg a világ bármelyik országának térképét, talán még neked is feltűnnek a dári pápua nyelvűnek hangzó nevek. Isten ments, hogy egy olyan régi térkép akadjon a szemed elé, ami még nem volt megbucherálva, mert nem venném a lelkemre, ha megrendülne az egészséged. (Tényleg, ezt a "megbucherált" angol nyelvű térképet miért linkelted be? Ezen csak pápua nevek vannak, magyar nincs egy sem.
)De, mint a térképen is látható, a mai Izrael területét a "pártusok" nem foglalták el. Tehát ennek mi köze a témához?
Ez a katolikus egyház által támogatott ortodox tudomány álláspontja volt, és egy olyan nyelvi (koiné görög) etimológián alapult, ami Jeruzsálem alapítása idején még nem is létezett. De mióta kiderült, hogy az amarnai levéltár akkádul, ékírással, agyagtáblára írt leveleiben a kr. e. XIV. sz.-ban (még a habiru-héber hódítás előtt) viszont már Urusalim néven ismerték, ez az álláspont - legalábbis tudományos körökben - tarthatatlanná vált.
Kánaánitáknak Palesztina héber hódítás (tehát a kr.e. XIII.-XII. sz.) előtti sémita népeit nevezik, szkítáknak pedig az eurázsiai sztyeppéken a kr.e. IX. sz. és kr. u. IV. sz. között élő, a fennmaradt személy- és helynevekből ítélhetően indo-iráni nyelveket beszélő nomád népeket. Ennyit arról, hogy ki ki után mit folytatott.
Látod, így terjednek az áltudományos hazugságok. Ahogy a jereváni rádió mondaná: "a hír igaz, csak nem egy régész, hanem Íjas Antal újságíró és katolikus egyházi szakíró, nem látta, hanem hallotta, hogy mesélték, nem ékírásos agyagtábla, hanem szkíta rovás-feliratos fal, nem zsidó régészek, hanem kínai turisták, és nem eltemették, hanem levizelték."
De még így is bűzlik a dolog. Szkíta írásbeliségről ugyanis még a legöregebb indián sem hallott. Szkíta lelőhelyekről legfeljebb tucatnyi erősen töredékes, legjobb indulattal is legfeljebb írásnak látszó tárgyként aposztrofálható lelet került elő. Ezek alapján pedig mostanáig sem egységes nyelvet, sem írásrendszert nem sikerült definiálni, ami alapján olvasni lehetne ezeket. Ezért aki egy írásról jellegzetes szkíta leletkörnyezet felmutatása nélkül meg tudja mondani, hogy az szkíta írás, az vagy betegesen elbizakodott, vagy pofátlanul hazudik.Ez is csak az ortodox tudomány véleménye volt addig, míg a sumereket megelőző El-Obeid kultúra egyik lelőhelyén meg nem találtak néhány láthatóan korongon készült cserépedény-töredéket. De hogy jön ez az állítólagos jeruzsálemi ékírásos tábla állítólagos eltüntetéséhez? Hiszen ebből éppenséggel az következik, hogy a "hivatalos tudomány" álláspontjával összhangban ékírásos szövegtöredékek akár még a mai Magyarország területéről is előkerülhetnének.
Nyilván az én hibám, de én ezt az idézetet Kramertől ismerem. Viszont nálad - szokás szerint - megint valami huncutság van a források körül. Az idézet ugyanis Kramer "The Sumerians" című könyvéből származik (290. oldal, 2. bekezdés), ami 1963-ban jelent meg először nyomtatásban. Elárulnád, hogyan olvashattál erről Bobula 1960-ban megjelent írásában?Lehet, hogy néhány magyar szívsebész, cipész, középkor-történész, vagy hivatásos háziasszony másképpen látja, de a nyelvtudományok világszerte elismert művelőinek túlnyomó többsége szerint a magyar nyelv finnugor eredetű, és semmi köze sincs a sumer nyelvhez. (Ennek ellenére az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai tanszékén világszínvonalon oktatják és kutatják is a sumerológiát.) És mivel akkreditált egyetemeken általában az utóbbiak szoktak tanszékeket alapítani, szerintem egyáltalán nem meglepő a finnugor tanszékek nagyobb száma.
Szerintem meg szíriuszi szittyopártus.
