Nemzetközi sajtószemle 2020. január 17-18.

Politico
A néppárti képviselők többsége a Fidesz ellen voksolt tegnap az Európai Parlamentben és ez arra utal, hogy egyre nagyobb a szakadék a pártcsalád és Orbán Viktor között. Az ár immár ellene fordul.

A kereszténydemokraták soraiból 99-en támogatták az indítványt, ami elmarasztalta az Európai Tanácsot, miután az nem tesz hatékony intézkedéseket a magyar és a lengyel jogállami gondok megoldására. A határozat alapvetően jelképes jelentőségű, de hogy igen sok német és osztrák, valamint holland, ír, román, máltai, portugál és finn EPP-képviselő mellette volt, az jelzi, hogy a magyar párt mind inkább elidegenedik a középjobb frakciótól. Ennélfogva Orbán mostanában már nyíltan azt pedzegeti, hogy más pártcsaládhoz igazol át. De azért még akadnak szövetségesei ezen a táboron belül: összesen 24, nem magyar néppárti politikus elvetette a javaslatot, főleg olaszok, spanyolok és franciák, míg 21 tartózkodott. A finn Petri Sarvamaa arról beszélt, hogy a szavazás megmutatta: a Fidesz immár nem elfogadható a csoport számára, és 75-80 százalék kész ajtót mutatni a magyar pártnak, még akkor is egy részük később mégiscsak hiányolná Orbánt. De a lényeg, hogy egyértelmű többség hajlandó búcsút inteni neki.

Bloomberg
Szövetségesei magára hagyták a magyar kormányt, amikor az EP elmarasztalta Magyarországot és Lengyelországot a jogállam helyzete miatt, így Orbán Viktor közelebb került ahhoz, hogy kilépjen az Európai Néppártból. Az ugyanis megszavazta a határozatot, amely sürgeti, hogy az unió tegyen határozottabb lépéseket a demokratikus visszalépés feltartóztatására a két államban, mert ami eddig történt, az nem vezetett semmiféle javuláshoz. A képviselők nagy többsége azt is szükségesnek tartja, hogy hozzanak létre új mechanizmust, mivel a jelenlegi eszközök nem elégségesek a tilosba tévedő államok megrendszabályozására. Az EPP pártjainak túlnyomó többsége támogatta az indítványt. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már tárgyalt Lengyelország erős emberével az esetleges strasbourgi együttműködésről.

Die Welt
A lap úgy értesült, hogy Brüsszel kettős politikát kíván bevetni a visegrádi csoport kapcsán: von der Leyen egyrészt keménységet ígér a jogállam megsértése ügyében, másrészt jól tagolt párbeszédet tervez a négyekkel, messze túlmenve azokon a témakörökön, amelyek idáig napirenden voltak a két fél között. A cél a kölcsönös tisztelet és az, hogy a két oldal jobban odafigyeljen a másikra. Mert akkor enyhülne a viszony. Ennek megfelelően magas rangú európai politikusok, illetve biztosok az eddiginél többször akarnak ellátogatni az új tagállamokba, továbbá kiegyensúlyozott migrációs és felzárkóztatási politikát irányoznak elő, nehogy azt Keleten sértésnek vegyék. Von der Leyen azonban nem szándékozik engedni a jogállami elvektől, beleértve a szólásszabadságot, valamint az igazságszolgáltatás szuverenitását. Itt nincs kompromisszum. Megy tovább az eljárás a 7-es paragrafus alapján. Brüsszel a héten fordult az Európai Bírósághoz a lengyel bírósági reform miatt. Az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának CSU-s elnök asszonya pedig azt szorgalmazta, hogy maradéktalanul tisztázzák: követett-e el Babis üzleti érdekeltsége visszaéléseket az uniós szubvenciók kapcsán. Vagyis Brüsszel nem kíván lazítani a szorításon, amikor valamely tagállam megsérti a demokratikus normákat. Csak éppen a Bizottság elnöke ésszerűbben és stratégiailag bölcsebben akar eljárni, mint Timmermans. A hangsúlyt inkább az új megfigyelési mechanizmusra helyezné, nem pedig a jogállami eljárásra. Most Ausztria kísérletezik azzal, ami Merkelnek nem sikerült, hogy összebékítse Kelet-Európát és az unió többi részét. Törekvését támogatja a Bizottság elnöke. A német kancellár azért nem jön szóba ennél a szerepkörnél, mert már csak legfeljebb 20 hónapig lesz hivatalban és a keletiek szerint elszúrta a menedékpolitikát. Azon kívül támogatja a kötelező kvótákat. Lehet, hogy Kurz ez ügyben is igyekszik elboronálni a dolgokat. Orbán szerint ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy modellül szolgál Európa számára a konzervatív-zöld osztrák szövetség. Számára nagy sikert jelentene, ha a Bizottság a migráció kapcsán azt csinálná, amit a visegrádiak is követelnek. Ha így lesz, az nagyot lendítene kompromisszumkészségén olyan témákban, mint a következő költségvetés, az éghajlat politika és a közös európai védelem.

