Kyra2
Kitiltott (BANned)
S mindazoknak is akik olvassák.....
Igen, élvezettel olvasunk benneteket! Üdv. mindkettőtöknek! kiss
S mindazoknak is akik olvassák.....
Na ja, és ilyenkor szokták még Szent-Györgyi Albert egy hasonló szellemű megállapítását is idézni. Az igazukat – úgy általában – nehéz lenne vitatni, de sajnos sokan vannak, akik feje tetejére állítják ezeket a kijelentéseket: ha az akadémikusok azt mondják rá, hogy nem igaz, vagy a kollégák azt, hogy hülyeség, ez automatikusan garanciája a felfedezés zseniális és igaz voltának.Csupán a "hivatalos" tudományra való hivatkozásoddal vitatkoznék, nem ebben a konkrét kérdésben, hanem általában. Úgy gondolom, hogy kutatási eredmények és az azokból feltárható összefüggések használhatók fel relevánsan egy vitában, ahogyan azt Te is tetted.
"A tudományban minden jelentős új felfedezésnek három fázison kell átesnie. Először azt mondják rá, hogy nem igaz. Ha bebizonyítják a felfedezés igaz voltát, akkor azt mondják, igaz ugyan, de nem lényeges. Ha a fontosságot is bizonyítani tudják, akkor az akadémikus nyájasan mosolyogva így szól: de hiszen ezt már a régi görögök is tudták." Popper Péter
Ezzel tökéletesen egyetértek. De hozzátennék még egy "belebeszélő" forrást: az ún. "közvéleményt", ill. az azt generáló globális bulvár-médiát. Ennek ugyanúgy katasztrofális hatásai lehetnek, hiszen mind a kutatók, mind a kutatásokat anyagilag fedezők "emberből vannak", nem vonhatják ki magukat a laikus többség gyakorolta nyomás alól még akkor sem, ha tudják, hogy ez rossz irányba visz.A leletek kormeghatározásai elég sok buktatóval járnak, még akkor is, ha a politikusok, a hadsereg és az egyház
nem beszél bele, az összes együtt viszont már katasztrófa igen sok esetben.
Na figyejj, akkor én most megmondom az őszintétet!Rengeteg esetről olvastam, amikor leletek tucatjait dobták félre, mert nem tudták beilleszteni egy bebetonozott
elméletbe sem. Akkor még leginkább a akkori technika fejlettségi szintje miatt.
[…]
Nekem eleve érthetetlen, hogy az ősi (nem ókori !) városok (piramisok) korát miért erőltetik mindenhol
jóval fiatalabbra datálni, mint amikor valójában építették, - nálunk szemmel láthatóan magasabb tudással rendelkező "valakik".
Egyetértek. Többek között erre hívta fel a figyelmet a vitában többször hivatkozott Magyar Tudomány szám szerkesztőségi cikke is. Az egy-egy időszeletben végzett mérések az akkori populációk hasonlóságáról vagy különbözőségéről reális képet adnak, de hogy egy genetikai jellemző – pl. a hivatkozott EU19 (jelenlegi osztályozás szerint R1a1) haplocsoport megfigyelt aránya a mai magyar populációban – mezopotámiai eredetű, vagy éppen a dicsőséges Harmadik Ukrán Front átvonulásának következménye, azt csak egy ilyen, hosszabb időtávot átfogó adatkészlet birtokában lehetne eldönteniA genetikai vizsgálatok -szerintem - inkább tájékoztató jellegűek, de pontos képet nem adnak a történelem előtti idők és a ma élő emberek 40-50 ezer évvel ezelőtti mozgásáról, "keveredéséről", a rokonságról ne is beszéljünk...
Először /ha lennének megfelelő vizsgálati anyagok/, onnan kellene kindulni, hogy a pl.200 ezer éves genomot
a Föld más részein találtakkal vetném össze.
