A munkát elvégezte, a kemény 35 ezer Ft kifizetéséhez utólag ... de innen már a cikk:
A Képző kancellárja bekérte a legendás tanár-filozófus diplomáját, a választ nem tette zsebre
Szily László
ÉLET
november 8., hétfő 11:16
Tillmann József filozófus-esszéistát, a JPTE és a Képzőművészeti egyetem egykori, a MOME jelenlegi tanárát, a MOME doktori iskolájának egykori vezetőjét azzal heccelte fel a Képzőművészeti Egyetem kancellárja, Sárik Zoltán, hogy a hivatala bekérette a végzettségét igazoló oklevél másolatát és egy 90 naposnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt. Mindezt annak fejében, hogy kifizessék a Képzőművészeti Egyetem Doktori Védési Bizottságában kültagként nyújtott szerepléséért járó pénzt.
Tillmann reakcióként elküldött, a
Facebookra is kiposztolt megsemmisítő levelének a rövidsége ellenére szép íve van. A motort a
“T. Kancellár” megszólítás rúgja be, hogy az alaphelyzet tömör felvázolása után a szerző egyből a lényegre térjen:
Tillmann azonban nem állt meg a professzorosan pedáns helyzetértékelésnél. hanem így folytatta:
és itt már nem volt megállás, ami a szándékosan megalázó erkölcsibizonyítványozás fényében annyira nem is meglepő. Ezt egy igazi G sem mondhatta volna szebben:
A zárás szépen következett az előzményekből:
Ha csinovnyik lennék, ezután inkább tuti abbahagynám MC Tillmann piszkálását.
Döbbenetes az egész ...
Azért eszembe jutott erről a tankerületi kapcsolattartónk, aki ezév februárjában, 39 évi közalkalmazotti munkaviszony után, pár hónappal a felmentési időm kezdete előtt, szintén erkölcsit kért, arra hivatkozva, hogy nem találják az anyagomban.
Tudom, néma csendben be kellett volna adnom - ezt írta a másik kollégám is, minek cirkuszolni, ha ezt akarják, menjen.
Sajnos, én nem tudom átlépni a saját árnyékomat, és megírtam a "koordinátornak", hogy erkölcsi pl. munkaviszony létesítéséhez kell, s én azt már 39 éve megtettem. Mivel 3 hónap az érvényességi ideje, ha meg is lenne, 39 év alatt nyilván lejárt már, tehát semmit nem igazol azoknál sem, akiknél megvan.
Egyébként sem látom be, hogy minek - ha nem számolnék le éppen, akkor is, minek. Mert nincs meg? Nem teljes a paksaméta? (Minden kollégám, akik a névsorban voltak, hosszú évek óta dolgoztak ugyanott.)
Mérges is lettem, s kértem, annyi gond az oktatásban, a fölös energiájukat ezek megoldásába fektessék.
No, ki is kaptam a kollégától, ahogy írtam.
Nem tudom ..., egyszerűen abnormálisnak tartom, hogy mindenre rábólintunk, hogy soha nem állunk ki magunkért, hogy a "hagyd magad, hamarabb szabadulsz" a követendő, hogy mindennel mindenki egyetért, amikor szólni kellene, aztán a folyosón, ügyeletben, ebédlőben mégis morog.
Mindig örülök, ha látom, hogy van, aki mégis megteszi.