Egy gondolat a zsarnokságról

Igen, ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Nevezzük bárhogyan, illessük bármilyen álnévvel, legyen az álnév történelmi vagy szociológiai, a tautológia áll: ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van, s ezzel mindent el is mondtunk.

Magyarországon ma zsarnokság van, akárhogyan nevezzük is. Egy zsarnok uralkodik felettünk – akárminek nevezzük is.
(...)
A zsarnokság ismerős fogalom. Tyrannia – mondták a görögök. A tyrannia feje a tyrannosz, a zsarnok. Sokféle zsarnokság van, ahogy többféle zsarnok is. Lehet zsarnok egy családapa, egy gyülekezet vezére, de akár egy tanár is. A zsarnokság alapképlete azonban a politikai zsarnokság. Platón szerint ez minden politikai rendszer legrosszabbika. A zsarnok, így Platón, a demokrácia szülötte, mivel népvezérként kezdi, talpnyalókat gyűjt, eleinte rokonszenvet kelt, míg teljhatalmat szerezve emberből farkassá nem változik. Száműzetésbe kényszerít, s mindenkit rettegésben tart (végül ez is lesz a veszte).
Mint az írásból kitűnik, a zsarnok „típusa” nem korhoz kötött, hiszen minden zsarnok talpnyalókkal veszi körül magát, félelmet és gyűlöletet kelt, uszít a gazdagok vagy a szegények, az elégedetlenkedők, a kisebbségek ellen, mindenféle szabadság ellensége, a jobbakat száműzetésbe kényszeríti, emberből farkassá változik, s alkalomadtán gyilkol is.
Minden hasonlóság ellenére azonban a zsarnokság keletkezése, a zsarnok felemelkedése, működése, nagyon különböző lehet. Válhat zsarnokká egy legitim királyi sarj, egy hadsereggel trónra emelt császár, egy puccsista, egy forradalom vezére. Egyeduralmuk fenntartására mindezek különböző eszközöket használnak. De mind rettegést keltenek, s körülveszik magukat talpnyalókkal. Ha van rá idejük, akkor talpnyalóiknak földet, vagyont, rangot, aranyat, címeket, kegyeket adományoznak, de mindenek felett hatalmat, saját teljhatalmuk árnyékait. Ellenvéleményt nem tűrnek, illetve az ellenvéleményt hangoztatókat megrágalmazzák, bebörtönzik, száműzik, megöletik.
A XX: században, az első világháború után a zsarnokok új típusa jelent meg. Az egyeduralom diktatúrává alakult, többek között totális diktatúrává. Velük párhuzamosan a zsarnokság régebbi formái is tovább éltek mint a katonai diktatúra, vagy legalábbis a hadsereg által megszerzett és fenntartott diktatúra (Latin-Amerika, Spanyolország, Görögország, Portugália).
Melyek a sajátosságai a zsarnokság huszadik századi diktatúraformájának? A diktátor, akár forradalom, puccs, katonai manőver juttatta is a hatalomra, a hatalmat erőszakkal ragadja meg és azzal is tartja fent, kisebb vagy nagyobb terrorral, ahogy a helyzet éppen megkívánja. Az ősi modell a jakobinus diktatúra, mellyel „a nagy forradalmat elárulták”, azaz ellentétére fordították. Ez az első, de koránt sem utolsó eset (a kifejezés, „elárult forradalom”, különben Trockijtól származik).
A jakobinus diktatúra ismétlőivel tele van a XX. század. Mint említettem, szélsőséges esetük a totális diktatúra: a fasiszta (Mussolin- féle), mely eleinte nem teljesen totális, majd a totális diktatúrák alaptípusai, a bolsevik és a náci.
Minden modern, XX. századi diktatúra közös vonása, hogy osztálytársadalmakban születnek. Egy osztálytársadalomban ugyanis nem lehet általános választásokon kizárólagos hatalomra jutni, vagy ha igen, nem lehet kizárólagos hatalomban maradni. Az osztálytársadalmakban, amennyiben van szavazati joguk, a polgárok többnyire osztályérdekeik mentén szavaznak. Így nehéz egy diktatúra kialakítása a hatalom erőszakkal való megszerzése nélkül. Ez még az autokráciák esetében is így volt, mint Magyarországon, ahol a kormányzót senki meg nem választotta, s „puccsal” került hatalomra, de erős nagybirtokos, burzsoá és paraszti érdekvédelem miatt az ország nem alakulhatott totális állammá.

Diktatúrát szavazatokkal megszerezni és megtartani osztálytársadalmak idején éppen az osztályérdekek mozgósító hatása következtében nem megy. Legjobb példa erre Nagy-Britannia vagy akár Franciaország. Nagy-Britanniában sosem esett választás diktátorra, úgyszintén Franciaországban, legalábbis Napóleon óta nem. Szintúgy nem kerülhet sor diktátorok megválasztására az Egyesült Államokban és Svájcban, tekintettel az ősi, azaz emberek tudatába is beírt alkotmányra, melyet valóban márványba, nem csak a márványnak kinevezett homokba véstek.
Mindezt csak azért írtam (javítsanak ki a történészek), hogy megértsem azokat, akik nemcsak Orbánban, hanem Erdog˘anban vagy Putyinban sem tudnak diktátort látni. Hogyan is? Hiszen megválasztották őket! Nem is egyszer, méghozzá többször, mi több, általános választójog alapján titkos szavazással! Ők kapták a többséget, ez tehát demokrácia. Vannak ellenzéki pártok Magyarországon? Ott ülnek a parlamentben! Tüntetni is szabad, nem igaz? Vannak ellenzéki lapok, még ha csak egy is, az is valami, van egy államilag nem kontrollált rádió, ha csak egy is, az is valami. A nyugat-európai agy (észlelés) számára egyetlen diktatúra van ma a világon: Észak-Korea. S talán még Kuba? Hozzáférhető-e Magyarországon az internet? Persze hogy hozzáférhető. Akkor hát mi a baj? Ők nem értik. Sokan közülünk sem értik. (Magam részéről ehhez csak azt tenném hozzá, hogy a Kádár-diktatúra alatt könnyebb volt hozzáférni alternatív, ellenzéki információhoz, mint manapság. Anyukám például csak a Szabad Európát hallgatta, ezt nevezte „a”’ rádiónak. Hogy „mit mondott a rádió”, az ő szájából azt jelentette: „mit mondott a Szabad Európa”. Ma nincs Szabad Európa, ahogy szabad Magyarország sincsen.)

