Történelem

Kedves Iván!
Mi történt, hogy ilyen nagyon elhallgattál, pedig olyan szívesen olvastam írásaidat itt és a lev. listán is. Gondolom a Karácsonyi és Új Évi buli kicsit kifárasztott, de azért remélem hamarosan frissen megint itt leszel.
Egy kérdésem lenne mivel olyan nagyon járatos vagy az Arvisurában. A névnapokkal kapcsolatban fel lelhető-e benne valami információ. Arra lennék
k1váncsi miért csak Mi Magyarok tartjuk olyan nagyon fontosnak a névnapok megünneplését. Tudok egy két dolgot a nevek fontosságáról, de erről Neked mi a véleményed.
Üdv. Piros

Kedves Piroska!
Az intenzitásom változatlan volt az ünnepek alatt is, talán mások nem keresgéltek a neten...
Névnapok: már írtam, emlékeim szerint, hogy valaha az újszülött nevét a sámánok adták, mert ehhez kellett a dátumon kívűl egy szótagszámot is hozzárendelni a még élő nagyszülők száma alapján. Pl ha három nagyszülős volt az úszülött akkor Tormáska, ha kettő akkor Tormás lett a neve, ha egyébként Tormásnapján született (ez csak egy hírtelen példa). Az a gyermek volt -eleink szerint- teljeslelkű, akinek mind a 4 nagyszülője élt a születésekor. Jómagam pl csak féllelkű vagyok, két nagyszülőm már nem élt születésemkor.....
Kétféle FÉRAN (férfi--női) névadólista van. A régebbi az ataiszi (legalább 8,5 ezer éves), az újabb az uruki-mani (Jézus utáni). A régebbit Anyahita állította még össze valamelyik fiával az Ataiszon. Ezek benne vannak az Arvisurában, összefoglalva, ott érdemes ősneveket keresni.
A mult századokban nem tudtak a FÉRAN-ról és sokminden másról, ezért tele van tévedésekkel a közvélemény. Mindenféle kicsit szokatlan nevet előszeretettel neveznek szlávnak vagy germánnak, latinnak stb...Mint valamiféle jövevénynevet. (az un jövevényszavakkal hasonló a helyzet) Nemrég olvastam pl a Magyar Nemzet egyik újságírójának bölcs fejtegetését egy templomról...kijelenti, hogy a Csongrád név szláv eredetű...hát nem az, meglehet a FÉRAN-ban keresni. Lehetne még sorolni a sok tévedést, mellyet főleg a Habsburg időkben "ültettek el", egy történelmesincs ázsiai barbár nép körében. Mellyet ez a nép a mai napig elfodad, vagy eltűr?
Azthiszem az Arvisura nálam jobban megmagyarázza a fentieket.

292/A Arvisura, második, befejező része.

(És jönnek a magyarok kegyetlen nyugati kalandozásai, mellyek így terjedtek el a ny.-i közvéleményben. Nem ám úgy: szégyeljük, mi frankok, germánok, itáliaiak és szlávok, hogy az avar templomokat -mellesleg egyistenhitűek voltak- kiraboltuk, sok gyilkosságot is elkövettünk a pápa nevében Pannóniában......Nem értettük, hogy vallásos népet gyilkolunk, pogánynak bélyegeztük inkább Őket, raboltunk, gyilkoltunk, csak az arany a fontos és majd hazudunk valamit...az utókornak..hiszen a pápával osztozkodtunk)
Klágenfurt (kalágé) Graz (Göröc)...Itália...Germánia.. és sok más helyre kerültek az avar kincsek, elvétve még templom is épült belőlük (Aacheni dóm). A kincsek visszaszerzésére Árpád indított felkészült csapatokat, eleinte Ő közvetlenűl is közreműködött ezekben a "kalandozásokban". A kincsek listája megvolt, ahol nemtudták visszaadni, ott "aranysúlyban" kellett ezt visszaszármaztatni. (kamat??) A visszaszerzés 955.-ig tartott.
A déli részeken (Szörény..) jelentős volt a szláv beszivárgás ezt Árpádék fékezték. Árpád 899.-ben a Morvamezőn a morvákat legyőzte, két lovas tyumennyel, tehát ez egy "közepes harci cselekmény" lehetett.
A csata után Árpád felépítteti Kurszán várát a budai várhegy északi oldalán (Moszkva tér felőlin). Kurszán megfázott és betegeskedet, bár ebből rövidebb ideig úgylátszott, hogy a suomáknak sikerűlt Őt kigyógyítani. Végűl Kurszán 900.-ban meghalt. (54-56 éves lehetett)
Árpádot az etelközi pajzson emelte fel a hét vezér, ekkortól lett fejedelem.
Ő a választás utáni években, nyári időszakokban Csepelen élt, ott szerett vadászgatni is. A Csörsz (Csősz) árkot Árpád felújíttatta, a védelem szempontjából fontosnak tartotta. (Dunakeszi-Debrecen-Arad és tovább délre a nyomvonala) A honfogalás során kiderűlt, hogy a Béla törzs nem jött el Ámosékkal, az őshazában maradtak, a Kámánál. Álmos fiai között két beavatott személy is volt.
(Látható: a honfogalás után a magyarok állandóan csatáztak, nem jószántukból, főleg szláv és germán népekkel...bizony vérrel szerzett haza ez!)

292/B. Arvisura, Galga rovása, 906-910.
A görögöket még anno (ie. 800 körűl) Pannon vezér szorította ki a Dunántúlról. Az etruszk szervezésű római légiók 40 év allatt tudták elfoglalni Pannóniát (kb ie. 100-tól) Lóbérc (Leoben) felől. A Bugát-Bakáti (utóbbi az Aral tó térsége) nagy és gyakori földrengések jelentősen befolyásolták az Ordoszban lévő 24 Hun Törzsszövetség vezetőit, abban, hogy nyugati irányban kell új hazát keresni. Illetve a régi (Kárpát med.-i) őshaza nagyobb benépesítésére kell törelkedni. Atilla idejében id a Szalaváré család is bevándorolt (ők manysik, Szalaváré Turának köszönhetjük, hogy Paál Zoltánnak átadta az arvisurát).
ÁRPÁD 908.-BAN HALT meg, 58 éves volt. Sokan összefüggésbe hozzák a gemánokkal (Ottó) való pozsonyi harcokkal a halálát, de ez a G Y Ő Z T E S csata 907 nyarán volt!

Piroska49

Kedves Piroska!
Én új tag vagyok, nézelődöm az oldalon. Látom érdekel az ARVISURA! Budapesten pár éve létezett egy szinjátszócsoport, Arvisura néven, ha jól emlékszem, Somogyi Tibor volt a vezetője. Tőle sok mindent meg lehetne tudni. A cime nnincs meg, de azt hiszem a www.zsambék.hu honlapon, Mátyás Irén művelődési ház igazgatónő tudja. Üdv: Tibor

Piroska49 írta:

Kedves Iván!
Mi történt, hogy ilyen nagyon elhallgattál, pedig olyan szívesen olvastam írásaidat itt és a lev. listán is. Gondolom a Karácsonyi és Új Évi buli kicsit kifárasztott, de azért remélem hamarosan frissen megint itt leszel.
Egy kérdésem lenne mivel olyan nagyon járatos vagy az Arvisurában. A névnapokkal kapcsolatban fel lelhető-e benne valami információ. Arra lennék
k1váncsi miért csak Mi Magyarok tartjuk olyan nagyon fontosnak a névnapok megünneplését. Tudok egy két dolgot a nevek fontosságáról, de erről Neked mi a véleményed.
Üdv. Piros

Kattints a kibontásához...

