Még mindig eszünk radioaktív gyümölcsöt Csernobil miatt a katasztrófáról szóló új könyv szerint

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2019 Március 15.

Melitta - 2019 Március 15, 21:42
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Kate Brown valószínűleg nagy vihart kavaró, oknyomozó könyve szerint a világ eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófájában eddig 150 ezer ukrán halt meg.

    1986. április 26-án robbanás történt az akkori Szovjetunió (ma Ukrajna) területén lévő csernobili atomerőműben. A szemtanúk beszámolója szerint akkora erejű volt, hogy "kamion méretű betontömböket repített az égbe". Hatalmas tűz ütött ki, és az erőmű sérült, négyes blokkjából napokon át radioaktív részecskék szálltak a levegőbe, a radioaktív felhő Nyugat-Európa fölé húzódott. Tízezrek voltak kénytelenek elhagyni a környéket.

    Kate Brown amerikai történész, a Marylandi Egyetem professzora négy év kutatómunka, és a témával foglalkozó, 27 európai dokumentum-archívum részletes tanulmányozása után írta meg könyvét. A címe szabad fordításban "Túlélők kézikönyve – Csernobil tanulsága". A könyv – amely számos olyan megállapítást tartalmaz, amelyet az érintett országok hivatalosan soha nem erősítettek meg, így a kétkedők szerint egy jól felépített konteó is lehet – azt állítja, hogy máig ható, nagyon komoly következményei vannak a 33 évvel ezelőtti csernobili eseményeknek. Amely Brown szerint elsősorban a téma agyonhallgatásából és a "fejek homokba dugásából" származik.

    A könyv felidéz többek között egy 2017-es esetet, amikor az amerikai-kanadai határon egy rutinellenőrzés során, egy teherautót vizsgálva a határőrök olyan erős radioaktív sugárzást mértek, mintha egy bomba lett volna a raktérben. Természetesen kinyittatták, de nem volt más benne, mint több raklapnyi áfonya, amely Ukrajnából származott.

    A történésznő szerint sajnos ebben nincs semmi meglepő. A csernobili katasztrófa ereje akkora volt, amely négy Hiroshimával egyenértékű, a radioaktív felhő szinte órák alatt egész Svédországi eljutott. Ukrajnában, és ki tudja még, hol, megfertőzte a földeket, a legelő jószágokat, a fákat, gyakorlatilag mindent.

    Bár a szovjet hatóságok hivatalosan 54 halálos áldozatról számoltak be – ők főként tűzoltók és romeltakarítók voltak –, de Kate Brown állítása szerint az archívumokban egy ennél jóval döbbenetesebb számot talált:

    csak Ukrajnában eddig 150 ezren haltak meg a csernobili atomkatasztrófa következtében.

    Már azok a munkások, akik a következő hetekben a helyszínen végezték a mentési munkálatokat – és akiket a könyv szerint állítólag végig vodkával itattak, és azt mondták nekik, az megvédi őket a sugárzástól – komoly égési sérüléseket szenvedtek a testük több részén. De pár hónappal a robbanás után ugrásszerűen megnőtt a pajzsmirigy-daganatos megbetegedések száma is a környéken, amelyet a nagy mennyiségű radioaktív jód okozhatott (a jódot a pajzsmirigy dolgozza fel). A szovjet hatóságok beismerték, hogy körülbelül száz pajzsmirigyrákos kisgyerek volt abban a régióban azokban az években, de őket "hamar meggyógyították."

    A könyv szerint azonban az orosz hatóságok szinte nem tettek semmit. A sugárfertőzött állatokat "szétszórták" a Szovjetunió különböző tagállamaiba, mert úgy vélték, "néhány radioaktív állat" húsa nem okozhat nagy bajt.

    A földeken továbbra is folyt a nagyüzemi termelés, a radiokatív hulladékot eltakarították ugyan, és pár szórólapot is köröztettek a lakosság körében, hogy egy darabig a környéken ne szedjenek gombát, de ezzel körülbelül véget is értek az óvintézkedések.

    Mivel a radioaktív szennyezettség elképesztően hosszú ideig tart – a sugárzó anyag fajtájától függően akár több száz év is lehet – Kate Brown szerint az import miatt szinte nincs olyan pontja a világnak, ahol ne kerülne az asztalra még ma is olyan étel (főleg gyümölcs vagy hús), amely még a csernobili katasztrófa radioaktív fertőzöttségét hordozza magában. A kérdés csak az, hogy milyen mennyiségben.



