Sci-fi világa

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Az 1987-es Predator című klasszikusban Jesse Ventura az egyik legemlékezetesebb karakter. Abban az időben főleg pankrátorként dolgozott, de gyakran jelent meg Kaliforniában, abban a reményben, hogy ügynöke színészi lehetőségekhez juttatja. Egyik útja során meghívták, hogy találkozzon valakivel, aki a Predator castingján dolgozott, és a pankrátor szupersztár tökéletes volt az egyik főszerepre.
„Tudtam, hogy ha Kaliforniába megyek, Barry Bloom [az ügynököm] elvisz majd, hogy találkozzam a srácokkal. Az történt, hogy Kaliforniába folyton lekötöttek [pankrátor show-kat], és az egyik nap, amikor odarepültem, Barry felvett a reptéren, és azt mondta: 'Kettőkor találkozunk egy Jackie Birch nevű barátommal. Ő castingolja a következő [Arnold] Schwarzenegger filmet. És azt mondta: 'Van benne egy szerep, amire tökéletes lennél. Blain Cooper őrmester, 180 centi magas, 110 kilós gyilkológép'"."
"Fejkendőt viseltem, hat fülbevalót, nagy, hosszú kecskeszakállam volt, és sokszínű hajam. Olyan távol álltam a seregtől, amennyire csak lehetett. Úgy néztem ki, mint egy motoros. Soha nem felejtem el Jackie Burch odajött hozzám, így felnézett rám, fel-le, kétszer is, majd azt mondta: »Menjünk, találkozzunk a vezető producerekkel«."
Miután a producerek előtt felolvasott néhány sort a szövegből, megkapta a teljes forgatókönyvet, nem sokkal később pedig hivatalosan is felajánlották neki a szerepet.
"Ez egy igen keresett szerep volt. Mindenki erre pályázott, de én kaptam meg."
Bár megkapta, problémát jelentett, hogy akkoriban a WWE-nek dolgozott. Mielőtt hivatalosan is elvállalta volna a szerepet, engedélyt akart kérni a cég főnökétől, Vince McMahontól, akit azonban nehezen ért el telefonon. Ventura elmondása szerint azt mondták neki, hogy McMahon elutasította a hívást, sőt, azt, hogy "most nincs ideje Ventura magánéletére".
"Akkor azt mondtam: 'Mondd meg neki, hogy épp most kaptam egy szerepet Arnold Schwarzenegger következő filmjében, és hogy elfogadom". És letettem a telefont." - ma ünnepli 74. születésnapját Jesse Ventura ismert amerikai politikus, politikai kommentátor, színész, médiaszemélyiség és visszavonult profi pankrátor. Isten éltesse sokáig!
1752563605288.png 1752563620924.png
(a filmművelő)
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy férfi vándorol évek óta a Föld kiégett, puszta romjai között. Magával hord valamit, ami a legfontosabb dolgoknál is többet ér. Többet ér, mint az ivóvíz, többet ér, mint a fegyver. Jó páran vannak, akik ölni is hajlandóak azért, hogy megszerezzék. Ő pedig ölni fog, ha meg kell védenie: egy könyv van nála, amelyen talán az emberiség sorsa múlik.
1752565871252.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Ötven év múlva a Földre fokozatos elsivatagosodás vár. Az emberiség a túlélésért küzd a lassan pusztuló környezetben. A civilizáció hanyatlásával párhuzamosan azonban eljön a mesterséges intelligencia felemelkedése, köszönhetően az ROC nevű vállalatnak, amely megalkotja az első kvantumszámítógépes aggyal rendelkező androidokat. Miközben a cég biztosítási ügynöke, Jacq Vaucan rutinmunkaként vizsgál olyan eseteket, ahol biztonsági protokolljukat megsértő robotokra érkeznek panaszok, egy nagyszabású manipuláció nyomára bukkan, amelynek végzetes következményei lehetnek az egész emberiség jövőjére nézve.
1752566845862.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1928. július 16-án született Robert Sheckley (elhunyt: Poughkeepsie, New York, 2005. december 9.) Hugo- és Nebula-díjas amerikai sci-fi író. Az 1950-es években kezdett publikálni sci-fi magazinokban.
Fantasztikus regényeiről és novelláiról híres, amelyekre az eleven, csavaros és legtöbbször komikus történetszövés jellemző. Műveiben a fő szerepet az emberi morál játssza. Szereplőit abszurd helyzetekbe helyezi, így megjelenik az ember a maga csupasz valójában.
Robert Sheckley a New York-i Brooklynban született. Gyermekkorát (1931-től) a New Jersey-i Maplewoodban töltötte. A helyi Columbia High School középiskolába járt, ahol 1946-ban végzett.
A középiskolai tanulmányok után autóstoppal Kaliforniába utazott, ahol különböző alkalmi munkákat vállalt: volt díszkertész, perecárus, pincér, tejkihordó, raktáros és munkás egy nyakkendőműhelyben.
Még ugyanebben az évben (1946-ban) behívták katonának, majd Koreába vezényelték.A hadseregben eleinte őrszolgálatot ad, de rövidesen a katonai újság szerkesztője lesz, később pénztári írnok, végül a katonaegyüttes gitárosaként szerelt le 1948-ban.
A katonai szolgálat után a New York Egyetemre jelentkezett, ott végzett kohómérnökként 1951-ben. Ekkor megházasodott, elvette első feleségét, Barbara Scadront. Egy gyermekük született, Jason. Sheckley ekkor néhány hónapig egy repülőgépüzemben dolgozott segédkohászként, amíg '51 végén bekövetkezett az áttörés: eladta első novelláját (Final Examination) az Imagination sci-fi magazinnak.
