Antik irodalom

kornyei

Új tag
Prokopios: Titkos történet

A kaisareiai Prokopios a VI. századi Iustinianus császár történetírója, a Hérodotosszal és Thukydidésszel kezdődő klasszikus görög történetírás egyik késői folytatója, de sok tekintetben már a középkori bizánci irodalom képviselője. Nagyszabású történeti munkáján kívül maradt ránk egy kis terjedelmű, de tartalmában rendkívül érdekes írás, a Titkos történet, melyben a szerző-művét eleve az utókornak szánva, avagy valamilyen kedvező fordulatban bízva – elbeszéli mindazt, amit másutt nem mondhatott el. Ez voltaképpen A háborúkról szóló nagyobb mű kiegészítése: annak főszereplőit mutatja be árnyoldalukról - a kicsinyesen hatalmaskodó és pénzharácsoló császárt, Iustinianust, gátlástalan cselszövő feleségét, Theodórát, a hajdani utcanőt, és környezetüket, a bizánci udvart. Szókimondó pamflet, elleplezett események krónikája, kíméletlen jellemrajzok gyűjteménye így a kötet, történeti forrásmű és lebilincselő olvasmány.

15p4utz.jpg



Prokopios: Titkos történet
 

Csatolások

  • Prokopios Titkos_tortenet.pdf
    654 KB · Olvasás: 605

kornyei

Új tag
Brelich Angelo: Római variációk az eredet témájára

Angelo Brelich (1913-1977) vallástörténész Budapesten született magyar anya és olasz apa gyermekeként. Egyetemi tanulmányait Magyarországon végezte, részben Kerényi Károly Irányítása alatt. A második világháború után Olaszországban telepedett le, ahol a komparatista vallástörténész, Raffaele Pettazzoni munkatársa, majd utóda lett a Római Egyetem Vallástörténeti Tanszékén. A Római variációk az eredet témájára Brelich első nagy tudományos teljesítményei közé tartozik. A három értekezésből felépülő mű központi témája a rendezetlenségből a rendezett állapotba való átmenet megjelenése a római mitológiában. A három variációban a szerző a téma egy-egy aspektusát vizsgálja: az első Róma és Praeneste alapítási mítoszait, a második az első latin királyok alakját, a harmadik pedig a római évet záró ünnepeket tárgyalja.
A kötet első darabja a Brelich fontosabb műveit és válogatott tanulmányait közzétevő sorozatnak.

rcob2s.jpg


Angelo Brelich: Római variációk az eredet témájára

Saját munkám!
 

