Minden, ami régészet...
- Téma inditó zsuzsanna03
- Kezdés dátuma
Előrebocsátom, hogy nem fogok hivatkozni egyetlen nagy nevű tudósra, vagy weboldalra sem.
Tanították, olvastam, hallottam és ezekből leszűrtem.
Hogy miért írom le ?
Cak úgy, valahogy kibukott az előző hozzászólások hatására.
A történelem - tudomány, a régészet igen összetett és macerás terület, nagyon nehéz eldönteni,
hogy melyik elmélet a helyesebb.
A leletek sok esetben megkérdőjelezhetőek. Gondolok itt a geológiai korok és a történelmi korok
összehangolásának hiányaira, hibáira.
A leletek kormeghatározásai elég sok buktatóval járnak, még akkor is, ha a politikusok, a hadsereg és az egyház
nem beszél bele, az összes együtt viszont már katasztrófa igen sok esetben.
Rengeteg esetről olvastam, amikor leletek tucatjait dobták félre, mert nem tudták beilleszteni egy bebetonozott
elméletbe sem. Akkor még leginkább a akkori technika fejlettségi szintje miatt.
Sokról valóban nem tudták eldönteni, hogy mennyire fontosak, vagy valamilyen "nyomás" hatására skénytelenek
voltak "érdektelennek" véleményezni.
Ez ma sem változott, legfeljebb bővült néhány tényezővel, hogy kik és miért nem ragaszkodnak különösebben
a valódi történelem feltárásához.
Nekem eleve érthetetlen, hogy az ősi (nem ókori !) városok (piramisok) korát miért erőltetik mindenhol
jóval fiatalabbra datálni, mint amikor valójában építették, - nálunk szemmel láthatóan magasabb tudással rendelkező "valakik".
Vegyük a klasszikus egyiiptomi piramisokat. Már a vak is látja, hogy köszönő viszonyban sincs a "hivatalos" szakvélemény a "lázadó tudósok" által megállapított idővel.
/Itt nem a valóban 2-5000 éve épített gyengén sikeredett utánzatokra gondoltam./
Kina hemzseg a piramisoktól. Miért tilos tudni a létezésükről ?
Sok hely van, amelynek az őstörténelme több tízezernyi évre nyúlik vissza, de a "hivatalos tudomány" ma is
azt vallja, hogy az 1500-as évekig a fű se nőtt !!!
Aztán jöttek, láttak, győztek a hódítók, felfedezők, szerencsevadászok ect., és kírtva a nem létező őslakosokat
megkezdték a területek "civilizálását."
Velül vagy utánuk pedig a hittérítő horda, akik gyengéd kiírtással egybekötve megsemmisítettettek mindent, ami az ősi vallásokkal, szokásokkal, kúltúrákkal kapcsolatos volt.
Amerika: a földrész kúltúrája a legősibbek közé sorolható, olyan városokkal, építményekkel, írásos emlékekkel
rendelkezik, hogy átírná az összes mai elméletet.
Ezzel nem szándékozom aláásni az afrikából való "rajzás" elméletét, de számtalan bizonyíték van arra, hogy ez a bizonyos rajzás több ütembem és több födrajzi helyről történt, és megkockáztatom azt is, hogy az a bizonyos "keveredés" nem minden esetben írható az evolúciós változások számlájára.
/szőke és vörös hajú múmiák szerte a világon, valamint az afrikai genommal semmiben sem egyező minták/
A genetikai vizsgálatok -szerintem - inkább tájékoztató jellegűek, de pontos képet nem adnak a történelem előtti idők és a ma élő emberek 40-50 ezer évvel ezelőtti mozgásáról, "keveredéséről", a rokonságról ne is beszéljünk...
Először /ha lennének megfelelő vizsgálati anyagok/, onnan kellene kindulni, hogy a pl.200 ezer éves genomot
a Föld más részein találtakkal vetném össze.
Utána a 100 ezer évvel ezelőtt éltekével, és így tovább. Amikor így végig mentünk, jöhetne az "újkor", amikor már ténylegesen elkülönültek a népek, országokat alapítottak, és divatba jött a "határ" fogalma.
A nyelvi "rokonság" szintén eléggé nehéz út a "rokonság" eldöntéséhez.
A rovásírás valóban ősi, és szinte minden földrészen fellelhető a hasonlatosság. Ezzel nem azt szándékozom
állítani, hogy az ős-magyarok találták fel a spanyolviaszt, hanem azt, hogy valami úton-módon a mi őseink és ma élő utódai őrízték meg a legkevesebb változás nélkül.
Viszont ezrével vannak ettől eltérő írásjelek, amit a mai napig sem tudnak megfejteni.
A nyelv után jön a tárgyi bizonyítékok sora. Minden genom vizsgálatnál többet mesélnek. Az évezredekkel előttünk élő emberek lakóhelyei életmódjai, használati tárgyai sokkal többet mondanak minden DNS vizsgálatnál.
És ami a vesszőparipám: azok a szimbólumok, karcok, sziklarajzok, megalitok, és minden ami kő.
Akik ezeket készítették még nem hazudtak, információkat rögzítettek, továbbítottak, vagy csak üzentek !
Engem leginkább az ők genetikai térképük érdekelne.
Tanították, olvastam, hallottam és ezekből leszűrtem.
Hogy miért írom le ?
Cak úgy, valahogy kibukott az előző hozzászólások hatására.
A történelem - tudomány, a régészet igen összetett és macerás terület, nagyon nehéz eldönteni,
hogy melyik elmélet a helyesebb.
A leletek sok esetben megkérdőjelezhetőek. Gondolok itt a geológiai korok és a történelmi korok
összehangolásának hiányaira, hibáira.
A leletek kormeghatározásai elég sok buktatóval járnak, még akkor is, ha a politikusok, a hadsereg és az egyház
nem beszél bele, az összes együtt viszont már katasztrófa igen sok esetben.
Rengeteg esetről olvastam, amikor leletek tucatjait dobták félre, mert nem tudták beilleszteni egy bebetonozott
elméletbe sem. Akkor még leginkább a akkori technika fejlettségi szintje miatt.
Sokról valóban nem tudták eldönteni, hogy mennyire fontosak, vagy valamilyen "nyomás" hatására skénytelenek
voltak "érdektelennek" véleményezni.
Ez ma sem változott, legfeljebb bővült néhány tényezővel, hogy kik és miért nem ragaszkodnak különösebben
a valódi történelem feltárásához.
Nekem eleve érthetetlen, hogy az ősi (nem ókori !) városok (piramisok) korát miért erőltetik mindenhol
jóval fiatalabbra datálni, mint amikor valójában építették, - nálunk szemmel láthatóan magasabb tudással rendelkező "valakik".
Vegyük a klasszikus egyiiptomi piramisokat. Már a vak is látja, hogy köszönő viszonyban sincs a "hivatalos" szakvélemény a "lázadó tudósok" által megállapított idővel.
/Itt nem a valóban 2-5000 éve épített gyengén sikeredett utánzatokra gondoltam./
Kina hemzseg a piramisoktól. Miért tilos tudni a létezésükről ?
Sok hely van, amelynek az őstörténelme több tízezernyi évre nyúlik vissza, de a "hivatalos tudomány" ma is
azt vallja, hogy az 1500-as évekig a fű se nőtt !!!
Aztán jöttek, láttak, győztek a hódítók, felfedezők, szerencsevadászok ect., és kírtva a nem létező őslakosokat
megkezdték a területek "civilizálását."
Velül vagy utánuk pedig a hittérítő horda, akik gyengéd kiírtással egybekötve megsemmisítettettek mindent, ami az ősi vallásokkal, szokásokkal, kúltúrákkal kapcsolatos volt.
Amerika: a földrész kúltúrája a legősibbek közé sorolható, olyan városokkal, építményekkel, írásos emlékekkel
rendelkezik, hogy átírná az összes mai elméletet.
Ezzel nem szándékozom aláásni az afrikából való "rajzás" elméletét, de számtalan bizonyíték van arra, hogy ez a bizonyos rajzás több ütembem és több födrajzi helyről történt, és megkockáztatom azt is, hogy az a bizonyos "keveredés" nem minden esetben írható az evolúciós változások számlájára.
/szőke és vörös hajú múmiák szerte a világon, valamint az afrikai genommal semmiben sem egyező minták/
A genetikai vizsgálatok -szerintem - inkább tájékoztató jellegűek, de pontos képet nem adnak a történelem előtti idők és a ma élő emberek 40-50 ezer évvel ezelőtti mozgásáról, "keveredéséről", a rokonságról ne is beszéljünk...
Először /ha lennének megfelelő vizsgálati anyagok/, onnan kellene kindulni, hogy a pl.200 ezer éves genomot
a Föld más részein találtakkal vetném össze.
Utána a 100 ezer évvel ezelőtt éltekével, és így tovább. Amikor így végig mentünk, jöhetne az "újkor", amikor már ténylegesen elkülönültek a népek, országokat alapítottak, és divatba jött a "határ" fogalma.
A nyelvi "rokonság" szintén eléggé nehéz út a "rokonság" eldöntéséhez.
A rovásírás valóban ősi, és szinte minden földrészen fellelhető a hasonlatosság. Ezzel nem azt szándékozom
állítani, hogy az ős-magyarok találták fel a spanyolviaszt, hanem azt, hogy valami úton-módon a mi őseink és ma élő utódai őrízték meg a legkevesebb változás nélkül.
Viszont ezrével vannak ettől eltérő írásjelek, amit a mai napig sem tudnak megfejteni.
A nyelv után jön a tárgyi bizonyítékok sora. Minden genom vizsgálatnál többet mesélnek. Az évezredekkel előttünk élő emberek lakóhelyei életmódjai, használati tárgyai sokkal többet mondanak minden DNS vizsgálatnál.
És ami a vesszőparipám: azok a szimbólumok, karcok, sziklarajzok, megalitok, és minden ami kő.
Akik ezeket készítették még nem hazudtak, információkat rögzítettek, továbbítottak, vagy csak üzentek !
Engem leginkább az ők genetikai térképük érdekelne.
Na ja, és ilyenkor szokták még Szent-Györgyi Albert egy hasonló szellemű megállapítását is idézni.
