Ingatlan Magyarországon

Forgoszel témája a 'Pénzpiac' fórumban , 2006 Január 27.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Mit gondolsz itt hogy vesznek lakast az emberek?
    itt is 25 eves terminusok vannak, es reszletre.
    HA csak ezert akarsz kijonni csalodas fog erni. Nincs gyes es nem ritka a napi 12 -14 oras munka, mert itt se lehet par oras munkaval hazat venni es fizetni.
    Kedves Farkas.
    Nem a kormanyok mondjak meg a lakas arakat hanem a bankok akik adjak a hitelt ugy az epitonek,ugy a vasarlonak. Ez azert nem politikai kerdes hanem gazdasagi.
    A bizonytalansagba elsosorban a befektetok mennek ki es az nagyon rossz az orszag gazdasagara.
    Gyurcsany akkor fog menni ha a partja kifarol mellole, meg mellette van addig nem majd a kovetkezo valasztasoknal ki lehet szavazni ha nem tetszik a politikaja. Minden rombolas es garazdalkodas az ado fizetok penzebe kerul, ugyan ugy mint a rendor veres es annak koltsegei es apolasa es eltartasa.
    Javaslom a feherasztal melletti targyalast mert eredmenyesebb lehet es raadasul olcsobb.
     
  2. csocsike

    csocsike Vendég

    En is 25 eves torlesztesre vettem a hazat, ez azt jelenti, hogy 78 eves koromra mar akar az enyem is lehet. Szoval ti csak most veszitek eszre hogy eljott hozzatok is az ohalytott kanaan. Ez van, nyugatot akartatok, megkaptatok.
     
  3. Spanky

    Spanky Állandó Tag

    Na akkor egy kis mas nezet. :D

    Igen, a kolcson vissza fizetese 25 evre van felosztva, DE ez nem jelenti azt, hogy 25 evig fogod fizetni. Altalaban az emberek tobbsege ezt elobb kifizeti.
    Es evvel semmi problema. Legalabb nem kell egy lukban vagy a mamaval es a papaval elned evekig, vagy masnak fizetni lakbert, amig osszegyujtod egy lakas arat.
    Az emberek "tobbsege" "altalaban" 10-15 ev alatt kifizeti a lakasat.


    Nem haragudj, de nem tudom miert vannak sokan anyira elajulva ettol a "gyes"-tol.
    Ha az a gyes olyan fantasztikus nagy dolog lenne akkor Magyar nep szama nem csokenne evrol evre.
    A kormany azt a penzt teszi a zsebedbe amit a masik zsebedbol kivett.
    Es akkor oruljon neki a kispolgar.
    Szerintem meg senki sem maradt azert az O-hazaban mert van gyes.

    Par oras munkaval valoban nem lehet hazat venni vagy fizetni, ha csak nem kabitoszert arulsz. :D
    De heti 40 oras (napi 8 oras) munkaval lehet.
    Termeszetesen ez attol is fugg, hogy mi a foglalkozasod.
    Ha szakmunkas vagy es a kanadai atlag jovedelmed van, akkor semmi kulonosebb problema nelkul elerheto egy normalis lakas.

    Nem egeszen.
    A lakas arakat a piac diktalja es nem a bankok.
    Egy lakast anyiert lehet eladni, amenyit egy vevo hajlando fizetni erte.


    Bizonytalansagot egy rossz kormany okozza, vagy is a kormany vezetoje.
    A hal is a fejenel kezd rohadni. ;)
     
  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Draga Spanky
    Nem vagy kepben mert Te mar itt vagy pici gyerek korod ota.
    Aki ma kijon annak nagy resze nem tud rogton lakast venni.
    Nem mondtam hogy nem lehet elobb kifizetni de ezt Mo is megteheti sot keszpenzre is lehet vasarolni mindenhol.
    HA mar valaki itt el es dolgozik 15 eve van jo normalis munkaja valoban ki lehet elobb is fizetni, sot eladni is lehet es nyilvan ha csak a 3% minimalis + csinal is joval tobbe el tudja adni ugyan ugy MO-on is.

    A kijovok nagy resze nagyon sokat dolgozik mert atlagba a kezdo fizetessel kezdi mert nincs gyakorlata, nagyon sok embert ismerek aki 2 helyen is dolgozik pont azert hogy elobb kifizese a hazat.

    Itt sem a Mr Harper diktalja az ingatlan piacot meg otthon se a Gyurcsany.
    Nyilvan van osszefugges az epitkezesek es a lakoparkok beruhazasaban a gazd. stabilitasnak, de jelenleg Mo-on duborog az epitkezes sok sok ures lakas van eladasra var ugyan ugy mint itt.
    Csak canada 500millio dollart fektetett be lakoparkok epitesebe.

