Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

John Lukacs - Demokrácia és populizmus

E könyvben azt hangoztatom – írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve –, hogy a régi „konzervatív” és „liberális” kategória szinte teljesen elavult. A „jobb-” és „baloldal” nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A „baloldal” szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a „fejlődés” támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet – összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt. pdf 8mb 2008

Püski Levente - A Horthy-korszak parlamentje

1918 novemberében, az őszirózsás forradalom győzelmét követően hatalomra került új vezető réteg semmilyen formában nem tartott igényt az addigi törvényhozás szolgálataira. A magyar országgyűlés képviselőháza 1918. november 16-án önmagát feloszlottnak nyilvánította, a főrendiház pedig ugyanezen a napon berekesztette az üléseit. A tanácsköztársaság diktatúrája és az idegen katonai megszállás miatt az új törvényhozó szerv létrehozására csak 1920-ban kerülhetett sor. 1920 és 1926 között a parlamentet egyetlen testület, a nemzetgyűlés alkotta, amely 1927 elején kétkamarássá alakult át.
A korabeli törvényhozásnak a politikai rendszeren belül elfoglalt helyét számos korabeli közjogi szakmunka elemezte, s a téma iránt a második világháború utáni hazai történetírás részéről is lehetett bizonyos érdeklődést tapasztalni. A történeti kutatások azonban mindig valamilyen meghatározott politikai célnak alárendelve foglalkoztak az intézménnyel, s csak az utóbbi időben jelentek meg olyan munkák, melyek kifejezetten a parlament tevékenységére koncentráltak.
Jelen kötet éppen ezért ennek a hiánynak a pótlására kíván vállalkozni, a Horthy-kori parlament működését jog-, politika és intézménytörténeti oldalról középpontba állítva. Az Országgyűlés Hivatala A magyar országgyűlések története című sorozatát Püski Levente kötetével nyitja meg. A gazdag képanyagot tartalmazó kötet a kutatók és a kor iránt érdeklődők számára egyaránt értékes olvasmány. pdf 2015 236mb

jeszenakjanos írta:

Püski Levente - A Horthy-korszak parlamentje

1918 novemberében, az őszirózsás forradalom győzelmét követően hatalomra került új vezető réteg semmilyen formában nem tartott igényt az addigi törvényhozás szolgálataira. A magyar országgyűlés képviselőháza 1918. november 16-án önmagát feloszlottnak nyilvánította, a főrendiház pedig ugyanezen a napon berekesztette az üléseit. A tanácsköztársaság diktatúrája és az idegen katonai megszállás miatt az új törvényhozó szerv létrehozására csak 1920-ban kerülhetett sor. 1920 és 1926 között a parlamentet egyetlen testület, a nemzetgyűlés alkotta, amely 1927 elején kétkamarássá alakult át.
A korabeli törvényhozásnak a politikai rendszeren belül elfoglalt helyét számos korabeli közjogi szakmunka elemezte, s a téma iránt a második világháború utáni hazai történetírás részéről is lehetett bizonyos érdeklődést tapasztalni. A történeti kutatások azonban mindig valamilyen meghatározott politikai célnak alárendelve foglalkoztak az intézménnyel, s csak az utóbbi időben jelentek meg olyan munkák, melyek kifejezetten a parlament tevékenységére koncentráltak.
Jelen kötet éppen ezért ennek a hiánynak a pótlására kíván vállalkozni, a Horthy-kori parlament működését jog-, politika és intézménytörténeti oldalról középpontba állítva. Az Országgyűlés Hivatala A magyar országgyűlések története című sorozatát Püski Levente kötetével nyitja meg. A gazdag képanyagot tartalmazó kötet a kutatók és a kor iránt érdeklődők számára egyaránt értékes olvasmány. pdf 2015 236mb

Kód:

https://data.hu/get/14850375/HORPARPDF.part1.rar
https://data.hu/get/14850376/HORPARPDF.part2.rar

Kattints a kibontásához...

ne....236 MB??

