”Kínozták? Persze!” – Képzelje bele magát a menekültek lelkivilágába!

Van, aki sohasem heveri ki azt a traumát, hogy el kellett hagynia otthonát, szétszakadt a családja, megölték a szeretteit. Menekülés közben a túlélésre törekvés egészséges magatartás – mondja Hárdi Lilla pszichiáter, a menekültek pszichoterápiáját végző Cordelia Alapítvány orvos igazgatója.

Milyen lelkiállapotban érkeznek Magyarországra a menekültek?

Miután a menekültek elsődleges traumája a gyökérvesztés, így szinte minden menekült traumatizált. Az egy másik kérdés, hogy a menekültek közül hány embernek lesznek poszttraumás tünetei. Ez népcsoportonként változik. Van, ahol szinte mindenkire jellemző, más esetben a harmaduk vagy annál is kevesebb érintett. Vannak olyan kultúrák, ahol a férfiak életéhez szinte hozzátartozik a bántalmazás. Például mikor az iraki menekültektől régebben megkérdeztük, voltak-e börtönben, vagy kínozták-e őket, azt mondták, „ó, hát persze, hiszen ezen szinte minden iraki férfi átesik”. Közülük alig volt valakinek emiatt poszttraumás stressz szindrómája. Az afgánoknál több generáció traumatizált.

A szír menekültekre mi a jellemző?

Az egy különleges betegcsoport, sokan rettentő bizalmatlanok. Ez érthető is, hiszen Szíriában nem lehetett tudni, ki van mellettük, és ki besúgó. Sokan nagyon súlyos disszociatív állapotban, szétesett személyiséggel érkeznek. Korábban csak fiatal férfiak jöttek, most már családok is. Nagyon szomorú szétszakadt családokat látni, azt, hogy csak pár gyerek tudott jönni, a többit otthon kellett hagyni, mert csak ennyire volt pénz, és ők sírnak, vágyakoznak otthon maradt családjuk után. Nagyon súlyos krízisállapotokat is látunk néha. Súlyos állapotot idézhet elő, hogy egy út közben elvesztett hozzátartozót nem lehet rendesen eltemetni, nem lehet elgyászolni, vagy az a bizonytalanság, hogy aki eltűnt, vajon előkerül-e még. De beszélhetünk az út közbeni megalázásokról is, vagy arról, hogy vannak, akik jómódból jöttek el, mindenük odaveszett, szociális űrben és anyagi vákuumban vannak. Vajon mikor tudják újra felépíteni az életüket? Ezek mind traumatikus ujjlenyomatokat hagynak, amelyeket aztán valamikor – segítséggel vagy anélkül – fel kell dolgozni. Ezek súlyos gátjai az életnek.


Az út közben történő megaláztatásokkal kapcsolatban mondta egy szír fiú, hogy a nőket rendszeresen megerőszakolják.

A mi betegeink is elmondják, hogy sok esetben előfordul ez is. Akik eljutnak ide, valahogy túlélik. Azokról nem tudunk semmit, akik nem élik túl. Mert nem csak szexuális erőszakról van szó, a bántalmazások is nagyon kegyetlenek.

A hazájukban milyen bántalmazást szenvednek el a menekültek? Van olyan típus, amely sokakkal fordul elő?

Ha sokakkal fordul elő ugyanaz, az mindig gyanús.

Mert akkor kitalált történet?

Igen, olyan is van, de nem a kitalált történet a jellemző. Akik politikailag nehéz helyzetből jöttek – háborúból, vagy olyan országból, ahol pártok harcolnak – és börtönben ültek, azok a legváltozatosabb fizikai és pszichikai kínzáson estek át: verték, levágták a végtagjait, leforrázták, megégették, vagy folyamatos lármában tartották, esetleg egy izolációs magánzárkába zárták hónapokig. Abba is bele lehet őrülni. Sokuknál nagyon súlyos poszttraumás stressz szindrómát tapasztalunk. Ennek a tünetei az alvászavartól a rémálmokon át egy egészen furcsa lelkiállapotig terjednek, amikor nem lehet tudni, hogy az ember most épp „itt van”, vagy a múltban jár. Sokan depressziósak lesznek, és beletörődnek a helyzetükbe, más agresszív magatartással próbál minél előbb célba érni, és biztonságban tudni magát és a családját. Az olyanfajta egészséges alkalmazkodást, amellyel mi a mindennapi kihívásokhoz próbálunk alkalmazkodni, nagyon kevés esetben lehet látni. Náluk vészreakciók jönnek furcsa, szokatlan, nehezen elviselhető magatartással.