Csatolások

  • Brelich Romai variaciok.pdf
    1.1 MB · Olvasás: 383

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Seneca: Medea

"Athamas thessaliai király gyermekeit, Phrixust és Hellét addig üldözi a mostohájuk, Ino, míg a két gyerek egy Mercuriustól kapott aranygyapjas kos hátán elmenekül. Menekülés közben Helle a tengerbe zuhan, Phrixus azonban eljut a Fekete-tenger keleti partján, a Phasis folyó torkolatánál fekvő, távoli Colchisba. Az ország királya, Aeetes, befogadja a menekülőt, Phrixus pedig hálából neki ajándékozza az aranygyapjút. Aeetes Mars szent berkében egy magas fára akasztja fel, és egy álomtalan szemű, tűzokádó sárkány őrizetére bízza, mert isteni jóslat szerint addig lehet csak Colchis királya, amíg övé az aranygyapjú.
Később Pelias, Iolcos trónbitorló uralkodója, Iasont, a trón jogos várományosát - hogy félreállítsa útjából - elküldi az aranygyapjú visszaszerzésére. Iason Minerva segítségével hajót ácsoltat - az Argót -, és Görögország legkiválóbb hőseivel nekivág az útnak. Ott vannak az Argonauták közt a Minyasok, Minyas király leszármazottai, Iason vérrokonai, ott van Ancaeus, az arcadiai hős; a nagy Hercules; Hylas, Hercules szép, fiatal kísérője; Idmon, Apollo jóstehetségű fia; Calais és Zetes, Boreas, az Északi Szél szárnyas fiai; Castor és Pollux, Iuppiter és Leda ikergyermekei; a messzire látó Lynceus; a calydoni Meleagrus; Mopsus, a thessaliai jós; a locrisi Oileus, Aiax apja; Orpheus, a thrák énekes; Peleus, Thetis tenger-istennő férje; Periclymenus, Neptunus alakváltoztató fia, és Tiphys, a boeotiai kormányos.
Az Argonauták sok kaland után megérkeznek Colchisba. Aeetes nem akar megválni az aranygyapjútól, ezért irtóztató próbákat mér Iasonra: fogja járomba érclábú bikáit, szántsa föl velük Mars ligetét, vessen el benne sárkányfogakat, és estére arassa le a sárkányfogveteményt - a földből kikelő gyilkos óriásokat. Iason a varázshatalmú királyleány, Medea segítségével - akit Venus szerelemre lobbantott iránta - kiállja a próbákat. Medea varázspraktikáival elaltatja az álomtalan sárkányt, és megszerzi az aranygyapjút, Iason pedig megesküszik, hogy hálából feleségül veszi. A hősök Medeával együtt menekülnek el Colchisból. A királylány, hogy feltartóztassa üldözőiket, meggyilkolja és feldarabolja tulajdon öccsét, Apsyrtust, és tagjait a nyomukban járó colchisi katonák útjába szórja.
Hazatérve lolcosba, Iason apját, Aesont, már nem találják életben: Pelias a halálba kergette. Medea bosszút áll Peliason: csellel ráveszi leányait - az agg király megifjodását ígérve -, hogy szúrják le, darabolják föl, és üstben főzzék meg apjukat. A gyilkos asszonynak menekülnie kell, Corinthusba fut Iasonnal, ott letelepednek, két gyermekük születik, békében élnek, Medea már-már megfeledkezik varázshatalmáról és örvényes múltjáról.
Egyszer azonban jelentkezik Acastus, Pelias fia, és háborúval fenyegeti meg a corinthusi királyt, Creót, ha továbbra is menedéket ad a gyilkos asszonynak és férjének. Iason elfordul Medeától, és új esküvőre készül Creusával, Creo király leányával."


Seneca Lucius Annaeus: Medea (ford. Kárpáthy Csilla)
 

Csatolások

  • Seneca Medea.pdf
    225.6 KB · Olvasás: 382

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Seneca: Oedipus

"Agenor phoeniciai király leányát, Europát megszereti Iup-piter, és bika képében elrabolja. Agenor megparancsolja fiának, Cadmusnak, hogy kutassa fel a húgát. Cadmus bejárja a világot, elérkezik Delphibe, ahol azt a jóslatot kapja Apollótól, hogy ne keresse tovább Europát, hanem induljon el egy tehén nyomában, és ahol az összerogy a fáradtságtól, építsen várost. Cadmus Boeotiában, a jóslat megjelölte helyen megalapítja Thebát. Kis idő múlva Mars isten szörnyű sárkányt küld az új városra. Cadmus a Castalia-forrásnál megöli a sárkányt, fogait elveti a földbe, a sárkányfogakból fegyveres vitézek kelnek ki, csatázni kezdenek, és sorra legyilkolják egymást. Csak öten maradnak életben, ezeket Cadmus maga mellé veszi társul.
Cadmus unokájának, Labdacusnak (tőle származik a nemzetség neve: Labdacidák) a fia, Laius, Theba királya azt a jóslatot kapja a delphi jósdától, hogy fia kezétől fog meghalni. Ezért amikor fia születik, átszúratja a bokáját, és kitéteti a Cithaeron-hegyre. A jószívű pásztor azonban, akire Laius rábízta a gyermeket, odaadja a fiút Polybus corinthusi király egyik szolgájának, aki épp arra legelteti a nyáját.
Evekkel később Polybus király és Merope királyné fiának, Oedipusnak megjósolja a delphi Apollo, hogy meg fogja ölni az apját, és feleségül fogja venni a tulajdon anyját. Otthagyja hát Corinthust, hogy elmeneküljön szörnyű végzete elől. Delphibe indul, Apollo jósdájába, a keskeny hegyi úton találkozik egy öregemberrel, aki durván ráparancsol, hogy térjen ki az útjából, Oedipus erre haragjában megöli. Theba kapujához érve megoldja az ott tanyázó Sphinx rejtvényét, és megszabadítja a thebaiakat a szörnyetegtől, akit Iuno küldött a gyűlölt városra. Ezzel a szolgálatával Oedipus elnyeri Laius özvegyének, Iocastának a kezét (Laiust - úgy hitték - rablók gyilkolták meg a hegyek közt) és Theba trónját.
Évek telnek el, a királyi párnak fiai, lányai születnek. Egyszer azonban Apollo haragjából iszonyatos dögvész tör rá a városra. Oedipus elküldi Iocasta testvérét, Creót Delphibe, hogy tudakolja meg az isten haragjának okát és kiengesztelésének módját."

