Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez
- Thread starter zsuzsanna03
- Start date
.... A nemzetközi helyzet fokozódik....
"Alig maradt valami, ami boldoggá tesz, de te azzá teszel!"
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Aki olvasta a könyvet érteni fogja...
"FELBONTANDÓ: CSAK A CAFÉ MARQUIS-BAN,
A RUE DES FRANCS BOURGEOIS-N, CROISSANT
ÉS EGY NAGY BÖGRE CAFÉ CREME MELLETT." Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
"FELBONTANDÓ: CSAK A CAFÉ MARQUIS-BAN,A RUE DES FRANCS BOURGEOIS-N, CROISSANT
ÉS EGY NAGY BÖGRE CAFÉ CREME MELLETT." Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
"Ne gondolj rám túl gyakran. Nem akarok úgy gondolni rád, hogy bömbölsz. Csak élj jól. Csak élj. Szeretlek..." Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
"– Én, Theodosia… – nagy levegőt vett… – téged, Alexander… – ismét erőt gyűjtött… – kiállhatatlan hites férjemül fogadlak…"
Susan Elizabeth Phillips: Angyali csók
Susan Elizabeth Phillips: Angyali csók
"– Mi a baj?
– Ezt nézd meg!
– Úristen!
A férfi hitetlenkedve bámulta a gabonapehely-halmot Az összes mályvacukor hiányzott
belőle! Volt közte rengeteg bézsszínű, cukormázzal bevont zabpehely, de egyetlen árva
mályvacukor sem. Se egy szivárványszínű vagy zöld lóhere, se egy kék hold vagy egy lila lópatkó, se egy sárga hogyishívják. Egyetlen egy mályvacukor se.
– Talán valaki megdézsmálta a dobozból – indítványozta Jane hűvös, tudományos hangon.
– Senki sem dézsmálhatta meg! Szorosabban be volt zárva, mint egy széf, amikor
felnyitottam. Valamit a gyárban ronthattak el.
Cal felugrott a székről, s visszament a kamrába egy újabb dobozért. Már csak ez hiányzott ahhoz, hogy még pocsékabb legyen a reggele. Kiborította a gabonapelyhet a kukába, feltépte a másik dobozt, beleöntött a tálba egy kupacot, de nem látott mást, csak cukorral bevont zabpelyhet. Mályvacukrot nem.
– Ezt nem hiszem el! írni fogok a General Mills elnökének! Nincs náluk minőségellenőrzés?
– Biztos vagyok benne, hogy csak véletlen.
– Nem számít, hogy véletlen-e vagy sem. Megengedhetetlen hogy ilyesmi megtörténjen.
Az embernek vannak elvárásai, ha egy Lucky Charmst vesz.
– Akarod, hogy csináljak neked egy finom búzakorpa bagettet mézzel a tetején? Ihatnál
hozzá egy pohár lefölözött tejet.
– Nem kérek bagettet, lefölözött tejet pedig pláne nem. A Lucky Charmsomat akarom!
(…)
…a mindenségit, majd ő megtanítja a General Millst, hogy ne adjanak ki a kezükből rossz minőségű gabonapelyhet. Felrántotta a Jeep ajtaját, s ekkor megpillantotta őket. A mályvacukrokat. Apró mályvacukrok százai borították az ülést. Piros luftballonok, rózsaszín szívek, kék holdacskák. Szanaszét mindenhol. A műszerfalon, az első ülésen, a hátsó ülésen. Vörös köd ereszkedett le a szemére. Bevágta az ajtót és berontott a konyhába. Megöli!
Jane a bárpultnál ült, teázott. – Elfelejtettél valamit?
-Igen, valamit nagyon elfelejtettem. Téged agyonütni!
Jane egy cseppet sem látszott úgy, mintha megijedt volna….
Cal fogta az egyik Lucky Charmsos dobozt, és szanaszét szórva a gabonapelyheket, megfordította. Feltépte a leragasztott hajtókát az alján, s persze hogy az ügyes vágást a belső zacskón leragasztották celluxszal.
A fogát csikorgatta. – Nem gondolod, hogy ez kissé gyerekes?
– Bizonyára az. És végtelenül kielégítő. – Jane kortyolt a teájából."
Susan Elizabeth Phillips: Apafogó
– Ezt nézd meg!
– Úristen!
A férfi hitetlenkedve bámulta a gabonapehely-halmot Az összes mályvacukor hiányzott
belőle! Volt közte rengeteg bézsszínű, cukormázzal bevont zabpehely, de egyetlen árva
mályvacukor sem. Se egy szivárványszínű vagy zöld lóhere, se egy kék hold vagy egy lila lópatkó, se egy sárga hogyishívják. Egyetlen egy mályvacukor se.
– Talán valaki megdézsmálta a dobozból – indítványozta Jane hűvös, tudományos hangon.
– Senki sem dézsmálhatta meg! Szorosabban be volt zárva, mint egy széf, amikor
felnyitottam. Valamit a gyárban ronthattak el.