Az igazukat – úgy általában – nehéz lenne vitatni, de sajnos sokan vannak, akik feje tetejére állítják ezeket a kijelentéseket: ha az akadémikusok azt mondják rá, hogy nem igaz, vagy a kollégák azt, hogy hülyeség, ez automatikusan garanciája a felfedezés zseniális és igaz voltának.Régebben már volt szó róla, próbáltam is kifejteni: "hivatalos" tudomány alatt én az objektív törvényszerűségeket kutatási eredményekből feltáró, és azokat szintén ezen a módon dolgozó kollégáik előtt publikáló, velük racionálisan érvelve megvitató kutatókat értem, szembe állítva a "kamu" tudománnyal, melynek képviselői a tudományosság látszatát keltik (pl. az adott szövegkörnyezetben értelmezhetetlen tudományos szakkifejezések használatával, kamu forrás-hivatkozásokkal, vagy olyan kutatók vagy intézetek nevének emlegetésével, akiknek közük nincsen az éppen tárgyalt téma igazságának bizonyításához) azért, hogy bulvár-magazinok vagy netes fórumok laikus közönségét győzzék meg igazukról.
Azzal viszont sajnos egyet kell értenem, az előbbi kategória a kutatási támogatások és a publikációs lehetőségek szűkös volta miatt Magyarországon szinte teljesen egybe esik az erősen kontraszelektált akadémiai intézményrendszerrel. De szerintem ezért nem kéne a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, és a kamu-tudományosnak tűnő állítások vizsgálatánál a "hivatalos" álláspontot alátámasztó érveket automatikusan figyelmen kívül hagyni.
Ezzel tökéletesen egyetértek. De hozzátennék még egy "belebeszélő" forrást: az ún. "közvéleményt", ill. az azt generáló globális bulvár-médiát. Ennek ugyanúgy katasztrofális hatásai lehetnek, hiszen mind a kutatók, mind a kutatásokat anyagilag fedezők "emberből vannak", nem vonhatják ki magukat a laikus többség gyakorolta nyomás alól még akkor sem, ha tudják, hogy ez rossz irányba visz.
Na figyejj, akkor én most megmondom az őszintétet!
Ezeknek az oka szerintem egy nyilvánvaló logikai ellentmondásban leledzik. Ők (a "hivatalosok") mondanak egy kort, Te pedig mondasz egy másikat. Ők ehhez a – szerinted megbízhatatlan – legkorszerűbb kormeghatározási módszerek eredményeit lobogtatják. Te ezzel szemben mit tudsz felmutatni? Legjobb esetben ugyanilyen, rosszabb esetben évtizedekkel korábban végzett, korszerűtlenebb, tehát még megbízhatatlanabb kormeghatározásokat, de legtöbbször csak a – kétségtelenül őszinte – személyes meggyőződésedet. Ha ezek után az "alternatív kormeghatározást" még a "bebetonozott" (értsd: a szakemberek számára kellőképpen igazoltnak tűnő) elméletekkel sem lehet összhangba hozni, akkor senkinek semmi racionális oka nincs rá, hogy elfogadja azt. Ilyenkor viszont a hipotézisükben őszintén (vagy nem egészen őszintén) hívők egy része hajlamos "alternatív" utakat keresni, szép, "közérthető" puhafedeles könyveket és "leleplező" újságcikkeket írni vagy íratni, hogy a laikus közönséget – természetesen a vélelmezetten jó ügy érdekében – felhasználva gyakoroljanak nyomást a szakmai közösségekre. Az ilyen írásokban pedig már elmennek az olyan apróbb(?) pontatlanságok is, mint pl. hogy "leletek tucatjait dobták félre", holott a valóságban szabályosan dokumentálták és konzerválták, csak éppen a sértett kutató (vagy önjelölt szakértő) állításának bizonyítékaként nem fogadták el őket. És természetesen előfordulhat az is, hogy később felfedezett leletek vagy kormeghatározási módszerek már kellőképpen igazolják a korábban el nem fogadott állítást, de ebből szerintem hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy akkor ezentúl a hipotéziseket becsületszóra, vagy népszavazással kell majd tudományos elméletekké nyilvánítani.
Egyetértek. Többek között erre hívta fel a figyelmet a vitában többször hivatkozott Magyar Tudomány szám szerkesztőségi cikke is. Az egy-egy időszeletben végzett mérések az akkori populációk hasonlóságáról vagy különbözőségéről reális képet adnak, de hogy egy genetikai jellemző – pl. a hivatkozott EU19 (jelenlegi osztályozás szerint R1a1) haplocsoport megfigyelt aránya a mai magyar populációban – mezopotámiai eredetű, vagy éppen a dicsőséges Harmadik Ukrán Front átvonulásának következménye, azt csak egy ilyen, hosszabb időtávot átfogó adatkészlet birtokában lehetne eldönteni
Ezt is aláírom. Korábban, mikor még sem genetikai adatok, sem régészeti leletek nem álltak rendelkezésre, jobb híján az előbbiből próbáltak következtetni az utóbbira, de – legalábbis a tudományos publikációkban – rendszeresen fel is hívták a figyelmet a módszer veszélyeire. Hogy a "köztudatba" ez nem került át, az szerintem legalább annyira az oktatási rendszer, mint a politika hibája.
Ezzel viszont nem értek egyet. Nekem úgy tűnik, a hasonlóság pusztán formai és írástechnikai, az egyes jelek hangalakjaira (ha éppen hangokat, és nem szimbólumokat jelölnek), az írás és olvasás irányára, vagy az írások nyelvére többnyire nem terjed ki. Azt sem értem, mire alapozod azt az állítást, hogy mi őriztük meg a legkevesebb változtatás nélkül, hiszen egyrészt a legkorábbi rovásírásokat (pl. a krétai lineáris A-t) még elolvasni sem tudjuk, másrészt a magyar rovásírásnak ma is több iskolája létezik, a csekély számú honfoglalás-kori leletet pedig ahány "megfejtő", annyiféleképpen olvassa. Igaz, hasonlósági alapon feltérképeztek néhány valószínű leszármazási vonalat, mint pl. a korai türk - honfoglalás-kori magyar - középkori székely, vagy az etruszk - korai latin - germán - óangol, de tudomásom szerint globális rokonságot mértékadó kutatói források még nem tártak fel.
Ez az értelmezésed szerintem nem helyes, hiszen nem mindig a "hivatalos tudomány" álláspontja állta ki a valóság próbáját, erre ugye számtalan példa volt. Erről szólnak a Popper, Einstein és Szentgyörgyi idézetek is, tehát nem megalapozott a "hivatalos" tudomány véleménye és a kutatási eredményeken, vagy egyes esetekben zseniális felismeréseken, új meghökkentő összefüggések feltárásán alapuló megállapítások között egyenlőségjelet tenni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden hülyeség, ami "hivatalos", de ha igaz, akkor nem azért, mert hivatalos, hanem mert megfelel azoknak a szempontoknak, amelyeket mindketten felsoroltunk.
Sumer sör - vagy mégsem ?
Régészeti hír kapcsán egy újabb kis elírás.
Az Origó cikkét összevetettem az eredeti szöveggel. A mondanivalója végülis azonos /többé-kevésbé/,
csak a cím enyhén "bulváros".
Alkoholmentes sört ihattak a sumérok.
Ezzel szemben az eredeti cím:
The fermented cereal beverage of the Sumerians may not have been beer
http://www.sexyarchaeology.org/impo...l-beverage-of-the-sumerians-may-not-have.html
Vagyis: az erjesztett gabonaital valószínűleg nem sör volt. Peter Demerow kvász-szerű, sűrű ital félének
feltételezte.
A kvasz ( квас) szláv eredetű erjesztett gabonaital. Ősidők óta közismert ital Kelet-Európában.
Hasonlóan a többi gabonából készült erjesztett italhoz, mint az egyiptomiak által árpából készített sör,
az afrikaiak köleses söre, az ázsiaiak rizsből készült bora,
valamint az amerikai őslakosok kukoricából vagy maniókából készült itala, a chicha.
A kvasz első említése 989-ből való. Oroszországban vált népszerű itallá a társadalom minden rétegének körében.
Az origó cikk: /itt-ott kiegészítettem/
Alkoholmentes sört ihattak a sumérok (?!)
Míg az ősi ékírásos szövegek, valamint az edényekben talált maradványok arra utalnak, hogy Mezopotámia lakosai kedvelték a gabonafélékből előállított erjesztett italt, gyakorlatilag semmit sem lehet tudni arról, hogyan állították elő a sumér sörféleséget - elképzelhető, hogy az nem is tartalmazott alkoholt.
A sumérok kedvelt italának előállítását a közelmúltban elhunyt Peter Damerrow, (1939-2011) a Max Planck Intézet ókortörténésze, az ékírásos szövegek ismert szakértője kutatta, aki eredményeit a Cuineform Digital Library Journalban tette közzé.
Számos olyan négyezer éves ékírásos agyagtábla került napvilágra, amelyek a sörfőzdékbe irányuló búza-, árpa- vagy malátaszállítmányokról számol be.
A Kr.e. 1800-ból származó Ninkaszi-himnusz is a sörkészítést dicsőíti, ugyanakkor a leletek semmiféle részletet nem árulnak elő az ital előállításának folyamatáról.
"A sumérok sörfőzésével kapcsolatos igen kevés információ alapján nem állíthatjuk biztosan, hogy a termék tartalmazott alkoholt" - írta tanulmányában Demerow. A történészek közül sokan úgy vélik, hogy a sumérok először árpakenyeret sütöttek, majd azt használták fel a sör előállításához. Damerow viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az agyagtáblák semmiféle utalást nem tartalmaznak a kenyérsör előállítására, csupán a sörfőzdékbe szállított alapanyagokat sorolják fel.
A Ludwig Maximilian Egyetem kutatói a Müncheni Műszaki Egyetem szakértőivel közösen a Szíria északi részén lévő Tall Bazi régészeti helyszínen megpróbáltak "ókori" sört főzni. Damerow szerint, aki megkóstolta az italt, a kísérlet csupán azt bizonyította, hogy "eredeti" körülmények között is elő lehet állítani sört. Ugyanakkor a kísérlet segít jobban megérteni, hogy a sumérok miként készítették erjesztett italaikat. "Az ilyen interdiszciplináris kutatások révén esetleg helyesebben értelmezhetjük a Ninkaszi-himnuszt is" - vélekedett az ókortörténész.
A"sörivóknak való" Ninkaszi-himnusz sumer vers a Kr.e. 2. évezred első feléből.
A Ninkaszi-himnusz -
(címváltozat: „Sörivóknak való”) sumer vers az i. e. 2. évezred első feléből.
Ténylegesen nem himnusz, hanem inkább kocsmadal, és a népköltészet körébe tartozik.
A verset feltehetőleg egy édubba diákjai írták, talán valamely népdal alapján.
Az egyik ismert változat röviden kommentárokat is fűz a ritka szavakhoz.
Ez vall az édubba tudós munkájára.