    A gyes komunista KAdar eraban bevezetett szoc jutatas.
    Ma 2 gyerekkel kb 70000.-Ft ot kap /vagy tobbet is/ a mama 3 evig, es meg dolgozhat is mellette.
    NAgy dolog ez mert itt ha pici baba van akkor az anyuka kiesik a munkabol.
    Itt azert nincs lakossag csokkenes mert a bevandorlas megoldja, hisz + pontokat kap a bevandorlo ha csaladdal jon es ha fiatal.
    A fiatalok nagyon sokan kimennek dolgozni csaladdal egyutt es ezert is tunik ugy hogy nagyon csokken a lakosag. BAr egesz europara jellemzo az eloregedes.
    Ugyan olyan kapitalista orszag ma MO mint canada.
    Lehet tuntetni a komcsi szoc haloert ingyen tanulas ingyen iskola ingyen orvos , ingyen lakas,ingyen gyogyszer ingyen minden, de akkor a toke kivonul mert azt mar komunizmusnak hivjak.
    Akik most jottek ki azok mar tudjak nem kolbaszbol van itt se a kerites.
     
  5. Ila1

    Ila1 Állandó Tag

    Melitta!
    Te most ezt a pár sot a kinti, vagy az itthoni (Mo-i.) helyzetről írtad? Mert ha a magyar viszonyokat nézzünk, akkor ki kell ábrándítsalak, mert a GYES 3 évig havi 22600 Ft és nem függ az itthon lévő gyerekek számától. Viszont van úgy 260 napig GYED, az az anyuka előző keresetének a 70%-a.
     
  6. Spanky

    Spanky Állandó Tag

    Melitta Draga,
    En nem mondtam, hogy aki kiljon az egybol tud lakast venni.
    Csak azt szerettem volna hangsulyozni, hogy ha nullaval indulsz, egy itteni szakmunkas (mondjuk egy esztergalyos mert mindig a Papambol indulok ki) hamarabb osszedobja a penzt egy lakasra mint peldaul Magyarorszagon.
    Tobb ismerosom es rokonom volt akik a bevandorlasuk utan 5 evre mar tudtak hazat venni. (termeszetesen mind szakmunkasok voltak)


    Termeszetesen ez attol fugg, hogy mi a foglalkozasa.
    Aki szakmunkas es csak egy picit beszeli a nyelvet az nem minimum berert fog dolgozni.

    Persze, hogy nem. En ezt nem is allitottam.
    Viszont a bank sem, mint ahogy Te irtad.
    Az ingatlan arakat a piac diktalja.


    Lehet hogy Magyarorszagon es Torontoban ez a helyzet.
    Itt nalunk most nem alnak uresen, eladasra varva a lakasok.
    Meg felsem epitettek oket es mar elore elvannak adva.
    Nem kormolok. Gyere el Vancouver-be es meglatod, hogy milyen "forro" az ingatlan piac.
    Szinte hihetetlen.
    Es eppen ezert mentek fel az arak az utolso 2 evben.
    Na meg tevedes ne essen, most itt nem az azsiai penz ami diktlja az ingatlan piacot.
    A legjobb haverom ingatlan arulo.
    Ha dolgozik 3 napot egy hetbol akkor sokat mondok (mert oregszik es lusta:D ), de idaig az iden mar tobb mint 100 ezer volt a jovedelme.

    Tisztaba vagyok vele, hogy mi a gyes.
    Meg Anyukam is szedte az atkosban (1967) mikor a hugim szuletett.
    Akkor ha jol emlekszem 900 Forintot kapot egy honapban.
    1 ev utan vissza is ment dolgozni mert nem volt eleg.
    Irod, hogy 2 gyerekre 70 ezer Ft. adnak, tehat 1-re 35 ezer jar.
    Szerintem avval kiturulheti a popsijat a kismama ha a ferjenek nincs egy nagyon jol fizetett munkaja.

    De mindegy, en csak azt probaltam kifejezni, hogy az atlag Magyar ember, nem azert marad a hazajaban mert "gyes" van.

    Ugyan Melitta. Ennek semmi koze a lakosag csokkeneshez.

    Ezt nem vitattam, habar Magyarorszagon (ahogy en latom) a mai napig jobban levan nyulva az emberek fizetese (szocialista modra) mint itt.
    Habar mi is fizetunk eleg adot :(

    Dehogy nem! Csak avval a kecses kezunkel lekell hajolni erte es leszakitani ;) :D
     