Az utolsó évtizedekben, egyes helyeken hamarább, másutt később, de megváltozott a zsarnokság természetrajza. A zsarnokoknak már nincs szükségük arra, hogy erőszakkal szerezzék meg a hatalmat. Manapság választással, a többség „akaratából” kerülnek hatalomra és maradnak, megint a többség akaratából, hatalomban esetleg évtizedekig, esetleg egészen a halálukig, mint számos afrikai „független” zsarnok. Tekintsünk csak végig az országokat! Irántól Venezueláig minden zsarnok, még egy totalitárius rendszer diktátora is, választásról választásra kerül/marad hatalomban. Szaúd-Arábiában is vannak általános választások. Ettől demokrácia?
*
Orbán nem kivétel, hanem a szabály. Pillanatnyilag éppen Erdog˘ant másolja. Ami Erdog˘annak Gülen (ő szervezte meg az állítólagos puccsot, ő szervez minden tüntetést, ellenállást, ő áll minden ellenzéki újság, mi több, újságcikk mögött), az Orbánnak Soros. De még Gülent sem fogja az a galád Amerika jövendő gyilkosainak kiszolgáltatni! Soros pedig a „végén” (kinek a végén?) mégis csak nevetni fog.
Lehet, hogy az utánzás folytatódik? Hátha Orbán is meg fog szervezni egyik modellje, Erdog˘an nyomán egy jó kis puccsot maga ellen, vagy legalábbis azt állítani (hazudni persze), hogy efféle készül, úgy, hogy példaképéhez hasonlóan az egész ellenzékre lecsaphasson?

Tehát ha végigtekintünk a mai egyeduralmak kisszerű vagy kevésbé kisszerű zsarnokain, látni fogjuk, hogy a régi modell (erőszakkal magunkhoz ragadni a hatalmat, egypártrendszer) ma már csak ott létezik, ahol 1950–60 idején is létezett. Azaz még a régi kor maradványa. Ha megdöntik a régi típusú zsarnokot (például Aszadot), akkor jönnek majd a korszerű zsarnokok.
Mi tette az újszerű zsarnokságot lehetővé? Az, hogy az osztálytársadalmak tömegtársadalmakká alakultak. Ez a folyamat, mint Arendt már réges-régen kimutatta, minden totális államban gyorsan és erőszakkal lejátszódott, így például minden szovjet megszállás alatt álló kelet-európai országban, többek között Magyarországon is. De a folyamat lejátszódott békésen, lassan és fokozatosan a kontinentális Európa minden országában.
A tömegtársadalomban nincsenek osztályok, a szegényeknek nincs osztályérdekük vagy „osztálytudatuk”, aminek alapján közösen felléphetnének. Az általános választások eredményében tehát az osztályérdek nem játszik szerepet, azaz a döntés kevésbé racionális (egy érdek lehet rokonszenves vagy utálatos, de attól még racionális). A totalitárius pártok megtalálták az eszközt a tömegtársadalom kezelésére: ez az eszköz nem más, mint az ideológia. Egy ideológia Európában már az első világháború után minden politikai erő rendelkezésére állt: a nacionalizmus. Ekkor alakultak ki a nemzetállamok, s akkor lesz az európai népek vallása a nacionalizmus, és az európai népek istene a nemzet.

De egyedül ez az ideológia egy totális rendszer fenntartására alig volt elégséges. Kizárólag Mussolini fasizmusának látszott egy ideig elegendő lenni. Mind a náci Németország, mind a bolsevik Szovjetunió új ideológiai fegyvereket kovácsolt, jobboldali és baloldali ideológiai fegyvereket. A totális társadalmak domináns ideológiája mindig követi a Robespierre kitalálta mintát: a terror gyakorlásához az szolgáltatja az eszmei igazoláson túl a személyes motivációt, hogy a terror gyakorlói magukat erényesnek tudják.
A poszttotalitárius európai társadalmak mind tömegtársadalmak. A tömegtársadalmakban a jogállamiságot képviselő pártok (s azok első emberei) általános választójog alapján időszakonként megtartott legális választásokon kapnak felhatalmazást kormányzásra. Hasonlóképpen a tyrannusok is általános választásokon győznek s ismételt, legális általános választásokon őrzik meg és teszik legálisan leválthatatlanná az önkényuralmat (a választási csalásokat zárójelbe teszem).
Hogyan szerzik meg a tömegtársadalmakban a pártok a kormányzáshoz szükséges többséget? Ideológiával. Mutasd az ideológiádat, s megmondom, ki vagy! Hogy mihez, milyen célból szerzi meg egy párt a hatalmat, azt a párt ideológiájából s annak terjesztéséhez használt eszközökből lehet lemérni.

