Februári olvasmányaim
Tudatlanul, de úgy alakult, hogy ebben a hónapban csak magyar szerzőtől olvastam. Nem is igazán voltak hosszúak, így most sok könyvek elolvastam.
Vámos Miklós - Ötvenhét lépés ahogy a szerző többször nyilatkozta, nem ír kétszer ugyanolyan stílusba. Így most sem tudtam mit várjak tőle. 4 nő sorsa, szegény, gazdag, visszaemlékezéseikből derül ki mi a közös bennük. Most sem csalódtam a történetben és az íróban sem.
Mörk Leonóra - A porcelánlány egy fiatal lány nagymamája halála után megkapja biedermeier komódját, amely üknagymamája emlékkönyvét, csipkekesztyűjét és egy fotóalbumot rejt. Egy nap Lili az interneten meglát egy régi udvarházat, ami az emlékkönyvben is szerepel. Az udvarház Németország északi részén van, viszont a család Debrecenből származik. Mi lehet a kapocs és megtalálja-e Lili a választ? Könnyű történet volt, tetszett az írónő stílusa, ezért biztos fogok még tőle is olvasni.
Kádár Erzsébet - Utolsó őzbak Az erdélyi származású írónő a két világháború között alkotott. Először képzőművészettel, festészettel foglalkozott, majd folyóiratokat illusztrált, később novellákat kezdett írni. Novelláin meglátszik, hogy festett is, mert szépen használja a színeket írásaiban is. Hiányosságom, hogy én eddig nem hallottam még az írónőről, de nem bántam meg a könyv elolvasását. Bár a novellákat nem igazán szeretem, mert sokszor szeretném tudni, hogy mi történt a továbbiakban.
Forró Pál - Őfensége nősül Rejtő Jenővel egy időben írtak ponyvaregényeket, de ő mégsem annyira ismert. Ez az írása nagyon rövid és vicces. Bohózatnak el tudnám képzelni.
Tóth Krisztina - A majom szeme egy kisvárosban játszódó történet, ahol egy pszichiáter férfi és egy történész nő kapcsolatán keresztül bontakozik ki a történet. Eddig még nem olvastam a kortárs szerzőtől, de sokan szeretik. Nem tetszett, nem az én műfajom és nagyon nehezen olvastam.
Gárdonyi Géza - Ki-ki a párjával és Az öreg tekintetes Az első kisregényben két tüdőbeteg fiatal életét mutatja be a szerző és várhatóan szomorú lesz a történet vége. A másodikban pedig vidékről költözik a fővárosba egy idős úr a lányáékhoz és ezt a helyzetet mutatja be a szerző. Ennek sem vidám a vége, de ha már klasszikust olvastatnak az iskolába és az Egri csillagok helyett inkább ezt az írását adnám a mai fiatalok kezébe. Rövid, humoros, bemutatja az akkori kor vidéki és városi életét is, tanít és jó jellemrajzai vannak a szereplőknek. Valószínű nagyobb kedvvel olvasnák utána az történelmi regényét is, ami nekem az egyik nagy kedvencem.
Most töröm a fejem mi legyen a következő.
Kellemes olvasást Mindenkinek!