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor
zt-150922-006-res-jpg.exact729x486.jpg




A gyerekek ki tudják heverni a traumát?

Elméletileg igen, de hogy erre pontos választ lehessen adni, évekig kellene követni az életüket. Ez most lehetetlen, hiszen a menekültek szinte átfolynak az országon. A többiek is csak pár hónapig maradnak, aztán mennek tovább oda, ahol több esélyük van a családot egyesíteni. Volt, akinél elindítottunk egy hosszabb kezelést, de a harmadik ülés után már nem találtuk. De van olyan is, aki évekig visszajár.

Sokan osztanak meg a Facebookon olyan menekültellenes képeket, amelyeken az látszik, hogy szemetet hagynak maguk után, a buszt használják WC-nek. Milyen magatartás várható el attól, aki – adott esetben – több hónapja úton van, és nem tudja, mi van otthon?

Az egészséges magatartás ilyenkor a túlélésre törekvés. Egy másfajta lelkiállapot, mikor foggal-körömmel harcolnom kell a túlélésért, hogy tovább menjek, vagy meg tudjak tapadni valahol. Egy hosszú és gyötrelmes út után nem beszélhetünk egészséges lelkiállapotról. Egy hosszú túra után mi is rettenetesen fáradtak vagyunk. Ezek az emberek ráadásul a fáradtság mellett rengeteg traumát, veszteséget is hordoznak, minimum rettegés és félelem van bennük. Nehéz ilyen esetben azt mondani, hogy mi az egészséges magatartás, mert az az alkalmazkodás lenne. De mihez alkalmazkodjanak? A kapkodáshoz, a fejetlenséghez vagy ahhoz, hogy tiltott területen vannak? Ahhoz nehéz alkalmazkodni.

Évente 800-1000 beteget kezelnek. Hány százalékukat kínozták?

Nagyjából harmadukat.

Ki van közvetlen életveszélyben?

Nem így tenném fel a kérdést. Háborús övezetben ugyanis szinte mindenki életveszélyben van, ki jobban, ki kevésbé. Akinek szerencséje van, megmenekül. Az égi hatalmakon múlik sok esetben, hogy ki éli túl. A kiszámíthatatlanság jelenti a közvetlen veszélyt.

A kormány azt mondja, akik Magyarországra jönnek, már nincsenek életveszélyben – azaz nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók. Meddig indokolt menekülni?

Ha így nézzük, akkor nincs közvetlen életveszélyben az, aki a háborús ország határát átlépi. De amíg nincs biztos talaj a lába alatt, ahol új egzisztenciát teremthet, addig nincs nyugalomban. Bár nem gondolom, hogy a török határon lévő menekülttábor olyan biztonságos lenne, kétségtelenül oda nem terjed át a közvetlen életveszély. De nem lehet azt mondani, hogy ha kilépett a háború sújtotta országból, már boldoguljon, ahogy tud. Az elesett, segítséget igénylő embereknek méltó emberi körülményeket kellene kínálni, és segíteni őket abban, hogy méltósággal tudják tovább folytatni, amit emberi és értékes életnek nevezünk.

Ott, ahol ők szeretnék, vagy ebben lehet határt húzni?

Ebben vitatkoznék, mert ugye lehet, hogy én az Antarktiszon szeretnék élni, de nincsenek rá eszközeim. Ez vita tárgyát képezi, pszichiáterként nem foglalnék benne állást.

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor
zt-150922-003-res-jpg.exact729x485.jpg




Tavaly azt mondta, nagyon nehéz menekültnek lenni Közép-Európában.

Most még nehezebb lett, hiszen a befogadó országok attitűdje régiónként más és más. Nem könnyű a menekülteket „üdvözlő” országoknak sem, hiszen egy ekkora embertömegnek borzasztó nehéz a megélhetését megoldani.

A menekültek Németországba, Svédországba vágynak. Ha elérték a vágyott országot, mennyi idő alatt lehet megnyugodni? Lehet, hogy csalódottak lesznek, mert nem az van, mint amit elképzeltek.

