Nem akarok belefolyni az itteni vitába, csak érdekességképpen hozok ide egy idézetet arra, hogy az ateizmus miért nem ésszerű felfogás:
"Háromféle felfogást tehet magáévá valaki az Isten létezésével kapcsolatban:
1. Teizmus, amely azt állítja, hogy Isten létezik.
2. Agnoszticizmus, amely azt állítja, hogy nem tudhatod, létezik-e Isten vagy sem.
3. Ateizmus, amely azt állítja, hogy Isten nem létezik.
Hadd mutassam be, hogy a 3. pont (ateizmus) nem igazán ésszerű. Tegyük fel, hogy azt mondom egy csoport embernek, elrejtettem egy ritka ezüstdollárost valahol a városban, és elküldöm őket, hogy keressék meg.
Amikor néhány órával később mindnyájan visszatérnek, néhányan boldogan újságolják, hogy megtalálták az ezüstdollárost. Ezek az emberek jelképezik a teistákat.
Mások zavartan mondják, hogy keresték, de nem találták meg az ezüstdollárost. Azt azonban elismerik, hogy a város meglehetősen nagy, és az ezüstdolláros talán olyan helyre van elrejtve, ahol nem keresték. Ezért nem tudják megmondani, hogy az ezüstdolláros valóban el van-e rejtve – vagy nincs – a városban. Ez a csoport jelképezi az agnosztikusokat. (2. pont.)
A harmadik csoport kijelenti, hogy keresték az ezüstdollárost – de mivel nem találták meg, az egyszerűen nem létezik. Ezek az emberek jelképezik az ateistákat (3. pont.)
Még ha mások állítják is, hogy látták az ezüstdollárost, az ateisták lényegében azt tartják róluk, hogy meg vannak tévesztve vagy zavarodva. Amikor a többiek rá akarják bírni őket, hogy kutassanak tovább, az „ateisták” azt felelik, hogy az erőfeszítés időpocsékolás. Ha arra kérik őket, hogy nézzenek át minden zugot és rést a városban, az „ateisták” azt mondják, nincs rá szükségük – már eleget kutattak ahhoz, hogy tudják, az ezüstdolláros egyszerűen nem létezik!
Ebből a történetből láthatod, hogy az első két csoport következtetése józan ésszel védhető, de a harmadik csoport következtetése nem. Gondolom, ezért ismerte be egyszer a neves ateista, Isaac Asimov: „Éveken át próbáltam ateista lenni intellektuális okokból. Végül rájöttem, hogy ez lehetetlen. Ezért tisztán érzelmi okokból lettem ateista.”
Részlet Tom Short könyvéből