Pro Darwin

Karesz28 · 2010 Január 15

Ellenkezőleg, a materializmushoz való "a priori" kötődésünk miatt folyamodunk olyan kutatási módszerekhez és fogalmakhoz, amelyek materialista magyarázatot adnak a világra.

Ez egy érdekes gondolat. Kicsit az önbeteljesítő jóslatokra hasonlít.
Ha ezt az elméletet követem akkor minél inkább specializálódik egy világszemléleti hit annál inkább válik priori szemléletté és ezzel egyenesen arányosan merevvé és képtelenné az "egész kép" magyarázására.

Végeredményben igaz. Ha a materialista eszközökkel elérünk egy áttörést akkor a következőt is azzal próbáljuk először. A materialista áttörések számát nézve pedig tényleg érthető hogy egyes emberek gyakorlatilag képtelenné váltak arra hogy elkövetkeztessenek tőle.

Azonban tény hogy mint azt a régi mondás is tartja: ami nem hajlik az törik.
A materializmus hála az irdatlan specializációjának mind kevesebb és kevesebb választ képes nyújtani az életet és létezést illetően és ez előbb vagy utóbb a vesztét fogja okozni.

Ernoe · 2010 Január 15

És hogy a romániai eset témáját rövidre zárjam:

[URL]http://www.mediatica.ro/hirek/kozele...antervbol.html[/URL]

Kedves Najahuha
-
Eben a stilusban nem vagyok hajlando veled tovább diskurálni. kiss
-
Ha valoban érdekel a román iskolák tananyaga akkor azt kérlek ne a macedonia-onlányrol hozd hanem egy román forrásbol. Az itt megszolaltatott személy már réges régen nem tagja a kormánynak, mert kirugták. A választások idelyén 50%-os éremeléseket igért a pedagogusoknak és természetesen nem lett belölle semmi.
-
..."A Macedonia Online értesülései szerint Charles Darwin Fajok eredete című könyve már nem számít kötelező olvasmánynak, s az evolúció elméletét sem kell már kötelező jelleggel megtanulnia a 18-19 éves tanulóknak. "....
-
Ami az evolutiot illeti kénytelen vagyok megállapitani, hogy felsem fogod miröl van szo és megsem akarod érteni.
-

az ID sem korlátozódik egyetlen pontra mint te azt a topic kezdete óta folyamatosan be akarod etetni az olvasóknak.

Kedves Karesz28
-
Hát engem nagyon érdekelne, hogy mire ad feleletet az Intelligens Design? Várom soraidat.

hála az olyan embereknek akik vallást csinálnak belőle és kapaszkodnak bele mintha az édesanyjuk lenne.

Már ne haragudj pusztán a változatosság kedvéért nem fogom hirdetni, hogy a Föld egy korong.
-

-
-
Az élö rendszerek és a környezetük amiben élnek igen komplikált és ezért fulladnak hagyományos egyszerü modellek a megértésüknél kudarcba.
-
Egy ilyen egyszerü (igen egyszerü) modell a teremtéselmélet. (Mindegy, hogy Isten, vagy alien.)
-
Az evolutiot addig nem lehet megérteni amig az alábbi pontok nem világossak a számotokra. Felsorolnék néhány okot arra, hogy ezek a komplex rendszerek miért nem elégitik ki a hagyományos modellek feltételeit.
-
1. A komplexitás többnyire hirtelen jön létre és nem komotosan, folyamatos fejlödés közepette. (közbülsö fajok, nemredukálhato komplexitás ha találnánk egyet.)
-
2. Komplex rendszerek mindig igen nagyszámu komponensböl állnak (a szabadságfokok száma igen nagy, lázsd fizika háromtest probéma, galaxisok stb.) .
-
3. Egy komplex rendsze csak nagyon ritkán egy zárt rendszer, a legtöbbször épp a nyitottsága egy komplex környezettel az ami öt hajtja. (lázsd thermodinamika)
-
4. Es, hogy leröviditsem a felsorolást, az ilyen rendszerek többnyire "nemlinearisak." ( a szupperpositio tétele nem érvényes rájuk)

najahuha · 2010 Január 15

Ernoe írta:
Kedves Najahuha

Eben a stilusban nem vagyok hajlando veled tovább diskurálni. kiss

Kedves Ernoe !

Nos akkor változtass a stílusodon, mindannyiunk javára. (sic!)

( Ha bántó volt valami, akkor kérem külön jelezni, hogy ne keveredjen a TÉMA ok-oksági körébe ! Mert ez nem indok egy kérdés megválaszolására vagy meg nem válaszolására .......... Ez olyan hozzáállás lenne, mintha a biológia órán azért utasítanánk el a dolgozatírást, mert a tanár aznap pizsamában jött be....)

Ha valoban érdekel a román iskolák tananyaga akkor azt kérlek ne a macedonia-onlányrol hozd hanem egy román forrásbol. Az itt megszolaltatott személy már réges régen nem tagja a kormánynak, mert kirugták. A választások idelyén 50%-os éremeléseket igért a pedagogusoknak és természetesen nem lett belölle semmi.

