Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez ‎

Költészete

  • Verseinek középpontjában önmaga áll
  • A versek történése fiktív térben és időben játszódik, elmosódnak a tér és az idő határai, lélek tájait mutatja be
  • A szereplők nem élnek egyetlen konkrét korban sem, mégis benne élnek mindegyikben
  • Valamennyi vesében találhatók szimbólumok, amelyek többértelműek. Az álmokat vágyakat, a meghatározhatatlant fejezik ki.
  • Hatással volt rá a francia szimbolizmus, Vajda János költészete és a századvég magyar költői
 
Léda-szerelem jellemzői

  • Ady életformájában és szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, nyíltan vállalta kapcsolatát Lédával: Léda férjes asszony volt, zsidó, idősebb a költőnél
  • Léda művelt, feltűnő jelenség volt, szabad gondolkodású volt a szerelemben, de ragaszkodott a házasság keretihez. Léda ismerteti meg Adyval a francia költészetet, ennek eredményeképpen változott meg Ady költészete, szinte ő teremtette meg.
  • Ady túl sokat várt ettől a kapcsolattól
  • Menekültek a hétköznapokból az álomvilágba
 
Léda-versek = „Léda-asszony

  • Verseit a nagy szenvedély, életvágy, érzéki forróság jellemzi
  • Benne van a menekülés vágy, az egyéni megváltódás óhaja, elválások és egymásra találások, ellentétes és diszharmonikus
  • Hiányérzés, hiábavalóság
  • Halálhangulat, pusztulás,
  • Nem eszményi nő Léda, nem boldog szerelem az övék, örök szakítás és kibékülés tíz évi
  • Szerelmi lírája halálhangulatú: egymást és önmagukat is
  • Szerelmi érzés nem a boldogság, a beteljesülés, sokkal inkább a soha be nem
  • Újfajta szerelemfelfogás és
  • Lázadás, polgárpukkasztás a cél
 
Lédával a bálban

  • Mátka párok ↔ fekete
  • A mátka párok boldogok, örülnek a szerelemnek, fiatalok
  • A fekete pár már öreg, mások, mint a többi
  • Mikor őt megjelennek, mások megijednek tőlük, attól, hogy ilyen is lehet a szerelem
  • Ők valamennyire átveszik a főszerepet, elkezdenek táncolni
  • Sejtelmes vízió fejezik ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlását
  • A vers sejteti, hogy nincs igazi örömöt és megváltást jelentő szerelem, a boldogtalanság mindig a boldogság mögött áll
 
Baljós, szomorú hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban(1907) című versében is.
Sejtelems vízió fejezi ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlásának tragikumát. Két féle szerelem ellentétére épül a költemény. Az egyik oldalon ott áll a “víg terem” a maga harmóniájával, tavaszi-nyári színeivel és hangulatával, a szerelemnek még örülni tudó gyanútlan mátkapárjaival. A fiatalok boldogságával szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság. A forró örömöt a téli szél hidege űzi el, a fényen és a vígságon győz a feketeség, a szomorúság. A fiatalok sírva, dideregve rebbenek szét: a fenyegető elmúlás állt eléjük a táncoló halott szerelmesekben.
 
A vers azt érzékelteti, sejteti: nincsigazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött ott lappang könyörtelenül a boldogtalanság. Minden szerelem rejtett ellentmondása: az egyesülés vágy és a teljes eggyé válás lehetetlensége, a vonzás és a taszítás kettőssége jelenik meg a léda versek csaknem mindegyikében. Az Örök harc és nász (1906) is a “várlak, kívánlak” s az “űzlek, gyűlöllek” paradoxonát méllyíti el. De minden meghasonlottság, diszharmónia ellenére a Léda-szoltárok hírdetik a társ utáni vágyat a menekülést valaki máshoz.
 
A Léda-szerelem
- Ady 1903-ban ismerkedik meg Nagyváradon Dióssy Ödönné Brüll Adéllal.
- Adynál idősebb férjes asszony volt.
- Kapcsolatukat az állandó konfliktus és az azt követő egymásra találás jellemezte („megszépítő messzeség”)
- Egyenrangú társa volt Adynak.
 
- A Léda szerelme szenvedélyesen érzéki, viaskodó jellegű, nagy mámorok és keserűségek jellemzik, mivel túl sokat vártak egymástól
- Kapcsolatuk és költészete pont az ellentéte a harmonikus Csinszka szerelemnek
- Kapcsolatuk 1912-ben ért véget.
 
Léda hatása Adyra és költészetére
- Segített rátalálni Ady igazi költői hangjára, felhívta figyelmét a modern művészetekre
- szerelmi költészetének ihletője
- Jellemző a szecessziós stílus (a hiábavalóság érzete, halálhangulat) a Léda-versekre.
 