FAZ
Orbán Viktor úgy nyilatkozott a prágai tanácskozás után, hogy az megerősítette véleményében, mármint hogy Ausztria természetes partner Magyarország és a V4-ek számára. Kijelentése a migrációra vonatkozott, ami nála mindig fókuszban van, jóformán bármiféle szövetségi kérdésről is essék szó. Örömmel beszélt arról, hogy az osztrákok együtt akarnak működni a négyekkel biztonsági kérdésekben. Merthogy a menekültek, akik keresztülhaladtak Magyarországon előbb vagy utóbb úgyis Ausztriában, illetve Németországban bukkantak fel. Bécs ugyanakkor segített a határokat megvédeni. Ott viszont már megmutatkoztak az ellentétek, hogy az osztrákoknak, nettó befizetők lévén, semmi kedvük sincs, hogy a tagállamok növeljék hozzájárulásukat az uniós költségvetéshez. Még nagyobb a vita a nukleáris energia hasznosításáról. Az atomerőművek elutasítása immár az osztrák nemzeti identitás szerves része, akárcsak a semlegesség, noha az ország mindkét területen élvezi a szomszédok nyújtotta előnyöket. Miközben Prágában az öt politikus nem győzte egymás vállát veregetni, Strasbourgban határozatot fogadtak a magyar és a lengyel jogállamról. A döntés ugyan jogilag nem kötelezi a címzett Európai Tanácsot semmire sem, mégis politikai jelzést küldött. Az osztrák néppártiak egyöntetűen megszavazták, míg néhány német uniós képviselő tartózkodott. A demokrácia a cseh fővárosban hivatalosan nem szerepelt napirenden. Kurz azonban utalt arra, hogy megvitatták, milyen fontos is betartani a szabályokat, a jogállamiságtól kezdve, Maastrichton át egészen a Dublini szerződésekig. Ez jól rávilágít, mekkorát kell spárgáznia Ausztriának hídépítőként

Neue Zürcher Zeitung
Az osztrák kancellár Prágában próbált ugyan hidat építeni a visegrádi államok felé, de az árok csak mélyebb lett. Kurz ugyan azon van, hogy közvetítsen a Kelet és Nyugat között, de az eredmény meglehetősen soványka, és nem erősödik a kölcsönös tisztelet. Pedig úgy lép fel, mint meggyőződéses európai, illetve a V4-ek szövetségese, utóbbi a sok megpróbáltatásnak kitett migrációs politika kapcsán értendő. Ugyanakkor tisztában van azzal, milyen jelképes jelentősége van az euroszkeptikus államok összefogásának. Erre von der Leyen is rájött és a kapcsolatok javításában számít az osztrák közvetítésre, mind a menedékpolitika, mint a környezetvédelem területén. Ám Kurz az atomenergia ügyében nemigen alkalmas erre a feladatra. A magyar, a cseh és a szlovák vezetés különösen környezetbarátnak tartja az atomenergiát és támogatást követel a nukleáris erőművek számára. Az osztrák fél évek óta vitázik Prágával és Pozsonnyal két határ menti reaktor miatt. De eltérnek az érdekek a következő hosszú távú EU-költségvetés kapcsán is, ez ugyancsak kiderült Prágában. A visegrádiak a Brexit ellenére hallani sem akarnak a támogatások csökkentéséről, Bécs viszont nem kíván többet befizetni a közösbe. Ugyanakkor a tegnapi egyeztetésen tanácsosabbnak látták, hogy szóba se kerüljön a jogállam. Kurz ebben a kérdésben a Bizottságot pártolja, itt ugyancsak erős korlátokba ütközik a hídépítés. Brüsszel ugyan évek óta próbálkozik ezen a területen, de a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Magyarország már kész tényeket teremtett a polgári társadalom elleni fellépéssel. A lengyelek pedig folyamatosan támadják az igazságszolgáltatás önállóságát és ezzel veszélyes irányba viszik a dolgokat. Ezen nem segítenek a Bécsből elhangzó szép szavak sem. Annál többet számítanak viszont az Európai Bíróság ítéletei. Egyáltalán nem világos, miként akar Budapest és Varsó tekintélyvesztés nélkül kikeveredni a slamasztikából. A Fidesz részéről szintén a tekintélyelvűség irányába mutat, hogy erősen megkérdőjeleződött a párt tagsága az EPP-ben. Sorra jönnek a hírek, hogy Orbán kilépéssel akar elébe vágni a kizárásnak. Meg hogy jobboldali-nemzeti pártcsaládot akar életre hívni. De jelezte, hogy döntésében nagy szerepet játszik, mit hall Kurztól Prágában. Nos, a kancellár nem sokat tud felmutatni a viszály kapcsán. A döntést Tusk hozza meg, de túl nagyok az ellentétek a mérsékelt konzervatívok és a szélsőjobb között. Kurz szövetsége pontosan ezen bukott el odahaza az FPÖ-vel. Ez pedig aligha növelte befolyását Orbánnál.