Seneca Lucius Annaeus: Oedipus
 

Csatolások

  • Seneca Oedipus.pdf
    204.4 KB · Olvasás: 378

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Censorinus: A születésnap

A római grammatikus De die natali című műve Kr. u. 238-ban íródott a gazdag római szenátor, Quintus Caerellius születésnapjára. A mű mint címe is mutatja egy születésnapi köszöntő, ezen túlmenően azonban fontos tudománytörténeti jelentősége is van: az ókori orvostudományi, csillagászati és kronológiai ismeretek kicsiny enciklopédikus összefoglalása. Censorinus azonban nem egy zsebenciklopédiát akart összeállítani tekintélyes pártfogója számára, hanem az antikvitásban oly divatos számmisztika jegyében az emberi élet és a számok közötti összefüggéseket vizsgálta. A mű első felében értékes adalékokat találunk az ókori orvostudománnyal, elsősorban az embryologiával (védőszellemekkel, nemzéssel, fogantatással, magzatfejlődéssel stb.) kapcsolatban, de maga a mű nem orvosi szakmunka. Fejtegetéseiben a számok töltenek be fontos szerepet, különösen a hetes és a kilences. Az említetteken túl rámutat a csillagok és a születés közötti khaldeus tanok szerinti összefüggésekre, filozófiai tanításokat idéz a világ felépítésének harmóniájáról, és teret szentel a római naptárnak és a különféle ciklikus időszakoknak is. A mindössze 45 oldalas, jegyzetekkel ellátott mű mellett a kötet tanulmányokat tartalmaz Censorinus személyéről és művéről, az antik kronológia jellegzetességeiről, a saeculumokról (nemzedékekről), valamint a korabeli számmisztika és orvoslás egyes aspektusairól is. A kiadvány végén bibliográfia, rövidítésjegyzék, személy- és helységnévmutató található.
A mostani könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció megtalálható "szaszukam" egy korábbi hozászólásában. Most a kiadott könyvet olvashatjátok.

ngeiv4.jpg


Censorinus: A születésnap
 

Csatolások

  • Censorinus A szuletesnap.pdf
    1.3 MB · Olvasás: 350

Spyros

Állandó Tag
Állandó Tag
Kircher, Musurgia Universalis

Athanasius Kircher, jezsuita szerzetes ''multba nezo'' , roppant erdekes konyve. A zenei reszlet hamisitvany, a szep dallam Pindaros versre irodott. Kircher, allitasa szerint, egy kolostorban talalta, de a papirusznak se hire, se hamva. Az elemzok szerint nem hiteles.