Látszólag Ninkaszi istennőt (sumer nyelven: a szájat megtöltő úrnő) élteti, aki a mitológiai források szerint a sörfőzés feltalálója, valójában a sörivás örömeiről szól.
Első része tizenkét darab négy soros versszakból áll.
Bővítő ismétlések gyakori alkalmazásával a sörfőzés technológiájáról szól olyan szakszerűséggel, hogy ez alapján el lehet készíteni a sumer sört.
Második része kocsmai mulatódal.
Az ivóedények megszólításával kezd, majd tartalmát áhítja, végül, egyre ittasabb szavakkal Innin istennő ölelésére vágyik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ninkaszi-himnusz
A hymn to Ninkasi (Ninkasi A)
Ninkaszi sumer istennő, Sziras istennel együtt a sör istene és a sörfőzők védnöke.
Enki és Nintu leánya, Abzu úrnője.
A név jelentése „A szájat megtöltő úrnő”.
Több más változatban is előfordul a sumer istenlistákon.
Temploma ismert a III. uri dinasztia korabeli Umma és Nippur városokból, az utóbbiban az Ésesszangga, Urban az Éusumgalanna volt a templom neve.
Isinben az Égalmah Ninurtával közös templom.
Valahol állt egy Érabriri nevű temploma is, talán Babilonban.
Egy írnokiskola (édubba) tanulói írhatták a Ninkaszi-himnuszt.
Szirastól született gyermekei Mehus (= a felhevült), Menku (= a szép), Menmete (= a csinos), Kitusgirizal (= a pompás) és Nusiligga (= a kiapadhatatlan).
Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie
Tall Bazi - és a
város rekonstruált képe
Régészeti hír kapcsán egy újabb kis elírás.
Az Origó cikkét összevetettem az eredeti szöveggel. A mondanivalója végülis azonos /többé-kevésbé/,
csak a cím enyhén "bulváros".
Alkoholmentes sört ihattak a sumérok.
Ezzel szemben az eredeti cím:
The fermented cereal beverage of the Sumerians may not have been beer
http://www.sexyarchaeology.org/impo...l-beverage-of-the-sumerians-may-not-have.html
Vagyis: az erjesztett gabonaital valószínűleg nem sör volt. Peter Demerow kvász-szerű, sűrű ital félének
feltételezte.
A kvasz ( квас) szláv eredetű erjesztett gabonaital. Ősidők óta közismert ital Kelet-Európában.
Hasonlóan a többi gabonából készült erjesztett italhoz, mint az egyiptomiak által árpából készített sör,
az afrikaiak köleses söre, az ázsiaiak rizsből készült bora,
valamint az amerikai őslakosok kukoricából vagy maniókából készült itala, a chicha.
A kvasz első említése 989-ből való. Oroszországban vált népszerű itallá a társadalom minden rétegének körében.
Az origó cikk: /itt-ott kiegészítettem
/Alkoholmentes sört ihattak a sumérok (?!)
Míg az ősi ékírásos szövegek, valamint az edényekben talált maradványok arra utalnak, hogy Mezopotámia lakosai kedvelték a gabonafélékből előállított erjesztett italt, gyakorlatilag semmit sem lehet tudni arról, hogyan állították elő a sumér sörféleséget - elképzelhető, hogy az nem is tartalmazott alkoholt.
A sumérok kedvelt italának előállítását a közelmúltban elhunyt Peter Damerrow, (1939-2011) a Max Planck Intézet ókortörténésze, az ékírásos szövegek ismert szakértője kutatta, aki eredményeit a Cuineform Digital Library Journalban tette közzé.
Számos olyan négyezer éves ékírásos agyagtábla került napvilágra, amelyek a sörfőzdékbe irányuló búza-, árpa- vagy malátaszállítmányokról számol be.
A Kr.e. 1800-ból származó Ninkaszi-himnusz is a sörkészítést dicsőíti, ugyanakkor a leletek semmiféle részletet nem árulnak elő az ital előállításának folyamatáról.
"A sumérok sörfőzésével kapcsolatos igen kevés információ alapján nem állíthatjuk biztosan, hogy a termék tartalmazott alkoholt" - írta tanulmányában Demerow. A történészek közül sokan úgy vélik, hogy a sumérok először árpakenyeret sütöttek, majd azt használták fel a sör előállításához. Damerow viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az agyagtáblák semmiféle utalást nem tartalmaznak a kenyérsör előállítására, csupán a sörfőzdékbe szállított alapanyagokat sorolják fel.
A Ludwig Maximilian Egyetem kutatói a Müncheni Műszaki Egyetem szakértőivel közösen a Szíria északi részén lévő Tall Bazi régészeti helyszínen megpróbáltak "ókori" sört főzni. Damerow szerint, aki megkóstolta az italt, a kísérlet csupán azt bizonyította, hogy "eredeti" körülmények között is elő lehet állítani sört. Ugyanakkor a kísérlet segít jobban megérteni, hogy a sumérok miként készítették erjesztett italaikat. "Az ilyen interdiszciplináris kutatások révén esetleg helyesebben értelmezhetjük a Ninkaszi-himnuszt is" - vélekedett az ókortörténész.
A"sörivóknak való" Ninkaszi-himnusz sumer vers a Kr.e. 2. évezred első feléből.
A Ninkaszi-himnusz -
(címváltozat: „Sörivóknak való”) sumer vers az i. e. 2. évezred első feléből.
Ténylegesen nem himnusz, hanem inkább kocsmadal, és a népköltészet körébe tartozik.
A verset feltehetőleg egy édubba diákjai írták, talán valamely népdal alapján.
Az egyik ismert változat röviden kommentárokat is fűz a ritka szavakhoz.
Ez vall az édubba tudós munkájára.
Látszólag Ninkaszi istennőt (sumer nyelven: a szájat megtöltő úrnő) élteti, aki a mitológiai források szerint a sörfőzés feltalálója, valójában a sörivás örömeiről szól.
Első része tizenkét darab négy soros versszakból áll.
Bővítő ismétlések gyakori alkalmazásával a sörfőzés technológiájáról szól olyan szakszerűséggel, hogy ez alapján el lehet készíteni a sumer sört.
Második része kocsmai mulatódal.
Az ivóedények megszólításával kezd, majd tartalmát áhítja, végül, egyre ittasabb szavakkal Innin istennő ölelésére vágyik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ninkaszi-himnusz
A hymn to Ninkasi (Ninkasi A)
Ninkaszi sumer istennő, Sziras istennel együtt a sör istene és a sörfőzők védnöke.
Enki és Nintu leánya, Abzu úrnője.
A név jelentése „A szájat megtöltő úrnő”.
Több más változatban is előfordul a sumer istenlistákon.
Temploma ismert a III. uri dinasztia korabeli Umma és Nippur városokból, az utóbbiban az Ésesszangga, Urban az Éusumgalanna volt a templom neve.
Isinben az Égalmah Ninurtával közös templom.
Valahol állt egy Érabriri nevű temploma is, talán Babilonban.
Egy írnokiskola (édubba) tanulói írhatták a Ninkaszi-himnuszt.
Szirastól született gyermekei Mehus (= a felhevült), Menku (= a szép), Menmete (= a csinos), Kitusgirizal (= a pompás) és Nusiligga (= a kiapadhatatlan).
Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie
Tall Bazi - és aváros rekonstruált képe
Mégsem mindig a tudomány dönt ?!
[h=1]
[/h][h=1]
A piramisokkal vetekedhet a sumérok ősi városa[/h]A sumér Ur városa, ahol a Biblia szerint Ábrahám született, a gízai piramisokkal egyenlő fontosságú történelmi emlék lehetne egyszer, ha meglenne az erre irányuló politikai akarat - mondták az AFP hírügynökségnek a lelőhelyen dolgozó iraki és külföldi szakemberek.
A dél-iraki Nasziríja városához közel fekvő ókori településnek alig 20 százalékát tárták fel a brit és amerikai régészek a 19. és a 20. században végzett ásatások során.
"Ha egyszer folytatódnak a feltárások, tonnaszámra kerülnek majd elő a régészeti leletek és megtöltik a múzeumok termeit. Ez a lelőhely fontosabbá válhat akár még a gízainál is, ahol Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisa és a híres-nevezetes Szfinx található" - lelkesedett Dhaif Muhszin, a régészeti lelőhely iraki illetékese.
Az Urt ismerő régészek úgy gondolják, hogy több mint harminc évig fog tartani a város feltárása.
x
Ur királysága, amelyet több mint 4500 éve alapítottak, nagy, szélfútta domb alatt nyugszik.
A csúcson a fenséges Zikkurat magasodik: a téglaépítmény a Hold sumér isteneként ismert Nanna dicsőségét hirdeti.
Az Eufrátesz termékeny partján épült város az emberi civilizáció egyik legrégibb bölcsője, itt született az első, ékírásos írásrendszer.
*
A sumérok Ur-Nammu király uralma idején, az i.e. 21. században élték fénykorukat.
Ő volt Sumer harmadik dinasztiájának alapítója, számos sikeres hadjáratot vezetett és a határokat a mai Iránig terjesztette ki.
Az ő idején virágzott a gazdaság, a kultúra, a művészet és a költészet, a királyságot fejlett közigazgatási apparátus kormányozta, gazdag törvénygyűjteménnyel rendelkezett.
"Egészen biztos, hogy még számtalan dokumentum fog előkerülni" - hangsúlyozta az AFP-nek -
*Steve Tinney, az amerikai Pennsylvaniai Egyetem asszírológiaprofeszora, a múlt századi, a British Múzeummal végzett feltárások kiváló ismerője.
Tinney bízik abban, hogy a kutatások fényt fognak deríteni Ur-Nammu és utódai kormányzására, valamint a sumérek politeista, többistenhívő vallására, rítusaira és imáira.
Ur lelőhelye egyedülállónak bizonyulhat, ha bebizonyosodik, hogy valóban a bibliai Ábrahám városa volt.
Ez a feltevés még az 1922-es ásatások során felmerült, mivel találtak egy követ, amelyre a pátriárka neve volt felvésve.
Ábrahámot mindhárom monoteista, egyistenhívő vallás története egyik forrásának tekinti.
Az ókori városban II. János Pál katolikus egyházfő 1999-re tervezett - soha meg nem valósult - látogatásának előkészületeként még Szaddám Huszein volt iraki elnök utasítására helyreállítottak egy 27 helyiséget tartalmazó épületet. A várost ma ennek ellenére csak egy rozoga korlát és néhány őr védi. Könnyen megtörténhet, hogy elfelejtett város marad egy olyan országban, amelyet még mindig átjár az erőszak és amelyet jobban leköt az újjáépítés, mint az archeológia.