Washington Post/Yahoo/AFP
Ausztria nem tudta megnyerni keleti szomszédjait annak, hogy fokozatosan mondjanak búcsút az atomenergiának. Kurz, aki odahaza a napokban a környezetvédőkkel hozott létre koalíciót, Prágában találkozott a V4-ek vezetőivel és kénytelen volt elismerni, hogy azok másként képzelik el a maguk zöld programját. Mint mondta, abban egyetértettek, hogy át kell térni a környezetbarát energiaforrásokra, ám az osztrák elképzelésekben ehhez nem szerepelnek nukleáris erőművek. A szlovák kormányfő azt hangoztatta, hogy minden államnak szuverén joga dönteni a saját energiatermelésének szerkezetéről. Egyébként országa éppen két reaktort épít Mohiban. A csehek 2036-ra akarnak létrehozni új egységet Dukovanyban, és Babis azt hangoztatta a prágai egyeztetés házigazdájaként, hogy máskülönben nem tudják elérni a klíma semlegességet. Egyébként náluk két atomerőmű is van. Az pedig közismert, hogy Magyarország milyen mértékben függ Pakstól.

Der Standard
Az osztrák kormányfő jól választotta meg az időpontot, hogy ismételten jelezze: hídépítő akar lenni a Kelet és Nyugat között. Még akkor is, ha a törésvonalak régóta nem csupán az egykori Vasfüggöny mentén futnak. De a V4-eknek is kell egy külső közvetítő, akivel egy követ fújnak pl. a migráció ügyében. Ráadásul von der Leyen is ösztökélte Kurzot, hogy vonja be jobban a négyeket az európai kérdések megvitatásába. De minden jó szándék ellenére az derült ki, hogy igen gyorsan előtérbe kerülhetnek a régi ellentétek. Ezúttal a klímapolitika, egészen pontosan az atomenergia volt a viszály almája. A vendég ugyanis nem szeretné, ha klímasemlegesség elérését szolgáló uniós alapból reaktorokat finanszíroznának. A visegrádiak ezt másként látják, megoldás nincs a láthatáron. A feleket összeköti viszont a migráció, mivel Ausztria hasonló állásponton van ebben a kérdésben, mint keleti szomszédjai, ugyanakkor jók a kapcsolatai a nyugati partnerekkel. Főként a Néppárttal, amelyben az orbáni Magyarország már a szélsőjobb legszélére manőverezte magát, ám vezetője szót tud érteni Kurzzal. Hogy azután éppen a környezetvédelem tépi fel a régi árkokat, az éppenséggel nem teszi egyszerűbbé a sokat hangoztatott „árokbetemető” szerepkört.

Yahoo/AFP
A hírügynökség azt találta az Orbán-kormány honlapján, hogy Magyarország kereszténydemokrata alapokon kívánja megközelíteni a globális felmelegedés kérdését. A most közzétett éghajlat változási stratégia azt irányozza elő, hogy főleg az atom- és napenergia révén 2030-ra karbonsemleges legyen az energiatermelés. Maga is miniszterelnök is azt fejtegette a minap, hogy kereszténydemokrata irányvonalat kíván követni ezen a területen. A jelzőt gyakran használja, ideértve amikor keményen szembeszáll a muzulmán bevándorlással. Ellenfelei szerint viszont ez utóbbi álláspontja rasszista és nacionalista. Kaderják Péter, az illetékes államtitkár úgy nyilatkozott az AFP-nek, hogy a természet megőrzése azt jelenti: megóvnak valamit, amit Isten teremtett. Mindenesetre a fejlemény arra utal, hogy Orbán hangot váltott, mert idáig a fideszes politikusok ambivalens nézeteket hangoztattak a klímaváltozás kapcsán. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az új felfogást annak tulajdonítja, hogy a kormányfő nem szeretné, ha az éghajlat védelme kizárólag a baloldal témája lenne, akár Magyarországon, akár Európában. Ezért most konzervatív, jobboldali zöld politikát igyekszik kialakítani.

New York Times/Washington Post/AP
A lengyel igazságügyi miniszter paródiának minősítette a Velencei Bizottság állásfoglalását, miszerint a folyamatban lévő bírósági reform még inkább aláássa a bíróságok függetlenségét és sérti az EU alapelveit. Az Európa Tanács szakértői testületét a varsói Szenátus ellenzéki elnöke kérte fel, miután a felsőház éppen most tárgyalja a tervezetet. Ám mivel a vélemény a többi közt azt tartalmazza, hogy a készülő jogszabály korlátozza a bírák véleményszabadságát, valamint egyesülési jogát, az igazságügyi tárca vezetője kijelentette, hogy itt kioktatásról van szó és az sértő Lengyelországra nézve. Egyben kétségbe vonta a Bizottság tagjainak hozzáértését. De ettől még azok úgy gondolják, hogy meg kell semmisíteni a leendő törvényt és vissza kell térni ahhoz kinevezési rendszerhez, amely a bírák esetében a PiS hatalomra jutása előtt volt érvényben. Merthogy máskülönben csak tovább romolhat a helyzet.