Kircher, Athanasius (1665) Mundus subterraneus [Tome 1]

Kircher, Athanasius (1664) Mundus subterraneus [Tome 2]

Kircher, Athanasius (1650) Musurgia universalis sive ars magna consoni et dissoni [Tome 1]

Kircher, Athanasius (1650) Musurgia universalis sive ars magna consoni et dissoni [Tome 2]

¬¬¬¬¬¬¬¬¬
Pythian 1
ΙΕΡΩΝΙ ΑΙΤΝΑΙΩι ΑΡΜΑΤΙ

χρυσέα φόρμιγξ, Ἀπόλλωνος καὶ ἰοπλοκάμων
σύνδικον Μοισᾶν κτέανον: τᾶς ἀκούει μὲν βάσις, ἀγλαΐας ἀρχά,
πείθονται δ᾽ ἀοιδοὶ σάμασιν,
ἁγησιχόρων ὁπόταν προοιμίων ἀμβολὰς τεύχῃς ἐλελιζομένα.
5καὶ τὸν αἰχματὰν κεραυνὸν σβεννύεις

Golden lyre, rightful joint possession of Apollo and the violet-haired Muses, to which the dance-step listens, the beginning of splendid festivity; and singers obey your notes, whenever, with your quivering strings, you prepare to strike up chorus-leading preludes. [5] You quench even the warlike thunderbolt of everlasting fire.

Pindar. The Odes of Pindar including the Principal Fragments with an Introduction and an English Translation by Sir John Sandys, Litt.D., FBA. Cambridge, MA., Harvard University Press; London, William Heinemann Ltd. 1937.
 

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Martialis: Költők, ringyók, pojácák

„Egy másik lehetőség volt, nem törődni semmivel, mindenen csúfolódni. Ezt csinálta Martialis. (...) A »római«, csípő-szúró epigrammának ő a legnagyobb virtuóza. Modern elméletírók, Lessing vagy Bajza szemében, a par excellence epigrammköltő. De ma nem igen mondanók költőnek. Műfaját a vicclapok vették át."
(Babits Mihály)
"Az újak és régiek között a legnagyobb epigrammista (...). Elméssége mindig eleven, s benne az érdekleti erő a legszerencsésb kalkulussal van mérve."
(Bajza József)
Martialis egyike Róma legelevenebb, leghumorosabb és legszellemesebb költőinek: versei a korabeli Róma valóságos röntgenképét rajzolják elénk. A szellemes gúny, a maró szatíra, a szókimondás éppoly értéke ennek a költészetnek, mint a tömörség és az artisztikum szerencsés elegyítése, Csehy Zoltán válogatása nagyjából az egész életmű karakterét átfogja, különös hangsúlyt helyezve Martialis erotikus költészetére, kivált azokra a darabokra, melyeket egykor (mai szemmel nézve nagyrészt élvezhetetlenül és szemérmesen) Csengery János egy külön kis füzetkébe sorolva publikált kis példányszámban, belső akadémiai (!) használatra...

2efs021.jpg


Marcus Valerius Martialis: Költők, ringyók, pojácák - válogatott epigrammák
 

Csatolások

  • Martialis Költők ringyók pojácák.pdf
    645.5 KB · Olvasás: 463

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Statius: Erdők

Publius Papinius Statius (i. sz. kb. 45 - kb. 95) műve, a Silvae művészi igénnyel kidolgozott, elsősorban hexameteres formájú alkalmi versek gyűjteménye, melynek teljes magyar fordítása ez alkalommal jelenik meg először. A versekben a császári udvar, az előkelő és gazdag rómaiak világa tárul elénk. Találunk közöttük a messzi útra induló baráthoz szóló búcsúztatót, sokszínű leírást pompás nyaralókról és ragyogó fürdőkről, pazar lakomákról és népünnepélyekről. Nem hiányoznak a házassági köszöntők, a vigasztaló és gyászénekek sem. A császárhoz, Domitianushoz írt dicsőítő költeményekben a korabeli udvari költő hangja szólal meg. Lírája leginkább személyes ihletésű verseiben ragad meg, és magas művészi szintjük bizonyítja, hogy Statius munkássága a mai olvasó számára több mint kultúrtörténeti érdekességek gyűjteménye.

