Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Jocko Willink · Leif Babin - Extreme Ownership – Teljes felelősségvállalás
Két NAVY SEAL-parancsnok tapasztalatai és leckéi csapatról és vezetésről



Ez a könyv lerohanta a világot. Az iraki háborúban legtöbb kitüntetést szerzett haditengerészeti különleges alakulat két vezetője mutatja be vezetési stratégiáját, amely az üzleti világban és az élet minden területén kiállta a próbát.
Jocko Willink és Leif Babin SEAL-alakulata Irak legvéresebb hadszínterén vitt véghez egy lehetetlen küldetést: a katonasággal együtt biztosították Ramadi városát, amelyet az USA hadereje addigra lényegében feladott. A hősies teljesítményeket, tragikus veszteségeket és a nehezen kivívott győzelmeket látva és tapasztalva jöttek rá, hogy egy csapat sikerének legfontosabb tényezője, hogy milyenek a vezetői.
Willink és Babin kinevelték a SEAL-parancsnokok következő nemzedékét. Később létrehívták az Echelon Front nevű céget, amely a legkülönbözőbb ügyfelek számára tette lehetővé élenjáró csapatok felépítését. Az Extreme Ownership – Teljes felelősségvállalás részletesen bemutatja, hogyan lehet ezeket az elveket munkahelyen, családban, vagy bármilyen egyéb csapatban alkalmazni.
Elméleti oktatás és gyakorlatias tanácsok – ez a kötet forradalmasítja az üzleti vezetőképzést, és mindenkit rávezet arra, hogy elérjék céljaikat: vezetőkké és győztesekké váljanak.
2021

Alison Leslie Gold - Eva Braun naplója - Az ördög szeretője
A nő, aki együtt élt és halt Hitlerrel



A XXI. század elején több mint 70 év távlatából visszatekintve nehezen képzelhető el, milyen lehetett a történelem egyik legvéresebb kezű diktátorának legintimebb magánélete, s egyáltalán: vajon milyen lehetett az a lány, majd asszony, aki több mint tizenöt éven át kitartott Adolf Hitler mellett, s a halálba is követte a Führert. Alison Leslie Gold dokumentumokon és történeti kutatásokon alapuló fiktív naplóregénye plasztikus képet rajzol a katolikus családból származó, az életbe a gazdasági világválság legnehezebb éveiben kilépő fiatal lányról, aki talán felszínessége, tájékozatlansága és butasága miatt, vagy talán „csak” a kor és a helyszín uralkodó eszméjének nyomása alatt egy őrült diktátor szeretőjévé válik, vele emelkedik fel a német társadalom legfelsőbb rétegeibe, s vele bukik el. Az Eva Braun naplója kiválóan felvázolt portré mind a címszereplőről, mind a Führerről és a náci Németország legfelsőbb vezetésé.
2005

Kérdések és válaszok az 1944-1949 közötti magyar történelemről



Felszabadulás vagy megszállás volt 1945? Bábkormányt vezetett-e dálnoki Miklós Béla? Miért nem lett háborús bűnös Horthy Miklós? Mi volt a Dévaványai és a Vésztői Köztársaság? Kik voltak a kisnyilasok és mi lett velük? Miért volt szükség államformaváltásra 1946-ban? Ki milyen demokráciát képzelt el? Lehetett-e élni élelmiszerjegy nélkül? Új nyelven beszélt a politika? Miért a Kossuth-címer lett az ország jelképe? Kolhozok voltak-e a szövetkezetek? Mit gondolt a politikáról az utca embere? Ki volt az úr a Balkánon? Hogyan alakult a vallásszabadság ügye? Az ifjúság megforgatta az egész világot? Foglyul ejtette-e a politika a sportot?
Kérdések és válaszok sorozatunk újabb kötetében több mint 120 kérdésre talál választ az olvasó a magyar történelem 1944–1949 közötti éveiről. Sajátos helyzetet jelentettek ezek az évek történelmünkben. A világháború utolsó szakaszában a szó szoros értelmében kettészakadt az ország: két kormánya és két parlamentje volt. Annak ellenére, hogy külföldi csapatok állomásoztak itt és ellenőrizték szinte minden lépésünket, a függetlenség visszaszerzésével és a demokrácia bevezetésével, köztársasággal kísérletezett az ország és vezetői. Sajnos csak néhány évig: Magyarország két diktatúra a náci és a sztálinista közé szorult.
Mostanság az akkor történteket besorolják Rákosi Mátyás uralmának előkészítésébe, ahogy ő is szívesen beszélt így a koalíciós évekről. Persze nem így volt ez; pártharcok dúltak, miközben igazi demokratikus politikusokat ismert meg a közvélemény. Az embereket mindeközben lefoglalta a háború utáni hétköznapi élet számos gondja, baja, bánata, sikere. A II. világháború rettenete és a nyilas gyilkos tobzódás szörnyűségei után valami más következett. Ez a kis könyv dióhéjban igyekszik beszámolni az akkori élet legkülönbözőbb területeiről, köztük az eredményekről és a derűs pillanatokról is.
2022