Szelestey Lajos

82250715_2671033113180556_9034387617495384064_n.jpg
 
Beleolvasva a magyar sajtóba ilyen híreket nem találtam.
Gyöngyöspata jön ezerrel.
pedig a politikai elemzők, újságok ezzel a mondattal foglalkoznak:
Orbán: Egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból
 
Utoljára módosítva a moderátor által:
Igaz! :rohog::rohog::rohog: " Mint mondta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tizenötmilliárd hatalmas pénz, ha ezt a nyugdíjasok kapják, két százalékkal nőtt volna a nyugdíjak értéke. Ami nem kevésbé érvényes igazság, mint amit a régi népi mondás rejt, hogy tudniillik, ha a nagymamámnak kereke volna, akkor ő lehetne a trolibusz. (MH, 2000. júl. 26. 7)"
 
Beleolvasva a magyar sajtóba ilyen híreket nem találtam.
Gyöngyöspata jön ezerrel.
*
Mert elhallgatják. Disznóságnak ítélem azt meg, hogy a gyöngyöspatai romáknak kilátástalan az élete. Hiába is ígérik, hogy a gyerekeket tovább képezik, akár szakmára, akár nyelvekre, hol és hogyan lenne lehetőségük arra, hogy tanulmányaikat ki- ill. fel is használhatják? Munkahely közelben sehol. Szomorú, de igaz, a cigánysoron nem szükséges sem az angol-, de más nyelvek tudása sem. Rettenetes helyzetben élnek ott az emberek. Onnan kellene kimenteni őket, munkahely létesítésével.
A másik, a börtön biznisz. Van tudomásom arról, hogy igenis vannak olyan börtönök, ahol az első csapat embernek még jut meleg víz a zuhanyozáshoz, a következő csapatnak már nem. S, ha azt vesszük, hogy ebben a hidegben, kegyetlen dolog ám ilyenkor hideg vízben lemosakodni. Csak az tudja, ki már próbálta. De vannak még mindig olyan börtönök, amelyeknek a fala vizes, salétromos. Az egy dolog, hogy aki bűnt követ el, meg kell büntetni, de az már nem járja, hogy tüdő- és más, esetleg vesebetegséget kapjanak. Nem, nem védem az elítélteket, de, hogy emberi körülményeket kötelező biztosítani, az tény. S, addig, amíg a büntetésük le nem jár. Ez emberi jog, bárhogyan is húzzák némelyek az orrukat.
Más. Szerintem Dr. Magyar Györgynek az a legnagyobb "bűne", hogy az ellenzékkel paktál és nem a fidesznyikokkal.
 
*....A másik, a börtön biznisz. Van tudomásom arról, hogy igenis vannak olyan börtönök, ahol az első csapat embernek még jut meleg víz a zuhanyozáshoz, a következő csapatnak már nem. S, ha azt vesszük, hogy ebben a hidegben, kegyetlen dolog ám ilyenkor hideg vízben lemosakodni. Csak az tudja, ki már próbálta. De vannak még mindig olyan börtönök, amelyeknek a fala vizes, salétromos. Az egy dolog, hogy aki bűnt követ el, meg kell büntetni, de az már nem járja, hogy tüdő- és más, esetleg vesebetegséget kapjanak. Nem, nem védem az elítélteket, de, hogy emberi körülményeket kötelező biztosítani, az tény. S, addig, amíg a büntetésük le nem jár. Ez emberi jog, bárhogyan is húzzák némelyek az orrukat..
És akkor még nem beszéltünk azokról az emberekről, akik semmilyen bűnt nem követtek el, nem kerültek börtönbe se,
de egyszerűen beleszülettek a szegénységbe vagy megbetegedtek életük során és nem képesek teljes értékű munkára vagy dolgoznak ugyan, de fizetésük minimális, de eltartottjuk van gyerek, szülő, rokon vagy adósságot örököltek, meg még sorolhatnám.
Nekik sem adatik meg a melegvizes fürdés lehetősége, soknak villanya sincs, fűtése alig-alig, gyógyszerre, orvosi kezelésre nem jut - ellentétbe az elítéltekkel.
Az Ő kárpótlásukról, életminőség javulásukról melyik rendszer vagy párt vagy akármilyen szervezet, alapítvány fog gondoskodni ?
Az úgynevezett rendszerváltás óta eltelt 30 év és nemhogy javulna a szociális helyzet, hanem lassan visszaesünk a 100 évvel ezelőtti állapotokra.
Iskolás koromban (60-as,70-es évek) még úgy tanultuk, hogy a tudomány fejlődése megkönnyíti az emberek munkáját, javítja egészségét stb
Most pedig azt kell látnom, hogy a fejlődés egy szűk réteget már az egekbe juttatta, az pedig többséget a föld alá tapossa.
És akárhogy is szépítik a dolgot világszerte, ez nem kizárólagos Magyar probléma - ez aztán tényleg globális.
 