..."A Macedonia Online értesülései szerint Charles Darwin Fajok eredete című könyve már nem számít kötelező olvasmánynak, s az evolúció elméletét sem kell már kötelező jelleggel megtanulnia a 18-19 éves tanulóknak. "....

Nos akkor álljon itt a ROMÁN !!!! televíziós vita egy rövid részlete:

http://www.youtube.com/watch?v=kU-QI5JeIg8

Ami az evolutiot illeti kénytelen vagyok megállapitani, hogy felsem fogod miröl van szo és megsem akarod érteni.

Informális érvelés. MINŐSÍTÉS !
Akkor javasolnám : magyarázd el, mi az EVOLÚCIÓ, hogy képes legyek fölfogni.

Bár ez a "felsemfogommirőlvanszó" nem gátolt volna meg abban Téged sem, hogy a FÖLTETT kérdésekre ettől függetlenül válaszoljál. Főként azért nem, mert a kérdések 95 %-a HITELES TUDÓSOKtól származik, én csupán megismételtem azokat !!! Merem feltételezni, hogy őket azért nem sorolod mellém a fel nem fogás szintjén....

najahuha · 2010 Január 15

Karesz28 írta:
Ez egy érdekes gondolat. Kicsit az önbeteljesítő jóslatokra hasonlít.
Ha ezt az elméletet követem akkor minél inkább specializálódik egy világszemléleti hit annál inkább válik priori szemléletté és ezzel egyenesen arányosan merevvé és képtelenné az "egész kép" magyarázására.

Végeredményben igaz. Ha a materialista eszközökkel elérünk egy áttörést akkor a következőt is azzal próbáljuk először. A materialista áttörések számát nézve pedig tényleg érthető hogy egyes emberek gyakorlatilag képtelenné váltak arra hogy elkövetkeztessenek tőle.

Azonban tény hogy mint azt a régi mondás is tartja: ami nem hajlik az törik.
A materializmus hála az irdatlan specializációjának mind kevesebb és kevesebb választ képes nyújtani az életet és létezést illetően és ez előbb vagy utóbb a vesztét fogja okozni.

Kedves Karesz28 !

Egyetértek. Ezek akarva-akaratlanul paradigmákban való gondolkodások. ( Ez alól más , pl. a kreacionista rendszer sem kivétel...)
A paradigma egyfajta "kerékvájat", ami mentén adott kor gondolkodása haladhat.

najahuha · 2010 Január 15

Karesz28 · 2010 Január 15

Ernoe írta:
Kedves Najahuha
Eben a stilusban nem vagyok hajlando veled tovább diskurálni. kiss

Teljesen igazad van ernoe, tényleg tarthatatlan a stílusod és változtatni kellene rajta. A probléma az hogy ez nem najahuhán múlik.

Ernoe írta:
Ha valoban érdekel a román iskolák tananyaga akkor azt kérlek ne a macedonia-onlányrol hozd hanem egy román forrásbol. Az itt megszolaltatott személy már réges régen nem tagja a kormánynak, mert kirugták. A választások idelyén 50%-os éremeléseket igért a pedagogusoknak és természetesen nem lett belölle semmi.
-
..."A Macedonia Online értesülései szerint Charles Darwin Fajok eredete című könyve már nem számít kötelező olvasmánynak, s az evolúció elméletét sem kell már kötelező jelleggel megtanulnia a 18-19 éves tanulóknak. "....
-
Ami az evolutiot illeti kénytelen vagyok megállapitani, hogy felsem fogod miröl van szo és megsem akarod érteni.

Kedves ernoe ez egy hír amit az MTI is megerősített és akárhol keresel rá, még a Wikipédiában is szerepel.
Továbbá már meg ne haragudj de mint laikus úgy tűnik hogy neked vannak komoly problémáid az evolúció témakörben és semmi esetre sem najahuhának aki átfogóan volt képes beszélni annak múltjáról és jelenéről egyaránt.

Nem najahuha védelmében mondom, mert nincs szüksége rá hogy én falazzak neki, de azért ahhoz tényleg pofa kell hogy olyan állítások után mint hogy az elméletek nem szorulnak bizonyításra, azt mond hogy ő az aki fel sem fogja miről van szó.

Ernoe írta:
1. A komplexitás többnyire hirtelen jön létre és nem komotosan, folyamatos fejlödés közepette. (közbülsö fajok, nemredukálhato komplexitás ha találnánk egyet.)
-
2. Komplex rendszerek mindig igen nagyszámu komponensböl állnak (a szabadságfokok száma igen nagy, lázsd fizika háromtest probéma, galaxisok stb.) .
-
3. Egy komplex rendsze csak nagyon ritkán egy zárt rendszer, a legtöbbször épp a nyitottsága egy komplex környezettel az ami öt hajtja. (lázsd thermodinamika)
-
4. Es, hogy leröviditsem a felsorolást, az ilyen rendszerek többnyire "nemlinearisak." ( a szupperpositio tétele nem érvényes rájuk)

Kedves ernoe
1. Már rögtön az első pontod ellent mond a darwinizmusnak és az evolúciónak továbbá körülbelül mindennek amit ezalatt a 27 oldal alatt írtál.