A Biblia sehol sem említ sumereket. Ábrahámot is a "káldeus" Ur városa környékéről származtatja, ami ugyan nyilvánvaló anakronizmus, de a tényen semmit nem változtat. Másrészt a "sálem" ill. hasonló hangzású szavak a sémi nyelvekben jelentenek békét. És mivel a körülöttük élő sémi népeket a héberek gyakran egyenesen idegeneknek, ellenségnek tartották (az összehasonlító nyelvészet akkoriban még igencsak gyerekcipőben járt), a nemzetségi kapcsolat hiánya egyáltalán nem zárja ki Melkizédek sémita voltát. A "Hierosolyma" "hiero" előtagja pedig még későbbi, koiné görög etimológia, ennek már végképp nem lehet semmi köze Ábrahámhoz vagy Melkizédekhez.
Ennek ellenére kritika nélkül elhiszed, és még terjeszted is. Hát, ez is egy álláspont...
Azt hiszem, megint túlbecsültelek, de sebaj.
Josephus Flavius latinul, latin betűkkel írt, ezért a "Solyma" helyes olvasata Szolima. (Azt ugye még te sem képzelted, hogy "Solyma" így, ezekkel a betűkkel volt valaha is kiírva Jeruzsálem kapujára? Vagy ebben is tévednék?)Ez az "Aradosz" vagy "Arvad" például a wiki szerint ma Arwad néven szerepel a térképeken. Korábban viszont a fentieken kívül ismerték még Arado, Arpad, Arphad, és Ruad néven is. Itt már egy kicsit gyanús a dolog, mert ugye magyarul mi köze Árpádnak Aradhoz?
A korabeli dokumentumok szerint pedig a kr. e. 2. évezredben egy Arvad nevű föníciai királyság központja volt, és a Biblia is említi az arvaditákat, egy kánaánita népet. Nagy Sándor idejében a görögök már Aradosnak nevezték, más ókori források pedig az Arpad és Arphad neveket is említik, több mint ezer évvel Árpád vezér előtt.
A Balaton nevet nem tudom, hol találtad, de ha nem újkori név, akkor nyilván csak a morváktól származhat.
A mai Zalavár közelében ugyanis már a magyar honfoglalás előtt állt egy morva erőd, amit a lakói Blatnohradnak, frank szövetségeseik pedig Moosburgnak neveztek, mindkettő Mocsárvárat jelent. És mivel a Balaton szónak más jelentése a magyarban nincs, ószláv nyelven a blatna viszont mocsarat jelent, indokoltnak tűnik a feltételezés, hogy a magyar honfoglalók egyszerűen átvették az őslakosoktól a hely nevét."Szkítaváros" ( Szküthopolisz) szintén görög név. A helyén az Ószövetségben, de az egyiptomi, akkád ékírásos amarnai levéltárban is Bét-Seán néven említett város állt, ami az asszír hódítás után elnéptelenedett. A görög megszállás (kr. e. IV. sz.) után telepítették be újra, korabeli források szerint "szkíta" veteránokkal. Ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy szkíta nemzetiségűek voltak, a lovas íjász fegyvernemet úgy nevezték akkoriban szkítáknak, mint ahogyan később világszerte a könnyűlovasságot huszároknak.
A "pártus" név pedig egy magyar specialitás. Az illető nép magát párszinak vagy fárszinak nevezte, ezt vették át a görögök, a latin betűkkel "parthos"-ként átírt szóval. A th helyén viszont ők theta betűt írtak, aminek hangértéke inkább a magyar sz-hez hasonlított, és büdös bunkónak tartottak mindenkit (köztük a rómaiakat is), akik th-t mondtak helyette. Ebből látszik, hogy mind a magyar "pártus" kiejtés, mind a hozzá kapcsolódó etimológia teljesen megalapozatlan. Maga a birodalom népe pedig iráni nyelvet beszélt, és saját írása volt, ami mind a rovás-, mind az ékírásoktól különbözött.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy az efféle munkához "történelem ismeret is szükségeltetik egy kis etimológia..." Ezért is nem értem, hogy történelmi és nyelvi ismeretek nélkül hogyan tehetsz ennyire magabiztosan ilyen kijelentéseket. Jó, tudom, a többségüket nem te találtad ki, és mivel hiszékeny és tekintélytisztelő vagy, érthető, hogy kritika nélkül bármit elhiszel az általad tekintélyesnek tartott áltudósoknak és szélhámosoknak. De néha azért gondolkodhatnál is egy kicsit.