Utána a 100 ezer évvel ezelőtt éltekével, és így tovább. Amikor így végig mentünk, jöhetne az "újkor", amikor már ténylegesen elkülönültek a népek, országokat alapítottak, és divatba jött a "határ" fogalma.
Ezt is aláírom. Korábban, mikor még sem genetikai adatok, sem régészeti leletek nem álltak rendelkezésre, jobb híján az előbbiből próbáltak következtetni az utóbbira, de – legalábbis a tudományos publikációkban – rendszeresen fel is hívták a figyelmet a módszer veszélyeire. Hogy a "köztudatba" ez nem került át, az szerintem legalább annyira az oktatási rendszer, mint a politika hibája.A nyelvi "rokonság" szintén eléggé nehéz út a "rokonság" eldöntéséhez.
Ezzel viszont nem értek egyet. Nekem úgy tűnik, a hasonlóság pusztán formai és írástechnikai, az egyes jelek hangalakjaira (ha éppen hangokat, és nem szimbólumokat jelölnek), az írás és olvasás irányára, vagy az írások nyelvére többnyire nem terjed ki. Azt sem értem, mire alapozod azt az állítást, hogy mi őriztük meg a legkevesebb változtatás nélkül, hiszen egyrészt a legkorábbi rovásírásokat (pl. a krétai lineáris A-t) még elolvasni sem tudjuk, másrészt a magyar rovásírásnak ma is több iskolája létezik, a csekély számú honfoglalás-kori leletet pedig ahány "megfejtő", annyiféleképpen olvassa. Igaz, hasonlósági alapon feltérképeztek néhány valószínű leszármazási vonalat, mint pl. a korai türk - honfoglalás-kori magyar - középkori székely, vagy az etruszk - korai latin - germán - óangol, de tudomásom szerint globális rokonságot mértékadó kutatói források még nem tártak fel.A rovásírás valóban ősi, és szinte minden földrészen fellelhető a hasonlatosság. Ezzel nem azt szándékozom
állítani, hogy az ős-magyarok találták fel a spanyolviaszt, hanem azt, hogy valami úton-módon a mi őseink és ma élő utódai őrízték meg a legkevesebb változás nélkül.
"hivatalos" tudomány alatt én az objektív törvényszerűségeket kutatási eredményekből feltáró, és azokat szintén ezen a módon dolgozó kollégáik előtt publikáló, velük racionálisan érvelve megvitató kutatókat értem...
Azt hiszem, valahol félreértettük egymást. Megpróbálom még egyszer elővezetni: Tehát "hivatalos" tudomány alatt nem egy intézményrendszert, hanem egy ismeretszerzési módszert (a tudomány módszerét, ahogy az a nagykönyvben meg van írva), és az azt használók összességét értem, szembeállítva a "kamu" (vagy ma divatos eufemizmussal "alternatív") tudománnyal, melynek művelői csak a látszatát keltik annak, hogy a tudomány módszereit használnák. (Az "áltudomány" kifejezést nem szívesen használom, mert jeles képviselőinek sikerült a köztudatban elültetniük azt az értelmezést, miszerint az áltudomány az a tudomány, amit a gonosz összeesküvő hivatalos tudomány önző okokból nem hagy érvényesülni.) Éppen ezért soha nem is állítottam, hogy csak (az én értelmezésem szerinti) "hivatalos" tudomány eredményei állnák ki a valóság próbáját, hiszen találgatással, béljóslással, vagy hamvasbélai Misztikus Intuícióval is lehet olyan zseniális felismeréseket tenni és új, meghökkentő összefüggéseket feltárni, amik akár még a valóság próbáját is kiállhatják. És természetesen ezen felosztás alapján Popper, Einstein, és Szent-Györgyi (pontosabban tudományos munkásságuk) is a "hivatalos" kategóriába kerül, igaz, az MTA és kapcsolt részei néhány kevésbé érdemdús tagjáéval egyetemben.Ez az értelmezésed szerintem nem helyes, hiszen nem mindig a "hivatalos tudomány" álláspontja állta ki a valóság próbáját, erre ugye számtalan példa volt. Erről szólnak a Popper, Einstein és Szentgyörgyi idézetek is, tehát nem megalapozott a "hivatalos" tudomány véleménye és a kutatási eredményeken, vagy egyes esetekben zseniális felismeréseken, új meghökkentő összefüggések feltárásán alapuló megállapítások között egyenlőségjelet tenni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden hülyeség, ami "hivatalos", de ha igaz, akkor nem azért, mert hivatalos, hanem mert megfelel azoknak a szempontoknak, amelyeket mindketten felsoroltunk.