293/A Arvisura, Tarhos rovása, 811-973.
AVAR KINCSEK ÉS RABLÓIK...AVAGY A POGÁNY KINCS IS ARANYBÓL VAN...

Árpád -Pásztón, ahol ősi avar templom is volt- megkapta az elrabolt avar
kincsek listáját a bátoktól (=avar papoktól). A kincsek visszaszerzését 884.-ben Bécsben kezdte el, majd Alsómarót és -888-ban- Lóbérc következett. Lóbércre a kincseket Bős Tudun egyik veje, Erik hozta-rabolta el, az avar fejedelemségből. (nyílván az apósa iránti szeretetből, tiszteletből és véletlenűl). Pozsonyban járt ezután Árpád a kincsekért, majd 894.-ben Pannonföldön a letelepedett germánoktól szedte össze.
A honfoglalás 896.-ban történt. A leírtakból látható: Árpád ismerte az új haza területét.
A Dunántúlon az avaroknak már padlófűtéses templomaik is létezetek ((nem gázzal kompenzálva a levegőt és a kompenzálást))
A Pozsony, Encs (Enns), Ibos (Ibbs) Lóbérc (Leoben)és Göröc (Graz) nemzetségeknek 29 egyházközsége volt: Bor, Dara (Dráva), Keve, Kellár, Csanád, Miskolc...Berend stb helyeken. Vallásuk az ősi egyistenhitünk, az uruki-mani hit (vagy a manicheusnak is mondható) volt, mellyet "pogánynak" titulált Róma...kapzsisága, kizárólagosságra való törekvése.
A róm. kat. hittérítők először 825-ben jöttek be, második hullámban (az elsők Nagy Károly "lovagjai" voltak) és Győr, Rákos, Kunágota, Szöged, Ozora, Keszthely, Moson, Diósgyőr ...megmaradt kincseit elrabolták. A kereszténység nevében.
II. Jenő pápa, a kincsek fogytával, tizedet kezdett el szedetni, annak ellenére, hogy Keszt asszony (Bős Tudun felesége) a férje halála után a tizedet 100 évre kifizette a pápának!
Árpád a pápai tized szedését megszüntette és a kincsek további visszaszerzését Tarhosra bízta. A b a j o r ""lovagokra"", akik papi segítséggel kirabolták Diósgyőrt is, döntő vereséget mértek, Kálnál.
Árpádék a régebbi (Nagy Károly korabeli) kincsrablásokról Nagy Károly magyar anyjától értesűltek. A szállak ekkor már Tarhosnál futottak össze, ő vezényelte a kincsek viszaszerzését. A St. Denis székesegyház volt pl az egyik gyűjtőhelye, a kocsikkal odahordortt avar arany relikviáknak. Évekig dolgoztak ezeken a helyeken az ötvösök, aranyolvasztók..((a pogány arany kemény és az olvadási hőmérséklete magas!!))
Kopasz László 823 után készítette el a táblákba összeolvasztott aranyból
a Dionisyus főoltárt. Minden apátság évekig a rablott aranykincs átalakításával foglalkozott.
Nyugaton sok kincset -mellyeket valamiért nem olvasztottak be- megtévesztésűl más névre kereszteltek: Nagy Konstantin...Harun al rasid stb kincsekre..((legyen áldott a nevük))
Az elrablott arany súlyát 250-300 mázsára becsülték, a drágakövek és ékszerek (nem templomiak) súlya nem ismert...a pápák dicsőségére történhetett a sok rablás...ellehet képzelni ezután az Vajk-Istváni időkben az emberek milyen mély és meggyőző hittel kényszerűltek judeo-katolikussá lenni. ((Ezekért a pápa a mai napig nem kért bocsánatot senkitől. Mi az avarok utódai lennénk ám...bármilyen hihetetlen,,))
Egyedűl a baszkok aranyát -kb 5 mázsa- nem hozták vissza, mert véleményük szerint ezt Ők megérdemelték, segítettek már Atillának is a harcaiban, Bakos és Kosut (!) hadnagyaik vezetésével. Ekkor még náluk volt egy nagyon értékes relikvia is: Joli Tórem (Földanya) aranyszobra.
A brenntai csata (899) végén a vesztes lombard Berengár király elismerte a visszaszerzés jogosságát és 50 évig pedig ezután fizetett a beolvasztott kincsekért. A szászok és a bajorok is elismerték a rablást és 38 évig fizettek jóvátételt ((melyik történelemkönyv ír erről??)) a rablott aranyért.
Tarhosék kincsszedői Brémában 915-ben, Kölnben és Galliában 934-ben,
Lotaringiában, Svábföldön ...de még Rómában (937-ben) is megjelentek, majd Bizáncot is meglátogatták.Tarhostól később Zsolt (Árpád legifjabb fia) vette át a kincsszerzési feladatokat.

293/A Arvisura, második, befejező része.
A kincsek visszaszerzése körűl túlkapások is előfordultak, 952.-ben pedig befejezték a kincsek visszahozatalát, ilyen további utakat nem engedtek meg a fejedelemségben.
Ottó ellen a fia -Konrád- vezetésével lázadás tört ki, 954.-ben, ehhez az akcióhoz Konrád magyar segítséget kért. Mivel Ottó annyi akciót vezetett a magyarok ellen, így Taksony fejedelem a Bulcsú és a Lehel vezette "kevert" töményt (ezred) küldte el a Rajnán túlra. Közben Ottó és Konrád kibékült, melyről nem értesítette Konrád Taksonyt, így Augsburgnál vereséget mértek az elküldött töményre. Regensburgnál is sok vitézt felakasztottak Henrik emberei.
A besenyők ebben az időben a nyugati megbékélés hívei voltak, viszont a déli irányú terjeszkedés számukra elképzelhető volt. Az utazó kereskedőktől történő adó ill. vámszedésre biztatta a magyarokat a bizánci császár, hogy Bizánc így kiváltsa a saját adófizetését. Bizánc 958.-tól már nem akart a magyarok adófizetője lenni. Ezért -a fejedelemség belső helyzetének pontos megismerésére-török, és zsidó kémeket küldött ide. A pápa ugyanis tájékoztatta Bizáncot az augsburgi vereségről. A kievi fejedlem ekkor vette fel a bizánci kereszténységet. Bulcsú, Tormás és Zombor (uruki püspök) is megkeresztelkedett, 950 körűl és a bizánci vallást választották.
Ebben az időben Szvjatoszláv meghódította Kazáriát, mely megszünt véglegesen, mint önálló fejedelemség. Bizánc az adóbeszedők katonáira 970-ben vereséget mért. Ezzel megszünt adózónak lenni.
A keleten élő besenyők Szvjatoszlávot egy csatában bekerítették, megölték, majd ezután Albélán telepszenek le.
Géza fejedelem már nyugat felé orientálódik, a helyzet értékelése alapján.
Géza felvette a judeo-kereszténységet és elkezdi a terjesztését, egyelőre még csak kismértékben. Nyugat 955.-ben lemondd az ország megtámadásáról. A Beavatott Központ (Budán) szintén a nyugati orientációról döntött, 972.-ben, az európai erőviszonyok ismertetében.
Kritikus időszak zárult le: ugyanis a judeo-kereszténység vagy a bizánci ortodox felvétele között kellett dönteni. Mindegyiknek voltak hívei, sőt a régi uruki-mani egyistenhit (POGÁNYSÁG??) megmaradásának is..