Bartha Antal - A magyar nép őstörténete

A magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim – toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak… Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?" A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás. pdf 20mb 1988

Marchut Réka - Kisebbségi kérdések a magyar-román diplomáciai kapcsolatokban (1920-31)

A magyar-román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quót elfogadni nem akaró és tudó vesztes kisállam, valamint egy a status quo fenntartásában érdekelt győztes középállam diplomáciai küzdelmeiről volt szó. A 19. század elejétől a magyar-román viszony alapkérdése a soknemzetiségű Erdély kizárólagos birtoklásáért folytatott küzdelem volt, így a két világháború közötti időszakban a két állam kapcsolatának domináns elemét a kisebbségi ügyek mellett Erdély hovatartozásának kérdése jelentette. Ilyen helyzetben a megegyezésre, a kompromisszumkeresésre vajmi kevés esély lehetett. Jelen kötet diplomáciatörténeti munka, melynek célja, hogy politikatörténeti aspektusból mutassa be Magyarország és Románia diplomáciai kapcsolatait és abban a kisebbségi kérdés megjelenését 1920 és 1931 között. A téma horizontját természetesen a nemzetközi politika alakulása adja, és ebbe helyezzük el a két ország, Magyarország és Románia közötti bilaterális diplomáciai kapcsolatokat. A forráskiadvány 218 válogatott forrást tartalmaz budapesti, bukaresti és berlini külügyi levéltárakból/iratokból. A válogatás elsődleges szempontja volt, hogy a források minél átfogóbb képet adjanak a tárgyalt kérdésekről. pdf 295mb 2022

Kiss Ilona (szerk.) - Az orosz forradalom démonai

Ismertető: "Szörnyű katasztrófa történt Oroszországgal: mélységesmély, sötét szakadékba zuhant. Mintha a hatalmas és egységes Oroszország nem is létezett volna a valóságban, csak képzeletünkben, s mintha múltunknak semmi köze sem lenne jelenünkhöz. Ám aki elmélyült, átható figyelemmel végzi vizsgálódásait, észre kell vegye: az oroszországi forradalom képeiben a régi Oroszország éppúgy jelen van, mint a nagy írók műveiből régóta ismert démonok, s mint az orosz embereket régóta fogva tartó ördögi hatalom."
Nyikolaj Bergyajev
"Az orosz forradalom nemzeti összeomláshoz vezetett és világraszóló szégyent hozott ránk - vonhatjuk le a megfellebezhetetlen erkölcsi-politikai következtetést azokból az eseményekből, amelyeket 1917 februárja óta átélünk."
Pjotr Sztruve
"Nagyon rossz véleménnyel vagyok a szocializmus szellemi lényegéről: még azt is kétlem, hogy egyáltalán lehetnek válságai." pdf 85mb 1990

Szuhay-Havas Ervin - Amerika hőskora

A „fülszöveg” legrútabb szavaink egyike. Nem az Olvasó, hanem a könyv fülére, borítólapjának belső oldalára céloz, de keskeny szedésű sorait mégis az Olvasó fülének szánták.
A „fülszöveg” rövid tartalmi ismertetés, amely még attól is megkíméli az olvasót, hogy a szövegbe belelapozzon.
Ugye megengedik, hogy ez egyszer a szerző írja önnön „fülszövegét”? Köszönöm. Nos, ebben a könyvben Amerika kezdeteit írtam meg az indián, az ősamerikai múlttól az amerikai forradalomig.
Népszerű tudományos avagy ismeretterjesztő művet tart kezében az Olvasó, nem tudományos munkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudományos szemléletet vegyi úton kivontam volna a szövegből. Igyekeztem szépen írni. Ez a szándék bizonyos veszélyekkel jár. Ha ugyanis a mondatok gördülékenyek és a stílus „irodalmi” ízű, a bíráló, sőt a sivársághoz szokott olvasó is arra gondolhat, hogy regényes történetet tart kezében.
Pedig ez a történet legföljebb kalandos de történelmi tényekre épül legapróbb részleteiben is. Kötelességem figyelmeztetni arra, hogyha Paul Revere éjféli lovaglásáról olvas valaki, s ilyen sorokra bukkan: bal kéz felől felkelt sárgán a Hold, s a lovast a tengeri rózsák illata egészen eddig elkísérte" – akkor bizonyos lehet abban, hogy a Hold azon az éjszakán a lovastól valóban balkézre kelt föl, s Paul Revere mélyen beszívta a tengeri rózsák illatát. Ő maga emlékezik így a nagy események éjjelére.
Könyvem tehát nem irodalom és tudomány össze nem vegyíthető keveréke, csupán gördülékeny történelem. A szerző célja kettős: kendőzés nélkül ismerje meg az Olvasó az egyik szuperhatalom történelmi gyökereit, másfelől ne unatkozzék. Köszönöm a figyelmet. Ennyi volt a „fülszöveg”. Most lapozzon néhányat kérem, s ismerkedjék meg a hangosan óbégató Baby Woo-val, aki – igaz – kínai szülők gyermeke, mégis a kétszázmilliomodik amerikai polgár. pdf 1969 12mb

