z Oktatási Hivatal (OH)
uniós projektek keretében kidolgozta a pedagógusok minősítési rendszerét, valamint a pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) standardjait. A minősítési rendszer része a pedagógus-portfólió. Atémához aktuálisan kapcsolódó kérdéseinkkel
Kerekes Balázst, az Oktatási Hivatal projektigazgatóját a kerestük meg.
2014. február 6-án nyílt meg a pedagógus-portfólió feltöltő felülete. Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az eltelt időszakról? Február végén – egy szakmai konferencián – elhangzott, hogy a mintegy 27 ezer feltöltésre jogosult pedagógus közül 4,5 ezren kezdték meg a feltöltést. Most mit mutatna egy statisztikai „pillanatfelvétel”?
Kerekes Balázs: A jogszabálynak megfelelően ebben a minősítési körben a legalább 14 év szakmai gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező pedagógusok tölthetik fel portfóliójukat az elektronikus feltöltőfelületre. A 28.300 jogosult közül 27.690 kollégának engedélyezte az intézményvezetője a felülethez való hozzáférést, 21 ezren sikeresen regisztráltak, és több mint 10 ezren már töltöttek fel tartalmat. A számok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy az érintettek nagy többsége munkához látott, vagyis él azzal a lehetőséggel, hogy a mostani, egyedi eljárásban Pedagógus II. fokozatba lépjen 2015 januárjától. Ehhez nem kell mást tennie, mint 2014. április 30-ig a formai elvárásoknak megfelelően feltöltenie portfóliója egyszerűsített vagy teljes változatát. Akik a teljes változat feltöltését vállalják, személyre szabott, fejlesztő célú szakértői visszajelzést kapnak a 2014-es év során az Oktatási Hivatal szakembereitől. Ez jelentős segítséget ad a kollégáknak a végleges minősítési eljáráson való sikeres szerepléshez, amelynek a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet értelmében 2018. december 31-ig esetükben is meg kell történnie, ha Pedagógus II. fokozatban kívánnak maradni.
A pedagógusminősítési rendszer bevezetését részben kétkedés, részben ellenállás is fogadta. Mi történik azzal a pedagógussal, aki nem tölti fel a portfólióját?
Kerekes Balázs: Hangsúlyozom, hogy ez nem kötelezettség, hanem lehetőség a jogosult pedagógusok számára annak érdekében, hogy 2015 januárjától a magasabb jövedelmet jelentő Pedagógus II fokozatba kerüljenek. Én bátorítanám a kollégákat, hogy minél nagyobb számban éljenek a lehetőséggel.
Meg tudja erősíteni, hogy a pedagógus-portfólió feltöltéséhez nem szükséges a magáncégek által indított „fizetős tanfolyamokon” részt venniük a pedagógusoknak?
Kerekes Balázs: Semmi szükség arra, hogy a pedagógusok fizetős tanfolyamokat vegyenek igénybe portfóliójuk elkészítéséhez. Az eljárás egyetlen olyan követelményt sem támaszt velük szemben, amellyel eddigi pályájuk során ne találkoztak volna. Nincs szükség sok évvel ezelőtti óratervek, segédanyagok felkutatására, hiszen a portfólió olyan szakmai dokumentumokból áll, amelyeket a kollégák folyamatosan készítenek napi munkájuk során. A tematikus tervezés része a szakmának, óratervekkel a pedagógusok döntő többsége rendelkezik, csakúgy, mint önéletrajzzal. Pályafutásukat egy 3-5 oldalas önértékelés keretében, míg intézményüket egy 2 oldalas leírás keretében kell bemutatniuk. A portfólió egyes elemeihez kért önreflexiók lényege a pedagógus szakmai döntéseinek indoklása, az eredmények ismeretében a döntések kritikus felülvizsgálata és a következtetések megfogalmazása, beépítése a napi gyakorlatba.
A minősítési eljárást az Oktatási Hivatal csaknem egy évig teszteli, a tapasztalatok és visszajelzések birtokában továbbfejleszti, így sem szakmai okok, sem az idő sürgetése nem indokolja a szolgáltatás létjogosultságát.
2013 decemberében megjelent a Hivatal honlapján az "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez" című összeállítás, 2014. március közepén pedig
közreadtuk a tantárgy- és területspecifikus kiegészítéseket. Ezek az anyagok jelentős segítséget nyújtanak a kollégáknak a minősítővizsgára, illetve a minősítési eljárásra való felkészülésben. Az Útmutató részletesen leírja az e-portfólió felépítését, összeállítását, feltöltését, az e-portfólióvédés folyamatát, az óra-/foglalkozáslátogatás menetét. Bemutatja az adott fokozatokhoz kapcsolódó szintleírásokat, a megfelelő kompetenciaelemek meglétét jelző indikátorokat, mindezek mellett dokumentummintákat és sablonokat is tartalmaz. Javaslom a kollégáknak, hogy alaposan tanulmányozzák át az Útmutatót és a kiegészítéseket, és ha ezek után is van szakmai kérdésük, akkor azt küldjék el a
[email protected] címre. Amennyiben a feltöltőfelülettel kapcsolatban merül fel kérdés, azt az
[email protected] e-mail címen jelezhetik.