  7. GIGI

    GIGI Állandó Tag

    hadd szoljak mar en is bele, csak annyit amennyit fixen tudok, okay? :D
    Magyarorszagon:a gyes elott gyed van, es keresetfuggo...
    Canadaban is van "gyed", az is keresetfuggo, igaz csak 12 honapig kaphato.
    A nepesseg csokkenes/novekedesi arany kepzettsegi kerdes altalaban. Alatalaban (!) a tanultabb reteg megelhetesi gondjaikban kevesebb gyermeket vallalnak, es kesobb szulnek. Mig a tanulatlanabb reteg (atlagban!) ennyire nem gondol ebbe bele. Ezert mutattak ki, hogy 2050-re a cigany-szarmazasu magyarok letszama meg fogja haladni a nem cigany-szarmazasu magyarok letszamat Magyarorszagon.
    .. es akkor itt egy kis szemelyes az itthoni canadai kezdeti evekrol:
    majd 3 eve elek kinn, masfel tanevet jartam angol nyelvtanfolyamra, egy eve dolgozom. Ha fiatalabbak lennenk, es lenne meg egy autogyar a kornyeken, ahol el tudtam volna helyezkedni, akkor a ferjem es az en keresetemmel igenis mar tudtunk volna beleugrani egy hazvasarlasba;...
    20 evi koltcsont ket normal keresetbol vigan ki lehet gazdalkodni, 2 auto fenntartasaval, es 1 kamaszgyerek nevelesevel; es normal konyha-vezetessel...
    Szoval summa summarum: messze jobbak az eselyek azoknak a hazasparoknak, akik celtudatosan osszetartanak, itt!
     
  8. GIGI

    GIGI Állandó Tag

    es meg valami:
    nem ugyanolyan kapitalista orszag Magyarorszag mint Canada...
    sokkal rosszabb gyerekek... sajnos...
     
  9. Ila1

    Ila1 Állandó Tag

    evvel azért vitatkoznék :rolleyes:
     
  10. GIGI

    GIGI Állandó Tag

    a Te tapasztalataid szerint valszeg igazad is van; en az en tapasztalataim szerint osztalyoztam :)
     
  11. Ila1

    Ila1 Állandó Tag

    ok, csak nem szeretem az általánosításokat, beskatulyáznak minket :-D
     
  12. Earth

    Earth Állandó Tag

    Elarulnad ezt honnan veszed????????
     
  13. Kira

    Kira Állandó Tag

    Köszönöm a választ.
    Tényleg fúrcsa, hogy az ingatlanosnak a bérlő fizet. A 2000-3000 Euro elég borsosnak tűnik.
     
  14. Margit

    Margit Állandó Tag

    Olyanok mind az elösködök :( :( :( .
    Egyebkent,hogy mennyit fizetsz az ingatlanosnak altalaban attol függ mennyiert bereled(vagy veszed)a lakast..meg van szabva,hogy hany szazalek jar neki..a tulajdonosnak is kell kauciot fizetni(altalaban harom havi ber)igy eleg sokba kerül az egesz buli....:mad:
    A legjobb kiiktatni az ingatlan közvetitöt es az ujsagbol,nettröl keresgelni igaz sokkal több idöt vesz igenybe de olcsobb:) :)
     
  15. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Jelenleg, kb. 70%-os itthon az adó. Szóval, megpróbálhatsz a maradék 30%-ból kijönni. Rezsi, ruha, kaja, suli, óvoda, tankönyvek stb. Minden esetre, eléggé érdekes a szituáció .... :confused: És persze, old meg a lakásvásárlást is vagy az albérletet ....
     
  16. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Ingatlanadó 2008-tól?

    Minden ingatlant megadóztat a kormány 2008-tól – tudta meg a Magyar Nemzet egy, a napilap birtokába került pénzügyminisztériumi tervezetből. Az új köztehernél nincs alsó határ, tehát minden tulajdonosnak fizetnie kell.

    A Magyar Nemzet birtokába jutott tervezet szerint már 15 millió forintos lakás esetében is évi 30 ezer forintot tesz ki, magasabb sávokban pedig másfél százalékig is nőhet az adóteher. Az ingatlanértékek meghatározása tekintetében a kormány a luxusadó bevezetésekor használt, vitatott módszereket vetné be.

    Az új szabályozással megszűnne viszont a luxusadó, a kabinet ugyanakkor megtartaná az iparűzési adót, sőt 2009. január elsejétől – az adóalap szűkítése mellett – akár 9–10 százalékosra is növelné, jóllehet, korábban a kabinet azt hangoztatta: az ingatlanadó a megszűnő iparűzésiadó-bevételeket pótolhatná.

    A lépésektől a kormány jövőre és 2008-ban 500-500 milliárd forintos többletet remél. A konvergenciaprogram szerint a következő években tovább nő az uniós viszonylatban is magasnak mondható magyar adóterhelés: míg az adó- és járulékbevételek idén a bruttó hazai össztermék 36,9 százalékát adják, addig jövőre ez az arány 38,8 százalékra, 2008-ra pedig 39 százalékra emelkedik.
     
  17. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Húszmillió forint a kritikus lakásár

    Legfeljebb 20 millió forintot szánnak manapság a legtöbben lakásvásárlásra, 50-60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanokban gondolkoznak, és a volatilis forintárfolyam dacára továbbra is devizahitelt igényelnének – foglalható össze a vasárnap zárult Lakásvásár kiállítóinak tapasztalata.