Lehet, hogy többféle sörük is volt? Az "Innin és Enki" című eposzban pl. Enki isten sörtől részegedik le, de a hivatkozott Ninkaszi-"himnuszban" is az efféle sorok nem alkoholmentes italra utalnak:Alkoholmentes sört ihattak a sumérok.
Ezzel szemben az eredeti cím:
The fermented cereal beverage of the Sumerians may not have been beer
A mondat lényegi részével természetesen egyetértek, de a maradékkal muszáj egy kicsit kötözködnöm
A piramisokkal vetekedhet a sumérok ősi városa
A sumér Ur városa, ahol a Biblia szerint Ábrahám született, a gízai piramisokkal egyenlő fontosságú történelmi emlék lehetne egyszer, ha meglenne az erre irányuló politikai akarat - mondták az AFP hírügynökségnek a lelőhelyen dolgozó iraki és külföldi szakemberek.
Azt hiszem, valahol félreértettük egymást. Megpróbálom még egyszer elővezetni: Tehát "hivatalos" tudomány alatt nem egy intézményrendszert, hanem egy ismeretszerzési módszert (a tudomány módszerét, ahogy az a nagykönyvben meg van írva), és az azt használók összességét értem, szembeállítva a "kamu" (vagy ma divatos eufemizmussal "alternatív") tudománnyal, melynek művelői csak a látszatát keltik annak, hogy a tudomány módszereit használnák. (Az "áltudomány" kifejezést nem szívesen használom, mert jeles képviselőinek sikerült a köztudatban elültetniük azt az értelmezést, miszerint az áltudomány az a tudomány, amit a gonosz összeesküvő hivatalos tudomány önző okokból nem hagy érvényesülni.) Éppen ezért soha nem is állítottam, hogy csak (az én értelmezésem szerinti) "hivatalos" tudomány eredményei állnák ki a valóság próbáját, hiszen találgatással, béljóslással, vagy hamvasbélai Misztikus Intuícióval is lehet olyan zseniális felismeréseket tenni és új, meghökkentő összefüggéseket feltárni, amik akár még a valóság próbáját is kiállhatják. És természetesen ezen felosztás alapján Popper, Einstein, és Szent-Györgyi (pontosabban tudományos munkásságuk) is a "hivatalos" kategóriába kerül, igaz, az MTA és kapcsolt részei néhány kevésbé érdemdús tagjáéval egyetemben.
Kösz, így már világos (legalábbis úgy érzem). Elismerem, a szó használata ilyen értelemben legalábbis nem szokványos, de nem szántam félrevezetőnek. A félreértés oka egy másik vesszőparipám lehet: nekem legalábbis magától értetődőnek tűnik, hogy egy tudományos "eredmény" vagy "felfedezés" nem csak a felismerésből áll, hanem hozzá tartozik annak – minimum a felfedező, de célszerűen a szakmai közönség meghatározó többsége számára – hitelt érdemlő igazolása is. Ezért habár a logikus gondolkodásnak, az intuíciónak, vagy akár a találgatásnak és a béljóslásnak is (pl. az intuíción keresztül) szerepe lehet a zseniális felismerések megszületésében, de azok igazolása, elkülönítése más, szintén hihetőnek, logikusnak tűnő, de a valósággal köszönő viszonyban sem álló elképzelésektől a tudományos vizsgálódás módszerei nélkül szerintem nem lehetséges.Jól értettem, csak pontatlannak és félrevezetőnek tartom a "hivatalos" tudomány ilyen értelmezését. Elismerve azt, hogy a felvilágosodás óta a hivatalos, vagy mainstream tudomány körébe, csak a tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak, de ez még nem fedi le a tudományos módszereket alkalmazó tudósok egészét, azokat akik kívül állnak (álltak) a "hivatalosságon", szembe mennek koruk uralkodó nézeteivel, és az utókorban váltak (válnak) elismertté.
