A munkabér adóterhei
Munkabér adóterhei 2023
A bruttó munkabérek adóterhei két fő csoportba sorolhatók:
- a munkavállalót terhelő adók és járulékok, valamint
- a munkáltatót terhelő adók és hozzájárulások.
A munkavállaló munkabérét terhelő adók és járulékok a következők lehetnek 2023-ban:
- 15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (melyből a nyugdíjjárulék 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)
Mik a munkáltató költségei 2023-ban?
A munkaadót a bruttó munkabérek után az alábbi adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli:
- 13 százalék szociális hozzájárulási adó.
2022. január 1-től a munkáltatónak
nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni.
A fizetendő adók és járulékok a különböző jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételek esetén adó-, adóalap, illetve járulékkedvezményekkel csökkenthetőek.
Bizonyos esetekben adó- vagy járulékmentesség érvényesül, pl. saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetén nem keletkezik pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség.
Az adóék jelentése
Az adóék azt mutatja meg, hogy 100 egységnyi jövedelem juttatása esetén hány egység az adó- illetve a járulékteher.
Mi a munkabér?
A munkáltató a munkavállaló számára a munkaviszony keretében munkabért fizet az elvégzett munka ellentételezéseként.A munkabér több elemből tevődik össze:
- alapbér,
- teljesítménybér,
- a munkabér egyéb elemei.
A munkabért terhelő közterhek alapján beszélhetünk teljes munkaerőköltségről, bruttó bérről és nettó bérről.
A
teljes munkaerőköltség tartalmazza a bruttó bért és a munkáltató által fizetett járulékok összegét.
A
bruttó bér a nettó bér, az azt terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállaló által fizetett járulékok összege.
A
nettó bér az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a (bruttó) munkabéréből a különböző levonások után megkap.
Nem számítanak bele a bruttó munkabérbe a természetbeni juttatások, amelyek lehetnek:
- céges eszközök, például telefon vagy gépjármű magáncélú használata,
- cafeteria,
- költségtérítések, például bérlet, útiköltség-térítés, telefonszámla hozzájárulás,
valamint a táppénz sem.
Az alapbér jelentése
Az alapbér a bruttó munkabér alapja. Jellemzői:
- mindig időbér,
- munkaszerződésbe foglalt,
- összege nem lehet alacsonyabb, mint a kormány által meghatározott minimálbér,
- lehet órabér, napibér, hetibér vagy havibér.
A teljesítménybér jelentése
Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Amennyiben a munkáltató teljesítménybért alkalmaz, úgy előzetesen köteles megállapítani
- teljesítménykövetelményt, és
- teljesítménybér-tényezőt,
és azokat alkalmazásuk előtt írásban közölni a munkavállalóval.
Ugyanaz a teljesítménykövetelmény nem állapítható meg az elérhető teljesítmény szempontjából érdemben különböző munkakörülmények között foglalkoztatott munkavállalókra.
A munkabér egyéb elemei
A személyi alapbért különböző, törvény által előírt pótlékok egészítik ki:
- éjszakai bérpótlék,
- műszakpótlék,
- túlórapótlék,
- vasárnapra, pihenőnapra, munkaszüneti napra járó pótlékok,
valamint az egyéb jogszabályban rögzített bérelemek:
- ügyeleti és készenléti díjak,
- betegszabadságra és szabadság időtartamára járó távolléti díj,
- továbbá a munkaviszony megszűnésekor fizetendő felmondási időre járó bér és a végkielégítés összege.
A törvényi előírásokon túl beleszámít a (bruttó) munkabérbe a munkáltató által fizetett egyéb pénzbeli juttatások, egyebek között:
- jutalom,
- prémium,
- bónusz,
- jutalék,
- kompenzáció.
A munkáltató bármilyen jogcímen adhat még juttatást, így tételes felsorolás itt nem lehetséges.
Mi a bérpótlék?
Bérpótlékok egészítik ki az alapbért, amennyiben vasárnapi, éjszakai vagy ügyeletben történő munkavégzésre kerül sor. A bérpótlékszámítás módját a Munka Törvénykönyve szabályozza.
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően:
- általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
- rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.
A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a következő esetekben:
- vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék,
- munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 százalék,
- a 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 százalék,
- készenlét esetében 20 százalék,
- ügyelet alkalmával 40 százalék (ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 százalék jár).
A munkaszerződés megkötésekor a felek megállapodhatnak úgy, hogy az alapbér tartalmazza a bérpótlékot, és mód van havi átalánydíj meghatározására is.
Mit jelent a bérköltség?
Bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóságként, ide értve a
- természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget,
- az alkalmazásban állók és
- a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére
az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeget, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a bérjárulékoknak.
Járulék fogalma
A járulék az állam által adók módjára, céljelleggel beszedett pénzösszeg.
Általában munkaviszonyból származó százalékos adókötelezettségről van szó, amelyből az állam a különböző társadalombiztosítási alapok (főként a nyugdíj és az egészségügy) finanszírozását biztosítja.
A munkavállalói járulékok levonása a legtöbb esetben a munkáltatótól történik, mert a szervezetek az állam részéről könnyebben ellenőrizhetőek. Mivel százalékos fizetési kötelezettség, az, hogy mennyi járulékot kell fizetni egy alkalmazott után, a bér mértékétől függ.
Járulékok fajtái
- nyugdíjjárulék
- egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuklék (2020. július 1-től társadalombiztosítási járulék)
- egészségügyi szolgáltatási járulék
- táppénz-hozzájárulás
Munkaerőpiaci járulék
A munkaerőpiaci járulék mértéke 1,5 százalék, melynek az alapja a kifizetett bér. Megbízási díjból és nyugdíjas foglalkoztatás esetén nem kerül levonásra. 2020. július 1-jétől a munkaerőpiaci járulék beolvadt az új egységes társadalombiztosítási járulékba.
Nyugdíjjárulék
A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
A nyugdíjjárulék alapja az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
Ezen jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot nem fizet.
Bérkalkulátor 2023
A havi bruttó bérből egyszerűen kiszámolhatja a nettó bért és járulékokat.
A bérkalkulátor megmutatja a fizetendő szja, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó összegét, a munkavállaló havi nettó jövedelmet és a munkáltatót terhelő havi bérköltség és bérjárulékok 2023-ban érvényes összegét.