    [​IMG]
     
    Georgina Bojana és CasaLoma kedveli ezt.

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2019 Március 15.

    1. Éleskés
      Éleskés
      Hát, nem tudom, mi az igazság. Az biztos, hogy az igazság odafenn van.
      Az IS biztos, hogy az atombombák, kezdve Hirosímával és befejezva a napjainkban felrobbantottakkal, folyamatosan fertőzik a Földet. Ehhez még hozzájönnek az erőművi balesetek, a rosszul lerakott tárolók pl. Oroszországban, és a többi, amiről nem tudunk, mert nem publikusak, ezek mind, mind hozzájárulnak az egészségünk romlásához. Hogy pont Csernobil az, ami kiveri a biztosítékot? A Novaja Zemlja környéki hidrogénbomba tesztek meg nem? A különbség csak annyi, hogy Csernobil ismert, a másik meg nem annyira. A Bikini atoll meg "már nem veszélyes". Aha.
      Bizony, sokan meghaltak ott és még mennyien fognak meghalni Csernobil miatt. Hogyan fogják elválasztani az orosz halottakat, hogy t.i. amiatt haltak meg korábban, a fukusimai halottaktól? (Költői kérdés.)
      Tehát talán nem az a kérdés és a válasz, hogy vajon Csernobil az, amitől félni kell, hanem az összes, együttvéve az.
      Ezért a könyv annyiban jó, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy SOHA TÖBBÉ. Annyiban viszont rossz, hogy a többit elhallgatja.
    2. ABeCee
      ABeCee

      Majdnem 14 és fél perc, de érdemes végig nézni.
      Ernoe, CasaLoma és analema kedveli ezt.
    3. victorvacendak
      victorvacendak
      A két japán város nem radioaktív. A bombák a levegőben robbantak, nem a felszínen, ami azt jelenti, hogy a felhőt szépen elfújta a szél, és olyan nagy területen oszlott szét, hogy felhígult, illetve a radioaktívbomlás következtében ártalmatlanná váltak a részecskék. A felszíni törmelék a neutronok miatt egy időre sugárzóvá vált, de az sem volt hosszúéletű. Ma már odamehetsz egy sugárzásmérővel, nem fog kattogni (pontosabban az átlagos háttérsugárzás nem meghaladó mértéket fogja mutatni). A kísérleti robbantások közül sok volt felszíni, ami más tészta, mert ott rohadt sok sűrű anyaga kerül a felhőbe, ami a tömege miatt nem oszlik szét, hanem visszahullik a felszínre.
      Novaja Zemlján 86 bombát robbantottak fel. A fasza dolog az, hogy egy csomó sugárzó részecse jégbefagyott, és most, mikor olvadnak a gleccserek, szépen belezuttyan a tengerbe. Jónapot.

      Azt még hozzáteszem, hogy egy bomba utáni sugárzás más izotópokból tevődik ki, mint egy reaktor-katasztrófa után. Utóbbi neccesebb.
      Utoljára módosítva: 2019 Március 16
      Ernoe, analema és CasaLoma kedveli ezt.
    4. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Félelmetes... De nemcsak az, de végtelenül szomorú is. Vannak dolgok, melyeket mi, "kisemberek" képtelenek vagyunk hárítani, de kikerülni sincs lehetőségünk. Csak elszenvedünk, ami sokak számára még most is elkerülhetetlen. Ennyi, de ennyi év után is. :confused:
      Éva Kismadar kedveli ezt.
    5. DanielXYZ
      DanielXYZ
      Nekem inkább Fukushima okoz erös fejfájást.
      Az egy ketyegö bomba. Ami Plutonium ott hevenyészetten leledzik, az elegendö a komplett depopularizációs programra.
      Ami meg a reaktorból kijött, az mérhetöen elérte már évekkel ezelött az USA és Kanada nyugati partjait s beépült a táplálékláncba.