Kösz, így már világos (legalábbis úgy érzem:wink. Elismerem, a szó használata ilyen értelemben legalábbis nem szokványos, de nem szántam félrevezetőnek
A félreértés oka egy másik vesszőparipám lehet: nekem legalábbis magától értetődőnek tűnik, hogy egy tudományos "eredmény" vagy "felfedezés" nem csak a felismerésből áll, hanem hozzá tartozik annak – minimum a felfedező, de célszerűen a szakmai közönség meghatározó többsége számára – hitelt érdemlő igazolása is.
Ezért habár a logikus gondolkodásnak, az intuíciónak, vagy akár a találgatásnak és a béljóslásnak is (pl. az intuíción keresztül) szerepe lehet a zseniális felismerések megszületésében, de azok igazolása, elkülönítése más, szintén hihetőnek, logikusnak tűnő, de a valósággal köszönő viszonyban sem álló elképzelésektől a tudományos vizsgálódás módszerei nélkül szerintem nem lehetséges.
Ha Einstein idejében már lett volna internet, ahol bárki különösebb erőfeszítés nélkül bármit "publikálhat", biztosan ő is pontosította volna az idézett kijelentését.
Einstein ezt a véleményét a tudományos kutatás keretein belül értelmezte, és ahogyan életrajza is mutatja, az ő zseniális képzeletének és intuíciójának is szüksége volt arra, hogy tudását szinte élete végéig folyamatosan gyarapítsa.
Bocs, és mindenki mástól is elnézést kérek, tudom, hogy bunkóság, de betegesen irtózóm a csigaposta idejéből fennmaradt levelezési konvencióktól. Ha valakinek hiányzik a formális üdvözlés vagy búcsúzás, nyugodtan képzelje hozzá, hiszen én is bólintottam, mint az öreg székely fia a csukott ajtó előtt.Hello, átveszem a válaszolási módszeredet.
Természetesen, normális körülmények között szerintem is ez lenne a természetes eljárás. De ha figyelemmel kísérted a Tudomány, Technika fórumain folyó vitákat, láthattad, hogy többször idéztek olyan szerzőket, akik szerint "felfedezéseiket" a szó szokásos értelmében vett "hivatalos" tudomány gáncsolta el, holott éppenséggel a tudományosságot magát (pontosabban annak hiányát) kérték számon rajtuk. Ebben a szövegkörnyezetben gyakran alkalmazzák az "alternatív tudomány" kifejezést a tudománytalan, vagy kifejezetten áltudományos módszereket használó kutatók és kutatások megjelölésére, ezért tartottam elfogadhatónak a "hivatalos" szó "alternatív" használatát.Szívesen, javaslom a "tudomány" szó jelző nélküli használatát.