Az Imagination, Galaxy és egyéb magazinokban publikált, így rövidesen elismerést szerzett magának. Az 1950-es években jelentek meg első kötetei, eleinte novellagyűjtemények: Untouched by Human Hands (Ballantine, 1954), Citizen in Space (1955), Pilgrimage to Earth (Bantam, 1957 – magyarul: Zarándokút a Földre), valamint az Immortality, Inc. (magyarul: Halhatatlanság Rt.) c. regénye – ez először sorozatként jelent meg a Galaxy magazinban, 1958-ban.
Sheckley és Scadron 1956-ban elváltak, ám a következő évben az író ismét megházasodott, második felesége Ziva Kwitney. A pár Greenwich Village-ben lakott, 1964-ben megszületett leányuk, Alisa Kwitney, aki később maga is sikeres író lett. A Kingsley Amis által ünnepelt szerző már nagyobb kiadványokban is publikál, pl. szatirikus sztorikat a Playboyban. A sci-fi mellett egyéb műfajokkal is próbálkozik, az 1960-as években thrillereket ír. Ebben az időszakban több novelláskötete és regénye jelenik meg, egyik korai történetét (The 10th Victim) 1965-ben megfilmesítik.
Sheckley az 1970-es években Ibizán élt. 1972-ben elválik és megint megnősül, ezúttal Abby Schulmant veszi el, akivel Ibizán ismerkedett meg. Ebből a házasságból két gyermek születik, Anya és Jed.
1980-ban az író visszatér az Egyesült Államokba, és a frissen alapított OMNI magazin sci-fi szerkesztője lesz, 1981-ig, amikor otthagyja a magazint és nőül veszi negyedik feleségét, Jay Rothbellt. Európába utaznak, majd végül az oregoni Portlandben kötnek ki, ahol elválnak.
1990-ben Portlandben újabb házasság következik, felesége Gail Dana. Sheckley továbbra is a sci-fi műfajban alkot, de kém- és természetfeletti történeteket is ír. Ekkoriban társszerzőként együttműködik Roger Zelaznyval és Harry Harrisonnal.
2005-ben ukrajnai látogatása során komolyan megbetegedett és április 27-én Kijevben kórházba került. Állapota kezdetben igen súlyos volt, de később felépült és visszatért az Egyesült Államokba. Ekkor Dutchess megyében telepedett le (New York állam), leányai, Anya és Alisa közelében. November 20-án agyi aneurizma- (ütőértágulat) műtétet hajtottak végre rajta, ám ebből már nem épült föl.
Robert Sheckley 2005. december 9-én halt meg Poughkeepsie-ben.
(Wikipédia)
1752652385225.png 1752652399593.png 1752652413425.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Határmezsgye inkább a fantasy felé....
Szubjektív emlékezés egy sorozatra.
„Na most akkor a nagydarab végre lerendezi a kis szöszit? Mert leég a pogácsa!” - nagyanyám
A fenti idézet ne tévesszen meg senkit, nem tébolyodtam meg (egészen), de úgy éreztem a mai cikkem tárgyául választott sorozatot, tisztességben megőszült, szeretve rettegett anyai nagyanyám immár halhatatlan szavaival tudnám a legjobban felkonferálni. Később ki is térek rá, miért.
A Xena: A harcos hercegnő itthon kikerülhetetlen darab volt a késői kilencvenes években a kereskedelmi csatornákon. Lucy Lawless sikítása, akrobatamutatványai, férfias tulajdonságai közel három évtized év után is olyan tévés világba röpítik vissza az embert, ahol még nem akartak nagy megfejtéseket kínálni a forgatókönyvírók, de azért elbújtattak egy-két fontos társadalmi üzenetet.
Még a stáb legoptimistább tagjai sem gondolták, hogy a Herkules spinoffja ilyen komoly sikert ér el - mert az igazi rajongók persze tudják, hogy a karakter nem saját sorozatában került képernyőre először, csak később kapott önálló szériát. A jó mozgású, energikus Tank Aranka pedig szépen fejlődött, sorra jöttek a misztikus tájakon játszódó kalandok, és hat évadra hízott a történetfolyam. Lucy Lawless alakította Xenát, 133 epizódban püfölte el módszeres alapossággal a kitartóan próbálkozó zsiványokat, miközben kisebb díjakat zsebelt be a sorozat. A rajongók imádták, de a kritika annyira nem: Golden Globe jelölése például nem is volt.
A alumínium bikinis Xena először a kilencvenes években, a Herkules című fantasy sorozat egyik epizódjában tűnt fel negatív karakterként, ahol Kevin Sorbo egymaga testesített meg minden sztereotípiát, amit a kor filmes főhőseiről érdemes volt tudni: erős volt, bátor, néha szarkasztikus és minden nő őt akarta. Itt került be a képbe Xena, aki először megkörnyékezte Herkulest, később pedig több epizódra is visszatért. Miután a nézők konkrétan beleszerettek a figurába, a készítők külön sorozatot indítottak Xenával 1995. szeptember negyedikén, a karakter pedig amolyan hős/antihős lett.