Komplex rendszerek maguktól nem állnak elő csak úgy a semmiből. Ha ez így lenne akkor nem győznénk nyomon követni az új élőlényeket amik napról napra másznának ki a tengerből a szárazföldre.

2. A második pontod megint csak hamis lévén a biológiában a szabadság fokok fogalma szinte ismeretlen. Egyetlen szervezet sem tűri meg hogy a sejtjei a szabadságra hivatkozva elkezdjenek erre arra mutálódni.
Van egy tűrés küszöb amin belül a rendszerek működnek, ha ezt a küszöböt átlépjük az az alany halálával jár.

A 3as és a 4es pont nem tűnik a témához kapcsolódónak.

Ernoe · 2010 Január 15

Darwin nemcsak egy kiválo precizen mindent feljegyzö természettudos volt hanem egy mélyen együttérzö ember is, aki kortársainak kolonialista fajgyülöletét, a rabszolgatartást lépten nyomon kritizálta. Irásaiban mélyrehatoan vázolja az europaiak kegyetlenségeit, az ignorantiájukat és élményszerüen felsorolja a rabszolgák megalázásait.
-
Gen-mutátiok nem véletlenszerüen? Angol biologus megrázza az evolutio oszlopait.

-
A mutatiok és szelektiok számitanak az evolutio hajtoerejének. Eközben a spontán fellépö mutátionak teljesen a véletlen szerint kellene, hogy történjen és a hordozojának vagy elönyt vagy hátrányt okoznia. A szelektio dönt arrol, hogy a változás beválik vagy ujra eltünik
-
A cikk egy érdekes megfigyelést közöl, a Cambridge Egyetemen dolgozo William Amos szerint a változások nem teljesen véletlenül történnek hanem a mutátionövekedés nagyrészt a DNA-reparatur terméke.
-
Ahol egy változás történik ott beugrik a DNA-t kijavito mechanizmus, "megfoltozza" a helyet és jelenti a DNA-nak kijavitásra. Mivel mutátiok mindenekelött akkor történnek ha a DNA sokszorositja magát igy ezen a helyen a hibák egyre növekednek.
-
Ez azzal az érdekes következménnyel jár, hogy a tolerált vagy elönyös mutátiok egyben további változásokat hoznak maguk után.
-
Irja a Wiener Zeitung 2010.01.15
http://www.wienerzeitung.at/DesktopDefault.aspx?TabID=3937&Alias=wzo&cob=461667

Ernoe · 2010 Január 15

A hal, ami Darwint is meglepte volna.
-
Egy cikk ahol a paläontologe Michael Bell megmutatja, hogy evolutios folyamatok igenis létrejöhetnek ugrásszerüen.
-
Mindezt számtalan, kifejezetten jo állapotban meglelt maradványon keresztül bizonyitja a kutato, amiken gyakorlatilag a testnek valamenyi változása egy 100.000 éves idötartamon keresztül jol fellelhetö. A leleteket egy kiszáradt toban találták ahol minden év egy sajátos lerakodási-dupplaréteget hagyott maga után amiben a halak lenyomata remekül megmaradt.
-

-
"Az evolutio" - mondaja M. Bell, "ugy látszik néha mégiscsak nagy lépésekeben tud megtörténni, ha központi jelenöségü gének mutálnak, legyen abbol "reménykeltö szörny" különleges képességekkel: a hirtelen megszületett uj faj."

http://derstandard.at/1262208848053/Der-Fisch-der-Darwin-verbluefft-haette

Ernoe · 2010 Január 15

AZ EVOLÚCIÓ A GENOMPROJEKTEK FÉNYÉBEN / Patthy László / MTA tagja
-
Idézetek a tanulmánybol:

"..A könyvben részletesen kifejtett elmélet tudománytörténeti jelentősége csak a kopernikuszi forradaloméhoz hasonlítható..."
-
"....Darwin „természetes kiválasztás" elmélete zseniálisan egyszerűmagyarázatot adott az élővilág csodálatos gazdagságára..."
-
"..A fajok eredete felépítése igen didaktikus..."
-
"Darwin művének hatása nem korlátozódott, és ma sem korlátozódik a biológiára: "
-
"A darwini elmélet módszertani segítséget nyújt a genomadatok értelmezésére."
-
"Jóllehet, a genomika eredményei indokolttá teszik a neo-darwinizmus több fontos tételének újraértékelését, nyilvánvaló, hogy a darwini elmélet leglényegesebb elemei változatlanul érvényesek. "
-
Magyar Tudomány 2009.08 / http://www.matud.iif.hu/09aug/05.html

Karesz28 · 2010 Január 15

Kedves ernoe
Most állj meg egy pillanatra és gondold át amit leírtál.
Képzeld csak el ahogy egy mutációnak hála egy faj egyetlen egy egyede evolúciós ugráson esik át, és kopoltyú helyett tüdeje vagy keze helyett szárnya lesz beleértve minden kellékkel ami a repüléshez vagy épp a szárazföldi élethez szükséges.