A borton buntetes a szabadsag korlatozasrol szol, es nem sanyargatasrol es embertelen korulmenyek biztositasarol .
a letfeltetel negyzetmeterbe meghatarozva, a wc nem fugonnyel levalasztva az etkezo asztaltol meterrel es 6 -9 fos tarsasagba kenytelenek hasznalni a szuksegleteiket. Ezek a dolgok eletfeltetelek, es ez nincs a biroi dontesbe hogy ilyen korulmenyek kozott kell eveket letolteni.
 
*
Mert elhallgatják. Disznóságnak ítélem azt meg, hogy a gyöngyöspatai romáknak kilátástalan az élete. Hiába is ígérik, hogy a gyerekeket tovább képezik, akár szakmára, akár nyelvekre, hol és hogyan lenne lehetőségük arra, hogy tanulmányaikat ki- ill. fel is használhatják? Munkahely közelben sehol. Szomorú, de igaz, a cigánysoron nem szükséges sem az angol-, de más nyelvek tudása sem. Rettenetes helyzetben élnek ott az emberek. Onnan kellene kimenteni őket, munkahely létesítésével.
A másik, a börtön biznisz. Van tudomásom arról, hogy igenis vannak olyan börtönök, ahol az első csapat embernek még jut meleg víz a zuhanyozáshoz, a következő csapatnak már nem. S, ha azt vesszük, hogy ebben a hidegben, kegyetlen dolog ám ilyenkor hideg vízben lemosakodni. Csak az tudja, ki már próbálta. De vannak még mindig olyan börtönök, amelyeknek a fala vizes, salétromos. Az egy dolog, hogy aki bűnt követ el, meg kell büntetni, de az már nem járja, hogy tüdő- és más, esetleg vesebetegséget kapjanak. Nem, nem védem az elítélteket, de, hogy emberi körülményeket kötelező biztosítani, az tény. S, addig, amíg a büntetésük le nem jár. Ez emberi jog, bárhogyan is húzzák némelyek az orrukat.
Más. Szerintem Dr. Magyar Györgynek az a legnagyobb "bűne", hogy az ellenzékkel paktál és nem a fidesznyikokkal.

Mikor jártál utoljára Gyöngyöspata területén vagy a közelében? Vagy éltél évtizedeken át hasonló összetételű településen? Életen át tartó tanulás kora van. Miért nincs szó arról, hogy a pénz mellett pl. tanárokat is akarnak, akik felzárkóztatják a gyerekeiket? A saját gyereke(i)dnek hány integrált osztálytársa volt? Hány olyan iskola van az országban, ahol megvan az integrált oktatásban elvárt/ajánlott két tanítós felállás? Milyen kártérítést kapnak azok a gyerekek? Nem ez az integrált oktatás, de vigasztaljon, hogy nem te vagy az egyetlen, aki semmit sem ért hozzá/belőle, de gumicsontként elvan vele.

Voltál már börtönben? Én voltam. Fiatalkorúakéban és felnőttben is. Rend, tisztaság, meleg, tanulási lehetőség pl. érettségire stb., semmi kínzás vagy nélkülözés. Rengeteg olyan embert ismerek, igen, magát roma származásúnak vallót is, aki folyamatosan és tisztességesen dolgozik, mégis gond, hogy a hónap minden napján pl. megfelelően étkezzen.

Ezek a problémák hosszú-hosszú évtizedek óta megvannak. De most nagyon jól meg lehet élni egy szűk körnek belőlük, így egyre nehezebb lesz az élet a többinek mellettük. A gondolkodásmódot nem lehet pénzzel megváltoztatni. Ez már rég nem romaprobléma. Vagy valamelyik kormányhivatal nekiállt már, és rendszeresen és következetesen (esetleg még hatékonyan is) fellép minden egyes iskolakerülés ellen? Bár lehet, hogy a mindenfelé tekergő gyerekek így több pedagógus végzettségűvel találkoznak, mint ha iskolában lennének.
 
A másik, a börtön biznisz. Van tudomásom arról, hogy igenis vannak olyan börtönök, ahol az első csapat embernek még jut meleg víz a zuhanyozáshoz, a következő csapatnak már nem. S, ha azt vesszük, hogy ebben a hidegben, kegyetlen dolog ám ilyenkor hideg vízben lemosakodni. Csak az tudja, ki már próbálta. De vannak még mindig olyan börtönök, amelyeknek a fala vizes, salétromos. Az egy dolog, hogy aki bűnt követ el, meg kell büntetni, de az már nem járja, hogy tüdő- és más, esetleg vesebetegséget kapjanak. Nem, nem védem az elítélteket, de, hogy emberi körülményeket kötelező biztosítani, az tény. S, addig, amíg a büntetésük le nem jár. Ez emberi jog, bárhogyan is húzzák némelyek az orrukat.
Valóban igazságosnak tartod (még ha jogszerű is), hogy egy 15 éves lányt többször megerőszakoló majd megverő elítélt a fogva-tartás nem megfelelő körülményeire hivatkozva több millió adófizetői forinttal távozhasson a börtönből?! Ez a pénz nem az áldozatot illetné, vagy nem a börtönviszonyok javítására kellene fordítani? Persze, el tudok képzelni embertelenül extrém körülményeket, amelyek után a raboknak kártérítés járna, de a magyar viszonyok azért nem ilyenek! És főleg nem olyanok, hogy tízezres sorozatokban induljanak a perek. Adófizetőként nem támogatom ezt a gyakorlatot, főleg ha olyanokról van szó, akik teljességgel semmibe vették áldozataik emberi jogait.
 