    Több mint 50 ezer új és használt lakást vonultattak fel a 9. Lakásvásár kiállítói Budapesten, s bár látogatókból akadt bőven, egyesek megjegyezték, hogy a komoly érdeklődők száma bizony visszaesett a tavalyihoz képest. Az ingatlanpiac általános lassulását ismerve ez tulajdonképpen nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy ilyen környezetben a kiállítók szinte mindent bevetettek.

    Volt ingyen konyhabútor, plazmatévé, gépkocsi sorsolás, garázs, 5-10 százalékos árkedvezmény, miközben az eseményen felvonuló bankok ingyenes hiteltanácsadással, akciós ajánlatokkal próbálták magukhoz vonzani az érdeklődőket.

    A trendek mindeközben tartják magukat: a FigyelőNetnek nyilatkozó piaci szereplők szerint a legkelendőbbek a 12-20 millió forintos, 50-60 négyzetméteres új lakások, amelyeket a budai oldalon a XI., a pesti oldalon pedig a belvárosi, illetve a külsőbb kerületekben kínálnak.

    Növekvő alapterület, népszerű Dél-Pest

    Az új építésű lakások piacán a XVII. és a XXIII. kerületek között kerestek 1,5-2 szobás lakásokat a legtöbben – számolt be tapasztalatairól Czimbalmos Árpád, az Otthon Centrum ingatlan tanácsadója. Az említett budapesti kerületek mellett Gyál, Pécel, Maglód, Óbuda, Dunakeszi és Fót iránt volt érdeklődés, különösen a kertkapcsolatos házak iránt. Leéb Ibolya, a Leéb & Fia ügyvezető és ingatlanszakértője a IX., XI., XII., XV. és XVI. kerületet emelte ki, ahol az érdeklődők 9-15 millió forintot fizetnének ki egy új építésű ingatlanért.

    A belvárosi és a XI. kerületi lakások a legnépszerűbbek Szick Sándor, az A1 Ingatlan irodavezetőjének a tapasztalatai szerint, itt elsősorban 1,5-2 szobás, 50-60 négyzetméteres lakásokat keresték a magánszemélyek. Főként a 15-20 millió forintos árkategóriát jelölik meg kritériumként, miközben a 20-40 millió forintos, illetve az 50 millió forint feletti ingatlanok iránt az érdeklődés stagnál.

    A keresett ingatlanok alapterületének növekedéséről számoltak be az OTP Ingatlan standjánál, ahol szintén a másfél szobás lakás volt a legnépszerűbb. Hasonlóakat tapasztaltak az Elephant Holding Zrt-nél is: Zelei Zoltán értékesítési igazgató a FigyelőNet érdeklődésére úgy fogalmazott: a legtöbben kétszobás, 50 négyzetméter körüli lakást vásárolnának manapság Budapesten és az agglomerációban, de 13-15 millió forintnál többet nem szívesen áldoznának érte.

    A Lakásvásár tapasztalatai
    a kiállítást megelőző felmérésekkel is egybecsengenek. A szobaszámot, az árakat és az elhelyezkedést illetően egyértelműek a preferenciák, miközben a lakásméretekben vegyes változások tapasztalhatóak. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a múlt évhez képest az átlagos négyzetméterárak például a VII., a VIII., a XV. és a XVIII. kerületben csökkentek, míg a III., a IX., a XI., és a XIII. kerületben átlagosan 13-15 százalékkal nőttek.

    Fejlesztők harca

    Miután a budapesti lakásvásárlók többségét elsősorban az új lakások érdeklik, a nagyobb verseny is ezen a részpiacon érezhető. A vevők ráadásul egyre igényesebbek, csak az igazán jó lokációjú projektek iránt érdeklődnek, magas műszaki tartalmat és kiváló kivitelezési minőséget várnak el a fejlesztőktől, miközben a rossz tájolás, a kedvezőtlen adottságok és struktúrák jelentősen nehezítik az új ingatlanok eladását. Néhány budapesti kerületben a fejlesztők harca tapasztalható – jegyezték meg egyes piaci szakértők -, amit jól érzékeltet, hogy a fejlesztők körülbelül 80 százaléka csak egyetlen kerületre koncentrál, míg 12 százaléka két-három kerületben van jelen. Az is sokatmondó, hogy a beruházók 70 százaléka mindössze egy projektre összpontosít, s csupán 5 százalékuk rendelkezik több mint öt beruházással.