293/B Arvisura, Eperjes és Gyűrűfű rovása, 805-920.

Fővezéri hun-avar lista:
vezéri időszak
Bagamér 410-425
Atilla 425-453
Csaba 453-460 az ittmaradt hunok vezére
Dunna asszony 460-498 Buda meggyilkolt fősámán felesége
Sziktivár 498-500
Száva asszony 500-503
Ilona-Gyilyó 503-535 a mesék Tündér Ilonája, a nagysztmiklósi
kincs készítője...
Torda 535-538
Szamos 538-556
II. Ilona 556-568
Baján 568-580 a bejövő avarok vezére
Alpár 580-600 az avarok után bejött magyar tyumeny
vezére, majd Baján után a birodalomé
Nyugat és a pápák pénz és kincs éhsége sok bajt jelentett az avaroknak, Nagy Károllyal kezdődően. Az elrabolt kincseket Árpád, Tarhos és Zsolt jól visszaszerezte. A hun és avar idők történeteinek megőrzését -akár a mondákat is- Keszt aranyasszony kolostorában Keszthelyen őrízték meg, ezek végűl Eperjeshez, Árpád második feleségéhez kerültek.
A régi iratok szerint a hunok hazája a jégkor előtt a Melegvizek Birodalma, azaz Erdély volt. Az első expedíció (a 10 000 km táv.-ra lévő) Ordoszból ie. 4020.-ban indult ide UZON ifjusági fősámán vezetésével, a hunok újonan megalakult törzsszövetségéből.
A megérkezéskor kiderűlt itt egy -tarkósnak általuk elnevezett- emberevést is gyakorló kőkorszaki nép lakik Erdélyben.

SUMÉROK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN.
Az Arvisura írása szerint a Sumérok, vagy szumírok i s vezérükről, Szumírról neveztettek el. Az Ataisz elsüllyedése előtt küldte őket (is) az egyik "gyarmatot" megalapítani Armogur, ataiszi fejedelem. Mezopotámia déli részébe érkeztek, az Perzsa öböl irányából a hajóikkal. Lehetőleg az öböl közelébe, vagy a Tigris vahgy az Eufrátesz mellé telepedtek, hogy legyen lehetőség kikötőiket viszonylag könnyen megépíteni. A megérkezésük pontos ideje nem ismert, de pl a jelentős Úr városában (özönvízről is nevezetes) éppen Ataisz felrobbanása (ie. 50388)körű)l avatták fel a nagytemplomukat. Kiépített kereskedővárosaik voltak raktárakkal, írnoksereggel és minden mással. Híresek voltak a kertészeik, a paradicsomot is ők termelték először a világon. Innen űzte ki Ádámot (Ada, Aton)és Évát (Éa) Eridu, a paradicsomkertész. A kiűzés helye a templomkert volt, ebben a paradicsom mellett, almafák is tenyésztek. A Bibliaírók pedig feltúrbózták a jelentéktelen eseményt. Eridu fia volt különben Ádám, Éva pedig templomi kóristalány...Sajátos írásjeleik és sok istenük volt. Agyagba karcoltak, ez az anyag állt rendelkezésre nagy mennyiségben. A Gilgames Eposzt is agyagra írták...
Utódaik -ma- igaz csak pár százalékban, közöttünk is élnek. Az arabok (főleg) ugyanis kimozdították őket a hazájukból -milyen szép így a terrort leírni- és mivel ők is hunfajú népek, hát erre is vándorolt belőlük több csoport. Utoljáta talán Szt László idején.
A Kárpát medencében már az ősidőkben is megjelentek, nem túl nagy létszámban, de voltak kis településeik. Bizonyítékok..? Vannak. Túl sokan is.
Meg sem próbálom ezeket felsorolni, mindössze néhányat...akit érdekel, ennek komoly irodalma van. Persze: a bizonyítékok nem túl jól feldolgozottak, részben a románok részben a "finnugristák" mindent megtettek ezügyben...magyarúl: loptak, csaltak és hazudtak. Dicsőség nekik! Az örökkévalóság, a nírvána legyen az övék!
Torma Zsófia erdélyi régésznő kb (1840-1899) a Maros felső folyásánál, Tordoson talált kb 11 000 darab cserepet...sumér jelekkel, megtalálta Úr város sértetlen címerét is Imduguddal, aki istennőjük volt. Ugyanez az Imdugud pl az iraki (Dzsemet Naszr) ásatásoknál is előfordult...A jelekből majdnem mindet megfejtették. Megállapították a teljes azonosságukat a mai Irak területén feltárt sumér cserépanyaggal. Mármint az amik előtti időkből. A vizsgálat szerint az erdélyi cserepek jórésze nem sumériai, hanem helyi (erdélyi) agyagból készült. Torma Zs. kutatási anyaga ugyebár Romániában ma nem kutatható ill. látható...a sosemvolt kategóriába tartozik..A Makkay, Harmatta, Bakay, Badiny, Marton Veronika, Bobula Ida... stb nevű régészek is sokat foglakoztak a Torma cserepekkel is. Ezeket a Maros folyó "vetette ki" áradásokkor. Kolozsváron is sumér telep volt valaha a Szt Mihály templomtól 30 m-re -és kicsit messzebb is- mert egész neolit település cserépanyagát találták meg a jellegzetes írásukkal, rajzaikkal. DE hiába, mert az oláhok erről nem tudnak...de tesznek..Erdélyben találták a tatárlaki korongot is (1950 körűl) , mely teljesen ép, a fényképe szerint, maga a korong véletlenűl eltünt a kolozsvári múzeumban...szövegét megfejtették, a C 14 carbon vizsgálat -emlékeim szerint- 6000 évesre taksálja a korát..de elillant, mint Gábor Áron ágyúja a Tepsiszentgyörgyi Múzeumból. Hol itt a székelycsavar??
Még néhány apróság: Budalkalásztól Csókáig (Zenta mellett van) a Tiszától keletre vagy 15-18 helyen pl találtak csak a sumérokra jellemző un halotti (urna) kerámia kocsikat...Zsákán sumér női kerámia torzót ástak ki, van olyan lelet, melynek a sumér madonna nevet adták (Zengőváron találták). A sukorói sumér őstelepről pedig amulettek kerűltek elő...égetett agyagból. Tovább nem is folytatom. Senki nem mondta/mondja, hogy sumérok vagyunk...de rokonnépek, mellyekből pár százaléknyi közöttünk is él.
A sumér minták a sumér szobrok, rajzok -figyelembevéve a készítés korát- művésziek, nekem legalábbis..
Létezik mellesleg sumér szótár is, legismertebb változata az un. Labat szótár...nehéz hozzájutni, mégis érdemes belelapozni. Persze Labat francia volt... Kőrösi Csoma forog..
Kicsit szomorú, hogy nem akadt senki mondjuk Erdélyben sem, aki -akár hobbiból is- Torma Zsófia és mások munkáságát összefoglalná, kiteljesítené és levonná, ami lekellene. ÍRÁSBAN.
De hát éljen Pál von Pató...