A megnyugvás attól függ, hogy egy csonka család érkezik-e meg, vagy az előreküldött férfi, fiúgyerek. A kezdeti eufória után ott vannak a kihívások, hogy miképp hozhatom ide a családomat, hogyan tarthatom el itt, hogyan találok munkát – a nyelvi nehézségek miatt is. Felnőttként nyelvet tanulni nem könnyű, pláne, ha az ember olyan traumacsomagot is hordoz magával, amely memóriazavarokat, felfogásbeli zavarokat okozhat. Lehet például egy férfinak olyan – lelki vagy fizikai – sérülése, amely miatt nem tud dolgozni, ilyenkor a nő veszi át a szerepét. Alapvető egzisztenciális kérdések merülnek fel, sok esetben a férfiszerep meg is kérdőjeleződik. Sokan ezzel segítséggel megbirkóznak, segítség nélkül viszont talán soha. A gyerekeknek egyszerűbb, ők könnyen alkalmazkodnak. A trauma rombol. Az, hogy egy beteg ember mennyi idő alatt építi fel a jelenét és jövőjét, mennyi idő alatt illeszkedik be, nagyon különböző. Van, aki segítség nélkül is talpra áll, vagy meg is erősödik, más soha nem heveri ki a traumát. Kihívás úgy integrálódni egy vadidegen társadalomba, hogy közben megtartsák a gyökereiket.

Plusz úgy integrálódni, hogy mindig ugrásra készen lenni, hogy ha béke lesz, az ember hazamegy – sokaktól ezt lehet hallani.

Ez egy óriási reménység, adja isten, hogy így legyen. A szírek, irakiak, iráni keresztények gazdag, nagy múltú és kultúrájú országból jöttek. Ha a helyzet rendeződne, és visszatérhetnének hazájukba, azt hiszem, az lenne számukra a paradicsom, nem pedig az, amit itt szeretnének megtalálni.

Különböző elemzésekben lehetett olvasni, hogy néhányan azok közül, akik csalódnak, nem tudnak beilleszkedni, fogékonnyá válhatnak a terrorszervezetek és szélsőséges eszmék iránt. Ezt mennyire tartja reális veszélynek?

Nem gondolom, hogy ez így lenne, de ezt nem lehet előre megjósolni. Esély mindig mindenre van, pláne ilyen szélsőséges helyzetekben.

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor
zt-150922-002-res-jpg.exact729x485.jpg




A magyar társadalomból ellentétes reakciókat váltott ki a menekültkrízis. Van, aki azt mondja, ha az ő gyereke veszélyben lenne, azonnal pakolna és menne, más viszont nem tud beleilleszkedni ebbe a helyzetbe. Miért lehet ekkora távolságtartás?

Van ebben egyfajta „eltolom magamtól a problémát” szemlélet, mondván, hogy „ez az ő baja, velem ilyen soha nem fordulhat elő”. A legegyszerűbb tagadni a történelmi tényeket is, elfordítani a fejünket, és csak a jelenlegi helyzetet nézni. Az empatikus attitűd segítő magatartást is eredményezhet, amit nem biztos, hogy mindenki jó szemmel néz. Harmadrészt előkerül az is, hogy „nekünk is kevés van, azt nem osztjuk meg másokkal”. Ez furcsa hozzáállás, a magyarokra régen nem ez volt jellemző. Most zártabb, elutasítóbb, félősebb időket élünk. Jobban féltjük, amink van, nehogy elrabolják, elvigyék magukkal. Ezek indokolatlan félelmek, akkor sem vinnék magukkal nagyobb eséllyel, ha nem félnénk. Attól senki sem lett kevesebb, hogy adott. Attól lettek sokan kevesebbek, hogy nem akartak adni. Döbbenetes és felemelő volt, hogy mennyien segítettek, ugyanúgy döbbenetes volt a társadalom másik részének a távolságtartása. Bár az nem volt váratlan, hiszen sok helyen tapasztaljuk, hogy aki nem olyan, mint mi, az menjen el, nincs helye közöttünk.

Mennyien maradtak a menekülttáborokban azután, hogy lényegében akadálytalanul át lehet menni Ausztriába?

Nem sokan maradtak a befogadóállomásokon. Aki el akart menni, elment, mások is tervezik. Azért vannak, akik a maradást választják és jövőt terveznek. Főleg ők vesznek igénybe szakmai segítséget.

