Mit álmodtál? - Gyere meséld el!

Kb egy hete álmottam etzt :
kutyákrol.
az egyik az én kedves régi kutyám volt aki már 11 éve az örök vadászmezökön futkos-
nem sokat láttam belole, de azt tudom hogy mindvégig a kozelemben volt
a másik kutya is egy régi ismerosem volt, aki ugyan ugy a kutyám volt - valaha, de nem szerettem és még nem vlt 1 éves mikor elment.
- ez a kutya afféle patkányzo volt, de teljesen fekete, csak a szeme fehérje vold más szinu és az álmomban már nem lélegzett, hanem az udvarunk kutja mellett lévo piros kannába volt bele gyürve. de én nem vettem észre, és leengettem a kannát a kútba. mikor felhuztam nem volt benne már semmi - kicsuszott a kannábol, és akkor valahogy rájottem hogy ott volt a kannában, most meg a kútban van, és ezentul nem lehet használni _az oly becses_ kuti vizet. - eddig sem használtuk ivásra, csak mosdaasra, de már ez sincs.

Aztán megjelent egy _ismerös_ cigány ember, es ajánlgatni kezdett nekem egy kiskutyát, amely szöre halványkék - szurke volt, a szeme meg kék. aztmondta hogy Németországbol hozták neki, és hogy nem kér érte sokat.
-de nekem nem kellett. - de még egy kicsit probálkozott - hogy hátha és mondta - hogy _az az elsoszámu kutya_ már rég meghalt, ez vifszont él...
de nekem nem kellett és felkeltem.

- eléggé megmaradt ez az álom a fejemben, és valamikor - néhány nap mulva folytatoodott,
- valahogy kihalásztam a kútbol azt a kutyatetemet - egy kicsit már foszlott, és azt gondoltam magamban, hogy kb fél év, és kitisztítják a kutat a bogarak.

- hát ennyi - nem is olyan sok - de nehéz volt leírni...

testen kívüli élmény - alvási paralízis

Rainbow_Girl írta:

... Sokszor szoktam azt álmodni, hogy tudok repülni... vagyis van egy ilyen tiszta érzésem, hogy ahogy így lendülök, és mikor emelkedek fel, és hogyan tudom irányítani magam, és hasonlók. Nagyon élethűnek tűnt mindig is, ha ilyet álmodtam. Ezek természetesen mindig tudatos álmok. Ilyenkor majdnem oda megyek, ahova akarok. Ezekre én nem is túlzottan figyeltem fel, nem akartam semmit belemagyarázni. Viszont a napokban .... úgy ébredek (egy-egy olyan álom után) ..... Érzem, hogy már egy jó ideje meg sem moccanhattam, testem dermedt, meredt tagjaimat alig tudom mozgatni... és mindig felteszem a kérdést magamnak: ennyire fáradt lennék?? Később esett le, ami most az igazi kérdésem: ez az lenne, hogy rendszeresen kilépek a testemből?:shock:...

Kattints a kibontásához...

Igen! Rendszeresen kilépsz a testedből.

Gratulálok a tudatos álmaidhoz és a testen kívüli élményeidhez. Szerintem a legtöbb fórumozó irigyel téged, hogy a spirituális fejlődés ilyen magas fokára eljutottál.

Mesélj majd még ezekről az éjszakai túráidról, légy szíves!

A testen kívüli élmény fórumokon döntő többségében az a vélemény, hogy ez egy szuper érzés, csak két dolog nehéz benne:
- a felszállás, és
- a leszállás.

A te esetedben a leszállásnál van egy pici gond, amit szerintem rövid úton tudsz majd orvosolni. Talán magadtól is - külső segítség nélkül. Nagyon egyszerű az egész: amikor visszaérkezel a fizikai testedbe, akkor azt még az ún. "alvási paralízis" (sleep paralysis) állapotában találod. Más szóval, az energia tested virgonc, élettel teli, mozgékony, de a fizikai tested a paplan alatt a több órányi pihenés alatt elgémberedett. Ilyenkor gyengéden kell a fizikai testet fellazítani. Gondolj a fizikai testedre úgy, mint a hideg gyurmára. Tudsz hideg gyurmából azonnal szép formákat kialakítani? Nem, ugye? Idő kell hozzá. És eleinte lassú majd erőteljesebb nyomkodással, masszírozással mindez megoldható.