Az még hagyján hogy ennek az egyednek fogalma se lenne (ösztönök hiányában) arról hogy mi a fenét kezdjen a defektes testével hiszen akárhány millió vízi élet után aszondják neki mássz ki a partra azt menjél, vagy éppen szárazföldi élet után repkedjen, de azt próbáld meg nekem elmesélni hogy ez a genetikai áttörés, ez az evolúciós ugrás, hogyan fog szaporodni?

Kedves ernoe.
Furcsának tartom hogy te mint evolucionista és darwinista halvány fogalommal se rendelkezel arról hogy a génvonal csak drámaian kis módosulásokat képes elviselni máskülönben az életképességét épp úgy mint a szaporodásának lehetőségét teszi kockára.
Ergo az evolúciós elmélet kimondja hogy a fajok közti evolúciós ugrások (legalábbis egyedenként történő mutációk által) nem hogy nem valószínűek, de lehetetlenek.

Éppen ezért nem párosodik a kakas a kacsával, a kacsa a disznóval, a disznó a kutyával, a kutya a macskával. Rémlik valami?

Ernoe írta:
A hal, ami Darwint is meglepte volna.

Egy cikk ahol a paläontologe Michael Bell megmutatja, hogy evolutios folyamatok igenis létrejöhetnek ugrásszerüen.

Mindezt számtalan, kifejezetten jo állapotban meglelt maradványon keresztül bizonyitja a kutato, amiken gyakorlatilag a testnek valamenyi változása egy 100.000 éves idötartamon keresztül jol fellelhetö. A leleteket egy kiszáradt toban találták ahol minden év egy sajátos lerakodási-dupplaréteget hagyott maga után amiben a halak lenyomata remekül megmaradt.

"Az evolutio" - mondaja M. Bell, "ugy látszik néha mégiscsak nagy lépésekeben tud megtörténni, ha központi jelenöségü gének mutálnak, legyen abbol "reménykeltö szörny" különleges képességekkel: a hirtelen megszületett uj faj."

http://derstandard.at/1262208848053/Der-Fisch-der-Darwin-verbluefft-haette

Erre térjünk vissza akkor ha sikerült egy delfint egy cápával pároztatnod és életképes utódot kapni tőlük. Addig meg ne nézzük egymást tök hülyének ha lehet.

mjsztalent · 2010 Január 16

Skacok , bocsesz egy kérdés .
Ahogy itt észreveszem ti itt úgy vitáztok , hogy semmilyen személyes tapasztalat nem fűz benneteket a biológiához a tömérdek elolvasott anyagon kívül.
Én annak örülnék megmondom őszintén ha legalább csak nagyon kicsit
kísérletezgetnétek egyszerű de saját modellekkel, mivel erre van mód.
Vagy beszámolnátok róla , hogyan sikerültek az eddigiek, biztos sokan és örömmel olvasnák.

Persze nem ilyenre gondolok mint ez.

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=biologia/biolkis/direkt_vernyomas_kutya

és ezen sem tudok olyan könnyen eligazodni

"A populációdinamika élőlények egyedszámváltozását vizsgálja egy adott élőhelyen. Általában nemlineáris egyenletek írják le, hogy mekkora lesz a populáció egyedszáma egy későbbi időpontban, és ezek a nemlineáris egyenletek sokszor kaotikus viselkedést mutatnak. Bizonyos rovarpopulációk esetében ezt laboratóriumi kísérletek is alátámasztják. Hasonlóan kaotikus viselkedést mutathat az élőlények versengésének dinamikája, valamint táplálékláncok és hálózatok viselkedése is"

Na , most már jöhet a fejmosás amiért beleröfögtem az "istentiszteletbe".

mjsztalent · 2010 Január 16

Még valami, manapság a nagy háborúban, azért próbálnak közeledni a felek , egy üzenetben én azt olvastam , hogy a vallás bizony támogatja a tudományokat és nem elzárja vagy gátat szab neki csak arra kér , hogy a megszerzett eredményeken kicsit gondolkozzanak el , türelmesen.
Ne kapkodjanak és vegyék figyelembe a környezetüket világukat ahol felfedezéseiket tették mi épít és mi az ami rombol.Jó-rossz !

Valami nagyon egyszerű példa lehetne erre az atombomba és az atomerőmű.

Szóba jött még a számítógép és bizony a számítógép is valamilyen céllal jött létre,
ugye.

A célunkat ha megfejtjük jutunk csak igazán közel a megoldáshoz.
És már nem lesz lényeg többé ,hogy honnan jöttél csak az , hogy
hová mész .

Hmmmmm???

Igazam van ,vagy igazam van ?

Vagy dőljek azonnal a kardomba?

És még egy apróság miért ez a heveskedő stílus , minek?
Ha magával a heveskedéssel nincs célotok -mert azzal mi lehet?- akkor meg minek, főleg , hogy kenyeret nem dobáltok az arénába , mondjuk virtuális morzsákat azt igen.

