Kanada Ontario tartománya már 2016-ban bevezeti a feltétel nélküli alapjövedelmet, de az még nem dőlt el, hogy a lakosság mekkora része kapja majd, és az sem, fejenként mennyi pénz fog járni.
Egyre több helyen kísérleteznek nem szokványos szociális modellekkel, a kísérletek nagyon fontosak, mert egyelőre alig van adat például arról, hogy az emberek ellustulnak-e, ha munka nélkül is minden hónapban hozza a postás a csekket.
Kísérleti jelleggel még 2016-ban bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet Kanada Ontario tartományában, jelentette be a helyi kormányzat. A tartomány vezetése még nem döntötte el, pontosan mikor, a tartomány mekkora részében indítják el a programot, ahogy azt sem, hogy havonta mekkora összeget fog kapni egy ember. A pénz megvan a programra, a tartomány 2016-os büdzséjében szerepel a tétel, írja a Business Insider.
A megélhetés alanyi jogon járna
A teljes feltétel nélküli alapjövedelem azt jelenti, hogy minden állampolgár kap az államtól havonta egy meghatározott összeget, attól függetlenül, hogy dolgozik-e, és mennyit keres. Ezzel párhuzamosan a rendszerből kivezetnének minden szociális juttatást. Más szóval alapjövedelem mindenkinek járna, de senki sem kapna munkanélküli-segélyt, családi pótlékot, gyest, semmiféle juttatást.
Egyre többfelé kísérleteznek
A teljes feltétel nélküli alapjövedelmet még soha, sehol nem próbálták ki, Ontario sem erre készül: csak kísérleti jelleggel, a lakosság egy részének adnának alapjövedelmet. 2016 januárja óta Hollandiában, Utrecht városában fut egy hasonló program, ott olyanok kapnak alapjövedelmet, akik amúgy segélyre lennének jogosultak. Finnország pedig 2017-ben kezd majd hatalmas emberkísérletbe, a lakosság egy részén nem csak a feltétel nélküli alapjövedelmet, de más, nem szokványos szociális rendszereket, például a részleges feltétel nélküli alapjövedelmet és a negatív jövedelemadót is kipróbálják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiskeresetűek fizetését az állam egy meghatározott összegre kipótolja, ők gyakorlatilag negatív kulccsal adóznak. A finn projektről itt írtunk részletesen.
Adatok kellenek
A feltétel nélküli alapjövedelem és más szociális modellek kipróbálása azért nagyon fontos, mert egyelőre nincsenek adatok arról, hogyan reagálnak rájuk az egyének, milyen hatásuk van a közösségek és a gazdaság működésére. Például a klasszikus ellenérv szerint az emberek munkára való hajlandósága lecsökken, ha feltétel nélkül jövedelmet kapnak; ugyanakkor nincsenek arról adatok, hogy ez valóban így van-e. Ahogy arról sincsenek adatok, hogy különféle szintű és kiterjedtségű alapjövedelmek milyen hatással lennének az emberekre.
A finn projekt ezért lesz meghatározó, a tervek szerint szigorú tudományos alapossággal fogják elvégezni a kísérleteket. A program két évig tart majd, az eredményeket 2019-ben értékelik ki. A finn kormány 20 milliárd eurót szán az egészre.
Egyelőre nem tudni, mi történik, ha az embereknek nem kell küzdeniük a megélhetésért
A Fidesz szerint veszélyes ötletelgetés
Ami Magyarországot és a feltétel nélküli alapjövedelmet illeti, egy független munkacsoport 2014 elején nyilvánosságra hozott egy tervezetet. Eszerint Magyarországon reális lehetőség lenne bevezetni egy havi 50 ezer forintos alapjövedelmet (LÉT-pénznek nevezik, itt írtunk róla bővebben). A LÉT-tanulmány megjelenése után a pártok közül az MSZP támogatta a tervezetet, a PM pedig még messzebbre ment, a kampánya egyik központi elemévé tette. Sőt Zuglóban Karácsony Gergely PM-es polgármester bevezetett egy 26 ezer forintos, garantált minimumjövedelemnek nevezett segélyt. 2014 elején a Fidesz, pontosabban akkori hangja, Hoppál Péter szóvivő veszélyes ötletelgetésnek nevezte a tervezetet, a politikai támogatását pedig veszélyes blöffnek.