Richard von Rosen - Páncélostiszt



Báró Richard von Rosen emlékirata a Barbarossa-hadművelet, a kurszki csata, a normandiai összecsapások és a magyarországi hadműveletek történéseit eleveníti fel. Hiteles, lebilincselő olvasmány, melynek a klasszikusok között a helye a II. világháborús memoárok sorában.

Richard von Rosen egy Panzer III-as lövegirányzójaként kezdte a II. világháborút, majd a ranglétrán emelkedve egy Königstiger (Tiger B) többszörösen kitüntetett főhadnagyaként fejezte be.
Von Rosen memoárját, mely a háború során vezetett naplójára és a levelezésére épül, majdnem 400 korabeli fénykép teszi még lebilincselőbbé. A szerző kiváló emlékezőtehetséggel bír, jó szeme van a részletekhez, emlékirata fontos információkkal gazdagítja a német páncélos fegyvernem II. világháborús szerepléséről szóló ismereteinket.
Von Rosen a háború számos jelentős csatájában részt vett, ott volt a keleti fronton a Barbarossa idején és Kurszknál, Königstiger páncélosokat irányított Normandiában, és harcolt Magyarországon a szovjetek ellen. A Königstigerekből mindössze 489 került legyártásra, ez volt a szolgálatba állított legerősebb nehéz harckocsi, páncélzatát ésszerű távolságból csak egyetlen gránáttípus tudta átütni.
Jelen munka nem pusztán a II. világháborús német páncélos-hadviselésről készült emlékirat: első kézből származó beszámoló, melynek lapjain megelevenednek egy páncélosszázad mindennapjainak sikerei, kényelmetlenségei, örömei és csalódásai.
Von Rosen megkapta az első- és a másodosztályú Vaskeresztet. 1945. február 28-án pedig a Német Kereszt arany fokozatát, a legmagasabb kitüntetést, amit a Wehrmachtnál vitézségéért adományozni lehetett. Szintén megkapta a páncélos rohamjelvény II-es, valamint a sebesülési jelvény arany fokozatát.
2020

Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867-1918



Elkerülhető lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A „boldog békeidők” alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban „másodrendű” állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál tömör válaszokat könyvünk, amely egyszerre tárgyalja a korszak fajsúlyos alapproblémáit (a nemzetiségi konfliktusoktól, a politika működési zavarain és a társadalmi egyenlőtlenségeken át a kulturális és gazdasági fejlődés, vagy éppen az urbanizáció ellentmondásos jelenségéig), valamint olyan figyelemfelkeltő, időnként provokatív kérdéseket vet fel, amelyek a dualizmus korának egy-egy érdekes jelenségére, a maitól eltérő jellegzetességeire világítanak rá.
100 kérdés és válasz a Monarchia Magyarországáról – mindenekelőtt az érettségire készülő vagy továbbtanulni vágyó diákoknak, gyorsan áttekinthető információkat kereső egyetemi hallgatóknak, megbízható és korszerű ismeretekre alapozó tanároknak, illetve a Ferenc József-i kor iránt általánosan érdeklődő olvasóknak ajánljuk.
A szerzők és a Kiadó reményei szerint jelen kötet segít bővíteni a korszakra vonatkozó meglehetősen hiányos ismereteket, és hozzájárul a dualizmus korával kapcsolatos tévhitek eloszlatásához.
2021