293/B Arvisura, második, befejező része.

Az első expedíció (Uzonék) után általában 20 évenként érkeztek ide Ordoszból látogatók, ezek közűl nagyobb létszámmal Békés fejedelem, kerka, majd Balog (ie. 3970) említhető. A látogatók részben le is telepedtek, pl Balogék idejében alapították Debrecent.
Ebben az időben Ordoszban és környékén még jó életlehetőségek voltak, sem a népszaporulat, sem a klíma nemm idokolta, hogy tömegesen telepedjenek más területekre az emberek. A kínaiak és a törzsszöv. létszámának növekedése, a folyamatos kiszáradás, sivatagosodás, a sok földrengés és a járványok indították el később az elvándorlások folyamát.
Amikor Pannomn érkezett ide Ordoszból -vagy 60 000 emberrel- ez jelentett egy már honfoglalásnak nevezhető letelepedést először a jégkor után. Pannon a Dunántúlon (ie. 800 körűl) Illíreket és görögöket talált kisebb számban, őket távozásra kényszerítette, mellyet délfelé meg is tettek. A rómaiak győzték le ezután -ie. 10 körűl- a Balog utódnépét, akik Atilláig itt is maradtak. A káldorok Pannon bejövetelekor itt voltak, velük
Pannon avarjai össze is házasodtak, ennek ellenére ők még Pannon életében eltávoztak a Dunántúlról.
Atilla Pannóniát az Ennsig hódította vissza. A catalanaumi nagycsata és Krimhilda tette után Atilla fiai és Aladár, Buda fia keletre távozott, itt Csaba maradt fejedelemként Atilla után 11 tyumennyel. A meggyengűlt hunok itt sok csatában kényszerűltek résztvenni. Nagy népmozgások voltak ekkor Pannóniában, az 500-as években a longobárdok jelentek itt meg. Ők a gepidákkal harcoltak, akiket Bizánc segített. Baján avar fejedelem (Ők 568-ban érkeztek)a longobárdok szövetségeseként győzte le a gepidákat, így ők is elhagyták a területet.Baján felesége II. Ilona lett, a maradék hunok fejedelemasszonya. Baján megtisztította a birodalma területét (értsd: rendet teremtett). Az avar idők kezdetől Nagy Károly betöréséig egy csendes, lassú gyarapodás volt Pannóniában az avarok nyugodtan éltek. A budavári központ (Buda fősámán létesítette még) is működött ebben az időben.Nagy Károly idejében súlyos harcokba kényszerűltek a hunok és az avarok, b melyben végűl meggyengűltek, azonban Árpádig kitartottak. Árpád bejövetelekor a létszámuk kb 500 000 fő volt.A nyolcszázas években bajor, sváb és más germán betelepülések is voltak a nyugati határnál és Pozsony környékén. Keszt várából vigyázták a lajtai határt, Keszt asszony nyalvántartása szerint kb 3000 avart adtak el rabszolgának Itáliába a frankok és a bajorok. Árpád és Zsolt fia megmaradt életük végéig az ősvallásunk, az uruki-mani hit követőjeként.Az avar kincsek visszaszerzését Róma -természetesen- rablásnak minősítette, míg a rabszolga-kérdéssel nem foglalkozott, hallgatott.

Kedves Iván!

A névadásoknak ezt a formáját nem ismertem, igyekszem jobban utána olvasni az Arvisurában és a FERA-ban.
Továbbo szép napot.
Piroska

Kedves Piroska!
Nemcsak a névadással kapcsolatos forma érdekes, hanem a FÉRAN névtár nevei is egyedűlállók. Érdemes megnézni, hogy pl a Piroska, vagy az Arany név mennyire ősi nevünk! Sajnos az István, vagy az Iván egyeltalán nem az.

294. Arvisura, Szabolcs rovása, 899-987.
Amikor Budán Zsolt fejedelmet bénulás érte, akkor Derencsény (fősámán) vette át a fejedelemséget. Taksony ekkor még igen fiatal volt és kalandozott. Ő a keleten lévő besenyőknél járt, ahol Ibolyát, Tonuzóba besenyővezér lányát elvette feleségűl. Zsolt 955 őszén halt meg. A nyugati újabb fenyegetések letörésére, Taksony újabb 2 besenyő tömény harcost hozott az országba. Jászvásáron Béla és Gyula szintén készültek az ország védelmére. Mivel nagylétszámú erőt vonultattak fel, úgy keleten, mint nyugaton, a nyugatiak támadása ekkor elmaradt. Nyugat szándékát az augsburgi vereség motiválta, úgyhitték az ország védelme meggyengűlt..(hiéna effekt). Ebben az időben az avar kincsek visszaszerzése már Bizánc felé irányult, ezzel Tart bízták meg. Vazul egészen Újgúriáig ellovagolt a fejedelem kiküldötteként, Ő Karcsu (mongol vezér) és Szavárdi egyik fia volt.
Szabolcs, aki Lembergben élt és Előd fia volt, a 24 Hun Törzsszövetségnek lett a fejedelme. Szabolcs fiai: Csák, Karakán és Izbég voltak. Ebben az időben létezett még Magyarkán sámánképzés is. A Csörsz vonalon lovaskiképzéssel foglalkoztak, itt 5 évenként 20 000 lovast képeztek ki. A háromnyelvű magyar törzsszöv. népei ekkor vették át a jászsíkságon általános törzsszövetségi nyelvet (( ebből még nem következik, hogy a régen letelepült hunokkal, avarokkal, teljesen azonos volt a nyelvük)). A magyarság általában 10 családos kistelepüléseken élt, ezt pl nem Vajk-Istvánék "találták" ki, hanem a nagyon ősi rendünk része. Bizánc 955 után egy Demeter nevű főpapot küldött ide, aki térítési célból járta az országot. A lengyelektől 950 körűl Olga nagyfejedelem is Bizáncba látogat, a lengyelek térítésével kapcsolatosan. Az adót az augsburgi történetek után Bizánc már vonakodott kifizetni, ezért Botond és Apor egy csapattal Bizánba a látogat. Nevezetes tette volt itt Botondnak, hogy mivel a városkaput bezárták, Ő azt betörte. Botondék nagy zsákmánnyal tértek haza Bizáncból. Ezután Demetert kiutasították az országból. Megszüntették a jó kapcsolatokat Bizánccal.
Buda központ fejedelmi tanácsa szerint, nyugat felé érdemes orientálódni a fennmaradás érdekében. Etelközbe is hunok érkeztek ezidőben , Ordoszból, Ők főleg a kínaiak miatt voltak kénytelenek kimozdúlni. Ordosz már Atilláék óta nem volt a törzsszövetség központja, ezt a szerepet Ősbuda gyakorolta.
Géza, Taksony fia volt, akit erős kötelék fűzött a többhelyen létező besenyőkhöz, kunokhoz. Géza besnyőket telepített Mosonba. Sopron és Moson környékén ebben az időben gyepüket építettek. ((a kunok a besenyők néhány törzsét jelentik))
Bizánc egyes tartományaiban ekkor még a magyarok adót szedtek.
Tonusz Aba besenyő lovasait Egerbe telepíteték. Tónusz Aba ((Tonuzóbának is ejtik))fia, Szalk, Rómából a besenyők részére térítő püspököt is kért. Zacheus érkezett
Szalk kérésére Egerbe. Kápuánál III. Ottó megtámadta Szalkot, de a besenyők kitértek előle.