A szakmai anyagok feltöltésével kapcsolatban erőteljesen megfogalmazódott olyan félelem a pedagógusok körében, hogy tartanak attól, mások felhasználják a munkáikat. Kivédhető ez? (Már megjelentek a „hivatalos” portfólió-készítők, akik valószínűsíthetően minden fellelhető anyagot felhasználnak majd a fiktív portfóliókhoz.)
Kerekes Balázs: A pedagógus által feltöltött portfólióhoz csak a minősítőbizottság tagjai és a minősítési eljárás fejlesztését végző, az Oktatási Hivatalban dolgozó szakemberek férhetnek hozzá, továbbá azok, akiknek erre a pedagógus engedélyt ad.
A feltöltött portfóliók értékelésével ugyanolyan lehetőséget kapnak a különböző feltételek között dolgozó pedagógusok a magasabb pedagógus-kategória elérésére? Úgy tűnhet ugyanis, hogy a (többszörösen) hátrányos helyzetű tanulókat oktató-nevelő pedagógus nehezebb helyzetben van, mert az általa feltölthető szakmai anyagok, „produktumok” esetleg kevésbé látványosak, viszont a szempontrendszer azonos.
Kerekes Balázs: A pedagógusminősítési rendszer egy kompetenciaalapú értékelési eszköz. A minősítési eljárás során a szakértők nem a feltöltött dokumentumok „látványosságát” értékelik, ezek csupán információforrásként szolgálnak a pedagógus által végzett munka minőségének értékeléséhez.
A minősítési rendszerrel kapcsolatosan, különösen a portfólió feltöltésére vonatkozóan folyamatosan érkeznek kérdések portálunkra. Az érdeklődőket az OH [email protected] e-mail címére „irányítjuk” mi is. Nagy az e-mail forgalmuk? Jellemzően milyen problémákat fogalmaznak meg, mit kifogásolnak leggyakrabban a levélírók?
Kerekes Balázs: Átlagosan heti 400 megkeresés érkezik a
minősíté[email protected] e-mail címre. A kérdések nagy többsége – csaknem 75 százaléka – a portfólióba feltöltendő anyagok/dokumentumok szakmai tartalmával kapcsolatos. Kollégáim azt tapasztalták, hogy egy-egy, nagy figyelmet kiváltó, számos pontatlanságot tartalmazó televíziós, rádiós híradás, vagy újságcikk után megugrik az érdeklődők száma.
A megkeresések kisebb részében jogszabály-értelmezési kérdésekkel fordulnak hozzánk a pedagógusok, emellett a levelek alapján jelentős figyelem övezi az Oktatási Hivatal tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési szakértői képzéseit. A megkeresések feldolgozása folyamatos, a leveleket a lehető legrövidebb időn belül igyekeznek megválaszolni munkatársaim.
Vannak-e olyan részletek a minősítési rendszerben, amiről már most úgy gondolják, hogy korrigálni szükséges?
Kerekes Balázs: A minősítési rendszer fejlesztését és bevezetését úgy terveztük meg, hogy kellő idő álljon rendelkezésre egyrészt a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolására, másrészt arra, hogy a pedagógusok sikeresen felkészülhessenek az első „éles” minősítési eljárásukra. A pedagógiatudomány nemzetközileg is elismert szakembere, Dr. Halász Gábor
egy interjúban úgy fogalmazott: ahhoz, hogy egy összetett értékelési rendszer rutinszerűen működjön, körülbelül egy évtizednek el kell telnie.
A pedagógusminősítési szakértők kiválasztása hogyan történik? Jelenleg hol tartanak a folyamatban?
Kerekes Balázs: A pedagógusok minősítésében, illetve a tanfelügyeleti ellenőrzések lebonyolításában azok vehetnek részt szakértőként, akik rendelkeznek tizennégy év szakmai gyakorlattal, szakvizsgával, legalább ötéves szakértői tapasztalattal, majd az Oktatási Hivatal által kifejlesztett továbbképzések sikeres elvégzését követően jelentkeznek és felkerülnek az Országos szakértői névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületére. A Hivatal 2014. január 10-én megjelent felhívására több mint hétezren jelentkeztek. A követelményeknek megfelelő jelentkezőknek két online tesztet kellett kitölteniük. Az egyik teszt a szakértői kompetenciáikat térképezte fel, a másik a vonatkozó jogszabályok ismeretére irányult. A tesztek eredményeit, valamint a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer működtetéséhez szükséges intézményi és földrajzi szempontokat figyelembe véve alakítjuk ki az egyes képzési ütemekre kiválasztott szakértők listáját. Az első ütemben, 2014. második negyedévében ezer szakértő képzését tervezzük, az év végéig megtörténik további négyezer kolléga felkészítése.