Hírek Benyújtottak egy törvényjavaslatot arról, hogy Trump arcát is a Rushmore-hegy oldalába vájják a másik négy elnök me

Törvényjavaslatot nyújtott be a republikánus Anna Paulina Luna az Egyesült Államok képviselőházának arról, hogy Trump arcát is vájják bele a Rushmore-hegy sziklafalába.

Ha a javaslat átmegy a kongresszuson, az amerikai belügyminisztériumnak kell majd gondoskodnia a munkálatokról.
A Dél-Dakota államban lévő Rushmore-hegy az európai gyarmatosítás előtt az őslakosok szent helye volt, amelyet az Egyesült Államok kormányzata elvett tőlük, majd nemzeti emlékhellyé nyilvánított. A hegy oldalába 1927 és 1941 között faragták bele Washington, Jefferson, Roosevelt, Lincoln amerikai elnökök arcképét.

Néhány nappal ezelőtt a republikánus kötődésű Fox News készítői is felvetették már, hogy Trumpot is fel lehetne tenni a másik négy elnök mellé. Szerintük pont jó lenne az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulójára, 2026-ra elkészülni egy ilyen bővítéssel.

Valójában már Trump első elnöksége idején, 2019-ben felmerült, hogy felkerülhetne a másik négy, fontosnak tartott elnök közé. Akkor nem zárkózott el határozottan az ötlettől, de megjegyezte, hogy nem is támogatja, mert a sajtó szerinte nagyon rosszakat írna róla, ha azt tenné.

A republikánusoknak a képviselőházban és a szenátusban is nagyon vékony többségük van, úgyhogy ha néhány politikusuk nem támogat egy ilyen ötletet, akkor azt nem tudják átvinni. A Rushmore-hegyet a környéken élő sziú indiánok maguknak követelik, és a jelenlegi emlékmű fennmaradásáért cserébe egy kártérítési pert is indítottak.

Weiler Vilmos

1738174652784.jpeg
 
Miért? Ha egy egyetem bűnbánatot tart, mert jó pár tucat évvel, több emberöltővel ezelőtt rabszolgákat tartott, akkor mi keresnivalója van egy olyan elnöknek egy hegyen, aki embereket rabszolgaként tartott? Kevés olyan undor dolog van, mint az, ha egy embert a másik rabszolgának tart, és mint egy tárgyat ad-vesz, vagy éppen úgy kezel, mint egy állatot. Igen, tudom, hogy a kor szelleme és a szokások, törvények ilyenek voltak, de akkor mentsünk fel mindenkit, aki emberiesség elleni bűnt követett el, mert akkor ez volt a szokás? Itt még a "parancsra tettem" sem nagyon játszik.
Egy elnöknél sokkal keményebb a felelősség, mert egy déli ültetvényesnek nem nagyon volt hatalma komolyabb előrelépést tenni az ügyben, de egy elnöknek azért lett volna lehetősége a dolgokon kicsit javítani.
Igen, azt is tudom, hogy nem értettek egyet vele, esetleg még az is lehet, hogy akkor és ott nem volt politikailag/gazdaságilag előnyös, hogy ha komolyabb országos döntéseket hoznak, de azért a sajátjukat felszabadíthatták volna. Az egyik ráadásul az egyiket éppen használta is szexuális célra, aminél azért a szabad beleegyezés kérdése kérdéses. Természetesen tudom, hogy biztosan nagy volt a dolog és a tulajdonos közt a szerelem, de azt is tudom, hogy az alá és fölérendeltséget feltételező helyzetben más esetben azért többen kérdésesé tennék...

Elrettentő példákra is szükség van. :)
 
BAr Lincolt mint a rabszolgasag eltorlojet unneplik, azert ez messze nem az elvek szintjen mozgott!
Az Ő célja az államok egységének megtartása volt!
Ezt hangsulyozta is beiktatási beszedeben 1861-ben: „nem célom, direkt vagy indirekt módon meggátolni a rabszolgaság intézményét ott, ahol ez fennáll. Hiszem, hogy nincs jogom így tenni, és nem is szándékozom... ha megmenthetném az uniót rabszolgák felszabadítása nélkül, akkor megtenném”

Szoval nem annyira egyertelmu erz a dolog!
Az importra magas vámok amik gátolták dél fejlodeset, és rá akarták kényszeriteni oket a hazai termekek vásárlására volt az, ami kivivta a del rosszallását. Nem véletlenul dontott ugy az a 10 déli állam, hogy Ő bizony kivállik az uniobol. Lincoln a torteneszek egy jelentos resze szerint csak kihasznalta a foleg eszakot jellemzo abolocionizmust.
E mellett azok a tények is ismertek, hogy szo szerinti pogromok indultak észak nagyvarosaiban az afro-amerikaiak ellen, mivel a koldusszegeny ir és olasz bevandorlok feltetteek a munkahelyeiket, joggal tartottak attol, hogy észak gyáriparosai ki fogjak hasznalni a még náluk is olcsobb munkaerobol adodo elonyoket.