295/A Arvisura, fajsz, Boliva asszony, Gyűrűfű és Tormás rovása, 880-1063.

Töhötöm (880-925) után a fia, Harka (925-974) lett a Csörsz védvonal parancsnoka. A védvonalon kiképzés is folyt. Szabolcs (925-?) fiai: ifj. Szabolcs (948-987), Erdélyi (Erdellyű) Gyula (960-1015) voltak, a lányai pedig Sarolt (950_1012) és Karold (952-982). Sarolt Gézához ment feleségűl, Vajk fiuk 969-ben született, lányaik: Piroska, Ilona és Judit.
Harka mértékletes életet élt, a Pepi fáraó féle mérsékelt táplálkozást gyakorolta.
A mainzi érsekség rendeletére 974 után a Csörsz vonalon a kiképzést megszüntették.
Gézának az első feleségétől (Söpte Szavárdi) származó Vászoly nevű fia ellenezte a nyugati orientációt. (Vászoly másképpen Vazul, 965-1034). Az első házasságából Gézának még két fia született: Mihály és László.
Vazul fia Kopasz Szár Lászlóként volt ismert.
Ebben az időben a magyarkai püspökség (uruki) javasolta, hogy a róm. kat. vallás felvétele csak látszólagos legyen.
Árpád idejében a fejedelemség székhelye ill. a testőrsége Csepelen volt, Zsolt ezt később Soltra helyeztette. A Csörsz kiképzés a lovasok számára 3 évig tartott. A kiöregedett katonák egy kisebb birtokot kaptak. Harka egy erdélyi bírtokot szerzett. Géza és Sarolt esküvője Székesfehérváron volt 968-ban. Már Géza felvette a judeo-kereszténységet (az Ő eredeti neve is Vajk) és elrendelte az uruki vallási relikviák megsemmisítését, elégetését.
Géza Esztergomban építetett palotát.
Géza idejében már újtípusú, kétélű kardokat kezdtek el gyártani. A 970-es években sok német, főleg bajor -magyarellenes- térítő érkezett az országba. Áltanásoan alkalmazták a megfélelmlítést és a kegyetlenkedéseket is, ezek a "papok" és "lovagias lovagok".. a judeo-kereszténység dicsőségére..(Kért ezért bocsánatot a magyaroktól valaki??)
Egyébként az uruki-mani egyház is istenfiának tartotta Jézust...Kalocsa, Veszprém és somogy térségében indultak a Brunó vezette térítések.
Az avar kincsekből átalakított ötvösművek és ruhák használatával kezdődött a kat. vallás bevezetése.Taksonynak egy avar származású püspöke volt 974-től, Turu Domonkos, aki az esztergomi templomot is felépítette, amely így uruki keresztény jellegű lett.
Géza 973-tól engedélyezte az kat. istentiszteleteket, a táltosokat elhallgattatta és a kegyhelyeket leromboltatta. Ekkor a Dunától keletre még a régi vallást gyakorolták az emberek. Aki a pannoniai térítők kat. hitét nem fogadta el, azokat megölték. Géza szorgalmas volt a lázadók leverésében és a régi vallás eltüntetésében. A honfogalaló törzsek vezérei Gézának ellenálltak. Enntől a bécsi erdőig tartott ebben az időben a fejedelemség határterülete. Itt újabb magyar településeket nem hoztak létre. A bécsi medencében a Béla törzs, Ennsnél és Gráznál a besenyők, Leoben (Lóbérc) környékén a Kölpények őrízték a határt.
Így indult a magyarok bevezetése Szt. Péter aklába.
Géza haláláig maradt meg a kettős fejedelemség:
Álmos (880-896)
Kurszán ( 896-900)
Árpádtól (900-908)..... ...Gézáig. A Lebed ág: Előd (896-900), Szabolcs( 908-926) Gyula( 942.55)...majd újra Szabolcs és végűl Csatári vezetésével. Az Arvisura ezt részletezi.
Általában egy Árpádházit egy Lebed követett, majd megint Árpádházi etc..

295/B. Arvisura, Sarolta rovása, 675-955.
VÁNDORTÖRVÉNY.

A magyarok és a magyariak közössége még a kazároknál megalakult 680.-ban. A megalakuláskor ebben a Megyer, Jenő, Gyula Gyarmat, Nyék Keszi, Tarján és Kéri törzsek vettek részt.
A faluszerkezet a már régen kialakított rendszerű volt. A törzsi vezetők erősen ösztönözték a magas népszaporulatot. Minden gyermek kapott születésekor egy tegezt, melybe -felnőttként- annyi nyilat helyezhetett, ahány gyermeke született. Genetikai okokból az idegen törzsbelivel történő házasságokat tartották jónak. Ha több mint 8 gyermeke született a párnak, akkor a többieket már nevelőszülőknek- meddő házaspár- kellett adni.
A temetőkben a vezetőtől való sírtávolságot a gyermekek száma határozta meg. A kazárok -míg tehették- a Fekete tenger- Magyarka-Káspi között helyezték el a magyar törzseket. Így az arab támadásokat sikerűlt elhárítani, ennek azonban halottai is voltak. A legtöbb vesztesége a Gyula törzsnek volt. Ebben a térségben (Kuma folyó környékén) öntözéses földművelést is folytattak. A Magyar Törzsszöv. magalakulásakor Kürt is beállt nyolcadik törzsként ide.
Géza Sarolt nevű feleségének a régi neve Csantavér volt, a vitézeit pedig lővéreknek hívták. Az Ő fővárosuk Veszprém lett (avar székhely is volt megelőzően).
Álmosék bejövetele után- külső védelemként- Jászvásár és Magyarka között volt elhelyezve a besenyők törzse.