Kovács Szilvia - A kunok története a mongol hódításig

A kötet a kunok történetét foglalja össze a forrásokban való felbukkanásuktól (1054-1055) az 1230-as évekig, a mongolok nagy nyugati hadjáratáig. A kun törzsek közel kétszáz évig meghatározó szerepet játszottak szomszédaik, a Rusz, a Bizánci Birodalom, a II. Bolgár Cárság, a Latin Császárság és a Magyar Királyság történetében, annak ellenére, hogy nem rendelkeztek hasonló központosított államszervezettel. Könyvünk a nomád kunok történetét e kapcsolatrendszer keretében mutatja be. Kovács Szilvia a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Tudományegyetem Turkológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, kutatási területe a kelet-európai nomád népek története a 11-14. században. pdf 32mb 2014

Várady Tibor - Népellenes mosoly

Ez már a negyedik kötet, amelyet a szerző a család több mint százhúsz éves ügyvédi irodájának csodával határos módon megőrzött periratai alapján írt. Ezúttal is a hajdan virágzó, mára már eltűnő bánáti közösségek „irattárból való történeteit” kelti életre, amelyeknek, fogalmaz egy helyen a szerző, „néha elfogynak az emlékezethordozói” is, és a fennmaradás küszöbére érkezett a magyar emlékezet is. Az egykori jogi esetekből irodalmi szövegek születnek – ezekben jelen van a történelem és egy elfelejtett világ. Egy már nem létező bánáti, soknyelvű, sokkultúrájú és -hitű közösség „Nagy Története” személyes „kis történetekből”, egyéni cselekvésvilágokból bontakozik ki. Időben a történelem „nagy hevületei”, a második világháború alatti és utáni években vagyunk. A bánáti táj eleven emberekkel népesül be, a múlt belehelyeződik a kisemberek apró-cseprő, mindennapi történeteibe. A szerző azonban nemcsak dokumentál, de emlékezik és konstruál is, s ő maga is a múltértelmezés és emlékezet szereplőjévé válik. A Lederer-ügyek című írását egyszerű családtörténetnek is nevezhetnénk, de ennél jóval több: arról szól, milyen durván lép be a történelem az emberek személyes életébe. Mi lesz a sorsa egy holokausztot túlélt régi bánáti birtokos dinasztiának egy olyan korban, amikor a korábbi jó tettek, az elszenvedett üldöztetés a semmibe vész. A szerző visszahozta a semmibe veszett múltat, és ez a visszahozott valóság valóban izgalmas olvasmány. (A. SAJTI Enikő) pdf 103mb 2021

Újra!
Aly Mazahéri - A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10.-től a 13. századig

Nagy Miklós (szerk.) - Magyarország képekben honismertető album 1870

Nagy Miklós honismertető albumának nem minden közleménye egyforma színvonalú, többségük azonban ma is érdekes olvasmány. A leírások rendszerint nem statikusak, hanem egy-egy utazás mozzanatai, változó nézőpontokkal. Számos cikk őrzött meg becses, forrásértékű s ma már pótolhatatlan adatokat. A szerkesztő és kiváló szerzői a honismereti műfajt fejlődésének magaslati pontjához juttatták el, ahonnét egyaránt nyíltak utak a Magyarország vármegyéi című sorozat monografikus tárgyalásmódja, a XX. századi falukutató irodalom szociográfiai alapossága és Móricz Zsigmond riporterei életműve felé. pdf 48mb