Kérdések és válaszok 1956-ról



Miért omlott össze a hatalom? Hány napot ért meg Nagy Imre koalíciós kormánya? Hogyan zajlott a szovjet bevonulás? Hányan és hová emigráltak a forradalom leverése után? Miért forradalom ötvenhat?
Kérdések és válaszok sorozatunk e darabjával olyan új szemléletű, áttekintő munkát vehet kezébe az olvasó – az iskolában és azon kívül egyaránt –, amelyből megbízhatóan tájékozódhat e máig lezáratlan és nehezen feldolgozható időszakról, az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A benne helyet kapott írások amellett, hogy a jobb megértést elősegítendő felvázolják az előzményeket és a háttérben zajló eseményeket is, a legfontosabb mozzanatokra koncentrálva, az objektivitáshoz ragaszkodva foglalják össze dióhéjban a történteket, megkísérelve értelmezve bemutatni a magyar történelem e jelentős eseményét. Egyértelmű válaszokat kaphatunk egyebek közt azokra a gyakran felmerülő kérdésekre, hogy hol maradt az amerikai segítség, hogy hívta-e valaki a szovjet csapatokat, hogy hogyan lett az ellenforradalmi bandák támadásából népünk dicsőséges felkelése. Ugyancsak foglalkozik a kötet a közbeszédben megőrződött mítoszokkal, kitér mindazokra az ikonikus alakokra, elhíresült idézetekre, helyszínekre és szimbólumokra, melyeket 56-hoz kötünk, de még azt is megtudhatjuk, milyen vicceket meséltek, forradalmi „flash mobokat” szerveztek az emberek.
2023

György Péter : A hatalom képzelete
Állami kultúra és művészet 1957–1980 között

Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?

György Péter : Az ismeretlen nyelv

"Csúrikám, én szeretlek, és szeretni foglak öt év múlva is, akár kommunistább leszel, akár nem. De legyen számodra most nálam és minden másnál fontosabb az iskola, a Párt – hidd el, hogy nagyobb és szebb dolog ez, mint az, hogy szeretsz, és hogy szeretlek, ne törődj most velem, akarj bolsi lenni!"
Az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet követelt magának. György Péter ezt a világot mutatja be: az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatát és következményeit, a rítusokat és gyónásokat, a csapdák elkerülésének lépésrendjét. Milyen eszméktől átfűtött nyelvet használnak levelezésükben fiatal kommunista szerelmesek? Hogyan lesz megrendezett játékká a magyarországi zsidóság különféle irányzatainak 1950-es egyesülési vitája, és performansszá a Sántha Kálmán ideggyógyász professzor elleni per? S végül: hogyan állítja a feje tetejére mindezt a maradék avantgárd értelmiség maroknyi csoportja a maga házi rendezvényein? Új könyvében György Péter leveleket, naplókat, jegyzőkönyveket, ügynökjelentéseket és korábban sehol nem publikált fényképeket közöl és kommentál, hogy megint valamit megértsünk abból, ami történt. Az ismeretlen nyelv a megértés és az emlékezés elválaszthatatlanságának újabb bizonyítéka.