Hagyj időt, amíg a csodálatos éjszakai repülések után a fizikai tested feléled, beindul. Ha landoláskor olyan a test, mint a fekete-fehér TV készülékek voltak a 60-as években: hosszú idő kell, míg bemelegszenek, akkor türelmesen várj és eleinte csak 1-2 ujjadat mozgasd. Azt is lassan és hosszasan. Majd után moccantsd meg lassan a végtagjaidat. Szánj rá időt. Meg lesz az eredménye: mint az öreg készülékeknél: ha végre elérik az üzemi hőmérsékletet, akkor stabilan lehet használni őket.

Nem véletlen, hogy a legtöbb vezetett meditáció hosszú időt szán a visszatérésre. Ezt eleinte sokan nem értik, hogy miért szükséges. A magyarázat rövid és velős: ha valaki igazán megtalálja a belső csendet, akkor a fizikai teste "hibernál" és idő kell ahhoz, amíg visszatérhetsz bele.

Egyébként, azok tudják igazán ennek a bolygónak a legnagyobb titkát, akik már próbálták a testen kívüli élményt. A titok valahogy így hangzik: több vagyok, mint a fizikai testem.

Ha csak egyszer is megtapasztalod azt, hogy sétálni tudsz az ágyad mellett, rá tudsz nézni a paplan alatt alvó fizikai testedre, el tudsz ámulni rajta, hogy milyen békés nyugalomban van, ha megtapasztalod, hogy akkor is van élet, amikor a fizikai testeden kívül vagy - akkor sok évtizednyit fejlődsz néhány perc alatt. Rengeteg felfedezést megteszel, amihez más csak sok-sok olvasás és tanfolyamra járás alatt jut hozzá.

Sok-sok ember előtt vagy a fejlődésben, ha te ezt már megtapasztalhattad.

Csak így tovább! Jó úton haladsz!!

Rainbow_Girl írta:

Sziasztok

Egy kérdésem lenne, és kiváncsi lennék, hogy nektek mi a véleményetek...
Sokszor szoktam azt álmodni, hogy tudok repülni... vagyis van egy ilyen tiszta érzésem, hogy ahogy így lendülök, és mikor emelkedek fel, és hogyan tudom irányítani magam, és hasonlók. Nagyon élethűnek tűnt mindig is, ha ilyet álmodtam. Ezek természetesen mindig tudatos álmok. Ilyenkor majdnem oda megyek, ahova akarok. Ezekre én nem is túlzottan figyeltem fel, nem akartam semmit belemagyarázni. Viszont a napokban egy kicsit felháborodtam azon, hogy mi van már itt, hogy a suliban semmi megerőltetés, laza minden, alszom eleget (mert erre sincs mindig lehetőség), és mégis úgy ébredek (egy-egy olyan álom után), mint akit összevertek. Érzem, hogy már egy jó ideje meg sem moccanhattam, testem dermedt, meredt tagjaimat alig tudom mozgatni... és mindig felteszem a kérdést magamnak: ennyire fáradt lennék?? Később esett le, ami most az igazi kérdésem: ez az lenne, hogy rendszeresen kilépek a testemből?:shock:
Hát eljátszottam így ezzel a gondolattal, viszont ami konkrét álmokkal kapcsolatos...
Mintha nálam ez egy álomtípus lenne, amikor a kisebbik énemmel álmodok. Túl öreg így sem vagyok, de álmomban mindig 0-4 év között jelenek meg. Lehet, hogy van annak jelentősége, hogy ilyenkor nagyon aranyosnak tartom magam (mármint így utólag), és tulajdonképpen szeretem ezt a kicsi-ént. Gyakori még "mintha a kistestvérem/kislányom lenne"-érzés; ezek között rendszerint nehéz is dönteni. Viszont ami mindig jelen van: ilyenkor egész álom alatt rettenetesen sírok. Ez a mély meghatódottság érzéséhez áll legközelebb, de semmiképp sem szomorúság. Például volt egy olyan, hogy feküdtem az ágyamom, és koromsötét volt. Én pedig éreztem, ahogy a baba vidáman totyog, és az ágyam széléhez támaszkodva a nyakamra teszi a fejét, nevet, és mintha puszilgatna. E közben én... nagyon-nagyon sírtam. Annyira, hogy most is sírok, ahogy ezt leírom... Másik álmomban pedig csak láttam messziről ahogy játszik(játszom), és mindig mentem utána de sosem értem el. Ott apum is jelen volt, akkori életkorral. Nem emlékszem minden ilyen típusú álmomra pontosan.
Nekem ötletem sincs, hogy mit jelenthetnek.