Xena nem hasonlított azokra a női karakterekre, akik akkoriban megjelentek a tévésorozatokban: férfias keménységével, bátorságával bárkivel felvette a harcot, ezen tulajdonságai pedig leginkább az Alienes Ellen Ripley és Terminátoros Sarah Connor mellé emelték fel őt a hollywoodi gyártósoron. Feminista ikon lett belőle, már a nézők is ezt a jelzőt aggatták rá. A karaktert megformáló Lucy Lawless ezt akkoriban sérelmezte, mert úgy gondolta, két szóval akarják körül írni a személyét, de ennyi év távlatából már büszke rá.
Miután a nézők beleszerettek a Herkulesben feltűnt Xena habitusába, rögtön neki is kezdtek a spin-off elkészítésének. Ez az ügyeletes Herkulesnek, Kevin Sorbónak nem igazán tetszett. Sorbo azt hajtogatta, szerinte hibát követ el a stúdió, hogy egy polcra helyezi őt és Xenát. Sorbo állítólag annyit panaszkodott a másik sorozatra, hogy a forgatásokon akárhányszor kimondták Xena nevét, a stáb tagjai köptek egyet.
Aki nézte a sorozatot, biztos emlékszik, hogy Xenának volt egy hűséges társa, egy bizonyos Gabrielle, akivel mindig is nagyon közel álltak egymáshoz.
Gyanús lehetett a nézőknek, így szemfüles nagyanyámnak is, hogy mi a fene lehet köztük, egy epizódban még egy csók is elcsattant, többször pedig majdnem egymásnak rontottak, mint két felbőszült anyakoca.
Bár ez így kimondásra sosem került a sorozatban, de később a producerek és a két főszereplő által is megerősítésre került, hogy bizony Xena és Gabrielle ha nem is leszbikus, de minimum biszexuális kapcsolatban vannak. Ezzel igazából semmi probléma nem lett volna, csak sajnos a sorozat utolsó két évadára ezt már annyira túlzásba vitték a készítők, a rengeteg teológiai blabla és a hindu vallás teljes megsértése mellett (ezzel kapcsolatban aztán egy hosszú bocsánatkérő nyilatkozatot is kiadtak, mert az egyik részben Xena kvázi Visnutól kér áldást a Gabriellel való kapcsolatára), hogy ki is nyírták vele a sorozat élvezhetőségi faktorát.
Az intró szövegére biztosan sokan emlékeznek:
„Amikor még a régi istenek éltek, hadvezérek és királyok, az összezavarodott világ egy hősért kiáltott. Ő volt Xena, a hatalmas hercegnő, akit a harcok heve edzett. Erő, szenvedély, veszély. Az ő bátorsága megváltoztatta a világot.”
Lawless közben pedig egy sziklaszirten pergeti a kardot, mint egy tébolyult szélmalom és széles mosollyal fordul a kamera felé. Joseph LoDuca készítette a főcímdalt és a sorozat egyéb zenéit is. Az intró a Kaval sviri című dallal nyit, melyet a bolgár állami tévé női énekkara adott elő. Az amerikai kritikusok odavoltak a sorozat zenéiért, de másképp folyamatosan alázták a projektet.
És ha már intró. Ott is előbukkan, de a sorozat egyéb pontjain is hallható, hogy Xena általában egy nagyon jellegzetes harci kiáltással rémiszti meg ellenfeleit, hogy utána halomra végezzen velük. Ekkor elkiáltja magát, hogy „halalala”, majd kezdődik a harc. Ez Lawless férjének az ötlete volt, Tapert úgy vélte, kell valamilyen ismertetőjel a karakternek.
Bár az ember azt hihetné, hogy az inspirációt egy, az éjszaka közepén a kislábujját a szekrény sarkába beb@szó gyári munkás adta, vagy egy kóbor LEGO-ra rálépő mezítlábas egyén, ám igazából egy arab hölgytől ered, aki tradicionális éneket adott elő egy temetésen. Lawless ezt akarta Xenának is, de képtelen volt megcsinálni. Addig-addig csűrte, csavarta, míg végül meglett a saját verziója, így született ez a Xena-kiáltás.
Producerként Sam Raimi is beszállt a Xenába, aki többek között horrorfilmjeivel vált ismertté (a Gonosz halott 1981-ben például), de ő vitte vászonra először a 2000-es években Pókember történetét még Tobey Maguire-rel a főszerepben. Raimi az öccsét, Ted Raimit is berakta a sorozatba, utóbbi a vicces karakternek szánt Joxert alakította, aki rendszerint lábatlankodott a főszereplők körül (nem is nagyon bírták a nézők, szerinte azért, mert nőközpontú volt a műsor, ő meg „csak egy hülye kanként ugrált két erős nő között”).
A sorozat fanatikusai tudják, hogy Xenának volt egy ikonikus fegyvere, egy dobókorong, ami a bumeráng elvén alapszik, azaz eldobás után visszajön, csak közben leteríti az ellenfeleket is. Érdekessége, hogy a tévécsatornák 12-es korhatár-besorolásához igazodva sajátosan működik: mindent elvág, átszakít, de ha Xena emberekhez vágta, csak leütötte őket, vérző sebeket nem ejtett. Ezt a furcsa darabot, Chakramnak nevezték.
Beau Smith képregényíró fényévekkel ezelőtt arról beszélt, hogy Xena és a DC Wonder Womanjének kalandjait szerették volna keresztezni egy ponton, képregény formában. Ez a kétezres év legelején történt, már a rajzok és a sztori is ki volt találva az egészhez. Aztán 2001-ben a sorozatot elkaszálták, ami után a DC úgy döntött, nekik is dobniuk kell Xenát, mert nem lenne már akkora érdeklődés a képregényre. Ment minden a kukába, de Lawless később még találkozott Wonder Woman karakterével: egy 2008-as animációs filmben ő adta a hangját a DC egyik legismertebb szereplőjének.
Ben voltam, sziasztok!
Utóirat: Leégett a pogácsa.
1753165285234.png
(Relic Hunter)
 