1zv5oud.jpg


Statius Publius Papinius: Erdők
 

Csatolások

  • Statius Erdok.pdf
    1.5 MB · Olvasás: 356

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Németh György:Hogyan nyerjük meg a választásokat?

A római köztársaság tisztségviselőit három különböző népgyűlés választotta meg, két különböző választási rendszer (vagyoni cenzus, illetve lakóhely) alapján. A jelölteknek minden eszközt ki kellett használniuk, ha eséllyel akartak indulni a választáson. A tanulmány a római választási rendszereken kívül a politikai propaganda fennmaradt emlékeit vizsgálja, különösen a köztéri falfirkákat (választási plakátok) és Quintus Cicero (a híres szónok öccse) választási kézikönyvét.
Egyébként meg időszerű is a téma....

Németh György:Hogyan nyerjük meg a választásokat?
 

Csatolások

  • Németh György Hogyan nyerjünk választásokat.pdf
    153 KB · Olvasás: 346

toroklevi

Állandó Tag
Állandó Tag
Hérodotosz irja muveben amikor Kürosz es Xerxész eleterol ir, hogy Dareiosz amikor atkelt az Isteren a szkhütak foldjere ert. Nos, aki a Meotiszi mocsaraknal vagy Levedaiaban megtalalja az Istert-Dunat az jelentkezzen, eloterjesztem valamilyen Nobel dijra.:D
Egyszoval Romaniaba( kunorszgba) erkezett, es a leiras alapjan Erdelyben is jart Dareiosz/Dariusz, egy Kolozsvari legenda szerint valahol Kolozsvar kornyeken van elrejtve Dariusz kincse amit a hadjarata alatt szedett ossze. A legenda szerint a 19 szazadban ` varosi polgar megtalalta es el is vitt a kincsbol, anyit amibol elete vegeig elt, a vegrendeleteben szmolt be arrol, hogy honnan gazdagodott meg oly hirtelen, elmeselte , hogy nez ki bent a barlang, milyen mukincsek talalhatoak.
Udv,Levi
 

Magri

Állandó Tag
Állandó Tag
Catullus Éljünk, Lesbia

Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást,
és a mord öregek fecsegjenek csak,
hisz nem ér locsogásuk egy garast sem.
Eltűnvén a nap, újra felragyoghat:
egyszer tűnik a kurta fény szemünkből,
s álmunkból sosem ébredünk utána.
Adj hát csókot ezerszer, és ha adtál,
adj még százszor, utána ezret adj és
százat s újra csak ezret, újra százat.
Aztán majd, ha sok ezreket cseréltünk,
akkor összezavarjuk, elfelejtjük
számukat; ne akadjon egy gonosz se,
sok csókunk aki tudja és irigyli.

(fordította: Devecseri Gábor)
 

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Gabler Dénes - Redő Ferenc: Császári villa a középitáliai San Potitóban

A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete 1983 óta folytat kutatásokat a középitáliai San Potito di Ovindoliban (L'Aquila provincia): a munkálatok célja egy római császárkori villa - lehetőség szerinti teljes - feltárása. Az itt folyó munka az első magyar ásatás Itáliában. Az Ókor c. folyóirat cikke, a húsz év óta tartó ásatások eredményeinek rövid összefoglalója.

Gabler Dénes - Redő Ferenc: Császári villa a középitáliai San Potitóban


 

Csatolások

  • Gabler Dénes.pdf
    458.4 KB · Olvasás: 248

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Hoffmann Zsuzsanna: Divus Iulius

Minden történelmi kor megteremti a maga értékrendjét, elvek és eszmények sajátos harmóniáját, következésképpen a maga hőseit is. Lényegében minden kornak megvolt a maga Caesarja, ez a jelenség egyben a jeles római karizmájáról is tanúskodik.
A tanulmány öbb mint kétezer esztendő távlatától egy ilyen karizmatikus személyiség portréját próbálja megrajzolni, képet adni arról, milyen is volt valójában, és mi lehet a magyarázata a személyét övező különleges mítosznak...