    A vevőkért folytatott harc a lakáspiac lassulása miatt is intenzívebb. A korábbi évek dinamikájától eltérően ugyanis 2006. első félévében Budapesten is csökkent az építési és a használatbavételi engedélyek száma. Beruházói projektek keretében idén – az Otthon Centrum felmérése szerint – közel 11 ezer lakás megépítése várható a fővárosban, szemben a tavalyi 12 300 lakással. Az alacsonyabb kínálat viszont kevesebb el nem adott új lakással párosul, véli több piaci szereplő is. Augusztus végén például 1509 elkészült, de el nem adott lakás volt Budapesten, ami 7 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbi adatot. A nehezen eladható lakások leginkább a IV., VI., IX., XI., XIII. és a XVI. kerületekben koncentrálódnak – emelte ki Illy Péter, az AL Holding vezérigazgatója.

    A lanyhuló kereslet dacára azért vannak változatlanul optimista fejlesztők. A Budapesten nemrégiben megtelepedett spanyol hátterű Fadesa Hungária Zrt. évente kétezer új lakás megépítését tervezi, jóllehet ennek költségeit igencsak drágállja. Mint José Maria Olmos ügyvezető igazgató fogalmazott: a magyarországi építési költségek relatíve drágábbak a Spanyolországban megszokottnál, az alacsony lakásszám, illetve a sok kis ingatlanpiaci szereplő árdrágító hatása miatt.

    Használt lakást 10 millióig

    Jóllehet a használt lakások háttérbe szorulnak a lakást keresők preferencialistáján, bizonyos árkategóriában és helyeken azért van irántuk érdeklődés. Általában a 7-8 millió forintos határt jelölik meg elsődleges kategóriaként az édeklődők, és maximum 10-11 millió forintot költenének – tapasztalták több standnál is a kiállítók. Ennél drágább használt ingatlant legfeljebb kertkapcsolatos sorházakért adnak ki a potenciális vevők – legtöbben a XVIII., XIX., XX., XXIII. kerületben, illetve Dunaharasztiban – ahol 18-23 millió forint körül találkozik kereslet és kínálat. A Pest környéki családi házakat pedig maximum 30 millió forintig fontolgatják az érdeklődők.


    Mindent visz a devizahitel
    Ez év július végén 1789 milliárd forint volt a bankok által forintban folyósított lakáshitel volumene, míg 749 milliárd forintot tett ki a devizahitel. Az új szerződések zöme azonban – a volatilis forint árfolyam ellenére - már devizaalapon történik. A piaci szereplők tapasztalatai szerint a vásárlók 10-20 százalékos önrésszel rendelkeznek, s általában 7-8 millió forint hitelt vesznek fel, rendszerint 20 évre.
     
  18. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Széles sávban a használtlakás-árak

    Az átlagos kínálati ár 268 ezer forint négyzetméterenként a budapesti használtlakás-piacon – derül ki az Ingatlanpiaci Info lapunkhoz eljuttatott adatsoraiból.

    Több mint 9 ezer használt lakás adatait feldolgozva jutott arra a következtetésre az Ingatlanpiaci Info, hogy Budapesten az átlagos kínálati ár 268 ezer forint. Néhány kerületben az átlagos ár 200 ezer forint körüli. E körbe tartozik például a IV., a VIII., a X. és a XV. kerület.

    A legolcsóbbak

    A IV. kerületben 66 ezer forintos fajlagos áron kínálnak lakást, de 91 ezer forintos négyzetméteráron lehet lakáshoz jutni – ha még el nem vitték – a II. kerületben. Ezek a legolcsóbb kínálatok.

    A legdrágábbak

    A legdrágább hely az I. és a II. kerület, ahol 900 ezer forint felett is árulnak használt lakást. A XII. kerületben viszont nem éri el a legmagasabb ár a 800 ezer forintot. Nem sokkal marad el a csúcstól az V. kerület, ahol 600–800 ezer forint a fajlagos ár. A XI. kerületben viszont inkább az 500–600 ezer forint a jellemző. A X. kerületben a csúcs ár 300 ezer forint körül van négyzetméterenként.

    Telekárak

    Az átlagos telekár 49 ezer forint négyzetméterenként Budapesten. Az átlagban persze benne van például két telek a XII. kerületben 141 ezer forintos fajlagos áron, vagy egy telek a XVI. kerületben 162 ezer forintos fajlagos áron. Ugyanakkor a XI. kerületben van egy telek négyzetméterenként 4 ezer forintért is. A külső kerületekben 10-20 ezer forint közötti a fajlagos ár.
     
  19. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Ökofalvak Magyarországon

    A magyarországi ökofalu kezdeményezések immár közel egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Habár mindegyik a maga útját járja, egy tekintetben közösek: alternatívát kívánnak nyújtani a fogyasztói társadalommal szemben egy kisléptékű, közösségközpontú, a természettel harmonikusabb életmód felmutatásával.

