Ez a """jobb""" változat, azt hittem: álmatlanság, betegség, .... De hát, ahol ilyen kutyaterápia van, ott nem is lehet ilyesmi, ugye?
A jó Csipesz kutyával sajnos súlyos hibát követtem el, mikor még baba volt. Bár messze az elmúlt 46 év legértelmesebb, legintelligensebb kutyája a régi kedvesek közül, hibázni mindig lehet. Mivel bejöhet a lakásba, ezért babakorában, hogy hajnalban ne kóboroljon, ami babakutyánál , ugyebár, gyanúsan veszélyes lehetőség, , szóval hajnalban a sokadik éjszakai udvari körút után félig vakon-álmosan mindig lenyúltam, és vakargattam a hasát, a hátát. Masszíroztam a lábait, mert a kutyapszichológus szerint az ilyen kontakt erősíti a bizalmát, a lelkivilágát. No, az én szentem olyan önbizalomra tett szert, hogy boldogan konstatálhatja mostanra, hogy remekül betanítottam a gazdit, hogy ami jár, az jár. MOST IS. Ez egy olyan rítus, mint másnál a hajnali, munkanap előtti ... kávé, cigi, cigi, kávé kör ... Tehát ÁLL az ágy mellet, mivel a nyavalyásnak időérzéke, ugyebár, nincsen, ez télen-nyáron, munkanapon-hétvégén, ünnepnap-hétköznap ... minden nap így van: reggel fél5-5 között egyszercsak megjelenik a szőnyegéről elvánszorogva hozzámig, leül, szuszog tüntetőleg, és meredten NÉZ. Rám. Engem. Nekem. Belém. Hogy ébresztő, kutyawellnesz következik. Ha úgy csinálok, mintha nem venném észre, akkor finoman,de keményen megböki a kilógó kezemet. Ha nem értek a nonverbális kommunikációból, akkor átül a másik oldalára, lényeg a szöszmötölés, körömkopogás a padlón, a sóhajtozás. Kicsit csámcsog, megigazítja a lábán a szőrt. Majd néz. Rám. Engem. Nekem. Belém..... Ilyenkor már néha olyan ideges vagyok, hogy Csipesz, a guta üssön meg, fél 5 van .... Na, de persze MINDIG az ember a hibás, ezt is miattam csinálja, tehát nem büntetem olyanért, ami az én hibám. Tehát lenyúlok, eldobja a testét, én meg masszírozom, vakargatom. És szeretettel gondolok távoli idők régi foglalkozásaira .... kutyapecér ... gyepmester ...
A jó Csipesz kutyával sajnos súlyos hibát követtem el, mikor még baba volt. Bár messze az elmúlt 46 év legértelmesebb, legintelligensebb kutyája a régi kedvesek közül, hibázni mindig lehet. Mivel bejöhet a lakásba, ezért babakorában, hogy hajnalban ne kóboroljon, ami babakutyánál , ugyebár, gyanúsan veszélyes lehetőség, , szóval hajnalban a sokadik éjszakai udvari körút után félig vakon-álmosan mindig lenyúltam, és vakargattam a hasát, a hátát. Masszíroztam a lábait, mert a kutyapszichológus szerint az ilyen kontakt erősíti a bizalmát, a lelkivilágát. No, az én szentem olyan önbizalomra tett szert, hogy boldogan konstatálhatja mostanra, hogy remekül betanítottam a gazdit, hogy ami jár, az jár. MOST IS. Ez egy olyan rítus, mint másnál a hajnali, munkanap előtti ... kávé, cigi, cigi, kávé kör ... Tehát ÁLL az ágy mellet, mivel a nyavalyásnak időérzéke, ugyebár, nincsen, ez télen-nyáron, munkanapon-hétvégén, ünnepnap-hétköznap ... minden nap így van: reggel fél5-5 között egyszercsak megjelenik a szőnyegéről elvánszorogva hozzámig, leül, szuszog tüntetőleg, és meredten NÉZ. Rám. Engem. Nekem. Belém. Hogy ébresztő, kutyawellnesz következik. Ha úgy csinálok, mintha nem venném észre, akkor finoman,de keményen megböki a kilógó kezemet. Ha nem értek a nonverbális kommunikációból, akkor átül a másik oldalára, lényeg a szöszmötölés, körömkopogás a padlón, a sóhajtozás. Kicsit csámcsog, megigazítja a lábán a szőrt. Majd néz. Rám. Engem. Nekem. Belém..... Ilyenkor már néha olyan ideges vagyok, hogy Csipesz, a guta üssön meg, fél 5 van .... Na, de persze MINDIG az ember a hibás, ezt is miattam csinálja, tehát nem büntetem olyanért, ami az én hibám. Tehát lenyúlok, eldobja a testét, én meg masszírozom, vakargatom. És szeretettel gondolok távoli idők régi foglalkozásaira .... kutyapecér ... gyepmester ...