Kérlek segítsetek

Kattints a kibontásához...

Szia kiss

Ez a jelenségsor lényegében a felnőttéválás gyermekbetegségeit tükrözi kiss

Nem lehet büntetlenül kiengedni a szellemet a palackból:
különösen akkor, ha valaki közben elfelejti a varázsigét :wink: :smile:
Ahogy a szleng találóan fejezi ki: így jártál.
A felborult alvásritmus újból egyensúlyba kerül, ha abbahagyod az amatőr hókuszpókuszolást.

A visszatérő álmok pedig álruhás áldások:
egyrészt így kapod meg a tanítást,
másrészt 1 spirális mentén látszólag köröket futva eléred majd a felnőttéválást kiss

Szeretettel sisne

s

d!4
d

sisne* írta:

AZ (ÁL)SZENT RAGYOGÁS​

Egy jellegzetes kettős lény látható a kártyán, amelyet régi alkimista ábrázolásokon használtak.
Félig a fény angyala, félig a sötétségé, még akkor is, ha évekig csak az egyik oldalát vesszük tudomásul,
vagyis csak azt akarjuk észrevenni.
...

- ha mind a kettövel eggyütt kell élnünk, akkor miért jön a következö sor:?


A fehér angyal eközben azt mondja: egyszerre csak egy uralkodhat.

- és hogy lehet el-ki-igazodni?


Ez az ősi polaritás: The One and the Many.

olive]

-egyébként nem tudom hogy ály és a sárkány küzdelme,[/COLOR][/B]
amelynek minden ember lelkében le kell játszódnia
- ahol nincs és nem is lehet nyertes!​

a) A probléma
Pillanatnyilag becsap téged a sötétség angyala.
Természetesen gyönyörű fénykabátba öltözött, és azt hirdeti,
hogy milyen nemes, istenfélő a műved, a gurud vagy éppen az új kapcsolatod.
De ez csak mézesmadzag,
amit elhúz az orrod előtt,
hogy az általa kijelölt irányba haladj,
és ne vedd észre,
mennyire ki vagy szolgáltatva neki azáltal,
hogy jót akarsz tenni. ​

Kattints a kibontásához...

loxigabi írta:

Nekem ma egy nagyon furcsa álmom volt.Egy nagy üst mellett álltam és pici verébnagyságú madarakat sütöttem ki forró olajban.
Az érdekessége, hogy a madarak egytől egyig mind királykékek voltak.Nem ettem meg, csak ahogyan a sült csirkecombokat szoktam, egy nagy tálba tettem, és ott voltak egy halomban.Vajon ez mit jelenthet?

Kattints a kibontásához...

Szia kiss

A kulcskérdés az, hogy mit jelent Számodra a kék szín ill. a madár, mint szimbólum.

A. verzió
Ha feltételezzük, hogy a kék madár a boldogságot kép_viseli,
akkor ez a csend_élet jelentheti azt, hogy aprópénzre váltottad
- ezáltal sütheted -
a boldogságodat.
Tehát ez utalhat valamiféle megalkuvásra.
Mondhatni mintegy többszörös öngólmarketing,
hiszen ráadásul meg sem eszed, amit 'főztél' (kisütöttél).
Így aztán most 'főhetsz' a saját levedben.

B. verzió
Ha a királykék színre fókuszálunk
- ami méltóságot, hatalmat, emelkedettséget is jelképezhet -
a madarak méretének vetületében:
szintén valami szétaprózottság rémlik fel a háttérben.