A rabszolgasag egy ubdorito, és megszuntetendo dolog, de a tortenelem sajna nem azt bizonyitja, hogy az emberek moralis elvek menten gondolkodva vivtak a haboruikat :(
 
Az afro-amerikaiak rabszolgasagat felemlegeti a tortenelem.

VAn itt egy kollegank, aki szerzodesekre megallapodasokra hivatkozik folyamatosan.
1865. április 9-én Appomattox falucskaban alairta a két hadvezer eszak reszerol Ulysses Grant dél részérol Robert E. Lee a fegyverletételi egyezmenyt.
Az egyezmenyben Grant garantzalta az észak-virginiai hadsereg valamennyi tagjanak és tisztjének a teljes bántatlanságot.

Ennek ellenére Lee tabornokot és a hadsereg magas beoszutasu tisztjei kozul sokat kivegeztek!
Nagyjabol ennyit érnek ezek a bizonyos egyezmenyek.
Leenek végül CArter elnök adott kegyelmet az 1970-es években(ki volt vele segitve!!)
 
Ha mindenkinek a szobrát aki belenyugodott a rabszolgatartásba eltávolítanánk
én nem a belenyugodott, vagy nem témát nehezményeztem, hanem a tevőleges cselekményt: a rabszolgatartást.

Illetve csak abból indult ki a dolog, hogy volt olyan korszak nemrég, hogy a déliek rabszolgatatróinak, katonáinak stb. a szobrait ledöntögették, de a két elnökét még említésre sem méltatták.
 
Az egyezmenyben Grant garantzalta az észak-virginiai hadsereg valamennyi tagjanak és tisztjének a teljes bántatlanságot.
ben(ki volt vele segitve!!)
Robert C. Castel szokta emlegetni a szerződéseket és a kenguru bíróságokat... reálisan látja sok mindenben a tényleges értéket.
 
A magas vámok most is megjelentek... érdekes lesz majd pár év múlva megnézni az eredényeket. Nagy átrendeződés lesz a világban.
Addig amig ezek a vámok szelektálva jelennek meg, elviselheto a helyzet.
Meglepne, ha ezt gazdasagi hatastanulmanyok nelkul tettek volna meg , ha igen akkor az nem igazan szerencses!

De a jelenlegi helyzetben elsosorban a hazai valasztok maga mellé állitása a fontos as szamara.(legalabb is ugy tunik)
Az amerikai ipar szamara ez latszolag hasznos.
Ugyan akkor mar most elkezdett reagalni a tozsde a belengetett mexiko elleni vamokra. Az avokado ami foleg mexikobol kerult az6 államokba mindennapi elelemmé vált.
Az idojaras most amugy is sujtja az avokadotermeloket, ha ehhez meg hozzajon a magas behozatali vám sokan kénytelenek lesznek lemondani rola
 
Addig amig ezek a vámok szelektálva jelennek meg, elviselheto a helyzet.
Meglepne, ha ezt gazdasagi hatastanulmanyok nelkul tettek volna meg , ha igen akkor az nem igazan szerencses!

De a jelenlegi helyzetben elsosorban a hazai valasztok maga mellé állitása a fontos as szamara.(legalabb is ugy tunik)
Az amerikai ipar szamara ez latszolag hasznos.
Ugyan akkor mar most elkezdett reagalni a tozsde a belengetett mexiko elleni vamokra. Az avokado ami foleg mexikobol kerult az6 államokba mindennapi elelemmé vált.
Az idojaras most amugy is sujtja az avokadotermeloket, ha ehhez meg hozzajon a magas behozatali vám sokan kénytelenek lesznek lemondani rola
Ráadásul a kartellek is az avokado termeléssel mossák tisztára a pénzüket....
 
Robert C. Castel szokta emlegetni a szerződéseket és a kenguru bíróságokat... reálisan látja sok mindenben a tényleges értéket.
Joggal kritizalja oket.
Sok vaskalapos van ma is, akinek a szamara egy szerzodes egy hatarozat remek vitaalap, de az eletben sajnos nagyjabol annyit ér mint Grant igerete Lee-nek :(

Off

Egy adoma szerint az intrika a polgharhaboru alatt is teljes erovel mukodott.
A Lincoln kornyezetében megfordulo katonak folyamatosan azzal támadták Grantot, hogy nagyon sokat iszik! A vegen Lincoln megunta, és ezzel kuldte el a panaszkodokat:
- Menjenek és tudjak meg mit iszik Grant tábornok! Azzal fogom itatni a tobbi tábornokomat is :)