Egy tömegtársadalomban minden párt populista, mivel mindegyik a többséget óhajtja ideológiák segítségével megszerezni. Akiket manapság populistáknak nevezünk, azok szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali ideológiákkal mozgósító pártok és vezetők. Az eszközeiket a totalitárius államok ideológiai eszköztárából válogatják: etnikai nacionalizmus, rasszizmus egyfelől, antikapitalizmus, „antiglobalizáció” másfelől. A jogállamiságot, a szabadságjogokat védelmező, liberális demokratikus pártok is támaszkodnak a nemzeti érzésekre (ki erre, ki arra a nemzeti hagyományra), s középpontba állítják a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését (ki így, ki amúgy), s kormányzatra jutásukhoz többek között számos betarthatatlan ígérettel, hamis remények felkeltésével szerzik meg a szükséges többséget. Másként ugyanis nem lehet. De sosem állnak elő olyan ideológiával, mely megbonthatná a jogrendet, s tiszteletben tartják a hagyományos alkotmányt.
*
Ne tévedjünk: csőcselék mindig van és mindig lesz. Ismerjük őket Arisztophanész komédiáiból, Shakespeare tragédiáiból. A modern világban Hegel „Pöbel”-nek nevezte őket, Marx „lumpenproletároknak”. Mindegy. Vannak olyan emberek, akik hajlamosak gyűlöletbeszédre és erőszakos akciókra kiszemelt áldozatok ellen, ha ezt megparancsolják nekik, vagy ha ezért jutalmat remélhetnek. Cinikusan vagy gyűlöletből, ez ebből a szempontból mindegy. A XXI. században, a totális államok hagyományaképpen a „randalírozás” erény, akár hőstett is.
(Mindez nem az általános választójog ellen szól. A kvalifikált, azaz korlátozott választójog számtalan gondolkodó, mérlegelő vagy osztályérdekét racionálisan képviselő választót – például nőket – zárt ki a választópolgárok sorából.)
A totális rendszerek sajátsága, hogy csőcselékké változtatja a lakosság olyan rétegeit is, melyek erre korábban hajlamot nem mutattak. Thomas Mann a nácizmust „söpredékuralomnak”, a kommunizmust „csőcselékuralomnak” nevezte. A „proletárdiktatúra” lényege – többek között – valóban az, hogy csőcselékuralom. Minél nagyobb a terror, minél erősebb a félelem, annál szélesebb lesz a csőcselék réteg, minél kisebb, száma egyre inkább csökken.

Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Az Orbán-rendszer zsarnoki rendszer (nevezzük akárhogy). Arra a kérdésre, miért és hogyan jött létre, nem térek ki. Számos fontos, érdekes elemzés jelent meg politológusok tollából erről a témából. Csak annyit jegyzek meg, hogy bár Orbán Viktor általános választás révén jutott hatalomra, de azért nem a csőcselék segedelme nélkül. 2006 szeptemberében a csőcselék támadta meg a televízió épületét. Hogy milyen része volt ebben és egyéb akkoriban gyakori erőszakos akciókban a hatalomra törő pártvezérnek és pártnak, azt nem tudjuk. De azt igen, hogy a sikeres destabilizáció választási győzelmük egyik feltétele volt.
De mivel igazolom, hogy nálunk zsarnokság van? Mire alapozom ezt a kijelentést? A zsarnok szavaira. Orbán Viktor ugyanis sosem titkolta, hogy mi saját rendszerének lényege. S azt sem, hogy sírig tartó uralmat képzel el magának.
Hogyan írta le Orbán Viktor saját rendszerét? 1. Központi erőtér, 2. illiberális demokrácia, 3. etnikai homogenitás.
*
Kezdjük a központi erőtérrel. Bizonyára ma már kevesen vannak, akik olvasták Lenin összes műveit. De ha akadnak néhányan, talán emlékeznek a kommunista párt szervezeti szabályzata körüli vitára, egy vitára, melyben sor kerül a mensevik (szociáldemokrácia) és a bolsevik frakció szétválására. Lenin a „demokratikus centralizmus” mellett érvelt, minthogy csak egy efféle szervezettel lehet a párt olyan fegyelmezett, mint egy hadsereg, sikeres az ellenség elleni harcban s a hatalom megszerzésében. Ha elolvassák, látni fogják, hogy ez az Orbán-féle „centrális erőtér” első megfogalmazása.
Folytassuk az illiberális demokráciával. Ez először a Duce ötlete volt. Több mint egy századdal Orbán előtt már kijelentette, hogy a liberalizmus halott. (Annak idején Roosevelt szállt vele szembe.) Az „illiberális demokrácia” ugyanakkor pontos leírása a zsarnokság posztmodern formájának. Minden kormány demokratikus, ha megválasztják, nemde? De attól még nem kell a szabadságjogokat, a pluralizmust, a fékek és ellensúlyok rendszerét, az emberi jogokat tiszteletben tartani? Persze hogy nem, mert mi „illiberálisak” vagyunk. Igaz, még ezt a kifejezést sem Orbán találta ki, mivel először a Muszlim Testvériség egyiptomi választási győzelmekor alkalmazták.

Különben is, mára már minden tyrannia demokrácia. Ez sem tegnap kezdődött, hiszen ifjúságunk idején már azt tanították nekünk, hogy a proletárdiktatúra az igazi demokrácia, nem pedig a burzsoá, „formális” demokrácia. Nos, a mi mai demokráciánk nem formális, de nem ám.
Etnikai homogeneitás. Ez egy ideológiai fegyver a szélsőjobb fegyvertárából. Ezzel a fegyverrel könnyű a kirekesztés. Azt mondják, hogy ez nem fegyver, hanem fal – méghozzá az „illegális bevándorlók” ellen emelt fal. Csakhogy ezt a falat a nevezett zsarnok már korábban a „belső ellenség” ellen kiépítette. Falat emel mindenki ellen, aki nem őt támogatja, minden baloldali, minden liberális, minden ellenzéki ellen, merthogy ők nem tartoznak az etnikailag homogén magyarsághoz, mivel azok, akik nem őt támogatják, nem magyarok.
Nos ez az utóbbi a magyar tyrannus mindig bevetett, használt fegyvere. Minden ellenzékit „kívülről” igazgatnak, mind lényegében hazaáruló, egyetlen civil szervezet sem magyar.

Kinek van helye Magyarországon? Annak, akit a főnök erre érdemesnek ítél, aki az ő híve, talpnyalója. Annak adományozza a birtokokat, kastélyokat (ma már gyárakat is), ahogy minden abszolút uralkodó tette. Nevét pedig milliárdjainkból hatalmas presztízsberuházásokkal akarja megörökíteni, mint a keleti despoták.
A magyar egyeduralkodó eszköztára azonban nem fix, azaz Orbán nem tartozik – az etnikai nacionalizmus kivételével – az ideológiailag következetes diktátorok közé. Bármely ideológiai eszközt bevet, felhasznál, ami a hatalmát szolgálja, bármely hazugságot kitalál, bármely fantasztikus összeesküvés-elméletet fantáziál a „szent” cél érdekében. (A Soros-plakátokat látva eszembe jutott Hitler állítása, hogy a zsidók robbantották ki a második világháborút. Ezt el is hitték neki az összes csőcselékjelöltek.) Orbán egyedüli célja saját hatalmának maximálása, kerül, amibe (nekünk) kerül. Ez végtelen folyamat. A hatalomból, tudjuk, sosem lehet elég, mindig lehet több és több. A hatalom nem olyan, mint a szex vagy a pihenés, itt nem lehet kielégülni. Ahogy a birtoklásban sem. Ha jól értem jelenlegi zsarnokunkat, neki a vagyon sem az élvezet, hanem a hatalom célját szolgálja.