C. verzió
Ha az üstre, mint áldozattételre alkalmas edényre tekintünk,
akkor az is elképzelhető, hogy 1 magasabb rendű célért feláldoztad a boldogságodat.

D. verzió
Ha az üst, mint a dimenzióváltás kapuja szerepel az álmodban,
akkor voltaképpen a királykék apró madarak megsütése LélekÁldozatnak is megfelelhet.
Ezt úgy is lehetne fogalmazni, hogy a Lélek egyesül a Szellemmel.
Vagy 1 másik szemszögből nézve lehet ez maga a teljesség,
amikor önmagadban elfogadod azt is, ami a fényben és azt is, ami az árnyékban van.

Összegezve talán igen, talán nem 1 beavatás lépcsőfokának felelhet meg az álmod tartalma,
amelynek kimenetele egyelőre lebegtetett.
Mivel Te sütöd meg a kék madarakat,
ezért az is eldöntendő kérdés,
hogy valamely ügyedben nem vagy - e esetleg sajátmagad ellensége...?

Csupán lehetséges alakzatokat vázoltam fel Neked több okból is.
Ez a történet ugyanis nem jelent meg a házimozim vetítővásznán.

Szeretettel sisne

Azt álmodtam,hogy valahová mentünk anyával, és mire hazajöttünk észrevettük,hogy az ajtónk nyitva van...valaki betört hozzánk.....de nem vittek el semmit.....még a zár sem volt felfeszítve......három szomszéd állt az ajtó elött, hogy segítsen zárat cserélni, mondtuk,hogy nem kell,mert nem feszítették fel......

mit jelenthet ?

előre is köszönöm a segítséget.

Parr írta:

Kb egy hete álmottam etzt :
kutyákrol.
az egyik az én kedves régi kutyám volt aki már 11 éve az örök vadászmezökön futkos-
nem sokat láttam belole, de azt tudom hogy mindvégig a kozelemben volt
a másik kutya is egy régi ismerosem volt, aki ugyan ugy a kutyám volt - valaha, de nem szerettem és még nem vlt 1 éves mikor elment.
- ez a kutya afféle patkányzo volt, de teljesen fekete, csak a szeme fehérje vold más szinu és az álmomban már nem lélegzett, hanem az udvarunk kutja mellett lévo piros kannába volt bele gyürve. de én nem vettem észre, és leengettem a kannát a kútba. mikor felhuztam nem volt benne már semmi - kicsuszott a kannábol, és akkor valahogy rájottem hogy ott volt a kannában, most meg a kútban van, és ezentul nem lehet használni _az oly becses_ kuti vizet. - eddig sem használtuk ivásra, csak mosdaasra, de már ez sincs.

Aztán megjelent egy _ismerös_ cigány ember, es ajánlgatni kezdett nekem egy kiskutyát, amely szöre halványkék - szurke volt, a szeme meg kék. aztmondta hogy Németországbol hozták neki, és hogy nem kér érte sokat.
-de nekem nem kellett. - de még egy kicsit probálkozott - hogy hátha és mondta - hogy _az az elsoszámu kutya_ már rég meghalt, ez vifszont él...
de nekem nem kellett és felkeltem.

- eléggé megmaradt ez az álom a fejemben, és valamikor - néhány nap mulva folytatoodott,
- valahogy kihalásztam a kútbol azt a kutyatetemet - egy kicsit már foszlott, és azt gondoltam magamban, hogy kb fél év, és kitisztítják a kutat a bogarak.

- hát ennyi - nem is olyan sok - de nehéz volt leírni...

Kattints a kibontásához...

Szia kiss

Ezzel az álommal sokat bíbelődtem, mert filozofikus mélységű és többértelmű.

Miután megkerültem a Földet rájöttem, hogy a lényeg az:
IDŐBEN kell szeretni kiss

Eminem WHEN I'M GONE c. dalával tudnám leginkább kifejezni,
hogy itt és most, addig és akkor kell szeretni,
amikor kérik és amíg nem késő.