roberto2

Állandó Tag
Állandó Tag
Határmezsgye inkább a fantasy felé....
Szubjektív emlékezés egy sorozatra.
„Na most akkor a nagydarab végre lerendezi a kis szöszit? Mert leég a pogácsa!” - nagyanyám
A fenti idézet ne tévesszen meg senkit, nem tébolyodtam meg (egészen), de úgy éreztem a mai cikkem tárgyául választott sorozatot, tisztességben megőszült, szeretve rettegett anyai nagyanyám immár halhatatlan szavaival tudnám a legjobban felkonferálni. Később ki is térek rá, miért.
A Xena: A harcos hercegnő itthon kikerülhetetlen darab volt a késői kilencvenes években a kereskedelmi csatornákon. Lucy Lawless sikítása, akrobatamutatványai, férfias tulajdonságai közel három évtized év után is olyan tévés világba röpítik vissza az embert, ahol még nem akartak nagy megfejtéseket kínálni a forgatókönyvírók, de azért elbújtattak egy-két fontos társadalmi üzenetet.
Még a stáb legoptimistább tagjai sem gondolták, hogy a Herkules spinoffja ilyen komoly sikert ér el - mert az igazi rajongók persze tudják, hogy a karakter nem saját sorozatában került képernyőre először, csak később kapott önálló szériát. A jó mozgású, energikus Tank Aranka pedig szépen fejlődött, sorra jöttek a misztikus tájakon játszódó kalandok, és hat évadra hízott a történetfolyam. Lucy Lawless alakította Xenát, 133 epizódban püfölte el módszeres alapossággal a kitartóan próbálkozó zsiványokat, miközben kisebb díjakat zsebelt be a sorozat. A rajongók imádták, de a kritika annyira nem: Golden Globe jelölése például nem is volt.
A alumínium bikinis Xena először a kilencvenes években, a Herkules című fantasy sorozat egyik epizódjában tűnt fel negatív karakterként, ahol Kevin Sorbo egymaga testesített meg minden sztereotípiát, amit a kor filmes főhőseiről érdemes volt tudni: erős volt, bátor, néha szarkasztikus és minden nő őt akarta. Itt került be a képbe Xena, aki először megkörnyékezte Herkulest, később pedig több epizódra is visszatért. Miután a nézők konkrétan beleszerettek a figurába, a készítők külön sorozatot indítottak Xenával 1995. szeptember negyedikén, a karakter pedig amolyan hős/antihős lett.
Xena nem hasonlított azokra a női karakterekre, akik akkoriban megjelentek a tévésorozatokban: férfias keménységével, bátorságával bárkivel felvette a harcot, ezen tulajdonságai pedig leginkább az Alienes Ellen Ripley és Terminátoros Sarah Connor mellé emelték fel őt a hollywoodi gyártósoron. Feminista ikon lett belőle, már a nézők is ezt a jelzőt aggatták rá. A karaktert megformáló Lucy Lawless ezt akkoriban sérelmezte, mert úgy gondolta, két szóval akarják körül írni a személyét, de ennyi év távlatából már büszke rá.
Miután a nézők beleszerettek a Herkulesben feltűnt Xena habitusába, rögtön neki is kezdtek a spin-off elkészítésének. Ez az ügyeletes Herkulesnek, Kevin Sorbónak nem igazán tetszett. Sorbo azt hajtogatta, szerinte hibát követ el a stúdió, hogy egy polcra helyezi őt és Xenát. Sorbo állítólag annyit panaszkodott a másik sorozatra, hogy a forgatásokon akárhányszor kimondták Xena nevét, a stáb tagjai köptek egyet.
Aki nézte a sorozatot, biztos emlékszik, hogy Xenának volt egy hűséges társa, egy bizonyos Gabrielle, akivel mindig is nagyon közel álltak egymáshoz.
Gyanús lehetett a nézőknek, így szemfüles nagyanyámnak is, hogy mi a fene lehet köztük, egy epizódban még egy csók is elcsattant, többször pedig majdnem egymásnak rontottak, mint két felbőszült anyakoca.
Bár ez így kimondásra sosem került a sorozatban, de később a producerek és a két főszereplő által is megerősítésre került, hogy bizony Xena és Gabrielle ha nem is leszbikus, de minimum biszexuális kapcsolatban vannak. Ezzel igazából semmi probléma nem lett volna, csak sajnos a sorozat utolsó két évadára ezt már annyira túlzásba vitték a készítők, a rengeteg teológiai blabla és a hindu vallás teljes megsértése mellett (ezzel kapcsolatban aztán egy hosszú bocsánatkérő nyilatkozatot is kiadtak, mert az egyik részben Xena kvázi Visnutól kér áldást a Gabriellel való kapcsolatára), hogy ki is nyírták vele a sorozat élvezhetőségi faktorát.
Az intró szövegére biztosan sokan emlékeznek:
„Amikor még a régi istenek éltek, hadvezérek és királyok, az összezavarodott világ egy hősért kiáltott. Ő volt Xena, a hatalmas hercegnő, akit a harcok heve edzett. Erő, szenvedély, veszély. Az ő bátorsága megváltoztatta a világot.”
Lawless közben pedig egy sziklaszirten pergeti a kardot, mint egy tébolyult szélmalom és széles mosollyal fordul a kamera felé. Joseph LoDuca készítette a főcímdalt és a sorozat egyéb zenéit is. Az intró a Kaval sviri című dallal nyit, melyet a bolgár állami tévé női énekkara adott elő. Az amerikai kritikusok odavoltak a sorozat zenéiért, de másképp folyamatosan alázták a projektet.