Voltál már börtönben? Én voltam. Fiatalkorúakéban és felnőttben is. Rend, tisztaság, meleg, tanulási lehetőség pl. érettségire stb., semmi kínzás vagy nélkülözés. Rengeteg olyan embert ismerek, igen, magát roma származásúnak vallót is, aki folyamatosan és tisztességesen dolgozik, mégis gond, hogy a hónap minden napján pl. megfelelően étkezzen.

Csak Macedóniában nagyobb a zsúfoltság
A legsúlyosabb a helyzet Macedóniában (132,3) és Magyarországon (132 százalékos helykihasználás). 18171 ember raboskodott az adatfelvétel idején Magyraországon, de a magyar börtönök kapacitása 13 771 fő.

Cipruson 127 százalékos, Belgiumban 119, míg Fraciaországban 117 százalékos a börtönök kihasználtsága. Összesen tizenhárom országban tapasztalható túlzsúfoltság, a büntetés-végrehajtási intézetek 27,7 százaléka túlzsúfolt Európában – olvasható a Lausanne-i Egyetem által készített SPACE nevű statisztikai összeállításban.

Tovabba

Az Európai Emberi Jogi Egyezményben és az Alaptörvényben is szabályozott embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmából levezethető követelmény, hogy a többszemélyes zárkában fogvatartottak részére biztosított élet-, illetve mozgástérnek minden esetben elérje azt a minimális mértéket, amely elhelyezésüket az emberi méltóságuk sérelme nélkül biztosítja a büntetés-végrehajtási intézetben.[1] „Heringpénz” (kártérítés) akkor jár, ha a rab a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordul a túlzsúfolt cellákban való elhelyezés miatt. Magyarországon ezek az elítéltek, akik sikeresen bírósági úton érvényesítették igényüket 5-5,1 millió forint kártérítést kaptak fejenként.[2]

„A zárkában vagy a lakóhelyiségben elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre hat köbméter légtér és egyéni elhelyezés esetén legalább hat, közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter élettér jusson.”[3]A dologban az érdekesség az, hogy a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet szerint a férfi elítélteknek lehetőség szerint 3, női elítéltek esetében lehetőség szerint 3,5 négyzetméter minimális mozgástér biztosítandó. Az alkotmánybíróság a korábbi IM rendeletet nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközőnek minősítette[4], majd 2015. március 31-ei hatállyal megsemmisítette. A túlzsúfoltságra reagálva elindult egy 2019-ig tartó átfogó börtönépítési program. Az elképzelés még 2016-ban kezdett kibontakozni, akkor 6000 új férőhelyről és 2500 fős büntetés-végrehajtó létszám bővülésről szóltak az elképzelések, melyet 100 milliárd forintból kívántak megvalósítani.[5] A közbeszerzési hatóság kiadványa alapján az elsőként tervezett egyenként 500 férőhelyet biztosító intézet felépítése a közbeszerzési eljárás meghiúsulása miatt nem valósul meg sem Ózdon, sem Kemecsén, sem Csengeren, sem pedig Hevesen.[6]

A további négy potenciális hellyel is financiális problémák vetődtek fel.

Az egyetlen pozitívum a történetben eddig Komádiban látszik megvalósulni, ahol 2017-höz képest 2019-re tolták ki a teljesítést. Ezen információkból látszik, hogy a hazai börtönépítés nem éli éppen aranykorát, ami továbbra is nehézségeket problémát és még több kártérítést jelenthet a raboknak.

A túlzsúfoltság okán fennálló probléma mellett a másik nehézség – amivel, itt kiemelném, nem csak a hazai igazságszolgáltatásnak akadnak kellemetlen helyzetei – a büntetés-végrehajtási intézeteknek kell megküzdeni, az a visszaesési ráta, és annak a gondolatnak a megjelenése, hogy a reintegráció vagy a helyes útra terelés nem megfelelő.

Abban biztos lehetsz hogy , nem hasrautes alapjan fizetnek hanem jogos karteritest fizetnek csak ki.

Epult par borton valoban ahol emberi korulmenyek vannak de oda csak ilyen Mengyi Roland fele delikvensek kerulhetnek.

Bvi ujsagok szemlek , kiadvanyok sokasaga statisztikakkal egyutt cafoljak allitasaid.
Orban a megitelt kifizetest leallitotta, ezzel nemzetkozi jogot sertett aminek a kovetkezmenyeit ismet nektek kell majd kifizetni.
 