Ipper Pál - A túlsó partról jelentem

Ipper Pál a Magyar Rádió és Televízió állandó New York-i tudósítójaként 1963 őszétől 1969 nyaráig élt az Egyesült Államokban és az értő szemtanú hitelességével számolt be a magyar rádió hallgatóinak szinte napont a „túlsó part” – az USA –, az ENSZ minden jeletősebb eseményéről. E könyv azokat a pillanatnyi eseményeket foglalja egybe, amelyek J. F. Kennedy meggyiklolásától az első emberek holdra lépéséig a világ leggazdagabb és napjainkban legellentétesebb belső társadalmi vajúdásoktól terhes országának életéről szólnak.A hat esztendő amerikai eseményei kihatottak a világra is, és a pillanat szülte beszámolók ma már történelmi eseményekről szólnak. Tanulságos és szórakoztató olvasmány visszaidézni, újra átélni őket."Sine ira et studio" – harag és előítélet nélkül – lehetne a mottója e könyv tudósításainak mert a népszerű tudósító a szemtanú hitelességével és sokoldalú tárgyilagosságával ad hírt tapasztalatairól. pdf 11mb 1970

A.I.Poltorak - Münchentől Nürnbergig

Poltorak sajátos világháború-története a nürnbergi per anyagára épül. A szerző maga is jelen volt a tárgyaláson, jól ismeri az ott elhangzottakat, és azokra, valamint az írásos dokumentumokra alapozta munkáját. Így nemcsak a világégés históriája rajzolódik ki előttünk, de a háborús főbűnösök ellen lefolytatott tárgyalással is megismerkedhetünk. pdf,15mb,1963

Reader's Digest - Történelem a színfalak mögött

A tankönyvek lapjain elolvashatja, mi történt, de a teljes igazság ismeretében merőben más értelmezést kaphat egy történet. Az események mögött meghúzódó valós okok gyakran

sokkal elképesztőbbek, mint a száraz tények, amelyekkel a legtöbb embernek be kell érnie. A gazdagon illusztrált könyvet olvasva olyan kalandokban lehet része, amelyekről nem is álmodott... Hallott már a névtelen fáraóról, aki olyan szokatlan újításokat vezetett be, hogy utódai a nevét is törölték a történelmi feljegyzésekből? (250. oldal) Az észak-koreaiak szemében Kim Dzsong Il félisten volt. Semmit nem tudtak születése körülményeiről, és fényűző szokásáról. (88. oldal) Legyen a vendégünk a chicagói gyilkos kastélyszállóban, ahol az építtető egy ablaktalan, vasbélésű kamrát és egy koporsó méretű kemencét is terveztetett... ez a szálloda egy gyilkos labirintus! (188. oldal) Mozart Varázsfuvolája az operairodalom egyik kiemelkedő alkotása. Mesés cselekménye egyszerűnek látszik, ám a játék, a zene számos szimbólumot rejt magában. pdf 34mb 2013

Ürögdi György - A régi Róma

„A régmúlt időkbe vezetjük vissza az olvasót, az ókorba és annak legnagyobb városába, Rómába. De nem csupán ennek az antik nagyvárosnak épületeiről, terveiről, utcáiról, tehát nemcsak Róma köveiről szeretnénk beszélni, hanem a város lakóiról, az utcákon sétáló, a köztereken politizáló, a műhelyekben dolgozó rómaiakról, az eleven életről, a hétköznapok valóságáról”- mondja könyve bevezetésében a szerző. Hogy célját elérje, megkísérelte az élet százféle megnyilvánulását rendszerbe foglalni és a tárgyhoz képest könnyed formában, anekdotákkal fűszerezve elmondani. Bevezetőül a régi Róma történetét vázolja fel nagy vonásokban, majd leírja a várost, mintegy szemléltetve azt a keretet, amelyben a régi rómaiak éltek. Bemutatja Róma lakosságának társadalmi képét, a városi közigazgatást, megismerjük – többek közt – a rómaiak lakásgondjait, közellátási problémáit, a főbb kereső foglalkozásokat, szórakozásokat, sző esik azonban a mai olvasót annyira érdeklő műszaki létesítményekről, mint az utakról, vízvezetékekről és csatornákról is. Akik megszerették a latin irodalom nagyjainak felejthetetlen alkotásait, e könyv segítségével könnyen tájékozódhatnak a klasszikus művek olvasása alkalmával elkerülhetetlenül felvetődő kérdésekben. pdf