És ha már intró. Ott is előbukkan, de a sorozat egyéb pontjain is hallható, hogy Xena általában egy nagyon jellegzetes harci kiáltással rémiszti meg ellenfeleit, hogy utána halomra végezzen velük. Ekkor elkiáltja magát, hogy „halalala”, majd kezdődik a harc. Ez Lawless férjének az ötlete volt, Tapert úgy vélte, kell valamilyen ismertetőjel a karakternek.
Bár az ember azt hihetné, hogy az inspirációt egy, az éjszaka közepén a kislábujját a szekrény sarkába beb@szó gyári munkás adta, vagy egy kóbor LEGO-ra rálépő mezítlábas egyén, ám igazából egy arab hölgytől ered, aki tradicionális éneket adott elő egy temetésen. Lawless ezt akarta Xenának is, de képtelen volt megcsinálni. Addig-addig csűrte, csavarta, míg végül meglett a saját verziója, így született ez a Xena-kiáltás.
Producerként Sam Raimi is beszállt a Xenába, aki többek között horrorfilmjeivel vált ismertté (a Gonosz halott 1981-ben például), de ő vitte vászonra először a 2000-es években Pókember történetét még Tobey Maguire-rel a főszerepben. Raimi az öccsét, Ted Raimit is berakta a sorozatba, utóbbi a vicces karakternek szánt Joxert alakította, aki rendszerint lábatlankodott a főszereplők körül (nem is nagyon bírták a nézők, szerinte azért, mert nőközpontú volt a műsor, ő meg „csak egy hülye kanként ugrált két erős nő között”).
A sorozat fanatikusai tudják, hogy Xenának volt egy ikonikus fegyvere, egy dobókorong, ami a bumeráng elvén alapszik, azaz eldobás után visszajön, csak közben leteríti az ellenfeleket is. Érdekessége, hogy a tévécsatornák 12-es korhatár-besorolásához igazodva sajátosan működik: mindent elvág, átszakít, de ha Xena emberekhez vágta, csak leütötte őket, vérző sebeket nem ejtett. Ezt a furcsa darabot, Chakramnak nevezték.
Beau Smith képregényíró fényévekkel ezelőtt arról beszélt, hogy Xena és a DC Wonder Womanjének kalandjait szerették volna keresztezni egy ponton, képregény formában. Ez a kétezres év legelején történt, már a rajzok és a sztori is ki volt találva az egészhez. Aztán 2001-ben a sorozatot elkaszálták, ami után a DC úgy döntött, nekik is dobniuk kell Xenát, mert nem lenne már akkora érdeklődés a képregényre. Ment minden a kukába, de Lawless később még találkozott Wonder Woman karakterével: egy 2008-as animációs filmben ő adta a hangját a DC egyik legismertebb szereplőjének.
Ben voltam, sziasztok!
Utóirat: Leégett a pogácsa.
Csatolás megtekintése 2070869
(Relic Hunter)
Xena képregényekben is kapott helyet, sőt egy crossover erejéig Ash oldalán összecsapott a holtakkal: Army of Darkness vs Xena, ha jól emlékszem...
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Préda
A fiatal nő, Naru, a Nagy-síkságot egykoron bejáró legnagyobb vadászok között nevelkedett. Azzal a tudattal, hogy van olyan tehetséges, mint a többi fiatal vadász, útnak indul, hogy megvédje népét a komancs tábort fenyegető veszélytől. Primitív eszközökkel felfegyverkezve Naru követi, majd össze is csap prédájával, amiről kiderül, hogy egy magasan fejlett földönkívüli ragadozó modern fegyverzettel, találkozásuk pedig a két ellenség közti ádáz és kíméletlen
1753297957021.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Total Recall - Az emlékmás (1990)
A XXI. században vagyunk. Doug Quaid-et olyan különleges eljárásnak vetik alá, amellyel a férfi emlékeit összekuszálják. Így akarják megakadályozni, hogy emlékezzen arra, amire nem kellene. Egy napon azonban Quaid mégis ráébred arra, hogy ki is ő valójában. Ez a felismerés arra készteti, hogy a Marsra utazzon és ott felvegye a harcot egy kíméletlen gengszterrel, aki romba döntötte életét. A bolygóra érve azonnal feltűnik neki, hogy a bűnöző is felkészült már érkezésére. Quaid-nek rá kell jönnie arra, hogy senkiben sem bízhat, mert szinte mindenki az életére tör. Menekülnie kéne, de a bosszú visszatartja és felveszi a harcot a kegyetlen gonosztevővel...
1753298550569.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
[Legenda vagyok]
A tudós Robert Neville az egyetlen, akit nem fertőzött meg az a szörnyű és pusztító vírus, melyet az emberek hoztak létre. Mivel immunis a kórokozóra, ő az egyetlen túlélő, aki New York és talán a világ romjai közt tengeti életét. Az egyetlen emberi túlélő. A pusztító járvány következtében mutánsok jöttek létre, akik figyelik minden mozdulatát. Neville ugyanis a saját vérének felhasználásával próbál ellenszert előállítani. E törekvése talán az emberiség egyetlen és utolsó reménye. Ám lassan kifut az időből.
1753722283242.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
A Star Trek: Voyager olyan magyar szinkront kapott a 2000-es évek elején, hogy a tévénézők először azt hitték, paródia.
volt egy elég jelentős szinkronbotrány a 2000-es évek elején is, ami azóta a feledés homályába merült, pedig igencsak tanulságos.