"Sok elvégezni való akad még, a központi kormánnyal közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az ország hasznot húzhasson óriási lehetőségeiből és a turizmus Mekkájává váljék" - vélekedik Anna Prouse olasz diplomatanő, aki Zikar tartományban a regionális újjáépítési csoport vezetője.
A tartományban Uron kívül még 47 "nagy régészeti értékkel rendelkező" lelőhely található.
A tartományi hatóságok nem rendelkeznek elég pénzzel a feltárásukhoz szükséges titáni munkálatok finanszírozására, a régészet helyett inkább az elektromos-, az ivóvíz- és csatornahálózat, az iskolák és az utak helyreállítására koncentrálnak - mondta Anna Prouse. (!)
A diplomatanő szerint az iraki kormány mindeddig nem adta jelét annak, hogy az ásatások felújítására készülne, bár a régészcsoportok 2005-től fogva ismét újrakezdték tevékenységüket.
Kapcsolódó téma:
Négyezer éves sumér települést tártak fel Irak déli részén.
A régészeti helyszín Dzikár tartományban, Nasziríjától 80 kilométerrel dél-keletre, a sivatagban, az ókori Ur városának közelében található.
http://mult-kor.hu/20100111_a_sivatagban_is_epitkeztek_a_sumerok
[h=1]Még mindig aggasztó az iraki lelőhelyek állapota[/h]
[h=1]http://mult-kor.hu/20080827_meg_mindig_aggaszto_az_iraki_lelohelyek_allapota[/h]Öt évvel Bagdad eleste után az iraki leletek sorsa még mindig aggasztja a régészeket.
2003 áprilisában az iraki Nemzeti Múzeum kifosztása mindenütt a fő hírek között szerepelt.
A régészeti lelőhelyek kirablása sokkolta és elszomorította a tudósokat. A civilizáció bölcsőjének kifosztása minden eddigi történelmi rombolást túlszárnyal.
[h=1]Ellopott műkincseket szerzett vissza Irak
http://mult-kor.hu/20081217_ellopott_mukincseket_szerzett_vissza_irak
[/h][h=1]
[/h]
[h=1]A fosztogatásoktól az iraki tudományos élet pusztulásáig
http://mult-kor.hu/20081209_a_fosztogatasoktol_az_iraki_tudomanyos_elet_pusztulasaig[/h]
[h=1]
[/h][h=1]
A piramisokkal vetekedhet a sumérok ősi városa[/h]A sumér Ur városa, ahol a Biblia szerint Ábrahám született, a gízai piramisokkal egyenlő fontosságú történelmi emlék lehetne egyszer, ha meglenne az erre irányuló politikai akarat - mondták az AFP hírügynökségnek a lelőhelyen dolgozó iraki és külföldi szakemberek.
A dél-iraki Nasziríja városához közel fekvő ókori településnek alig 20 százalékát tárták fel a brit és amerikai régészek a 19. és a 20. században végzett ásatások során.
"Ha egyszer folytatódnak a feltárások, tonnaszámra kerülnek majd elő a régészeti leletek és megtöltik a múzeumok termeit. Ez a lelőhely fontosabbá válhat akár még a gízainál is, ahol Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisa és a híres-nevezetes Szfinx található" - lelkesedett Dhaif Muhszin, a régészeti lelőhely iraki illetékese.
Az Urt ismerő régészek úgy gondolják, hogy több mint harminc évig fog tartani a város feltárása.
*
x
A csúcson a fenséges Zikkurat magasodik: a téglaépítmény a Hold sumér isteneként ismert Nanna dicsőségét hirdeti.
Az Eufrátesz termékeny partján épült város az emberi civilizáció egyik legrégibb bölcsője, itt született az első, ékírásos írásrendszer.
*
Ő volt Sumer harmadik dinasztiájának alapítója, számos sikeres hadjáratot vezetett és a határokat a mai Iránig terjesztette ki.
Az ő idején virágzott a gazdaság, a kultúra, a művészet és a költészet, a királyságot fejlett közigazgatási apparátus kormányozta, gazdag törvénygyűjteménnyel rendelkezett.
"Egészen biztos, hogy még számtalan dokumentum fog előkerülni" - hangsúlyozta az AFP-nek -
Tinney bízik abban, hogy a kutatások fényt fognak deríteni Ur-Nammu és utódai kormányzására, valamint a sumérek politeista, többistenhívő vallására, rítusaira és imáira.
Ur lelőhelye egyedülállónak bizonyulhat, ha bebizonyosodik, hogy valóban a bibliai Ábrahám városa volt.
Ez a feltevés még az 1922-es ásatások során felmerült, mivel találtak egy követ, amelyre a pátriárka neve volt felvésve.
Ábrahámot mindhárom monoteista, egyistenhívő vallás története egyik forrásának tekinti.
Az ókori városban II. János Pál katolikus egyházfő 1999-re tervezett - soha meg nem valósult - látogatásának előkészületeként még Szaddám Huszein volt iraki elnök utasítására helyreállítottak egy 27 helyiséget tartalmazó épületet. A várost ma ennek ellenére csak egy rozoga korlát és néhány őr védi. Könnyen megtörténhet, hogy elfelejtett város marad egy olyan országban, amelyet még mindig átjár az erőszak és amelyet jobban leköt az újjáépítés, mint az archeológia.
"Sok elvégezni való akad még, a központi kormánnyal közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az ország hasznot húzhasson óriási lehetőségeiből és a turizmus Mekkájává váljék" - vélekedik Anna Prouse olasz diplomatanő, aki Zikar tartományban a regionális újjáépítési csoport vezetője.
A tartományban Uron kívül még 47 "nagy régészeti értékkel rendelkező" lelőhely található.
A tartományi hatóságok nem rendelkeznek elég pénzzel a feltárásukhoz szükséges titáni munkálatok finanszírozására, a régészet helyett inkább az elektromos-, az ivóvíz- és csatornahálózat, az iskolák és az utak helyreállítására koncentrálnak - mondta Anna Prouse. (!)
A diplomatanő szerint az iraki kormány mindeddig nem adta jelét annak, hogy az ásatások felújítására készülne, bár a régészcsoportok 2005-től fogva ismét újrakezdték tevékenységüket.
Kapcsolódó téma:
Négyezer éves sumér települést tártak fel Irak déli részén.
A régészeti helyszín Dzikár tartományban, Nasziríjától 80 kilométerrel dél-keletre, a sivatagban, az ókori Ur városának közelében található.
http://mult-kor.hu/20100111_a_sivatagban_is_epitkeztek_a_sumerok
[h=1]Még mindig aggasztó az iraki lelőhelyek állapota[/h]
[h=1]http://mult-kor.hu/20080827_meg_mindig_aggaszto_az_iraki_lelohelyek_allapota[/h]Öt évvel Bagdad eleste után az iraki leletek sorsa még mindig aggasztja a régészeket.
2003 áprilisában az iraki Nemzeti Múzeum kifosztása mindenütt a fő hírek között szerepelt.
A régészeti lelőhelyek kirablása sokkolta és elszomorította a tudósokat. A civilizáció bölcsőjének kifosztása minden eddigi történelmi rombolást túlszárnyal.
[h=1]Ellopott műkincseket szerzett vissza Irak
http://mult-kor.hu/20081217_ellopott_mukincseket_szerzett_vissza_irak
[/h][h=1]
[/h]
[h=1]A fosztogatásoktól az iraki tudományos élet pusztulásáig
http://mult-kor.hu/20081209_a_fosztogatasoktol_az_iraki_tudomanyos_elet_pusztulasaig[/h]
Azt hiszem, valahol félreértettük egymást. Megpróbálom még egyszer elővezetni: Tehát "hivatalos" tudomány alatt nem egy intézményrendszert, hanem egy ismeretszerzési módszert (a tudomány módszerét, ahogy az a nagykönyvben meg van írva), és az azt használók összességét értem, szembeállítva a "kamu" (vagy ma divatos eufemizmussal "alternatív") tudománnyal, melynek művelői csak a látszatát keltik annak, hogy a tudomány módszereit használnák. (Az "áltudomány" kifejezést nem szívesen használom, mert jeles képviselőinek sikerült a köztudatban elültetniük azt az értelmezést, miszerint az áltudomány az a tudomány, amit a gonosz összeesküvő hivatalos tudomány önző okokból nem hagy érvényesülni.) Éppen ezért soha nem is állítottam, hogy csak (az én értelmezésem szerinti) "hivatalos" tudomány eredményei állnák ki a valóság próbáját, hiszen találgatással, béljóslással, vagy hamvasbélai Misztikus Intuícióval is lehet olyan zseniális felismeréseket tenni és új, meghökkentő összefüggéseket feltárni, amik akár még a valóság próbáját is kiállhatják. És természetesen ezen felosztás alapján Popper, Einstein, és Szent-Györgyi (pontosabban tudományos munkásságuk) is a "hivatalos" kategóriába kerül, igaz, az MTA és kapcsolt részei néhány kevésbé érdemdús tagjáéval egyetemben.
Lehet, hogy többféle sörük is volt? Az "Innin és Enki" című eposzban pl. Enki isten sörtől részegedik le, de a hivatkozott Ninkaszi-"himnuszban" is az efféle sorok nem alkoholmentes italra utalnak:
[…]
hej,hasas korsó, az ember máját vidámító,
hej, csöcsös pohár, az ember szívét derítő,
[…]
Hadd hajtsam fel a sör áradó tavát,
múlatni akarok, hej, múlatni akarok!
[…]
vidám a májam már, boldog a szívem,
szívemet bódító érzés tölti el,
(Komoróczy Géza fordítása)
A mondat lényegi részével természetesen egyetértek, de a maradékkal muszáj egy kicsit kötözködnöm
Abrahám a Biblia szerint a káldeai (vagy káldeus) Ur városában született. Ez nyilvánvaló anakronizmus, de szerintem anakronizmus a sumerek emlegetése is Ábrahámmal kapcsolatban. Ábrahám feltételezett születése (valamikor a Kr. e. 2. évezredben) előtti időkben a korábbi sumer vidékekre már sémita népek települtek be, és formálisan meg is hódították azt. A sumer hatalom egy rövid időre még magához tért ("sumer reneszánsz"), de Kr. e. 1950 körül ez is véget ért, ezért Ábrahám valószínűleg inkább az akkád, elámi, hurri, vagy amurru Ur városában született.
