-
Kedves Csillagözön
-
Van egy megtekintésre mélto rövid-film Charles és Ray Eames-töl ,
"Power of 10", magyarul "a tizediken". Ez egy kilenc perces utazás a quasarok és a quarkok, a tudomány által vizsgált legnagyobb és legkisebb távolságok között. Az ember valahol középen áll, a 10^26 és a 10^-35 méteres tartományban.
-
-
A sebesség két egymástol különbözö fizikai egységnek, a megtett utnak és a hozzá szükséges idönek a hányadosa.
Egy dimenzioval rendelkezö szám, m/s, km/h stb. valjuk a hétköznapjainkban.
-
A tér, idö (és a tömeg) olyan fizikai nagyságok amiket nem lehet alapvetö jelenségekre visszavezetni ezért sokáig a távolság és az idöegység egy tetszés szerint vett szakasz egy tetszés szerint vett idöintervallum volt. (ösméter, a föld kerülete, egy adott inga lengésidelye, egy atom rezgésállapota stb.)
-
A speciállis relativitáselmélet ota tudjuk, hogyha a fénysebességet vákuumban konstansnak, tekintjük akkor az egymáshoz képest mozgo (inertiál) rendszerekben a természeti törvények megörzik az érvényességüket (az egyenletek azonosan néznek ki, egy mozgo vonaton ugyan az érvényes mind egy állo vonaton) csupán az idö és a távolság mértéke a megfigyelöhöz kötött. Ez egy elegáns és gyakorlatilag jol kivitelezhetö elképzelés, jol lehet vele számolni.
-
Ha a fénysebesség egy természeti állando akkor ez azt jelenti, hogy a fénysebesség összeköti az idöt és a teret egymással, ezért beszél a relativitáselmélet "tér-idöröl".
-
A távolságot tehát ugyan ugy kitudjuk fejezni idöben, mind ahogy az idöt távolságban. (lázsd "fény-év" = távolság)
Csatolás megtekintése 1003429
-
Ezt látjuk a képen. A kutya farkárol jövö fénynek 10 nsec-ra van szüksége, többre mind a hozzánk közelebb levö orárol jövö fénynek, hogy a szemünket elérje. A csillagoktol jövö fény már évtizedek a galaxisokrol év milliárdok ota van uton felénk.
De forditva is tehetnénk és az eltelt idöt megadhatnánk méterben is amit a fény ez idö alatt megtett.
-
Ehez hasonlo összefüggést már ismerünk az atombombákkal meggyözöen bebizonyitott elméletböl, miszerint a fénysebesség az energia és a tömeg equivalenciájának a mértéke.
-
Az idösebbek valoszinüleg elaludták, ezért megismétlem: hogy az atomok stabil viselkedése és a fénysebesség állandosága miatt elöször leváltottuk az "ös-métert" egy rezgö atom által kibocsájtott elektromágneses hullám hullámhosszának a töbszörösével, mig idöegységnek "szekundumnak" az ehez a rezgéshez tartozo periodus többszörösét választottuk.
-
A fénysebesség tehát továbbra is egy levezetett egység maradt, két egymástol független fizikai egységnek a hányadosa, m/s-ban kifejezve.
-
Ez a modszer alkalmas a hétköznapokban, hogy felirjon bennünket a rendör gyorshajtásért de az atomfizikában és az informatiotechnikában ahol az adatfeldolgozás olyan gyors (GHz) hogy az elektromágneses jel haladási ideje az alaplemezen nem elhanyagolhato késleltetéssel jár már nem.
-
Ezért az 1980-as évek elején volt fizikai konferencia ota
megforditották a definitionak az irányát és nem légböl kapott hosszuság- és idö-egységböl határozták meg a természeti állandot, hanem
a természeti állandobol (fénysebesség) vezették le a téridö-mértékét.
-
A legtöbbünket akik hozzá vagyunk szokva az SI-mértékrendszerhez megzavar a természeti egységekben valo számolás. Nállad is valoszinüleg ez okoz problémát.
-
Kedves Ernoe!