Relax, vagy az nem serkent?

Ernoe · 2010 Január 16

"A populációdinamika élőlények egyedszámváltozását vizsgálja egy adott élőhelyen. Általában nemlineáris egyenletek írják le, hogy mekkora lesz a populáció egyedszáma egy későbbi időpontban, és ezek a nemlineáris egyenletek sokszor kaotikus viselkedést mutatnak. ..#271

Kedves mjsztalent

A szivemböl szoltál. En megprobáltam (legutoljára a #262. oldalon) a támát oda irányitani, hogy vizsgáljuk meg a komplex rendszerek létrejöttét és viselkedését mert hagyományos modellekkel nem lehet az életfolyamatokat megmagyarázni.
-
Ezt a Karesz28 a #266.-ik oldalon laza kézmozdulattal lesöpörte az asztalrol.
- mondván "nem tűnik a témához kapcsolódónak"
-
Nagyon hálás lennék ha egymásközött ujra felvetnétek a kérdést:

Milyen törvényeket követ az élet, a megnyujtott gumiszál linearis tulajdonságait vagy az eltörött pohár irreverzibilitását, chaotikus viselkedését magukbafoglalo törvényszerüségeket?

elke · 2010 Január 16

mjsztalent írta:
Még valami, manapság a nagy háborúban, azért próbálnak közeledni a felek , egy üzenetben én azt olvastam , hogy a vallás bizony támogatja a tudományokat és nem elzárja vagy gátat szab neki csak arra kér , hogy a megszerzett eredményeken kicsit gondolkozzanak el , türelmesen.
Ne kapkodjanak és vegyék figyelembe a környezetüket világukat ahol felfedezéseiket tették mi épít és mi az ami rombol.Jó-rossz !

Valami nagyon egyszerű példa lehetne erre az atombomba és az atomerőmű.

Szóba jött még a számítógép és bizony a számítógép is valamilyen céllal jött létre,
ugye.

A célunkat ha megfejtjük jutunk csak igazán közel a megoldáshoz.
És már nem lesz lényeg többé ,hogy honnan jöttél csak az , hogy
hová mész .

Hmmmmm???

Igazam van ,vagy igazam van ?

Vagy dőljek azonnal a kardomba?

És még egy apróság miért ez a heveskedő stílus , minek?
Ha magával a heveskedéssel nincs célotok -mert azzal mi lehet?- akkor meg minek, főleg , hogy kenyeret nem dobáltok az arénába , mondjuk virtuális morzsákat azt igen.

Relax, vagy az nem serkent?

Kardodba ne döljél .kissA vita jó, ha higgadt és személyeskedéstől mentes lenne.
Azemberi elme játékos felfedezni, érteni vágyó kalandos.Mégsem alkalmas az összes információ felfogására valamiért.
De szenvedély és örültség nélkül nincs elörelépés. Akkor még ott tartanánk a föld lapos...stb

Az ember az egyetlen élölény ismereteink szerint aki tudatában van a halálának az elmúlásnak, talán ezért keresgéli a honnan -hová kérdéskört.Talán valóban lényegtelen, de olyan sokan kutatják. Engem ez a porból lettél porrá válsz mégis elgondolkoztat sokszor.

A megismertek nem jelentik a felfedezés lehetetlenségét és bezárulását ugyanabban az irányban. Bármit vizsgáltak eddig a részfelfedezések után további felfedezések jöttek.
Lásd emberi szervezet vagy atom -kvark. Attól mert megvan egy felfedezés-megértés nem jelenti azt hogy nincs ott más is...
Békítő szándékkal jöttél, ki tudja mi lesz belölle

najahuha · 2010 Január 16

Ernoe írta:
Darwin nemcsak egy kiválo precizen mindent feljegyzö természettudos volt hanem egy mélyen együttérzö ember is, aki kortársainak kolonialista fajgyülöletét, a rabszolgatartást lépten nyomon kritizálta. Irásaiban mélyrehatoan vázolja az europaiak kegyetlenségeit, az ignorantiájukat és élményszerüen felsorolja a rabszolgák megalázásait.

Kedves Ernoe !

Darwin valóban humanistaként viszonyult a dolgokhoz, és a rabszolgatartást ellenezte, ugyanakkor egyáltalán NEM TARTOTTA EGYENRANGÚnak a feketéket a fehérekkel. (Kvázi rasszista volt: a hibás "tudományos" levezetésből adódóan, ami ugye a KORát uraló paradigmából eredt.....)
Darwin szerint az afrikaiak a GORILLÁK és a KAUKÁZUSI ( azért kaukázusi rassz a fehérember, mivel a fehér emberek koponyái közül a legszebb, legarányosabb példányokat egy kaukázusi népcsoportban találta meg Blumenbach, aki úgy vélte, hogy az emberiség bölcsője ott kellett, hogy legyen, és így az egész rasszt kaukázusinak nevezte. Az elnevezés ma már nevetségesen alaptalan, de megmaradt.