    Ha Aggtelek felé utazunk, a Borsodi-dombságra érve, Keleméren ágazik le egy kis út Gömörszőlős felé. A falu határát a szokványos kék-fehér településjelző tábla mellett egy szépen faragott, festett tábla is jelzi. Egy zsákfaluba érkezünk, ahonnan már nem visz tovább autóút, így legfeljebb a kék jelzésű turistaúton juthatunk el Aggtelekre. A falu régi neve Poszoba volt, 1906-tól a szőlőkultúra emlékeként keresztelték át Gömörszőlősre. Ez az egyetlen községünk, amely ma is őrzi a történelmi Gömör nevét.

    Gömörszőlős – a többi magyarországi sorstársához hasonlóan – magán viseli a zsákfalvak minden áldását és átkát. A falu fölött, a domboldalban húzódik a temető, ahol már régóta jóval többen vannak, mint lent a faluban élők. A falu lélekszáma az elmúlt években átlépte a bűvös határt: száz alá csökkent. Ha végigsétálunk a fő utcán szembetűnik, hogy a házak garmadája üresen áll; a csendet pedig nem veri fel gyermekzsivaj. A faluban már a hatvanas években megszűnt az iskola, a lakosság nagy része ma már nyugdíjas.

    Szerencse a szerencsétlenségben, hogy éppen félreeső, határmenti fekvése miatt nem települt a környékére szennyező nagyipar, nincs hatalmas átmenő autóforgalom, és bár az idő vasfoga kikezdte a régi házakat, a falu képét alig bontja meg egy-egy új építésű ház. A faluban sétálva óhatatlanul feltűnik egy nem éppen szokványos telefonfülke; a cseréptetővel fedett, faragott fadíszítésű fülke bátran vetekedhetne az ’ország legszebb telefonfülkéje’ címért.

    Biogazdálkodás, gyapjúfeldolgozás

    Gömörszőlős korábban leginkább a műemlék jellegű, festett fakazettás mennyezetű templomáról volt ismert (Tompa Mihály is megfordult itt), az elmúlt időszakban azonban egyre inkább a ’fenntartható faluként’ vonult be a köztudatba. A miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány a kilencvenes évek elején indította el itt az ökofalu programot.

    Céljuk, hogy meghonosítsák a természetkímélő biogazdálkodást, felelevenítsék a már kihalóban lévő népi mesterségeket, népi díszítő motívumokat, és kihasználva Aggtelek és Jósvafő közelségét „oda csábítsák” a turisták egy részét.

    Egy kisléptékű, a természettel harmóniában lévő gazdálkodás megteremtése megélhetést biztosíthatna a helyi lakosságnak, és ezzel lehetőséget nyújtana a helyben maradásra. A térséget ugyanis az országos átlag feletti munkanélküliség és elvándorlás sújtja.

    A szelíd, dimbes-dombos táj és az „ökofalu program” ma már sokakat vonz a térségbe. A faluba érkező csoportoknak vezetést tartanak, melynek keretében betekintést nyerhetnek a biogazdálkodás rejtelmeibe, megtekinthetik az alapítvány biogazdaságát és a gyapjúfeldolgozó műhelyét. Ez utóbbiban évszázados gépek állnak, pontosabban nem csak állnak, hanem működnek is. A látogatók végigkísérhetik a termékkészítés egész folyamatát a nyers gyapjútól a késztermékig.

    A termékkészítésbe több környékbeli lakos is bekapcsolódott, és habár jelenleg számukra ez még nem nyújt biztos megélhetést, jövedelem-kiegészítés szempontjából nem elhanyagolható.

    Az alapítvány oktatóközpontjában gyerekcsoportoknak hagyományőrző kézműves foglalkozásokat, felnőtteknek fenntartható fejlődésről és környezetkímélő technológiákról szóló eladásokat, tréningeket tartanak.

    Hasonló alapelvek, eltérő kivitelezés

    Gömörszőlős nem az egyetlen ökofalu-kezdeményezés Magyarországon, a rendszerváltást követő években több próbálkozás is indult e téren. A maga nemében mindegyik egyedi, hiszen a helyi adottságokhoz igazodva, a kezdeményezők egyéni elképzelésétől függően alakultak ki.

    Míg Gömörszőlősön egy még élő faluba próbálnak életet lehelni, és új lakókat odavonzani, a Baranya megyei Gyűrűfűt egy, a hetvenes években teljesen kihalt falu helyén alapította újjá néhány család.

    Más helyzetben volt Somogy megyében, Visnye közelében található Visnyeszéplak. Ez a falu még élő település volt, bár a lakosság száma alig érte el akkor a harminc főt, amikor a kilencvenes évek elején fiatal családok költöztek oda. Jelenleg mintegy száz fő lakik a faluban. Mivel itt még álltak a régi házak, az új lakók jórészt ezekbe költöztek be, de ma már új építésűek is vannak.