296. Arvisura, Gyűrűfű és Kuslód rovása, 973-1032.

A Nagyszalát 992. évre hívták össze, Veszprémbe, az aranyasszonyok városába.Ezen résztvett Géza nagyfejedelem, Csák fősámán, Erdélyi Gyula, Vászoly (Vazul), Koppány...és sok más főember.
A vendégeket Vajk fogadta és Sarolt látta vendégűl. Géza a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy felkell venni Róma vagy -esetleg- Bizánc vallását. Koppány (965-998) véleménye szerint ragaszkodni kell a hagyományokhoz, így ősvallásunkhoz (uruki-mani) is. Csák fősámán és Vászoly-Vazul helyeselte, de úgy képzelték, hogy mind Róma, mind Bizánc papjai legyenek jelen az országban...(Fából vaskarika??)
Ekkor még -külső erőként- Magyarkáig több tömény harcosa volt letelepítve a magyaroknak (főleg besenyő). Vajk-István a róm. kat. vallás felvételét tartotta jó megoldásnak. Nehezen született döntés a vallás-felvétel ügyében. Ekkor még kettős fejedelemség volt a Lebed-házzal: Budán Géza, Jászvásáron pedig Kipcsák volt a fejedelem. Domonkos (eredeti neve: Turu) volt a főpap, Ő úgy a római kat. vallást, mint ősvallásunkat jól ismerte. Domonkos inkább a nyugati, távolabbi hazában élő hittérítőket tartotta jónak, a közekieket (szlávokat, bolgárokat) nem, mert a területszerzésüktől tartott.
A döntés előtt az Árpádház is "kettészakadt": Vajkékra és a Koppány csoportjára. Gézának 17 tömény létszámú (170 000fő) serege volt és még kb 10 000 egyéb harcosa, plusz jelentős tartalékai (Gyulánál, Bélánál).
Géza 995.-től kezdődően betegeskedni kezdett, Vajkot jelölte ki utódjának a Nagyszala. Vajk titkos szerelme egy Csege nevű rimalány volt Temesváron, hiába kérte Csege apja, az esküvőbe Sarolt nem egyezett bele. Csegét végűl Vid testőrtiszthez adták feleségűl, Csege fiát, Zoltánt Sarolt számontartotta. Vajknak kerűlnie kellett -rövid ideig- Csege tartózkodási helyét, de Ő végűl hamar, 996-ban meghalt.
Ekkor vasgyártást Ózd környékén és a Dunántúlon Vasváron folytattak.
Ekkor a lakosság már az Ennstől (kis Dunába torkolló folyó, Bécstől ny-ra) az Etelközig eléggé azonos nyelvet beszélt, a magyart. A hittérítők kegyetlenkedésére egy jellemző eset volt Tonuzóbának és feleségének meggyilkolása a tiszai révnél (korábban már részletezve). A kersztény hit nagy dicsőségére szétverték a fejüket..
Géza 997.-ben halt meg. Ekkor Sarolt vette át a hatalmat (hallgatólagosan) és Koppány birtoka körűl besenyő, kabar, bolgár és székely családokat telepít le (hírszerzőnek). Vajk a bécsi erdőig ekkor lemond, Avaria ettől nyugatra eső területeiről.
A Csákok (Ők is Árpádháziak!) ekkor Nyitrán arany és ezüstbányát nyitnak. Géza -élete végén- Csegétől származó Zoltán unokájának, egy barcasági kisbirtokot adományozott. Vajk Csege halála után vette el a bajor Gizellát (magas, nagycsontú nő volt). Vazul-Vászoly nem akart a birtokán hittérítőket l á t n i ezért m e g v a k í t t a t t a Sarolt.
Ezekután vazul Csákváron, a Csákokkal boszút esküdött Saroltra. Koppány és Vérbulcsú elindult Veszprém ellen (aranyasszonyok városa) Saroltot megölni. Egyúttal Vajk is elindult Veszprémbe. Koppány egyedűl harcolt a cspatával a németek-Vajkék ellen, mert Vérbulcsú elkésett a csatából.
Így Koppány vereséget szenvedett, elfogták, a két kisfia szeme előtt kivégezték, majd 4 felé vágták. A gyilkosságot a "német lovagok" követték el, Vecelinék. Koppány utolsó üzenete Vajknak: "GYESZNYÓ ŐLÉ MAGOD.."
Így halt meg 33 évesen Koppány, Vajk ekkor 31 éves volt.
Gizella részese volt Vazul megvakításának a német lovagokkal.
Új adókat is bevezettek ebben az időben: FÜST, BÁRÁNY, ÖKÖR, LÓ ÉS NYEST ADÓ,