Aki valamilyen státuszt kapott Magyarországon, hogyan él? Tudnak róluk valamit?

Van, aki nagyon jól integrálódott, megtanult magyarul, magyar gyerekei vannak. A pár hónapos korban érkezett csecsemők magyar gyerekként, színes kulturális és történelmi háttérrel rendelkező emberként nőnek fel. Vannak erre is példák, nyilván nem túl sok. Az élet mindenkinek nehéz.

A röszkei határátkelőnél történtekről mi a véleménye?

Én nem voltam ott Röszkén, a híradásokból láttam, mi történt. Döbbenetes volt, hogy Magyarországnak ez a megoldási útja. Szívszorító, hogy a különböző emberek milyen nagyon eltérő módon tudnak reagálni arra, hogy „emberek be akarnak jönni az országomba”. Ez olyan dilemmákat is felvet, hogy igen ám, de mennyien akarnak bejönni?... Milyen zűrzavar és fejetlenség lesz?... Mindenki úgy védekezik, ahogy tud, és úgy segít, ahogy tud.

És a menekültek szemszögéből?

Megértem az indulatot, ha azzal az illúzióval jönnek, hogy Európa befogad, erre ott van a nagy fal, és Európa nem fogad be. Engem arra neveltek, hogy aki segítséget kér, annak lehetőség szerint segítsünk.

Számtól függetlenül?

Ezt nem tudom megmondani. Mindig ez a nagy kérdőjel, hogy mi van, ha annyian jönnek, hogy nem lehet őket ellátni? Erre egy külön stratégiát kellene kidolgozni.

A keresztény vallás és az európai kultúra féltése mennyire megalapozott?

Merthogy ellopnák?

Vannak olyan félelmek, hogy túluralnák.

Nem láttam még kultúralopó menekültet, nem hallottam még olyat, hogy a könyvtárból kilopták volna az értékes könyveket, hogy megtanulják és legyőzzék a mi kultúránkat. Ők más szemszögből tudnak a kultúránkhoz közelíteni és azt gazdagítani.

Vs
roszke.jpg
 
A pénteki merényletek áldozatai között volt két születésnapot ünneplő nővér, egy ígéretes építész, egy tehetséges zenész és egy divatháznak dolgozó nő.

Mi a közös bennünk? Mind muzulmánok voltak, és muzulmán országok leszármazottai.

“Tudja meg Franciaország, és mindenki, aki ugyanazon az ösvényen jár mint ők, hogy továbbra is a lista élén maradnak az Iszlám Állam célpontjai között…mindaddig amíg sértegetni merik Mohamed prófétát, és amíg büszkélkednek az iszlám elleni viselt háborúval Franciaországban, és a kalifátus földjén történő muzulmánok elleni légi csapásokkal…” – áll az Iszlám Állam, abban a közleményben, melyben vállalta a felelősséget a párizsi merényletekért.

Az amerikai Pew Research Center kutatóintézet adataiból szerint bármilyen Franciaországban végrehajtott merénylet szed valószínűleg muzulmán áldozatokat is, hiszen az országban 4,7 millió muzulmán él, a lakosság 7,5 százaléka.

Az Iszlám Állam ezrével gyilkolja a muzlmánokat évek óta Afrikában és a Közel-Keleten – mondta Yasser Louati, a Collective Contre Islamophobie en France (CCIF – Szövetség a franciaországi iszlamofóbia ellen) szóvivője. Most már itt, Franciaország területén is – tette hozzá. „Az iszlám szó a nevükben csak ürügyként szolgál az ideológiájukhoz”.

A dzsihadista szervezet harcosai közül a legtöbben a szunnita muzulmánok ellen támadások miatt hagyják el az Iszlám Államot – derül ki a radikalizmust vizsgáló nemzetközi szervezet, azICSR (International Centre for the Study of Radicalisation and Political Violence) szeptemberben kiadott kutatásából.

http://hu.euronews.com/2015/11/19/a-terror-muzulman-aldozatai-parizsban/
 
Szindzsar teljesen kihalt. Mindenütt csak romok vannak. Ez a látvány fogadta a kurd harcosokat, akik végül kiűzték az iraki városból az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet fegyvereseit.

