A kormányzati hatáskör-átszervezés ellenére a titkosszolgálatokat továbbra is felügyelő Rogán Antal minisztériuma szerint nem indokolt és nincs is mód arra, hogy változtassanak a még tavaly decemberben elfogadott és március 1-én életbe lépő jogszabályon, amely alapvetően befolyásolja a négy hazai polgári titkosszolgálatnál dolgozó több ezer ember életét és munkakörülményeit.
A kormány rutinjává vált módon az érintettekkel, szakmai érdekképviseletekkel való előzetes, érdemi egyeztetés nélkül elfogadott új jogszabály több ponton is kedvezőtlen a titkosszolgálati dolgozókra nézve, de a kormányzat elzárkózik a módosítástól, pedig a törvény jogszűkítő és Alaptörvény-sértő, még ha vannak is pozitív elemei – állítja a HVG-nek Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke.
Az új törvény több titkosszolgálatot is érint, így az Alkotmányvédelmi Hivatalt is
Túry Gergely
Amúgy a rendvédelmi kar vezetőjeként Powell azért is kongatta a vészharangot, mert márciustól erre már semmilyen lehetősége nem lesz, miután az új törvény megtilt mindennemű szakmai érdekképviseleti tevékenységet, tagságot az állomány tagjai számára – éppen amikor az új jogállási törvény hatályba lépése miatt szerinte erre a védelemre talán a legnagyobb szükségük lenne.
A törvény preambuluma nem spórol a hízelgéssel, amikor „a Magyarország iránti hűség tekintetében elkötelezett személyi állomány megbecsülése és jogviszonya egységes szemléletű, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony működését szolgáló szabályozásának kialakítását” emeli ki, de az apró betűs részben ott a feketeleves.
Ugyan a szabályozás új, önálló, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt alakít ki a polgári titkosszolgáknak, leválasztva őket a rendvédelmi-belügyi dolgozókról – ami akár pozitívum is lehetne –, ám a változtatások több ponton is hasonlítanak a honvédségnél tavaly már végrehajtott, az állományon belül megütközéssel fogadott újításokra.
Így például a katonák után a polgári titkosszolgálatoknál is megszűnik a jelenlegi, egyértelmű, bár nem mindig népszerű, kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla, és helyette náluk is sávos bérezés lesz: egy tól-ig határon belül az adott szolgálat főigazgatója – a munkáltatói jogkör gyakorlója – dönt a fizetés konkrét összegéről és az egyéb juttatásokról is.
Béremelés lesz ugyan, de nincs kiszámítható előmeneteli rendszer, életpálya-modell – magyarázza Powell, aki szerint a legnagyobb gond, hogy sem egyéni, sem szakmai, sem szociális érdekegyeztetés nem lesz a jövőben. Szerinte indokolatlanul emelik ki a szolgálatoknál dolgozókat a rendvédelmi szervek köréből is, holott itt is vannak rendfokozatok, fegyverhasználat, és a katonai ügyészség jár el a büntetőügyeikben.
A törvénymódosítással érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatok köre:
Hiába írt a kar elnöke Kövér Lászlónak és Orbán Viktornak is, ezekre a levelekre is a Rogán-tárcától jött válasz, miszerint nem indokoltak a javasolt módosítások. Sulyok Tamás államfőnél is próbálkozott, onnan válasz sem érkezett, ahogy Kozma Ákos alapjogi biztos se reagált a panaszra, hogy az új jogszabály sérti az Alaptörvényt és más nemzetközi jogszabályokat is, amelyeket a kormány elfogadott és ratifikált.
A kormány rutinjává vált módon az érintettekkel, szakmai érdekképviseletekkel való előzetes, érdemi egyeztetés nélkül elfogadott új jogszabály több ponton is kedvezőtlen a titkosszolgálati dolgozókra nézve, de a kormányzat elzárkózik a módosítástól, pedig a törvény jogszűkítő és Alaptörvény-sértő, még ha vannak is pozitív elemei – állítja a HVG-nek Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke.
Az új törvény több titkosszolgálatot is érint, így az Alkotmányvédelmi Hivatalt is
Túry Gergely
Amúgy a rendvédelmi kar vezetőjeként Powell azért is kongatta a vészharangot, mert márciustól erre már semmilyen lehetősége nem lesz, miután az új törvény megtilt mindennemű szakmai érdekképviseleti tevékenységet, tagságot az állomány tagjai számára – éppen amikor az új jogállási törvény hatályba lépése miatt szerinte erre a védelemre talán a legnagyobb szükségük lenne.
A törvény preambuluma nem spórol a hízelgéssel, amikor „a Magyarország iránti hűség tekintetében elkötelezett személyi állomány megbecsülése és jogviszonya egységes szemléletű, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony működését szolgáló szabályozásának kialakítását” emeli ki, de az apró betűs részben ott a feketeleves.
Ugyan a szabályozás új, önálló, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt alakít ki a polgári titkosszolgáknak, leválasztva őket a rendvédelmi-belügyi dolgozókról – ami akár pozitívum is lehetne –, ám a változtatások több ponton is hasonlítanak a honvédségnél tavaly már végrehajtott, az állományon belül megütközéssel fogadott újításokra.
Így például a katonák után a polgári titkosszolgálatoknál is megszűnik a jelenlegi, egyértelmű, bár nem mindig népszerű, kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla, és helyette náluk is sávos bérezés lesz: egy tól-ig határon belül az adott szolgálat főigazgatója – a munkáltatói jogkör gyakorlója – dönt a fizetés konkrét összegéről és az egyéb juttatásokról is.
Béremelés lesz ugyan, de nincs kiszámítható előmeneteli rendszer, életpálya-modell – magyarázza Powell, aki szerint a legnagyobb gond, hogy sem egyéni, sem szakmai, sem szociális érdekegyeztetés nem lesz a jövőben. Szerinte indokolatlanul emelik ki a szolgálatoknál dolgozókat a rendvédelmi szervek köréből is, holott itt is vannak rendfokozatok, fegyverhasználat, és a katonai ügyészség jár el a büntetőügyeikben.
A törvénymódosítással érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatok köre:
- Információs Hivatal (IH) – a polgári hírszerzésért felelős szervezet
- Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – a polgári elhárításért és a nemzetbiztonsági ellenőrzésekért felelős szervezet
- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) – a titkos információgyűjtéshez szükséges technikai feltételeket biztosító és a kifogástalan életvitel-vizsgálatokat végző szolgáltató szervezet
- Nemzeti Információs Központ (NIK) – a szuper-titkosszolgálatként is emlegetett elemző-értékelő szervezet
Hiába írt a kar elnöke Kövér Lászlónak és Orbán Viktornak is, ezekre a levelekre is a Rogán-tárcától jött válasz, miszerint nem indokoltak a javasolt módosítások. Sulyok Tamás államfőnél is próbálkozott, onnan válasz sem érkezett, ahogy Kozma Ákos alapjogi biztos se reagált a panaszra, hogy az új jogszabály sérti az Alaptörvényt és más nemzetközi jogszabályokat is, amelyeket a kormány elfogadott és ratifikált.