A Star Trek: Voyager című sci-fi-sorozat hetedik évadja 2002-ben került adásba Magyarországon a Viasat3 csatornán. A sorozathoz korábban a Mafilm Audio készített szinkront, ám a csatorna, vélhetően a költséghatékonyságot szem előtt tartva, egy másik stúdiót kért fel a magyar hang elkészítésére:

a nagyváradi illetőségű Zone Stúdió valószínűleg kevesebbért vállalta a melót, ám ebből lett a baj.

A fordítás csapnivaló: az egy dolog, hogy nem vették át a korábbi évadokban használt kifejezéseket, de még az évadon belül sem következetes egy-egy tudományos fantasztikus szakszó magyar fordítása. Ezt csak tetézi, hogy a szinkronszínészeknek nevezett hangok minden beleélés nélkül mondták fel a szöveget, de volt aki még artikulálni sem tudott rendesen. A rajongók körében „székely Star Trekként” híresült el ez a szinkron, mivel volt olyan karakter, aki – lévén, hogy a stúdió erdélyi magyarokat foglalkoztat – székely akcentussal szólalt meg, ami, valljuk be, eléggé elüt a sorozat világától
Az egész olyan, mint a világ legrosszabb filmjének kikiáltott 9-es terv a világűrből magyar DVD-kiadásán hallható szinkron, ami tényleg poénból készült: „ A film színvonalához és amatőr szereplőihez méltó amatőr szinkron, a Fórum Home Entertainment dolgozóinak közreműködésével” – olvasható a borítón. (A kiadvány amúgy emellett kifejezetten színvonalas, hiszen mind a fekete-fehér, mind a színes verzió megtekinthető a filmből, valamint információs sáv és szakértői kommentár is várja az érdeklődőket.) A Star Trek szinkronbotránynak végül a csatorna vetett véget: leállították az epizódok sugárzását, bocsánatot kértek a Magyar Star Trek Klub akkori vezetőjétől, Kablár Andrástól, és új szinkront rendeltek a hetedik évadhoz, amit Balog Mix Stúdió készített el.
1753884762608.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Indul az űrhajó
"Большое космическое путешествие" (1975) szovjet ifjúsági film
"Három, sok ezer társuk közül a legjobbnak bizonyuló, okos és életvidám tizenéves gyermek jut ahhoz a lehetőséghez, hogy hosszabb időt töltsenek el a kozmoszban. Cél: hogy a tudósok megismerjék a világűr a fiatal szervezetre gyakorolt hatását. Ám pár nap után a felnőtt parancsnok beteg lesz, szigorú karanténba kerül. A fiatalok magukra maradnak és saját tudásukra kell számítsanak, mert a rádiókapcsolat a Földdel csupán mérsékelt segítséget tud nyújtani. Pedig máris közelít egy meteorfelhő..." (Filmbook - Oldfan)
1754026393938.png 1754026409609.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
2024-ben lezárult egy korszak a magyar Star Wars-könyvkiadás történetében: a Szukits Könyvkiadó több mint tizenhét év után elköszönt a messzi-messzi galaxis könyves világától. A rajongók azóta találgatások között vártak arra, vajon lesz-e folytatás. Most pedig végre hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a Star Wars-könyvek és -képregények kiadása nem szűnik meg Magyarországon, sőt, új lendületet kap a Maxim Könyvkiadó gondozásában.
A Star Wars-irodalom rajongói számára örömteli hír, hogy a Maxim visszahozza a Legendák korszakát, vagyis azokat a klasszikus történeteket, amelyek a Disney-felvásárlás előtti érában íródtak, és mára az alternatív idővonal részét képezik. E könyvek között számos kultikus, a közönség által nagyra tartott mű található, amelyeket a Legendák – A legjobb történetek sorozat gyűjteményes formában tár az olvasók elé.

A kiadó elsőként a népszerű X-szárnyúak sorozat folytatását hozza el
A másik és talán a legnagyobb dobás az Új Jedi Rend sorozat elindítása
A Maxim nem csak a múlt történeteire koncentrál, folytatódik az új kánon egyik legizgalmasabb projektje, A Köztársaság fénykora is. Ez a sorozat évszázadokkal a Skywalker-saga eseményei előtt játszódik a Köztársaság dicső korszakában, amikor a Jedi Rend még fénykorát élte. A Szukits már elhozta az első két fázis legfontosabb köteteit, a Maxim pedig ott veszi fel a fonalat, ahol elődje abbahagyta.
minimum havi két kiadvánnyal érdemes kalkulálni év végéig bezárólag.
(Kovács Gergő)
 

kisbuldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem mindenképp szót kell ejteni a magyar sci-fi mű(vek) a "Mysterius Universe"-ről!

A Mysterious Universe már a Tuan kiadó előtt is létezett, a Cherubion kiadó gondozásában jelentek meg az első történetek (leginkább novellák, kisregények formájában), még a 2000-es évek előtt. A pionírok, Szélesi Sándor, művésznevén Anthony Sheenard, Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett), és a sorozat „bábája”, Nemes István hathatós közreműködésének révén indult útjára a sorozat. A legelső MU történet a Hogyan legyünk Sherlock Holmes című novella volt a Galaxis Császára című Cherubion Science Fiction antológiában 1998-ban.
A Mysterious Universe első hivatalos megjelenése, – ami végül két írást jelentett az Aranypiramis CSF Antológiában, 2000-ben -, az AranypiramisFawcett regény, mellette pedig a Misztériumjáték című Sheenard kisregény lett. Ekkor már létezett a Katedrális opusz, az Ópiumkeringő, az Aranypiramis és a Holtak Galaxisa, ám most új értelmet nyertek, új háttértartalmat, és vadonatúj megvilágítást egy szupernova fényében.
Egy régóta jelen lévő könyvsorozat első lépései mindig érdekesek, de amikor közelebbről is megvizsgáljuk a születés pillanatát, gyakran elég prózai marad a jelenség. A MU-nél is ez a helyzet. Kezdetben Sheenard és Fawcett művei még különálló univerzumokban léteztek, ám amikor kiderült, hogy lényegében – egy kis erős túlzással – miattuk veszik az emberek a sorozatot, Nemes István előállt az ötlettel, hogy fűzzék egybe a történeteket. A cél az volt, hogy legyen átjárás a sztorik között: utaljanak egymásra, és legyenek egy idősíkba-idővonalba egyeztethetők
A Mysterious Universe egy roppant sokszínű és változatos sorozat, ugyanakkor megvannak a rá jellemző alapkövei, melyekből előszeretettel építkezik. Ha tudatosan nem is volt meghatározva a csapásirány, vagy hangosan kimondva milyen a stílusa, az írók intuitíven felvették a ritmust.

