Nem tudom, mihez viszonyítod magunkat, hogy nem kicsik és nem nagyok vagyunk.
-
Kedves Csillagözön
-
Van egy megtekintésre mélto rövid-film Charles és Ray Eames-töl ,
"Power of 10", magyarul "a tizediken". Ez egy kilenc perces utazás a quasarok és a quarkok, a tudomány által vizsgált legnagyobb és legkisebb távolságok között. Az ember valahol középen áll, a 10^26 és a 10^-35 méteres tartományban.
-
Mert ugye minden relatív.... Azt mondják, az az egy méter, amennyi a fény rohanásának a tempójából adódik, melyet az egy másodperces útjának 299 792 458-ad része alatt megtesz. Te érted ezt? Tehát a fény egy mp. alatt megtesz 299 792 458 métert. Ha ezt osztod ugyanennyivel, az egy méter....Itt vajon nem a farkába harap a kígyó?
-
A sebesség két egymástol különbözö fizikai egységnek, a megtett utnak és a hozzá szükséges idönek a hányadosa.
Egy dimenzioval rendelkezö szám, m/s, km/h stb. valjuk a hétköznapjainkban.
-
A tér, idö (és a tömeg) olyan fizikai nagyságok amiket nem lehet alapvetö jelenségekre visszavezetni ezért sokáig a távolság és az idöegység egy tetszés szerint vett szakasz egy tetszés szerint vett idöintervallum volt. (ösméter, a föld kerülete, egy adott inga lengésidelye, egy atom rezgésállapota stb.)
-
A speciállis relativitáselmélet ota tudjuk, hogyha a fénysebességet vákuumban konstansnak, tekintjük akkor az egymáshoz képest mozgo (inertiál) rendszerekben a természeti törvények megörzik az érvényességüket (az egyenletek azonosan néznek ki, egy mozgo vonaton ugyan az érvényes mind egy állo vonaton) csupán az idö és a távolság mértéke a megfigyelöhöz kötött. Ez egy elegáns és gyakorlatilag jol kivitelezhetö elképzelés, jol lehet vele számolni.
-
Ha a fénysebesség egy természeti állando akkor ez azt jelenti, hogy a fénysebesség összeköti az idöt és a teret egymással, ezért beszél a relativitáselmélet "tér-idöröl".
-
A távolságot tehát ugyan ugy kitudjuk fejezni idöben, mind ahogy az idöt távolságban. (lázsd "fény-év" = távolság)
-
Ezt látjuk a képen. A kutya farkárol jövö fénynek 10 nsec-ra van szüksége, többre mind a hozzánk közelebb levö orárol jövö fénynek, hogy a szemünket elérje. A csillagoktol jövö fény már évtizedek a galaxisokrol év milliárdok ota van uton felénk.
De forditva is tehetnénk és az eltelt idöt megadhatnánk méterben is amit a fény ez idö alatt megtett.
-
Ehez hasonlo összefüggést már ismerünk az atombombákkal meggyözöen bebizonyitott elméletböl, miszerint a fénysebesség az energia és a tömeg equivalenciájának a mértéke.
-
Az idösebbek valoszinüleg elaludták, ezért megismétlem: hogy az atomok stabil viselkedése és a fénysebesség állandosága miatt elöször leváltottuk az "ös-métert" egy rezgö atom által kibocsájtott elektromágneses hullám hullámhosszának a töbszörösével, mig idöegységnek "szekundumnak" az ehez a rezgéshez tartozo periodus többszörösét választottuk.
-
A fénysebesség tehát továbbra is egy levezetett egység maradt, két egymástol független fizikai egységnek a hányadosa, m/s-ban kifejezve.
-
Ez a modszer alkalmas a hétköznapokban, hogy felirjon bennünket a rendör gyorshajtásért de az atomfizikában és az informatiotechnikában ahol az adatfeldolgozás olyan gyors (GHz) hogy az elektromágneses jel haladási ideje az alaplemezen nem elhanyagolhato késleltetéssel jár már nem.
-
Ezért az 1980-as évek elején volt fizikai konferencia ota
megforditották a definitionak az irányát és nem légböl kapott hosszuság- és idö-egységböl határozták meg a természeti állandot, hanem
a természeti állandobol (fénysebesség) vezették le a téridö-mértékét.
-
A legtöbbünket akik hozzá vagyunk szokva az SI-mértékrendszerhez megzavar a természeti egységekben valo számolás. Nállad is valoszinüleg ez okoz problémát.
-