Orbánnak az április 3-ra kitűzött választás kampányának csúcsán kell majd az EU tagországok előtt magyarázkodnia
Elutasítja Magyarország és Lengyelország keresetét, és a két országot a perköltség megfizetésére kötelezi – így ítélt az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében. A luxembourgi székhelyű testület szerdán kora délelőtt hirdette ki ítéletét az ügyben, amit még tavaly márciusban indított el a magyar és a lengyel kormány a mechanizmus ellen.
Előzetesen arra lehetett számítani, hogy az EUB elutasítja majd a magyar-lengyel keresetet – egyrészt az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak. Másrészt erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is: január végi blogbejegyzésében arról írt, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.
A luxembourgi bíróság ítéletével egy közel másfél éve húzódó ügy végére került pont:
Az úgynevezett kondicionalitási rendelet lehetővé teszi, hogy ha az Európai Bizottság szerint egy tagállam megsérti az uniós jogot, vagy az adott országban sorozatosan, folyamatosan sérülnek a jogállami feltételek, akkor kezdeményezheti egy jogállamisági eljárás megindítását. Az uniós intézmények és több tagállam véleménye szerint erre az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme miatt volt szükség, az alapvető jogok sérülése ugyanis hatással van az uniós források kezelésére is.
A magyar és a lengyel kormány viszont tiltakozott az új szankciórendszer bevezetése ellen.
A lengyel-magyar tandem tavaly márciusban be is nyújtotta a keresetét az EUB felé, amely gyorsított eljárásban hozott ítéletet az ügyben. Előzetesen tíz tagállam (Írország, Hollandia, Németország, Franciaország, Finnország, Svédország, Dánia, Luxemburg, Belgium és Spanyolország) kormánya jelezte azt, hogy szeretnék, ha elutasítanák a két kormány keresetét, és hagyják helyben a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet. Decemberben pedig a luxembourgi bíróság főtanácsnoka is arra tett javaslatot, hogy a Bíróság utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal.
A főtanácsnok szerint a mechanizmust a megfelelő jogalapon fogadták el, összeegyeztethető az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkével és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét is. A decemberi jogi szakvélemény előre jelezte az érintett magyar és lengyel kormány felé is, hogy várhatóan nem az ő javukra ítél majd a Bíróság – nem véletlen, hogy Orbán Viktor is arról írt a január végi blogbejegyzésében, hogy szerinte az Európai Bíróság „politikai döntést” hoz majd az EU „lopakodó hatáskörbővítése” érdekében.
Egy héttel a választás előtt faggatják majd Orbánt a jogállamról
Az Európai Parlament tavaly októberben szintén a luxembourgi bírósághoz fordult, és azért perelte be a Bizottságot, mert nem alkalmazták egyből 2021. január 1. után a rendeletet – holott szerintük erre az EB-nek meglenne minden jogalapja.
Az első informális lépéseket egyébként már meg is tette az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus elindítása felé: tavaly novemberben levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak, amiben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta.
A Bizottság célja ezzel az volt, hogy megmutassák a magyar kormánynak, milyen konkrét ügyekben és témakörökben vetődhet fel itthon a rendszerszintű korrupció gyanúja, hol sérülhet az igazságszolgáltatás függetlensége, és úgy általában hol nem védik meg kellően az uniós forrásokat Magyarországon. Azaz hogy tulajdonképpen miért is indulhatna meg esetleg a jogállamisági mechanizmus a magyar kormány ellen. A levélre válaszolt is a magyar kormány január végén – ebből kiderült, hogy
A mechanizmus ügye mellett ráadásul egy másik jogállamiságot érintő uniós procedúra, a 7-es cikk szerinti eljárás is folytatódik majd tavasszal: Lengyelország vezetőit februárban, Magyarországot márciusban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában – és mivel a márciusi EU-csúcsotmárcius 24–25-én tartják, Orbán Viktornak éppen a hazai választási kampány csúcsán kell magyarázkodnia az uniós tagországok felé arról, miért van minden rendben a magyar jogállammal.
Jabronka Richárd
