Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

„William Shakespeare szókincse, a kutatók számlálási eredménye szerint, tizenkétezer szóból áll. A mumbo-jumbo emberevő törzshöz tartozó néger szókincse háromszáz szót foglal magába. Ellocska Scsukina tökéletesen beérte harminccal.” (Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék)
 
„…mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék? Hiszen árnyékot vet minden tárgy, minden ember kivétel nélkül.” (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita)
 
„Fehérre lakkozott kórházi vaságyam tehát mérce. Számomra még ennél is több: ez az ágy a cél, amelyet végre elértem, ez a vigasztalásom, sőt hitem is lehetne, ha a kórház igazgatósága megengedné, hogy némi változtatást eszközöljek rajta: szeretném magasabbra emelni a rácsát, hogy többé senki se férkőzhessen túl közel hozzám.” (Günter Grass: A bádogdob)
 
„Iszonyú dolog, ha az ember az igazság vagy más elvont tétel nevében összetöri az önmagáról alkotott képet. Mert aztán hogyan alkosson újat magának, hogy képes legyen tovább élni?” (Doris Lessing: A fű dalol)
 
„Még nagyon fiatal volt, így hát nem tudta, hogy a szív memóriája a rossz emlékeket kiveti magából, a jókat pedig felnagyítja, és hogy ezzel a csalafintasággal érjük el, hogy el tudjuk viselni a múltat.” (Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején)
 
„Nekem sohasem volt türelmem ahhoz, hogy összeszedjem a törött darabokat, összerakosgassam és ragasszam őket, és azt mondjam, hogy a ragasztott éppen olyan jó, mint az ép volt. Ami eltört, eltört, és én szívesebben emlékezem vissza, milyen volt fénykorában, mint hogy egész életemben nézzem az összeragasztott törött részeket.” (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
 
„Newland a jövőbelátás borzongásával érezte, hogy házasságuk pontosan olyan lesz, mint az összes többi a környezetükben: az anyagi és társadalmi érdekek unalmas köteléke együtt tartja őket, amíg az egyik oldalon a tudatlanság, a másikon képmutatás lesz.” (Edith Wharton: Az ártatlanság kora)
 
„De akármilyen kitűnően megtanulja, hogy az egyéniséget vonallal vagy festékkel fejezze ki, mindez nem ér semmit, ha a tulajdon egyéniségét nem érdemes ábrázolni.” (John Fowles: A lepkegyűjtő)
 
„És Izsák kivevé az ő atyjának a kezéből a kötelet, és azt mondá: Csak magadat áldozhatod meg, atyám, ha a Jehovát engesztelni kívánod, mert én nem halok meg a te Istenedért. Én a magam Istenéért halok meg egyszer, és hagyj engem, amíg megyek, hogy megkeresném.” (Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő)
 
„Minek tanítanak olyan hülyeségeket az iskolában, hogy jótét helyében jót kell várni? Az ember komolyan veszi, iparkodik, reménykedik, aztán nem történik semmi.” (Szabó Magda: Az őz)
 
„Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szándék vagy törvény, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit.” (Márai Sándor: Eszter hagyatéka)
 
Oldal tetejére