Origo
Egyre több helyen kísérleteznek nem szokványos szociális modellekkel, a kísérletek nagyon fontosak, mert egyelőre alig van adat például arról, hogy az emberek ellustulnak-e, ha munka nélkül is minden hónapban hozza a postás a csekket.
Kísérleti jelleggel még 2016-ban bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet Kanada Ontario tartományában, jelentette be a helyi kormányzat. A tartomány vezetése még nem döntötte el, pontosan mikor, a tartomány mekkora részében indítják el a programot, ahogy azt sem, hogy havonta mekkora összeget fog kapni egy ember. A pénz megvan a programra, a tartomány 2016-os büdzséjében szerepel a tétel, írja a Business Insider.
A megélhetés alanyi jogon járna
A teljes feltétel nélküli alapjövedelem azt jelenti, hogy minden állampolgár kap az államtól havonta egy meghatározott összeget, attól függetlenül, hogy dolgozik-e, és mennyit keres. Ezzel párhuzamosan a rendszerből kivezetnének minden szociális juttatást. Más szóval alapjövedelem mindenkinek járna, de senki sem kapna munkanélküli-segélyt, családi pótlékot, gyest, semmiféle juttatást.
Egyre többfelé kísérleteznek
A teljes feltétel nélküli alapjövedelmet még soha, sehol nem próbálták ki, Ontario sem erre készül: csak kísérleti jelleggel, a lakosság egy részének adnának alapjövedelmet. 2016 januárja óta Hollandiában, Utrecht városában fut egy hasonló program, ott olyanok kapnak alapjövedelmet, akik amúgy segélyre lennének jogosultak. Finnország pedig 2017-ben kezd majd hatalmas emberkísérletbe, a lakosság egy részén nem csak a feltétel nélküli alapjövedelmet, de más, nem szokványos szociális rendszereket, például a részleges feltétel nélküli alapjövedelmet és a negatív jövedelemadót is kipróbálják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiskeresetűek fizetését az állam egy meghatározott összegre kipótolja, ők gyakorlatilag negatív kulccsal adóznak. A finn projektről itt írtunk részletesen.
Adatok kellenek
A feltétel nélküli alapjövedelem és más szociális modellek kipróbálása azért nagyon fontos, mert egyelőre nincsenek adatok arról, hogyan reagálnak rájuk az egyének, milyen hatásuk van a közösségek és a gazdaság működésére. Például a klasszikus ellenérv szerint az emberek munkára való hajlandósága lecsökken, ha feltétel nélkül jövedelmet kapnak; ugyanakkor nincsenek arról adatok, hogy ez valóban így van-e. Ahogy arról sincsenek adatok, hogy különféle szintű és kiterjedtségű alapjövedelmek milyen hatással lennének az emberekre.
A finn projekt ezért lesz meghatározó, a tervek szerint szigorú tudományos alapossággal fogják elvégezni a kísérleteket. A program két évig tart majd, az eredményeket 2019-ben értékelik ki. A finn kormány 20 milliárd eurót szán az egészre.
Egyelőre nem tudni, mi történik, ha az embereknek nem kell küzdeniük a megélhetésért
A Fidesz szerint veszélyes ötletelgetés
Ami Magyarországot és a feltétel nélküli alapjövedelmet illeti, egy független munkacsoport 2014 elején nyilvánosságra hozott egy tervezetet. Eszerint Magyarországon reális lehetőség lenne bevezetni egy havi 50 ezer forintos alapjövedelmet (LÉT-pénznek nevezik, itt írtunk róla bővebben). A LÉT-tanulmány megjelenése után a pártok közül az MSZP támogatta a tervezetet, a PM pedig még messzebbre ment, a kampánya egyik központi elemévé tette. Sőt Zuglóban Karácsony Gergely PM-es polgármester bevezetett egy 26 ezer forintos, garantált minimumjövedelemnek nevezett segélyt. 2014 elején a Fidesz, pontosabban akkori hangja, Hoppál Péter szóvivő veszélyes ötletelgetésnek nevezte a tervezetet, a politikai támogatását pedig veszélyes blöffnek.
Origo