Arra a kérdésre nem akarok választ adni, hogy mi (ki) fog ennek a zsarnokságnak véget venni. Foglalkoznak ezzel eleget a politikusok. Én, mondhatnám, Ady-párti vagyok. Hogy is fejezte ő ki magát? „Rákóczi, akárki, / jöjjön valahára: / Kígyóinknak, Esze komám, / lépjünk a nyakára”.

Heller Agnes

Heller Agnes.jpg
 
Itt meglett emlitve valaki alltal Morvai Krisztinanak es Heller Agnesnek a szovaltasa az EU parlamentben.

Hogy a szavaknak milyen mozgato ereje van azt itt lathattuk. Alig kezdte el Morvai a "magukfajta es magunkfajta" szohasznalatott rögtön ott voltak akik felhatalmazva ereztek magukat es lelövöldöztek megsebesitettek több mind felszaz ciganyt.
 
Itt meglett emlitve valaki alltal Morvai Krisztinanak es Heller Agnesnek a szovaltasa az EU parlamentben.

Hogy a szavaknak milyen mozgato ereje van azt itt lathattuk. Alig kezdte el Morvai a "magukfajta es magunkfajta" szohasznalatott rögtön ott voltak akik felhatalmazva ereztek magukat es lelövöldöztek megsebesitettek több mind felszaz ciganyt.

honnan tudod, hogy cigányok voltak? Hiszen azt se lehet tudni a bötönlakók hány százaléka cigány.
 
Igen, ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Nevezzük bárhogyan, illessük bármilyen álnévvel, legyen az álnév történelmi vagy szociológiai, a tautológia áll: ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van, s ezzel mindent el is mondtunk.

Magyarországon ma zsarnokság van, akárhogyan nevezzük is. Egy zsarnok uralkodik felettünk – akárminek nevezzük is.
(...)
A zsarnokság ismerős fogalom. Tyrannia – mondták a görögök. A tyrannia feje a tyrannosz, a zsarnok. Sokféle zsarnokság van, ahogy többféle zsarnok is. Lehet zsarnok egy családapa, egy gyülekezet vezére, de akár egy tanár is. A zsarnokság alapképlete azonban a politikai zsarnokság. Platón szerint ez minden politikai rendszer legrosszabbika. A zsarnok, így Platón, a demokrácia szülötte, mivel népvezérként kezdi, talpnyalókat gyűjt, eleinte rokonszenvet kelt, míg teljhatalmat szerezve emberből farkassá nem változik. Száműzetésbe kényszerít, s mindenkit rettegésben tart (végül ez is lesz a veszte).
Mint az írásból kitűnik, a zsarnok „típusa” nem korhoz kötött, hiszen minden zsarnok talpnyalókkal veszi körül magát, félelmet és gyűlöletet kelt, uszít a gazdagok vagy a szegények, az elégedetlenkedők, a kisebbségek ellen, mindenféle szabadság ellensége, a jobbakat száműzetésbe kényszeríti, emberből farkassá változik, s alkalomadtán gyilkol is.
Minden hasonlóság ellenére azonban a zsarnokság keletkezése, a zsarnok felemelkedése, működése, nagyon különböző lehet. Válhat zsarnokká egy legitim királyi sarj, egy hadsereggel trónra emelt császár, egy puccsista, egy forradalom vezére. Egyeduralmuk fenntartására mindezek különböző eszközöket használnak. De mind rettegést keltenek, s körülveszik magukat talpnyalókkal. Ha van rá idejük, akkor talpnyalóiknak földet, vagyont, rangot, aranyat, címeket, kegyeket adományoznak, de mindenek felett hatalmat, saját teljhatalmuk árnyékait. Ellenvéleményt nem tűrnek, illetve az ellenvéleményt hangoztatókat megrágalmazzák, bebörtönzik, száműzik, megöletik.
A XX: században, az első világháború után a zsarnokok új típusa jelent meg. Az egyeduralom diktatúrává alakult, többek között totális diktatúrává. Velük párhuzamosan a zsarnokság régebbi formái is tovább éltek mint a katonai diktatúra, vagy legalábbis a hadsereg által megszerzett és fenntartott diktatúra (Latin-Amerika, Spanyolország, Görögország, Portugália).
Melyek a sajátosságai a zsarnokság huszadik századi diktatúraformájának? A diktátor, akár forradalom, puccs, katonai manőver juttatta is a hatalomra, a hatalmat erőszakkal ragadja meg és azzal is tartja fent, kisebb vagy nagyobb terrorral, ahogy a helyzet éppen megkívánja. Az ősi modell a jakobinus diktatúra, mellyel „a nagy forradalmat elárulták”, azaz ellentétére fordították. Ez az első, de koránt sem utolsó eset (a kifejezés, „elárult forradalom”, különben Trockijtól származik).
A jakobinus diktatúra ismétlőivel tele van a XX. század. Mint említettem, szélsőséges esetük a totális diktatúra: a fasiszta (Mussolin- féle), mely eleinte nem teljesen totális, majd a totális diktatúrák alaptípusai, a bolsevik és a náci.
Minden modern, XX. századi diktatúra közös vonása, hogy osztálytársadalmakban születnek. Egy osztálytársadalomban ugyanis nem lehet általános választásokon kizárólagos hatalomra jutni, vagy ha igen, nem lehet kizárólagos hatalomban maradni. Az osztálytársadalmakban, amennyiben van szavazati joguk, a polgárok többnyire osztályérdekeik mentén szavaznak. Így nehéz egy diktatúra kialakítása a hatalom erőszakkal való megszerzése nélkül. Ez még az autokráciák esetében is így volt, mint Magyarországon, ahol a kormányzót senki meg nem választotta, s „puccsal” került hatalomra, de erős nagybirtokos, burzsoá és paraszti érdekvédelem miatt az ország nem alakulhatott totális állammá.

