hello...
Jelenléti iv
- Thread starter karak
- Start date
- Status
szép napot...
Köszönöm a tanácsot.[/quot
köszönöm...
szép napot...
köszönöm...
16. A halász
A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
* Mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
* Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
* Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és
nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
* És azután? - kérdezi a halász.
* Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
* Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász.
* Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató.
* És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász.
* Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. - Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távoleső faluba költözhetne.
* És azután mi lenne? - kérdezi a halász.
* Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.
A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
* Mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
* Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
* Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és
nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
* És azután? - kérdezi a halász.
* Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
* Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász.
* Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató.
* És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász.
* Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. - Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távoleső faluba költözhetne.
* És azután mi lenne? - kérdezi a halász.
* Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.
20. A tudós és a herceg
Élt egyszer egy bölcs ember,akit nagyon szerettek a hazájában az emberek.Az ország gonosz hercege azonban gyűlölte,mert bizony szemben a bölccsel nem tudhatta magáénak népe szeretetét. Ezért aztán szüntelenül azon fáradozott,hogy lejárassa a mestert. Végül is kidolgozott egy tervet.Holnap(mondta a herceg)amikor az öreg a piactérre megy,hogy szóljon az emberekhez,én is ott leszek. Egy galambot fogok a kezemben tartani,és azt mondom:No tudós férfiú, mondd meg nekem,ez a madár,amit a kezemben tartok,élő vagy holt? Ha azt mondja,holt,kinyitom majd a kezemet,és hagyom a madarat elrepülni. Ha azt mondja,élő,akkor megfojtom a madarat a tenyeremben,és hagyom, hogy holtan essen a földre.Mindkét esetben bolonddá teszem a bölcs embert.Eljött a másnap,és a herceg már ott állt a piactéren,jóval a bölcs megérkezése előtt.Türelmesen várakozott,és amikor a tudós megjelent és elkezdett beszélni,a herceg kivette a galambot a kalitkából,és mindenki számára hallhatóan megszólalt: -Bölcs ember!(kiabálta)Szeretnék feltenni neked egy kérdést. Ez a madár,amit a kezemben tartok,élő vagy holt? A tömeg elcsendesedett ,és minden szem a mester felé fordult.A bölcs várt egy kicsit,majd először az emberekre,aztán pedig a hercegre nézett,és azt mondta: Az,amit a kezedben tartasz,olyan amilyenné te teszed.
(John Kalench)
Élt egyszer egy bölcs ember,akit nagyon szerettek a hazájában az emberek.Az ország gonosz hercege azonban gyűlölte,mert bizony szemben a bölccsel nem tudhatta magáénak népe szeretetét. Ezért aztán szüntelenül azon fáradozott,hogy lejárassa a mestert. Végül is kidolgozott egy tervet.Holnap(mondta a herceg)amikor az öreg a piactérre megy,hogy szóljon az emberekhez,én is ott leszek. Egy galambot fogok a kezemben tartani,és azt mondom:No tudós férfiú, mondd meg nekem,ez a madár,amit a kezemben tartok,élő vagy holt? Ha azt mondja,holt,kinyitom majd a kezemet,és hagyom a madarat elrepülni. Ha azt mondja,élő,akkor megfojtom a madarat a tenyeremben,és hagyom, hogy holtan essen a földre.Mindkét esetben bolonddá teszem a bölcs embert.Eljött a másnap,és a herceg már ott állt a piactéren,jóval a bölcs megérkezése előtt.Türelmesen várakozott,és amikor a tudós megjelent és elkezdett beszélni,a herceg kivette a galambot a kalitkából,és mindenki számára hallhatóan megszólalt: -Bölcs ember!(kiabálta)Szeretnék feltenni neked egy kérdést. Ez a madár,amit a kezemben tartok,élő vagy holt? A tömeg elcsendesedett ,és minden szem a mester felé fordult.A bölcs várt egy kicsit,majd először az emberekre,aztán pedig a hercegre nézett,és azt mondta: Az,amit a kezedben tartasz,olyan amilyenné te teszed.
(John Kalench)
Aki gyorsan szeretne a 20 hozzaszolast osszedni,
Aki csak be szeretne koszoni.
Itt a lehetoseg
Szép napot!Abban a pillanatban, hogy megvilágosodsz, a létezés egésze megvilágosodik. Ha sötét vagy, a létezés egésze sötét. Minden tőled függ.
Szerte a világon ezerféle téveszme él a meditációval kapcsolatban. Pedig a meditáció nagyon egyszerű: nem más, mint tudatosság. Nem kántálás, nem mantra vagy a rózsafüzér használata. Ezek hipnotikus módszerek, melyek csupán egyfajta megpihenést tudnak biztosítani, és nincs semmi rossz abba a megpihenésben; ha valaki csak ellazulni igyekszik, akkor éppenséggel tökéletesek. Bármelyik hipnotikus módszer hasznos segítség lehet, de ha az igazságot akarod megismerni, akkor ez nem elég. A meditáció azt jelenti, hogy a tudattalanságodat tudatossággá alakítod át. Normálisan az elménknek mindössze egytizede tudatos, kilenctizede tudattalan. Az elmének csupán egy kis része, egy vékony rétege világos; azon kívül az egész ház sötétségbe borul. A feladat pedig abból áll, hogy ezt a kis fényt akkorára növeljük, hogy az egész ház fényárban ússzon, hogy egyetlen zug vagy sarok se maradjon sötétben.
- Status
Similar threads