Szeretettel sisne

[HIDE]http://www.youtube.com/watch?v=1wYNFfgrXTI&feature=relmfu[/HIDE]

Visszatérő álomként jelentkezett,hogy véradáson vagyok ,vért adok. Megint ezt álmodtam, csak az volt más,hogy most beteg voltam. Nagyon fájt, a torkom, és a közérzetem is rossz volt, gyenge voltam….(Jelenleg is beteg vagyok, zsibbadnak a végtagjaim, szédülök, mert ciszta van a koponyámon.Talán ez vetült ki az álomba??)


:..:kiss

Gyertyaláng írta:

Visszatérő álomként jelentkezett,hogy véradáson vagyok ,vért adok. Megint ezt álmodtam, csak az volt más,hogy most beteg voltam. Nagyon fájt, a torkom, és a közérzetem is rossz volt, gyenge voltam….(Jelenleg is beteg vagyok, zsibbadnak a végtagjaim, szédülök, mert ciszta van a koponyámon.Talán ez vetült ki az álomba??)


:..:kiss

Kattints a kibontásához...

Kedves Gyertyaláng!

Minden visszatérő álom fontos. És amennyiben igaznak vesszük az állítást, hogy az álmokat valójában csak maga az Álmodó fejtheti meg, akkor ez fokozottan igaz a visszatérő álmokra.
Felettes Éned újra és újra üzen, míg csak meg nem hallod, meg nem érted az üzenetet.

A véradás a szó szoros értelmében is nemes és önzetlen cselekedet. Egy csekély kellemetlenség annak a részéről, aki adja, és éltető gyógyír annak, aki kapja. Adtál már vért a Való Életben? Hogy állsz általában az adással? Képes vagy-e adni legbelsőbb önmagadból? És csak annak adsz-e, aki a szívednek kedves, vagy adsz-e bárkinek, akár ismeretlenül is?
Mióta vagy beteg? Hogyan éled meg a betegségedet? Félsz-e? Kiszolgáltatottnak érzed-e magad?
És hogy állsz az elfogadással? Mit éreznél egy másik ember iránt, aki vért adna neked? Vagy legbelső önmagát adná? Vágysz erre? Van ilyen ember a környezetedben?

Nem tudhatom, de úgy érzem, hogy az álmod megfejtése elvezethet a gyógyulásodhoz is.
Remélem tudtam egy kicsit segíteni. A megfejtés és a munka java már Rád vár!

Gyönyörűszép álmokat kívánok, szeretettel: Aliceria

Gyertyaláng írta:

Azt álmodtam,hogy valahová mentünk anyával, és mire hazajöttünk észrevettük,hogy az ajtónk nyitva van...valaki betört hozzánk.....de nem vittek el semmit.....még a zár sem volt felfeszítve......három szomszéd állt az ajtó elött, hogy segítsen zárat cserélni, mondtuk,hogy nem kell,mert nem feszítették fel......

mit jelenthet ?

előre is köszönöm a segítséget.

Kattints a kibontásához...

Szia kiss

Ez 1 kétértékű alakzatnak tűnik,
ami 1 még nem megtestesült megoldást kínál fel.

¤ Az egyik fókuszálás alapján ez 1 védelmi problémának látszik.
Valakivel vagy valamivel szemben nem kellőképpen vértezted fel magad.
A nyitott ajtó lehet 1 rosszakaród erődemonstrációja:
ezzel jelzi, hogy ne érezd biztonságban magad,
mert ha akarná, bármikor kirámolhatná a házadat...
DE! A nyitott ajtó a segítőid üzenete, figyelmeztetése is lehet.
Nem vagy kellőképpen óvatos, elővigyázatos;
vigyázz jobban az értékeidre, az elmédre stb.

¤¤ A másik meg_látás szerint
- mivel mindenki sajátmaga teremti a valóságát -
akár Te is kinyithattad az ajtót táv_munkában.
Mint mindennek, így látszólagos amnéziádnak is értelme van.
Megvalósulásodat akadályozhatod így önmagad jobbik változatának megalkotásában.

Szeretettel sisne

Aliceria írta:

Kedves Gyertyaláng!