Diktatúrát szavazatokkal megszerezni és megtartani osztálytársadalmak idején éppen az osztályérdekek mozgósító hatása következtében nem megy. Legjobb példa erre Nagy-Britannia vagy akár Franciaország. Nagy-Britanniában sosem esett választás diktátorra, úgyszintén Franciaországban, legalábbis Napóleon óta nem. Szintúgy nem kerülhet sor diktátorok megválasztására az Egyesült Államokban és Svájcban, tekintettel az ősi, azaz emberek tudatába is beírt alkotmányra, melyet valóban márványba, nem csak a márványnak kinevezett homokba véstek.
Mindezt csak azért írtam (javítsanak ki a történészek), hogy megértsem azokat, akik nemcsak Orbánban, hanem Erdog˘anban vagy Putyinban sem tudnak diktátort látni. Hogyan is? Hiszen megválasztották őket! Nem is egyszer, méghozzá többször, mi több, általános választójog alapján titkos szavazással! Ők kapták a többséget, ez tehát demokrácia. Vannak ellenzéki pártok Magyarországon? Ott ülnek a parlamentben! Tüntetni is szabad, nem igaz? Vannak ellenzéki lapok, még ha csak egy is, az is valami, van egy államilag nem kontrollált rádió, ha csak egy is, az is valami. A nyugat-európai agy (észlelés) számára egyetlen diktatúra van ma a világon: Észak-Korea. S talán még Kuba? Hozzáférhető-e Magyarországon az internet? Persze hogy hozzáférhető. Akkor hát mi a baj? Ők nem értik. Sokan közülünk sem értik. (Magam részéről ehhez csak azt tenném hozzá, hogy a Kádár-diktatúra alatt könnyebb volt hozzáférni alternatív, ellenzéki információhoz, mint manapság. Anyukám például csak a Szabad Európát hallgatta, ezt nevezte „a”’ rádiónak. Hogy „mit mondott a rádió”, az ő szájából azt jelentette: „mit mondott a Szabad Európa”. Ma nincs Szabad Európa, ahogy szabad Magyarország sincsen.)

Az utolsó évtizedekben, egyes helyeken hamarább, másutt később, de megváltozott a zsarnokság természetrajza. A zsarnokoknak már nincs szükségük arra, hogy erőszakkal szerezzék meg a hatalmat. Manapság választással, a többség „akaratából” kerülnek hatalomra és maradnak, megint a többség akaratából, hatalomban esetleg évtizedekig, esetleg egészen a halálukig, mint számos afrikai „független” zsarnok. Tekintsünk csak végig az országokat! Irántól Venezueláig minden zsarnok, még egy totalitárius rendszer diktátora is, választásról választásra kerül/marad hatalomban. Szaúd-Arábiában is vannak általános választások. Ettől demokrácia?
*
Orbán nem kivétel, hanem a szabály. Pillanatnyilag éppen Erdog˘ant másolja. Ami Erdog˘annak Gülen (ő szervezte meg az állítólagos puccsot, ő szervez minden tüntetést, ellenállást, ő áll minden ellenzéki újság, mi több, újságcikk mögött), az Orbánnak Soros. De még Gülent sem fogja az a galád Amerika jövendő gyilkosainak kiszolgáltatni! Soros pedig a „végén” (kinek a végén?) mégis csak nevetni fog.
Lehet, hogy az utánzás folytatódik? Hátha Orbán is meg fog szervezni egyik modellje, Erdog˘an nyomán egy jó kis puccsot maga ellen, vagy legalábbis azt állítani (hazudni persze), hogy efféle készül, úgy, hogy példaképéhez hasonlóan az egész ellenzékre lecsaphasson?

Tehát ha végigtekintünk a mai egyeduralmak kisszerű vagy kevésbé kisszerű zsarnokain, látni fogjuk, hogy a régi modell (erőszakkal magunkhoz ragadni a hatalmat, egypártrendszer) ma már csak ott létezik, ahol 1950–60 idején is létezett. Azaz még a régi kor maradványa. Ha megdöntik a régi típusú zsarnokot (például Aszadot), akkor jönnek majd a korszerű zsarnokok.
Mi tette az újszerű zsarnokságot lehetővé? Az, hogy az osztálytársadalmak tömegtársadalmakká alakultak. Ez a folyamat, mint Arendt már réges-régen kimutatta, minden totális államban gyorsan és erőszakkal lejátszódott, így például minden szovjet megszállás alatt álló kelet-európai országban, többek között Magyarországon is. De a folyamat lejátszódott békésen, lassan és fokozatosan a kontinentális Európa minden országában.
A tömegtársadalomban nincsenek osztályok, a szegényeknek nincs osztályérdekük vagy „osztálytudatuk”, aminek alapján közösen felléphetnének. Az általános választások eredményében tehát az osztályérdek nem játszik szerepet, azaz a döntés kevésbé racionális (egy érdek lehet rokonszenves vagy utálatos, de attól még racionális). A totalitárius pártok megtalálták az eszközt a tömegtársadalom kezelésére: ez az eszköz nem más, mint az ideológia. Egy ideológia Európában már az első világháború után minden politikai erő rendelkezésére állt: a nacionalizmus. Ekkor alakultak ki a nemzetállamok, s akkor lesz az európai népek vallása a nacionalizmus, és az európai népek istene a nemzet.