Bene János Szabó Péter - Huszonnégyes-Honvédek a Kárpátokban

pdf 27mb 1997

Clair Vilmos - Magyar párbaj

A szerző összegyűjtötte a kezdetektől az 1923. év végéig vívott nevezetesebb magyar kard- és pisztolypárbajok történetét, amelyek egyrészt a bennük szereplő történeti személyiségek, másrészt a párbajok okai, eredményei vagy más egyéb vonatkozásai miatt a maguk idejében az egész országot foglalkoztatták. A kötetnek nem az a célja, hogy reklámot csináljon a párbajnak – sőt ellenkezőleg. A második rész a Párbajkódex címu kötetet foglalja magában, amely első megjelenése óta (1902) számtalan kiadást megélt. pdf 17mb

Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc története

1848-1849 története ma már a magyar nemzeti mitológia egyik meghatározó jelentőségű fejezete. Mítosz ez, hiszen tele van csillogó és drámai jelenetekkel, félelem és gáncs nélküli lovagokkal és hűséges szolgákkal; míg a másik oldalon cselszövőkkel és árulókkal, esküszegőkkel és banditákkal. A múlt századi képes albumokat lapozgatva, mintha egy nagy, többfelvonásos dráma színképeit látnánk: 1848. március 15-én a nyomda előtt és a Nemzeti Múzeumnál, július 11-én a képviselőházban, szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között, 1849 januárjában a Budapest és Debrecen közötti úton, április 14-én a Debreceni Nagytemplomban, május 21-én Budavár falain. De nem hiányoznak a tragikus vagy rémdrámai jelenetek sem: Zalatna, Nagyenyed, Abrudbánya füstölgő romjai, a zentai halottfejkoszorú, Petőfi a héjjasfalvi úton, a világosi fegyverletétel, Kossuth búcsúja Orsovánál, és végül az aradi és pesti kivégzések.

Mint minden mitosz, 1848-49 története is igaz és hamis elemekből állt és áll. A mítoszteremtés már a „nagy év” napjaiban megindult. Így született meg a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dalt szavaló Petőfi legendája; így adott egy derék ponyvaíró Kossuth szájába imát a kápolnai csatatéren s egy másik az orsovai Duna-parton; s így lett a magyar szabadságharc talán legjobb hadvezéréből, Görgeiből áruló, „ki a hazát eladta cudarul”.

1848-49 a magyar nemzet közös mítosza, de nemcsak magyar mítosz. Nemcsak a magyar nemzeti önazonosság egyik meghatározó eleme, hanem a szomszéd népek identitásáé is. A nemzettéválás folyamatának ha nem is a kezdete, de talán a legszembetűnőbb jele nemcsak a magyar, hanem a román, szerb, horvát és szlovák történelemben is. Ahogy a magyar honvédek feje köré szinte glóriát képzelt a magyar köztudat, úgy a román is hajlamos az egységmozgalmak arkangyalait látni Avram Iancu (kétfejű sasos zászlók alatt masírozó) lándzsásaiban. Ahogy a magyar vörössipkásoknak legendájuk (igaz legendájuk) van, úgy a szlovák köztudat is mitologikus hősöknek tekinti a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a cs. kir. hadsereg oldalán álIó, nagyobbrészt prágai cseh diákokból verbuvált légionistáit. Ahogy a magyar köztudat az alkotmányért argonautákként útra kelő hősöket lát az 1848. március 15-én Pozsonyból Bécsbe induló országgyűlési küldöttség tagjaiban; úgy a horvát köztudatban mindmáig valamiféle Héraklészként vagy Odüsszeuszként él a lovagias bán, Josip Jellacsics képe. De 1848–1849 nemcsak az itt élő népek, hanem az őket akkor egységesítő birodalom mítosza is. Ekkor indul útnak az a 18 éves fiatalember, aki „megmenti a birodalmat” a felbomlástól, s aki kíméletlenül abszolutisztikus önkényúrból külpolitikai és katonai kudarcok sora után többé kevésbé alkotmányos uralkodóvá, az aradi tizenhárom és Batthyány Lajos hóhérjából joviális Ferencjóskává szelídül. Ferenc József uralkodása kezdetén háborúval kovácsolja össze birodalmát, s uralkodása végén egy olyan háborúba viszi, amely a birodalom végét is jelenti. 1848-49 a Habsburg-birodalom utolsó megnyert háborúinak éve: igaz, ezeket a háborúkat önnön alattvalói ellen nyerte meg.