Talán a közismert magyar zsenialitás okozza a problémát. A magyar nép túl intelligens, hiába kreál magának dicső múltakat dögivel, tudja, hogy mindez csak hazugság. Ahogy Bástya elvtárs mondta a "magyar narancs" kapcsán: "Kit csapunk be, elvtársak? Magunkat nem, mert mi tudjuk... Hát az imperialistákat!"
Vagy éppen az ostobaság: egyes nagyokos magyarok hülyének nézik a honfitársaikat, és "dicső múlt" címszó alatt olyan átlátszó hazugságokkal traktálják őket, amik még az átlagos műveltségűeknél is kicsapják a biztosítékot. Néha ez is nagyon deprimáló tud lenni.
Utánanéztem. Különböznek. Egyrészt a technikájukban, amiről mindkét írásfajta a nevét kapta. Az ékírásos "karakterek" egyedi, egymással gyakran nem is érintkező jelek csoportjaiból állnak, amiket az íróvessző végének különböző szögekben az agyagba nyomásával készítettek. A rovásírások alapjelei viszont egymással érintkező egyenes vagy kissé ívelt vonalakból állnak, mivel éles szerszámmal metszették vagy karcolták őket az agyagnál lényegesen keményebb felületekre. Másrészt míg az ékírásoknak hatalmas szövegkorpusza van különféle nyelveken, addig a rovásírásos írásbeliség inkább kivételnek számít. (Nekem hirtelen csak a germán rúna jut eszembe, de ha te tudsz többet is, ne kímélj.) Másrészt alaposan különböznek a nyelvek, népek és korok, amik és amikor használták őket. És amíg pl. a kelta ógam és a türk rovás között kapcsolatot aligha lehetne kimutatni, addig az ékírások jeleinek mind a formája, mind a jelentése visszavezethető gyakran egészen a sumer időkig. További lényeges különbség, hogy míg a rovásírások szinte mindegyike kis jelkészletű fonéma ("ábécé") írás, ami először a föníciaiaknál jelent meg valamikor a kr. e. XII. sz.-ban, az ékírások hang-, szótag- és képjeleket is tartalmaznak, ezért több egyedi jelet használnak, mint a rovás-ábécék.
Nem az ellenallassal van gond Draga Baratnem hanem baromira szkeptikussa tettek az olyan iromanyok mint pl. a Lakota es Irokez torzsek magyarul beszelnek, a Juno istenno igazabol a magyar Jo' No" (elezest nincs ekezetem)
a Titicaca to az a Nagy Ka'ka to valamint a Niagara vizeses az a Gara Zugo.
Egyebkent a te peldadad hozva a Hierosolyma elnevezesnek koze sincs a solyom nevu madarhoz mert hiresztelesek szerint a hiero szentnek foditando a solyma (ejtsd szolima mint ahogy Umaksuman professzor ur pocogtette) pedig a gorog valtozata a szemita solom, salom avagy shalom szonak fuggoen melyik nepcsoport nyelverol beszelunk.
Ez nekem olyan mint az ufo dolgok. Meg vagyok gyozodve a foldonkivulek foldi jelenleterol de nem minden hoaxnak dulok be. Remelhetoleg.
Mióta kell a héber salem szóba "ly"? Josephus Flavius a zsidó történész nem tudott héberül? Jól van Pittikém, te ezt akarod hinni, legyen így. "Az idő igaz, majd eldönti mi nem az."
Az ok, az agymosásunk, pedig mi nem akarjuk azt a kősivatagot. Kell a fenének. Azt nekik adták. Éljenek Békével. "Salem."
Jól írtad Kíra, a zsidók Jézust egy párthus mágusnak tartották, bár nem fekete mágusnak, hanem fehér mágusnak. Tehát olyan népből származott, amelyből nem születhetett a zsidók Megváltója. A zsidók Megváltójának ugyanis zsidónak kellett volna lennie.
De szerintem akkor ez a bizonyos "zsidók által várt Megváltó", akinek szerintük érkeznie kellett volna, ez nem az egész emberiség (minden nép) Megváltója lett volna talán -- hanem más népek rovására váltotta volna meg a zsidókat, és a Föld Uraivá tette volna őket! Nem?
Hát, akkor bizony ma a zsidó nép lenne a Világ Ura, és nem a római pápa, meg az amerikaiak. (USA.)