De egyedül ez az ideológia egy totális rendszer fenntartására alig volt elégséges. Kizárólag Mussolini fasizmusának látszott egy ideig elegendő lenni. Mind a náci Németország, mind a bolsevik Szovjetunió új ideológiai fegyvereket kovácsolt, jobboldali és baloldali ideológiai fegyvereket. A totális társadalmak domináns ideológiája mindig követi a Robespierre kitalálta mintát: a terror gyakorlásához az szolgáltatja az eszmei igazoláson túl a személyes motivációt, hogy a terror gyakorlói magukat erényesnek tudják.
A poszttotalitárius európai társadalmak mind tömegtársadalmak. A tömegtársadalmakban a jogállamiságot képviselő pártok (s azok első emberei) általános választójog alapján időszakonként megtartott legális választásokon kapnak felhatalmazást kormányzásra. Hasonlóképpen a tyrannusok is általános választásokon győznek s ismételt, legális általános választásokon őrzik meg és teszik legálisan leválthatatlanná az önkényuralmat (a választási csalásokat zárójelbe teszem).
Hogyan szerzik meg a tömegtársadalmakban a pártok a kormányzáshoz szükséges többséget? Ideológiával. Mutasd az ideológiádat, s megmondom, ki vagy! Hogy mihez, milyen célból szerzi meg egy párt a hatalmat, azt a párt ideológiájából s annak terjesztéséhez használt eszközökből lehet lemérni.

Egy tömegtársadalomban minden párt populista, mivel mindegyik a többséget óhajtja ideológiák segítségével megszerezni. Akiket manapság populistáknak nevezünk, azok szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali ideológiákkal mozgósító pártok és vezetők. Az eszközeiket a totalitárius államok ideológiai eszköztárából válogatják: etnikai nacionalizmus, rasszizmus egyfelől, antikapitalizmus, „antiglobalizáció” másfelől. A jogállamiságot, a szabadságjogokat védelmező, liberális demokratikus pártok is támaszkodnak a nemzeti érzésekre (ki erre, ki arra a nemzeti hagyományra), s középpontba állítják a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését (ki így, ki amúgy), s kormányzatra jutásukhoz többek között számos betarthatatlan ígérettel, hamis remények felkeltésével szerzik meg a szükséges többséget. Másként ugyanis nem lehet. De sosem állnak elő olyan ideológiával, mely megbonthatná a jogrendet, s tiszteletben tartják a hagyományos alkotmányt.
*
Ne tévedjünk: csőcselék mindig van és mindig lesz. Ismerjük őket Arisztophanész komédiáiból, Shakespeare tragédiáiból. A modern világban Hegel „Pöbel”-nek nevezte őket, Marx „lumpenproletároknak”. Mindegy. Vannak olyan emberek, akik hajlamosak gyűlöletbeszédre és erőszakos akciókra kiszemelt áldozatok ellen, ha ezt megparancsolják nekik, vagy ha ezért jutalmat remélhetnek. Cinikusan vagy gyűlöletből, ez ebből a szempontból mindegy. A XXI. században, a totális államok hagyományaképpen a „randalírozás” erény, akár hőstett is.
(Mindez nem az általános választójog ellen szól. A kvalifikált, azaz korlátozott választójog számtalan gondolkodó, mérlegelő vagy osztályérdekét racionálisan képviselő választót – például nőket – zárt ki a választópolgárok sorából.)
A totális rendszerek sajátsága, hogy csőcselékké változtatja a lakosság olyan rétegeit is, melyek erre korábban hajlamot nem mutattak. Thomas Mann a nácizmust „söpredékuralomnak”, a kommunizmust „csőcselékuralomnak” nevezte. A „proletárdiktatúra” lényege – többek között – valóban az, hogy csőcselékuralom. Minél nagyobb a terror, minél erősebb a félelem, annál szélesebb lesz a csőcselék réteg, minél kisebb, száma egyre inkább csökken.

Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Az Orbán-rendszer zsarnoki rendszer (nevezzük akárhogy). Arra a kérdésre, miért és hogyan jött létre, nem térek ki. Számos fontos, érdekes elemzés jelent meg politológusok tollából erről a témából. Csak annyit jegyzek meg, hogy bár Orbán Viktor általános választás révén jutott hatalomra, de azért nem a csőcselék segedelme nélkül. 2006 szeptemberében a csőcselék támadta meg a televízió épületét. Hogy milyen része volt ebben és egyéb akkoriban gyakori erőszakos akciókban a hatalomra törő pártvezérnek és pártnak, azt nem tudjuk. De azt igen, hogy a sikeres destabilizáció választási győzelmük egyik feltétele volt.
De mivel igazolom, hogy nálunk zsarnokság van? Mire alapozom ezt a kijelentést? A zsarnok szavaira. Orbán Viktor ugyanis sosem titkolta, hogy mi saját rendszerének lényege. S azt sem, hogy sírig tartó uralmat képzel el magának.
Hogyan írta le Orbán Viktor saját rendszerét? 1. Központi erőtér, 2. illiberális demokrácia, 3. etnikai homogenitás.
*
Kezdjük a központi erőtérrel. Bizonyára ma már kevesen vannak, akik olvasták Lenin összes műveit. De ha akadnak néhányan, talán emlékeznek a kommunista párt szervezeti szabályzata körüli vitára, egy vitára, melyben sor kerül a mensevik (szociáldemokrácia) és a bolsevik frakció szétválására. Lenin a „demokratikus centralizmus” mellett érvelt, minthogy csak egy efféle szervezettel lehet a párt olyan fegyelmezett, mint egy hadsereg, sikeres az ellenség elleni harcban s a hatalom megszerzésében. Ha elolvassák, látni fogják, hogy ez az Orbán-féle „centrális erőtér” első megfogalmazása.
Folytassuk az illiberális demokráciával. Ez először a Duce ötlete volt. Több mint egy századdal Orbán előtt már kijelentette, hogy a liberalizmus halott. (Annak idején Roosevelt szállt vele szembe.) Az „illiberális demokrácia” ugyanakkor pontos leírása a zsarnokság posztmodern formájának. Minden kormány demokratikus, ha megválasztják, nemde? De attól még nem kell a szabadságjogokat, a pluralizmust, a fékek és ellensúlyok rendszerét, az emberi jogokat tiszteletben tartani? Persze hogy nem, mert mi „illiberálisak” vagyunk. Igaz, még ezt a kifejezést sem Orbán találta ki, mivel először a Muszlim Testvériség egyiptomi választási győzelmekor alkalmazták.

