A kanadai University of British Columbia kutatóinak egy minden eddiginél hatékonyabb napelemet sikerült készíteniük, amely megépítéséhez a kólibaktériumot hívták segítségül. Egyetlen lépés választ el bennünket a minden időben működő napelemtől.
Az elmúlt évek tendenciáit látva mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőt (többek között) a napenergia jelenti. Amellett, hogy nemrég bemutatták az eddigieknél 30x(!) olcsóbb napelemet, nemrég egy összesítés is bebizonyította, hogy ilyen módon jóval olcsóbb áramot előállítani, mint atom- vagy szénerőművekkel. (Arról nem is beszélve, hogy mennyivel tisztább a megoldás.)
Mivel a napelemek ára egyre kevésbé jelent problémát, a szakemberek egy másik probléma felé fordultak. A paneleket ugyanis csak ott érdemes felszerelni, ahol kellő időn át süt a nap – vagyis az északi országokban – egyelőre nem túl vonzó ez az alternatíva. A kanadai University of British Columbia kutatói azonban egy olyan megoldást fejlesztettek ki, ami áttörést hozhat a piacon.
Illusztráció.
© YouTube / SolarCity
Arra már korábban is volt példa, hogy baktériumokkal ötvözték a napelemes technológiát. Ennek lényege, hogy a létrehozott panel a fotoszintézist próbálja meg "lemásolni", így állítva elő az energiát. Ez azonban meglehetősen költséges megoldás, ráadásul a cellák előállítása sem környezetbarát.
A szakemberek állítása szerint azonban most egy olcsó előállítási módot is sikerült kifejleszteniük. A kutatók genetikailag módosított kólibaktériumot alkalmaztak, hogy nagy mennyiségű likopint termeljenek. Ez az anyag adja a színét például a paradicsomnak, de a napenergia kitermelésében is rendkívül hatékony.
A kólibaktériumokat ásvánnyal vonták be, amelyek félvezetőként szolgáltak, majd az egészet egy üvegfelületre helyezték fel. Ennek köszönhetően négyzetcentiméterenként 0,686 milliamper erősségű áramot állítottak elő, ami közel duplája a korábbi eredményeknek.
Illusztráció.
© adas.uk
A legnagyobb fejtörést most az okozza, hogy a kólibaktériumokat valahogy megpróbálják életben tartani. A jelenlegi kísérletek során ugyanis a baktériumok elpusztulnak, így nem lehet a napelemet tartósan használni. Ha ezt sikerülne megoldani, a kifejlesztett napelemet még a rossz fényviszonyok között (például bányákban vagy a tengerekben) is használni lehetne, nem is beszélve arról, hogy felhős időben is képes áramot termelni.
HVG
Az elmúlt évek tendenciáit látva mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőt (többek között) a napenergia jelenti. Amellett, hogy nemrég bemutatták az eddigieknél 30x(!) olcsóbb napelemet, nemrég egy összesítés is bebizonyította, hogy ilyen módon jóval olcsóbb áramot előállítani, mint atom- vagy szénerőművekkel. (Arról nem is beszélve, hogy mennyivel tisztább a megoldás.)
Mivel a napelemek ára egyre kevésbé jelent problémát, a szakemberek egy másik probléma felé fordultak. A paneleket ugyanis csak ott érdemes felszerelni, ahol kellő időn át süt a nap – vagyis az északi országokban – egyelőre nem túl vonzó ez az alternatíva. A kanadai University of British Columbia kutatói azonban egy olyan megoldást fejlesztettek ki, ami áttörést hozhat a piacon.
Illusztráció.
© YouTube / SolarCity
Arra már korábban is volt példa, hogy baktériumokkal ötvözték a napelemes technológiát. Ennek lényege, hogy a létrehozott panel a fotoszintézist próbálja meg "lemásolni", így állítva elő az energiát. Ez azonban meglehetősen költséges megoldás, ráadásul a cellák előállítása sem környezetbarát.
A szakemberek állítása szerint azonban most egy olcsó előállítási módot is sikerült kifejleszteniük. A kutatók genetikailag módosított kólibaktériumot alkalmaztak, hogy nagy mennyiségű likopint termeljenek. Ez az anyag adja a színét például a paradicsomnak, de a napenergia kitermelésében is rendkívül hatékony.
A kólibaktériumokat ásvánnyal vonták be, amelyek félvezetőként szolgáltak, majd az egészet egy üvegfelületre helyezték fel. Ennek köszönhetően négyzetcentiméterenként 0,686 milliamper erősségű áramot állítottak elő, ami közel duplája a korábbi eredményeknek.
Illusztráció.
© adas.uk
A legnagyobb fejtörést most az okozza, hogy a kólibaktériumokat valahogy megpróbálják életben tartani. A jelenlegi kísérletek során ugyanis a baktériumok elpusztulnak, így nem lehet a napelemet tartósan használni. Ha ezt sikerülne megoldani, a kifejlesztett napelemet még a rossz fényviszonyok között (például bányákban vagy a tengerekben) is használni lehetne, nem is beszélve arról, hogy felhős időben is képes áramot termelni.
HVG