De szerintem akkor ez a bizonyos "zsidók által várt Megváltó", akinek szerintük érkeznie kellett volna, ez nem az egész emberiség (minden nép) Megváltója lett volna talán -- hanem más népek rovására váltotta volna meg a zsidókat, és a Föld Uraivá tette volna őket! Nem?
Hát, akkor bizony ma a zsidó nép lenne a Világ Ura, és nem a római pápa, meg az amerikaiak. (USA.)
Termeszetesen nem kell. De mint irtam a solyma (szolima) gorog szo Σόλυμα, latin fonetikaval irva.
[QUOTE="Umaksuman, post: 4544147, member: 328992]
Lehet, hogy néhány magyar szívsebész, cipész, középkor-történész, vagy hivatásos háziasszony másképpen látja, de a nyelvtudományok világszerte elismert művelőinek túlnyomó többsége szerint a magyar nyelv finnugor eredetű, és semmi köze sincs a sumer nyelvhez. (Ennek ellenére az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai tanszékén világszínvonalon oktatják és kutatják is a sumerológiát.) És mivel akkreditált egyetemeken általában az utóbbiak szoktak tanszékeket alapítani, szerintem egyáltalán nem meglepő a finnugor tanszékek nagyobb száma.[/QUOTE]
A finnugor hazugságot 1821-ben találták ki
Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.
Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.
Meg is találták céljukhoz a megfelelő embert a Magyar Tudományos Akadémián két német anyanyelvű nyelvész, Budenz József és Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) személyében. Hunfalvy kezdetben a török-magyar nyelvrokonságot támogatta, majd Budenz hatására a finnugor nyelvrokonság mellett tette le voksát.
Tudományos körökben éles vita indult a török és finnugor eredet kérdésében. Megjelent Vámbéry Ármin: „Magyar és török-tatár szóegyezések” c. könyve. Ezzel szemben Hunfalvyék érdemi érvek helyett csak a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét használták fel, ahol köreik a Bach-korszakban hatalomra jutottak. A Vámbéry elméletét hangoztató tudósok nem kaptak állást az Akadémián. Az akadémista nézet szerint őseink az Ob partján, az Uraltól Keletre együtt éltek a finnekkel. Tehát a magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást. Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott.
Ez a nézet ma is tartja magát a hivatalos tudományos körökben. Nem rendítette meg a hatalmukat féltő tudósokat az sem, hogy a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között.
Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket. Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. A rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Aki a közép-ázsiai eredetű, turáni magyarságról beszélt, az már mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, a kereskedelmünket, a hangszereinket.
Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Magna Hungárián 50 évet tartózkodtunk, ahol átvettük ezeket a finnugor szavakat. Ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, disc, meg winchester!
A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.
Lehet, hogy néhány magyar szívsebész, cipész, középkor-történész, vagy hivatásos háziasszony másképpen látja, de a nyelvtudományok világszerte elismert művelőinek túlnyomó többsége szerint a magyar nyelv finnugor eredetű, és semmi köze sincs a sumer nyelvhez. (Ennek ellenére az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai tanszékén világszínvonalon oktatják és kutatják is a sumerológiát.) És mivel akkreditált egyetemeken általában az utóbbiak szoktak tanszékeket alapítani, szerintem egyáltalán nem meglepő a finnugor tanszékek nagyobb száma.[/QUOTE]
A finnugor hazugságot 1821-ben találták ki
Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.
Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.
Meg is találták céljukhoz a megfelelő embert a Magyar Tudományos Akadémián két német anyanyelvű nyelvész, Budenz József és Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) személyében. Hunfalvy kezdetben a török-magyar nyelvrokonságot támogatta, majd Budenz hatására a finnugor nyelvrokonság mellett tette le voksát.
Tudományos körökben éles vita indult a török és finnugor eredet kérdésében. Megjelent Vámbéry Ármin: „Magyar és török-tatár szóegyezések” c. könyve. Ezzel szemben Hunfalvyék érdemi érvek helyett csak a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét használták fel, ahol köreik a Bach-korszakban hatalomra jutottak. A Vámbéry elméletét hangoztató tudósok nem kaptak állást az Akadémián. Az akadémista nézet szerint őseink az Ob partján, az Uraltól Keletre együtt éltek a finnekkel. Tehát a magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást. Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott.
Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket. Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. A rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Aki a közép-ázsiai eredetű, turáni magyarságról beszélt, az már mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, a kereskedelmünket, a hangszereinket.
Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Magna Hungárián 50 évet tartózkodtunk, ahol átvettük ezeket a finnugor szavakat. Ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, disc, meg winchester!