Minden visszatérő álom fontos. És amennyiben igaznak vesszük az állítást, hogy az álmokat valójában csak maga az Álmodó fejtheti meg, akkor ez fokozottan igaz a visszatérő álmokra.
Felettes Éned újra és újra üzen, míg csak meg nem hallod, meg nem érted az üzenetet.

A véradás a szó szoros értelmében is nemes és önzetlen cselekedet. Egy csekély kellemetlenség annak a részéről, aki adja, és éltető gyógyír annak, aki kapja. Adtál már vért a Való Életben? Hogy állsz általában az adással? Képes vagy-e adni legbelsőbb önmagadból? És csak annak adsz-e, aki a szívednek kedves, vagy adsz-e bárkinek, akár ismeretlenül is?
Mióta vagy beteg? Hogyan éled meg a betegségedet? Félsz-e? Kiszolgáltatottnak érzed-e magad?
És hogy állsz az elfogadással? Mit éreznél egy másik ember iránt, aki vért adna neked? Vagy legbelső önmagát adná? Vágysz erre? Van ilyen ember a környezetedben?

Nem tudhatom, de úgy érzem, hogy az álmod megfejtése elvezethet a gyógyulásodhoz is.
Remélem tudtam egy kicsit segíteni. A megfejtés és a munka java már Rád vár!

Gyönyörűszép álmokat kívánok, szeretettel: Aliceria

Kattints a kibontásához...

Szia kedves Aliceria,

Először is,nagyon szépen köszönöm a segítségedet.

Hónapok óta tart a betegségem, a kezelések hosszadalmasak, és szinte minden nap rosszul érzem magam. Próbálok mindent megtenni, de egyre jobban azt érzem,hogy fáradok.Igen, áldozatnak tekintem magam,mert gyakorlatilag a gyógyszerem nélkül nem tudok meglenni,nemrég jöttem ki a kórházból is.Igen,attól is tartok egy kicsit ami rám vár.De bízom benne,hogy mihamarabb jobban leszek.
A véradással kapcsolatban annyit,hogy igen adtam már vért, a jövő héten is megyek adni.Szeretem,mert jólesik segíteni az embereken.Tudom,hogy ezzel valakinek sokat segítek.Biztos.hogy mélységes hálát éreznék az iránt aki vért ad.
Akár azt is jelentheti az álom,hogy vágyom valakinek a szeretetére, az elfogadására.

Legyen szép napod,
Gyertyalángkiss

baknaffek írta:

Azt álmodtam, hogy vége van az iskolának, nem kell bemenni, de én azon gondolkodok, hogy hát mi fogok én csinálni helyette, mivel nem volt jobb ötletem, bementem. A buszon találkoztam az osztálytársaimmal, de én előbb leszálltam a buszról, nem tudom miért. Abban a pillanatban eszembe jutott egy ötlet, és feltaláltam egy új számítógépes eszközt - egy olyan virtuális valóság eszközt, amivel újra lehetett élni az eseményeket, és lehetőség volt rá, hogy valamit másképpen csináljanak. Az egész eszköznek az volt a célja, hogy az emberek ne törjék a fejüket azon, hogy mi lett volna ha.. hanem kipróbálják a virtuális valóság féle eszközömmel. Ez egy nagyon jó találmány lett, egyből híres lettem és sikeres. Egy medencében voltam, amikor jött apám és a hugom, és szólt hogy egy buli félét szerveznek, hogy ezt megünnepeljük. Ez után hirtelen egy faluban voltam, éjjel. Nem féltem, de elkezdtem futni, hogy gyorsabban haladjak, de egy zsákutcához érkeztem, és még a távolban sem volt fény sehol, megfordultam, és ekkor ott volt előttem az egyik lány osztálytársam, aki megcsókolt, én meg ellenkeztem, és mondtam neki, hogy "neked barátod van, ne csináld már". Aztán felébredtem

Kattints a kibontásához...

