Azért a kor meghatározásra ma már van néhány igazoltan jó módszer, tehát ebbe inkább ne menjünk bele...
Nem megyek bele kedves prominor, hagyjuk a módszereket, nézzük inkább a tényeket. Tehát milliárd évek... Bár már sok helyen sok érvet felsoroltam, de összegzek néhányat Neked azokból a jelekből, amik arra utalnak, hogy a Föld nem lehet olyan matuzsálemi korú, amennyinek az evolúcióhoz lennie kellene:
1. A Föld mágneses mezejének gyengülése - gyorsuló iramban gyengül, és az ebből adódó számítások alapján a Földnek sokkal fiatalabbnak kell lennie.
2. A légkörben található hélium mennyisége - ha a Föld több milliárd éves lenne, sokkal több héliumnak kellene lennie. A légköri hélium kőzetekből származik, olyan gyors folyamattal, hogy a kőzeteknek már egyáltalán nem szabadna héliumot tartalmazni, de még rengeteg van bennük.
3. A tengerek sótartalma - a só gyorsabban kerül a tengerbe, mint ahogy kijut. Egyszerűen nincs elég só a tengerekben ahhoz, hogy ez a folyamat évmilliárdok óta tartson. A legmegengedőbb számítások is max 62 millió évet saccolnak, de hol van ez a milliárdokhoz.
A nagy földtörténeti korok szintén kamu. Számtalan bizonyíték van arra, hogy a kőzetek nem több millió év alatt, hanem sokkal gyorsabban rakódtak le. Pl:
1. Több kőzetrétegben elhelyezkedő kövületek léte - például fatörzsek, melyek több olyan rétegen haladnak keresztül, melyek a feltételezések szerint évmilliók alatt keletkeztek.
2. Különleges képződmények az alsóbb kőzetrétegek felszínén - fodrozódások, lábnyomok stb. - azt mutatják, hogy nem telt el hosszú idő a következő réteg lerakódásáig.
3. Megkövült talajrétegek hiánya a kőzetrétegek között szintén arra utal, hogy nem voltak nagy szünetek a rétegek keletkezése között.
4. Eróziós folyamatokra utaló jellegzetességek hiánya a kőzetrétegekben illetve a rétegek között.
5. A lerakódott rétegek közti határok vékonyak, és jól kivehetőek.
6. A törmelékes kőzettelérek és érckürtők olyan képződmények, melyek úgy keletkeztek, hogy olyan homok-víz keverék préselődött keresztül a már többé-kevésbé szilárd felsőbb rétegeken, amely az alsóbb homokrétegből származott, melynek ezek szerint nyilván nem volt ideje megszilárdulni a fölső réteg lerakódása előtt, de amelyről mégis feltételezik, hogy annál több millió évvel öregebb.
És akkor még nem szóltam a meggyűrődött talajrétegekről és egyebekről.
További elgondolkodtató tények:
A Hold távolodása a földtől - a Hold évente 4 cm-rel távolodik a földtől, ami régen még gyorsabb lehetett. A Hold és Föld közötti jelenlegi távolság szerint 1,37 milliárd éve a Hold és a Föld összeért (már ha volt ennyi év), de az evolucionisták szerint a Hold 4,6 milliárd éves. Felmerül a kérdés, hogy a holdkőzetek radiometriás mérése mennyire helyes.
Arra a feltételezésre pedig, hogy a Hold hol közeledik, hol távolodik a Földtől, nincs bizonyíték, ráadásul ismeretlen olyan erő, ami ezt a jelenséget létrehozná.
Ernoe barátunk a csillagok fényév távolságaira hivatkozik a világűr korával kapcsolatban, de már többször leírtam, hogy a szupernóvák mégsem hajlandók a milliárd éveket alátámasztani.
Egy szupenóva a robbanása után fizikai számítások szerint több százezer évig tágul. Ám se a tejútrendszerben, se a Magellánfelhőben se más galaxisokban egyáltalán nincsenek ilyen nagy mértékben kitágult szupenóva maradványok (3 fázisban lévő) és a csak mérsékelten öreg (2. fázisban lévő) is csak kevés van.
Elcsépelt tény, hogy a világegyetem tágul. Ez még passzolna is a Nagy Bumm elmélethez, ha nem gyorsuló ütemben tágulna. Ez a felfedezés is mellbevágta a tudósokat. Egy robbanás következményeként, és a gravitáció törvényei szerint, ugye, inkább azt várnánk, hogy lassuljon.
Nade... ha a világűr 15 vagy hány milliárd éves lenne, ezt a tágulási sebességet alapul véve, már egyetlen csillagot sem látnánk a földről.
Ez pedig nem hit kérdése, kedves prominor, ezek szimpla tények és matematika.