De 1848 nem csak a magyar vagy a birodalmi mítosz része. Londonban ekkor jelenik meg egy eljövendő mítosz foglalata, „A kommunista párt kiáltványa”. Franciaországban ekkor ér véget a polgárkirályság mítosza, s ekkor mutatja meg először erejét a „szociális” köztársaságé, hogy aztán egy újabb mítosznak, a második császárságénak engedjen utat. Német földön ekkor próbálják meg először politikusok valóra váltani a német egység gondolatát, hogy csakhamar kiderüljön: ezt csak „vérrel és vassal” lehet megvalósítani. A kontinens legkeletibb pólusán, a cári Oroszországban pedig az intézményes mozdulatlanság uralkodik.

Ha pedig nyugatra tekintünk, az óceánon túl ekkor válik valóra a „tengertől tengerig” terjeszkedés álma, miközben tízezrek az arany bűvöletében Kalifornia felé, hogy a gyors meggazdagodás ábrándjáért áldozzák vagyonukat, esetleg életüket is.

A mítoszok erejét tapasztalták maguk a kortársak is: a „jó császár” mítosza vitt többezer román parasztot 1848-49-ben az erdélyi harcokban a császár oldalára; a lengyel-magyar barátság mítosza hozta százával a lengyel önkénteseket Magyarországra; az egységes nemzetállam, a politikai nemzet, a nemzetekfölötti birodalom ábrándjáért áldozták tízezrek életüket.

A ma embere azonban nem annyira a mítoszokra, inkább a tényekre kíváncsi. Arra, hogy mi igaz a mesékből, mondákból, legendákból. S nagyon kevés eseménysorhoz tapadt annyi jó szándékú történet vagy rosszízű pletyka, mint 1848-49-hez. A kötet szerzőinek szándéka az volt, hogy a két év tényeivel ismertessék meg az olvasót.

Kötetünk, Eötvös Károly szavait idézve, „a nagy év” történetének bemutatására vállalkozott". A két év 731 napjából (mert 1848 szökőév is volt) 248 napot választottunk ki, s ezeken keresztül vázoltuk fel, mi is zajlott le a történeti szempontból rövid, de hazánk, Európa, s részben a világ sorsát is meghatározó 24 hónap alatt. Természetesen nem írhattunk részletekbe menően minden, érdeklődésre számot tartó eseményről, de úgy hisszük, hogy a kötetből az olvasó minden fontos történésről, e két évben felvetődött (s csak részben megoldott) történeti problémáról képet kaphat. Ezért a 248 részletesen tárgyalt eseményt nem csupán Magyarország és a Habsburg-birodalom történetébõl választottuk ki, hanem igyekeztünk bemutatni a forradalmak évének Európáját, illetve – két fejezet erejéig – a születőfélben lévõ nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok történetét is. Kötetünk azonban főleg a magyar 1848-49 eseményeire koncentrál, s ezen belül különösen kitüntetett szerep jutott a korszak hadtörténetének. 1848-49 ugyanis az első modern, európai színvonalú magyar hadsereg születésének éve, s a forradalom, a polgári átalakulás vívmányainak védelmében az ország csakhamar rákényszerült a fegyveres harcra is.