Cal felugrott a székről, s visszament a kamrába egy újabb dobozért. Már csak ez hiányzott ahhoz, hogy még pocsékabb legyen a reggele. Kiborította a gabonapelyhet a kukába, feltépte a másik dobozt, beleöntött a tálba egy kupacot, de nem látott mást, csak cukorral bevont zabpelyhet. Mályvacukrot nem.
– Ezt nem hiszem el! írni fogok a General Mills elnökének! Nincs náluk minőségellenőrzés?
– Biztos vagyok benne, hogy csak véletlen.
– Nem számít, hogy véletlen-e vagy sem. Megengedhetetlen hogy ilyesmi megtörténjen.
Az embernek vannak elvárásai, ha egy Lucky Charmst vesz.
– Akarod, hogy csináljak neked egy finom búzakorpa bagettet mézzel a tetején? Ihatnál
hozzá egy pohár lefölözött tejet.
– Nem kérek bagettet, lefölözött tejet pedig pláne nem. A Lucky Charmsomat akarom!
(…)
…a mindenségit, majd ő megtanítja a General Millst, hogy ne adjanak ki a kezükből rossz minőségű gabonapelyhet. Felrántotta a Jeep ajtaját, s ekkor megpillantotta őket. A mályvacukrokat. Apró mályvacukrok százai borították az ülést. Piros luftballonok, rózsaszín szívek, kék holdacskák. Szanaszét mindenhol. A műszerfalon, az első ülésen, a hátsó ülésen. Vörös köd ereszkedett le a szemére. Bevágta az ajtót és berontott a konyhába. Megöli!
Jane a bárpultnál ült, teázott. – Elfelejtettél valamit?
-Igen, valamit nagyon elfelejtettem. Téged agyonütni!
Jane egy cseppet sem látszott úgy, mintha megijedt volna….
Cal fogta az egyik Lucky Charmsos dobozt, és szanaszét szórva a gabonapelyheket, megfordította. Feltépte a leragasztott hajtókát az alján, s persze hogy az ügyes vágást a belső zacskón leragasztották celluxszal.
A fogát csikorgatta. – Nem gondolod, hogy ez kissé gyerekes?
– Bizonyára az. És végtelenül kielégítő. – Jane kortyolt a teájából."
Susan Elizabeth Phillips: Apafogó
"
– Semmi furfangoskodás ma este, hallottad?
– Tisztán és érthetően. – Jane szándékosan tört borsot Cal orra alá, hogy ne kelljen a tegnap estére gondolnia. -Nem akarsz egy kabátot borítani a fejemre, hogy a szomszédok biztosan ne lássanak meg? De mit beszélek? Ha meglátnak is, mondhatod nekik, hogy az egyik barátnőd anyja vagyok.
Cal megfogta a karját és a bejárati ajtó felé fordította. – Eljön a nap, amikor
ragasztószalaggal fogom betapasztani az okos kis szádat.
– Kizárt dolog. Már halott leszel. Láttam egy elektromos sövénynyírót a garázsban.
– Akkor megkötözlek, beduglak a szekrénybe, beengedek hozzád egy tucat farkaséhes
patkányt és rád zárom az ajtót.
Jane felvonta a szemöldökét.
– Nagyon jó." Susan Elizabeth Phillips: Apafogó
– Semmi furfangoskodás ma este, hallottad?
– Tisztán és érthetően. – Jane szándékosan tört borsot Cal orra alá, hogy ne kelljen a tegnap estére gondolnia. -Nem akarsz egy kabátot borítani a fejemre, hogy a szomszédok biztosan ne lássanak meg? De mit beszélek? Ha meglátnak is, mondhatod nekik, hogy az egyik barátnőd anyja vagyok.
Cal megfogta a karját és a bejárati ajtó felé fordította. – Eljön a nap, amikor
ragasztószalaggal fogom betapasztani az okos kis szádat.
– Kizárt dolog. Már halott leszel. Láttam egy elektromos sövénynyírót a garázsban.
– Akkor megkötözlek, beduglak a szekrénybe, beengedek hozzád egy tucat farkaséhes
patkányt és rád zárom az ajtót.
Jane felvonta a szemöldökét.
– Nagyon jó." Susan Elizabeth Phillips: Apafogó
" Jane leszegte a fejét és törött villanykörtékkel szegélyezett, hullócsillag alakú táblát,
pattogzó lila festéket és a Karolina büszkesége szavakat pillantotta meg.
– Idehoztál randevúzni?
-Azt mondtad, soha nem voltál autósmoziban tinédzserkorodban. Kárpótollak.
A férfi mosolygott Jane meghökkent arckifejezésén, lekapcsolta az elemlámpát és kiszállt
a kocsiból, hogy kiakassza az utat elbarikádozó láncot. Miután visszaült, ajtott, Jane pedig
nagyot zöttyent, mikor a kocsi belement a keréknyomba.
– Az első randim egy multimilliomossal – zsörtölődött –, és ezt kapom.
