Történelem

Melitta témája a 'Irodalom' fórumban , 2005 December 12.

Témaállapot:
Not open for further replies.
  1. estfen

    estfen Állandó Tag

    Markos Gyula Az Úr szava magyar volt 2,3 füz.

    Artemisida.
    A görögöknek szüzességi Istennője, melyet a latinDianával
    párhuzamosan tiszteltek, de egyszersmind a hirtelen női halál
    okozójának is tartották őt, mint a ki napsugár nyilával észre-
    vétlen teriti le áldozatát, akibe beleszeretett. Másrészt a jegye
    seknek szüzessége felett őrködött és mint ilyen Alpheleia mellék-
    névvel is birt.
    Nagyon rokon istenség Ő az előbb emlitett Ataragatis bálvány tiszteletével, ha nem is olyan régi, mint az.
    De szittya származása ugyan annak, mint az utóbbinak
    kétségtelen.
    Ataracatis-ról már tudjuk, hogy viszáról olvasva Szittya szüzet jelent. Sziltya-szerető-t.
    Artemisida is ugyanaz.
    A görögökről tudva van, kivát Plinius és Strábo gyak-ran panaszkodnak is e miatt, hogy az idegen szavakat átöltöz-tetik, át görögösitik, sokszor értelmetlenné is teszik, de a gyakorlott érzékű nyelvész azonnal rájön a csalafintaságra, főleg ha a szó értelme körül is van irva, mint itt is, hogy mit jelent. De szedjük csak le előbb a görög sallangot, nem is igen kell a szót szittya ruhába bujtatni, mert magától is meg­szólal.
    .Artemisia eredetileg Arte-masya volt az Ur szava kulcsá­-val ärtämäs Sýä vagyis: Érdemes. Szű-ő, v-i szűző: palócosan! Jobban mondva Érdemes (tisztelendő) szűz. Da Artemisia nem csak Érdemes, hanem Ártámas szűz is mert hirtelen halál oko-zója. Ezen Artemisia, vagy Ártamas szűz a görög hitrege szerint azért ártalmas, mert a hirtelen női halál okozójának tartották, de azért mint Érdemes szüzet is tisztelték, mint ki az ifjú jegyesek szüzessége felett őrködik.
    És mint ilyen Alfeleja melléknevet is bir.
    Amely már a magyar Alfel-ojó vagy óvó szónak felel meg,
    Nem is szükséges bővebben magyarázni.

    - ""■'■'."'': '**'"'

    Schi soü chi.v
    -■."■■ • <SUP>:</SUP>.'" Atargails. Turini bálvány isten. Hogyan származott és
    mikor Turinba, senki sem tudja.
    XIII. Kelemen pápa idejében Vu Lucius, nevű kínai ember
    ki a vatikáni könyvtár kinai könyveinek gondozója volt, meg-
    vizsgálta és a felső cimet khinai eredetű betűknek mondta,
    holott a szobor állítólag Egyiptomból származott.
    Vu Lucius pedig nem tudott egyiptusul. és mégis meg"-';, fejtette a felírás betűit, de a jelentőséget megadni a szónak nem tudta.
    Egy sokáig nyúló tudományos vita lett a vége, melyet eldönteni máig sem tudtak, noha Horváth Ádám történet búvá&shy;runk eléggé elfogadható magyarázattal úgy értelmezi a dolgot.
    hogy a szobor nem is egyenesen Egyiptomból került Turinba, hanem a Szittyák által mintegy családi vagy nemzetségi bál-vány, kerülhetett Turinba a Sabiniák oda költözése idején, annyival is inkább, mert a szittyáknak is volt egy ős régi Szemiramis mondájuk, mely szerint Szemiramis szűz akin erő-szakot tettek, bánatában, szégyenében tóba ölte magát és emlé-két mint a szüzesség mintaképét szittya országban nagyon
    tisztelték, sőt bálvány szoborban meg is örökítették mint hallá
    vált szüzet.
    A rege szerint e szobor ugyanaz a tárgyú, Horváth Ádám szerint ez a Schi sou chi nem is eredeti .khinai betű, hanem armeniai karakterű azon korbul, mikor a khinaiak is az ő betűi-ket Armeniából származtatták át, mint első közös írásjegyet körülbelül Noe ideje táján.
    De akár igy akár úgy áll a dolog egészen mindegy az eredményre nézve, mert a felírás értelmét se ezek, se azok, se Horváth Ádám megmagyarázni nem tudták.
    Megfogom magy<ARÁZNI font kulcsával.< általam szava? az én, tehát fel*talált „Ur>
    De előbb valamit előre kell bocsátanom. ,,Isa pour és homu vogmuc" halotti beszéd. Mózes genezis 3. szakasz 19. vers:

    mert por vagy te és porrá leszesz. (Mondja az Ur Ádám-nak.) Ádám tehát por és hamu, azaz hamu és por, rövidebben Am-por. Itt jön az én kulcsom. Tegyünk mind a két magán- hangzóra= kettőspontot így äm-pör! Nyerni fogjuk Ádám lénye- gét=Embör.

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 hspace="0" vspace="0"><TBODY><TR><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top align=left>Effice:office" /><O:p></O:p>

    </TD></TR></TBODY></TABLE>
    Ez az egyik. A másik bemutatandó szavam, a világ legelső szava a .. (Garatat, melyből lett a görög Chairité, a latin Charitas, a német Charität. . Pontozzuk meg a legfelső szittya szavat is=lesz: Cärätät=.
    Czeretet=Szeretet. Ugyanígy járjunk el Ataragatis szóval is, ha . szittya szó, akkor magyarul fog visszacsendülni. ätäraägätis! Így még nem beszél, mert összetett szó, válasszuk szét előbb "ätäräc atis. És olvassuk viszárul jobbról balra, mint ahogy a szittyuk írni szoktak. Lesz belőle : Szittya=Szerető. Nem más, mint a khinai betűs szó: Schi sou=Szittyu, chi=Szű
    vagyis Szittya-Szű(z)!
    Phares — Serach.
    Mózes I. k. 38 szak. 28 vers:
    És lön, hogy szülés közben az egyik kinyujta kezét és foga a bába és veres fonalat köte rája, mondván ez jött ki legelőbb. (V i. ez az első szülött 2. p. v.) De lőn, hogy mikor vísszavoná kezét ime, az ő testvére jöve ki és monda a bába: „Hogy törtél te magadnak rést" ezért nevezték őt Pha-Rés-nek. (Fő-rés-nek, Fő-rés-tÖ-rő-nek)
    30. És utána jöve ki az ő testvére kinek veres fonál vala a kezén, és nevező nevét Sér-achnak.
    Kérjük tehát számon és elhangzott szavakat. ; A 29. vers betű szerinti értelme szerint itt rés törés-ről van szó, azért nevezik el az első Pha-ré-nek. Testvérét pedig mivel másodiknak jött ki: Sér-achnak.
    Phares tehát a bábái szava szerint rés törést vagyis Tö-Rést jelent.
    Testvére pedig azáltal, hogy másodiknak jöve ki, elvesz-tette első szülött s égi jogát, tehát Sérőtt lett, vagyis sértett fél, azért is nevezik az ő nevét az első szülött Pharés-sel szem ben megfordítva Sér-ach-nak.
    Napnál világosabb tehát, hogy itt egy négyezer éves sajtó hibáról van szó, mert Phares eredetileg Hares voltmert csak igy lehet a megforditottja Sér-ach.
    . Igen ám, de aki tudja, hogy a zsidóban a h= és a t betű annyira egyforma hogy csaknem nagyító betűvel is alig le-het megkülömböztetni könnyű volt tehát azt fel is cserélni.
    Fares helyett tehát ha Tarést és Sér-at-ot irunk vagy
    mondunk, hiszen akkor a többi már tisztára magyarul van,
    tudva azt, hogy a zsidó a magyar ő helyett rendesen a betűt
    ir. Táres tehát = Törés, Serach pedig Sérőtt-et jelent négyezer
    éves irott bizonyíték alapján.
    Talán nem lesz érdektelen megjegyezni, hogy Tamár Hit-, teus szittya leány volt Mózes irása szerint is. Szittya asszony-nak pedig valószínűleg a bábája is szittya volt. Igy már köny-nyebben megérlthető a Törés, és a Sér-ött, akit a későbbi Kháres, vagy Károsnak is neveznek.

    Krisztus és Júdás

    egy anya méhből született 48 ivadékot megelőzőleg,
    még pedig szittya magyar anyától.' .&raquo;
    (Az Ur Szava kulcsával kétségtelenül bizonyos,)• - ' .
    Krisztus emberi nemzetsége a Szent írás tanúsága sze-
    rint 48-ik ivadék' '.
    Fárestól Judafiától Krisztusig.
    <O:p></O:p>
    Még pedig Mózes tanúsága szerint Mózes genezis I. könyve 38. szak. 1 verstől 30-ig. Tamár Khitteus, az az szittya ijász nő volt, aki az Ő ipatól kettős ikereket szült vala.
    Az elsőnek a neve Fáres, Fáres, az az fő Réstörő, Serach a Serőtt, vagy Káres, az az Káros, mert elveszti első szülöttségi jogát, noha a píroskötő az ő kezére lett kötve, de mert test-vére Táres őt megelőzte ő lett az első szülött, a család fő.

    . (így lesznek az elsők utolsókká az utolsók elsőkké. Ur
    Jézus egy kedvencz mondása. Legelső sorban ide vonatkozik.)
    Idáig közismert dolog a történet, de aki tudja hogy Krisz-
    tus első tanítványa András volt,, és aki tudja, hogy András Fá-
    res 48-ik ük unokája amely András nem más mint An-tares, vagyis -
    első törés1 , . . ,„


    Enderes Endre első ivadék

    (Fáres ivadék) azonnal megfogja érteni hogy mért lett Krisz&shy;tus első tanítványa ő. Vagyis András.
    Iskarjóti Júdás pedig az utolsó apostol 48-ik ükivadéka Serách-nak az az Kháresnek vagyis Káros-nak sőt Iskares vagy . Ős káros-nak. Juda őskárosának a piros fonalas másod születt-nek, aki még ezenkívül nemcsak ]uda os-károsának de Júdás&shy;nak is hivatik János evangélista irása szerint 13. szak. 21 , vers. Bizony mondom nektek, hogy egy ti közületek elárul engem.

    * Egy pedig aki Jézus kebelére hajol, kérdi: Uram ki az?


    Felelé Jézus: Az akinek én a bemártott falatolt adom. És be-


    mártván a falatot adá Iskarjótes Júdásnak a Simon fiának. És


    mondá neki Jézus. Hamar cselekedjél. Ezt pedig senki sem


    érti közülök.


    Némelyek ugyanis azt álliták, mivel hogy az erszény Ju-


    dásnál vala, hogy azt monda Jézus. Vedd meg amikre szüksé-


    günk van az ünnepre, vagy hogy adjon valamit a szegényeknek.


    Tehát Ős károsi Júdásnál volt az. erszény, talán a piros


    erszény. Azon Ős károsi Júdásnál akinek a 48-ik déd ük apja


    kezére rákötötték a piros kötőt (2 ezer évvel ezelőtt.)

    Ime az Üdvösség és a Kárhozat egy anya méhben hogy nyerhet együtt életet.
    Íme a pénzsóvár Iskáros hogy siet megszületni e világra, már a keze is kin van piros fonállal jelzi a bába.
    De az üdvösség a főrést törő Fáres még az anya méhé&shy;ben legyőzi az őskárt, megelőzi, mert előbb születik meg őnála.
    Mózes e kettős ikrek foganatát maga is Juda bűne czimen irja meg. Genezis I. 38 szakaszban. Tehát a bün bűnben fogan-tatott is. Tehát Judára ütött Ős károsi Júdás. Fáres ellenben anyjára ütött az ártatlanul szenvedő és mellőzött özvegyre. Mindez az Ur Szava Kulcsa szerint napnál világosabb.
    Íme tehát nem csak az Üdvösség, de az Őskár is egy anyától apálól született.
    Mert maga Jákob bevalja, mikor Támárt megakarta égetni ártatlanul: Bizony igazabb ő nálam.
    Isten Ádámot nemcsak Maga urának (Magyarnak), de kézzelfoghatólag Szittyának teremtette.
    Ime itt van róta a négyezer éves bizonyíték !!. . . hatezer&shy;éves szókincs.
    Mert mielőtt az Ur Ádámot az Édenből kiutasítaná, Mózes Genezise I. könyv 3. szak. 21. verse szerint:
    „Csindla az Uristen Ádámnak és feleségének bőr-ruhákat tehát többe- ket és felöltözteté őket."
    Ime tehát az Ur mint Szűcsmester, aki tudniillik bőr&shy;ruhákat készít.
    Aki az állati bőrt Adam előtt maga Iiasilja, szakítja, sőt rája is igazítja, mert felöltözteté őket, mint irva van.
    Ezenközben e mesterséget maga Ádám is elsajátítja, igy lesz ő belőle Szűcsmester vagyis igaz szittya, amint az élső<SUP>: </SUP>önkészitette bőr-ruhát magára igazítja Igaz szittya.-
    De ez, mondjuk, hogy csak véletlen szójáték.'.. "
    Csakhogy ám a bőr-ruha görögül szküton, a Szittya pedig Szküté! Ez már valami ! Ámde erre sokan azt mondhatnák,, hiszen akkor Ádám görög volt ; nem szittya, hanem szküté. ,
    És ebben tán az első látszatra volna is valami.'' .
    De aki tudja, vagy látta, hogy a szűcsmester a kemény cserepes bőrt hogyan teszi puhává, az azonnal tisztán fog látni.
    Először a bőrt cserző folyadékba teszi, aztán a durva,
    bőrt egy függőleges rúdra átveti, jobb és balkezével jól meg-,
    fogja, lábát a földre szegezve, a bőrt jobbra-balra kezdi huzo-,
    gatni: A bőrt ezáltal puhítja, szijtya (szijóssá teszi.) (Szattyán
    szettyán, szittyán bőr.) Nyilvánvaló tehát, hogy aki a bőrt
    szij-tya az : Szittya.'•-
    Igy lőn tehát az Ur szerint Ádám is Szittya, vagyís szűcs-mester. (A szittyák mind bőr ruhások voltak.)
    Négyezer éves ős titok,
    mely csak ma, az Ur Szava kulcsa által derül ki, hogy József elsőszülött fia,
    Menasse, nem volt József vére.