Valóban igazságosnak tartod (még ha jogszerű is), hogy egy 15 éves lányt többször megerőszakoló majd megverő elítélt a fogva-tartás nem megfelelő körülményeire hivatkozva több millió adófizetői forinttal távozhasson a börtönből?! Ez a pénz nem az áldozatot illetné, vagy nem a börtönviszonyok javítására kellene fordítani? Persze, el tudok képzelni embertelenül extrém körülményeket, amelyek után a raboknak kártérítés járna, de a magyar viszonyok azért nem ilyenek! És főleg nem olyanok, hogy tízezres sorozatokban induljanak a perek. Adófizetőként nem támogatom ezt a gyakorlatot, főleg ha olyanokról van szó, akik teljességgel semmibe vették áldozataik emberi jogait.
Az állam reagálása is fura nem a fentieket akarja megváltoztatni hanem a balos környezetet hibáztassa mert pereket indítanak és meggazdagodnak belőle!!
 
Börtönviszonyok?..:
Tegnapi hír...a helsinki bizottság csempészi be a csótányokat a börtönökbe hogy ezzel is mutathassák milyen rémesek a viszonyok..
Mai hír:
Csuka Tamás szerint ő nem mondott olyat, hogy a Helsinki Bizottság gyufásdobozban csótányokat csempészett a váci fegyházba, hogy ezzel lejárassák a börtönt. A nyugalmazott református püspök az Indexnek azt mondta telefonon, hogy az MTI-ben megjelent tudósítás (ennek nyomán a beszédről mi is beszámoltunk) során „teljesen kiforgatták a szavait”.
Állítása szerint vasárnap délelőtt Kismaroson, a málenkij robot áldozataira tartott megemlékezésen azt mondta, hogy „a dörzsölt és minden hájjal megkent elítéltek egymásnak adogatták a dobozba a poloskát meg a csótányt”, amikor tudták, hogy jön a körülmények ellenőrzésére a Helsinki Bizottság, hogy „eljátszhassák nekik, hogy itt milyen rosszak a körülmények”.
A Váci Mérték Facebook-oldalára felkerült Csuka vonatkozó gondolatmenete, a lelkész szó szerint a következőt mondta:

"Felháborodik a lelkem, mert '90 óta én bejárok a váci fegyházba, és amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor nevetve mesélték, hogy gyufásskatulyákban kértek be csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek
 
Az elmarasztalas es fizetes elsosorban a szuk meretek miatt tortent mert az a minimum 3-4 negyzetmeter nem all rendelkezesere az elitelteknek.
Bogar ugy ..................igen falmelleki szoveg mert se bevinni nem lehet meg gyufasdobozba se mert ma antiknak szamit a gyufa es mindent atvizsgalnak a latogatoknal. PAr doboz bogar mire elszapoodik hogy mindenhol lathato is legyen az nem egy ket nap alatt tortenik.
"Felháborodik a lelkem, mert '90 óta én bejárok a váci fegyházba, és amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor nevetve mesélték, hogy gyufásskatulyákban kértek be csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek

Zarkaba nem fogadhatnak latogatot a rabok. A lelkesz jo ha elmegy gyoni mert a handabandazas nem tetszo cselekedet.
 
És akkor még nem beszéltünk azokról az emberekről, akik semmilyen bűnt nem követtek el, nem kerültek börtönbe se,
de egyszerűen beleszülettek a szegénységbe vagy megbetegedtek életük során és nem képesek teljes értékű munkára vagy dolgoznak ugyan, de fizetésük minimális, de eltartottjuk van gyerek, szülő, rokon vagy adósságot örököltek, meg még sorolhatnám.
Nekik sem adatik meg a melegvizes fürdés lehetősége, soknak villanya sincs, fűtése alig-alig, gyógyszerre, orvosi kezelésre nem jut - ellentétbe az elítéltekkel.
Az Ő kárpótlásukról, életminőség javulásukról melyik rendszer vagy párt vagy akármilyen szervezet, alapítvány fog gondoskodni ?
Az úgynevezett rendszerváltás óta eltelt 30 év és nemhogy javulna a szociális helyzet, hanem lassan visszaesünk a 100 évvel ezelőtti állapotokra.
Iskolás koromban (60-as,70-es évek) még úgy tanultuk, hogy a tudomány fejlődése megkönnyíti az emberek munkáját, javítja egészségét stb
Most pedig azt kell látnom, hogy a fejlődés egy szűk réteget már az egekbe juttatta, az pedig többséget a föld alá tapossa.
És akárhogy is szépítik a dolgot világszerte, ez nem kizárólagos Magyar probléma - ez aztán tényleg globális.
*
Igazad van. A társadalomban a középosztály - szinte - eltűnt... Van a mély szegénység a teljes kilátástalanság, a hajléktalanság. A következő lépcső a szegénység, amikor a krumpli és a kenyér is ünnep, amikor haraphatnak. Se víz, se villany, a fűtés is alig. De sokan ismét, ebben a télben is megfagynak... Bele sem merek gondolni. Aztán vannak akik éppen szinten tartják magukat, de legalább van némi pénzük, hangsúlyozom: némi, ami min.nyugdíjból, árva ellátásból, ápolásból. Következik a jobb, a minden napra ennyit költők, a minden leárazáskor vásárolt étel- és a turkálóból, piacon vásárolt mások által levetett jobb, rosszabb ruha. No meg itt a nagy szakadék, mert vannak a következő életcsoportban olyanok, akiknek semmi nem számít. Drága parfüm, ital, nagy ház, a ki tudja miből szerzett vagyon. De vannak akik szerencsések, mert olyan emberek után örökölnek, akiknek életükben még egy pohár hideg vizet sem adtak, s mégis szakadtak rájuk a milliók. Nem mese, személyesen ismerek ilyen családot.
No meg vannak a mutyizók, a politikai bólogatók, a mások által kitaposott utakon vidoran lépkedők, ezek vannak a csúcson. Egészen addig, amíg ez a politikai "elit" - akik becsületet beáldozva, semmibe véve, követik a kerge kórságban szenvedő - vezér bikát(?) :dr_9:Csak a pénz miatt becsületüket elhagyva.
 