– Ne törd össze a szívemet azzal, hogy láttad már a filmet." Susan Elizabeth Phillips: Apafogó
pattogzó lila festéket és a Karolina büszkesége szavakat pillantotta meg.
– Idehoztál randevúzni?
-Azt mondtad, soha nem voltál autósmoziban tinédzserkorodban. Kárpótollak.
A férfi mosolygott Jane meghökkent arckifejezésén, lekapcsolta az elemlámpát és kiszállt
a kocsiból, hogy kiakassza az utat elbarikádozó láncot. Miután visszaült, ajtott, Jane pedig
nagyot zöttyent, mikor a kocsi belement a keréknyomba.
– Az első randim egy multimilliomossal – zsörtölődött –, és ezt kapom.
– Ne törd össze a szívemet azzal, hogy láttad már a filmet." Susan Elizabeth Phillips: Apafogó
"Valami hozzáért a lábához, s Pippi Tucker nézett rá odalentről. A Cápa zenéje csendült fel a fülében.
A hároméves kislány szeme akkora volt, mint egy felfújt rágógumi, tele ártatlansággal. Kövér
kis ujjaival egy fejdíszt szorongatott, amit most odanyújtott a férfinak. - Fel kell tenned.
- Nincs az az isten. - Heath ránézett, elég szigorúan ahhoz, hogy érvényt szerezzen
akaratának, de nem annyira, hogy a gyerek az anyjáért üvöltsön.
A kislány összehúzta apró, világos szemöldökét, csakúgy mint az apja szokta, amikor
ziccert lát.
- Heath! - hallatszot Molly hangja a ruhák, a fiitterek és a lányok közül. - Figyelj Pippire,
amíg mindenkit felöltöztetünk.
- Szívesen. - A férfi a kölyköt nézte. Pippi őt..."
Susan Elizabeth Phillips: Várom a párom
A hároméves kislány szeme akkora volt, mint egy felfújt rágógumi, tele ártatlansággal. Kövér
kis ujjaival egy fejdíszt szorongatott, amit most odanyújtott a férfinak. - Fel kell tenned.
- Nincs az az isten. - Heath ránézett, elég szigorúan ahhoz, hogy érvényt szerezzen
akaratának, de nem annyira, hogy a gyerek az anyjáért üvöltsön.
A kislány összehúzta apró, világos szemöldökét, csakúgy mint az apja szokta, amikor
ziccert lát.
- Heath! - hallatszot Molly hangja a ruhák, a fiitterek és a lányok közül. - Figyelj Pippire,
amíg mindenkit felöltöztetünk.
- Szívesen. - A férfi a kölyköt nézte. Pippi őt..."
Susan Elizabeth Phillips: Várom a párom
"Az ember, még a nagyformátumú Dean Robillard sem látott mindennap egy fej nélküli hódot flangálni az út szélén. – A rohadt… – taposott bele a fékbe és állt meg vadonatúj Aston Martin Vanquishával.
A hód elmasírozott mellette, hatalmas farka a kavicsokat verdeste, kicsi, hegyes orra égnek meredt. Piszokul dühösnek látszott.
Határozottan nőstény volt, hódfeje helyén ugyanis izzadt, fekete haját hátrafogva, rövid, szálkás lófarok lobogott. (…)
– Ühm… asszonyom… segíthetek?
A lány mancsai nem estek ki a ritmusból. – Van fegyvere?
– Itt nincs.
– Akkor nem.
Azzal továbbmenetelt.
Dean elmosolyodott, majd utána iramodott. Hosszú lépteivel pár méter múlva beérte a rövid szőrös lábút. – Szép napunk van. Májushoz képest kissé meleg, de nem panaszkodom.
(…)
– Egy színész – mondta megvetően. – Ilyen az én szerencsém.
– Miből gondolja, hogy színész vagyok?
– Szebb, mint a barátnőim.
– Átok.
– Még csak nem is jön zavarba?
– Fogadd el önmagad."
Susan Elizabeth Phillips: Született csábító
A hód elmasírozott mellette, hatalmas farka a kavicsokat verdeste, kicsi, hegyes orra égnek meredt. Piszokul dühösnek látszott.
Határozottan nőstény volt, hódfeje helyén ugyanis izzadt, fekete haját hátrafogva, rövid, szálkás lófarok lobogott. (…)
– Ühm… asszonyom… segíthetek?
A lány mancsai nem estek ki a ritmusból. – Van fegyvere?
– Itt nincs.
– Akkor nem.
Azzal továbbmenetelt.
Dean elmosolyodott, majd utána iramodott. Hosszú lépteivel pár méter múlva beérte a rövid szőrös lábút. – Szép napunk van. Májushoz képest kissé meleg, de nem panaszkodom.
(…)
– Egy színész – mondta megvetően. – Ilyen az én szerencsém.
– Miből gondolja, hogy színész vagyok?
– Szebb, mint a barátnőim.
– Átok.
– Még csak nem is jön zavarba?
– Fogadd el önmagad."
Susan Elizabeth Phillips: Született csábító
Similar threads
