Gerzsenyi Sándor:
Ott függ a néma Bárány
<o></o>
<o></o>Ott függ a néma Bárány:
A vére földre hull,
Míg dúl körül az ármány,
S a tömeg zúg vadul.
Szent arcát ütleg éri,
És hull reá a vád,
S ö szelíd hangon kéri
Az ég bocsánatát.
<o></o>Úgy fáj a szívem, nézve
E koronás Királyt,
Mert rút tövis az éke,
S testét kín járja át.
Én térdre hullva kérdem:
Ó miért szenvedsz, miért?
Ő válszt ád szelíden:
Tengernyi bűnödért.
<o></o>Most hogy rebegjek hálát
A megnyílt öt sebért,
Hogy adta bűnöm árát
Elrontott életemért?
Ím, magamról lemondok,
Övé egész valóm,
Így leszek véle boldog,
Hisz ő az üdvadóm.
<o></o>
<o></o>Ott függ a néma Bárány:
A vére földre hull,
Míg dúl körül az ármány,
S a tömeg zúg vadul.
Szent arcát ütleg éri,
És hull reá a vád,
S ö szelíd hangon kéri
Az ég bocsánatát.
<o></o>Úgy fáj a szívem, nézve
E koronás Királyt,
Mert rút tövis az éke,
S testét kín járja át.
Én térdre hullva kérdem:
Ó miért szenvedsz, miért?
Ő válszt ád szelíden:
Tengernyi bűnödért.
<o></o>Most hogy rebegjek hálát
A megnyílt öt sebért,
Hogy adta bűnöm árát
Elrontott életemért?
Ím, magamról lemondok,
Övé egész valóm,
Így leszek véle boldog,
Hisz ő az üdvadóm.