Csatolások

  • abba-money-money-money.mp4
    13.4 MB · Olvasás: 143
Börtönviszonyok?..:
Tegnapi hír...a helsinki bizottság csempészi be a csótányokat a börtönökbe hogy ezzel is mutathassák milyen rémesek a viszonyok..
Nagyon rafkósok lehetnek, hogy - bár 2o17 óta nem tehetik be a lábukat - mégis tudnak "becsempészni"...
Mai hír:
Csuka Tamás szerint ő nem mondott olyat, hogy a Helsinki Bizottság gyufásdobozban csótányokat csempészett a váci fegyházba, hogy ezzel lejárassák a börtönt. A nyugalmazott református püspök az Indexnek azt mondta telefonon, hogy az MTI-ben megjelent tudósítás (ennek nyomán a beszédről mi is beszámoltunk) során „teljesen kiforgatták a szavait”.
Állítása szerint vasárnap délelőtt Kismaroson, a málenkij robot áldozataira tartott megemlékezésen azt mondta, hogy „a dörzsölt és minden hájjal megkent elítéltek egymásnak adogatták a dobozba a poloskát meg a csótányt”, amikor tudták, hogy jön a körülmények ellenőrzésére a Helsinki Bizottság, hogy „eljátszhassák nekik, hogy itt milyen rosszak a körülmények”.
Ezek szerint az elítéltek is rafkósak.
Tudtommal a fegyház fokozatban (és a váci mintha ez lenne), a rabok nem mászkálhatnak szabadon a törvényileg biztosított 1 órás szabadtéri (udvari) sétát leszámítva. Oda viszont komplett zárkaszemélyzetet visznek, akikkel amúgy is együvé vannak zárva. Max a havi egy börtönbolt látogatásánál találkozhatnak más zárkák lakóival, ha volt keresetük, amit ott elkölthettek. (ettől fegyház a fokozzat és nem börtön).
A Váci Mérték Facebook-oldalára felkerült Csuka vonatkozó gondolatmenete, a lelkész szó szerint a következőt mondta:

"Felháborodik a lelkem, mert '90 óta én bejárok a váci fegyházba, és amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor nevetve mesélték, hogy gyufásskatulyákban kértek be csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek
Igaz az én tájékozottságom börtön területen nem naprakész, de mintha még mindig tilos lenne az elítélteket meglátogatóknak telefont, szúró-vágó és tűzgyújtásra alkalmas eszközöket magukkal vinni a "látogatókapun" túlra...
Ezt ne tudná a "gárdaavató" püspök úr?
Meg, aztán hány dobozzal kértek? Vagy egy dobozt adogattak körbe?
 
Örömmel beszélt arról, hogy az osztrákok együtt akarnak működni a négyekkel biztonsági kérdésekben. Merthogy a menekültek, akik keresztülhaladtak Magyarországon előbb vagy utóbb úgyis Ausztriában, illetve Németországban bukkantak fel.
Lehet mismásolni de, egyre súlyosabb a helyzet menekültügyben.
Több ezer leszboszi lakos tüntetett szerdán az égei-tengeri szigeten létesített nagy menekülttábor áthelyezéséért. - írta a Yahoo News. Az ügyhöz csatlakozott Szamosz és Khiosz is; a három szigeten általános sztájkot hirdettek, a boltok bezártak, a közszolgáltatások leálltak, és a főterekre tüntetéseket szerveztek. Ezeken görög zászlók lengetése közben azt skandálják, hogy

Vissza akarjuk kapni a szigeteinket!

És a lap által megkérdezett tüntetők azt mondják, hogy „egész Európának viselnie kéne a migránsok befogadásának terhét“
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.
koaty wrote on Julcsi960's profile.
Szia, bocs de először véletlen epub-ban raktam fel a Katicalányok 4-et. Időközben javította, esetleg cseréld át pdf-re.

Statisztikák

Témák
38,089
Üzenet
4,790,330
Tagok
615,185
Legújabb tagunk
Bernardswery
Oldal tetejére