296. Arvisura, Gyűrűfű és Kuslód rovása, 973-1032.

A Nagyszalát 992. évre hívták össze, Veszprémbe, az aranyasszonyok városába.Ezen résztvett Géza nagyfejedelem, Csák fősámán, Erdélyi Gyula, Vászoly (Vazul), Koppány...és sok más főember.
A vendégeket Vajk fogadta és Sarolt látta vendégűl. Géza a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy felkell venni Róma vagy -esetleg- Bizánc vallását. Koppány (965-998) véleménye szerint ragaszkodni kell a hagyományokhoz, így ősvallásunkhoz (uruki-mani) is. Csák fősámán és Vászoly-Vazul helyeselte, de úgy képzelték, hogy mind Róma, mind Bizánc papjai legyenek jelen az országban...(Fából vaskarika??)
Ekkor még -külső erőként- Magyarkáig több tömény harcosa volt letelepítve a magyaroknak (főleg besenyő). Vajk-István a róm. kat. vallás felvételét tartotta jó megoldásnak. Nehezen született döntés a vallás-felvétel ügyében. Ekkor még kettős fejedelemség volt a Lebed-házzal: Budán Géza, Jászvásáron pedig Kipcsák volt a fejedelem. Domonkos (eredeti neve: Turu) volt a főpap, Ő úgy a római kat. vallást, mint ősvallásunkat jól ismerte. Domonkos inkább a nyugati, távolabbi hazában élő hittérítőket tartotta jónak, a közekieket (szlávokat, bolgárokat) nem, mert a területszerzésüktől tartott.
A döntés előtt az Árpádház is "kettészakadt": Vajkékra és a Koppány csoportjára. Gézának 17 tömény létszámú (170 000fő) serege volt és még kb 10 000 egyéb harcosa, plusz jelentős tartalékai (Gyulánál, Bélánál).
Géza 995.-től kezdődően betegeskedni kezdett, Vajkot jelölte ki utódjának a Nagyszala. Vajk titkos szerelme egy Csege nevű rimalány volt Temesváron, hiába kérte Csege apja, az esküvőbe Sarolt nem egyezett bele. Csegét végűl Vid testőrtiszthez adták feleségűl, Csege fiát, Zoltánt Sarolt számontartotta. Vajknak kerűlnie kellett -rövid ideig- Csege tartózkodási helyét, de Ő végűl hamar, 996-ban meghalt.
Ekkor vasgyártást Ózd környékén és a Dunántúlon Vasváron folytattak.
Ekkor a lakosság már az Ennstől (kis Dunába torkolló folyó, Bécstől ny-ra) az Etelközig eléggé azonos nyelvet beszélt, a magyart. A hittérítők kegyetlenkedésére egy jellemző eset volt Tonuzóbának és feleségének meggyilkolása a tiszai révnél (korábban már részletezve). A kersztény hit nagy dicsőségére szétverték a fejüket..
Géza 997.-ben halt meg. Ekkor Sarolt vette át a hatalmat (hallgatólagosan) és Koppány birtoka körűl besenyő, kabar, bolgár és székely családokat telepít le (hírszerzőnek). Vajk a bécsi erdőig ekkor lemond, Avaria ettől nyugatra eső területeiről.
A Csákok (Ők is Árpádháziak!) ekkor Nyitrán arany és ezüstbányát nyitnak. Géza -élete végén- Csegétől származó Zoltán unokájának, egy barcasági kisbirtokot adományozott. Vajk Csege halála után vette el a bajor Gizellát (magas, nagycsontú nő volt). Vazul-Vászoly nem akart a birtokán hittérítőket l á t n i ezért m e g v a k í t t a t t a Sarolt.
Ezekután Vazul Csákváron, a Csákokkal boszút esküdött Saroltra. Koppány és Vérbulcsú elindult Veszprém ellen (aranyasszonyok városa) Saroltot megölni. Egyúttal Vajk is elindult Veszprémbe. Koppány egyedűl harcolt a csapatával a németek-Vajkék ellen, mert Vérbulcsú elkésett a csatából.
Így Koppány vereséget szenvedett, elfogták, a két kisfia szeme előtt kivégezték, majd 4 felé vágták. A gyilkosságot a "német lovagok" követték el, Vecelinék. Koppány utolsó üzenete Vajknak: "GYESZNYÓ ÖLÉ MAGOD.."
Így halt meg 33 évesen Koppány, Vajk ekkor 31 éves volt. Koppány Zsolt egyik unokája volt, árpádházi származékként..
Gizella részese volt Vazul megvakításának a német lovagokkal.
Új adókat is bevezettek ebben az időben: FÜST, BÁRÁNY, ÖKÖR, LÓ ÉS NYEST ADÓ, KÖLES, GABONA, BOR ÉS MÉZADÓ, ÉPÜLETFA-ADÓ...
Ebben az időben Turu-Domonkos elutazott -24 lovassal- a vallásokat újra tanulmányozni előbb Kievbe, majd Magyarkára. Még a lovasok is uruki vallásismerettel rendelkeztek és megtanultak még arabul is. Ezután eljuttottak a turfáni kolostorba (Újgúria, ma Kína) ahol 2 évig az ősi uruki-mani vallást tanulmányozták, a mani-féle bibliát forgatták, a bibliák ujgúr, sumér és kurd nyelven íródtak.Úr városát sumérföldön meglátogatták, hazafelé, ez akkor már gyéren lakott, elhanyagolt település volt. Az uruki püspökségen (Úr és Uruk közel voltak egymáshoz)
3 évig éltek. ((Urukban koronázták meg Jézust Megváltóvá!!)) Hazafelé -8 év mulva- Domonkosék Bizáncon át jöttek, ahol Domonkost, 980.-ban, püspökké szentelték. Géza Budára érkezett haza, ahol sokszor megfordult Géza , majd Vajk közelében. De a felépült esztergomi fejedelmi-királyi palotában is vendégeskedett. Az esztergomi vár előtti területet még Géza Domonkosnak adományozta. A 992. évi Nagyszala után Domonkos újra hosszabb útra ment, többek között Rómában is járt ekkor.
Az első nagy útjáról vele érkezett ummai (Suméria) úzokat Ózd mellé (Szentpéterre) telepítették le. Domonkost II. Szilveszter érsekké szentelte. Domonkos átadta Vajk kívánságát Rómában: küldjön koronát a számára.
MEGJEGYZÉS: az Arvisura nem ismerteti, hogy ki adta ki a parancsot Koppány kivégzésére és Vajk szerepét sem tisztázza jobban...

296.Arvisura, második, befejező része.
Vatikán hozzájárult az esztergomi érsekség alapításához és koronát is küldött Vajknak. Domonkos a nápolyi királyságban élt 994-1000 között. Vajkot 1000-ben a Domonkos által hozott u r u k i koronával megkoronázták, aug. 20.-án. A pápai koronát Domonkos díszes -jávorszarvasos- turfáni ládában hozta haza. Ezzel a koronával 1001. aug. 20.-án koronázták meg Vajkot, díszes külsőségek között, Esztergomban.
A koronát Domonkos tette Vajk fejére. A koronázódomb földjét 72 területről hordták össze, erre az alkalomra. Innen suhintott Vajk -szokásosan- a négy égtáj felé. Ezután az Ordoszból hozott királyi székbe ült le. A székesegyházban Gizellát koronázták meg. A koronázáson Vajknál Atilla kardja volt!
Kipcsák jászvásári (Lebéd) fejedelem is résztvett a koronázáson. A kettős fejedelemség ekkor szünt meg, az Árpádház maradt az uralkodó nemzetség. Tehát Vajkot két alkalommal kétféle koronával koronázzák meg!
A déli végeken ekkor sok torzsalkodás volt (görögök, bolgárok).
Ajtonyt, aki bizánci hitre tért át, legyőzték Vajk katonái Szőregnél, itt Ajtony is meghalt. A legyőzötteket Csanád és Gyula Székesfehérvárra hajtotta, királyi ítéletre. Ezután már tilos volt a rovásírást használni, latin betűkkel kellett írni. Az országban elcsendesedett az ellenállás.

297/A Arvisura, Kuslód rovása, 985-1027.
Ahájok, szkíták és etruszkok még európai betelepedésüket megelőzve, már Krétán Európának nevezték a földrészünket.
A jégkorban 8-9 hónapos lett a tél Erdélyben. Az első Ordoszból indított honfoglalók (Kerka ie. 400 körűl) szerint még nagyon mocsaras volt a
vidék, Ők a Mátra aljára érkezetek. Utánnuk rendszeren érkezetek felderítők (részben ittmaradtak) néha 20 éves periódusokban is.
Jelentős volt -jóval később- a JÓB féle nép érkezése is (ie. 1980) . Ekkor már a Sajó-Ordoszban vasgyártással is foglakoztak. A vas nagy kincsnek számított még ekkor. Az elhasznált szerszámokat be kellett szolgáltatni. BARCA ordoszi küldött, aki ie. 16oo-ban érkezett, megfékezte az idegenek betöréseit, mellyek Aranyosszék felé irányultak.
Pannon -aki hármas feladattal érkezik (etruszkok megsegítése, Erdély meglátodgatása, majd a Dunántúlon való letelepedés) ie. 800-ban érkezett a Dunántúlra.
MEGJEGYZÉS: az adatok szerint pl a Pilisben (a mai 9 fok helyett) kb -5 fok volt az átlagos évi hőmérséklet, az utolsó eljegesedéskor. Vagyis 14 C-al volt ez az érték kisebb a mainál. Ekkor itt a "forró" nyári időszak max. 18-19 C-os volt.

Kedves Iván!
Belemerültem a névnapok fejtegetésébe és találtam ezt feran.zip-t bár Ön biztosan ismeri ezt ,itt rengeg név szerepel és közte az István is , ami a Te,Ön neve. Vagy akkor ez nem hiteles FERAN lista lenne?
Piroska

Kedves Piroska!
Igaz, az István FÉRAN név, az Iván pedig nem az. Nem is gondoltam volna, hogy ez a helyzet, a "latinos" hangzása miatt kapásból azthittem, hogy nem FÉRAN név. Köszönöm hogy kiderűlt az igazság.
Mivel Vajk (az első királyunk) is felvette -keresztelésekor- az István nevet és ezzel a régit lecserélte, ez megtévesztő .
Van még tovább: A földrajzi neveket is érdemes tanulmányozni, ehhez egy jó térkép is kell. Példáúl az Urál túloldalán -a manysiknál- van a Tura folyó, ettől északra pedig a Konda folyik, a manysi főváros neve Tyumeny,
mely tízezret (főleg katonát) jelent. De az Urál nyugati oldala sem piskóta, a Béla (ma: Bjelája) és a Káma folyókkal.. Nemrégen halt meg Tóth Bátor, aki a földrajzi nevekkel fogalkozott -az egész világon- csoda dolgokat ír erről (Tamana kutatás). Az ecuadori vulkán spanyolosított nevével búcsúzom : Csimborazzó (helyesen: Csimbókrázó). Ez sem véletlen.