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Jól értettem, csak pontatlannak és félrevezetőnek tartom a "hivatalos" tudomány ilyen értelmezését. Elismerve azt, hogy a felvilágosodás óta a hivatalos, vagy mainstream tudomány körébe, csak a tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak, de ez még nem fedi le a tudományos módszereket alkalmazó tudósok egészét, azokat akik kívül állnak (álltak) a "hivatalosságon", szembe mennek koruk uralkodó nézeteivel, és az utókorban váltak (válnak) elismertté. Kuruzslókkal, szélhámosokkal, bár szép számmal vannak, továbbra sem kívánok foglalkozni.A logikus gondolkodáson alapuló tudományos ismeretszerzés és az intuíció, nem kizárják, hanem kiegészítik egymást, sajnálom, hogy a béljóslással, vagy a találgatással hozod közös nevezőre. A korszakos tudományos felfedezések szinte mindegyikében döntő szerepet játszott az intuíció, vagy az inspiráció. Egy pár közismert példa:
Arkhimédész-felhajtóerő-Heuréka!; Newton-leeső alma-gravitáció; Kekule álma-a benzolgyűrű szerkezete; Planck- fekete test sugárzásának leírása (maga Planck a felismerését egy szerencsés intuíciónak tartotta)- a kvantumfizika kezdete;
Minden nagy tudós felismerte és elismerte az intuíció döntő fontosságát a tudományos felfedezésekben.
"I believe in intuition and inspiration. Imagination is more important than knowledge. For knowledge is limited, whereas imagination embraces the entire world, stimulating progress, giving birth to evolution. It is, strictly speaking, a real factor in scientific research. " (Hiszek az intuícióban és az inspirációban. A képzelet fontosabb a tudásnál. A tudás behatárolt, míg a képzelet felöleli az egész világot, serkenti a haladást és létrehozza a fejlődést. Ez szigorúan véve egy valós tényező a tudományos kutatásban.)
— Albert Einstein
Cosmic Religion: With Other Opinions and Aphorisms (1931), 97
Kösz, így már világos (legalábbis úgy érzem
). Elismerem, a szó használata ilyen értelemben legalábbis nem szokványos, de nem szántam félrevezetőnek. A félreértés oka egy másik vesszőparipám lehet: nekem legalábbis magától értetődőnek tűnik, hogy egy tudományos "eredmény" vagy "felfedezés" nem csak a felismerésből áll, hanem hozzá tartozik annak – minimum a felfedező, de célszerűen a szakmai közönség meghatározó többsége számára – hitelt érdemlő igazolása is. Ezért habár a logikus gondolkodásnak, az intuíciónak, vagy akár a találgatásnak és a béljóslásnak is (pl. az intuíción keresztül) szerepe lehet a zseniális felismerések megszületésében, de azok igazolása, elkülönítése más, szintén hihetőnek, logikusnak tűnő, de a valósággal köszönő viszonyban sem álló elképzelésektől a tudományos vizsgálódás módszerei nélkül szerintem nem lehetséges.Ha Einstein idejében már lett volna internet, ahol bárki különösebb erőfeszítés nélkül bármit "publikálhat", biztosan ő is pontosította volna az idézett kijelentését.
Hiszen ha körülnézel, manapság ezerszám találhatsz olyanokat, akik ezt úgy értelmezik, hogy a tudás nem is fontos, sőt egyenesen káros, mert csak fékezi a képzelet szabad szárnyalását. Pedig az idézetből – szerintem legalábbis – világosan kitűnik, hogy Einstein ezt a véleményét a tudományos kutatás keretein belül értelmezte, és ahogyan életrajza is mutatja, az ő zseniális képzeletének és intuíciójának is szüksége volt arra, hogy tudását szinte élete végéig folyamatosan gyarapítsa.
Hello, átveszem a válaszolási módszeredet.
Szívesen, javaslom a "tudomány" szó jelző nélküli használatát.
Nem értem a félreértést, mivel a tudományt, lényegében azonos tartalommal, már többször is mind a ketten definiáltuk.
Sajnálom, hogy ismét egy kalap alá veszed az intuícióval a másik kettőt. Természetesen a tudományos kutatásban az intuícióval, vagy inspirációval történő felismerést, szükségszerűen megelőzi az ismeretszerzés a már definiált módon. A tudós benne él a kutatási témájában, rengeteg kísérletet végzett, szakirodalmakat tanulmányozott, konzultált a kollégáival, stb, csak még a megoldás hiányzik, amelyhez ki kell emelkednie, abból a problémahalmazból, amiben nyakig benne van, egy más nézőpontból való rálátás szükséges a felismeréshez, ezt hozza meg az intuíció, vagy az inspiráció. Pl: Gipsz Jakab szobafestőnek, vagy Nagy Richárd balett-táncosnak, ha a saját farkába harapó kígyóval álmodik, biztos, hogy nem a benzolgyűrű szerkezete ugrik be, mint Kekule-nek, legyen bármennyire is intuitív.
Lehet, hogy pontosítaná, de biztos vagyok abban, hogy az intuíció fontosságát most is hangsúlyozná, mint ahogy azt számos más tudós is tette. Nem azt állította, hogy nincs szükség a tudásra a kutatásban (tudáson a racionális módon szerzett ismereteket érthette), hanem hogy az intuíció még annál is fontosabb.
Természetesen, de hát ez az idézetből is kitűnik.
Kösz, így már világos (legalábbis úgy érzem:wink
Szívesen, javaslom a "tudomány" szó jelző nélküli használatát.
Nem értem a félreértést, mivel a tudományt, lényegében azonos tartalommal, már többször is mind a ketten definiáltuk.
Sajnálom, hogy ismét egy kalap alá veszed az intuícióval a másik kettőt. Természetesen a tudományos kutatásban az intuícióval, vagy inspirációval történő felismerést, szükségszerűen megelőzi az ismeretszerzés a már definiált módon. A tudós benne él a kutatási témájában, rengeteg kísérletet végzett, szakirodalmakat tanulmányozott, konzultált a kollégáival, stb, csak még a megoldás hiányzik, amelyhez ki kell emelkednie, abból a problémahalmazból, amiben nyakig benne van, egy más nézőpontból való rálátás szükséges a felismeréshez, ezt hozza meg az intuíció, vagy az inspiráció. Pl: Gipsz Jakab szobafestőnek, vagy Nagy Richárd balett-táncosnak, ha a saját farkába harapó kígyóval álmodik, biztos, hogy nem a benzolgyűrű szerkezete ugrik be, mint Kekule-nek, legyen bármennyire is intuitív.
Lehet, hogy pontosítaná, de biztos vagyok abban, hogy az intuíció fontosságát most is hangsúlyozná, mint ahogy azt számos más tudós is tette. Nem azt állította, hogy nincs szükség a tudásra a kutatásban (tudáson a racionális módon szerzett ismereteket érthette), hanem hogy az intuíció még annál is fontosabb.
Természetesen, de hát ez az idézetből is kitűnik.
Bocs, és mindenki mástól is elnézést kérek, tudom, hogy bunkóság, de betegesen irtózóm a csigaposta idejéből fennmaradt levelezési konvencióktól. Ha valakinek hiányzik a formális üdvözlés vagy búcsúzás, nyugodtan képzelje hozzá, hiszen én is bólintottam, mint az öreg székely fia a csukott ajtó előtt.
Természetesen, normális körülmények között szerintem is ez lenne a természetes eljárás. De ha figyelemmel kísérted a Tudomány, Technika fórumain folyó vitákat, láthattad, hogy többször idéztek olyan szerzőket, akik szerint "felfedezéseiket" a szó szokásos értelmében vett "hivatalos" tudomány gáncsolta el, holott éppenséggel a tudományosságot magát (pontosabban annak hiányát) kérték számon rajtuk. Ebben a szövegkörnyezetben gyakran alkalmazzák az "alternatív tudomány" kifejezést a tudománytalan, vagy kifejezetten áltudományos módszereket használó kutatók és kutatások megjelölésére, ezért tartottam elfogadhatónak a "hivatalos" szó "alternatív" használatát.
Én sem értem. Nem tűnt fel, hogy bármit is definiáltunk volna, én pedig éppenséggel nem a tartalommal, hanem a tartalom előállításának módszereivel azonosítottam a tudományt. Ehhez pedig éppen annyi köze van az intuíciónak, mint a varázslás vagy a mágia bármely ágának: segít a kutatónak abban, hogy a témában felhalmozott ismeretanyagából annak analitikus átvizsgálása nélkül munkahipotéziseket állítson fel. Aztán ha ezeket a munkahipotéziseket az elérhető maximális objektivitásra törekvő megfigyelésekkel, mérésekkel, azokból logikailag konzisztensen levezetett következtetésekkel legalább saját maga előtt hitelt érdemlően igazolja, korrektül lepublikálja, és a hozzá hasonló felkészültségű kutatókkal megvitatja, akkor azt mondják, hogy tudományos kutatómunkát végzett. Ha nem, akkor a jelenség objektív módon nem különböztethető meg attól, amikor pl. Kekule éppen az ő saját farkába harapó kígyóval álmodott, és a pinán (egyfajta telített terpenoid) gyűrűje ugrott be nekik róla.
Az intuíció sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele a tudományosságnak, de tagadhatatlanul hasznos segítsége lehet a kutatóknak. És hogy az intuíció előcsalogatásában kinek az álom, kinek a tudatmódosító szerek (pl. a haveri körben elfogyasztott sör
), kinek pedig misztikus-mágikus-vallásos praktikák segítenek, ez szintén nem tudományosság kérdése, és ilyen értelemben sem felértékelése az egyik, sem lebecsülése a másik lehetséges módszernek.
Szerintem az áltudomány és a régészetben gyakran emlegetett "nem hivatalos" tudomány
két külön műfaj.
A "nem hivatalos tudomány" t.képpen nem is fedi a valóságot, inkább elfogadott és vitatott
elméletnek nevezném.
A Pí-víz, asztrológia, aurafotó, földsugárzás, vízmemória, a lúgosító étrend kiegészítők forgalmazóitól azokig az újságokig, amikben horoszkóp van mindenkinek, - a sor bármeddig folytatható - többségük egészen nyilvánvalóan képtelenség és ez általános iskolai szintű természettudományos ismeretekkel is belátható.
Vagy pl. az "élővércsepp elemzés", Külön borzasztó, hogy korai rákdiagnosztikaként is reklámozzák, ami valóban zseniális biznisz.
Megmondom, hogy magának van egy olyan rákja, ami még sehogy máshogy nem mutatható ki, de ha megveszi ezeket a szereket, akkor elmúlik.
Ez a humbug megint olyasmi, amivel táplálékkiegészítőket, löttyöket és életmód tanácsokat adnak el.