Anyával mentünk a villamoshoz ő felszállt de én olyan rosszul voltam szédültem a lábam is alig vitt, ezért nem tudtam odaérni. Láttam,hogy indít a villamos de nem bírtam gyorsabban menni.Anya szólt a vezetőnek,hogy várjon meg. Megvárt, amikor szálltam fel,leszidott a vezető,hogy miért nem sietek jobban. A villamoson mindenkinek megvolt a helye. Halványszürke ülések voltak. Az enyém a 8-as számú volt. Egy nagy fekete nyolcas volt rajta.Leültem megettem két zsemlét és jobban lettem.

most hétvégén versenyre megyünk barátnőmmel, és azt álmodta hogy a versenyen meghaltam, és az emlékemre megnyerte a versenyt.
ez most jó vagy rossz?

mafraklau írta:

most hétvégén versenyre megyünk barátnőmmel, és azt álmodta hogy a versenyen meghaltam, és az emlékemre megnyerte a versenyt.
ez most jó vagy rossz?

Kattints a kibontásához...

Szia kiss

Az lenne a jó, ha a barátnőd írná le az álmát, mert így az érzelmi töltet nem jön át.

Továbbá mit takar az, hogy 'megyünk'?
Mindketten versenyeztek...?
Miben és hogyan?
Együtt (párban vagy csapatban), egymás ellen vagy külön - külön...?

Szeretettel sisne

Üdv! Megint én.

Az álmomban az volt, hogy egy szoba összeszűkült és lefelé kezdtem el csúszni és kiestem az űrbe aztán ebből felébredtem egy másik álomban amiben felpofoztak a haverjaim és kiderült, hogy újraélesztettek mert haldokoltam. Ez viszont nem sokáig tartott mert feküdtem a földön és láttam a mentők villogását de elvesztettem az eszméltemet és meghaltam. Valamiféle örvényben voltam aminek a sodrásában rosszul lettem és ordítottam, hogy nem akarok meghalni, mindvégig igyekeztem életben maradni de semmit nem tudtam csinálni mert már kimúltam.
Utána már csak annyit kértem, hogy bocsásson meg mindenki a hibáimért és mert nem voltam jó ember a végén már azt kívántam, hogy senki se emlékezzen rám. Csak hagyjanak békében nyugodni. Utána végig kellett néznem ahogyan eltemetnek majd azt is ahogyan megrohadok a földben. Ezt éreztem is mert a testemben voltam ekkor.
Ebből is felébredtem egy másik álomba ahol mint kiderült ezeket egyféle illúzióban éltem meg és mindvégig őrült voltam de már észhez tértem és egy elmegyógyintézetben találtam magam megöregedve. Ezek után visszaestem egyfajta katatón állapotba és sorra jártam az őrületeket, keresve a kiutat a valósághoz. Minden emberi érzést átélve a legromlottabbtól a legbecsületesebbig. Végül leálltam a kereséssel és feltettem a kérdést, hogy akkor mi is a valóság, és felébredtem.

Pár percig voltam ébren, olyan hajnali 5 körül de olyan fáradtan éreztem magam, hogy sikerült visszaaludni.

A következő az volt, hogy egy testnevelés csarnokban gurultam egy csőben. Aztán átmentem valami kis szobába ahol egy rég nem látott ismerősömmel váltottam pár szót. Mondta, hogy nem változtam semmit, és hozzájegyezte, hogy úgy tűnik még mindig nyomaszt valami amiről nem beszélek. Otthagytam és elkezdtem járni a várost ahol mindenféle idegen lény szivárgott be. Majd betértem egy konferenciára ahol valamiféle ülés volt. Sokáig csak hallgattam aztán kikeltem magamból, hogy a világ semmit se változott és az emberek ugyanazokat a hibákat követik el. Mert mindez már egyszer megtörtént és megfog történni újra, újabb Churchillek, újabb Rooseveltek és újabb Sztálinok lesznek. De engem ez már nem sokáig fog izgatni ha nem módosítanak a hozzáállásukon mert most leszek itt utoljára a Földön és többet nem fogok leszületni mert elegem van a reinkarnálódásból. A tárgyalás füstbe ment és az ott levők mind vitába szálltak velem én pedig elhagytam a helyet. Megint a városban sétáltam és sorra azt láttam, hogy a legnemesebb embereket is megkörnyékezte a romlottság. Olyan volt mint valami apokalipszis amiben én voltam az utolsó ember.