    Csodálatos dolog, hogy noha az öreg Jákob vagyis Izrael,


    József fiait, mind a kettüt annyira szerette, hogy szinte a


    térdein becézte őket. És mégis, mikor végóráján megáldja


    őket atyjokkal együtt ; a főáldást nem az elsőszülött Menassera,


    hanem a kisebbik Efraimra adja rá.

    Holott már József ugy állítja oda Jákob ágya elé, hogy
    - a nagyobbik fiu Menasse az öreg Izraelnek jobb keze felül essék.
    De hadd beszéljen maga az irás. Genezis I. 48. szak.
    13. vers.<SUB>;</SUB>
    És fogá József mindkettőjüket, Efraimot jobbkezével, Izraelnek balkeze felől, Menasset pedig balkezével Izraelnek jobbkeze felől és közel vivé őket hozzá.
    14. Izrael pedig kinyujtá az ő jobbkezét és rátéve Efraim fejére, pedig ő a kisebbik vala. Az ő balkezét pedig Menasse fejére.
    Tudya tevé igy kezeit (keresztbe), mert az elsőszülött Menasse vala.
    Nem szándékozom rossz viccet csinálni, hogy íme, hiszen a zsidók is keresztjegyében vannak megáldva, de mint törté-neti tényt, meg kell örökítenem.
    17. v. Látván pedig József, hogy az ő jobbkezét Efraim
    fejére tevé, nem tetszik neki és megfogá atyja kezét, hogy
    Efraim fejéről Menasse fejére tegye. Mert az első szülöttségi
    jog. a jobb kéz áldásával jár.
    18. És monda József az ő atyjának: Nem ugy Atyám, mert ez az elsőszülött, ennek fejére tedd jobbkezedet.<O:p></O:p>
    19. Nem akará pedig az Atya és mondá:<O:p></O:p>
    Tudom fiam, tudom. Ő is néppé lesz, ő is megnevekedik, de az ő öccse nálánál inkább megnövekedik és az ő magja népek sokaságává lesz.
    Nézzük tehát, mit jelentenek Efraim és Menasse nevei.
    Efraim a héber eredeti szöveg szerint, igy is olvasható, sőt igy helyesebben is : Everaim. Ami már tisztára magyarul van, noha Mózes sovén hebreízmusa még meglátszik rajta. Everaim tehát annyit tesz: E véröm! vagyis Ez az én vérem ! Ez az én rajom. Ez az én fajom, (A zsidó tudniillik az ö betűt nem tudja irni, helyette a-t, vagy ai-t ír.)



    ,. Menasse pedig hogy mit jelent, azonnal meg,fogjuk látni,

    : De előbb keressük okát, hogy vajjon mért tartja az<SUP>-</SUP> ő feje.
    ' fölött tudatosan megfordítva kezét Jákob ? a jobb helyeit a balt:
    Próbáljuk meg mi is megfordítva olvasni Menasse.nevet';
    Hiszen eléggé indokolt Menasse megfordítva,, ime: Ez a nem'
    Vagyis Ez nem az:..; ■ <SUP>:</SUP>

    Efraim-E vérem!■".
    Menasse - Ez a nem! Nem az-e!- ]...•
    Szent kegyelet és. mély alázattal leborulva az ős patri-
    árka előtt, nem pikantériából mondom ki e fenti szavakat, de
    főleg azért, mert a szent szöveg szerint József felesége, On
    papjának a leánya, mikor Józsefhez nőül ment, az Ő neve már
    akkor: Asszena volt,-vagyis Asszony volt.v<SUP>1</SUP>.
    ... .Ugy látszik, hogyha Józzefnek, az apának a szeme nem'
    vette? is észre, Jákob szeme észrevette az egyiptomi típusból,
    hogy: E nem az, vagy ez a nem az én vérem, t. i. Menasse.
    Amit ugylátszik Mózes sem tudott, különben megírta volna.
    Hogy azonban a vér mennyire nem tagadja meg magát, lássuk
    csak a Krónikák Könyve 1. 5. szak. 25 versét, ahol ez áll:
    Menasse fél nemzetsége pedig vétkeze az Isten ellen, mert a föld lakóinak bálvány isteneivel (Asera-val --- Őserdővel) paráználkoda, kiket az Isten szemök elől elpusztita!
    Ezért Pilnézcr-Assziria király a a Rubenitákat, Gadilák.at
    és Menasse nemzetséget elvitte Halá-ba, Hábor-ba, Haraiba
    (asszír fogságba). . . '-,.•■
    Menasse. tehát tényleg nem volt József vére, hanem Fáraóé, kitől József az Ő feleségét,. Asszon-át, Hasznát-ot kapta.
    És erre csak négyezer évvel, később az Ur Szava kulcsa ad felvilágosítást.
    <?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype class=inlineimg id=_x0000_t75 title=Razz alt="" border="0" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" o:p</v:shapetype>referrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><V:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></V:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com[​IMG]</o:lock><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 180.75pt; HEIGHT: 79.5pt" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\PUPU\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.jpg" o:title=""></v:imagedata></v:shape><O:p></O:p>
    . '- . <SUP>:</SUP> ....■; ;.',:-'-./' ■<SUP>i</SUP>r--:;''.<SUP>:</SUP>
    Az Ur Szava IV. füzetére maecenast 'keresünk; akinek nevét a címlapon meg fogjuk örökíteni.''
    Vége!!!

     
  2. estfen

    estfen Állandó Tag

    A boszniai piramisok

    <TABLE style="BORDER-COLLAPSE: collapse" height=736 cellSpacing=0 cellPadding=3 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD width="9%" height=52>


    </TD><TD vAlign=top width="78%" height=52>A boszniai piramisok


    </TD><TD width="11%" height=52>


    </TD></TR><TR><TD width="9%" height=49>


    </TD><TD width="78%" height=49>Összeállította és fordította: Aranyi László - 2008 március


    </TD><TD width="11%" height=49>


    </TD></TR><TR><TD width="11%" height=610>


    </TD><TD vAlign=top width="78%" height=610>
    Semir Osmanagic, a boszniai piramisok felfedezője, átírta a múltat, átírta a jelent, és egyúttal a jövőt is. Bátor ember. Volt kellő ereje és kitartása már-már az egész világgal szembeszállni - főleg a régész- és a tudományos társadalommal, akik mindent elkövettek nevetségessé tételére és lejáratására -, ragaszkodni igazához, mely fényes igazolást nyert és nyer: Boszniában, Szarajevótól mintegy 32 km-re Visoko városának közvetlen közelében, a Visokica hegy – piramist rejt. Azóta négy további hegyről derült ki ugyanez.

    Semir Osmanagic
    Önmagát boszniai amerikainak vallja, nevének ismertségét a bosnyák város, Viszoko közelében általa felfedezett piramisoknak köszönheti. Ez azonban csak a legfrissebb felfedezése életében, hiszen élete nagy részét a kutatásnak szentelte, beutazta a világot, személyesen kereste fel az ősi kultúrák helyszíneit.

    [​IMG]


    Zenicán született 1960-ban, az „acélvárosban”, és Szarajevóban nőtt fel. Az utóbbi 15 évben már Houstonban él, Texas államban, feleségével és fiával. Politikai gazdaságtant tanult a szarajevói egyetemen. Hallgatott szociológiát is, azonban nemzetközi gazdaságtanból szerzett mesteri képesítést. Jelenleg PhD végzettség megszerzésére törekszik Szarajevóban, témája a Maja civilizáció (könyvet is írt róla),
    Osmanagic bejárta Közép- és Dél-Amerikát – egy évet töltött az ősi maja városok tanulmányozásával Mexikóban, El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban – ezek mellett tanulmányozott és kutatott ősi perui helyszíneket is.
    Európai kutatásokba is bekapcsolódott, főleg a szerte Boszniában talált rejtélyes kőgolyók keltették fel figyelmét, valamint a pre-illír korszak leletei Dalmáciában és Hercegovinában.

    [​IMG]

    Visoko címere

    2005-ben történt, első látogatása során Viszoko városában, amikor észrevette a térségben található hegyek különleges geometriai formáját. Elgondolkozott, vajon lehetséges-e, hogy több is van a dolog mögött, ezért elvégzett némi alapkutatást annak eldöntésére, vajon a megfigyelt formák természetes eredetűek, vagy sem. Egyik alkalommal felfedezte, hogy a hegyek szimmetrikus oldalai megegyeznek az iránytű által mutatott égtájakkal, azaz észak, dél, kelet és nyugat felé mutatnak; ekkor határozta el, alaposabb utánajárást igényel a dolog. Még abban az évben próbaásatásokat végzett, szerte mindenfelé a területen emberkéz által megmunkált kőlapokat talált és egyéb struktúrákat.
    A munkáját folytatta, további bizonyítékokat keresett ősi, emberkéz-alkotta formákra és kulturális nyomokra, melyek kora, felfogása szerint, messze a jégkor idejéig nyúlnak vissza. A völgyben elvégzett további vizsgálatok igazolták, legalább öt piramis található a völgyben.
    Osmanagic alapítványt hozott létre, Archeológiai Park: a Boszniai Nap Piramis - néven, a munka folytatásához, habár továbbra is igen fontos szerepet tölt be a projekt irányításában és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében.

    [​IMG]

    Visoko, ahogy a műhold látja

    Osmanagic – terveinek megfelelően – két hónapot töltött 2006-ban a boszniai ásatások helyszínén, miközben maga a feltárási időszak majdnem hét hónapra terjedt. Úgy érzi, szerepe csak a munkálatok megkezdésében volt hangsúlyos, elsősorban a piramis-komplexum létének bizonyításában, valamint az Archeológia Park számára jelentős tőke biztosítása szakértői csoportok alkalmazására a munka folytatásának érdekében.
    Ha a kutatási program sínre kerül – tervei szerint – visszatér a csendes-óceáni, az afrikai és a közép-ázsiai kutatási helyszínekre.
    Osmanagic elnöke egy kisebb gyárnak és önmagára úgy hivatkozik, mint „független kutató”, saját maga fizeti saját kutatásait, írásai megjelentetését és utazási költségeit. Az 1980-as évek közepén kezdte megjelentetni kutatási eredményeit, azóta számos könyv született keze alatt, a legismertebb a „Maja világ” című munka, melyben 50 maja városról alkotott összefoglaló képet; Mexikói, El Salvadori, Guatemalai és Hondurasi településeket beleértve.
    Számos további könyve is megjelent Boszniában, többek közt a Coloradói, Új Mexikói, Utahii és Arizóniai kutatásaira alapozva az „Anaszázik rejtélye”, valamint az „Alternatív történelem” – Perui, Közép-Amerikai és Európai utazásaira építve. Könyvet adott ki a boszniai piramisokról is.


    Piramisok völgye Boszniában

    Tudományos bizonyítékok a boszniai piramisok létezése mellett

    Piramis-komplexum léte Közép-Boszniában, megrázta a világ tudományos társaságait, hiszen – részben – át kell írniuk a világtörténelmet.
    A boszniai piramisok kutatásában a klasszikus geológiai-archeológiai módszerek mellett a modern geofizikai és távérzékelés technikákat is bevonják.

    [​IMG]

    A boszniai Nap Piramis – korábban Visokica hegy néven ismert – Visoko mellett, közép Bosznia-Hercegovinában.