Másik példa a "vallásos tudomány" (religious science), amelynek alapja egyrészt a szuggerálhatóság bizonyított alapelve, azaz "a lélek az anyag felett", valamint olyan tudománytalan elképzelés, miszerint a betegségek alapja "lelki" jellegű, így kizárólag a gondolat erejével is gyógyíthatóak
http://www.gotquestions.org/religious-science.html
Az áltudományos megközelítést tipikusan jellemzi, hogy figyelmen kívül hagyja, tagadja vagy megsérti az igazi tudomány alapvető elveit.
A fentiekre és még számtalan ezoterikás katyvaszra még az áltudomány jelzőt is túlzásnak tartom,
javarészt közönséges csalás, amikkel hülyítik az embereket és mellette komoly pénzeket nyúlnak le,
olyan szolgáltatás, ami tudományoskodó hamis körítéssel kínálja a termékeit
mindenre jó gyógymód
teljesen váratlan áttörés
gyógyítja a hátfájást, fáradságot, allergiát, immunrendszer-erősítő (lehetőleg ez mind egyszerre)
a hivatalos tudomány nem akar tudomást venni róla (esetleg azért mert gonosz cégek nem engedik)
tudományos szakkifejezések pontatlan használata
értelmetlen neologizmák
Az átlagember számára van rengeteg olyan szó, ami ismerősen cseng ugyan, de pontosan nem érti, mit is jelent. Az ilyen szavakra aztán egész iparágakat lehet felépíteni.
A média felügyeletnek,internet figyelőknek kellene elsősorban fellépni az ilyenek ellen, mert az agymosás
mellett komoly veszélyt jelenthetnek az egészségre, vagy akár az emberi életre is.
***
Ezek után nézzük meg a régészetben használt "nem hivatalos" formulát.
A régi nagy nevek bűvöletében a leletek sorát igyekeznek bele gyömöszölni a már elavult elméletekbe.
Hogy a félreértéseket elkerüljük, nem kérdőjelezem meg a múlt századi, vagy az ezt megelőző korok tudósainak, kutatóinak a saját korukban kiemelkedőnek számító eredményeit, sőt...
Inkább arról van szó, hogy leletanyagok és a korábbi megállapítások újraértékelésére lenne szükség.
azóta nagyon sokat fejlődtek a kormeghatározási módszerek, és gyakran új eredményeket mutatnak.
A "hivatalos tudomány" , a hivatalos régészet valahogy nehezen mozdul ki a jól kitaposott kerékvágásból.
Az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok amatőr régészek és "kincsvadászok", vagy csak egyszerű "átlagemberek" hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, vagy találtak, amelyek "nem illenek a képbe".
Sokukat szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket.
De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből.
Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak a "szűrőn".
Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják.
Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket.
Ezekről többnyire csak blogokban találunk némi információt.
/megjegyezném, hogy nem a incifincik, vagy cuncimókusok által összehordott "rejtélyekre"
értem, hanem szakértők által működtetett blogokra hivatkozom, bár az is megesett, hogy épp az ezekben
talált kis írományok inspiráltak arra, hogy utána eredjek egy-egy témának/
Akár elfogadjuk, akár nem; sajnos igenis létezik hivatalos és nem hivatalos elmélet a régészetben.
A hátterében sok esetben a mindenható triumvirátus áll: politika, hadsereg, egyház.
Számtalan példa van a bármelyikük beavatkozásának köszönhető "csúsztatásokra".
Az alábbiak inkább a másik topikba illenek, csak példaként hozom fel.
A példa nem egyedi, hasonló hercehurcák tömegével akadnak világszerte.
Hueyatlaco, Mexikó
*
*
A helyszínen koponyacsontokat és fejlett kőezközöket találtak.
A geológus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkatársaival együtt négy különböző módszert használt a lelőhely korának meghatározására, s mindegyik módszer kb. háromszázezer éves kort mutatott.
Ez két ok miatt is különös.
Az egyik az, hogy ebben az időben sehol a világon nem létezhettek olyan élőlények, akik ilyen eszközöket tudtak volna készíteni.
Másrészt Észak-Amerikában, kb. harmincezer évvel ezelőttig nem is élhetett emberi lény.
Tehát az, hogy hozzánk hasonló, háromszázezer évvel ezelőtt élő emberek bizonyítékaira bukkantak Mexikó területén, meghaladta azt, amit az antropológusok el tudtak fogadni, ezért megtagadták, hogy nyilvánosságra hozzák a geológus kormeghatározását.
Ehelyett húszezer évben határozták meg a lelőhely korát.
A geológus pedig, aki a háromszázezer éves kormeghatározást adta, nagyon nagy nehézségekkel találta magát szembe a szakmájában, melyet végül fel kellett adnia.
Anomalous Artifacts at the Hueyatlaco Site
http://www.mcremo.com/doors.htm
Hueyatlaco Files
http://paleoplanet69529.yuku.com/topic/28924
http://en.wikipedia.org/wiki/Hueyatlaco
***
Más: itt többek között a lenézett amatőr régészkedők fontos szerepére is akad példa, akik ugye a
"nem hivatalos" oldalt képviselik.
Grüll Tibor: Ásatás és áskálódás - teljes szöveg
Részlet:
A közel-keleti „régészeti hadszíntér” legkeményebb ütközeteit Izraelben és a környező országokban (Libanon, Szíria, Jordánia, Egyiptom) vívják az archeológusok és történészek.
Az itt folyó feltárásoknak ugyanis nem kisebb tétjük van, mint a Biblia történetiségének vagy zsidóság Izrael földjéhez való több évezredes jogának igazolása.
Ennek a vallási–történeti–politikai célnak érdekében — vagy épp’ annak ellenében — szinte minden eszközt bevetnek: a régészeti leletek jószándékú félreértelmezésétől a hamisításig az egyik oldalon; az ásatások tilalmazásától a földből előbukkanó tárgyak megsemmisítéséig a másikon.
Vallási-ideológiai gátak
</SPAN>
Az ezer éven át a zsidó vallás legszentebb helyének számító Templomhegy területén eddig még soha nem végeztek ásatásokat.
Mivel a Temlomhegy, arab nevén Harám as-Sarif (nemes szentély) területe az iszlám vallás számára is rendkívül fontos, és annak kezelése az iszlám Waqf hatóság kezében van, sem a brit mandátum-időszakban, sem a rövid izraeli fennhatóság idején nem volt lehetőség a terület felkutatására.
A régészet tudománya amúgy is csak a 19. század utolsó évtizedeiben született meg, korábban legfeljebb amatőr kutatókat vonzottak a történelem titkait magukban rejtő helyszínek.
Ilyen amatőr kutató volt például Charles Warren kapitány, aki 1867 és 1870 között próbált engedélyt szerezni a Templomhegy kutatására, sikertelenül.
A török hatóságok ugyanis a Harám vallási jellegét féltve nem adtak engedélyt az egyébként hívő keresztény angol katonatisztnek, hogy ásóját a Templomhegy földjébe mélyessze.
Warren azonban nem adta fel, és a Templomhegyet körülvevő támfal nyugati oldalán mély aknákat vágott, s ezeken sokszor élete kockáztatásával leereszkedve eljutott a Heródes korában épült fal aljáig.
A modern kutatást száz évvel később ismét egy brit archeológus, Kathleen Kenyon neve fémjelezte, aki Jerikó ásatásával szerzett magának (kétes) hírnevet. (!?)
Kenyon kisebb kutatásokat végzett a Templomhegy déli és délnyugati oldalánál.
Az ő munkáját folytatta Benjamin Mazar izraeli régész (1968–78), akinek unokája, Eilat Mazar fejezte be a feltárásokat 2000-ben......
....és amikor a főmufti dönt, hogy mi van és mi nincs:
Az egyik befolyásos palesztin Waqf-vezető, Taysir Tamimi szerint „ami az úgynevezett két templomot illeti, ezek sohasem léteztek, legalábbis nem a Haram as-Sarifon.” Tamimi, aki a jeruzsálemi főmufti, Muhammad Husszein után a második legjelentősebb vallási tekintélynek számít, azt is kijelentette, hogy „Izrael 1967 óta kezdett ásatásokat Jeruzsálemben, hogy a zsidók jelenlétének jeleivel bizonyítsa a judaizmus és a város kapcsolatát, de eddig semmit sem talált.
Szóval: a fenti okok miatt létezhet "nem hivatalos" régészet, ugyanis akadnak emberek, akik a saját
szemüknek hisznek, és nem hajlandók bevenni a hatalmi és egyéb érdekek miatt kreált hivatalos "szakvéleményeket.
.
két külön műfaj.
A "nem hivatalos tudomány" t.képpen nem is fedi a valóságot, inkább elfogadott és vitatott
elméletnek nevezném.
A Pí-víz, asztrológia, aurafotó, földsugárzás, vízmemória, a lúgosító étrend kiegészítők forgalmazóitól azokig az újságokig, amikben horoszkóp van mindenkinek, - a sor bármeddig folytatható - többségük egészen nyilvánvalóan képtelenség és ez általános iskolai szintű természettudományos ismeretekkel is belátható.
Vagy pl. az "élővércsepp elemzés", Külön borzasztó, hogy korai rákdiagnosztikaként is reklámozzák, ami valóban zseniális biznisz.
Megmondom, hogy magának van egy olyan rákja, ami még sehogy máshogy nem mutatható ki, de ha megveszi ezeket a szereket, akkor elmúlik.
Ez a humbug megint olyasmi, amivel táplálékkiegészítőket, löttyöket és életmód tanácsokat adnak el.
Másik példa a "vallásos tudomány" (religious science), amelynek alapja egyrészt a szuggerálhatóság bizonyított alapelve, azaz "a lélek az anyag felett", valamint olyan tudománytalan elképzelés, miszerint a betegségek alapja "lelki" jellegű, így kizárólag a gondolat erejével is gyógyíthatóak
http://www.gotquestions.org/religious-science.html
Az áltudományos megközelítést tipikusan jellemzi, hogy figyelmen kívül hagyja, tagadja vagy megsérti az igazi tudomány alapvető elveit.
A fentiekre és még számtalan ezoterikás katyvaszra még az áltudomány jelzőt is túlzásnak tartom,
javarészt közönséges csalás, amikkel hülyítik az embereket és mellette komoly pénzeket nyúlnak le,
olyan szolgáltatás, ami tudományoskodó hamis körítéssel kínálja a termékeit
mindenre jó gyógymód
teljesen váratlan áttörés
gyógyítja a hátfájást, fáradságot, allergiát, immunrendszer-erősítő (lehetőleg ez mind egyszerre)
a hivatalos tudomány nem akar tudomást venni róla (esetleg azért mert gonosz cégek nem engedik)
tudományos szakkifejezések pontatlan használata
értelmetlen neologizmák
Az átlagember számára van rengeteg olyan szó, ami ismerősen cseng ugyan, de pontosan nem érti, mit is jelent. Az ilyen szavakra aztán egész iparágakat lehet felépíteni.