200 ezer ember élt valaha ezen a virágzó iraki településen mielőtt lerohanták, és elfoglalták a dzsihadisták 2014 augusztusában.

- Ez rémisztő, ha megnézzük, milyen volt Szindzsár előtte, és milyen most. A város romokban van, rosszabb, mint Kobani – mondta egy jazidi harcos.

Szindzsar jazidi lakosságát elűzték, megölték vagy elhurcolták, miután a szélsőségesek lerohanták otthonukat. A visszatért jazidi vezetők most újra törvényeket hoznak.

- Azok, akik nem bántottak senkit, és nem működtek együtt az Iszlám Állammal, visszatérhetnek. Velük nincs gondunk. De a kurdisztáni zászló alatt kell élniük, a kurd régió részeként – jelentette ki egy jazidi vezető.

Szindzsar stratégiailag fontos helyet foglal el a 47-es úton, amely összeköttetést biztosít a dzsihadisták által elfoglalt, keleten lévő Moszul és az Iszlám Állam nyugaton lévő fővárosa, Rakka között.

A kurd pesmerga harcosok két napos offenzívával foglalták vissza a várost a dzsihadistáktól múlt héten. A szárazföldi erőket az Egyesült Államok vezette légicsapások támogatták a harcban.

http://hu.euronews.com/2015/11/20/szindzsar-romokban-az-ostrom-utan/
 
http://hu.euronews.com/picture-of-the-day/2015/11/17/a-first-lady-congat-tancol/#archives

924x601_317227.jpg



Michelle Obama congát táncol egy Broadway workshopon Washingtonban. Az amerikai first lady a színész Josh Segarrával és a koreográfus Sergio Trujillóval táncolt együtt a Broadway történetét bemutató, diákoknak tartott workshopon a Fehér Házban Washingtonban.

Foto/ REUTERS/Kevin Lamarque

924x643_317118.jpg



Egy férfi rója le kegyeletét a Le Carillon étterem előtt, a gyilkos merényletek másnapjának reggelén Párizsban, 2015. november 14-én.REUTERS/Christian Hartman
 
http://mno.hu/kulfold/ilyen-az-iszlam-allam-sajtoja-1314766

Propagandamagazinjában mutatta be az Iszlám Állam, hogy miként robbantották fel az orosz utasszállítót, emellett bejelentették azt is, hogy kivégezték kínai és norvég túszukat. De milyen valójában a többek közt angolra is lefordított terroristakiadvány?

Az Iszlám Állam magazinjának alapvető célja az új hívek toborzása, látszik rajta, hogy jó minőségű kiadvány, számos nyelvre, így angolra is lefordítják, középpontjában többek közt az egység, a dzsihad és az „igazság keresése” (manjah) áll. Természetesen az egyik üzenete, hogy az Iszlám Államot állítja be az iszlám hit gyakorlatilag egyetlen legitim képviselőjének, folyamatosan ostorozva például a síitákat, mérsékelteket, de még az al-Kaidát is. Vagyis aki nincs velük, az ellenük van, legyen az keresztény (vagy keresztes, ahogy ők hívják), zsidó vagy szekularizált muszlim.

Egységes világnézet
A ... abban tér el többek között az al-Kaida által már régebb óta kiadott, Inspire nevű rendszeres összeállítástól, hogy nem pusztán a terrorcselekmények elkövetéséhez ad iránymutatást, hasznos tanácsokat, hanem átfogó képet akar adni az Iszlám Állam világnézetéről is. Jóval mélyebbre ás le a konkurenciánál, többek közt a muszlim vallásból akarja levezetni a terrorszervezet által vágyott kalifátus erkölcsi alapjait, és minden hívő muszlimot annak támogatására próbál rávenni. Harleen K. Gambhir, az Institute for the Study of War kutatója szerint a Dabik az Iszlám Államot úgy mutatja be, mint ami nemcsak egy egyszerű terrorszervezet, inkább egy előállam, amely kísérletezik, hogy miként vívhatja ki a világ figyelmét és szélesítheti ki támogatói körét a világ muszlimjai között. A dzsihadisták katonai sikereit vagy éppen egy véghezvitt terrortámadást úgy akarnak bemutatni minden esetben, mintha az Allah jóváhagyásával, sőt az ő akaratából történt volna. A magazin különlegességét az adja, hogy mindeközben a nagy, hagyományos hírmagazinok eszköztárát alkalmazza, amely bizarr elegyét eredményezi a szélsőséges nézetek propagálásának és a világ liberálisabb felén kiforrott sajtótechnikának.