    </TD></TR></TBODY></TABLE>
    Az egész cikk olvasható: http://www.freeweb.hu/aranylaci/ oldalon./Tartalom/Egyéb/Boszniai piramisok új/
     
  3. himoroszlán

    himoroszlán Állandó Tag

    <TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 352.5pt; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=470 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
    <TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 330pt; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=440 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>
    </TD></TR></TBODY></TABLE>​
    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><O:p</O:p</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 2"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
    <TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 3.0pt 3.0pt 3.0pt 3.0pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 3pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 3pt; PADDING-BOTTOM: 3pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 3pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">Régészeti szenzációnak indult 2005 októberében, mára Európa első piramisa néven kétséges eredményű marketingmunka helyszínévé vált egy bosnyák-amerikai régész által Szarajevótól mintegy 30 kilométerre talált domboldal. <O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE><O:p</O:p

    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 3"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
    <TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 3.0pt 3.0pt 3.0pt 3.0pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 3pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 3pt; PADDING-BOTTOM: 3pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 3pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">A bosnyák Indiana Jones <O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE>​
    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 4"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 1.5pt; mso-padding-alt: 1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt" cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 1.5pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 1.5pt; PADDING-BOTTOM: 1.5pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 1.5pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>
    15 évet töltött el Mexikóban és Egyiptomban piramisok tanulmányozásával, könyvet írt a maja piramisokról, amelyben földön kívüli lényekként mutatja be Mexikó piramisépítőit, s legutóbb pedig lépcsős piramist látott a boszniai Visocica-hegy belsejében az USA-ban élő bosnyák régész, Semir Osmanagic.<O:p</O:p



    A 2005 egyik régészeti szenzációjaként beharangozott, emberkéz által formált szabályos kőtömbökből álló boszniai Visokóhoz közeli hegy piramis voltát a 45 fokos Visocica-hegy oldalában található csiszolt kőtömbökre, egy kikövezett bejáratra, több ember alkotta alagútra, valamint a 30 méterenként épült szellőzőnyílásokra alapozza. A kezdetben 12 ezer évesnek beharangozott piramis köveinek korát a bosnyák-amerikai régész legutóbb már csupán 4-5 ezer évesnek tartotta. Radiokarbonos vizsgálatra ugyanakkor eddig nem került sor, mert nem találtak megfelelő szerves anyagokat.

    A régész őszre egy ffice:smarttags" /><?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com[​IMG]220 méter</st1:metricconverter> magas lépcsős piramist ígér, így amennyiben előzetes számítása megfelelne a valóságnak, Egyiptom büszkeségei, a gízai piramisok valóban eltörpülnének az új európai csoda mellett.<O:p</O:p

    <TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 1.5pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 1.5pt; PADDING-BOTTOM: 1.5pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 1.5pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><O:p</O:p

    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 1.5pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 1.5pt; PADDING-BOTTOM: 1.5pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 1.5pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
    </TD></TR></TBODY></TABLE>

    Osmanagic és munkatársai szerint nem egyedülálló jelenségről van szó: a Visoko-völgyben két másik dombot is azonosítottak, amelyekről légifelvételek és hőtérképek alapján szintén piramisként beszélnek. A Nap, a Hold és a Sárkány Piramisa néven emlegetett dombokról feltételezik, hogy a mexikói Nappiramishoz hasonló építményeket rejtenek. A Visocica belsejében húzódó alagútról továbbá azt gondolják, hogy egy olyan földalatti hálózat része, mely összeköti egymással a három magaslatot. A tudatos építkezésre utal az is, hogy a dombok csúcsai légvonalban összekötve egyenlőszárú háromszöget alkotnak.<O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE><O:p</O:p

    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 5"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 3.0pt 3.0pt 3.0pt 3.0pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 3pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 3pt; PADDING-BOTTOM: 3pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 3pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">Piramis vagy PR-fogás <O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE><O:p</O:p

    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 6"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 1.5pt; mso-padding-alt: 1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt" cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 1.5pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 1.5pt; PADDING-BOTTOM: 1.5pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 1.5pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>
    A tudományos sajtó tekintélyes része hónapokon át rágódott azon, hogy vajon az Osmanagic által megtalált piramis valóban régészeti szenzáció, vagy csak a nagy átverő showbiznisz újabb rafinált terméke. Osmanagic munkásságát sok irányból érte támadás, a legtöbben azt rótták fel neki, hogy nincs régészeti végzettsége, és az ásatáson képzett régészek helyett lelkes amatőröket alkalmaz.<O:p</O:p



    Anthony Harding, az Európai Régészek Egyesületének (European Association of Archaeologists) elnöke szerint valószínű, hogy emberkéz nyomai is megtalálhatók a sziklákon, de az kizárt, hogy a gyűjtögető életmód mellett a könnyű kunyhókon kívül bármilyen épület keletkezett volna a térségben. Harding a The London Timesnak írt április 25-i levelében felháborítónak nevezte, hogy egy szakmán kívüli gazdag amatőr ilyen gyorsan elérheti, hogy abszurd teóriájára felfigyeljen a szaksajtó. A Pennsylvania State University egyik régésze, Garrett Fagan szerint pedig az ásatás csak arra jó, hogy az egyébként értékes leleteket amatőrök tönkretegyék. Szerinte ez olyan, mintha "valaki felhatalmazást adna, hogy lebontsák a Stonehenge-et, hogy titokzatos ősi kamrákat keressenek alatta".<O:p</O:p



    Mark Rose, a New York-i Archaeology folyóirat szerkesztője szerint döbbenetes, hogy az önjelölt régész 15 évnyi közép-amerikai piramis-kutatás után "még abban hisz, hogy a maják az atlantisziak leszármazottai". Az egész ügy Rose szerint azzal függ össze, hogy Bosznia-Hercegovina idegenforgalmát semmilyen reklám nem élénkíthette volna fel hatásosabban. Rose szerint a 1990-es évek balkáni háborúi a tudományos kutatást is teljesen ellehetetlenítették, így akinek pénze van, az ott indít ásatást, ahol csak szeretne.


    A bosnyák régészek is támadásba lendültek, és a kormányzatnál követelték a feltárás leállítását. 22 szakértő nyílt petícióban amatőrnek nyilvánította Osmanagicot, mert a most feltárt kőlapokat egy középkori temetőhöz tartozónak ismerik, amit az ásatás teljesen tönkretett. Osmanagic azonban kitart, mert elmondása szerint a kormányzat teljes egészében támogatja az idei hat hónapos ásatást.<O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE><O:p</O:p

    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 7"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 3.0pt 3.0pt 3.0pt 3.0pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 3pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 3pt; PADDING-BOTTOM: 3pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 3pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
    </TD></TR></TBODY></TABLE>
    </TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 8; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 1.5pt; mso-padding-alt: 1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt" cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 1.5pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 1.5pt; PADDING-BOTTOM: 1.5pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 1.5pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>
    "Féltékenyek" - mondja Osmanagic, aki szerint csak azért folytatnak szisztematikus ellenkampányt, mert élesen az ellentmond az eddig tanítottaknak, hogy Bosznia területén 12 ezer éve nem barlanglakó ősemberek éltek.<O:p</O:p



    A helyszínre látogató elismert egyiptológus szerint lényeges hasonlóságokat mutatnak a Boszniában nemrég feltárt európai és a gízai piramisok. "A kövek mérete, azok csiszolása, a felhasznált rögzítőanyag mind-mind megegyeznek az Egyiptomban alkalmazott módszerekkel" - mondta Aly Abd Alla Barakat egyiptomi régész, akit a világ egyik leghíresebb egyiptológusa, Zahi Hawass ajánlott a bosnyák kutatók figyelmébe. Barakat szerint természetes módon nem alakulnak ki ilyen hegyoldalak, ráadásul a kőlapok illesztékeiben talált cement is hasonló az egyiptomi piramisokban használthoz. Barakat ezért több egyiptomi régészt is meghívott az ásatásra, hogy segítsék a bosnyák kollégát.<O:p</O:p


    A kétes hitelességű feltárás azonnali turisztikai előnyökkel járt: az elmúlt hónapokban több ezer turista kereste fel az állítólagos piramisokat. A helyi üzletekben hamar megjelentek a piramis-üzletág termékei: órák, pólók és egyéb szuvenírtárgyak várják a látogatókat, egy hotel pedig felvette a "Bosnyák Nappiramis" nevet. A helyiek természetesen hálásak a régésznek, mert szerintük a háború óta a nemzetközi médiában az országgal kapcsolatban ez az első pozitív esemény.

    <O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE><O:p</O:p

    </TD></TR></TBODY></TABLE>​
    <O:p</O:p
     
  4. estfen

    estfen Állandó Tag

    Május 1 a munka ünnepe

    Nem is olyan régen a gútai kábelgyár munkásai strajkoltak a rossz munkakörülmények miatt.A strajk végett ért,ha jól tudom utána 16 szakszervezeti munkás volt az elbocsátottak között.Ennek kapcsán jutott eszembe,hogy tudjuk-e mire kellene emlékeznünk a mai napon,még a demokráciákban is?
    Május 1 a munka ünnepe - egy kis történelmi háttér

    Manapság május 1-e az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), de tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza.

    Az eredendő problémát az jelentette, hogy a XIX. sz. elején a munkások napi 11-14 órát dolgoztak, s csak az 1830-as években vetődött fel először az a gondolat, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene. A gondolat a reformok hazájában, Angliában fogant meg, s az értelmiség és a middle class tagjai mellett a gyártulajdonos Robert Owen is támogatta ezt a javaslatot.

    Maga Owen bizonyította is, hogy 10-10,5 órás munkaidő mellett is nyereségesen képes működni egy üzem. Egyébként az is a munkaidő csökkentését siettette, hogy egyre bonyolultabb gépezeteket állítottak munkába, s ezekkel dolgozni, ezekre koncentrálni napi 12-14 órában egyre nehézkesebbé vált. Mindezek ellenére Angliában is csak 1847-ben látott napvilágot az a törvény, mely a 10 órás munkanap bevezetéséről intézkedett. Ez volt az első alkalom, hogy az állam beavatkozott a gazdaságba. Angliában azonban csak az 1870-es évekre vált általánossá a 10 órás munkaidő.

    Idővel más államokban is meghonosodott az új munkarend, sőt 1868-ban az Egyesült Államok egész területén az állami alkalmazásban álló munkások munkaidejét már 8 órára csökkentették le. Európában ez sokkal nehézkesebben ment. 1866-ban az I. Internacionálé genfi kongresszusán ugyan az alábbi alapelvet fogadták el: "A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé. ", a határozat továbbra is csak a kongresszusok témája maradt, a törvényhozást nem érintette.

    Az 1873-as gazdasági válság hatására a munkanélküliség fokozódott, s ez is egyre inkább sürgette a munkaidő csökkentését. (Ugyanis a munkaidő csökkentésével többen juthatnának munkához, s a munkanélküliség csökkenésével a társadalmi feszültségek is enyhülnének.) Ennek hatására egyre gyakoribbá váltak világszerte, de főként az USA-ban a sztrájkok, melyeket gyakran karhatalmi erővel közömbösítettek (pl. Pittsburg, 1877.) 1881-ben megalakult az Amerikai Munkásszövetség is, melynek tagjai az 1882-es clevelandi kongresszuson az alábbi megállapításra jutottak: a nyolcórás munkaidő "több munkaalkalmat, megnövekedett béreket ... több örömöt és gazdagságot biztosít azoknak, akik ezt a gazdagságot létrehozzák.

    Ez megteremtené a művelődés szükséges előfeltételeit és javítaná a tömegek kulturális helyzetét. Csökkentené a bűnözést és az iszákosságot. ... Növelné a termelést és növelné s tömegek fogyasztóképességét. is." Az 1884. októberi kongresszuson már olyan határozat született, hogy a nyolcórás munkaidő követelésének alátámasztására 1886. május elsejére általános sztrájkot hirdetnek. Ezen a napon mintegy 350 ezer munkás lépett sztrájkba, de Millwaukee-ban a kivezényelt rendőrség a tömegbe lőtt, s kilenc holttest maradt a helyszínen.
    Chicagóban a sztrájk hatástalanításához sztrájktörőket alkalmaztak, s a munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktus május 3-án sortűzhöz vezetett, melynek 4 ember esett áldozatául. A helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, de itt váratlanul bomba robbant, mely egy rendőrtiszt halálát okozta. Megtorlásul 8 anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, s koholt (bizonyítatlan) vádak alapján el is ítélték őket.

    1887. november 11-én az elítéltek közül négyet ki is végeztek. Később, 1892-ben beigazolódott, hogy az ítélet hamis volt, s az életben maradottak kegyelmet is kaptak. 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusán elhatározták, hogy május elsején emléktüntetéseket rendeznek, s a tüntetéseket nemzetközi szintre emelik. Az 1880-as évek végére Angliában, Franciaországban, Belgiumban szintén természetes igénnyé vált a nyolcórás munkaidő bevezetése.

    1889. július 14-én pedig Párizsban megalakult a II. Internacionálé, ahol az alábbi határozatot fogadták el: "Nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban, oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyidejűleg valamennyi országban, minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára ... Figyelembe véve, hogy az American Federation of Labor St. Louis-ban 1888-ban rendezett évi kongresszusán már határozatot hozott hasonló tüntetés rendezésére 1890. május elsejére, ezt a dátumot kell elfogadni a nemzetközi tüntetés időpontjaként."

    Bár a konkrét kivitelezést illetően voltak még viták (általános sztrájkot hirdessenek, vagy ne, egységes legyen-e a megemlékezés, vagy vegyék figyelembe a helyi, országos viszonyokat stb.), ám az együttes megemlékezés és közös fellépés igénye általánossá vált.
    Magyarországon május elsejéről először szintén 1890-ben emlékeztek meg. A 118 évvel ezelőtti tömegtüntetésről a korabeli sajtó így számolt be:

    "A csapatok katonás rendben érkeztek. Zárt sorban a város minden részéből, a liget határán kibontják a zászlót, magasra emelik a jelszavakat hirdető táblákat, melyekről a párizsi kongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás. De csak a szimbólum egyforma, az alakok, melyek a zászló mögött vonulnak, nagyon különbözők. A legérdekesebb munkástípusok merülnek fül a néző szemei előtt hosszú menetben. Jő egy csoport, komoly, meglett alakok, egyszerű vasárnapló munkásöltöny, nagy szakáll, csontos arc, vörös kokárda, német szó.