A média felügyeletnek,internet figyelőknek kellene elsősorban fellépni az ilyenek ellen, mert az agymosás
mellett komoly veszélyt jelenthetnek az egészségre, vagy akár az emberi életre is.
***
Ezek után nézzük meg a régészetben használt "nem hivatalos" formulát.
A régi nagy nevek bűvöletében a leletek sorát igyekeznek bele gyömöszölni a már elavult elméletekbe.
Hogy a félreértéseket elkerüljük, nem kérdőjelezem meg a múlt századi, vagy az ezt megelőző korok tudósainak, kutatóinak a saját korukban kiemelkedőnek számító eredményeit, sőt...
Inkább arról van szó, hogy leletanyagok és a korábbi megállapítások újraértékelésére lenne szükség.
azóta nagyon sokat fejlődtek a kormeghatározási módszerek, és gyakran új eredményeket mutatnak.
A "hivatalos tudomány" , a hivatalos régészet valahogy nehezen mozdul ki a jól kitaposott kerékvágásból.
Az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok amatőr régészek és "kincsvadászok", vagy csak egyszerű "átlagemberek" hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, vagy találtak, amelyek "nem illenek a képbe".
Sokukat szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket.
De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből.
Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak a "szűrőn".
Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják.
Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket.
Ezekről többnyire csak blogokban találunk némi információt.
/megjegyezném, hogy nem a incifincik, vagy cuncimókusok által összehordott "rejtélyekre"
értem, hanem szakértők által működtetett blogokra hivatkozom, bár az is megesett, hogy épp az ezekben
talált kis írományok inspiráltak arra, hogy utána eredjek egy-egy témának
/Akár elfogadjuk, akár nem; sajnos igenis létezik hivatalos és nem hivatalos elmélet a régészetben.
A hátterében sok esetben a mindenható triumvirátus áll: politika, hadsereg, egyház.
Számtalan példa van a bármelyikük beavatkozásának köszönhető "csúsztatásokra".
Az alábbiak inkább a másik topikba illenek, csak példaként hozom fel.
A példa nem egyedi, hasonló hercehurcák tömegével akadnak világszerte.
Hueyatlaco, Mexikó
*
*
A helyszínen koponyacsontokat és fejlett kőezközöket találtak.
A geológus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkatársaival együtt négy különböző módszert használt a lelőhely korának meghatározására, s mindegyik módszer kb. háromszázezer éves kort mutatott.
Ez két ok miatt is különös.
Az egyik az, hogy ebben az időben sehol a világon nem létezhettek olyan élőlények, akik ilyen eszközöket tudtak volna készíteni.
Másrészt Észak-Amerikában, kb. harmincezer évvel ezelőttig nem is élhetett emberi lény.
Tehát az, hogy hozzánk hasonló, háromszázezer évvel ezelőtt élő emberek bizonyítékaira bukkantak Mexikó területén, meghaladta azt, amit az antropológusok el tudtak fogadni, ezért megtagadták, hogy nyilvánosságra hozzák a geológus kormeghatározását.
Ehelyett húszezer évben határozták meg a lelőhely korát.
A geológus pedig, aki a háromszázezer éves kormeghatározást adta, nagyon nagy nehézségekkel találta magát szembe a szakmájában, melyet végül fel kellett adnia.
Anomalous Artifacts at the Hueyatlaco Site
http://www.mcremo.com/doors.htm
Hueyatlaco Files
http://paleoplanet69529.yuku.com/topic/28924
http://en.wikipedia.org/wiki/Hueyatlaco
***
Más: itt többek között a lenézett amatőr régészkedők fontos szerepére is akad példa, akik ugye a
"nem hivatalos" oldalt képviselik.
Grüll Tibor: Ásatás és áskálódás - teljes szöveg
Részlet:
A közel-keleti „régészeti hadszíntér” legkeményebb ütközeteit Izraelben és a környező országokban (Libanon, Szíria, Jordánia, Egyiptom) vívják az archeológusok és történészek.
Az itt folyó feltárásoknak ugyanis nem kisebb tétjük van, mint a Biblia történetiségének vagy zsidóság Izrael földjéhez való több évezredes jogának igazolása.
Ennek a vallási–történeti–politikai célnak érdekében — vagy épp’ annak ellenében — szinte minden eszközt bevetnek: a régészeti leletek jószándékú félreértelmezésétől a hamisításig az egyik oldalon; az ásatások tilalmazásától a földből előbukkanó tárgyak megsemmisítéséig a másikon.
Vallási-ideológiai gátak
</SPAN>
Az ezer éven át a zsidó vallás legszentebb helyének számító Templomhegy területén eddig még soha nem végeztek ásatásokat.
Mivel a Temlomhegy, arab nevén Harám as-Sarif (nemes szentély) területe az iszlám vallás számára is rendkívül fontos, és annak kezelése az iszlám Waqf hatóság kezében van, sem a brit mandátum-időszakban, sem a rövid izraeli fennhatóság idején nem volt lehetőség a terület felkutatására.
A régészet tudománya amúgy is csak a 19. század utolsó évtizedeiben született meg, korábban legfeljebb amatőr kutatókat vonzottak a történelem titkait magukban rejtő helyszínek.
Ilyen amatőr kutató volt például Charles Warren kapitány, aki 1867 és 1870 között próbált engedélyt szerezni a Templomhegy kutatására, sikertelenül.
A török hatóságok ugyanis a Harám vallási jellegét féltve nem adtak engedélyt az egyébként hívő keresztény angol katonatisztnek, hogy ásóját a Templomhegy földjébe mélyessze.
Warren azonban nem adta fel, és a Templomhegyet körülvevő támfal nyugati oldalán mély aknákat vágott, s ezeken sokszor élete kockáztatásával leereszkedve eljutott a Heródes korában épült fal aljáig.
A modern kutatást száz évvel később ismét egy brit archeológus, Kathleen Kenyon neve fémjelezte, aki Jerikó ásatásával szerzett magának (kétes) hírnevet. (!?)
Kenyon kisebb kutatásokat végzett a Templomhegy déli és délnyugati oldalánál.
Az ő munkáját folytatta Benjamin Mazar izraeli régész (1968–78), akinek unokája, Eilat Mazar fejezte be a feltárásokat 2000-ben......
....és amikor a főmufti dönt, hogy mi van és mi nincs:
Az egyik befolyásos palesztin Waqf-vezető, Taysir Tamimi szerint „ami az úgynevezett két templomot illeti, ezek sohasem léteztek, legalábbis nem a Haram as-Sarifon.” Tamimi, aki a jeruzsálemi főmufti, Muhammad Husszein után a második legjelentősebb vallási tekintélynek számít, azt is kijelentette, hogy „Izrael 1967 óta kezdett ásatásokat Jeruzsálemben, hogy a zsidók jelenlétének jeleivel bizonyítsa a judaizmus és a város kapcsolatát, de eddig semmit sem talált.
Szóval: a fenti okok miatt létezhet "nem hivatalos" régészet, ugyanis akadnak emberek, akik a saját
szemüknek hisznek, és nem hajlandók bevenni a hatalmi és egyéb érdekek miatt kreált hivatalos "szakvéleményeket.
.
Bocs, és mindenki mástól is elnézést kérek, tudom, hogy bunkóság, de betegesen irtózóm a csigaposta idejéből fennmaradt levelezési konvencióktól. Ha valakinek hiányzik a formális üdvözlés vagy búcsúzás, nyugodtan képzelje hozzá, hiszen én is bólintottam, mint az öreg székely fia a csukott ajtó előtt.
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A válaszolási módszered átvételekor, nem az üdvözlésre, hanem a válasznak, az idézetekkel való tagolására gondoltam, tudom, hogy ezt mások is használják, de itt Tőled láttam és több irányú válaszadásnál hatékonynak tartom.<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A tudomány hitelessége nem a ráaggatott jelzőktől függ, (változatok: valódi tudomány, igazi tudomány stb.), hanem hogy megfelel e azoknak a kritériumoknak, amelyeket a definíciója tartalmaz.<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> "Úgy gondolom, hogy kutatási eredmények és az azokból feltárható összefüggések használhatók fel relevánsan egy vitában, ahogyan azt Te is tetted."
"Elismerve azt, hogy a felvilágosodás óta a hivatalos, vagy mainstream tudomány körébe, csak a tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak, de ez még nem fedi le a tudományos módszereket alkalmazó tudósok egészét"
"hivatalos" tudomány alatt én az objektív törvényszerűségeket kutatási eredményekből feltáró, és azokat szintén ezen a módon dolgozó kollégáik előtt publikáló, velük racionálisan érvelve megvitató kutatókat értem,"
Ezekre gondoltam, én ugyan közvetve definiáltam, Te meg "hivatalossá" tetted, de a lényeg azonos.
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
Ehhez pedig éppen annyi köze van az intuíciónak, mint a varázslás vagy a mágia bármely ágának: segít a kutatónak abban, hogy a témában felhalmozott ismeretanyagából annak analitikus átvizsgálása nélkül munkahipotéziseket állítson fel. Aztán ha ezeket a munkahipotéziseket az elérhető maximális objektivitásra törekvő megfigyelésekkel, mérésekkel, azokból logikailag konzisztensen levezetett következtetésekkel legalább saját maga előtt hitelt érdemlően igazolja, korrektül lepublikálja, és a hozzá hasonló felkészültségű kutatókkal megvitatja, akkor azt mondják, hogy tudományos kutatómunkát végzett. Ha nem, akkor a jelenség objektív módon nem különböztethető meg attól, amikor pl. Kekule éppen az ő saját farkába harapó kígyóval álmodott, és a pinán (egyfajta telített terpenoid) gyűrűje ugrott be nekik róla.