Darwin ugyanezt az ELAVULT szemléletet vitte tovább.

Gen-mutátiok nem véletlenszerüen? Angol biologus megrázza az evolutio oszlopait.
A mutatiok és szelektiok számitanak az evolutio hajtoerejének. Eközben a spontán fellépö mutátionak teljesen a véletlen szerint kellene, hogy történjen és a hordozojának vagy elönyt vagy hátrányt okoznia. A szelektio dönt arrol, hogy a változás beválik vagy ujra eltünik

Egyedfejlődési ISMÉRV !!!!!!!!

Persze az evolucionisták többféle magyarázattal operálnak, mint a bűvész, aki a kalapból ránt elő hol nyulat, hol galambot, éppen amire szüksége van....

Mert mi is a magyarázat ?

Arra a fölvetésre, hogy miért is abszurd a lassú átalakulás egy faj kialakulása tekintetében, rögtön az a válasz, hogy nem is volt lassú, hanem inkább gyors.....

arra a fölvetésre, hogy miért is abszurd a gyors átalakulás egy faj kialakulása tekintetében, rögtön az a válasz, hogy ott nem volt gyors, hanem inkább lassú átmenet, mutációk sora....

A cikk egy érdekes megfigyelést közöl, a Cambridge Egyetemen dolgozo William Amos szerint a változások nem teljesen véletlenül történnek hanem a mutátionövekedés nagyrészt a DNA-reparatur terméke.

Egyedfejlődési ismérv !!!!

Ahol egy változás történik ott beugrik a DNA-t kijavito mechanizmus, "megfoltozza" a helyet és jelenti a DNA-nak kijavitásra. Mivel mutátiok mindenekelött akkor történnek ha a DNA sokszorositja magát igy ezen a helyen a hibák egyre növekednek.

Egyedfejlődési ismérv !!!!

Ez azzal az érdekes következménnyel jár, hogy a tolerált vagy elönyös mutátiok egyben további változásokat hoznak maguk után.
Irja a Wiener Zeitung 2010.01.15
http://www.wienerzeitung.at/DesktopDefault.aspx?TabID=3937&Alias=wzo&cob=461667

Egyedfejlődési ismérv !!!!

Az ECETMUSLICÁval történt génmutációs kísérletek során már mindent megpróbáltak, még sem sikerült EMPÍRIKUSAN bizonyítani, hogy bármi más FAJ kerekedett volna belőle !!!!!

najahuha · 2010 Január 16

mjsztalent írta:
Még valami, manapság a nagy háborúban, azért próbálnak közeledni a felek , egy üzenetben én azt olvastam , hogy a vallás bizony támogatja a tudományokat és nem elzárja vagy gátat szab neki csak arra kér , hogy a megszerzett eredményeken kicsit gondolkozzanak el , türelmesen.
Ne kapkodjanak és vegyék figyelembe a környezetüket világukat ahol felfedezéseiket tették mi épít és mi az ami rombol.Jó-rossz !

Valami nagyon egyszerű példa lehetne erre az atombomba és az atomerőmű.

Szóba jött még a számítógép és bizony a számítógép is valamilyen céllal jött létre,
ugye.

A célunkat ha megfejtjük jutunk csak igazán közel a megoldáshoz.
És már nem lesz lényeg többé ,hogy honnan jöttél csak az , hogy
hová mész .

Hmmmmm???

Igazam van ,vagy igazam van ?

Vagy dőljek azonnal a kardomba?

És még egy apróság miért ez a heveskedő stílus , minek?
Ha magával a heveskedéssel nincs célotok -mert azzal mi lehet?- akkor meg minek, főleg , hogy kenyeret nem dobáltok az arénába , mondjuk virtuális morzsákat azt igen.

Relax, vagy az nem serkent?

Kedves mjsztalent !

Nagyon jól rávilágítottál a tudomány ERKÖLCSI feladatára és szerepére.
Mert ebben bizony a MAI tudománynak elidegeníthetetlen és szükségszerű feladata van már csak az önmagát maghatározó tétele alapján is, miszerint kutatásának célja nem kimondottan a kíváncsiság, hanem az EMBERISÉG EGYSÉGES BOLDOGULÁSÁnak , JOBB ÉLETÉnek tárgyi és kevésbé tárgyi alátámasztása.

Csak mint mondtam, ez a tudományos MALASZT megreked a tudományos laborok küszöbén, onnan kikerülve szimpla HATALMI eszköz játékszerévé válik.
Onnantól pedig már a hatalom dönti el, hogy egy számítógép éppen torpedó irányító alapegység legyen-e, vagy lélegeztetőgép vezérlőegységéé, vagy éppen a nukleáris energia áramot termeljen-e, vagy rakétába szerelve atomfenyegetettséget jelentsen bármely országra..... stb...stb...