Különben is, mára már minden tyrannia demokrácia. Ez sem tegnap kezdődött, hiszen ifjúságunk idején már azt tanították nekünk, hogy a proletárdiktatúra az igazi demokrácia, nem pedig a burzsoá, „formális” demokrácia. Nos, a mi mai demokráciánk nem formális, de nem ám.
Etnikai homogeneitás. Ez egy ideológiai fegyver a szélsőjobb fegyvertárából. Ezzel a fegyverrel könnyű a kirekesztés. Azt mondják, hogy ez nem fegyver, hanem fal – méghozzá az „illegális bevándorlók” ellen emelt fal. Csakhogy ezt a falat a nevezett zsarnok már korábban a „belső ellenség” ellen kiépítette. Falat emel mindenki ellen, aki nem őt támogatja, minden baloldali, minden liberális, minden ellenzéki ellen, merthogy ők nem tartoznak az etnikailag homogén magyarsághoz, mivel azok, akik nem őt támogatják, nem magyarok.
Nos ez az utóbbi a magyar tyrannus mindig bevetett, használt fegyvere. Minden ellenzékit „kívülről” igazgatnak, mind lényegében hazaáruló, egyetlen civil szervezet sem magyar.

Kinek van helye Magyarországon? Annak, akit a főnök erre érdemesnek ítél, aki az ő híve, talpnyalója. Annak adományozza a birtokokat, kastélyokat (ma már gyárakat is), ahogy minden abszolút uralkodó tette. Nevét pedig milliárdjainkból hatalmas presztízsberuházásokkal akarja megörökíteni, mint a keleti despoták.
A magyar egyeduralkodó eszköztára azonban nem fix, azaz Orbán nem tartozik – az etnikai nacionalizmus kivételével – az ideológiailag következetes diktátorok közé. Bármely ideológiai eszközt bevet, felhasznál, ami a hatalmát szolgálja, bármely hazugságot kitalál, bármely fantasztikus összeesküvés-elméletet fantáziál a „szent” cél érdekében. (A Soros-plakátokat látva eszembe jutott Hitler állítása, hogy a zsidók robbantották ki a második világháborút. Ezt el is hitték neki az összes csőcselékjelöltek.) Orbán egyedüli célja saját hatalmának maximálása, kerül, amibe (nekünk) kerül. Ez végtelen folyamat. A hatalomból, tudjuk, sosem lehet elég, mindig lehet több és több. A hatalom nem olyan, mint a szex vagy a pihenés, itt nem lehet kielégülni. Ahogy a birtoklásban sem. Ha jól értem jelenlegi zsarnokunkat, neki a vagyon sem az élvezet, hanem a hatalom célját szolgálja.

Arra a kérdésre nem akarok választ adni, hogy mi (ki) fog ennek a zsarnokságnak véget venni. Foglalkoznak ezzel eleget a politikusok. Én, mondhatnám, Ady-párti vagyok. Hogy is fejezte ő ki magát? „Rákóczi, akárki, / jöjjön valahára: / Kígyóinknak, Esze komám, / lépjünk a nyakára”.

Heller Agnes

Csatolás megtekintése 1555334
*
Az írás minden betűje igaz. Talán itt kezdődött?
b%20OV%20kezcsok%202.jpg


2001. augusztus 7. : Özv. dr. Kaveczky Imréné, Gitta néni kezet csókol a miniszterelnöknek a mezőkövesdi kihelyezett kormányülés után.
:rolleyes2:
Szégyen és gyalázat. Talán ITT és EKKOR kezdődött?!
 
Ne higgyetek a propagandának, gondolkozzatok önállóan. Az agyatokat kimosták, életeteket kirabolták, azt akarják, hogy azt higgyétek háborúban állunk, de csak azért, hogy elterelje dühötöket annak valós céljától. Emberek becsaptak titeket!

Emlékszik erre a pár mondatra valaki? Nem biztos, hogy pont így van leírva, de erre emlékszem.
 
Hogy a szavaknak milyen mozgato ereje van azt itt lathattuk. Alig kezdte el Morvai a "magukfajta es magunkfajta" szohasznalatott rögtön ott voltak akik felhatalmazva ereztek magukat es lelövöldöztek megsebesitettek több mind felszaz ciganyt.
Annyi igaz a szavaknak nagy mozgató ereje van.
Mivel gyakran felemlegeted a cigány gyilkosságokat.
Közben fogalmad sincs mi volt az indítóokuk.
Csak önkényesen összefüggésbe hozod mindennel.Amit éppen alá akarsz támasztani.
 
Miért is lett cenzúrázva egy wikipédiás szócikk? Csak tények voltak benne.

Egy személyt bemutato oldalon a Wikipediában szokásos és helyes, hogy feltüntetik miért dicsérnek és kritizálnak valakit.
A Canadahunon nem Heller Agnes személyisége áll dispositioban hanem a fenti irása. Gondolom ez az oka a törlésnek.
-
Te mást sem csináltál mind az ö személyiségét akartad csorbitani. A kritikáddal többet árulsz el magadrol mind a kritikád tárgyárol.
-
En örömmel megválaszoltam és abbol nyilvánvalo, hogy mondvacsinált, inkompletens vádakkal van a Professzorasszony illetve.
De mondom itt nem ö a téma, neki nincs oka mosakodni, különösen nem veled szemben aki egészen más okbol kifolyolag vádaskodik mind a tudomány, vagy egy politikailag korrekt megfogalmazás védelme.
 
Annyi igaz a szavaknak nagy mozgató ereje van.
Mivel gyakran felemlegeted a cigány gyilkosságokat.
Közben fogalmad sincs mi volt az indítóokuk.
Csak önkényesen összefüggésbe hozod mindennel.Amit éppen alá akarsz támasztani.

Ne mond nekem, hogy a cigánygyülölet egy autobaleset utáni önbiráskodás ota létezik? Ez nem igaz.
Ez egy évszázados hecckampanye, elöitéletek halmaza. A lecigányozás csak egy fokozattal van a lezsidozás és a buzi elött.
-
Teljesen abszurd, hogy a majdnem 60 cigány szisztematikus becserkészése és sikeres-sikertelen lelövöldözése nem vált ki belölletek empatiát. Az egész ország ott tapsolt a gyilkosoknak és ha továbbra is támogatást kapnak tölletek és a kormánytol akkor ez fog történni más kisebbségekkel is.
-
Orbán nagyon játszik a tüzzel amikor plakatiroz, most hogy kifigytak neki a menekültek egy uj ellenséget kinál nektek.
-
Csodálom, hogy nem tünnt fel nektek, hogy az egyik pillanatrol a másikra a "gonosz "Muttit" leváltotta a "gonosz Spekulans" Minden féle logikai összefüggés nélkül.
 
Ne mond nekem, hogy a cigánygyülölet egy autobaleset utáni önbiráskodás ota létezik? Ez nem igaz.
Félreérted és kened a témát, nem szándékosan, gondolom.
Csak szokásod hosszú és elkalandozó lével, beszélni.
Én azt akartam mondani minden témában képes vagy érvként előrángatni valamit.
Akkor is ha nincs konkrét összefüggésben.
Most Például Morvai és Heller folyosói vitája kapcsán húztad elő.

Most pedig tovább öntöd lével.
"Ez egy évszázados hecckampanye, elöitéletek halmaza. A lecigányozás csak egy fokozattal van a lezsidozás és a buzi elött."
Cáfolom nem évszázados hecckampány ez.
Igen előítélet ez nem vitás.
A cigányság és szociálisan egységesebb, törvény betartó,állampolgári csoport
Között a feszültség nem hecckampány eredménye.
Hanem a hétköznapok tapasztalatából már nagyon mélyen gyökerező elfogultsággá vált ellentét.
Sok évszázados,amióta nincs magántulajdon tisztelet, és viselkedés eltérés van közöttük.
Az általad előrángatott ügy hátterét nem ismered.
Te ezt beleilleszted a rasszizmusba.
Holott bármi lehetett.
Egy úgy tűnik NEM.
Nem politikai párthoz tatozás.
Egyéni eltorzult gondolkodású 2 főbűnös cselekedete.
De az okaikat nem tudod.
Épp úgy mint Breivikét sem.
Hogy az egyik főbűnös gondolkodására hatott a nácizmus az kiderült.
Magát nem vallja nácinak.Zavaros dolgokat mond mint Breivik.
...............
Nézzük mit keversz még bele ide?:
"A lecigányozás csak egy fokozattal van a lezsidozás és a buzi előtt."
Ha mint gondolkodó nézem mindhárom előítélet.
A sorrended önkényes.
De ezt kár belekeverni a cigány-gyilkosságok ügyébe.
Keverni fogod még a le-liberálosozást is.
Vagy keverrhetnég még a le-komcsizást.
De már idekevered előítéletességed és általánosításaid miatt a Muttit.
Más összefüggésben lehet igazad, de ne moss össze mindent egy ügyre
Na szóval senki nem védi, félremagyarázod te nagyon elfogult.
Senki nem védi a tetteiket.
Azok gyilkosságok voltak és senki el nem fogadhatja
 
Utoljára módosítva:
Ne mond nekem, hogy a cigánygyülölet egy autobaleset utáni önbiráskodás ota létezik? Ez nem igaz.
Ez egy évszázados hecckampanye, elöitéletek halmaza. A lecigányozás csak egy fokozattal van a lezsidozás és a buzi elött.

Persze, hogy nem. Évszázadok óta nem tudnak viselkeni. Előitélet? Nem. Bőséges gyakorlati tapasztalat.
 
Teljesen abszurd, hogy a majdnem 60 cigány szisztematikus becserkészése és sikeres-sikertelen lelövöldözése nem vált ki belölletek empatiát. Az egész ország ott tapsolt a gyilkosoknak és ha továbbra is támogatást kapnak tölletek és a kormánytol akkor ez fog történni más kisebbségekkel is.

Tanárként is ennyit hazudtál?
 
Persze, hogy nem. Évszázadok óta nem tudnak viselkeni. Előitélet? Nem. Bőséges gyakorlati tapasztalat.
Tudod úgy írtam előítéletté vált tapasztalás.
Hiszen ha nem lát valaki kivételt és nem egyedi esetekre bontja.
Akkor csupán általánosítás.
Persze az okai megvannak.
De Ernő is nagyon elfogult ha azt mondja ez évtizedek terméke és heccelés
 
Persze, hogy nem. Évszázadok óta nem tudnak viselkeni. Előitélet? Nem. Bőséges gyakorlati tapasztalat.

Lehet, hogy a cigányok bagetel büncselekmények elkövetésében vezetnek
de a kapitális büncselekményekben azok vannak élen akik öket itt diszkriminálni akarják.


Nem sok cigány magyar államföt tudsz nevezni, tehát az államkasszába nem ök nyulkálnak, nem ök üzentek hadat a Szovjetunionak kültek oda egy több mind 100.000-es magyar hadsereget meghalni, nem ök üzentek hadat az USA-nak, küldtek haláltáborokba több mind félmillio magyart...
-
A magyar cigányok a zenéjükkel, szabadségszeretetükkel, életkedvükkel nagyobb hirnevet szereztek az országnak mind sok más.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Amanda33 wrote on Fidji's profile.
Dr Bernard Spock könyvei engem is érdekelnének, ha még megvannak
Marcipanos wrote on caviking's profile.
Szia, évekkel ezelőtt a Játsszunk beszédet könyvet feltetted. Tudom, sokan kerestek ez ügyben. Tudnál segíteni, szükségem lenne rá!
Köszönöm!
get to the top 3 test új verzióját keresem. Nagyon köszönöm, ha tudtok segíteni.
Fehér József wrote on janikaaa24's profile.
Midi Sies letőlteni mert törölni fogják .

Statisztikák

Témák
36,985
Üzenet
4,512,804
Tagok
597,500
Legújabb tagunk
BoriszJohannson
Oldal tetejére