Nagyszabású vizsgálat indult Kanadában az elmúlt három évtizedben aránytalanul nagy számban eltűnt, illetve meggyilkolt őslakos nők ügyében - jelentette be szerdán az ottawai kormány.
A rendőrség, amelyet gyakran vádoltak meg azzal, hogy az áldozatok származása miatt nem szentelt kellő gondot az esetek kivizsgálásának, 1980 és 2012 között közel 1200 őslakos nő eltűnését, illetve meggyilkolását regisztrálta. Ez az arány háromszor-négyszer magasabb volt, mint a teljes kanadai lakosság körében.
Az őslakosok vezetői régóta követelik a vizsgálat lefolytatását, de a korábbi, konzervatív kormány ezt rendre elutasította. A vizsgálat megindítását tavaly decemberben jelentette be Justin Trudeau liberális kormányfő, akinek ez volt az egyik választási ígérete is, és aki - Kanada történelmében első ízben - Jody Wilson-Raybould személyében indián nőt nevezett ki az igazságügy-miniszteri tisztségre.
A vizsgálatot végző öttagú bizottság felállítását megelőzően társadalmi konzultációkat tartottak, december óta több mint 2000 őslakos nőt hallgattak meg. A vizsgálatot indián bírónő, Marion Buller vezeti. Carolyn Bennett, az őslakos ügyek szövetségi minisztere szerint "sürgősen meg kell vizsgálni az erőszak rejtett és módszeres okait, közöttük a fajgyűlöletet, a szexizmust és a gyarmati kor továbbélő hatását".
A kanadai indiánok, inuitok és meszticek lélekszáma 1,4 millió, a teljes lakosság 4,3 százaléka, de körükben az átlagosnál magasabb a bűnözés, a szegénység és a függőség, ami miatt tavaly az ENSZ egyik szerve is vizsgálat megindítását javasolta.
A bizottságnak 2018. december 31-én kell benyújtania jelentését. A testület nem állíthatja az esetleges gyanúsítottakat bíróság elé, de jogában áll tanúk kihallgatását és bizonyítási eljárásokat elrendelni, és megvizsgálhatja a rendőrségi és a gyermekvédelmi gyakorlatot is.
A kormány 54 millió kanadai dollárt (11,4 milliárd forint) szán a bizottság munkájára, további 16 millió dollárt (3,4 milliárd forint) szán arra, hogy támogassa az áldozatok családtagjait a bizonyítási eljárásokban való részvételben, az esetleges bizonyítékok felkutatásában.
A rendőrség, amelyet gyakran vádoltak meg azzal, hogy az áldozatok származása miatt nem szentelt kellő gondot az esetek kivizsgálásának, 1980 és 2012 között közel 1200 őslakos nő eltűnését, illetve meggyilkolását regisztrálta. Ez az arány háromszor-négyszer magasabb volt, mint a teljes kanadai lakosság körében.
Az őslakosok vezetői régóta követelik a vizsgálat lefolytatását, de a korábbi, konzervatív kormány ezt rendre elutasította. A vizsgálat megindítását tavaly decemberben jelentette be Justin Trudeau liberális kormányfő, akinek ez volt az egyik választási ígérete is, és aki - Kanada történelmében első ízben - Jody Wilson-Raybould személyében indián nőt nevezett ki az igazságügy-miniszteri tisztségre.
A vizsgálatot végző öttagú bizottság felállítását megelőzően társadalmi konzultációkat tartottak, december óta több mint 2000 őslakos nőt hallgattak meg. A vizsgálatot indián bírónő, Marion Buller vezeti. Carolyn Bennett, az őslakos ügyek szövetségi minisztere szerint "sürgősen meg kell vizsgálni az erőszak rejtett és módszeres okait, közöttük a fajgyűlöletet, a szexizmust és a gyarmati kor továbbélő hatását".
A kanadai indiánok, inuitok és meszticek lélekszáma 1,4 millió, a teljes lakosság 4,3 százaléka, de körükben az átlagosnál magasabb a bűnözés, a szegénység és a függőség, ami miatt tavaly az ENSZ egyik szerve is vizsgálat megindítását javasolta.
A bizottságnak 2018. december 31-én kell benyújtania jelentését. A testület nem állíthatja az esetleges gyanúsítottakat bíróság elé, de jogában áll tanúk kihallgatását és bizonyítási eljárásokat elrendelni, és megvizsgálhatja a rendőrségi és a gyermekvédelmi gyakorlatot is.
A kormány 54 millió kanadai dollárt (11,4 milliárd forint) szán a bizottság munkájára, további 16 millió dollárt (3,4 milliárd forint) szán arra, hogy támogassa az áldozatok családtagjait a bizonyítási eljárásokban való részvételben, az esetleges bizonyítékok felkutatásában.
De ennek nincs akkora jelentősége. Azt kell felismerni minden természeti népnek, hogy a napjaik, perceik megszámláltattak: vagy életmódot váltanak, vagy úgy járnak mint a Dinók, vagy a jégkorszaki "Megafauna". Kihalnak. Az adaptáció/alkalmazkodás a túlélés záloga. (Ebben a vonatkozásban olyanok vagyunk emberek, mint az állatok: az a faj marad fenn amelyik alkalmazkodik, a többi kihal. )