Mindeközben az emberiség nem boldogabb, nincs többségi jólét a Földön ( Épp minap olvastam egy hivatalos jelentést arról, hogy az EURÓPAI UNIÓban !!!! átlag minden harmadik ember a LÉTMINIMUMON ÉL !!! / Hozzáteszem: vagy alatta !! Mert azokban az országokban, -- mint akár Magyarországon ---ahol a kötelező MINIMÁLBÉR (ma bruttó 73500 Ft ) ALACSONYABB, mint a LÉTMINIMUM / 104 350 forint volt a létminimum értéke/, akkor sajnos ki kell jelenteni, hogy az ókori rabszolgák is jobban éltek: hiszen legalább ők megkapták azt a MINIMUMOT, amivel önmagukat és a reprodukációjukat /= gyerekeiket/ életben tudták tartani.
<wbr>,

mjsztalent · 2010 Január 16

Ernoe írta:
Kedves mjsztalent

A szivemböl szoltál. En megprobáltam (legutoljára a #262. oldalon) a támát oda irányitani, hogy vizsgájuk meg a komplex rendszerek létrejöttét és viselkedését mert hagyományos modellekkel nem lehet az életfolyamatokat megmagyarázni.
-
Ezt a Karesz28 a #266.-ik oldalon laza kézmozdulattal lesöpörte az asztalrol.
- mondván "nem tűnik a témához kapcsolódónak"
-
Nagyon hálás lennék ha egymásközött ujra felvetnétek a kérdést:

Milyen törvényeket követ az élet, a megnyujtott gumiszál linearis tulajdonságait vagy az eltörött pohár irreverzibilitását, chaotikus viselkedését magukbafoglalo törvényszerüségeket?

Szia Ernoe!

Egyszerű leszek a lényeg már megvan , párbeszéd , információcsere az "egyszerű" -ezért kinyírnak,tudom- , emberek között.
Lecsorog a tudás, a friss adat ,a népek közé, és nem érzik hülyén magukat tőle hamár megtanultak annyi fáradsággal olvasni.

Osszátok hát serényen és bőkezűen az infót mert tehetségetek van hozzá és jobban élvezem helyenként mint a nyári egyetemek anyagát.
A stílus , meg úgyis személyiségjegy , hát most panaszkodjunk , hogy a Hemingway ivott néha kicsit.

Engem nem zavar cseppet sem.

Amúgy csak , hogy növeljem a szimpátiát az egyetemeken a csajok jobban lekötöttek mint akármelli kurs. ezért csak szurkoló vagyok max. fan , itt.

Hja , belinkelnék ide egy atomfizikust , tanulságos. http://epa.oszk.hu/00700/00775/00015/170-175.html

najahuha · 2010 Január 16

mjsztalent írta:
Szia Ernoe!
Hja , belinkelnék ide egy atomfizikust , tanulságos. http://epa.oszk.hu/00700/00775/00015/170-175.html

Kedves mjsztalent !

FUKUYAMA a kedvenceim egyike.

najahuha · 2010 Január 16

mjsztalent írta:
Skacok , bocsesz egy kérdés .
Ahogy itt észreveszem ti itt úgy vitáztok , hogy semmilyen személyes tapasztalat nem fűz benneteket a biológiához a tömérdek elolvasott anyagon kívül.
Én annak örülnék megmondom őszintén ha legalább csak nagyon kicsit
kísérletezgetnétek egyszerű de saját modellekkel, mivel erre van mód.
Vagy beszámolnátok róla , hogyan sikerültek az eddigiek, biztos sokan és örömmel olvasnák.

Persze nem ilyenre gondolok mint ez.

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=biologia/biolkis/direkt_vernyomas_kutya

és ezen sem tudok olyan könnyen eligazodni

"A populációdinamika élőlények egyedszámváltozását vizsgálja egy adott élőhelyen. Általában nemlineáris egyenletek írják le, hogy mekkora lesz a populáció egyedszáma egy későbbi időpontban, és ezek a nemlineáris egyenletek sokszor kaotikus viselkedést mutatnak. Bizonyos rovarpopulációk esetében ezt laboratóriumi kísérletek is alátámasztják. Hasonlóan kaotikus viselkedést mutathat az élőlények versengésének dinamikája, valamint táplálékláncok és hálózatok viselkedése is"

Na , most már jöhet a fejmosás amiért beleröfögtem az "istentiszteletbe".

Kedves mjsztalent !

Ez rendben. De mi a kérdés ?

najahuha · 2010 Január 16

Becslések szerint a fajok száma a Földön féktelenül változik, körülbelül 10 millió faj van, de ez a szám akár 100 millió is lehet. Ami biztos, hogy a tudomány által katalogizált fajok száma durván 2 millió. Míg az ismert gerincesek rendkívül jól dokumentálva vannak, léteznek olyan közegek - pl. édesvizek és óceánok -, ahol az állatok és növények száma és sokfélesége alig ismert. A tudomány pedig csak mostanság kezdte igazán felfogni, hogy mennyiféle gombafaj és baktérium élhet a nagyvilágban......

Hány faj él a Földön?

A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából.