    Kétségkívül valamely gyár munkásai. Aztán jő egy másik áradat. Elől büszkén lobog a trikolor, s a háromszín mögött néhány díszmagyar öltönyös kucsmás ember feszít. Ki ne találná ki, hogy ezek a csizmadiák. Díszmagyar és szocializmus! - ilyen is csak magyar földön terem. Új felhő jő. Néhány ezer nagy nemzeti színű kokárda... A derék asztalossegédek. A szabók óriási fehér selyemzászlóval. Ők már "előrehaladottabbak" elvekben. Mind fekete szalonkabátban. ... S mögöttük ott vonulnak a gyűrött gombakalapot, kopott vászonkitlit, nyűtt csizmát viselők, kisebb kültelki gyárak munkásai, akik talán "tényleg alig értik, hogy mi is történik, de bíznak valami csodában, ami helyzetükön segít."
     
  5. estfen

    estfen Állandó Tag

    Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kárpát- medencei birtoklevelünk a rovásírás

    „Tudjátok miért hivattalak Benneteket ide, szent
    magyar hagyatékunk &otilde;riz&otilde;it, tanítómestereit?…
    …&Otilde;si szokás szerint valamelyikteknek átadom majd
    a máglya tüzénél nemzetünk hagyatékának gyarló
    emberi jelvényeit, az írásos botot és a szent rovást.
    A hagyatékot magát, már lelketekben &otilde;rzitek mindannyian,
    s tanítjátok azoknak, kik érdemesek reá.”
    Wass Albert
    Tartalom:
    El&otilde;szó
    Friedrich Klára
    A magyarok legrégibb és legértékesebb kincse… 7
    A rovásírás alapfogalmai 17
    A rovásírás rövid története és legfontosabb emlékei 25
    Thelegdi János és Luigi Ferdinandó Marsigli 45
    Eltüntetett &otilde;störténetünk 48
    A szabályalkotási lázról 59
    A két K bet&ucirc; használata 61
    Csudabogarak? 73
    Kiegészítés Csepregi Ferenc táltos köveihez és palatáblájához 79
    A Glozel-i feliratos kövek és csontok 81
    Torma Zsófia igazsága 84
    Hunok aranya 88
    A Margit-szigeti rovásírásos k&otilde; 92
    Írhatott-e Árpád fejedelem rovásírással? 98
    Chemez Farkas kiállításának megnyitója 101
    Véleménycsokor a rovásírásról 102
    Magyar Karácsony 107
    Attila vagy Atilla? 111
    Versek az Attila ifjúsága cím&ucirc; zenem&ucirc;höz – rovásírással 111
    Néhány olvasói levelem 123
    Szakács Gábor
    A Kárpát-medencei rovásírásversenyekr&otilde;l 132
    A Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetségének megalakulása 139
    Beszélgetések
    Magyar megújulás – Marácz László 146
    Ideje megismerni a magyar &otilde;störténelmet: Badiny Jós Ferenc 149
    Az &otilde;sképek világa: Molnár V. József 157
    Találjunk két igaz embert: Badiny Jós Ferenc 162
    Gilgames, az égi fokos h&otilde;se: Marton Veronika 170
    A titokzatos táltos kövek 176
    Eleink ismerték az &otilde;skinyilatkozatást: Lukács atya 180
    A múlt emlékei 187
    Koppány emlékezete 192
    A halhatatlan és változatlan jel: Varga Csaba 197
    Volt egyszer egy finnugor…: Béres Judit 203
    Nyelvében él a nemzet: Molnos Angéla 208
    Forrai Sándor, a kortárs rovásírás atyja 214
    Arckép – Boros Károly írása 219
    Ajánlott és felhasznált irodalom 227
    Képjegyzék 229
     
  6. Piroska49

    Piroska49 Állandó Tag

    A Margit-szigeti rovásfeliratos kõ (92.o.)​

    http://mek.oszk.hu/02800/02823/02823.pdf
    "A kellemetlen élmény nem vette el kedvét és rajzban​
    örökítette meg a rovásjelet, amelyet elküldött Csallány Dezsõnek, a Nyíregyházi​
    Múzeum igazgatójának, a rovásemlékek akkori legjelentõsebb szakértõjének
    A Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetségének megkeresését​
    örömmel fogadta, portalanította, láthatóvá tette a jeleket, amelyeket maga is átvizsgált,​
    eközben olyan bekarcolásokat is felfedezett, amelyek sem Csallány,​
    sem Pataky rajzain nem szerepeltek

    Lehet, hogy​
    olyan jelet rejt, ami ezek miatt nem látható. Letisztított állapotban új fotók, rajzok​
    készítése, ezek összevetése az 1969-es fotóval, és Badiny Jós Ferenc felvételével​
    is, így kiszûrjük a kiemelés utáni sérüléseket és a „bevallott”, hamisított​
    monogramokat. Ki kell gyûjteni azokat a sérüléseket, amelyek a rovásjelek​
    mellett, esetleg azokba hatolva értelemzavaróak lehetnek. "

    "A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében jelent meg valamikor Csallány Dezső egyik cikkében a "törvény" szövege. Csallány a lábjegyzetben hivatkozik arra, hogy ezt Forrai Sándortól kapta. Forrai tanár úr pedig bevallotta, hogy ezt egy barátjával hamisították s tréfából küldték el Csallánynak. Aki szegény bedőlt a tréfának s bele is halt. Ezt a történetet részletesen Varga Géza: "A székelység eredete" c. kötetében lehet olvasni." (Forum)


     
    datar kedveli ezt.
  7. gabi bácsi

    gabi bácsi Állandó Tag

    (Többek között Oannész, Arszák, Ruga, Ojbársz, Ordosz, Hattusas) A finnugor népeknek pedig, köztük a manysiknak még a XIX. században sem volt saját írásuk, fõként nem rovásírásuk, csupán az egyszerûbb számrovást ismerték. Így rovó sámánjaik sem lehettek. Az Arvisurákban szereplõ történelmi nevek többsége megtalálható a már fent említett Magyarság õstörténetében és a Németh Gyula által szerkesztett Attila és hunjai címû könyvben.


    Kedves Sziriusz B!

    ezen kitételt roppant egyszerűen meg lehet magyarázni: fizika tanulmányainkra és matamatika tanulmányainkra visszagondolva nem tudom emlékszel -e azon passzusokra miben ecsetelték hogy az ókori tudósok a tudomány akkori szintjén a Föld átmérőjét kiszámították,atomi szerkezetről beszélgettek,sőt nem is Kolombusz fedezte fel Amerikát.(csak hogy a leg nagyobbakra öszpontosítsunk)Mennyi nagy gondolat! És utána mégis évszázadokon át lapos volt a Sárgolyó...stb...stb...
    lehet ezt a gondolatmenetet átültetni a fennt említett népcsoportra? igen,szerintem.és a szájhagyomány útján terjedés? ha a beavatás az ősök legendáinak megtanulása mint éretségi tétel? Hőstetteinket a tábortűznél még évszázadokon át is felemlegetik-hm ez se elvetendő.Szegény Ivan biztos jobban érvelne,és meggyőzőbb is lenne.(meg illetékesebb is)
    üdv:
    gabi bácsi
     
  8. ferdo

    ferdo Állandó Tag


    Kedves Iván.
    Nagyon fogsz hiányozni. Sok érdekes dolgot tudtam meg toled amirol eddig fogalmam sem volt.
     
  9. siriusB

    siriusB Állandó Tag

    Biztos bennem van a hiba, de nem tudom mit szeretnél ezzel cáfolni. Friedrich Klára szerint a manysiknak nem volt rovásírásuk és nem voltak rovósámánjaik. Nekünk sem sámánjaink, hanem táltosaink voltak, az Arvisura egy "gúnyirat" és azok a tudósok "súgták" akik az említett adatok birtokában voltak, sőt olyan adatokról is tudtak, amit Paál Zoltán halála után publikáltak. Valamint azt állítja, hogy sugalmazói az akkori politikai viszonyoknak megfelelően alkították az "ősi mesét".

    Iván egyébként inkább lehengerelte az embert, nem érvelt. Soha nem válaszolt arra, hogy ő aki egyéb esetekben olyan racionálisan tudott gondolkodni, miért siklott el afölött, hogy hogy juthatott egy ózdi kohász birtokába egy szovjet partizánon keresztül ez a töménytelen mennyiségű tudás. 20000 oldalnyi. Erre soha nem volt válasz.
    A 6 napos medvetor és egyéb csacskaság magyarázgatásához nem volt kedve.
     
  10. Neduddghii

    Neduddghii Kitiltott (BANned)

    Szerintem Ivan nem veszett el, csak atalakult...
    Ugy velem neki szolo uzeneteinket nyugodtan kuldhetjuk Xian-nak...
     
  11. gabi bácsi

    gabi bácsi Állandó Tag

    Kedves Szíriusz B!

    Ha az emberiség történetében tudáshalmazok tüntek el,vagy tűntek fel a semmiből, akkor egy népcsoport írásbelisége,szinte már porszemnyi. gondolj bele: a piramisok is állnak,és szerintem emberek építették.de hogy?pedig megcsinálták.Ha csak arra gondolsz ,hogy írásbeliség nem létét is áthidalták valamilyen szinten minden nép. én el tudom képzelni ,hogy az említett népcsoportnak is sikerülhetett.ha keveset tudunk is itt európában azon területcsoport történelméről, attól még volt történelme.valahonnan abból az irányból érkeztünk mi is.és tudtunk is írni, hisz Szent István királyunk törvényben rendelkezett ezen irásos emlékek megsemmisítéséről.nem hiszem ,hogy levédia és etelköz csak a legeltetésről szólt....honnan tudhatnánk,hogy nekük min kellett keresztülmenni,az írásbeliség tiltása vagy korlátozása szempontjából. sámán vagy táltos? magát a felvetést értem.de az egyik népcsoport úgy hívja a hokedlit,a másik meg kis széknek....funkció? nem :fogalom.
     
  12. estfen

    estfen Állandó Tag

    Kiszely István: A magyar nép őstörténete

    El[FONT=Verdana,Verdana]ő[/FONT]szó
    [FONT=Verdana,Verdana]"Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon."[/FONT]
    [FONT=Verdana,Verdana](Kölcsey Ferenc)[/FONT]
     
    Semyassa és Birdalone kedveli ezt.
  13. siriusB

    siriusB Állandó Tag

    Hát igen, Kiszelynek minden mondatát hinni lehet....Őt olvassátok. Egyébként egy érdekesség, ha már róla van szó:

    "1989-ben a szibériai Barguzinban egy magyar költő sírjára bukkantak. Kiszely István, nemzetközileg elismert antropológus megállapítása: „Barguzinban Petőfi Sándor magyar költő és honvéd őrnagy csontjait találtuk meg. A csontvázon a költő minden jellegzetes jegyét megtaláltuk, ilyen véletlenek nincsenek. Úgy tetszik azonban, hogy a mindenkori hatalom fél Petőfitől, kinek itthoni temetésén tán egymillió ember is megjelenne. Felszabadulhatnak a szunnyadó érzelmek egy ilyen rendkívüli eseményen.“

    Szibériából kézirat is előkerült (verssel!), melyről a hiteles írásszakértő a következő véleményt adta: „A vonalvezetés, az íráskép, az egyediség alapján a vers Petőfi Sándor kezétől származik.“

    Részlet a versből: „Miért roskadok a kereszt alatt? / Miért kaptam dőrén ezt föl én? / S mit leltem én? Csak a síromat / Zord puszta örök hó mezején.“

    Kiszely István: „A külföldi DNS-laboratóriumok vezetői felajánlották, hogy DNS-vizsgálattal megállapítják a csontok eredetét. Ezzel pontot lehetne tenni a találgatások végére. Ehhez nem kell más, csak egy gramm Petőfi édesanyja csontjából. Bár a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárult ehhez, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere — kegyeleti okokra hivatkozva — elutasította a kérést.“

    A Barguzinban élt magyar költő 1856-ban hunyt el. Ki mondhatja róla, hogy elárulta eszméit, mert nem vetette magát mindenáron a szaguldó paripák elé? Ki különb nála, hogy ítéletet mondjon fölötte?":eek:
     
  14. siriusB

    siriusB Állandó Tag

    Én szegény fejem, most kinek higyjek? Kiszelynek, akinek van bizonyítéka, de nem engedik, hogy bizonyítson, vagy neked, akinek nincs bizonyítékod arra, hogy valóban elesett Segesvárnál:p!

    Nem méltó Petőfi neve mellett emlegetni ezeket a "dolgokat"? Mi a helyzet akkor, ha mégis Kiszelynek van igaza! Az méltó, hogy Petőfi csontjai ne a magyar földben nyugodjanak?

