Balla István: A digitális király is meztelen – a tanárok leiskolázták a kormányt
És a tanárokra bízta, hogy hétfőtől a neten tanítsák a gyerekeket!
Még valami olyasmit is mondott, hogy a kormány épp be akarta vezetni a digitális oktatást az iskolákba, de sajnos csak jövőre volt ez beütemezve.
A kormány abszolút magára hagyta a tanárokat abban, hogy kezdjék el a távoktatást. És a tanárok a legtöbb helyen időt, energiát nem kímélve el is kezdték azt. Rengeteg kisebb-nagyobb cég bocsátotta rendelkezésre ingyen erre a célra a platformjait, digitális tananyag tartalmait, művészek, magánszemélyek a szolgáltatásaikat.
Igen, ezt mondta. És hozzátette: Legfeljebb a kormány előbbre hozza ezt a feladatot, most valósítja meg. (Vagy valahogyan így mondta, de a lényeg, hogy bent voltak ők. Mi meg nem.)
Az egészet elolvasva nem tudtam eldönteni, sírjak vagy nevessek. Minden szava igaz, külön-külön persze hallottam, dühöngtem is miatta. Így együtt látva az eddig ez ügyben elhangzottakat, úgy látom, nagyon elkeserítő. Tényleg magunkra hagytak minket (szerencsére, mert így legalább tudunk dolgozni, ha segítenének, akkor inkább hátráltatva lennénk), viszont a mi sikerünk nem a miénk, azt kisajátítják maguknak.
Megköszönték már nekünk valahol a gyors reagálásunkat, a megfeszített munkánkat? Lehet, hogy igen, csak én maradtam le róla.
Megköszönni? Ejnye, ejnye! "Maga javíthatatlan álmodozó, Ladó."
Engem
a tankerület majd ellenőrzi vágott haza, de nagyon. A főnökségnek ez a fontos - rettegnek, hogy a szőnyeg szélére állítják őket, tehát mindent töltsünk föl a KRÉTA-ba, mert a fenntartó így, a fenntartó úgy.
Szóval, ez volt a válaszom:
Őszintén: a fenntartó vízfej nem érdekel. Akik hosszú évekig lélegeztető gépen tartják az oktatást, a felszereléseket partizánakció-szerűen dobálják szét, akik megspórolják a pedagógusok tényleges, hatékony és hasznos továbbképzését, akik azt kommunikálják, hogy soha ilyen béremelés a szférában még nem volt, azok menjenek egy kicsit tanítani, s akkor megtudják, mit jelent a hétköznapokban gyerekkel dolgozni, s nem kell érdeklődniük, mert végre, ha alapszinten is, de érteni fognak ahhoz, amiről jelenleg dilettáns döntéseket hoznak.
*******
Kaptam is egy gyors feljegyzést, hogy igazodjak.
Nem létezik, hogy itt mozog körülöttünk egy teljesen kiszámíthatatlan betegség, megváltoztak a hétköznapjaink, mindent másképp kell átgondolni, még azt is, ha kell valami a Közértből, ráadásul mindenki, aki tud otthonról próbálja megoldani az életét, és a legfontosabb, hogy a fenntartó majd ellenőrzi, mit csináltunk?
A fenntartó először tegye fel magának a kérdést: megtett-e mindent azért, hogy egy ilyen helyzet sikeres lehessen?
Azt látom, hogy egyelőre próbálkozunk, és nemcsak mi, a szülők is, a diákok is, akik nélkül ez az egész nem menne.
Az az autószerelő vagyunk, akiket hagyományos autókra képeztek ki, de hosszú évek óta számítógép-vezéreltek futnak az utakon. S sokunkat érdekelt a dolog, mert mégis ez egy szakma, és nézegettük, próbálgattuk, tanulgattuk. A magunk autodidakta módján néha meg is csináltunk az új autókon ezt-azt, és örültünk a sikernek, amikoris egyszerre közölték, hogy holnaptól teljes felelősséggel csak számítógéppel működők szerelői leszünk.
Ráadásul mindezt a saját eszközeink felhasználásával (ugye ismerős sor a szerződéseinkből?), akár megfelel a célnak, akár nem.
DEEE!! Dolgozzunk megfelelően, mert jön a főnök és ellenőrzi, jól végezzük-e a munkánkat!
Csak én érzem azt, hogy ettől meg kell az észnek állnia?