Ez egy nagyon kemény ultimátum Orbánnak. Így minősítette Radványi Miklós magyar származású amerikai közíró az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által pénteken megjelentetett közleményt. Ez arról számol be, hogy a nagykövet Washingtonban járt, ahol a külügyminiszterrel és a szenátus vezetőivel tárgyalt az amerikai-magyar kapcsolatokról, illetve a Magyarország által az Ukrajna elleni orosz agresszióban játszott szerepről. A nyilatkozat hangneme és tartalma egyértelműen azt mutatja, hogy Washingtonban meghúzták a vészharangot – mondja Radványi. Elegük van a magyar hintapolitikából, s figyelmeztetik a magyar vezetést: ha nem áll be a szövetségesek sorába, akkor annak komoly politikai, gazdasági és pénzügyi következményei lesznek.
David Pressman nagykövet az amerikai külügyminiszterrel, a Fehér Ház vezető tisztségviselőivel és a kongresszus vezetőivel az amerikai-magyar kapcsolatok helyzetéről tárgyalt Washingtonban – adja hírül a budapesti amerikai nagykövetség honlapján pénteken megjelent közlemény. Olyan mondatok szerepelnek benne a diplomata eheti tárgyalásairól, mint hogy „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük a magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát”, továbbá: „a nagykövet érintette Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának sürgősségét, Magyarország vezetésének az Egyesült Államokról tett legutóbbi nyilatkozatait, valamint az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy ebben a rendkívüli időszakban is ápoljuk ezt a fontos kapcsolatot”. A dokumentum a következőképpen zárul: „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően...Miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki.”
Egy laikus is kiolvashatja a közleményből, hogy az nem éppen a két ország egyetértését tükröző dokumentum. Ám kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen üzeneteket tartalmaz a sorok között a diplomácia nyelvén megszövegezett közlemény. A „fordításra” Radványi Miklóst kértük meg, már csak azért is, mert éveken át dolgozott az amerikai fővárosban a Kongresszus egyes tagjainak stábjaiban, s a Frontiers of Freedom konzervatív intézet alelnökeként napi kapcsolatot ápol a nagypolitika szereplőivel is.
A közíró előrebocsátotta, hogy ugyan a közlemény nem nevesíti Orbán Viktort, de mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon kizárólag egy ember, az ő szava dönt, a magyar vezetés egyenlő Orbán Viktorral. A közleménnyel az Egyesült Államok tulajdonképpen kinyújtja a kezét a miniszterelnök felé, és egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy jobb útra térítse őt, megértesse vele: Magyarország 1999 óta tagja a NATO szövetségi rendszerének, s ezzel nem csak jogok, hanem kötelezettségek is járnak.
Nagyon ritkán és csak akkor hívnak haza egy nagykövetet konzultációra, amikor „helyzet áll elő” – emlékeztetett Radványi, aki szerint az sem szokványos, hogy demonstratívan nem csak kétpárti egyetértés alakul ki a demokraták és a republikánusok között, ahogy az most, a közlemény tanúsága szerint történt a magyar ügyek megítélésében, hanem az is – és ez is nagyon fontos eleme a közleménynek –, hogy bevonták a szenátust is az ügybe. Ezzel ugyanis egyértelművé tették, hogy a végrehajtó hatalom, azaz a Fehér Ház és a Külügyminisztérium, valamint a törvényhozás, azaz a szenátus ugyanazon a véleményen van Orbánt és a viselkedését illetően – mutatott rá Radványi, megjegyezve, a képviselőházat azért nem kell ilyenkor bevonni, mert a külpolitikában csak a szenátusnak van – alkotmányos alapelvként – beleszólási (tanácsadási és egyetértési) joga (külügyi bizottsága is). Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy nagyon ritkán szokta a szenátus gyakorolni ezt a jogát, így azután a közleménynek az a része is igen fontos, amely arról szól, hogy a szenátus vezetése egyetértett a nagykövettel. „Itt minden szónak jelentősége van” – jegyezte meg.
A diplomácia nyelvéről lefordítva a dokumentum azt is tartalmazza, az Egyesült Államok megelégelte, hogy a magyar kormány az oroszok pártját akarja fogni, s hintapolitikát folytat a NATO és Oroszország között. Az USA most azt üzente: elég volt abból, hogy a magyar kormány kibeszéljen a kórusból az orosz agresszió és Ukrajna inváziója kapcsán, ideje, hogy egy hangon beszéljen Magyarország a NATO-val.
„Nem kérdéses, hogy ez egy nagyon kemény ultimátum Orbánnak, azzal ér fel, amit Amerikában a ’my way or the highway’, avagy a ’megszoksz vagy megszöksz’/’ha nem tetszik, akkor le is út, fel is út’ kifejezéssel szoktak illetni” – szögezte le Radványi Miklós. Ha le akarnánk fordítani az üzenetet kevésbé diplomatikus nyelvre, akkor ezzel nem mást üzentek Orbánnak, mint azt, hogy torkig vannak vele, ideje abbahagynia a kétkulacsos politikáját, le kell állnia az Egyesült Államok és a NATO bírálatával és be kell állnia a sorba a szövetségesei mellé.
Nagyon fontos a dokumentumnak az a része is, amely azt taglalja, hogy „miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki” – hívta fel a figyelmet Radványi, aki „lefordította” az üzenet e részének tartalmát is. A lényeg: ha Magyarország, azaz Orbán nem ébred rá végre arra, hogy hol a helye és hogyan kell viselkednie, akkor az Egyesült Államok egységesen fel fog lépni ellene. Mint magyarázatként megvilágította: a szenátus, azaz a kongresszus felső házának a szerepe ebben azért is fontos, mert a kongresszusnál van a pénz, nem a Fehér Háznál, ami azt is jelenti, hogy a leállíthatnak minden, a pénzügyeket is érintő segítséget, beleértve akár a fegyverszállításokat, fegyvervásárlásokat is. „Ez egy nagyon kemény ultimátum, hiszen valójában a végrehajtó hatalom és az egységes szenátus közös közleménye arról, hogy elegük van Orbánból, s ha nem áll be a sorba, akkor annak politikai, gazdasági és pénzügyi következményei lesznek, Magyarország szempontjából pedig nem fog jól végződni”. Felszólítás arra, hogy Magyarországnak végre nem csak, hogy száz százalékig be kell állnia a szövetségesei közé, hanem aktívan támogatnia kell a NATO-t az orosz agresszióval szemben, beleértve Ukrajna támogatását olyan mértékben és módon, ahogy a NATO teszi. Nem opció, hogy erre nem hajlandó.
A közlemény pénteken jelent meg a nagykövetség honlapján – s ha nem is szándékosan talán, de reagál a legfrissebb orbáni állásfoglalásra is. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban elhangzott „interjújában” ismét élesen bírálta a Nyugatot a háborúban játszott szerepéért. Olyanokat mondott egyebek között, hogy „a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek”, miközben a béke pártján csak Magyarország és a pápa áll, illetve a türkök, az arabok, a kínaiak, az afrikaiak szorgalmazzák az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat. Bár – ahogy az amerikai közlemény sem nevesítette Orbánt, úgy – a magyar miniszterelnök sem nevesítette a NATO-t, de kristálytisztán lehetett érteni, kire, mire gondol.
NVZS