    Kiszely nem a hivatalos történelem szíve csücske. Ott gyalázzák ahol csak azt tehetik, de soha nem azt cáfolják amit leírt, hanem őt magát támadják.

    Milyen érdekes, hogy azok, akik szerint a segesvári csatában halt meg csak nem találták meg a holttestét (ami eleve furcsa, hiszen ő már akkor sem egy kis senki volt, akiér ne tettek volna tűvé mindent) - szóval csak ők tartják kegyeletsértésnek, hogy szülei sírját felnyissák. Uralkodók sírját számos esetben megbolygatták, de Petőfi szülei sírját - azt aztán nem.
    Egyszerűbb ilyen mulatságos állítással nevetségessé tenni a kutatókat, hogy a csontok nem is férfi csontjai, hanem egy nőjé!

    Én Kiszelyt mélyen tisztelem és tudom, hogy nem állna olyan ügy mellé, amelyben valami aljasság van. Az igazságért viszont mindent megtesz még akkor is ha azzal saját magát juttatja nehéz helyzetbe. Erről szól az egész élete.:-?
     
  15. Piroska49

    Piroska49 Állandó Tag

    Idézet: Én szegény fejem, most kinek higyjek?

    Nagyon sajnálatos, hogy F. Klára elfeledkezett arról a könyvről aminek Ő írta az ajánló szövegét Fischer Károly:A Hun-Magyar írás reprint kiadása 1889-es évből. A 126.o.-on emliti a dél szibériai régi föliratokat. " ..déli Szibéria régibb lakói egykoron használtak, még igen gyakran találhatók sziklákon, sírköveken a Jenyiszej folyó partjain, Tobol és Irtis folyók forrásainál, találhatók továbbá -ugymond - az ily betűjű föliratok ugyancsak Szibériában az Irbyht folyó forrásánál, mely folyó a Nytzába, ez ismét Japantin és Tjumen városok között, a Tura folyamba ömlik"

    Valamint nem hinném, hogy nem ismeri Sebestyén Gyula könyvét(1909) III.Anemzetiségeink és az ural-altáji népek rovásai.91.o.-100.o.-ig.
    A könyvben több fotóval illusztrált számrovásra, nőár-rovásra, burját rovás naptárra hívja fel az olvasó figyelmét.Vogul kisbiró botok (mansy) Vogul osztják kétsoros rovás
    Mindezeket "magas fejlettségű" rovásoknak nevezi. Abban az időben mikor a könyv írodott a Nemzeti Műzeum néprajzi osztálya tárolta őket.
    A 167.o.-on Feliratos csészetartó szobor Abakán vidékéről.
    A medvetor szertartása pedig a mai napig érvényben van. Ismert Schmidt Éva néprajzos beavatása a hantiknál. Életéről, munkásságáról Halmy György készitett dokumentum filmsorozatot.
    Megjegyzésem, csak annyi lenne, hogy mit rejt még a szibériai föld? Talán éppen Petőfit is és még nagyon sok értékes, hasznos információt a múltunkró.

    Arkaim városa? Szibéria kapujában van.
    Lehet elmélkedni, hisz rokonlátogatások alkalmával "jártunk" arra,aki olvassa a Arvisurát Torgaj kaputól felfelé keresse.





    .
     
  16. estfen

    estfen Állandó Tag

    Friedrich Klára Kőbe vésték ,fába rótták

    Legjobb figyelni a belső hangot ,mert mindenkinél csak a részigazságot találjuk meg.Legalább is nekem úgy tűnik.
     
  17. estfen

    estfen Állandó Tag

    Torma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában

    Torma Zsófia,
    egy asszony a magyar régészet szolgálatában


    írta: Friedrich Klára

    Torma Zsófiának, a világ legelső régésznőjének életét, munkásságát nem időrendi sorrendben, hanem az alábbi tárgykörök szerint szeretném bemutatni:
    1. Ahogy elkezdődött
    2. Család és hazaszeretete
    3. Tudományos munkásságának főbb állomásai
    4. Nőrégész – régésznő
    5. Szakirodalmi tájékozottsága
    6. Kutatói alapossága és módszere
    7. Tudományos levelezése
    8. Őstörténeti felfogása
    9. Díszítések, mesterjegyek vagy írásjelek?
    10. Elismerése, méltatói
    11. Mellőzése
    12. Meghamisítása
    13. Összegzés
    14. Feladataink
    15.Új életrajzi adat
    16. Szakirodalom

    1. Ahogy elkezdődött

    A régész-történész apa, Torma József gyermekei közül Károly és Zsófia szívesen játszottak az ásatásokból előkerült leletekkel, cserépdarabokkal, amelyek gyakran gyermekszobájuk padlóját is elborították. Zsófia 13 éves volt, amikor Rómer Flóris bencés szerzetes (1815-1889) a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója meglátogatta Torma Józsefet Csicsókeresztúron, ekkor még az ő ásatásai iránt érdeklődve. Tíz évvel később azonban már azt a nevezetes földtani és őslénytani gyűjteményt csodálja meg Szászvárosban, amelyet Zsófia sokszor napokig tartó fárasztó utakon szedett össze, s amelyből múzeumok, paleontológiai társaságok is kértek tőle anyagot.

    2. Család és hazaszeretete

    Édesapja nem „csak” régész, hanem Belső-Szolnok vármegye 1848-as követe, országgyűlési képviselő.
    Nővérének férje Makray László az 1848/49-es szabadságharcban honvéd alezredes Bem József seregében.
    Bátyja, Károly 18 éves korában szintén csatlakozott Bem tábornokhoz és a zsibói fegyverletételig vitézül harcolt.
    Zsófia szülei halála után nővéréhez költözött Hunyad megyébe, akinek gyermekeit szeretettel, türelemmel tanítgatta. Egyiküket örökbe is fogadta és az ő kisfiával is nagy kedvvel és vidámsággal foglalkozott.
    Felismerte hazájának rendkívüli fontosságát régészeti, néprajzi, őslénytani, kőzet és ásványtani szempontból s ezt a világ elé akarta tárni. Honleányi kötelességének érezte a pusztuló leletek gyűjtését, mentését, s ezért feláldozta magánéletét. „… az ifjúság röpke ábrándképei helyett komolyabb törekvések népesítik be akaratlanul is lelke világát, s minden iránt lobbanékony érdeklődéssel viseltetett a mit a hazai föld természeti ritkasága, vagy régiség alakjában eléje tárt.” - írja róla tanítványa és tisztelője Téglás Gábor, dévai geológus és régész.
    Későbbi összehasonlításaiban hangsúlyozza a magyar jellegzetességeket, többek között a tulipánt, székelykaput, Attila turul - karuly madarát, a szászvárosi asszonyok által az ágyneműre hímzett életfát… Külföldi előadásainak költségeit maga állja és célja a hazai tudomány jó hírnevének öregbítése.

    3. Tudományos munkásságának főbb állomásai

    1875-ben kezd ásatni Tordos őstelepén, amelyre Vén András ottani református tanító hívja fel figyelmét, s ahol addig csak két iskolaigazgató gyűjtött néhány leletet a Maros partjáról.
    1876-ban részt vesz közel száz leletével a 9. Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszuson Budapesten.
    1877-ben a Szebeni Honismertető Egylet tiszteletbeli tagjává választja.
    1879-ben megjelenik első régészeti munkája, a „Hunyadvármegye Neolith (Kőkorszakbeli) telepei”.
    1880-ban megjelenik a Nándori barlangcsoportozatban végzett ásatásának ismertetése.
    1880-ban Berlinbe hívják a Német Antropológusok nagygyűlésére, ahol Schliemann trójai leleteiből is kiállítanak.
    1882-ben Németország múzeumait tanulmányozza, Maina-Frankfurtban részt vesz a német antropológusok XIII. Nagygyűlésén, ugyanebben az évben Bécs, Budapest, Kolozsvár, Nagyenyed őskori gyűjteményeit is végiglátogatja.
    1884-ben Torinóból megérkezik Kossuth Lajos első tisztelgő levele.
    1889-ben, a német antropológusok bécsi kongresszusa nagy kudarc számára, hiszen még tízen sem ültek a székeken, akik rendelkeztek volna megfelelő előismerettel, hogy néprajzi összehasonlításait megértsék.
    1894-ben Jénában németül jelenik meg az „Ethnographische Analogien”, azaz Néprajzi összehasonlítások című munkája, amelyről többnyire elismerő nyilatkozatok látnak napvilágot.
    1899-ben, május 24-én, halála előtt fél évvel a Kolozsvári Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktorrá nevezi ki.

    4. Nőrégész-régésznő

    Ha azt halljuk, hogy a világ legelső nő régésze, régésznője, a tudós iránti tiszteleten túl, kíváncsiak vagyunk, hogy milyen volt ő? Torma Zsófia, okos, szép, nemesi származású, gazdag hölgy volt, akinek 25 férfi kérte meg a kezét, ő azonban nem egyetlen személynek, hanem a magyar tudománynak adta. Nem mintha magát embertársai fölé emelte volna, hiszen végtelenül szerény volt, mint ahogy azt az „Ethnographische Analogien” zárszava bizonyítja: . ….minden dicsvágyat és feltűnéskeltést kerülve gyűjteményem jelentőségének fontos voltát egyedül abban látom, hogy leleteimet a Maros hullámai elől biztonságba helyeztem, miután más megfelelő gyűjtőre nem akadtak. Tettem ezt annak ellenére is, hogy az elfogultság és sokoldalú kellemetlenkedés sokak részéről ellenem megnyilvánult és még ma is folytatódik.”
    Említett tulajdonságai ellenére nem nőtársainak féltékenysége keserítette meg életét. Írásaiban említi a Szebeni Honismertető Egylet hölgytagjainak magasztaló dicséretét. Heinrich Schliemann második feleségével, a szintén régészkedő Sophie-val, Johannes Ranke német antropológus feleségével, Annával igen jó volt a kapcsolata. Gazdaságát, háztartását bizonyára gondosan vezette és irányította, hiszen fennmaradtak Anna Rankénak, a német antropológusfeleségnek levelei, amelyekben lelkendezve köszöni meg a Szászvárosból Münchenbe ládaszámra küldött, gondosan csomagolt, gyönyörű gyümölcsöket.
    A 9. Nemzetközi Ősrégészeti Tanácskozáson, 1876-ban egyetlen nő volt az előadók között. A vicclapok kezdetben gúnyolták a „bogarászó kisasszonyt”, „mígnem apránként hozzászokott a közönség ahhoz, hogy benne a regények nevetséges <KÉK harisnyás>figurája helyett a valódi tanultságnak nálunk ugyan kivételes, de hála Istennek azért már itt is örvendetesen sokasodó mintaképét tisztelje és respektálja”. (Téglás Gábor tanítvány, régész)
    Kifejezetten asszonytársai számára írt cikket 1896-ban, A Szolnok-dobokamegyei nők ezredévi emléklapjába „Hazánk népe ősmythosának maradványai” címmel.
    Híres volt jótékonyságáról, ismét Téglás Gábort idézem: „… a közjóra irányuló szívnemesség és könyörületesség, a régi magyar nemzeti udvarházak hölgyeinek napjainkban fájdalom már gyérülni kezdő erénye Torma Zsófiában a szó legnemesebb értelmében megszemélyesítőjét bírta. Az árvák, az üldözöttek, a segélyre szorultak készséges pártfogójaként mindenkinek szolgálatára állott, s Szászvároson, hol annyi család áldhatja ritka szívjóságát, már ebbeli
    ténykedései is biztosíthatnák neve fennmaradását.„
    Az ásató, terepen dolgozó régésznek egy kubikus erejével és egy sebészorvos finom kezével kell rendelkeznie. Torma Zsófia kezdetben állta versenyt a férfiakkal. Az itthoni mellőzések, írásainak sorozatos visszautasítása, leleteinek lekicsinylése éppen azok részéről, akiket kezdetben legjobban tisztelt, (Hampel József, Pulszky Ferenc, Hunfalvy Pál) a lelkén keresztül törték meg erejét. 1881-ben odáig jut, hogy arra kéri Haynald Lajos bíboros érseket (1816-1891), hogy szerezze meg számára Rudolf trónörökös felesége, Stefánia belga királylány mellett a magyar társalkodónő tisztét. Bár bizonyosan ott is hazája érdemeire hívta volna fel a figyelmet, jó hogy e kiugrási kísérlete nem sikerült, hiszen ezen időszak után következtek legfontosabb felfedezései, többek között az, hogy nem a dákok, hanem egy 3000 évvel korábbi turáni népesség Trójához és Mezopotámiához (ahogy akkor nevezték, Babylonhoz) kapcsolható hagyatékát mentette meg a pusztulástól.
    Több helyen olvastam, hogy Torma Zsófia az eredményeit „zseniális női intuíciójának” köszönheti, mintha ezzel el lehetne leplezni azt a tényt, hogy egyszerűen okosabb és szorgalmasabb volt szaktársainál, akiket pontosan harminc évvel előzött meg. Hiszen az ő 1875-ben kezdett tordosi ásatásait csak 1905-ben követte a hasonlóan újkőkori, de írásbeli anyagában szegényesebb Vincsa telep felfedezése Nándorfehérvár mellett.
    A régésznő szorgalmának gyümölcsét, 10 387 darabból álló gyűjteményét az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára vásárolta meg. Mivel nagy vagyonát kutatásaira és jótékonyságra áldozta, így idősebb korában gyűjteményének már nem tudott új helyet biztosítani, ezért 1891-ben ötezer forintért és 800 forint életjáradékért megvált tőle. Darabszámra több lenne régészeti hagyatéka, de sokan kértek tőle anyagot és ő szívesen küldött, bármilyen fáradságosan jutott is hozzá.
    Egy részlet Francis Haverfield oxfordi régész, történész leveléből: „ Alig merem kérdezni, de mint Ön is tudja, a régészek nagyon szemérmetlenek, hogy kölcsön adhatna-e nekem néhányat ezekből a kincsekből? Szeretném, ha gyűjteményem mellé még volna három bálványom, három csigolyám és az a különös négy oldalas tárgy...”
    Zsófia küldött anyagot, gondosan csomagolva mindenkinek boldogan. Az oxfordi régész úr pedig soha nem hívta meg Oxfordba előadást tartani, mások kihagyták a szakirodalomból, az általa mélyen tisztelt és népszerűsített Heinrich Schliemann pedig sűrű teendőire hivatkozva elutasította, hogy előszót írjon könyvéhez (1882). Hogy azért történt-e ez, mert nő volt és az irányadó férfi tudósoknak kényelmetlen lett volna a hivatkozás, vagy azért, mert adakozó, segítőkész jellem volt, erről több mint 130 év távolából nehéz bizonyosat mondani…