On
 
Robert C. Castel szokta emlegetni a szerződéseket és a kenguru bíróságokat... reálisan látja sok mindenben a tényleges értéket.
Ha már említed ezt az uriembert....
Most találkoztam a neten a nevével...
Néha nekem sincs jobb dolgom, mint Cé Castelt olvasni. Legutóbb ezt írta.
"AZ EURÓPAI ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚK
Ugye mindannyian tisztán látjuk, hogy a világ hirtelen megbolondult?
1. Egy igen hosszú Csipkerózsika-álom után Oroszország újra nyugat felé halad, és közben fokozatosan teret nyer Afrikában is, a régi jól kitaposott francia vadászmezőkön.
2. A francia La Gloire Szíriában, Libanonban és Líbiában is a hattyúdalát énekli, meghátrálva az egyre növekvő török nyomás előtt. Ez utóbbi egyre asszertívebben lép fel Európa hátsó udvarában, a Balkán-félszigeten is.
3. Kína is megjelent, egyelőre még az európai befolyási övezet peremén: Dzsibutiban, a Spitzbergákon, valamint néhány további ponton Izlandon, Norvégiában és Svédországban.
4. Végül, de nem utolsó sorban, az USA is bejelentette igényét Európa még meglévő legnagyobb gyarmatára, Grönlandra.
Az én véleményem:
1: nem tűnik haladásnak, csak leraboltak egy posztszovjet országból területeket. Afrikában meg mintha épp szopóágon lennének, és Szíriát is bukták.
2: Létezik, hogy volt valami számottevő francia jelenlét ezekben az országokban mostanáig, ami mára "hattyúdalát" énekli? És milyen török nyomulásra gondol a balkánon?
3: Ezt a kínai jelenlétet az adott országokban hogy képzeljük el? Éttermek, vagy vegyesboltok képében?
4: Grönland nem Európa gyarmata, max Dániáé, de nem is klasszikus gyarmat.
Szerintetek?
 
Az afro-amerikaiak rabszolgasagat felemlegeti a tortenelem.

VAn itt egy kollegank, aki szerzodesekre megallapodasokra hivatkozik folyamatosan.
1865. április 9-én Appomattox falucskaban alairta a két hadvezer eszak reszerol Ulysses Grant dél részérol Robert E. Lee a fegyverletételi egyezmenyt.
Az egyezmenyben Grant garantzalta az észak-virginiai hadsereg valamennyi tagjanak és tisztjének a teljes bántatlanságot.

Ennek ellenére Lee tabornokot és a hadsereg magas beoszutasu tisztjei kozul sokat kivegeztek!
Nagyjabol ennyit érnek ezek a bizonyos egyezmenyek.
Leenek végül CArter elnök adott kegyelmet az 1970-es években(ki volt vele segitve!!)
Az amerikai rabszolgaságról rengeteget olvastam és néztem filmeken de, amit most láttam az EURÓPAI gyarmattartók kegyetlenkedéséről azt mindennél jobban megdöbbentett.
1900. Belga-Kongó. Egy apa nézi ötéves lánya levágott kezét és lábát. A belgák büntették meg gyermeke meggyilkolásával, mert túl kevés kaucsukot szolgáltatott be. A végtagok levágása rendkívül elterjedt volt Belga Kongóban
(képeket nem másolom ide )
 
Az amerikai rabszolgaságról rengeteget olvastam és néztem filmeken de, amit most láttam az EURÓPAI gyarmattartók kegyetlenkedéséről azt mindennél jobban megdöbbentett.
1900. Belga-Kongó. Egy apa nézi ötéves lánya levágott kezét és lábát. A belgák büntették meg gyermeke meggyilkolásával, mert túl kevés kaucsukot szolgáltatott be. A végtagok levágása rendkívül elterjedt volt Belga Kongóban
(képeket nem másolom ide )
A gonoszsag és embertelenség sajnos nem nemzetspecifikus :(
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

pregi wrote on IcaneniLondon's profile.
Most látom, a Cserebere könyvekből 3 részt feltöltöttél. A hiányzó 2. kötetet is fel tudod tenni fekete-fehérben? Nagy segítség lenne.
Gbr67 wrote on miciegér's profile.
Szia :)
Jól eltűntél amott...
maximail wrote on Bibliotheknutzer's profile.
Szia! Sajnos nem tudom letölteni a "Nézd a kezem!" című könyvet a linkről, amit feltettél. Valahogy el tudnád küldeni nekem? :) Köszönöm előre is!
zsukka7 wrote on rituevu's profile.
Kedves rituevu!
A segítségedet szeretném kérni. Keresek egy romantikus könyvet ami megvan miről szól, viszont nem emlékszem a szerzőre sem a címre. A kérdésem az lenne van e kimondottan olyan fórum ahol ennek utána tudok járni. (én nem találtam) De úgy rémlik mintha valakinek egyszer hozzászólásban írtál valamit hogy itt meg itt ... Lehet én keverem valamivel.
Előre is köszönöm.
Hámm Nikoletta wrote on bsilvi's profile.
Most olvastam el a Vérfarkasok világa eddigi fordításokat. Nagyon jók, köszöntem szépen!

Statisztikák

Témák
38,626
Üzenet
4,917,734
Tagok
622,689
Legújabb tagunk
Krisztigyormami
Oldal tetejére