Én sem értem. Nem tűnt fel, hogy bármit is definiáltunk volna, én pedig éppenséggel nem a tartalommal, hanem a tartalom előállításának módszereivel azonosítottam a tudományt. Ehhez pedig éppen annyi köze van az intuíciónak, mint a varázslás vagy a mágia bármely ágának: segít a kutatónak abban, hogy a témában felhalmozott ismeretanyagából annak analitikus átvizsgálása nélkül munkahipotéziseket állítson fel. Aztán ha ezeket a munkahipotéziseket az elérhető maximális objektivitásra törekvő megfigyelésekkel, mérésekkel, azokból logikailag konzisztensen levezetett következtetésekkel legalább saját maga előtt hitelt érdemlően igazolja, korrektül lepublikálja, és a hozzá hasonló felkészültségű kutatókkal megvitatja, akkor azt mondják, hogy tudományos kutatómunkát végzett. Ha nem, akkor a jelenség objektív módon nem különböztethető meg attól, amikor pl. Kekule éppen az ő saját farkába harapó kígyóval álmodott, és a pinán (egyfajta telített terpenoid) gyűrűje ugrott be nekik róla.Nem értem a félreértést, mivel a tudományt, lényegében azonos tartalommal, már többször is mind a ketten definiáltuk.
Bocs, és mindenki mástól is elnézést kérek, tudom, hogy bunkóság, de betegesen irtózóm a csigaposta idejéből fennmaradt levelezési konvencióktól. Ha valakinek hiányzik a formális üdvözlés vagy búcsúzás, nyugodtan képzelje hozzá, hiszen én is bólintottam, mint az öreg székely fia a csukott ajtó előtt.
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&]Természetesen, normális körülmények között szerintem is ez lenne a természetes eljárás. De ha figyelemmel kísérted a Tudomány, Technika fórumain folyó vitákat, láthattad, hogy többször idéztek olyan szerzőket, akik szerint "felfedezéseiket" a szó szokásos értelmében vett "hivatalos" tudomány gáncsolta el, holott éppenséggel a tudományosságot magát (pontosabban annak hiányát) kérték számon rajtuk. Ebben a szövegkörnyezetben gyakran alkalmazzák az "alternatív tudomány" kifejezést a tudománytalan, vagy kifejezetten áltudományos módszereket használó kutatók és kutatások megjelölésére, ezért tartottam elfogadhatónak a "hivatalos" szó "alternatív" használatát. [/FONT]
Én sem értem. Nem tűnt fel, hogy bármit is definiáltunk volna, én pedig éppenséggel nem a tartalommal, hanem a tartalom előállításának módszereivel azonosítottam a tudományt
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
Ehhez pedig éppen annyi köze van az intuíciónak, mint a varázslás vagy a mágia bármely ágának: segít a kutatónak abban, hogy a témában felhalmozott ismeretanyagából annak analitikus átvizsgálása nélkül munkahipotéziseket állítson fel. Aztán ha ezeket a munkahipotéziseket az elérhető maximális objektivitásra törekvő megfigyelésekkel, mérésekkel, azokból logikailag konzisztensen levezetett következtetésekkel legalább saját maga előtt hitelt érdemlően igazolja, korrektül lepublikálja, és a hozzá hasonló felkészültségű kutatókkal megvitatja, akkor azt mondják, hogy tudományos kutatómunkát végzett. Ha nem, akkor a jelenség objektív módon nem különböztethető meg attól, amikor pl. Kekule éppen az ő saját farkába harapó kígyóval álmodott, és a pinán (egyfajta telített terpenoid) gyűrűje ugrott be nekik róla.
Az intuíció sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele a tudományosságnak, de tagadhatatlanul hasznos segítsége lehet a kutatóknak.
És hogy az intuíció előcsalogatásában kinek az álom, kinek a tudatmódosító szerek (pl. a haveri körben elfogyasztott sör), kinek pedig misztikus-mágikus-vallásos praktikák segítenek,
Ezt így nem állítanám. Azzal még egyet tudok érteni, hogy az áltudomány és a "nem hivatalos" tudomány két külön műfaj, különösen ha az utóbbit a következő mondatod szerint ("inkább elfogadott és vitatott elméletnek nevezném") határozzuk meg. A bulvárlapokban és "alternatív" blogokban a régészettel kapcsolatban gyakran emlegetett "nem hivatalos" tudomány viszont gyakran nem (vitatott vagy elfogadott) elmélet a szó tudományos értelmében, legfeljebb csak hipotézis, vagy – rosszabb esetben – tényekkel alá nem támasztott spekuláció.Szerintem az áltudomány és a régészetben gyakran emlegetett "nem hivatalos" tudomány
két külön műfaj.