      Az ottaniak erösen radioaktivakat esznek-isznak, már most.
      udvarfy kedveli ezt.
    6. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Barátaimmal konferencia beszélgetésben vitatkoztunk. Igen, igen, arról, hogy volt közöttünk, aki az ismert kereskedelmi oldalról vásárolt egy használt, régi női, orosz karórát. A férje leordította a fejét, hogy tüntesse el, mert a lakásba ne hozza, de barátainak sem adja oda, csinálja vissza a boltot, mert mi a biztosíték, hogy ez a karóra akkor nem volt ott Csernobil környékén? Ki tudja, sugároz-e és milyen erővel? A házaspár felváltva magyarázta saját igazát, s akkor elgondolkoztam.
      Valóban, lehetséges az ilyen veszély?
      Igen, lehetséges, de lenyeltem a saját véleményemet, nem akartam még jobban feszíteni a húrt, de a férjnek lehetséges az igaza. S, bizony rádöbbentem arra, amikor az oldalt meglátogattam, hogy találtam ott még orosz katonai karórát is. Biztosan nekem is élénk a fantáziám, de akár az az óra is lehetett "necces" helyen, a valamikori gazdája csuklóján? A gazda már nincs, de az óra megmaradt, eladták, Magyarországra került, s most ismét forgalomban van. Akár ölhet is? Mármint sugározhat is?
      S, ki gondolja ezt végig? Ki az, aki elviszi beméretni ennek esetleges veszélyét?
      Azóta is azon kattogok, megosszam-e a valós/valótlan félelmeimet a házaspárral, avagy hallgassak? Ha elmondom, még jobban egymás ellen hangolnám őket, ha nem mondom, akár életveszélyben is lehetnek. Nemcsak ők, de a családtagjaik, közvetlen szomszédaik.
      Most valós a félelmem, vagy túlzott óvatosság, esetleg tényleg élénk a fantáziám. Csak nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az az óra lehetett egy közelben élő, szolgálatot teljesítő katona kezén is, v. annak felesége csuklóján - mármint ha a női órára gondolok. A még megvételre váró férfi katonai karóra, hááát... Nem hoznám be a lakásomba. Írjátok meg, mi a véleményetek erről. Köszönném!
    7. DanielXYZ
      DanielXYZ
      Egy tárgyat, karórát jelen esetben könnyü dekontaminálni. S ha netán felaktiválódott a neutronsugárzástól - mert eggggész közel volt a centrumhoz - az mérhetö. De, ha netán be akarsz menni az Izotop Intézetbe vagy a KFKI egyes egységeibe, bejelez a sugárkapu - ha a vélelem igaz.

      Valoszinüleg az óra viseleténél nagyobb veszélynek teszed ki Magad ha a Mátra déli oldaláról származó gombát, vadhust eszel.
      Utoljára módosítva: 2019 Március 16
      udvarfy, Ernoe, analema és 1 másik tag kedveli ezt.
    8. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Félelmetes! S, ha ehhez hozzá is adjuk azt a sok tenger alatti robbantást, amit már eddig is elkövettek?! Bele sem merek gondolni. Köszönöm a videót, mélyen elgondolkoztató. De sajnos, mint hétköznapi ember, nem tudok magunkon segíteni... S, itt a baj, itt a gond. Elszenvedjük a tragédiákat, amelyeket mások tesznek velünk, a fejünk felett.:eek:
      Ernoe kedveli ezt.
    9. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Válaszod megköszönöm! Ezek szerint nem reagáltam túl az -esetleges- életveszélyt sem?
    10. DanielXYZ
      DanielXYZ
      Nézd, meg kellene mérni. Addig meg én sem hoznám be a lakásomba. S ebay-n sem vennék ilyesmito_O
      Georgina Bojana kedveli ezt.
    11. Ernoe
      Ernoe
    12. gering2
      gering2
      .

      Óriási a fantáziálás háromfülű nyulakról meg (ténylegesen) kétfarkú kutyákról, meg "DNS"-mutációkról, meg egy sereg egyébről is, mindenről, ami roppant mulattató s egyben roppant félelmetes. Ami két alkotóelem a mai szórakoztatásból nem hiányozhat.

      Egy nagy rakás ember egyébként már sok éve vissza költözött (és nem "hullanak, mint a legyek", -- mint mondjuk itt a nagyvárosban és ténylegesen), s nem csak az a pár öreg, akiket videókban mutogatnak.