Nagyváradon ismerte meg Diósiné Brüll Adélt, aki egy magas műveltségű, jómódú asszony volt. Egyből szerelemre lobbant iránta. Tetszettek neki a nő magas rangú barátai és társadalmi helyzete. Léda - verseiben így hívja Brüll Adélt – viszonozta ezt a szerelmet. Neki a fiatal költő tehetsége tetszett leginkább. Kettejük kapcsolatának ellentmondásairól és szépségeiről árulkodnak a versek.
 
Mindjárt a vers indítása: „Sikolt a zene”, kifejezi a rettenetet, s a torlódó igék és jelzők csak fokozzák ezt. Egy-egy tudatosan elhelyezett szóval, szókapcsolattal hallatlan költői feszültséget tud teremteni: „Rettenve néznek egy fekete párra.”, „…régi rózsa-koszorúinkat”,…némán szerte-szórjuk”. Ezt a feszültséget követi természetesen a záró strófa szétrebbenő boldog mátkapárjainak s az egyedül táncoló Halál- arcú párnak a képe.
 
Összefoglalva, ezek a Léda versek témaválasztásukban is páratlanok a világ szerelmi lírájában: szinte kizárólag a beteljesült szerelmi mámorban fogantak, s mint már említettük: ezt a mámort pusztulás, halál, sebek, bűntudat kísérik.
 
Párizsban élő magyar asszony, Diósy Ödönné Brüll Adél a Nagyváradi Napló hozzá eljutott számaiban figyelt fel Adyra. Léda asszony művelt, gazdag, nagyváradi zsidó családból származott, férje nagykereskedő. 1903-ban megkereste Ady-t, hogy magával vigye Párizsba.
 
Ady otthagyta az újságot és elkezdett franciául tanulni és elutazott Lédával Franciaországba. Lédával való kapcsolata tele volt vitákkal, ellentmondásokkal. Igazi társat lelt benne, de soha nem lett igazán az övé, mert Léda a pénzt és a hírnevet választotta.
 
CSINSZKA

Következő szerelme, aki később felesége is lett Boncza Berta. Már megismerkedésük is igen különleges volt. A lány olvasta Ady verseit és a versek által beleszeretett a költőbe. Több levelet írt Adynak, melyben meghívta magukhoz. Adynak tetszett, hogy egy fiatal lány így felfigyelt rá, ezért 1914 tavaszán ellátogatott Csucsára a Boncza-várba. A látogatásból végül is leánykérés lett. Az apa tiltakozásának ellenére 1915 tavaszán esküdtek meg.

Adynak mindent jelentett ez a szerelem: a lányért való harc idején narkotikumot az első háborús hónapok valóságával szemben, a házasságban pedig az összebúvó félelem óráit.
 
Nem volt könnyű emberileg ez a házasság, hiszen Csinszka – így hívta feleségét – jóval fiatalabb volt, s még „parádézni” szeretett volna az idősödő, „sír felé hajló” költő mellett.
A Csinszkához írt versek a letisztult szerelemről, a magánytól való félelemről szólnak. Ady nagyon félt attól, hogy Csinszka elhagyja őt, és magában kell meghalnia, ezért szinte minden hozzá írt versében kéri, könyörög neki, hogy maradjon vele. Célját el is éri, hiszen Csinszka egészen a haláláig 1919. január 27-ig kitart mellette.
 
Csinszka iránti szerelme teljesen más érzelmi alapokról fakadt, mint a Léda iránti. Csinszkáért nem kellett annyira harcolnia, hogy megkaphassa, hisz jóformán maga „jött el” Adyért. Léda ezzel szemben igazán sohasem lehetett az övé, bármennyire is vehemensen rajongtak egymásért. A Csinszka szerelem a megnyugvást hozta el, az érzelmi biztonságot, mellyel együtt járt a bármikor elveszíthetlek kínzó érzése, ami teljesen jogos érzés egy öregedő ember részéről a jóval fiatalabb feleséggel szemben. Lédát elveszítésétől nem kellett félnie, hisz sohasem volt igazán az övé, amit egymásnak adtak önmagukból azt kötöttségek és korlátok nélkül adták, miközben tudták nem várhatnak el többet egymástól a múló szerelmes pillanatoknál. S végül Csinszka felnézett Adyra, a fiatalabb, szinte gyermeklányi odaadó büszkeségével, túlértékelve szerette, míg Léda az idősebb szemével nézte, s társadalmi rangjának megfelelően – miként a már idézett levélből is kiderül – kicsit lenézte a művészt, a „komédiást”.
 
Szia! Igazán nehezen tudok kiigazodni még ezen az oldalon, ha a "válsz" gombra kattintok, az hozzászólásnak minősül? (mint pl ez az üzenet) Ha nem, akkor bocsi, h zavartalak :)

Üdv:ajduska
 
Oldal tetejére