Külön jegyezném meg, hogy "A korona hatalma" regényből többet tudtam meg a "Szent Koronáról", mint bármely más könyvből...(Kisbuldi®)

A különböző kötetekre egyaránt jellemző, hogy szórakoztató céllal íródtak, rendszerint megmosolyógtatóak és mindig jelen van az adrenalindús akció. A sorozatot leginkább a mesélők stílusa határozza meg, akik nem riadnak vissza, ha drámával, szerelemmel, szexszel, horrorral, thrillerrel, mesével, vagy épp hard-sf elemekkel kell megfűszerezni a történetet.
A Mysterious Universe nem csak kötetek, de közreműködő írók terén is hatalmasra duzzadt az évek során. Regényíróként a következő nevekkel találkozhatunk a MU-kötetek borítóin: Fonyódi Tibor, Szélesi Sándor, Böszörményi Gyula, Szalai-Kocsis Tamás, Mészáros László, Waldman Szabolcs, Valyon Tamás, jövőre pedig csatlakozik Fekete Gábor.

Novellák tekintetben még gazdagabb a felhozatal:

Fonyódi Tibor, Szélesi Sándor, Szalai-Kocsis Tamás, Tamás Attila, Böszörményi Gyula, Mészáros László, Gabriel Varga, Harangozó Balázs, F. Tóth Benedek, Dr. Zsolnay András, Szőts László, Királyházi Csaba, Bukros Zsolt, Rákosi Mihály, Imre Viktória Anna, Hegedűs András, Valyon Tamás.

A sorozatban megjelent művek pontos számáról már nehezebb nyilatkozni, mert volt olyan novella, ami aztán regényre hangszerelve is megjelent. De olyan is történet is akad, ami előbb két részben, aztán egy nagy kötetben, majd négy külön kötetben is megjelent.

Forrás: Geekvilág.hu
 
Utoljára módosítva:

B_Tibor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem mindenképp szót kell ejteni a magyar sci-fi mű(vek) a "Mysterius Universe"-ről!

A Mysterious Universe már a Tuan kiadó előtt is létezett, a Cherubion kiadó gondozásában jelentek meg az első történetek (leginkább novellák, kisregények formájában), még a 2000-es évek előtt. A pionírok, Szélesi Sándor, művésznevén Anthony Sheenard, Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett), és a sorozat „bábája”, Nemes István hathatós közreműködésének révén indult útjára a sorozat. A legelső MU történet a Hogyan legyünk Sherlock Holmes című novella volt a Galaxis Császára című Cherubion Science Fiction antológiában 1998-ban.
A Mysterious Universe első hivatalos megjelenése, – ami végül két írást jelentett az Aranypiramis CSF Antológiában, 2000-ben -, az AranypiramisFawcett regény, mellette pedig a Misztériumjáték című Sheenard kisregény lett. Ekkor már létezett a Katedrális opusz, az Ópiumkeringő, az Aranypiramis és a Holtak Galaxisa, ám most új értelmet nyertek, új háttértartalmat, és vadonatúj megvilágítást egy szupernova fényében.
Egy régóta jelen lévő könyvsorozat első lépései mindig érdekesek, de amikor közelebbről is megvizsgáljuk a születés pillanatát, gyakran elég prózai marad a jelenség. A MU-nél is ez a helyzet. Kezdetben Sheenard és Fawcett művei még különálló univerzumokban léteztek, ám amikor kiderült, hogy lényegében – egy kis erős túlzással – miattuk veszik az emberek a sorozatot, Nemes István előállt az ötlettel, hogy fűzzék egybe a történeteket. A cél az volt, hogy legyen átjárás a sztorik között: utaljanak egymásra, és legyenek egy idősíkba-idővonalba egyeztethetők
A Mysterious Universe egy roppant sokszínű és változatos sorozat, ugyanakkor megvannak a rá jellemző alapkövei, melyekből előszeretettel építkezik. Ha tudatosan nem is volt meghatározva a csapásirány, vagy hangosan kimondva milyen a stílusa, az írók intuitíven felvették a ritmust.

Külön jegyezném meg, hogy "A korona hatalma" regényből többet tudtam meg a "Szent Koronáról", mint bármely más könyvből...(Kisbuldi®)

A különböző kötetekre egyaránt jellemző, hogy szórakoztató céllal íródtak, rendszerint megmosolyógtatóak és mindig jelen van az adrenalindús akció. A sorozatot leginkább a mesélők stílusa határozza meg, akik nem riadnak vissza, ha drámával, szerelemmel, szexszel, horrorral, thrillerrel, mesével, vagy épp hard-sf elemekkel kell megfűszerezni a történetet.
A Mysterious Universe nem csak kötetek, de közreműködő írók terén is hatalmasra duzzadt az évek során. Regényíróként a következő nevekkel találkozhatunk a MU-kötetek borítóin: Fonyódi Tibor, Szélesi Sándor, Böszörményi Gyula, Szalai-Kocsis Tamás, Mészáros László, Waldman Szabolcs, Valyon Tamás, jövőre pedig csatlakozik Fekete Gábor.

Novellák tekintetben még gazdagabb a felhozatal:

Fonyódi Tibor, Szélesi Sándor, Szalai-Kocsis Tamás, Tamás Attila, Böszörményi Gyula, Mészáros László, Gabriel Varga, Harangozó Balázs, F. Tóth Benedek, Dr. Zsolnay András, Szőts László, Királyházi Csaba, Bukros Zsolt, Rákosi Mihály, Imre Viktória Anna, Hegedűs András, Valyon Tamás.

A sorozatban megjelent művek pontos számáról már nehezebb nyilatkozni, mert volt olyan novella, ami aztán regényre hangszerelve is megjelent. De olyan is történet is akad, ami előbb két részben, aztán egy nagy kötetben, majd négy külön kötetben is megjelent.