E két év eseménysora nem 1848. január 1-én kezdődött, hanem már jóval, évtizedekkel korábban, s nem 1849. december 31-én fejeződött be, hanem csak évtizedek múltán. Egyes kérdésekben pedig mindmáig nem mondta ki a történelem az utolsó szót. 1848–1849 történelmi fordulópont volt, de éppen ezért bemutathatatlan az előzmények és a következmények nélkül. Ezért az egyes fejezetekben jeleztük az ott tárgyalt események történeti előzményeit és következményeit is.

Kötetünk napi krónikákban mutatja be a két évet, s az egyidejűséget érzékeltetendő, a kötet terjedelmének kb. egynegyedét a kronológia alkotja. Ebbõl az olvasó megtudhatja, hogy a kifejtett eseményen kívül mi történt az adott napon az ország, a birodalom, Európa, vagy a világ más tájain. A kronológiában az olvasó megtalálhatja a szövegben említett legfontosabb eseményeket is. Az egyes témákat napokhoz kötöttük. Bár választásunkat érheti kritika, vigyáznunk kellett arra, hogy egy napnál lehetőleg csak egy eseménnyel foglalkozzunk, még akkor is, ha több fontos esemény történt ugyanazon a napon. Így került pld. a római köztársaság története 1848. november 24-éhez, amikor IX. Pius pápa elhagyta Rómát, s nem 1849. február 9-éhez, a köztársaság kikiáltásának napjához; mivel ezen a napon győzte le Bem Piskinél Puchnert, s a csata történetével szintén foglalkozunk.
A kötet illusztrációinak válogatásánál arra törekedtünk, hogy a képek ne csupán színesítsék, de ki is egészítsék az elmondottakat.
Hermann Róbert
pdf 185mb

Erdődy János - Keresztes lobogók alatt

A szerző ebben a munkájában – mint eddig megjelent harminc-egynéhány történelmi tárgyú könyvében is – az európai történelem egyik bonyolult és igen izgalmas szakaszát dolgozta fel. A 12–13. század, a keresztes háborúk korszaka az eseményeknek olyan láncolata, amelyben különös módon keveredik sokféle indítóok: hatalmi vágy és vallási fanatizmus, a történelmi küldetés érzése, zsákmányszerző mohóság és két, merőben különböző kultúrkör összeütközése, és egyik indítékot sem tekinthetjük kizárólagosnak. Jellemző erre a hosszan, két évszázadon át tartó mozgalomra, hogy már az első, 1095-ös pápai felhívásra és később is fejedelmek és országúti csavargók, lovagok és parasztok, kalandkeresők, de még megszédült gyermekek is tömegével jelentkeztek a keresztes lobogók alá.

A történelmi eseménysorozatot elindító két pápa, VII. Gergely, majd II. Orbán célul tűzte ki, hogy megmentse a keleti kereszténységet a muzulmán áradattól, és egyúttal újraegyesítse a kettészakadt – római és bizánci – egyházat. Temérdek anyagi és véráldozat ellenére egyik célt sem sikerült elérni.

A „magasztos eszmék” hirdetésével indult vállalkozásokat emberek hajtották végre – pápák királyok, katonák, nagyok és kicsinyek –, és szenvedélyeikkel, önzésükkel, rablóösztöneikkel megrontották ugyan a nagy mozgalmat, de mégis: ebből az egyvelegből, az eszmeiség és a szenny keverékéből bontakozott ki a középkorból a reneszánszba forduló Európa történelme.

S nem utolsó szempont, amiért ez a könyv megíródott, és számíthat az olvasó érdeklődésére, hogy a keresztes háborúk kétszáz esztendejének eseménysorozata – mondhatjuk – valóságos történelmi kalandregény.(moly.hu)

pdf 81mb

mukigyuri írta:

Hello,

Ha valaki már feltöltötte vagy ha fel tudná tölteni azt megköszönném.

Romsics Ignác

Hetven év - Egotörténelem 1951-2021 - 1. kötet

Romsics Ignác

Hetven év - Egotörténelem 1951-2021 - 2. kötet

Kattints a kibontásához...

Romsics Ignác - Hetven év - Egotörténelem 1951-2021 - 1.-2. kötet



Csak mobiban van meg. Nem saját munka, köszönet a készítőknek.