      Talán valaki nem tudja, de Pripiat meg az erőmű is (meg a közelben található még néhány teljesen ismeretlen rendeltetésű objektum) ma nem kis "turizmatikai" bevételi forrás, és nem felejtettek el vérfagyasztó hollywoodi filmet is csinálni belőle (mármint a mai Csernobilból). Talán nem is egyet. Hollywood roppant tudományos előrelátására és a közösségért való aggódására jellemző, hogy a Kína szindróma című híres film mindössze két héttel a Three Miles Island-i "baleset" előtt került forgalomba.

      Az emberek szeretnek borzongani. És szeretik "tudni", hogy "úgysem tehetünk semmit".

      Mit tehetünk ilyen emberekkel? -- Könyvet írunk nekik a csernobili "katasztrófáról".

      (Remélem Csillagözön fórumtag és blogger nem tagadja meg, hogy nézeteit ez ügyben velünk e helyen megossza. Ígérem, minden támadásra tartani fogom a hátam.)

      [Különös, hogy ma már nem beszél senki Fukushimáról. Pedig ez ma történt és még sokkalta rettenetesebb propagandát kapott, mint a Csernobil akkoriban. Nem baj, egyszer majd csak aktuális lesz valamiért, és akkor majd hallani fogunk róla újra.]
      Utoljára módosítva: 2019 Március 16
      udvarfy, sidavoq és sropi kedveli ezt.
    13. Ernoe
      Ernoe
      Egy dolgot elfelejtesz.
      -
      Az emberek azért nem "hullanak mind a legyek" mert
      - rengeteg ember olyan messze rohant Ukrajnából, hogy már benne sincs az ország statisztikájában.
      - a katasztrófa után úgy megjavult az orvosi ellátás, hogy "meghalni is nehéz", mindenkit életben tartanak.

      A növekedési ráta és a népesség alakulása igy néz ki Ukrajnába.
      Az okokon lehet vitatkozni. Tény, hogy 1986-ota vagy 5 millióval kevesebben élnek az országban.
      -
      upload_2019-3-17_18-39-6.png
      -
      A Németországban elő külföldi állampolgárok 6,5%-a (654.000) a volt Szovjetunióból származik.
      Ebből 245.000 Oroszországbol és 136.000 Ukrajnábol.
      Ebbe nincsen beleszámítva az a 2,5 millió volt Szovjet állampolgár

      aki német származásunk számított és rögtön ilyen állampolgár lett.
      -
      (Üzenem Orbánnak: A "multi kulti" Németországban elsősorban nem arabokat vagy afrikaiakat jelent)
      Utoljára módosítva: 2019 Március 17
    14. gering2
      gering2
      .

      Nem látom át, hogy mi köze volna ennek a félelmetes/mulatságos "sugárfertőzés" bla-blához.

      Nem egy dolgot, de nagyon is sokat kifelejtettem, nem keveset szándékosan is. Az interneten elérhető statisztikai adatokkal való babrálást nem számítom ezek közé.

      Ezekről mindenki tudja, amit tudni kell, akkor is ha nem akarja, -- nevezetesen, ahogy a már száz évnél régibb kijelentés mondja (tudtommal Disraelitől származik, de tulajdonítják még Churchillnek is): "Vannak a kis hazugságok. Aztán vannak a nagy (büdös) hazugságok. -- Végül aztán van a statisztika." (Nem pontos idézet.) Kettőjük közül bármelyiktől is ered a mondás, azt kell gondolnunk, nekik tudniuk kellett. És a statisztika tudományának nagy-nagy előrehaladásával pedig a helyzetnek nem javulására lehet számítani, hanem pont az ellenkezőjére. Erről is lehetne statisztikákat készíteni.