Gerry Docherty,Jim MacGregor - A titkos elit



Az első világháború hivatalos története szándékosan kreált hazugság. Az önfeláldozás, a hősiesség, a temérdek elvesztegetett élet vagy a csatározást követő gyötrelem nagyon is valós dolgok voltak, mégis sikerült egy évszázadig elfedni az igazságot arról, miért tört ki és hogyan kezdődött a háború, miként folytatódott szükségtelenül és szándékosan 1915 után is. Minderről valakik körmönfontan meghamisított történetet kreáltak, hogy elrejtsék az emberek elől az igazságot.
1891-ben Londonban gazdag és befolyásos emberek titkos társaságot hoztak létre azzal a céllal, hogy hosszú távon ellenőrzésük alá vonják az egész világot. Ezek az emberek, akiket Titkos Elitnek nevezünk, szándékosan robbantották ki az első világháborút.
Gerry Docherty és Jim MacGregor alapműve egyedülálló módon leplezi le az első világháború felelőseit. Feltárja, hogy miként hamisították meg szándékosan a háború eredetéről szóló beszámolókat, hogyan rejtették el a gazdag és befolyásos nemzetközi bankárokból, iparmágnásokból és politikai szekértolóikból álló londoni klikk titkos összeesküvését, akik az emberiség ellen elkövetett legszörnyűbb tettért felelősek.
Lapról-lapra ismerjük meg, hogy a világ feletti uralom átvételére irányuló terv első lépéseként tíz éven át tervezgették Németország elpusztítását. Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása egy olyan merénylet volt, amelynek a szálai Szarajevótól Belgrádon és Szentpéterváron át a londoni összeesküvésig vezettek.
A magyar nemzet az első világháború kataklizmájában történelmének talán legsúlyosabb csapását szenvedte el, amelynek szörnyű hatásait nap mint nap érezzük. Az okokról könyvtárnyi szakirodalom jelent meg magyar nyelven, ezeknek csekély része törekedett az igazság feltárására, ugyanis a gondosan felépített hazugságokat az akadémia hálózatrendszerében tevékenykedő engedelmes történészek tartják fenn. Gerry Docherty és Jim MacGregor elsöpri a hazugságok özönét, és teljesen új alapokra helyezi az ismereteinket arról a tragédiáról, amelynek pusztító következményei most is alakítják a világtörténelmet, így a jelenkori folyamatok megértése szempontjából is pótolhatatlan történelmi munkáról van szó.
2024

102.68 MB file on MEGA

mega.nz

Bihari Dániel - A Tatárjárás

Tárgyi leletek híján eddig a történészek nemigen hitték a kortársaknak beszámolóit a mongol dúlás brutalitásáról, az utóbbi időben azonban egyre-másra kerülnek elő a bizonyítékok. Lakosságarányosan nagyobb volt a veszteség, mint a két világháborúban összesen, Magyarország szó szerint élet-halál harcát vívta 1241–1242-ben. Elpusztított települések, menekülők, bátran harcoló közösségek, a kemencébe bújó és ott meghalt gyerekek őket ölelő anyjukkal, kannibalizmus, átlőtt nyakú harcosok gödörbe dobálva.
A magyarság egyik legnagyobb tragédiája, a tatárjárás olyan élesen bontakozik ki a legújabb kutatások tükrében, hogy indokolt lenne átírnia a tankönyveket. Nem igaz, hogy IV. Bélát felkészületlenül érte a támadás, és nem választott rossz stratégiát. A magyarok olyan keményen küzdöttek, hogy egy ponton a mongolok csaknem megfutottak a sorsdöntő, muhi csatából. A király ügyes cselnek köszönhetően menekült, ezt követően pedig mindent megtett országa védelméért, és sikerrel járt: a Magyar Királyság megvédte magát, túlélte a világ valaha volt legnagyobb birodalmának támadását. Egyedül, Európa hatalmasságai csupán imával segítettek, ekkor fogalmazódott meg először, hogy hazánk a kereszténység keleti védőbástyája. A mongolok nem azért adták fel hazánk meghódítását, mert kánválasztásra siettek haza, hanem mert belátták hadjáratuk kudarcát.
Erről szól ez a kötet, miközben megismerjük a Mongol Birodalmat, fénykorát és szétesését, sikerének a titkát, katonai erejét, valamint a harcos mongol feleségeket, akiket még a rettegett Dzsingisz kán sem mert magára haragítani. pdf 25mb 2025

Hősök tere 1988.június 24.

pdf 11mb 1988

Daniele Ganser - Gátlástalan birodalom

Egyetlen nemzet sem bombázott annyi más országot, mint az USA. Egyetlen ország sem buktatott meg annyi kormányt, és vett részt annyi nyílt és rejtett konfliktusban, mint az USA. Nincs még egy ország a világon, amely annyi más országban tart fenn katonai támaszpontokat, annyi fegyvert exportál, és olyan magas fegyverkezési költségvetést tart fenn, mint az USA. A világ egyetlen más országának sem sikerült olyan mesterien eltitkolnia a gaztetteit, mint az Amerikai Egyesült Államoknak. Ha az érdekek úgy kívánták, az USA a saját állampolgárait is legyilkoltatta az ellenséggel, csakhogy belevigye Amerikát egy háborúba.