Forrás: Geekvilág.hu
a legelső történetek még elég jól meg is feleltek a sci-fi címkének, pár korai könyv még tetszett is, de utána elment az egész valami nevetséges űroperaszerűségbe, amire ez a mondat "A sorozatot leginkább a mesélők stílusa határozza meg, akik nem riadnak vissza, ha drámával, szerelemmel, szexszel, horrorral, thrillerrel, mesével, vagy épp hard-sf elemekkel kell megfűszerezni a történetet." a hard sci-fit tekintve egyáltalán nem igaz, azt legfeljebb nyomokban tartalmazza. Én épp ezért hagytam ott a sorozatot alig 3-4 év után, amíkor a sci-fi már kimerült a tudományosnak hangzó fantasztikusnál fantasztikusabb nevű hülyeségek szerepeltetésében (kvantumkorbács, ionbicska stb. baromságok), de ezek megnevezésükön túl kb. a hétmérföldes csizma és a terülj-terülj asztalkám MU szintű megfelelői ...
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
"Azt mondtam: 'Nem Bruce Willist, a szupersztárt akarom, hanem Willis-t, a színészt, és 'meztelenül' kell jönnie, kíséret nélkül.'" - Terry Gilliam.
A 12 majom volt az a film, amelyhez senki más nem nyúlt volna. Túl bonyolult volt. Már előttem is elküldték egy csomó embernek, de senkit sem tudtak rávenni, hogy megcsinálja. Azt mondtam: „Egyszer már meghajoltam, miért ne lehetne újra?
Bruce (Willis) eljött a Halászkirály forgatására, és megtetszett nekem. Nem John McClane volt, hanem egy másik fickó. John McClane-nel kapcsolatban csak egy dolgot hoztam fel neki. Imádom azt a jelenetet, amikor a fürdőszobában üvegszilánkot húz ki a lábából, közben rádión beszél és sír. Csodálatos volt.
Bruce azt mondta: „Az én ötletem volt.”
Azt mondtam neki: "Nem akarom Willis-t, a szupersztárt, hanem a színészt akarom, és meztelenül kell jönnöd, kíséret, és minden sz*rság nélkül." Így működött a dolog. De volt a forgatás alatt egy nap, amikor újra kellett venni a Die Hard 3 egyik részét, így egy hétvégére elvesztettük. Visszajött, és újra Bruce Willis volt, a szupersztár. Két hétbe telt, mire érdemi színészként állt előttem, és azt csinálta, amit kellett. De annyira jó volt, hogy ott volt!"

1755786317347.png 1755786342213.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1976-ban Farrah Fawcett és Jenny Agutter szerepeltek a Logan futása című sci-fi klasszikusban,
Csatolás megtekintése 2043535
Csatolás megtekintése 2043536A második évezred elejére már annyi ember élt a Földön, hogy az éhínség katasztrófája fenyegetett. Valamit tenni kell. Valakik úgy határoztak tehát, hogy meg kell szabadulni a feleslegesség vált, idős egyedektől, mindazoktól, akik betöltötték 21. életévüket. A rendszer megbízhatóan, kifogástalanul működött. Minden újszülött jobb tenyerébe egy különleges kristályt ültettek be. A felnőttek, azaz a 14 éven felüliek kristályvirága karmazsinszínben villogott, s akié feketére váltott, annak jelentkeznie kellett az álomboltban… Voltak lázadók is, akiknek nem akaródzott elfogadni az álmot, vagy a halált, de nem menekülhettek messzire, mert az álomrendőrök, az ÁR legényei a nyomukba eredetek, és megöltek mindenkit, aki önként nem fogadta el az álmot. Logan egyike volt az ÁR legügyesebb, leggyorsabb és legmegbízhatóbb alkalmazottainak. Csakhogy egyszer az ő tenyerében is feketén kezdett villogni a beültetett kristályvirág…
1976. június 23-án jelent meg a Logan's Run egy amerikai sci-fi film Michael Anderson rendezésében, főszerepben Michael York, Jenny Agutter, Richard Jordan, Roscoe Lee Browne, Farrah Fawcett és Peter Ustinov. David Zelag Goodman forgatókönyve William F. Logan futása című könyve alapján készült. Nolan és George Clayton Johnson
1756117804139.png
 

kisbuldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Ismét egy 1979-s magyar sci-fi-t mutatnék be Hernádi Gyula kisregényéből készült "Az erőd" című filmet. Lehet kritizálni a filmet szerintem a maga nemében nagyon jó filmet rendezett Szinetár Miklós. A forgatókönyvet is Hernádi Gyula és Szinetár Miklós írta. Zene: Presszer Gábor. Története: Egy fiktív államban egy magántársaság az izgalomra vágyó gazdag turisták számára izgalmas programot talált ki. A busás részvételi díjat befizetők két napon át ostromolhattak a külön erre a célra létrehozott erődöt, melyet jól kiképzett zsoldosok védtek. Az ostromlók és a védők egyaránt éles lőfegyvereket használhattak. Az egyik kegyetlen csatában többen meghaltak, végül a támadóknak sikerült bevenniük a várat. Akit érdekel a Youtube-n fent van a film.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Ismét egy 1979-s magyar sci-fi-t mutatnék be Hernádi Gyula kisregényéből készült "Az erőd" című filmet. Lehet kritizálni a filmet szerintem a maga nemében nagyon jó filmet rendezett Szinetár Miklós. A forgatókönyvet is Hernádi Gyula és Szinetár Miklós írta. Zene: Presszer Gábor. Története: Egy fiktív államban egy magántársaság az izgalomra vágyó gazdag turisták számára izgalmas programot talált ki. A busás részvételi díjat befizetők két napon át ostromolhattak a külön erre a célra létrehozott erődöt, melyet jól kiképzett zsoldosok védtek. Az ostromlók és a védők egyaránt éles lőfegyvereket használhattak. Az egyik kegyetlen csatában többen meghaltak, végül a támadóknak sikerült bevenniük a várat. Akit érdekel a Youtube-n fent van a film.
Képregényben találkoztam először a művel.
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Hernádi Gyula
1756137544792.png
 
Oldal tetejére