Ez az embargósdi most kezd majd izgalmas fordulatot venni, mert már nem csak az EU-nak fog fájni
Bedönthetik az amerikai atomerőműveket az oroszok az uránexport leállításával
Az Ukrajna elleni háború kitörése óta az Egyesült Államok számos szankcióval sújtotta Oroszországot, megtiltották többek közt az orosz olaj és gáz importját, érdekesség, hogy a dúsított urán behozatalát nem korlátozták. Ennek alighanem az az oka, hogy az oroszok adják az amerikai atomerőművek működéséhez szükséges urán közel felét, most azonban sajtóhírek szerint Moszkva fontolóra vette, hogy nem szállít uránt az Egyesült Államokba.
A hónap elején az Egyesült Államok komoly csapást mért Moszkvára azzal, hogy betiltotta az orosz olaj és gáz behozatalát. Az
embargóra adott válaszként Oroszország sajtóhírek szerint azt fontolgatja, hogy leállítaná az urán értékesítését az Egyesült Államoknak -
írja cikkében a Mandiner.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta:
„az energiaszankciókra válaszul jelenleg vizsgálják az Egyesült Államokba való uránszállítás betiltását. Ez a kérdés is napirenden van, tanulmányozás alatt áll” – írta a TASZSZ hírügynökség.
Az Egyesült Államok már embargót rendelt el a kőolajtermékekre, de Washington nem siet a dúsított urán importjának betiltásával.
Február végén az amerikai energiavállalatok Joe Biden elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ezt az intézkedést ne foglalják bele egy nagyszabású oroszellenes szankciócsomagba.
Az amerikai energiaipar függ Moszkvától és kulcsfontosságú szövetségeseitől, Kazahsztántól és Üzbegisztántól. Ők adják majdnem a 47 százalékát az amerikai atomerőművek energiaellátásához szükséges uránnak. A beszállítók között a második helyen Kanada áll 22,4 százalékos részesedéssel.
Oroszország a dúsított
urán világpiacának egyharmadát adja, és egyszerűen alig találni alternatív beszállítót.
Ha Moszkva az uránexport tilalmával reagál a nyugati energetikai szankciókra, akkor egy éven belül az amerikai atomreaktorok tömeges leállása következhet be.
Az amerikai atomerőművek energiatermelésének felfüggesztése pedig megmutatkozna a villamosenergia árában. Ez az oka annak, hogy Joe Biden amerikai elnök nem sietett belefoglalni az uránembargót az oroszellenes szankciócsomagba.
Az urán tőzsdei ára már így is 11 éves maximumra emelkedett. Március 11-én az Ux U3O8 referencia nukleáris nyersanyag azonnali ára megközelítette a 60 dollárt fontonként (59,75 dollár). A kereskedők is aggódnak az új amerikai energetikai szankciókkal kapcsolatban.
Az energiaárak emelkedése katasztrófa lenne Biden számára belpolitikai szempontból
Biden döntései mögött ott van az is, hogy 2022 novemberében már képviselőházi választásokat tartanak az országban, ahol a demokraták pozíciói az utóbbi időben jelentős válságon mentek keresztül. Az orosz dúsított urán importjának betiltása pedig még tovább mélyítheti ezt a válságot. Egyrészt Bidennek most demonstrálnia kell a választók előtt az Oroszországgal szembeni eltökéltségét, másrészt az uránembargó még inkább megemelné az átlagos amerikaiak áramszámláját, ami Biden számára felér egy belpolitikai katasztrófával.
Ha az USA az oroszországi uránszállítást is leállítaná, akkor ehhez még az áramdíjak többszörös emelkedése is hozzácsapódna. Jelenleg 96 atomreaktor működik az Egyesült Államokban, de az országból teljesen hiányzik a saját uránizotóp-leválasztás.
A világ urándúsító létesítményeinek csaknem fele Oroszországban található. Moszkva nélkül egy-másfél éven belül összeomlik az amerikai atomenergia-ipar. Az amerikai atomerőművek – Kanadával ellentétben – nem működhetnek három-négy százalékos dúsított urán nélkül.
Európa is rosszul járhat
A nyugati energiaszankciókra adott aszimmetrikus orosz válasz esetén nemcsak az Egyesült Államok, hanem egyes európai országok is szenvednének. Még Franciaországnak is problémái lehetnek, ahol a nukleáris termelés az ország energiamérlegének 70 százalékát teszi ki. Párizs viszonylag önellátó az urándúsítás terén, a franciák azonban erősen függnek az afrikai államokból származó urán-nyersanyag-importtól. A leggazdagabb uránércek Maliban és Nigerben találhatóak, a helyi hatóságok viszont, teljesen jogosan, emelni szeretnék az áraikat Párizs felé. Maliban a franciákat majdnem ki is rúgták a piacukról. Az európai érckészletek kimerülése és az afrikai beszállítók távozása jelentős veszteségekhez vezethetnek.
Kazahsztán és Üzbegisztán megkerülhetetlen
Jelenleg a kazahok bányásszák a legtöbb uránt a világon, Üzbegisztánnal együtt a világ termelésének mintegy 50 százalékát adják.
Ezen országok elvesztése komoly válságot idézne elő az uránpiacon. Az urán árának közelmúltbeli emelkedése összefüggött egyebek mellett a januári kazahsztáni tiltakozásokkal. A gond viszont azzal van, hogy a Kazatomprom kazah állami cég tulajdonképpen a Roszatom vegyesvállalata.
Ha a nyugati szankciók elkezdik sújtani a Roszatomot, akkor az könnyen érintheti a kazah uránt is.