<center>    <script type="text/javascript"> if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>'); </script><script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=121568195" type="text/javascript"></script> <script type="text/javascript"> if(window.goA)goA.addZone(55911,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); </script> <noscript>

</noscript>  </center>
A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek. Senki sem tudja, hányféle növény és állat létezik összesen a világon. A rovarkutatók úgy vélik, akár százmilliós is lehet a természetben található fajok száma, állítja Jeff McNeely, a Természetvédelmi Világszövetség, a WCU vezető tudósa. Ha azonban a biológusok véleményét kérdezzük meg ugyanerről, legtöbbjük a fajok számát csak 15 millió körülire teszi.

Ez a találós kérdés vagy rejtély lebeg az ENSZ brazíliai konferenciája felett, ahol a szakértők azt vitatják, hogyan lehetne lassítani a fajok kihalásának ütemét.

Az Egyesült Nemzetek 2002-ben megállapodott abban, hogy 2010-re fékezni kell a növény és állatfajok eltűnésének ütemét. „Az a tény, hogy nem tudjuk pontosan, hány fajról is van szó, hátráltat annak megállapításában, hogy teszünk-e tényleges előrelépést a 2010-es célok felé” - mondta McNeely.

Amit tudunk és amit nem

Eddig a tudósok körülbelül 1,7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el. Valószínűleg kevés nagytestű emlős maradt felfedezetlenül a szárazföldön. Igaz, az 1990-es években, Vietnamban találtak néhány szarvas és vaddisznó fajt, azokon a területeken, amit az USA a háború során erősen bombázott.

A legtöbb madár is kapott már nevet, bár időnként újak tűnnek fel; néhány kihaltnak hitt madárfaj pedig, mint például a híressé vált királyharkály az USA déli részén ismét megjelent.

Afrika déli részén 3-4 ezer között van a leírt pókok száma, a becslések szerint ez kevesebb, mint 50 százaléka annak, ami ténylegesen előfordul azon a vidéken.

A kutatók szerint a még le nem írt fajok akár a kertünkben is előbukkanhatnak, és felfedezhetjük őket már ha tudjuk, hogy mit kell keresnünk, ugyanis a fajokról gyűjtött új ismeretek nagy része a laboratóriumokban „porosodik”.

A fajok számának meghatározásához szükséges ismeretek halála abban gyökerezik, hogy kint a természetben kevés a képzett tudós, olyan, aki felismerhet és névvel láthat el egy új növény, illetve állatfajt. A szakértelemmel rendelkezők legtöbbje pedig az ismert fajokra koncentrál.

Elveszett világok

A bizonytalanság arra is rávilágít, hogy bolygónkat nem kutattuk át olyan alaposan, ahogyan azt a modern atlaszok sugallhatják.

A múlt hónapban nagy hírt kavart, hogy Indonézia hegyi dzsungelében tudósok rátaláltak egy „elveszett világra”: új, egzotikus madár, lepke, béka és növényfajok tucatjaira. „Minden olyan expedíció, ami korábban átvizsgálatlan területekre indul, talál új fajokat” – mondja McNeely.

Különféle növény- és állatfajok milliói élnek a Földön, melyek számát a tudomány mintegy 40 millióra becsüli. Egykor 5 és 50 milliárd közötti számban léteztek fajok, írja könyvében az őslénykutató David Raup. (Extinction: Bad Genes or Bad Luck?/Kipusztulás: rossz gének vagy balszerencse?)

Ebből a fenti tényből kiindulva minden ezer fajból egy az, amelyik még ma is él. Gyászos túlélési rekord, mondhatni, 99,9 százalékos kudarc!

A tudósok egyetértenek abban, hogy a kipusztulás jelenlegi üteme messze meghaladja a „természetes” fajkihalást, ami elsődlegesen az antropogén hatásnak tulajdonítható.

Lehetetlen viszont pontos arányokról beszélni, amikor annyi a még felfedezetlen, a tudomány által azonosítatlan faj. Egy új lakótelep Johannesburgban egy ismeretlen, kis területre korlátozódott lepke faj számára kondíthat lékharangot, vagy egy kivágott esőerdő darabka egy varangyfaj kihalását eredményezheti.

Az ismert fajok számának meghatározására történtek próbálkozások. Az 1500-as évek óta, vagyis a pontos történeti és tudományos feljegyzések kezdete óta, a WCN adatai szerint 800–nál több növény- és állatfaj pusztult ki.

A környezetvédőket vészmadárnak tekintők hangsúlyozzák, hogy ez a veszteség kevesebb, mint az ismert fajok 0,05 százaléka. Ugyanakkor az ismert kétéltű fajoknak körülbelül egyharmada veszélyeztetett, összevetve a madarak 12 illetve az emlősök 23 százalékával - írja a Forestpress.

Ha alaposabban szemügyre vesszük ezeket a hasracsapottnak tűnő számokat a FAJOKra vonatkozóan, fölmerülhet az az alapkérdés, hogy egyáltalán tudományosan MI TEKINTHETŐ FAJnak . Legelébb ezt az "ártatlannak" tűnő szót kellene tisztázni ahhoz, hogy szót ejthessünk egyáltalán az evolúcióról magáról.

Pro Darwin

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

elke

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák