2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.
Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára "klímaútlevél" bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.
A december 3-án kezdődött, péntekig tartó csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények - fejtette ki Oakes.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében - ítélte meg Messner - hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.
Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.
A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális "klímaútlevelek" elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint "az emberre és méltóságára fókuszál", igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.
A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.
MTI
Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára "klímaútlevél" bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.
A december 3-án kezdődött, péntekig tartó csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények - fejtette ki Oakes.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében - ítélte meg Messner - hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.
Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.
A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális "klímaútlevelek" elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint "az emberre és méltóságára fókuszál", igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.
A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.
MTI