Értem , hogy mit akarsz magyarázni, csak te nem akarod érteni, amit kellene. Csak röviden: A tudomány nem tudja, mi a fény. Van olyan elképzelés, hogy tömény információ. A fény keletkezését, terjedését,
tulajdonságát, tehát minőségét is vitatják. Einsteinnek csak elmélete van a fényről. Ez az elmélet már sokak szerint meghaladott. Mint ahogyan a világunk milyensége sem felel meg egyáltalán a materialista felfogásnak.
A modern tudomány, illetve egyes képviselői állítják, hogy ez a világ csak illúzió. Ebben a vonatkozásban is visszaköszönnek a több ezer éves tanok. Mérünk sebességet, a magunk módján, mérünk súlyt, a magunk módján, és még néhány általunk kreált fizikai, vagy kémiai tulajdonságot. Csak épp azokkal a dolgokkal nem tudunk mit kezdeni, illetve a materialista tudomány nem tud mit kezdeni, mint az élőlények különböző
lelki!!!! tulajdonságai. Első helyre teszem a
szeretetet. De ugyanígy fontos a világunk alakításában a
harag, düh, kívánalom, akarat, intuíció, hála és nem sorolom tovább. Nem tudjuk, miért van illat, szag, stb. Sokkal fontosabbak, mint a méter, a kiló, stb. a Világunk alakításában. És ismétlem, a tudomány ezekkel nem tud mit kezdeni. Nem tudja mérni, jelezni, ......Aztán, ha ezekbe belemélyedünk, és kezdenénk valami kapaszkodót találni, elég egy pillantást vetni a szabad akarat című kérdésre. És, ha abba is belemélyedünk, .......akkor elbizonytalanodunk.....De csak akkor, ha komolyan vesszük a kérdéseket, adott esetben a válaszokat, és nem előre eldöntött teóriákat teszünk a magunkévá. Azt gondolom, hogy teremtett lelkeknek nem csak akkor lehet Istenük, ha az jóságos, hanem akkor is, ha olyat csináltat velünk, ami nem tetszik. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Teremtő megválaszolása is nagyon sokféle lehet, és akkor sem tudunk még csak a közelébe sem jutni az igazságnak.
Gondolom, ha most ismét a tudomány által megfogalmazott bizonyítékot idézek be, nem lesz olyan gondod, hogy topik idegen....
".......Az atomon belüli méretarányok olyanok, hogy az atom által a térben elfoglalt hely mintegy 1.000.000.000.000.000-szer nagyobb, mint amekkora helyen a részecskék ténylegesen elférnének. Hogy ez az arány mit jelent, az a következő példával szemléltethető:
Képzeljünk el egy vasúti sínt, amely olyan hosszú, hogy az Egyenlítő mentén 10-szer körüléri a Földet. Képzeletben nyomjuk össze ezt a sínt hosszirányban annyira, hogy az abban található részecskék szorosan összeérjenek. Ebben az esetben az eredetileg 400.000 km hosszú sín hossza mindössze kb. 0,0004 mm-re zsugorodna, vagyis olyan lemezzé válna, amely 100-szor vékonyabb, mint a cigarettapapír........"
Szerintem ez a cigarettapapírnál százszor vékonyabb lemez is túlzás. Mert valószínűleg csak számítási hiba, hiszen, mint már írtam, lehet, hogy olyanok vagyunk, mint akiket egy filmben látunk. Vagyis egy film, egy illúzió a Világunk. Persze ettől még gondolhatjuk magunkról, hogy mi vagyunk a teremtés csúcsa, aztán azt is, hogy bennünket bizony nem teremtettek, sőt, ha még egy kicsit fejlődünk, meghódítjuk a galaxist.... Szóval jól ellehetünk magunkkal, de akkor ne foglalkozzunk a tudomány eredményeivel. Vagy, ha igen, akkor néha gondolkozzunk el, hátha van abban valami, amit már régen is mondtak, most meg tudományosan bizonyítják.
Érdekes könyv jelent meg Michael Brooks tollából: 13 rejtély - korunk legizgalmasabb tudományos talányai címmel. Ha esetleg még nem olvastad, érdemes belenézni....
(#5263)