A gátlástalanság és a brutalitás az USA teljes történelmét átszövi, miközben ártatlanul legyilkolt tízmilliók sírjára építette fel önnön nagyszerűségének szobrát, amely a demokráciát és a szabadságot jelképezi.

Daniele Ganser hitelesen mutatja be, hogy napjainkig tartóan mi határozza meg az USA világhatalmi politikáját, amelynek központi eleme az erőszak. Ganser könyvének lebilincselő stílusa mindenki számára közérthetővé teszi azt is, hogy milyen érdekek állnak az USA-Ukrajna és Oroszország közötti háború mögött.

…
Daniele Ganser, a világ egyik legismertebb történésze. 1972-ben született Luganóban, szakterülete az 1945 utáni kortárs történelem és a nemzetközi politika. Fő kutatási területei a béketanulmányok, a geostratégia, a titkos hadviselés, az erőforrás-konfliktusok és a gazdaságpolitika. A bázeli Svájci Béke- és Energiakutató Intézet alapítója és igazgatója. Az egyik videómegosztó csatornán 400.000 követője van, előadásait milliók nézik és hallgatják. pdf 41mb 2024

Pünkösti Árpád - Rákosi bukása, száműzetése és halála



1953 nyarán, Sztálin halála után a Kremlben közölték a moszkvai óhajokat buzgón túlteljesítő Rákosi Mátyással és társaival, hogy majdnem minden rossz, amit addig tettek. Alapvető változásokra van szükség a gazdaságban, sőt a törvénytelenségeknek is gátat kell vetni. A kormány élére Nagy Imrét állították, megnyíltak a börtönök. Rákosi úgy szeretett volna változtatni, hogy minden maradjon a régiben. Mert ráébredt, hogy egyetlen mentsvára a hatalom. Ha elveszti, leleplezik. A szovjetek megbátorodtak attól, hogy mögöttük ott a halott Sztálin, akire mindent rákenhetnek. Rákosi vagy Gerő mögött azonban csak Rajkék meszesgödre volt. Az anekdota szerint Rákosi megszeppent, és elment a jósnőhöz.
– Rákosi Mátyás vagyok – mutatkozott be.
– Jézusom! Csak nem a jövőjére kíváncsi?
Erről az ő 1953 utáni jövőjéről szól Pünkösti Árpád Rákosi-trilógiájának befejező kötete. Ha a tények kifacsarása művészet, Rákosi a politika Picassója. Cinikus volt. Miközben hidegvérrel csukatott le tízezreket, s végeztetett ki százakat, viccelődött, hogy az ellenség hullája jó szagú. Számos példája ismert fantasztikus memóriájának. az adatzsonglőr épp moszkvai beszámolója során mégis elvét két alapadatot: a letartóztatottak és a katonák számát. Kiderült, minél korlátlanabbá vált uralma, annál felületesebb lett, igénytelenebb önmagával szemben. Öregedett a hatalma, mely 1956 júliusában úgy ért véget, hogy hajnalban jakut feleségével és három kis bőrönddel felkapaszkodott a „tyihod”-nak (lajhárnak) becézett repülőre, és visszatért Oroszországba – életfogytig tartó száműzetésbe.
1956 forradalma jobbára az ő „műve” volt, ám apaságát nem volt hajlandó elismerni, bármilyen remek lett is a gyerek. Élete végéig feltámadást akart. A saját feltámadását. Száműzetésben halt meg 1971-ben Gorkijban. Az őt „hazaváró Magyarországra” már csak az urnája érkezett meg.
2001

Galli Károly - Az I. világháború forgatagában

Galli Károly visszaemlékezéseit 1955-1956-ban vetette papírra. A memoárral fordulatos, olvasmányos írást vehet kézbe az olvasó. Több részletet, eddig nem ismert epizódot tartalmaz a korabeli Békéscsaba történetéből, ami különösen becsessé teszi a helytörténet iránt érdeklődők számára. pdf 95mb 2015