    Ésszerű energiahasználat, kevés hulladék

    Az ökofalu szó hallatán sokan kőkorszaki körülményekre gondolnak, holott erről szó sincs. Az ökofalvak kezdeményezőinek célja - habár más-más módon és formában - egyfajta elszakadás a fogyasztói társadalom pénzcentrikus világától, és egy mértékletesebb, visszafogottabb, természettel harmonizáló életmód megteremtése. Tevékenységük során igyekeznek minimálisra szorítani a hulladéktermelést és az energiaszükségletet, valamint a környező településektől való függőséget.

    Visnyeszéplak, Gyűrűfű vagy Galgahévíz lakóinak nem kell lemondaniuk a „megszokott kényelemről”, hiszen víz, villany ugyanúgy van, mint bármely más településen, viszont alternatív technológiákkal igyekeznek kiváltani a kívülről érkező energia egy részét, és ezzel csökkenteni a függőséget. A fűtést többnyire faelgázosító kazánokkal, vagyis helyben oldják meg. A szennyvíz kezelésére alternatív szennyvíztisztítót, a házak építésénél, pedig régi technológiákat – vályog, szalma - alkalmaznak.

    A gazdálkodás vegyszermentesen történik. A visnyeszéplakiak nem járnak be a környező településekre dolgozni, hanem mindenki helyben próbál olyan tevékenységet űzni, amiből biztosíthatja a megélhetését. A falu ma már megtermeli a lakók teljes élelmiszerszükségletét.

    Élénk közösségi élet

    Ezzel szemben Gyűrűfőn a 8-9 családból – összesen mintegy 30 fő - csak két család foglalkozik megélhetésszerűen gazdálkodással, a többiek Pécsre járnak dolgozni, de vannak otthon dolgozó szellemi foglalkozásúak. A Galgahévizen élők szintén helyben (biogadaság, turizmus), illetve a környező településeken dolgoznak.

    Mivel ezekre a falvakra jellemző az erősebb közösségtudat és a többi falvakhoz képest intenzívebb közösségi élet, ha valaki itt szeretne letelepedni nem csak pénzre van szüksége, hanem magáénak kell vallania egyfajta „zöld gondolkodásmódot”, mértékletességet, és a közösségért való tenni akarást.

    „Nem üdülő falut vagy alvó települést szeretnénk. Gyűrűfű olyan emberek számára áll nyitva, akik „használják” a falut, akik ott élnek. Nem lakosokat várunk, hanem szomszédokat, barátokat, akikkel együtt tudunk dolgozni a falu építésén” – mondta Kilián Imre, Gyűrűfű egyik alapítója.


    <TABLE class=cim10 cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD align=middle>[​IMG]
    </TD><TD width=6> </TD></TR><TR><TD align=middle><!--[​IMG]
    -->Egy kihalt falut építettek újjá Gyűrűfűn</TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  20. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Hárman a nyugdíjasok lakásáért

    A lakásért életjáradék bizniszben viaskodó két nagy szereplő újabb vetélytársat kap.

    Miközben ma Magyarországon az idős emberek jelentős részének nehézséget okoz a tisztes életszínvonal elérése, az is igaz, hogy néhány tízezer forintos nyugdíjból élő emberek próbálnak fenntartani tízmilliókat érő ingatlanokat. Eme ellentmondás feloldására ugyan már közel ötven éve létezik a lakásért életjáradék intézménye, de az üzlet csak nemrégiben indult fellendülésnek. Mára viszont zajlik a versenyfutás a piac felosztásáért.

    Az utóbbi két évben egymás után két olyan szereplő jelent meg a piacon, amely üzleti alapon nyújt ilyen szolgáltatást. A Hild Csoport (Örökjáradék Zrt.), illetve az OTP Életjáradék Zrt. együtt csaknem annyi szerződést gyűjtött össze rövid fennállásuk ideje alatt, mint a több éve létező leginkább önkormányzatok által gründolt életjáradék szolgáltatók együttesen.

    Pedig egyelőre minden szereplő hasonló feltételek mellett kínálja termékét. A lényeg, hogy a szerződéskötés után folyósítják az ingatlan értékének 5-20 százalékát, majd havi járadékot fizetnek, valamint átvállalják a lakás egyes költségeinek kifizetését (lásd a táblát). Cserébe a járadékos lemond ingatlana tulajdonjogáról, megtartva a lakhatás jogát. A szerződés szerint a szolgáltató a szerződő fél élete végéig fizeti a járadékot.

    Szabályozatlanul

    Annak ellenére, hogy már az ötvenes évek végétől lehetőség nyílt rá, máig szabályozatlan maradt e szerződések piaci környezete. Nem létezik pontos törvényi előírás a felelősség és a tőkekövetelmény tekintetében (miközben az egyéb pénzügyi vállalkozások életét a legapróbb részletekig szabályozzák a tőkepiaci és hitelintézeti törvényekben).