Ha jól belegondolsz, ez – mármint hogy "általános iskolai szintű természettudományos ismeretekkel is belátható" – tipikusan egy "hivatalos" érv. Ráadásul valószínűleg téves is, hiszen pl. ivanka121 feltehetően az általános iskolainál magasabb szintű természettudományos ismeretekkel rendelkezik, az asztrológiáról mégis némileg más a véleménye.A Pí-víz, asztrológia, aurafotó, földsugárzás, vízmemória, a lúgosító étrend kiegészítők forgalmazóitól azokig az újságokig, amikben horoszkóp van mindenkinek, - a sor bármeddig folytatható - többségük egészen nyilvánvalóan képtelenség és ez általános iskolai szintű természettudományos ismeretekkel is belátható.
Éppen azért igyekszem elkerülni az "áltudomány" szó használatát, mert a köztudatban leginkább ez a téves elképzelés kapcsolódik hozzá. Ez ugyanis elmondható bármilyen nem tudományos megközelítésre, így akár a szépirodalomra, vagy általában a művészetekre is. Az áltudomány viszont, annak ellenére, hogy gyakran teljesíti ezeket a feltételeket is, jellemzően megpróbálja azt a látszatot kelteni, mintha elfogadná és alkalmazná a tudományos elveket, módszereket.Az áltudományos megközelítést tipikusan jellemzi, hogy figyelmen kívül hagyja, tagadja vagy megsérti az igazi tudomány alapvető elveit.
Szerintem nyitott kapukat döngetsz. A tudomány szokásos munkamenetéhez tartozik, hogy semmit sem tekint szentírásnak, mindig vannak, akik a már szilárdan megalapozottnak tűnő megállapításokat is újra meg újra megvizsgálják. A félreértést valószínűleg az idézet második fele okozza. Ezt inkább úgy fogalmaznám meg: a régészetben – és minden más tudományágban is – léteznek igazoltan működő elméletek, és nem igazolt hipotézisek is. Egy tudományos elméletnek szükséges kritériuma, hogy olyan előrejelzéseket tegyen, amik utólagos vizsgálatával az elméletet igazolni vagy cáfolni lehet. Egy másik kritériuma az objektivitás, ami a természettudományoknál viszonylag egyszerűen biztosítható pl. a matematika, mint objektív leíró nyelv használatával, és a megfigyelések, mérések, és az adatok kiértékelésének megismételhetőségével. A történettudományoknál viszont ez gyakorlatilag megoldhatatlan, ezért a legtöbb, amit tehetnek, az a "nemes konzervativizmus". Ha egy bevált, sok lelettel vagy más forrással alátámasztott elméletet cáfolni látszó adat bukkan fel valahonnan, akkor azt kénytelenek fokozott óvatossággal kezelni, gyakorlatilag kivárni, míg az az alapján felállított hipotézisek valamelyike adatokkal, leletekkel megfelelően megtámogatott rivális elméletté érik.Inkább arról van szó, hogy leletanyagok és a korábbi megállapítások újraértékelésére lenne szükség.
azóta nagyon sokat fejlődtek a kormeghatározási módszerek, és gyakran új eredményeket mutatnak.
A "hivatalos tudomány" , a hivatalos régészet valahogy nehezen mozdul ki a jól kitaposott kerékvágásból.
[…]
Akár elfogadjuk, akár nem; sajnos igenis létezik hivatalos és nem hivatalos elmélet a régészetben.
Ezek szerint mindenben egyetértünk, nincs miről vitáznunk? Azért nekem még maradt néhány fenntartásom.A tudomány hitelessége nem a ráaggatott jelzőktől függ, (változatok: valódi tudomány, igazi tudomány stb.), hanem hogy megfelel e azoknak a kritériumoknak, amelyeket a definíciója tartalmaz.