Jó ez a fórum. Sok érdekes dolgot olvasok.

297A Arvisura, második rész.

Pannon-akit a már említett hármas küldetéssel indított Ordosz- a "végállomásáról", a Dunántúlról is elűzte a betolakodó tengeri (atlantiszi)
népeket: illíreket, görögöket, helléneket. Erdéllyel együtt a területet Pannnonék 72 részre osztották fel, ie. 800 körűl (Vajk a 72 helyről hozott koronázódombra lovagolt...kb 1800 évvel Pannon után!) A kelták már Pannon után, ie. 700 körűl jelentek meg a Dunántúlon Lóbérc (Leoben)-Encs (Enns)-Kőszeg vonalában. Őket a kabarok győzték le és békét kötöttel a Lajta mellett. A kabarok ekkor Lóbérc és Göröc (Graz) környékén vasat gyártottak. A nyugati határukat állandóan őrízték.
Először történt, hogy ie. 630-ban a kínaiak a Hun Törzsszövetséget kettészakították (állandóan működtek ellene). Ordoszban ekkor Hóhanza, a másik szövetségi területen pedig, Káspiváron, Csécsi lett a fejedelem.
Ebben az időben az etruszkokat a tengeri népek (umber, latin, szabin) "ellepték", ebben közrejátszott a természetes szaporodás is. (már kb 1000 évvel ezelőtt sűllyedt el az Atlantisz) A tengeri népek később a Dunántúlt is elfoglalták, kb ie. 50-20 körűl, Csécsi segítségével azonban visszaverték őket, 40 éves időtartamra, azután folytatták a beözönlést ide is. Csécsit a kínaiak ölték meg, fiai: Bakát, Eged, Koncsúr és Kövesd, bosszút esküdtek. Kövesd visszaállította a 24 Hun Törzsszövetséget Ordoszban, de nem tudta elérni az idegenek (Rómaiak) kiverését Pannóniából, ahol uralmuk ekkor kezdődött.
Koncsúr Nagypályiban (Krim), Bakát Káspiváron, Eged a nyugati szkítáknál lett fejedelem( a szkíta összefoglaló név, több törzs alkotta, több nem összefügő területen) . EGED Egerben élt Augustus idejében, egyistenhívő volt.
Az un Pannon kor Atilla bejöveteléig (433) tartott.
A Duna keleti oldalán Eged őrséget szervezett. A Dunán nem jöttek át a rómaiak. Rév volt Pentellénél, ahonnan sokan átjártak pl földet művelni a Duna keleti oldalára. KÖVESD ordoszi nagyífejedelem állandóan figyelemmel kíséri a rómaiakat Pannóniában.
Idelátogatásakor (kb időszámításunk kezdetén) lerakta a fiának, ifj Kövesdnek KÖVESD (Mezőkövesd) alapjait is, majd visszament Ordoszba (10 000 km). Látogatásakor egy nagy sátorban élt, a Bükk délnyugati oldala előtt. Természetesen a helyi fejedelmekkel is találkozott. Kövesd ősapja, MATYÓ (ismerős név ez?) elképzelése szerint itt kisebb fejedlemségeket is alapít.
Koncsúr fiai: Hankon, Hujé (Hué!) és Hanoj (Hanoi!) voltak.Ők később a Nagyvízig (csendes óceán) uralkodtak.
Kövesd halála után Rómával állandósultak az összetűzések.
Ebben az időben már sok egyistenhívő menekült el a Van tóhoz (ma Törökország keleti vége) az arabok és messzebbről is érkeztek, a kínaiak elől.
Ordosz -régi hagyományokról lefújva a port- a Nagyvíztől-Nagyvízig (Csendes óceán-Atlanti óceán) való terjeszkedést elvenítette fel, ennek képviselője, előkészítője, ideológusa Bagamér volt, Atilla és Buda apja.
A hun csapatok -kiegészűlve másokkal- 431 körűl érkeznek ide, majd 2 év mulva "fut be" a fősámán, Buda Dédessel, ennek férjeivel (Eszék, Maros és Nekese) és az anyjával, Bősárkánnyal. (korábban erről részletesebb info volt)
Budát, mert korainak tartja a csata megkezdését -nem futott még be 5 tyumeny- megölték, 451.-ben, valószínű a gót segédcsapat emberei. Réka még a catalanaumi nagycsata előtt összeveszett Atillával, mert megtudta, Honória római császárlányt akarja behozni, elvenni és keresztényé akar lenni.
A döntetelen csata megsemmisíti a "nagyvízi reményeket", a csata végén érkezik meg a hiányzó 5 tömény (50 000) katona, késve. Kitör egy járvány is a harcosok közűl sokan elpusztulnak. Ez az 5 tömény a csta végén Kosut hadnaggyal eltávozik , a már letlepedett baszkokhoz. Anyahita aranyszobrát is Vizkája sámán birodalmába vitték Kosuték.

Pakisztán..
Sok népcsoport él Pakisztánban, közöttük hunfajúak is. Ha valaki lát egy filmet modjuk Észknyugat Pakisztánról és ebben kerekfejű, sötéthajú és z ö l d s z e mű emberket, akkor értheti meg, hogy Ők rokonok. Van faluházuk is -az Arvisura említ ilyet, a régen nemlétező Csagiliból- szűlőszobával és közös ősi szokásokkal. Az erdélyi magyar lakosság jelentős része is hasonló fizimiskájú. Magyarország már jóval kevertebb, de itt is lehet látni sok, az előbbieknek megfelelő embert. Ez nem jelenti azt, hogy csak Ők a kizárólagosan magyarok, megjelenésüket, genetikájukat tekintve..Az újgúrok is ilyen kinézetűek, a pentaton zenéjükkel és néhány közös szavunkkal... kedves rokonaink.
Ha végigmegyünk -gondolatban- a Selyemúton, bizony tele van ez rokonokkal, de a sok agymosás és más hatások miatt már nem tudják sokan, merre van az ajtó..csak a kocsmában. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján nem tanítanak magyar történelmet, generációk nőttek már fel, még a "finnugristák" téveszméitől is távol..Persze igényük, magánszorgalmuk lehetett volna, eleink történelmének ismeretére, ha valaki elindítja őket.
Mert ezt sem adják ingyen...A környékünkön lévő államok görcsösen kapaszkodnak a fantáziába, hogy kisüssenek valamiféle óhaj-meskete-történelmet maguknak, mi pedig így állunk,..görcsölni sem kellene..csak olvasni.