    A változáshoz ugyanis össze kellene egyeztetni - egy sor egyéb dolog mellett - a járadékszolgáltatás és az ingatlanfinanszírozás területét. Az előbbi eddig főként a biztosítói, vagy a nyugdíjpénztári feladatkörbe, míg az utóbbi leginkább a lakás- és jelzáloghitelezéssel foglalkozó piaci szereplők fegyvertárába tartozott. „Egy biztosító csak pénzügyi befektetéssel foglalkozhat, abban nem lehet benne az ingatlan hasznosítása” - mondja Andrássy Zsuzsanna, a Generali-Providencia életbiztosítási osztályának munkatársa. A járadékfizetésben hatalmas tapasztalattal rendelkező biztosítók a járadék kifizetésének idejére rendelkezésükre bocsátott vagyonon (például nyugdíjpénztári megtakarításon) elért pénzügyi hozamból élnek. „Ingatlanfedezet” esetén viszont a hozamot az ingatlan értéknövekedésének kell biztosítania.

    Gazdaságos üzemméret

    A jelenlegi statisztikai adatok szerint egy 65 éves magyar férfi átlagosan még további 13, egy hasonló korú hölgy pedig további 16 évet él. A járadékot tehát úgy kell megállapítani, hogy a fedezet éppen ennyi időre legyen elegendő. A szolgáltató kockázata azonban nem csak az ingatlan értéknövekedésének kérdésességében van, hanem a gazdaságos üzemméretet eredményező portfólió elérésében is. Minél kevesebb szerződéssel rendelkezik ugyanis a társaság, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy ügyfelei nem hozzák az átlagot, például túl sokáig élnek.

    A gazdaságos üzemméret valahol 700 és 1000 darab szerződésnél lehet” - magyarázza Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója. A cég elsődleges célja ezért e határ elérése. Mivel az első komolyabb bevételekig, vagyis az ügyfelek halála után felszabaduló ingatlanok eladásáig hosszú éveknek kell eltelniük, a beruházás megtérülési ideje is hosszú, legalább 4-5 év. Ez alatt az idő alatt saját forrásból - jellemzően hosszú lejáratú banki hitelből - kell előteremteni a járadékok kifizetéséhez szükséges fedezetet. Így a szükséges kezdeti beruházás összege valahol néhány százmillió és egymilliárd forint között lehet.

    „Egyelőre a piacon a két intézményi szolgáltatóval együtt sincs több összesen ezer szerződésnél, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a magánúton kötött eltartási szerződésekkel együtt mintegy tízezer hasonló kontraktusról beszélhetünk országszerte” - állítja Földeák Gábor, a Hild Csoport marketingigazgatója. (A két típus között fontos különbség, hogy míg az előbbiben „csak” életfogytig tartó lakhatási jog, az utóbbiban - a lakáskiadással együtt értett - teljes használati jog illeti meg a járadékost.) Az új piaci szereplők tehát minimum ennyi ügyfélre számíthatnak a jövőben, s még többre is, ha sikerül áttörni az idős ügyfelek körében egyelőre még nagyon is érezhető bizalmatlanságon. Az 1,2 millió magyarországi nyugdíjas háztartás 8-10 százalékában élhet egyedülálló, illetve a család anyagi támogatását teljesen nélkülöző özvegy vagy házaspár. Számukra jó megoldás lehet a konstrukció, ezért - a bérlakásokat levonva is - közel 100 ezer potenciális ügyfélről beszélhetünk, a szolgáltatók szemszögéből nézve pedig jó ezermilliárdos piacról.

    Új szereplő

    Mindez nem kerülte el a figyelmét csoport struktúráján éppen most dolgozó Földhitel- és Jelzálogbanknak (FHB) sem, amely a nyáron jegyeztette be, s még az ősszel elkezdi működtetni életjáradék társaságát. „Egyik nyugat-európai országban sem ilyen magas a magántulajdonban lévő ingatlanok aránya, és az ingatlanhoz való ragaszkodás, mint Magyarországon” - vázolta Zádori János, az FHB kommunikációs igazgatója, miért látnak fantáziát e szegmensben is. A szociológiai elemzésekből látszik, hogy a tulajdonosi arány hosszú távon sem csökken majd számottevően, másrészt a jövőbeni nyugdíjak nem kecsegtetnek a jelenleginél magasabb életszínvonal elérésével.

    Az FHB ugyanakkor rögtön a piac szélesítésére törekszik: egy fordított jelzáloghitel típusú termékkel is megjelenik, amelynél az ingatlan magántulajdonban marad, ugyanakkor az örökösöket is bevonja a konstrukcióba. A meghatározott futamidő végén az örökösök eldönthetik, hogy a kifizetett járadékot jelzáloghitelként részletekben visszafizetik-e, vagy a fedezetül szolgáló lakást teszik likviddé, esetleg odaadják a banknak.


    [​IMG]
     

Megosztás