A Neiry nevű orosz startup azt állítja, hogy neurális implantátumokat ültetett be galambok agyába, így biodrónokká változtatta az egykor postagalambként is melózó állatokat.
A Gizmodo beszámolójából kiderül, hogy a startup – állítása szerint – már az első tesztrepüléseket is sikeresen letudta.
A tesztrepülések során a madarak magukkal vittek egy kis vezérlőt, napelemeket és kamerát, így a csapat értékelni tudta azt, hogy mennyire ügyesek a galambdrónok.
A madarak előnye, hogy természetadta repülési szkillekkel vannak felvértezve – népnyelven élve: vérükben a repülés –, komplex terepen is jól elboldogulnak, kis helyekre is könnyen bejutnak – lásd: szűk erkélyek –, elcseszett időjárási körülmények között is teszik a dolgukat, és akár napi ötszáz kilométert lerepülnek anélkül, hogy tölteni kelljen őket.
A Gizmodo beszámolójából kiderül, hogy a startup – állítása szerint – már az első tesztrepüléseket is sikeresen letudta.
A beültetett interfész úgy stimulálja a galamb agyának egyes részeit, hogy az állat bizonyos repülési útvonalakat priorizáljon másokkal szemben. Ezek amolyan betöltött repülési útvonalak lennének.
A tesztrepülések során a madarak magukkal vittek egy kis vezérlőt, napelemeket és kamerát, így a csapat értékelni tudta azt, hogy mennyire ügyesek a galambdrónok.
A madarak előnye, hogy természetadta repülési szkillekkel vannak felvértezve – népnyelven élve: vérükben a repülés –, komplex terepen is jól elboldogulnak, kis helyekre is könnyen bejutnak – lásd: szűk erkélyek –, elcseszett időjárási körülmények között is teszik a dolgukat, és akár napi ötszáz kilométert lerepülnek anélkül, hogy tölteni kelljen őket.
