A Magyar Nemzet finanszírozási problémái miatt, a tulajdonosok döntése alapján 2018. április 11-től a kiadó beszünteti médiatartalom-szolgáltatási tevékenységét, így megszűnik a Magyar Nemzet napilap és annak online verziója, az mno.hu, de elhallgat a Lánchíd Rádió is, kérdéses a portfólióba tartozó Heti Válasz sorsa, és a Hír TV-nél is leépítések várhatók.
Simicska Lajos nem finanszírozza tovább a tulajdonába tartozó médiatermékeket.
A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.kedden közleményben erősítette meg a, hogy a 80 évvel ezelőtt alapított Magyar Nemzet napilap utolsó nyomtatott száma holnap, 2018. április 11-én jelenik meg.
A Lánchíd Rádió Kft. ezzel párhuzamosan közölte, hogy április 10-én éjfélkor elhallgat a rádió. A Simicska-médiaportfólióhoz tartozó Hír TV-t ugyanakkor nem zárják be, tovább sugározhat, ám ott is „racionalizálás” lesz.
A Heti Válasz sorsa is kérdéses még, Borókai Gábor főszerkesztő-lapigazgató közleményében előfizetésre biztatja a lap olvasóit és a remény hangján szólt a folytatásról.
Sajtótörténelem
Az első, ezen a néven induló liberális napilapot Jókai Mór alapította 1899-ben, maga az író volt a főszerkesztő. Ez a formátum 1913-ban szűnt meg.25 esztendővel később, a második Magyar Nemzetként emlegetett napilapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban.
A pártállami időkben Pethő Sándor fia, id. Pethő Tibor 1973 és 1983 között volt a lap főszerkesztője, és a rendszerváltás után 1990-től egészen haláláig, 1996-ig töltötte be ismét a főszerkesztői posztot. A Pethő Sándor által alapított Magyar Nemzet jobboldali, náciellenes lap volt, többek között Szekfű Gyula, Barankovics István, Lendvai István és Márai Sándor is írt bele.
Nagy Imre bukása és halála után a Magyar Nemzet a Hazafias Népfront lapja lett, egészen a rendszerváltásig ebben a minőségben működött, bár többször feszegette a határokat. Illyés Gyula például 1977 karácsonyán cikket közölt benne az addig tabunak számító erdélyi magyarság ügyéről.
A rendszerváltás időszakában a lap az egyik legfontosabb sajtótermék volt.
A Horn-kormány adta el 1996-ban a Postabanknak, majd az első Orbán-kormány alatt, 2000-ben összevonták a Napi Magyarország szerkesztőségével.
A lap aztán 2015-ben Simicska Lajos hatáskörébe került, és a sajtótörténetben „G-napként” elhíresült fordulattól kezdve a napilap és a rádió is ellenzéki szerepet vállalt.
Az akkori főszerkesztő, Liszkay Gábor és a Magyar Nemzet vezetősége Szerető Szabolcs és D. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek kivételével távozott a laptól, és megalapították a Magyar Időket.
A Magyar Nemzet főszerkesztője ekkor D. Horváth Gábor lett.
2018 tavaszán aztán D. Horváth távozott a lap éléről, és helyét Schlecht Csaba vette át, aki egyszerre vezette a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót.
Az újság mindvégig megőrizte magas szakmai színvonalát és kvalitásait.
Záróakkord
A Magyar Nemzet utolsó száma tehát április 11-én jelenik meg, a 2007-ben indult Lánchíd Rádió pedig, aminek története párhuzamosan futott a Magyar Nemzettel, április 10-én éjfélkor hallgatott el.
Simicska Lajos nem finanszírozza tovább a tulajdonába tartozó médiatermékeket.
A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.kedden közleményben erősítette meg a, hogy a 80 évvel ezelőtt alapított Magyar Nemzet napilap utolsó nyomtatott száma holnap, 2018. április 11-én jelenik meg.
A Lánchíd Rádió Kft. ezzel párhuzamosan közölte, hogy április 10-én éjfélkor elhallgat a rádió. A Simicska-médiaportfólióhoz tartozó Hír TV-t ugyanakkor nem zárják be, tovább sugározhat, ám ott is „racionalizálás” lesz.
A Heti Válasz sorsa is kérdéses még, Borókai Gábor főszerkesztő-lapigazgató közleményében előfizetésre biztatja a lap olvasóit és a remény hangján szólt a folytatásról.
Sajtótörténelem
Az első, ezen a néven induló liberális napilapot Jókai Mór alapította 1899-ben, maga az író volt a főszerkesztő. Ez a formátum 1913-ban szűnt meg.25 esztendővel később, a második Magyar Nemzetként emlegetett napilapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban.
A pártállami időkben Pethő Sándor fia, id. Pethő Tibor 1973 és 1983 között volt a lap főszerkesztője, és a rendszerváltás után 1990-től egészen haláláig, 1996-ig töltötte be ismét a főszerkesztői posztot. A Pethő Sándor által alapított Magyar Nemzet jobboldali, náciellenes lap volt, többek között Szekfű Gyula, Barankovics István, Lendvai István és Márai Sándor is írt bele.
Nagy Imre bukása és halála után a Magyar Nemzet a Hazafias Népfront lapja lett, egészen a rendszerváltásig ebben a minőségben működött, bár többször feszegette a határokat. Illyés Gyula például 1977 karácsonyán cikket közölt benne az addig tabunak számító erdélyi magyarság ügyéről.
A rendszerváltás időszakában a lap az egyik legfontosabb sajtótermék volt.
A Horn-kormány adta el 1996-ban a Postabanknak, majd az első Orbán-kormány alatt, 2000-ben összevonták a Napi Magyarország szerkesztőségével.
A lap aztán 2015-ben Simicska Lajos hatáskörébe került, és a sajtótörténetben „G-napként” elhíresült fordulattól kezdve a napilap és a rádió is ellenzéki szerepet vállalt.
Az akkori főszerkesztő, Liszkay Gábor és a Magyar Nemzet vezetősége Szerető Szabolcs és D. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek kivételével távozott a laptól, és megalapították a Magyar Időket.
A Magyar Nemzet főszerkesztője ekkor D. Horváth Gábor lett.
2018 tavaszán aztán D. Horváth távozott a lap éléről, és helyét Schlecht Csaba vette át, aki egyszerre vezette a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót.
Az újság mindvégig megőrizte magas szakmai színvonalát és kvalitásait.
Záróakkord
A Magyar Nemzet utolsó száma tehát április 11-én jelenik meg, a 2007-ben indult Lánchíd Rádió pedig, aminek története párhuzamosan futott a Magyar Nemzettel, április 10-én éjfélkor hallgatott el.
... 
