A világ legragyogóbb koponyáinak is sok fejfájást okoz, hogy miként csökkenthetnék a klímaváltozással járó környezetpusztulást.
Figyelembe véve, hogy a globális felmelegedésért elsősorban a fosszilis üzemanyagok felelnek, ésszerű lenne, ha ezeket kivonnák a forgalomból. Csakhogy egyesek szerint ez lehetetlen. Mások azt állítják, ha megoldható is, ehhez legalább 20-80 évre lenne szükség.
Ennyi időnk viszont nincsen. A G7 országok ugyan megállapodtak, hogy 2100-ig leállnak a fosszilis üzemanyagok használatával, de lehet, hogy akkor már túl késő lesz. Ha továbbra is ilyen mennyiségben használjuk őket, az 2036-ra visszafordíthatatlan környezetkárosodással járhat. Egy új tanulmány viszont azt állítja, hogy
10 év alatt lecserélhetnénk a fosszilis üzemanyagokat.
A tanulmány vezető szerzője Benjamin Sovacool, a Sussex Energy Group igazgatója szerint elsődleges fontosságú lenne, hogy eltávolodjunk a mai globális energiapiaci rendszertől, és ennek a folyamatnak a gyorsasága is fontos elem. Sovacool elsősorban a klímaparadoxon miatt aggódik ennyire az átállás gyorsasága miatt; ha nem cselekszünk hamar, a környezetkárosodás egy idő után visszafordíthatatlanná válik.
Sovacool szerint a ma közkézen forgó tanulmányok azért becsülik több évtizedre az átállás időtartalmát, mert azok a korábbi átmenetek hosszát veszik alapul. Európának 96-160 évig tartott, mire a fatüzelésről átállt a szénre. Az elektromosság 47-69 év alatt jutott el az első szikrától a széles körű elterjedésig. Sovacool tanulmánya szerint az újabb átállás ma még gyorsabban megtörténhet, köszönhetően a klímaváltozással járó természeti katasztrófáknak, illetve a példátlan technológiai fejlődésnek.
A váltásban a kormányok szerepe kulcsfontosságú lehet. Sovacool három példát említett a tanulmányában, amik a gyors átállás sikerét mutatják:
Hegyeshalmi Richárd
Figyelembe véve, hogy a globális felmelegedésért elsősorban a fosszilis üzemanyagok felelnek, ésszerű lenne, ha ezeket kivonnák a forgalomból. Csakhogy egyesek szerint ez lehetetlen. Mások azt állítják, ha megoldható is, ehhez legalább 20-80 évre lenne szükség.
Ennyi időnk viszont nincsen. A G7 országok ugyan megállapodtak, hogy 2100-ig leállnak a fosszilis üzemanyagok használatával, de lehet, hogy akkor már túl késő lesz. Ha továbbra is ilyen mennyiségben használjuk őket, az 2036-ra visszafordíthatatlan környezetkárosodással járhat. Egy új tanulmány viszont azt állítja, hogy
10 év alatt lecserélhetnénk a fosszilis üzemanyagokat.
A tanulmány vezető szerzője Benjamin Sovacool, a Sussex Energy Group igazgatója szerint elsődleges fontosságú lenne, hogy eltávolodjunk a mai globális energiapiaci rendszertől, és ennek a folyamatnak a gyorsasága is fontos elem. Sovacool elsősorban a klímaparadoxon miatt aggódik ennyire az átállás gyorsasága miatt; ha nem cselekszünk hamar, a környezetkárosodás egy idő után visszafordíthatatlanná válik.
Sovacool szerint a ma közkézen forgó tanulmányok azért becsülik több évtizedre az átállás időtartalmát, mert azok a korábbi átmenetek hosszát veszik alapul. Európának 96-160 évig tartott, mire a fatüzelésről átállt a szénre. Az elektromosság 47-69 év alatt jutott el az első szikrától a széles körű elterjedésig. Sovacool tanulmánya szerint az újabb átállás ma még gyorsabban megtörténhet, köszönhetően a klímaváltozással járó természeti katasztrófáknak, illetve a példátlan technológiai fejlődésnek.
A váltásban a kormányok szerepe kulcsfontosságú lehet. Sovacool három példát említett a tanulmányában, amik a gyors átállás sikerét mutatják:
- Ontario 11 év alatt teljesen felhagyott a szén, mint energiahordozó használatával, pedig a tartomány energiaigényének 25 százalékát ebből fedezték.
- Indonéziában alig három év alatt a teljes lakosság kétharmada átállt a petróleumról propán-bután kályhákra.
- Brazíliában hat évvel a Proálcool-program bevezetése után a helyi autók 90 százaléka etanollal fut.
Hegyeshalmi Richárd