Hoffmann Zsuzsanna: Divus Iulius - Adalékok a Caesar mítoszhoz
 

Csatolások

  • Hoffmann Zsuzsanna Divus Iulius.pdf
    157 KB · Olvasás: 344

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagy Árpád Miklós: Classica Hungarica

A magyar antik gyűjtemények gyöngye az ami a Szépművészeti Múzeumban látható - érdemes megnézni - s ennek létrejöttéről írt tanulmányt a Gyűjteményt most is vezető kutató...


Nagy Árpád Miklós: Classica Hungarica - A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének története a kezdetektől 1929-ig
 

Csatolások

  • Nagy Árpád Miklós.pdf
    415.2 KB · Olvasás: 263

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Szöllősi Szilvia: Egy kelta edényégető műhely

Sziasztok!

Folytatom a témába vágó cikk gyűjteményem bemutatását, most egy érdekesség:

Szöllősi Szilvia: Egy kelta edényégető műhely működése a régészeti leletek tanúsága alapján
 

Csatolások

  • Szöllősi Szilvia Egy kelta edényégető műhely.pdf
    296 KB · Olvasás: 226

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Philón: A világrend romolhatatlan voltáról

Alexandriai Philón (i.e. 20–i. sz. 40 k.) görög-zsidó filozófusmunkáiban a görög filozófia és a zsidó hagyomány ötvöződik. Mózes öt könyvéhez fűzött megjegyzéseit Platón és Arisztotelész filozófiáján keresztül értelmezi, ugyanakkor a két filozófus gondolatait a Szentíráshoz igazította. Philón De Abrahamae írásában úgy érvel, hogy Ábrahám áldozata azért egyedülálló, mert őt nem a szokás vagy félelem, becsületmotívumai vezérelték, ha nem egyedül Isten szeretete. Philóntól veszi át az allegorikus-tipológiai írásértelmezést mindenekelőtt Órigenész,majd a későbbi egyházatyák.

Alexandriai Philón: A világrend romolhatatlan voltáról
 

Csatolások

  • Philon A világrend romolhatatlan voltárol.pdf
    252.7 KB · Olvasás: 396

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Ritoók Zsigmond: Görög költemények papiruszon

Oxürhünkhoszban került elő egy az i. e. III. századból való töredékes papirusz, melyen 26 sor volt olvasható. Hogy verssorok, azt a végig azonos, soronként ismétlődő versforma mutatta; hogy e verssorok Szapphótól valók, bizonyította, hogy a szöveg másfél sorát egy az i. sz. II–III. század fordulóján élt író, Athénaiosz, mint Szapphótól valót idézi. A baj csak az volt, hogy a papirusz szakadt volt, s a soroknak így csak a vége, jó esetben a második fele maradt meg, összefüggő értelmet tehát legfeljebb nagyjából lehetett kihüvelyezni. ..

Ritoók Zsigmond: Görög költemények papiruszon
 

Csatolások

  • Ritoók Görög költemények.pdf
    78.3 KB · Olvasás: 343

dbogar

Állandó Tag
Állandó Tag
Arisztotelész: A világrend

A világrend, a De mundo késő hellenisztikus kozmológiai-teológiai értekezés, melyet a hagyomány sokáig Arisztotelésznek tulajdonított. A középkorban rendkívül népszerű munka a transzcendens mozdulatlan mozgatót középpontba állítva, az arisztotelészi kozmológiából táplálkozva ad átfogó képet a világ egészéről.

Arisztotelész: A világrend
 

Csatolások

  • Arisztotelész A világrend.pdf
    366 KB · Olvasás: 513
Oldal tetejére