    5. Szakirodalmi tájékozottsága

    Mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban rendkívül tájékozott és naprakész volt, pedig akkoriban nem lehetett számítógépet bekapcsolni és rákattanni a keresőre.
    Magyar, német, francia, angol, görög, latin szerzők műveivel támasztja alá megállapításait és összehasonlításait. Éppúgy ismeri Strabont és Berossost, mint Lukácsy Kristóf örmény források alapján írt „A magyarok őselei” című művét, Huszka József frissen megjelent tanulmányát a turáni díszítőművészetről, vagy Bánó Jenő írását a mexikói indiánok és a magyarok hasonló szokásairól. Tanulmányozza a különböző népek mítoszait és szokásait, az öltözködéstől a táncig.

    6. Kutatói alapossága és módszere

    Kutatói alaposságára már szakirodalmi tájékozottságából is következtethetünk. Leleteit szaktudósoknak is elküldte tanulmányozásra, pl. a fémtárgyakat Otto Helmnek Danzigba, kémiai vizsgálatra, vagy a megkövesedett levél lenyomatokat Dr. Kurtznak Berlinbe.
    Ez az alaposság vezetett oda, hogy a világon először alkalmazta a társtudományok bevonását a régészeti munkába, antropológusok, őslénykutatók, vegyészek, nyelvészek, botanikusok, történészek, néprajzkutatók, geológusok, mineralógusok (ásványtanászok), orientalisták (keletkutatók), művészettörténészek, numizmatikusok (éremtanászok) műveit használta fel, vagy leleteket küldött tanulmányozásra.
    Ezzel kapcsolatot teremtett az egyes szakterületek között, lehetőség nyílt a műveltségek eredetének tisztázására. Ez a módszer vezetett oda, hogy megállapíthatta: a tordosi, a trójai, és a legkorábbi sumer műveltség közös forrásból táplálkozott. Az „Ethnographische Analogien” című művében vallási, csillagászati, embertani, írásbeli, nyelvészeti, díszítőművészeti, sőt még táncművészeti összehasonlításokat is találunk.


    7. Tudományos levelezése

    A komplex, sokoldalú és összehasonlító módszer mellett a szaktársakkal való levelezést is kutatói, tudományos szintre emelte. Ehhez legalább három nyelv ismerete és a régészet tudományához kapcsolódó nemzetközi szakszókincs ismeretére volt szükség. Levelezőtársa volt a már említetteken kívül John Lubbock (1834-1913) angol tudós, aki nemesi nevét lorddá avatásakor a Stonhenge-hez hasonló kőkör helyszínéről, Avebury-ről választotta és a Prehistoric Times című könyvében a Campagnai baltatokot, a magyarsághoz kapcsolható rovásírásos emléket is bemutatja. Továbbá Archibald Sayce (1845-1933) angol nyelvész, sumerologus; Francis Lenormant (1837-1883) francia régész és sumerologus, aki a sumer és az ural-altaji nyelvek azonosságát állapította meg; Heinrich Schliemann (1822-1890), aki 1871-ben megtalálta Tróját (a törökországi Hisszarlik dombja alatt). És az, akinek levelei minden mellőzésért kárpótolták, a már 82 éves Kossuth Lajos (1802-1894), aki az ősrégészet iránt is érdeklődött.

    8. Őstörténeti felfogása

    Az alábbiak kivonatok, de nem szó szerinti idézetek a „Hazánk népe ősmythosának” maradványai című írásából, 1896-ból. (Babylon= Mezopotámia, Sumer). Babilon ős népe, ékiratos feliratai szerint a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép volt, amelynek hitelvei, szertartásai, írásjegyei, szokásai még 6000 év múltán is visszatükröződnek árja népeink néprajzában, életében, szokásaiban. (Az „árja” kifejezést az általa turáni fennsíknak nevezett területről kiinduló szkíta-hun-avar-székely-magyar népességre használja.)
    A sumer-akkádok szintén az altáji népcsaládhoz tartozó turáni faj voltak, innen olvadhatott a magyar nyelvbe több akkád féle elem. (Akkoriban még nem volt ismeretes, hogy az akkádok a sémi fajhoz tartoztak, s nem sajátjuk volt a nyelv és az írás, csupán átvették). A sumer-akkádok nyelvéről ezt írja: „Annyi bizonyos , hogy közelebb állnak a kelet-indiai dravidákhoz, mint a törökökhöz, vagy az un. finnugorokhoz”. Érdekesen egybeesik ez az Akadémia másik erdélyi üldözöttjének, Szentkatolnai Bálint Gábornak véleményével, aki a dravidát, a tamilok nyelvét, a magyar nyelv rokonának tartotta. Bár az irodalomban nem találtam nyomát, hogy e két lángelme személyesen ismerte volna egymást, volt közös barátjuk : Hermann Antal (1851-1926) irodalomtörténész, etnográfus . Torma Zsófia szerint a székelyek olyan magyar törzsek, akik Attila hunjainak visszamaradt részeként, még Árpád magyarjainak bejövetele előtt Erdély keleti határhegyein telepedtek meg, s még ma is ott laknak. A magyarok a honfoglaláskor a Duna-Tisza közén már turáni eredetű, visszamaradt szkíta törzseket találtak, akik, mint rokon faj, beléjük olvadtak.
    Babylon planétáinak számából keletkezett hetes számunk előkelősége szerepelt őseinknél is, pl. nemzetünk hét törzse, hét vezére…Magyarország ősi címerének hét oroszlánja a hét vezér nemzetségét jelképezé…”
    „ Ha azonban a leletek azonossága oly sokféle csoportos formában jelentkezik,mint az én gyűjteményemben látható kultikus kapcsolatoknál, ahol is a babilóniai hatások olyan szembeszökőek, minden kétséget kizárólag felismerhető az a tény, hogy a leletek készítői, alkotói teljes mértékben azonos eszmék hatására cselekedtek és hogy ezeknek a művészeknek, vagy mesterembereknek egymáshoztartozása, népeiknek faji azonossága, ezen az alapon tekintve nem okozhat kételyt”.
    Igen korai Kárpát-medencei jelenlétünkre utal az a megállapítása, hogy az utolsó jégkorszak végén élt ősszarvast, amelynek agancsából egy faragott darabot a nándori barlangban megtalált, az erdélyi lakosság ismerte, így a szarvas alakját korsóira, ruháira, szőnyegeire „minden kulturális befolyástól” mentesen díszítésként használta.

    9. Díszítések, mesterjegyek, vagy írásjelek?

    Torma Zsófia határozottan kiállt amellett, hogy tordosi edénytöredékein, korongjain írásjelek, betűk találhatók. A külföldi tudósok, Lubbock kivételével nem ismerték a magyarok ősi írását, a rovásírást, így nem tudták megerősíteni ebben. Archibald Sayce angol nyelvész, orientalista, sumerológus ugyan elismeri, hogy némely ázsiai betű rokonságba hozható a tordosi leleteken lévőkkel, de a rovás Zs és T betűt ismétlődésük miatt díszítésnek véli. A hazai tudósok, köztük bátyja, Torma Károly régész is, legfeljebb névjeleknek, mesterjegyeknek hajlandó elfogadni a feliratokat. Ugyanis Hunfalvy Pál ellentmondást nem tűrően jelentette ki, hogy a magyaroknak a kereszténységre térítés előtt saját írásuk nem volt, a hun-székely rovásírást pedig néhány XVII. századi tudós szerkesztette.
    Így Zsófia egyedül maradt a véleményével, mely szerint nagyszámú újkőkori agyagkorongján az ősi magyar rovásírás és számrovás is található, többek között azonosította az NY, ZS, T, C betűket. Forrai Sándor a kb. 150 hozzáférhető rajzon, amely Fehérné Walter Annának köszönhető, azonosította még az A, B, C, D, F. G, J, P, SZ rovásjeleket. Makkay János régészprofesszor A tartariai leletek című nagyszerű könyvében közli az általa 1969-ben összeállított és Tordos jelcsoport–nak nevezett jelgyűjteményt.
    Shan M. M. Winn amerikai kutató 1981-ben megjelent könyvében a Tordos-Vincsa műveltség jeleit gyűjtötte össze és több szempont szerint csoportosította. 320 tordosi tárgyról rajzolt le jeleket. Az előzőeken kívül itt megtaláltam még a CS, GY, I, vég K, közK, M, O,Ö,R, S, U, Ü, V, Z betűket, valamint a BL, IB, ID, JD, ISZ összerovásokat (ligaturákat), továbbá a BABA és SAS szavakat ötletesen összeróva. Így az E, LY, N, TY, kivételével a ma székely-magyarnak nevezett rovásírás 28 betűje felismerhető a tordosi, illetve az M a nándori leleten, ez szintén Zsófia gyűjtése. Bizonyosra vehető, hogy újabb, a rovásírásra összpontosító vizsgálatnál a hiányzó 4 betű is feltűnne a tárgyakon, amelyeken az 1, 2, 3, 4, 5, 10, 20, 50, 10 rovásszámjegyek is azonosíthatók.
    Szakács Gábornak többször volt alkalma a napjainkban bosnyák területen lévő NAP piramis rovásbetűit tanulmányozni, így az egyező jelek alapján az a véleménye, hogy a Tordos-Vincsa műveltség sokkal délebbre terjeszkedett, mint azt eddig feltételezték.

    10.Elismerése, méltatói

    Elsősorban szűkebb hazája, Hunyad vármegye régészet, őstörténet iránt érdeklődő közössége. Rómer Flóris,(1815-1889) a magyar régészet megalapítója. Gróf Kuun Géza(1837-1905)régész, keletkutató, akadémikus, a főrendiház tagja. Téglás Gábor geológus, régész, dévai tanár(1848-1916) Ők ketten voltak Zsófia munkatársai a Hunyad vármegye története első kötetének írásában. Ipolyi Arnold püspök , a Magyar Mythológia szerzője, azt nyilatkozta Zsófia Hunyad vármegye kőkorszaki telepeic. tanulmányáról(1879) „ Az ősrégészetről talpraesettebb munkát még nem olvastam.” Rudolf Virchow (1821-1902) német antropológus, egyetemi tanár. Kossuth Lajos , Magyarország kormányzója (1802-1894) Gyulai Pál régész, író , a Torma Zsófia levelesládájából c. könyv szerkesztője(1972). Fehérné Walter Anna , aki az Ethnographische analogien-t lefordíttatta és 1973- ban Jáki Gábor hozzáértő kiegészítésével Buenos Airesben kiadta. Érdy Miklós orvos , régész ,történész.(1974) Shan M.M. Winn, aki a tordosi jelrendszert feldolgozta és 1981-ben Amerikában megjelent könyvében régésznőnket megemlítette. Mandics György matematikus, aki ezt írta(1987) „Az európai neolitikum felfedezésének története 1875 áprilisában kezdődött, amikor Vén András Tordosi tanító egy tarisznya cseréppel kopogtatott be Torma Zsófia kisasszonyhoz….” Makkay János régészprofesszor 1999-ben adta ki Tanulmányok torma Zsófia emlékezetére c. könyvét. Bobula Ida és Marton Veronika sumerológusok. Tulok Magdolna 1999 novemberében a Havi Magyar Fórumban halálának 100. évfordulóján emlékeztetett rá. Badiny Jós Ferenc lovagiasan megvédi Mahgar a magyar c. kötetében, mert Komoróczi Géza a sumer-magyar rokonság hivatásos gúnyolója, Zsófiát elavultnak nevezte.Méltatói közé tartozik még Kiss Irén és Tábori László , a 2007 májusában a Magyarok Házában rendezett Torma Zsófia Emlék Konferencia szervezői. Jómagam Szakács Gáborral együtt az utóbbi években kb. 400 rovásírásról szóló előadásunkon hívtuk fel a figyelmet jelentőségére és nagyméretű, fénymásolt arcképét Forrai Sándoréval együtt el szoktuk helyezni azelőadóteremben.