Az Iszlám Állam propagandalapja már csak azért is veszélyes, mert – ahogy arról már számtalan cikk született – nyugaton óriási probléma a fiatalok radikalizálódása: már több ezren csatlakoztak közülük a Közel-Keletet feldúló terrorszervezethez, és az is nagyon komoly veszélyforrás, hogy többen visszatérnek a kiképzés után Európába, potenciális elkövetőként a későbbi merényletekhez.

http://mno.hu/kulfold/ilyen-az-iszlam-allam-sajtoja-1314766
 
Utoljára módosítva:
http://kitekinto.hu/europa/2015/11/...rorizmus_egy_generacios_lazadas/#.VlTqeF6y6Y0

  • A terrorizmus nem a muzulmán lakosság radikalizálódásának a jele - vélte Olivier Roy politológus, iszlámszakértő.
  • Az elemző szerint a párizsi elkövetők mind "személyes lázadásukhoz" kerestek egy ügyet.
  • "A generációs lázadáson a terrorszervezet feletti esetleges nyugati katonai győzelem sem fog változtatni."

A terrorizmus nem a muzulmán lakosság radikalizálódásának a jele, hanem egy olyan generációs lázadás, amely a fiatalok egy meghatározott korosztályát érinti: kizárólag második generációs muzulmánok vagy pedig francia családban született, áttért fiatalok csatlakoznak a dzsihadistákhoz - vélte Olivier Roy politológus, iszlámszakértő a Le Monde című napilapban kedden közzétett elemzésében.

A 130 áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletek kapcsán a francia elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet olyan radikalizálódott fiatalokat vont be a támadások végrehajtásába, akik "személyes lázadásukhoz" kerestek egy ügyet, és így találtak rá a dzsihadizmusra. Úgy vélte, hogy a generációs lázadáson a terrorszervezet feletti esetleges nyugati katonai győzelem sem fog változtatni.
 
Európa fellélegezhet:

  • A menekültáradat Közép-Amerikában is egyre nagyobb problémákat okoz.
  • Komoly terheket róhat az országokra, ha ilyen mértékben nő a térségbe érkező menekültek száma.
  • A migránsok fő célpontja az Egyesült Államok.

A Costa Rica-i hatóságok őrizetbe vettek egy hamis görög útlevéllel rendelkező szíriai nőt, két nappal azután, hogy öt szíriai férfit letartóztattak Hondurasban, amiért hamis útlevéllel próbáltak eljutni az Egyesült Államokba.

A hatóságok elmondták a nő feltehetőleg Peruból érkezett Costa Ricába. Azonban nem sokkal az érkezése után, az ország fővárosában San Joséban egy szállodában már le is tartóztatták.

A hondurasi tisztségviselők azt hitték, a nő az öt szír férfivel érkezett az országba még kedden. Vele ellentétben a férfiak letartóztatására semmilyen alap nem volt, mivel nem volt bizonyíték arra, hogy a menekültek iszlamista fegyveresek lennének. Az öt férfit akkor vették őrizetbe, amikor egy ellenőrzés során kiderült hamis görög útlevéllel rendelkeznek. Az elfogásuk után azt mondták a rendőrségnek, hogy négyen tanulók egyikük pedig csak egy egyszerű munkás.

Egy hatodik embert pedig pénteken toloncoltak vissza Hondurasból repülővel Salvadorba. Ezzel párhuzamosan a paraguayi rendőrség is őrizetbe vett egy szíriai férfit vasárnap, aki szintén hamis görög útlevéllel utazott.

Migrációs szakértők elmondták, hogy az Irakból, Afganisztánból, Szíriából és más egyéb országokból érkezők már több éve próbálnak Közép-Amerikán és Mexikón keresztül eljutni az Egyesült Államokba.