      Hogy visszatérjünk a témához: lehetne ajánlani az érdeklődőknek, hogy beüssék a keresőbe, mondjuk, a "Hiroshima today" szavakat, vagy hasonlókat, és megtekintsenek néhány fotót a városról, ahol "előzetes becslések" szerint százévekig még fű sem fog nőni, vagy ahol "a hetven évvel ezelőtti 'esemény' azóta is hétről hétre szedi áldozatait." Mondják, hogy az első "üzlet", ami a "bomba" után kinyitott, a bank volt, három napra "rá". A hírt a fotók igazolni látszanak. De legfőként a logika. Sok volt a tennivaló.
    15. Ernoe
      Ernoe

      A probléma nem a statisztikai adatokkal van hanem azok értelmezésével.
      Tullen élni a 3. emeletről való kiugrást de a statisztika nem hazudik, ha megmondja mivel kell számolnod.
      -
      Továbbá egy nagyon fontos dolgot elfelejtesz amikor az én írásomat leakarod söpörni az asztalról.
      Mégpedig azt, hogy az emberek a katasztrófa ellen kormányoztak Ukrajnában és Japánban.
      -
      Nézd meg milyen nagy erőfeszítéseket tettek az emberek, a sugárzó anyagok eltakarítására
      Nemcsak a ruhájukról, a talajról, épületékről hanem a testükből is.
      -
      Ukrajnában az orvosi ellátás 1986 előtt kriminálisan rossz volt, statisztikai adatok is hiányoztak.
      A katasztrófa után hatalmas összegek folytak az egészségügybe, az egészséges táplálkozásba
      En emlékszem hány ezer gyereket hoztak Németországba, kezelni és regenerálódni.
      -
      Nem beszélve arról, hogy az emberek direkt nem alapítottak családot mert féltek.
      Tehát az emberi tudásnak, a tudatos cselekvésnek köszönjük, hogy a következmények nem súlyosabbak.
      -
      Nem tudom miért próbálod az atom-katasztrófákat elbagatellizálni.
      Csak nem az épülő Paksi atomerőmű miatt?
    16. gering2
      gering2
      .

      Nem akarnék elbagatellizálni semmit sem. Mert hogy ez egy iszonyú nagy csalás, -- ezek az "atomkatasztrófák" meg az ő egészségügyi konzekvenciáik, meg egyebek. A "sugárveszedelemről" nincs két "forrás", ami ne lenne egymással ellentmondásban, márpedig elég sok ilyen "forrás" van.

      Hogy a paksi terveket propagálnám itt, ezt sem gondolnám, mert az "atomenergetikai" leírásokban ugyanolyan következetlenségeket látok, mint minden egyéb "atom"-dologban. (Vagy éppen a "környezetvédelmi" felbuzdulásokban.) Az egyszerű "sajtófigyelőnek" még csak sejtelme sincsen, hogy miért is olyan nagy biznisz ez.

      A Csernobilról tonnányi anyagot láttam és olvastam, korrektnek látszókat meg a leghajmeresztőbbeket, -- teljes nonszensz, ha az ember közös nevezőre akarná hozni őket. Még sokkal inkább így van ez Fukushimával. Bár nem nagyon vethetők össze, mert a mai propagandának mások az eszközei, mások a céljai. Ez utóbbi tkp. az egyszerűbb eset, mert aki az első hírre nem sz...k mindjárt a nadrágjába, annak van annyi ideje meg lélekjelenléte, hogy meg is nézze azokat a felvételeket és be is számoljon magának róla (és nem másokkal számoltat be), hogy mit is lát tulajdonképpen.

      Elnézést, de én ebben (a többiben sem, de itt különösen) semmilyen "válasz-jelleget" nem látok, de egyáltalán még értelmet sem. Ami persze nem jelenti, hogy esetleg nem énbennem van a fogyaték.
    17. sidavoq
      sidavoq
      2020-ra eltűnhetnek a fecskék Magyarországról – és mi tehetünk róla.
      Ha nem történik jelentős változás, akkor 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig szinte az összes mezőgazdasági kártevőt irtják és halálos betegségektől és védenek minket.
      A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek.
      Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg, ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon". Ráadásul a fecskék jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is.
      udvarfy, varázsdoboz, Ernoe és 1 másik tag kedveli ezt.
    18. victorvacendak
      victorvacendak
      A plutóniumtól ne félj. Az általában nem jut ki a reaktorból balesetek során. Ami miatt viszont lehet aggódni az pl. a cézium meg a jód.
      Kecsedi jozsef, DanielXYZ és setni kedveli ezt.
    19. Ernoe
      Ernoe
      Igazán sajnálom, hogy nem tudsz követni. Akkor másképp fogalmazok, lassabban.
      -
      Mit gondolsz hol lennénk ha nem reagáltunk volna Csernobil-re és Fukusimára?

Megosztás