    11.MELLŐZÉSE

    Torma Zsófia kitartott azon megállapításai mellett, amelyeket ő a leletek ásatása , gyűjtése , tanulmányozása, a társtudományok általa becsült kutatóinak véleménye alapján tett.Így több, a ranglétra csúcsán álló szaktekintéllyel került ellentétbe, s ezek egyike nem csak a régésznőnek , hanem az egész magyar őstörténet nemzetközi megítélésének máig ható kárt okozott. Amikor 1876-ban a budapesti ősrégészeti tanácskozásra leleteit felküldte, ő maga szándékozott időrendben, azaz azoknak a rétegeknek megfelelően elhelyezni, amelyekben találta. Hampel József régész, a Nemzeti Múzeum munkatársa, az Archeológiai Értesítő szerkesztője azonban két darabot, egy arcos urnát és egy bálványfej részletet kivett az újkőkori gyűjteményből, mondván , hogy azok római koriak. A régésznő ragaszkodott ezek visszahelyezéséhez s a hozzáértő tudósok figyelmét éppen e két darab ragadta meg leginkább. Hampel ezután ott ártott neki , ahol tudott, közlési lehetőségektől elzárta, s még halála után is gúnyolódott Téglás Gáboron és Hermann Antalon, akik rajongó szavakkal emlékeztek Zsófiára a Hunyad –megyei Történelmi és Régészeti Társulat ülésén, a magyar tudományos Olympus Pallas Athenájának, az erdélyi régészet Jeanne D’Arc-jának nevezve a régésznőt. Kéziratban maradt ,2500 rajzzal gazdagított főművéről és egyéb tanulmányairól pedig határozottan kijelenti: „azok közzétételre nem alkalmasak!” A közzététel megakadályozásával Hampel azt érte el, hogy a 30 évvel később felfedezett Vincsa telep érdemtelenül előzte meg Tordost az újkőkori lelőhelyek fontossági sorrendjében, s a köztudatban nem terjedt el , hogy hazánk adta az első régésznőt a
    világnak.
    Hunfalvy Pál is igen hamar felismerte Zsófia trójai és mezopotámiai összehasonlításainak , és korongokra, edényekre karcolt írásjeleinek veszélyét a finnugor elméletre nézve. A Néprajzi Társaság 2 évig hitegette tanulmányainak kiadásával, s az végül Németországban, németül jelent meg. Szinnyei József finnugrista nyelvész, aki Ferberről magyarosította nevét, az Erdélyi Múzeum Egylet szerkesztőjeként utasítja vissza írásait. A 2500 ábrával – ez Szinte Gábor dévai rajztanár munkája -díszített, Dácia a római foglalás előtt című főművével 8 évig kérvényez minisztériumhoz, Akadémiához, háromszor viszi fel Pestre Szászvárosból a kéziratait, hiába. Paul Reinecke német régész Zsófiánál vendégeskedik, gyűjteményét tanulmányozza,anyagot, magyarázatot kap tőle, majd az Archeológiai Értesítőben 1896-ban, 24 éves korában tanulmányt jelentet meg Tordosról, anélkül, hogy annak ásatóját, kutatóját , az idős tudós asszonyt megemlítené. Reinecke hazájában, valószínűleg hasonló módszerekkel hihetetlen karriert futott be és 86 évig élt.
    Torma Zsófia anyagából, anélkül, hogy érdemeinek megfelelően említenék, szerzett tudományos hírnevet a német Hubert Schmidt, és az 1908-tól Vincsán ásató horvát Miloje Vasics. Sir Gordon Childe ausztrál származású régész kitűnően ismeri a Kárpát –medencei műveltségeket, ezt igazolja az 1929-ben Oxford-ban megjelent The Danube in Prehistory című, 480 oldalas műve. 10 oldalon említi Tordost, Torma Zsófia nevét azonban nem találjuk,noha megállapításaiban nem jut tovább régésznőnknél. Roska Mártonra , az Erdélyi Nemzeti Múzeum igazgatójára hivatkozik, aki 1910-ben ásatott Tordoson, majd 1927-ben könyvet jelentetett meg az újkőkorról. Ha időrendben haladunk, Kalicz Nándor 1980-ban megjelent Agyag istenek című , a magyarországi újkőkort és rézkort áttekintő könyve az, amelyből kiáltóan hiányzik Tordos és feltárója említése, noha Vincsáról szót ejt és Roska Márton könyve a Torma gyűjteményről, szerepel irodalmában. Még furcsább, hogy a Trója és a Kárpát –medence c.fejezetben nem találjuk Torma Zsófia nevét, pedig ezt a felismerést egyértelműen neki köszönhetjük, és ő szenvedte el miatta a támadásokat és a gúnykacajt.
    Sir Colin Renfrew cambridgei régész professzor Vasicsra, Hubert Schmidtre és Childe „okos eszére hivatkozik „A Tordos- Vincsa műveltség részletes tárgyalásánál A civilizáció előtt c. művében.(1999) Ő már Roska Mártonról sem tud, és arról sem, hogy 6-7 ezer éve még nem léteztek a trianoni határok, ugyanis makacsul romániai lelőhelynek nevezi Tatárlakát. Marija Gimbutas litván régésznő életművének egyik forrása Torma Zsófia munkássága, annak ellenére ,hogy könyveiben többnyire Vincsával foglalkozik. Pl. The Neolitic Cultures of the Balkan Peninsula(1972) Old Europe, cca.7000-3500 BC.(1973) The Gods and Goddesses of Old Europe 7000-3500 BC.(1974) Ideograms and Symbolic Designs on Ritual Objects of old Europe (1976) Old Europe in the Fifth Millennium BC. (1982) Hiába keressük régésznőnk méltatását, csupán Roska Márton tárgyleírása szerepel szakirodalmában. A trianoni határokat Gimbutas szintén már az újkőkorban is létezőnek tekintette. Torma Zsófia nyomdokain halad Richard Rudgley fiatal, 1961-ben született angol antropológus, vallástörténész, őskortörténész, aki Magyarországon is járt, Vértes László, Mészáros Gyula , Makkai János szerepel a Kőkor elveszett civilizációi c. könyve szakirodalmában, tehát felületesnek nem nevezhető. Zsófia munkásságáról is tud, hiszen a tatárlakai leletet tárgyaló fejezetet így kezdi:” Prehistorikus időkből származó jelekkel ellátott agyagedény töredékeket 1870-ben fedeztek fel először Erdélyben, pontosan a Kolozsvár közelében lévő Tordánál. Igaz, hogy nem a közelében van hanem kb.150 kilométerre, de legalább nem Romániát írt. Azonban Torma Zsófia nevét nem olvashatjuk nála sem, ellenben Marija Gimbutast lépten-nyomon idézi és zseniális litván régésznőnek nevezi.

    Nicolae Vlassa, a Kolozsvári Történelmi Múzeum román régésze a tatárlakai hamvasztásos sír feltárója, sem igyekezett Zsófia kéziratban maradt főművét kiadatni, noha a múzeumban számára hozzáférhető volt. Fehérné Walter Anna 1961-ben levélben érdeklődött Vlassánál a kéziratról. Vlassa azt válaszolta, hogy az már foszladozóban van, ceruzarajzai elhalványodtak, de a Kolozsvári egyetemnek szándékában áll az egészet egyben kiadatni. Azóta sajnos Fehérné és Vlassa is elhunyt, és nem tudni ,hol foszladozik, halványodik tovább az a kézirat, amellyel Zsófia nyolc évig kilincselt az akadémiánál, s amelyből néhány év , évtized múlva oly sokan pompás tudományos karriert építettek maguknak. Ugyancsak Fehérné Walter Annánál olvashatjuk , hogy Torma Zsófia jeltelen sírban nyugszik a szászvárosi temetőben. Ezzel kapcsolatban Kiss Irén és Tábori László megtudták és a Torma Zsófia konferencián a hallgatóság tudomására hozták, hogy a régésznő földi maradványait a család leszármazottai a csicsókeresztúri családi sírboltba szállíttatták.


    Érdekes Marco Merlini olasz kutató felvetése a www.prehistory.it/ftp/tartaria_tablets_ honlapon. Írja ,hogy néhány tudós véleménye szerint Vlassa, a Kolozsvári Történeti Múzeum régészeként hozzájutva az alagsorban tárolt Torma Zsófia gyűjteményhez, ebből vette ki és ő maga helyezte a sírgödörbe a három táblácskát. E szerint a híres, rovásbetűs és sumer képírásos korongot régésznőnk találta volna meg.

    Néhány gondolat a több külföldi szerző szakirodalmában is megtalálható műről, amelynek szerzője Roska Márton (1881-1961) ősrégész, néprajzkutató, az Erdélyi nemzeti Múzeum igazgatója is volt. Művének címe: A Torma Zsófia gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti múzeum Érem és Régiségtárában , megjelent Kolozsváron, 1941-ben. Patay Pál régész az Archeologiai Értesítő 1942-es évfolyamában az elismerés mellett kitér a mű néhány pontatlanságára és figyelmeztet arra, hogy Roska Márton nem tudja bizonyítani, hogy a Torma Zsófia által megtalált ősnép finnugor lett volna!


    2006-ban a Magyar Demokrata hetilap megbízásából Szakács Gáborral Tordoson, Szászvárosban és Kolozsváron jártunk. Tordoson már az idősek sem beszélnek magyarul. A templom évek óta elhagyottnak tűnik. A Maroshoz csak a kompkikötőnél lehet lejutni, magánkertek zárják el a többi partszakaszt. Most kólás palackokat ringat a víz ott, ahol 140 éve Földünk egyik legjelentősebb ásatása folyt.
    Szászvárosban sem találtunk senkit, aki magyarul beszélt volna, a református templom zárva volt, úgy tűnt régóta. Kolozsváron a Történelmi Múzeumban több lelet látható a Torma gyűjteményből, köztük rovásírásos cserépfenekek is, az egyiken a bosnyák Nap piramisban is kőbe vésett rovás „P” betű. A régésznő neve a tárlókon, leleteken nincs feltüntetve.


    A Magyar Tudományos Akadémia soha nem bocsát meg azoknak, akik nem az általa kötelezővé tett finnugor elmélet posványos tévútján járnak. Így régésznőnk említését, nevét nem találjuk az Akadémiai Kiadónál 1986-ban megjelent három kötetes, 2000 oldalas Erdély története c. munkában, noha terjedelmében jelentős régészeti anyagot tartalmaz.

    12. MEGHAMISÍTÁSA


    Torma Zsófia jelentőségét egyesek elhallgatják, mások gondolatait céljaiknak megfelelően félremagyarázzák. Sajnálatosan kéziratban porladó főművének címe:” Dacia a római foglalás előtt” Főként e mű címébe kapaszkodnak bele a dákó –román elmélet hívei, holott Torma Zsófia korában a történelmi források Erdélynek azt a területét, amelyet a Tisza, az Al-Duna és a Dnyeszter zár körül, Dákiának nevezték; Mezopotámiát Babilonnak; a sumerológusokat asszirológusoknak; a sumer őslakosság nyelvét pedig sumer-akkádnak, mivel akkoriban még nem vált nyilvánvalóvá, hogy az akkádok a sémitákhoz tartoznak. Visszatérve a dákokhoz, ők Kr.e. 10-ben harcba keveredtek a rómaiakkal. A váltakozó kimenetelű ütközetek Kr. U. 107-ben Traianus császár győzelmével , s a megmaradt dák népesség beolvadásával végződtek. Dácia fővárosa, Sarmizegetusa volt, amelynek nevéből Torma Zsófia azt a következtetést vonta le, hogy szarmaták, azaz szkíta népek alapították. Ahogy ő írja: Tordos….culturrétegében a dákok erősített lakásainak nyomai még elő nem fordultak, a dákokat sem tekinthetjük ez okáért hazánk legrégibb teleplakóinak…..mint hazánk legrégibb népiről, az agathyrsekről emlékezik meg Herodot(ők szintén szkíta népek voltak) A szkíták származása Hérodotosz szerint:Heraklész és Hülaja, a Kígyóistennő gyermekei hárman voltak: Agathürszosz, Gelónosz és Szkűthész)

    Oláh Miklós történetíró püspök Hungáriájában(1536) olvashatjuk, hogy az oláhok a rómaiak telepítései, tehát nem dákok, mert azokat a rómaiak elűzték és nem telepítették. A rómaiak a 2.,3., században telepítették az oláhokat, tehát Krisztus előtt nem élhettek itt. De van másik adatunk is, az ember nem is hinné, hogy Hunfalvy Pálnak is lehetett egy jó gondolata. Véleménye szerint ugyanis a románok csak a magyar államalapítás után, tehát a 10. , 11. században
    vándoroltak be Erdélybe.