A szíriaiak letartóztatása nagy ijedséget váltott ki az Egyesült Államokban, sokan ugyanis attól tartanak, hogy a terroristák majd a kábítószer-csempészésre használt útvonalakon jutnak el az országba és hajtanak végre merényleteket.

http://kitekinto.hu/latin-amerika/2...n_okoznak_problemat_a_migransok/#.VlTrMl6y6Y0
 
Ú
Nem fog kikerülni.
Azért meg kellene próbálni.
Nagyszüleim, szüleim is ugyanazt hallgatták évtizedeken keresztül amit aztán én is:
Csak még néhány nehéz év és utána jobb lesz.
Hát nem mindegy hogyan lesz az a néhány nehéz év unión kívül vagy belül ?
Ha már nem jött be a belül, próbáljuk meg kívül.
Talán ott lesz, az a jobb lesz (persze csak néhány nehéz év után)
.
 
Azért meg kellene próbálni.
Nagyszüleim, szüleim is ugyanazt hallgatták évtizedeken keresztül amit aztán én is:
Csak még néhány nehéz év és utána jobb lesz.
Hát nem mindegy hogyan lesz az a néhány nehéz év unión kívül vagy belül ?
Ha már nem jött be a belül, próbáljuk meg kívül.
Talán ott lesz, az a jobb lesz (persze csak néhány nehéz év után)
.
Magyarország nem Svájc. Az oroszoknak Magyarország eddig Paks miatt tartozik kb. 3000 milliárddal, tehát függőség van. Az EU legalább ami jár, azt adja és hozzávetőleges elfogadható a piac is. A közmunka meg nem növeli a GDP-t, csak a statisztikai mutatókat és elfolyó költséget jelent. Szóval miért is kellene megpróbálni a kiszállást?
 
Ú
Magyarország nem Svájc. Az oroszoknak Magyarország eddig Paks miatt tartozik kb. 3000 milliárddal, tehát függőség van. Az EU legalább ami jár, azt adja és hozzávetőleges elfogadható a piac is. A közmunka meg nem növeli a GDP-t, csak a statisztikai mutatókat és elfolyó költséget jelent. Szóval miért is kellene megpróbálni a kiszállást?
Tőlünk függetlenül is produkálhat az élet (nem először a világtörténelem során) egy olyan fordulatot,
ami elszakítana a jelenlegi kötődéseinktől.
Magunktól nem várhatunk megoldást, mert, mint ahogy olvastam is egyik kedvenc írómtól:
Nekünk, magyaroknak régi hibánk, hogy akik egyszer segítenek rajtunk, azokat tökéleteseknek képzeljük,
és tőlük várjuk sorsunk megoldását.
.
 
Tőlünk függetlenül is produkálhat az élet (nem először a világtörténelem során) egy olyan fordulatot,
ami elszakítana a jelenlegi kötődéseinktől.
Magunktól nem várhatunk megoldást, mert, mint ahogy olvastam is egyik kedvenc írómtól:
Nekünk, magyaroknak régi hibánk, hogy akik egyszer segítenek rajtunk, azokat tökéleteseknek képzeljük,
és tőlük várjuk sorsunk megoldását.
.
[...]akik egyszer segítenek rajtunk, azokat tökéleteseknek képzeljük[...]
Én hozzáteszem: De csak akkor és abban az egy dologban és azt is csak képzeljük, mert minden segítségnek oka és ára van. Ha pedig minden megoldást mástól várunk, akkor megette a fene.
Egyik kedvenc saját mondásom: "Segíts magadon mert az isten se segít". :)
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Mészáros B. Tamás wrote on Ivan Szorokov's profile.
Szia
Valóban kihagytam a listából. Majd javítom.
Ha be tudod szkennelni a hiányzó novellát, akkor megcsinálom.
Köszönöm.
Sziasztok! Tudnátok segíteni? 7.osztály Gondolkodni jó tankönyv megoldások keresem Köszönöm előre is a segítséget. Felmérő megoldásokat találtam, tlk kellene
Amanda33 wrote on Fidji's profile.
Dr Bernard Spock könyvei engem is érdekelnének, ha még megvannak
Marcipanos wrote on caviking's profile.
Szia, évekkel ezelőtt a Játsszunk beszédet könyvet feltetted. Tudom, sokan kerestek ez ügyben. Tudnál segíteni, szükségem lenne rá!
Köszönöm!
get to the top 3 test új verzióját keresem. Nagyon köszönöm, ha tudtok segíteni.

Statisztikák

Témák
36,989
Üzenet
4,514,029
Tagok
597,573
Legújabb tagunk
Picimacifül
Oldal tetejére