Továbbra sem értem, hogy szerinted mit definiál a második állításod, mennyiben cáfolja az én idézett állításomat, és mennyiben támasztja alá azt az állításodat, hogy a tudomány lényegében azonos a tartalommal. Én – ezek szerint hibásan – úgy értelmeztem, hogy szerinted a mainstream tudományt az intuíció hiánya különbözteti meg az oda nem tartozó (alternatív?) tudománytól, és ez ellen próbáltam érvelni. De most már végképp nem értem a problémát, hiszen abban már korábban kiegyeztünk, hogy nem csak a csak tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak a mainstreambe, hiszen az általad említett, vita nélkül oda sorolt kutatók egyes felfedezéseiknél is elismerten és köztudottan szerepet kapott az intuíció."Úgy gondolom, hogy kutatási eredmények és az azokból feltárható összefüggések használhatók fel relevánsan egy vitában, ahogyan azt Te is tetted."
"Elismerve azt, hogy a felvilágosodás óta a hivatalos, vagy mainstream tudomány körébe, csak a tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak, de ez még nem fedi le a tudományos módszereket alkalmazó tudósok egészét"
"hivatalos" tudomány alatt én az objektív törvényszerűségeket kutatási eredményekből feltáró, és azokat szintén ezen a módon dolgozó kollégáik előtt publikáló, velük racionálisan érvelve megvitató kutatókat értem,"
Ezekre gondoltam, én ugyan közvetve definiáltam, Te meg "hivatalossá" tetted, de a lényeg azonos.
Persze, Einstein óta minden relatív. Nevezhetjük az adott időpontot akár a kutatási munka végének is, hiszen utána már csak igazolni kell az intuitív hipotézist, esetenként néhány éves vagy évtizedes munkával. (A benzolgyűrű pontos szerkezetét pl. több mint száz évvel Kekule intuíciója után sikerült csak tisztázni, kiderült, hogy "Kekule álmából" csak a gyűrű volt helytálló, az általa felvázolt váltakozó egyes és kettős kötések rendszere a valóságban nem létezik.)Tévesen írod le a folyamatot. Az intuíció, nem a kutatási munka elején, hanem a végén lép be a folyamatba, eredmény közeli stádiumban, mint ahogyan azt az említett példáimban is leírtam:
Ezek szerint mindenben egyetértünk, nincs miről vitáznunk?
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&]Továbbra sem értem, hogy szerinted mit definiál a második állításod, mennyiben cáfolja az én idézett állításomat, és mennyiben támasztja alá azt az állításodat, hogy a tudomány lényegében azonos a tartalommal. Én – ezek szerint hibásan – úgy értelmeztem, hogy szerinted a mainstream tudományt az intuíció hiánya különbözteti meg az oda nem tartozó (alternatív?) tudománytól, és ez ellen próbáltam érvelni. [/FONT]
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&]De most már végképp nem értem a problémát, hiszen abban már korábban kiegyeztünk, hogy nem csak a csak tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak a mainstreambe, hiszen az általad említett, vita nélkül oda sorolt kutatók egyes felfedezéseiknél is elismerten és köztudottan szerepet kapott az intuíció.[/FONT]
[FONT=&]<!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&]Persze, Einstein óta minden relatív.Nevezhetjük az adott időpontot akár a kutatási munka végének is, hiszen utána már csak igazolni kell az intuitív hipotézist, esetenként néhány éves vagy évtizedes munkával. (A benzolgyűrű pontos szerkezetét pl. több mint száz évvel Kekule intuíciója után sikerült csak tisztázni, kiderült, hogy "Kekule álmából" csak a gyűrű volt helytálló, az általa felvázolt váltakozó egyes és kettős kötések rendszere a valóságban nem létezik.) [/FONT]