    A Torma Zsófia levelesládájából c.könyvecske, Gyulai Pál kolozsvári régész szerkesztésében nagyszerű, hiánypótló alkotás. Mégis van néhány mondata, amelyeket meg kell kérdőjeleznünk, ezek talán a bukaresti kiadás miatt kerültek bele. Például: Torma Zsófia „a vallás mitológiai szimbólumok eredetének, jelentésének, továbbélésének kutatása közben fölfedezi, hogy az alapvető szimbólumok feltalálhatók Erdély lakosainak népművészetében, különösen a román népművészetben”.(30. old) „A régészek közül elsőnek ismeri fel a román népművészet, a népszokások és az Erdélyben egykor államot alapító dákok civilizációja között a leszármazási viszonyt.”(48. old.) Torma Zsófia ellenben ezt írja például az erdélyi legények fegyvertáncáról, a „kaluzsér” táncról: „A kaluzsér tánc nem vonatkoztatható az ún. római kontinuitásra, hanem a babiloni eredet bizonyítéka. Mivel a kalugyer szó románul szerzetest jelent, sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a szerzetesek tánca.”

    Torma Zsófia eszméinek meghamisításához tartozik a következő mondat is: „…igazságkeresésében eljut a kor leghaladóbb természettudományos tételeinek elfogadásáig, a darwini tanítás helyességének felismeréséig” Az olyan kutató szellemnek, mint Ő, aki behatóan foglalkozott őslénytannal is, feltétlenül el kellett jutni a „teremtés vagy fejlődés „ kérdéséhez. De éppen okosságánál fogva nem elégedhetett meg e két felkínált lehetőséggel. Hozzáférhető eredeti írásaiban célzás szintjén sem olvasható, hogy darwinista vagy materialista lett volna. Ellent mond ennek Haynald Lajos bíboroshoz fűződő jó kapcsolata, akit feltehetően lelkiatyjának tekintett.

    Románok iránti szeretetének túlhangsúlyozását annak köszönheti, hogy bátyjának, Torma Károlynak leánya Victor Babes román orvoshoz ment feleségül. Igen valószínű, hogy Babes szédítő karrierjét, amelynek csúcsa, hogy a világhírű német antropológus, Rudolf Virchow keze alatt dolgozhatott, Zsófiának köszönheti. Virchow ugyanis a régésznő levelezőtársa, tisztelője volt, élete utolsó évében meglátogatta és együtt járták végig a tordosi Maros partot, az európai újkőkor felfedezésének első helyszínét.


    13. ÖSSZEGZÉS


    Mi tehát tömören összefoglalva Torma Zsófia munkásságának jelentősége? Bolygónk eddig ismert legnagyobb hatású szellemi forradalma 8-9000 évvel ezelőtt játszódott le, kiindulópontja a Kárpát –medence volt. Ennek bizonyítékait elsőként Torma Zsófia tárta fel. Ezek a régészeti bizonyítékok és néprajzi összehasonlításai rámutatnak Trójával, az Égei műveltségekkel és Mezopotámiával való szoros kapcsolatra. Leleteinek jelentős részét alkotják azok a korongok és cseréptöredékek, amelyeknek írásjelei összekötik a Kárpát-medence átmeneti- és újkőkori, valamint jelenlegi magyar lakosságát. Ezeket az írásjeleket ma székely –magyar rovásírásnak nevezzük s ez a magyarság legalább 8-9000 éves Kárpát-medencei jelenlétének bizonyítéka.

    14. FELADATAINK

    1.Torma Zsófia munkásságának minél szélesebb körben való megismertetése, az őstörténetünkről előadást tartó kutatók említsék meg jelentőségét.


    2.Eddig még meg nem jelent nagy művének (amely 2500 rajzot tartalmaz) kiadása. Valószínűsíthető helye a Kolozsvári Történelmi Múzeum-Strada Daicoviciu 2, (régi neve Bástya u.)

    3.Szobor állítása, ezt feltételesen megbeszéltem Józsa Judit keramikusművésznővel.

    15. ÚJ ÉLETRAJZI ADAT


    Abban a méltatlanul kevés lexikonban és szakirodalomban, amelyben Torma Zsófia szerepel, születési évének az 1840-et írják. Talán nem haragszik meg régésznőnk valamely távoli szép csillagon ennek módosításáért, mivel az újabb adat kilenc évvel idősebbnek fogja feltüntetni, azaz születési éve 1831. E módosítás alapja a nevelt fia, Makrai László által 1899 november 15-én kiadott gyászjelentés, amelynek szövege a következő:
    „Csicsó-keresztúri Dr. Torma Zsófia, több tudományos és jótékonysági egylet tagja f. évi november hó 14-én d.u.fél négy órakor életének 68. évében ,rövid szenvedés után szívszélhűdés következtében örökre elhunyt.
    Munka és tudásvágy, szeretet és jótékonyság voltak életének főbb jellemvonásai. Örökölt szenvedéllyel és lankadatlan kitartással gyűjtötte össze hírneves régészeti múzeumának tárgyait s azokat életerejét emésztő fáradságos munkával igyekezett az ősembertani tudomány szempontjából feldolgozni és értékesíteni. De igazán boldognak csak akkor érezte magát ,ha szíve az emberszeretet és jóttevés oltárán áldozhatott.
    A tudományos szenvedély izzó lángja és az áldást osztogató szív nemes tüze most már végképp kialudt s kihűlt tetemei pihenni fognak a helybéli róm. kath. temetőben, hová csütörtökön f.hó 16-án- d.u. 3órakor a háznál tartandó végtisztesség után ideiglenesen elhelyeztetnek. Lelkéért pedig az engesztelő szentmise áldozatok pénteken, november hó 17-én d.e. 10 órakor a helybéli róm. kath., valamint a csicsó- keresztúri kegyúri templomban fognak az Egek urának bemutattatni.

    Örök áldás emlékezetére!
    Szászváros, 1899 november hó 15-én.

    E fontos életrajzi adatot hordozó gyászjelentést Kiss Irén művelődéstörténésznek és Tábori László keletkutatónak , a 2007 május 18-án megtartott Torma Zsófia emlékkonferencia szervezőinek köszönhetjük.

    16. SZAKIRODALOM


    Torma Zsófia: A nándori barlang csoportozat (Kolozsvár,1880, Különlenyomat)
    Torma Zsófia: Hazánk népe ősmythosának maradványai(1896. In: Érdy M.:A sumir , ural-altáji- magyar rokonság története, New-York,1974)

    Torma Zsófia: A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai(1897, In :előző mű)

    Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben-Ethnographische Analogien,(Jéna,1894,Fehérné, Walter Anna Kiadása,Buenos Aires,1973)
    Badiny Jós Ferenc:Mah-gar a magyar(2003)
    Childe, Gordon: The Danube in Prehistory(Oxford, 1929)
    Érdy Miklós: A sumir , ural-altáji- magyar rokonság története(New-York,1974)
    Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig(Buenos –Aires,1975)

    Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 1994)

    Gimbutas, Maria:The Gods and Goddesses of old Europe(Berkeley and Los-Angeles, 1974)
    Gyulai Pál:Torma Zsófia levelesládájából(Bukarest, 1972)
    Kalicz Nándor :Agyagistenek (Corvina,1980)
    Makkai János :A tartariai leletek(Akadémiai Kiadó,1990)
    Oláh Miklós :Hungária(1536,Magvető,1985)
    Patay Pál: Torma Zsófia gyűjteménye(Archeológiai Értesítő, M.T.A.,1942 )
    Renfrew, Colin: A civilizáció előtt(Osiris,1995)
    Roska Márton: A Torma Zsófia gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárában(Kolozsvár,1941)
    Rudgley, Richard:A kőkor elveszett civilizációi(Gold Book,évszám nélkül)
    Téglás Gábor: Dr. Torma Zsófia emlékezete(Déva,1901)
    Tulok Magdolna: Száz éve halt meg az első magyar régésznő,Torma Zsófia (Havi Magyar Fórum, 1999 november)
    Winn, Shan M.M. :pre Writing in South –eastern Europe( Western Publishers,1981)
    Friedrich Klára:Torma Zsófia igazsága (Magyar Demokrata,2001, 51-52., In: Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás (2003)
    Lexikonok
     
  18. magdolna68

    magdolna68 Állandó Tag

    tordaszentlászlo története

    Története: az 1870-es évek végétől kezdve találhatók dokumentumok arra nézve, hogy falunkban ifjúsági kórus alakul a helybeli református lelkész, Thamó Gyula kezdeményezésére. Mivel kultúrára, művészetre akkor ─ arányait tekintve ─ még kevesebb pénz jutott, mint manapság, hamarosan műkedvelő színelőadásokat kezdenek betanulni a dalkör tagjai a lelkész, a tanító és a tanítóné vezetésével. Bár a kórus kizárólag fiatal férfiakból áll, a színelőadásokba lányokat, asszonyokat is bevonnak. 1888-ban az egyesületet Tordaszentlászlói Ifjúsági Dalkör néven az akkori törvények alapján hivatalosan is bejegyeztetik. Kis összegű bevételeiket kottaanyag és harmónium beszerzésére fordítják, majd az ügyes gazdálkodásnak és a csurranó-cseppenő adományoknak köszönhetően üres telket sikerül megvásárolniuk, ahol hamarosan hozzákezdenek az ún. Dalárdaház felépítéséhez. 1905-re így fölépül Tordaszentlászló első művelődési háza, amely a műkedvelő előadásokon kívül az ünnepi, hagyományos báloknak is helyszínéül szolgál. Az 1918-as impériumváltás után 1924-ben az akkori román törvények értelmében újra bejegyeztetik “Reuniunea de Cântari din Savadisla" néven. Ekkorra már kezd önállósulni az amatőr színjátszás. 1936-ban fúvószenekar is alakul a faluban, és nemsokára riválisává is válik a „dalárdának", hiszen a színelőadás a legbiztosabb bevételi forrása mind a férfikórusnak, mind a zenekarnak. Korabeli dokumentumok birtokában vagyunk, amelyek tanúsága szerint volt olyan év a 30-asokban, amikor tizenkét színelőadást tartottak. A két testület mind művészi színvonalban, mind a színpadra vitt előadások számában versenyre kelt egymással. A nem mindig nemes vetélkedés eredményeként igényes, színházszerető közönség nevelődött ki a huszadik század folyamán Tordaszentlászlón.
    1946-47-től a kommunista hatalom megpróbálta kisajátítani a „szocialista nevelés" kizárólagos céljaira a Dalárdaházat, és a törvény megszüntette az Ifjúsági Dalkör jogi személyiségét is. A műkedvelő mozgalom azonban percig sem szünetelt, hiszen a pártállam mindenkori propagandistái számára kézenfekvő fedezetét, bizonyítékát nyújtotta a hivatalnokokra pártfeladatként kirótt „ateista nevelésnek". Időközben teljesen önállósult a színjátszás, megszűnt a kórus és a fúvószenekar közötti versengés. Az 1980-as években kritikus időket élt meg a közművelődés amiatt, hogy egyre élesebben éltük meg a magyar nyelv mindenfajta megnyilvánulása elleni nacionál-kommunista fenyegetettséget, tiltásokat. 1988-ban mégis sikerül megtartanunk a kórus 100 éves jubileumát, sőt, az ekkorra kiöregedő férfikórus köszöntésére új, életképes női kórus alakul, amely azóta vegyeskórussá nőtte ki magát.
    1990 után fellendül a műkedvelő kulturális mozgalom. Újjászületik a fúvószenekar is, amelyet a kommunista hatóságok tűzoltózenekarrá próbáltak átalakítani. A közművelődésből részt vállaló lelkes lakosok összefogásával elkezdjük, a falunk névadója, Szent László királyunk tiszteletére, a Szent László-napi kórustalálkozók évenkénti megrendezését, amely azóta az egész Kárpát-medencében ismert rendezvényünk lett. Végül 1998-ban, a sors iróniája folytán éppen annak a román törvénynek az alapján, amely 1924-ben is keretét adta egyesületünk akkori törvényesítésének, újra bejegyeztetjük, Tordaszentlászlói Thamó Gyula Közművelődési Egyesület néven, így örökítvén meg néhai boldog emlékezetű Thamó Gyula tiszteletes emlékét. A tordaszentlászlói lakosok joggal tekintik egyesületünket az 1888-ban megalakult Dalkör folytatójának, hiszen ennek közművelődési tevékenysége, az anyanyelvi kultúra ápolására irányuló buzgalma generációról generációra öröklődött. Mai tagjaink egyenes ágú vérrokonai az 1888-as alapítóknak.
     
  19. estfen

    estfen Állandó Tag

    Jáki Gábor:Sumérok magyar földön
     
  20. Piroska49

    Piroska49 Állandó Tag

    [FONT=Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif] A korongok megfejtése Badinyi Jós Ferenc olvasatában:
    „Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya!
    Vigyázó két szemed óvjon Nap atyánk fényében”

    [/FONT][FONT=Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif]Szathmáry Atilla olvasatában:[/FONT]
    [FONT=Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif]Egyetlen magasztos teljességünk leáldozóban,
    De fény atyánk arca felemelkedik,
    Ismét felragyog és betölti dicsőségét.”

    [/FONT][FONT=Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif]Baráth Tibor olvasatában:

    [/FONT][FONT=Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif]„Ez irány elé jön Isten négy órakor. Rák övön tíz telek után.”
    [/FONT][FONT=Verdana, Helvetica, Arial, sans-serif]„A Nap (az Ég ura) itt a Rákkor jön a napsugár lyukába”[/FONT]
     
Témaállapot:
Not open for further replies.

Megosztás