A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.
Pittikém! A görögök, azaz Nagy Sándor (i.e. 356-323) megérkezésekor Solyma már létezett, sőt sokkal előbb is. Csak a Wikiből idéznék: Ataliás király (i. e. 845–840) megszentségtelenítette (!) -(magyarul és nem elfogultan: áldozott az istenének) - a templomot Baál tiszteletével. Akház idejében (i. e. 741–725) asszír isteneket imádtak benne... és csak ezután jöttek a zsidók. Kr. e. 3.800-ban alapitották Urusolymot az Egyiptomból kivonuló hikszoszok (ők Kus népe volt, tudod, a Biblia szerint Kus nemzette Nimródot
) Urusolyma néven eröddé alakitották, irja Flavius. Nagy Sándor idejében írták elé a "Hiero" (szent) nevet, úgy lett belőle Hierosolyma s abból Jeruzsálem.Miért nem tudsz hinni még Jozephus Flaviusnak sem? Maneto és Homérosz is Solymáról beszél.
Eszembe jut Orwell egy ideillő mondata: "Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is, aki uralja a jelent, az uralja a múltat is." Valószínű ez az oka, hogy nekünk, magyaroknak nem szabad tudnunk arról, hogy milyen mélyen nyúlik bele az időbe a történelmünk. Pedig mi már annyira sem számítunk a világpolitikában, mint egy pocoktúrás a focipályán, érthetetlen, hogy miért kell még a történelmünket is elvenni? Na persze, miért is várnánk nagyvonalúságot bárkitől, most nem a becsületeseké a világ, hanem a hazugoké, tolvajoké és gyilkosoké.
Van aki hazugsággal, van aki kalapáccsal törli el a múltat.
Utoljára módosítva:
Asszem felreertesz Draga Baratnem. En igen laikus vagyok a temaban miutan nem foglalkoztam vele. En is szeretnem ha vegre tisztazodna a multunk. Mar az iskolaban se hittem el a finnugor kozosseget.
Flaviust nem olvastam de ha olvasnam lehet, hogy hinnek neki.
En azt irtam, hogy nagyon szkeptikus vagyok a sok logikatlan baromsag utan amit olvastam egyes "kutatoktol".
Flaviust nem olvastam de ha olvasnam lehet, hogy hinnek neki.
En azt irtam, hogy nagyon szkeptikus vagyok a sok logikatlan baromsag utan amit olvastam egyes "kutatoktol".
Csillagözön, jó a hozzászólásod. Belső-Azsiai török népek, pl. a türkmének -- valóban nagyon közeli rokonaink! És az ujgurok is. Ők Kínában élnek. A szkíták pedig egyenesen az ŐSEINK, állítólag. Vagyis nem csak egy 'rokon nép'. De szkíták ma már nincsenek.
Más:
Aki nem akar hinni ebben az egész "Urusolyma", meg "Hierosolyma" történetben, annak javasolnám a következőt: JEBUZ és SALEM 2 város volt egymás mellett, úgy i. e 1500.--1000. táján. E két városnak az egyesüléséből jött létre JERUZSÁLEM. (Ez szerepel egyébként a Bibliában is. A Biblia végén vannak térképek-azokat nézegessétek!)
Más:
Aki nem akar hinni ebben az egész "Urusolyma", meg "Hierosolyma" történetben, annak javasolnám a következőt: JEBUZ és SALEM 2 város volt egymás mellett, úgy i. e 1500.--1000. táján. E két városnak az egyesüléséből jött létre JERUZSÁLEM. (Ez szerepel egyébként a Bibliában is. A Biblia végén vannak térképek-azokat nézegessétek!)
Kedves Pitti! Csak egy szavadba kerül...
Révay József az irodalomtudományok doktora fordította görögből és a Gondolat kiadónál jelent meg 1964-ben.
Az ominózus részlet a 224. oldalon van. Tizedik fejezet, első bekezdés.
"Jeruzsálem első alapítója kánaáni uralkodó volt, akinek a neve az ottani nyelven igazságos királyt jelent, és valóban az is volt. Ezért mindenekelőtt az Istennek és a papoknak szolgált. s megalapította a templomot és a várost. amelynek régente Solyma volt a neve: Hierosolymának, vagyis Jeruzsálemnek nevezte. Később Dávid zsidó király elkergette a kánaániakat a városból és törzsrokonait telepítette be."