Tévesen írod le a folyamatot. Az intuíció, nem a kutatási munka elején, hanem a végén lép be a folyamatba, eredmény közeli stádiumban, mint ahogyan azt az említett példáimban is leírtam:
"Egy pár közismert példa:
Arkhimédész-felhajtóerő-Heuréka!; Newton-leeső alma-gravitáció; Kekule álma-a benzolgyűrű szerkezete; Planck- fekete test sugárzásának leírása (maga Planck a felismerését egy szerencsés intuíciónak tartotta)- a kvantumfizika kezdete;"
mindegyik említett tudós (és a nem említettek is) már rengeteget foglalkozott az adott problémával, mikor bevillant nekik a megoldás, amely természetesen összhangban állt addigi munkájukkal, betetőzte azt. Kekule kígyóval való álmából a benzol gyűrűs szerkezetét fedezte fel: http://members.iif.hu/visontay/ponti...ule_dream.html
Nem állítottam hogy az intuíció a tudományosság feltétele (persze, hogy nem: tudományosság-tudomány-definíció), hanem azt, hogy
"A logikus gondolkodáson alapuló tudományos ismeretszerzés és az intuíció, nem kizárják, hanem kiegészítik egymást, sajnálom, hogy a béljóslással, vagy a találgatással hozod közös nevezőre. A korszakos tudományos felfedezések szinte mindegyikében döntő szerepet játszott az intuíció, vagy az inspiráció."
És hogy az intuíció előcsalogatásában kinek az álom, kinek a tudatmódosító szerek (pl. a haveri körben elfogyasztott sör), kinek pedig misztikus-mágikus-vallásos praktikák segítenek,
Nincs szükség semmilyen tudatmódosító szerre, még sörre sem, ha a tudós nagyon intenzíven elmélyül a témájában, akkor egy idő múlva intuitív, vagy inspiratív úton "beugorhat" neki a megoldás, ahogyan ezt már leírtam:
"Természetesen a tudományos kutatásban az intuícióval, vagy inspirációval történő felismerést, szükségszerűen megelőzi az ismeretszerzés a már definiált módon. A tudós benne él a kutatási témájában, rengeteg kísérletet végzett, szakirodalmakat tanulmányozott, konzultált a kollégáival, stb, csak még a megoldás hiányzik, amelyhez ki kell emelkednie, abból a problémahalmazból, amiben nyakig benne van, egy más nézőpontból való rálátás szükséges a felismeréshez, ezt hozza meg az intuíció, vagy az inspiráció."
Ezt így nem állítanám. Azzal még egyet tudok érteni, hogy az áltudomány és a "nem hivatalos" tudomány két külön műfaj, különösen ha az utóbbit a következő mondatod szerint ("inkább elfogadott és vitatott elméletnek nevezném") határozzuk meg. A bulvárlapokban és "alternatív" blogokban a régészettel kapcsolatban gyakran emlegetett "nem hivatalos" tudomány viszont gyakran nem (vitatott vagy elfogadott) elmélet a szó tudományos értelmében, legfeljebb csak hipotézis, vagy – rosszabb esetben – tényekkel alá nem támasztott spekuláció.
Ha jól belegondolsz, ez – mármint hogy "általános iskolai szintű természettudományos ismeretekkel is belátható" – tipikusan egy "hivatalos" érv.
Ráadásul valószínűleg téves is, hiszen pl. ivanka121 feltehetően az általános iskolainál magasabb szintű természettudományos ismeretekkel rendelkezik, az asztrológiáról mégis némileg más a véleménye.Éppen azért igyekszem elkerülni az "áltudomány" szó használatát, mert a köztudatban leginkább ez a téves elképzelés kapcsolódik hozzá. Ez ugyanis elmondható bármilyen nem tudományos megközelítésre, így akár a szépirodalomra, vagy általában a művészetekre is. Az áltudomány viszont, annak ellenére, hogy gyakran teljesíti ezeket a feltételeket is, jellemzően megpróbálja azt a látszatot kelteni, mintha elfogadná és alkalmazná a tudományos elveket, módszereket.
Szerintem nyitott kapukat döngetsz. A tudomány szokásos munkamenetéhez tartozik, hogy semmit sem tekint szentírásnak, mindig vannak, akik a már szilárdan megalapozottnak tűnő megállapításokat is újra meg újra megvizsgálják. A félreértést valószínűleg az idézet második fele okozza. Ezt inkább úgy fogalmaznám meg: a régészetben – és minden más tudományágban is – léteznek igazoltan működő elméletek, és nem igazolt hipotézisek is. Egy tudományos elméletnek szükséges kritériuma, hogy olyan előrejelzéseket tegyen, amik utólagos vizsgálatával az elméletet igazolni vagy cáfolni lehet. Egy másik kritériuma az objektivitás, ami a természettudományoknál viszonylag egyszerűen biztosítható pl. a matematika, mint objektív leíró nyelv használatával, és a megfigyelések, mérések, és az adatok kiértékelésének megismételhetőségével. A történettudományoknál viszont ez gyakorlatilag megoldhatatlan, ezért a legtöbb, amit tehetnek, az a "nemes konzervativizmus". Ha egy bevált, sok lelettel vagy más forrással alátámasztott elméletet cáfolni látszó adat bukkan fel valahonnan, akkor azt kénytelenek fokozott óvatossággal kezelni, gyakorlatilag kivárni, míg az az alapján felállított hipotézisek valamelyike adatokkal, leletekkel megfelelően megtámogatott rivális elméletté érik.
Ez a helyzet az egyik példádban említett hueyatlacói leletekkel is. Ez a szokásos kritériumok szerint tudományos kutatásnak tekinthető, hiszen a szakma szabályai szerint tárták fel, vizsgálták meg, publikálták le, és vitatták meg őket. A rájuk épülő hipotézisekkel már több gond is van. Egyrészt a lelőhelyen nem találtak olyan maradványokat, amik alapján a talált eszközöket készítő populációt azonosítani lehetne, az éppen úgy lehet a jelenleg elfogadott elmélet adta időtől és helytől eltérően kifejlődött "mai ember", valamilyen előember faj, értelmes dinoszauruszok, vagy kísérleti-régészeti táborozáson résztvevő időutazó ufonauta cserkészek. Másrészt Amerikában máshol sem találtak olyan, ehhez mérhetően jól dokumentált és megbízhatóan vizsgált leleteket, amikkel akár egy korábbi emberi bevándorlás, akár egy helyben kialakult értelmes faj hipotézisét meggyőzően alá lehetne támasztani. Ezzel szemben viszont ott áll a Homo sapiens sapiens ázsiai bevándorlásának meglehetősen egybehangzóan datált, emberi maradványokat s tartalmazó, és genetikai adatokkal is megtámogatott elmélete. Ebben az esetben szerintem érthető, hogy a szakma inkább kivár, minthogy kidobna egy viszonylag jól működő elméletet néhány bizonytalan hipotézis kedvéért.
A második példádnak viszont szerintem nincs sok köze a tudományhoz. Ha a vallások és a politika nem teszik lehetővé a kutatásokat, régészeti és egyéb források nélkül tudományos hipotéziseket igazolni, elméleteket megdönteni bajosan lehet. Ha valaki hisz (vagy hinni vél) a saját szemének, attól még nem lesz tudós, sőt…
(Hallottam egy anekdotát, miszerint egy hírhedt "alternatív fizikus" előadására beült Piusz, a fizikus prof. Az előadás végeztével felállt, és feltett néhány kérdést az előadónak. A válaszokból kisebb vita kerekedett, amiben az "alternatív" végső érvként azt mondta: "De hiszen bemutattam! A saját szemének csak hisz?"
A prof erre levette sokdioptriás szemüvegét, és lassan törölgetni kezdte: "Na de ééédes fiaaaam…")
Ezek szerint mindenben egyetértünk, nincs miről vitáznunk? Azért nekem még maradt néhány fenntartásom.
Továbbra sem értem, hogy szerinted mit definiál a második állításod, mennyiben cáfolja az én idézett állításomat, és mennyiben támasztja alá azt az állításodat, hogy a tudomány lényegében azonos a tartalommal. Én – ezek szerint hibásan – úgy értelmeztem, hogy szerinted a mainstream tudományt az intuíció hiánya különbözteti meg az oda nem tartozó (alternatív?) tudománytól, és ez ellen próbáltam érvelni. De most már végképp nem értem a problémát, hiszen abban már korábban kiegyeztünk, hogy nem csak a csak tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak a mainstreambe, hiszen az általad említett, vita nélkül oda sorolt kutatók egyes felfedezéseiknél is elismerten és köztudottan szerepet kapott az intuíció.
Persze, Einstein óta minden relatív.
Nevezhetjük az adott időpontot akár a kutatási munka végének is, hiszen utána már csak igazolni kell az intuitív hipotézist, esetenként néhány éves vagy évtizedes munkával. (A benzolgyűrű pontos szerkezetét pl. több mint száz évvel Kekule intuíciója után sikerült csak tisztázni, kiderült, hogy "Kekule álmából" csak a gyűrű volt helytálló, az általa felvázolt váltakozó egyes és kettős kötések rendszere a valóságban nem létezik.)
<!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&]Örülök az egyetértésünknek. [/FONT]<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->A tudomány definiálására a példáinkat, nem a Te meghatározásod cáfolatára, hanem pont ellenkezőleg, a defínicióink lényegi azonosságára hoztam fel: "Nem értem a félreértést, mivel a tudományt, lényegében azonos tartalommal, már többször is mind a ketten definiáltuk".[FONT=&]. A második példámból: "Elismerve azt, hogy a felvilágosodás óta a hivatalos, vagy mainstream tudomány körébe, csak a tudományos, ismeretelméleti módszerekkel elért eredmények és az ilyen módszerekkel dolgozó tudósok tartoznak, de ez még nem fedi le a tudományos módszereket alkalmazó tudósok egészét" kitűnik, hogy mind azok a tudósok, akik tudományos (ismeretelméleti) módszerrel dolgoznak, alkotják a tudomány egészét, akár a hivatalosan elismertekhez tartoznak, akár nem.
[/FONT]
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&]Itt valamit félreértettél. Az intuíciónak nincs közvetlen kapcsolata a mainstream - nem mainstream felosztással. Minden tudós tudományos (ismeretelméleti) módszerekkel dolgozik.A korszakos felfedezések szinte mindegyikében nagy szerepet játszott az intuíció is.
[/FONT]
[FONT=&]<!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
[/FONT]<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az általam említett példák nem hipotézisek voltak, hanem az adott kutatás eredményes befejezését segítették elő. Hipotézisek, sejtések is léteznek, ,pl. a nagy Fermat-sejtés, itt is nagy szerepet játszik az intuíció, ezekről nem írtam. Kekule felfedezése a maga korában nagyszerű eredmény volt (itt nem mennék bele a részletekbe, de ha kívánod, egy kémia-topikban szívesen) és nem von le abból, hogy a későbbiekben, a tudomány fejlődése valósághűbb megközelítéseket eredményezett, mint ahogy a fizika fejlődési állomásait mutatják Rutheford, Bohr, Schrödinger egymást követő atommodelljei is.[FONT=&]
[/FONT]
[FONT=&]
[/FONT]
