Minden, ami régészet...

zsuzsanna03 témája a 'Tudomány,Technika' fórumban , 2011 November 18.

  1. Hopi958

    Hopi958 Vendég

    900 éves körtemplomot találtak Miskolctapolcán

    900 éves körtemplomot találtak Miskolctapolcán

    Váratlan régészeti lelettel zárult a Herman Ottó Múzeum április óta ásatása a Miskolc-tapolcai barlangfürdő előtt, egy 11. században épült kör alakú templom falait találták meg. A történészek több mint száz éve keresik a városnak is nevet adó Miskolc nemzetség monostorát, amelyet az 1500-as évek harcai pusztítottak el. A pusztulás óta eltelt ötszáz év alatt nemcsak az épületek enyésztek el, de mára a város lakói se tudják, hol lehetnek az apátság földalatti maradványai. Így történhetett meg, hogy Szendrey János, Miskolc történésze száz évvel ez előtt még úgy gondolta, az apátságot egy hegyen, a Tapolca melletti Szent Benedek hegyen kell keressük. Úgy tűnik, tévedett.

    A mostani ásatások már a nyár közepére igazolták, hogy a Miskolc nemzetség által a 12. században alapított bencés apátságot a tapolcai völgyben, a már az őskor óta használt meleg vizű források közelében építették fel. A kutatók elmondása szerint a templom felépítéséhez a dombtető helyett azért választották ezt a helyszínt, mert a meleg vízű forrásokat már akkor is használták. Ez a helyszínválasztás a 12. században ugyan még helyesnek bizonyult, de a klímaváltozás a tapolcai völgyben is éreztette hatását. A 14-15. századra hűvösebbé, csapadékosabbá váló időjárás miatt megemelkedett a talajvíz szintje az apátsági templom környezetében. A hegyekről lemosódó hordalék és az emelkedő talajvízszint egy időre feltehetően lakhatatlanná tette az apátságot. A templom belsejét elöntötte a víz.
    Hogy továbbra is használni lehessen az épületeket, a templombelsőbe a 15. század első felében egy méter vastagon agyagot hordtak be, így emelve a talajvíz szintje fölé a padló szintjét. Ez az agyagréteg már júniusban napvilágra került. A régészek abban reménykedtek, hogy a feltöltés alatt megmaradhatott a templom eredeti, 12. században kialakított belső berendezése.

    Szeptember végére a feltöltést elbontották. A vártnál jóval érdekesebb dolgok kerültek elő:A templom belsejét jól láthatóan három részre lehet osztani. A hajó, a szerzetesi kórus és a szentély különíthető el egymástól. A szentélyben található főoltáron túl az agyag alatt még négy mellékoltár is megmaradt. A hajó kétharmadánál lévő mellékoltárokat egy kórusrekesztő fal kötötte össze. Ez zárta el a szerzetesi kórust a hajó többi részétől. A hajóban a régészek olyan leleteket találtak amelyek egy bencés apátságban szokatlanok: egy keresztelőmedence alapjait. A bencés templomokban eddigi ismereteink szerint nem kereszteltek, arra a település plébániatemplomának volt joga. A leletek alapján azonban elképzelhető, hogy a középkor korai századaiban Magyarországon mégis kereszteltek a bencés templomokban.
    Erre a kérdésre is választ adhat az a lelet, ami két héttel az ásatás november közepi befejezése előtt került elő Tapolcán, egy még korábbi templom. A 12. században épült bencés apátsági templom északi falának megépítése során átvágták egy korábbi, kör alakú templom – egy rotunda alapfalait. Rotundákat Magyarországon a 11. században kezdenek építeni. Ezek a körtemplomok a 11. század végétől gyakran falusi plébániatemplomként épültek meg. Az apátság építését megelőzően, a tapolcai meleg vízű források mellett is egy ilyen rotunda épülhetett meg valószínűleg már a 11. században.
    Ennek a templomnak a plébániai jogait kaphatta meg később az apátság, és ezért került keresztelőmedence a bencés templomba. A rotundát a bencések nem bontották el, hanem, déli szeletét levágva, hozzáillesztették az általuk épített templom északi oldalához. Ha a méreteket nézzük, a 8 méter átmérőjű kerek templom éppen akkora a volt, mint a bencés templom szentélye. A 12. századi építész a két épületet gyönyörűen összekomponálta. A korai templom funkciója ekkorra azonban már megváltozott, plébániai jogait a bencés templom kapta meg, a rotunda pedig reprezentatív funkciót kapott.
    A kerek templom közepén a Herman Ottó Múzeum régészei egy gondosan elkészített, téglával falazott sírt találtak. A rotunda lett tehát a kegyúr temetőkápolnája. Tőle nyugatra egyébként volt egy másik temetőkápolna is, itt szintén téglával falazott sírokat találunk. Ezek lehetnek az időközben ágakra szakadó Miskolc nemzetség tagjainak a temetkezései. Az államalapítás idején a szerveződő megye élére Szent István király állította Borsodot, akit jelentős birtokokkal adományozott meg az uralkodó. Utódai itt telepedtek le, egyiküket hívták Miskolcnak, aki nevet adott a legfontosabb birtoknak. Nem tudják, hogy az ő temetkezését találták-e meg a rotundában, mert a 15. században sírrablók dúlták szét a sírt. De azt valószínűsítik, hogy ez a sír volt a tapolcai bencés apátság alapítójának a sírja, aki a már említett egy Miskolc nevű előkelő, vagy annak közeli leszármazottja volt.

    (forrás:index.hu, Vajda János/MTI fotóival)
     

    Csatolt fájlok:

  2. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Ókori "nagy dolgok"

    [​IMG]



    Kínában már a második századtól papírt használtak a nagy dolgok elvégzéséhez, miközben a korabeli Európában még hírét sem hallották a WC-papírnak.
    A rómaiak egy botra erősített szivacsot, az ún. tersoriumot használták erre a célra; a nyilvános latrináknál ezt használat után folyóvízben le kellett öblíteni, s egy vödör ecetet illett ott hagyni a következő használó számára.



    [​IMG]


    Az éleknél tompára csiszolt cserépdarabka, az ún. pessoi egy viszonylag kényelmetlenebb megoldás volt.



    article-2264464-170366AD000005DC-790_634x364.jpg


    A tersorium létét és változatos használatát az ókori források is megerősítik, például Seneca i.sz 70-es években Luciliusnak írt leveleiben is olvashatunk a hétköznapi tárgyról.
    A modern higiénés körülményekhez képest igen kellemetlennek tűnhet az ecetbe áztatott szivacsos eljárás, azonban a szivacs legalább puha volt, az ecet pedig fertőtlenített.
    Összehasonlítva a cseréptöredékkel, a tersorium valósággal áldásnak tűnik.

    Philippe Charlier antropológus – akit a XVI. Lajos véréből és IV. Henrik francia király fejéből nyert DNS összehasonlításáról is ismerhetünk – a British Medical Journalban közzétett cikkében cáfolta a tévhitet, miszerint az ún. pessoi nevű kerámialemezeket sakkszerű stratégiai játékokra alkalmazták volna.
    Kutatásai szerint jóval hétköznapibb használati rendeltetése volt: ezzel törölték ki a feneküket a rómaiak.

    A szakértők két, római latrina mellett megtalált terrakotta pessoit vizsgáltak meg, amelyek valószínűleg egy amfora töredékei lehettek. Az időszámításunk szerinti második századból származó leletek éleit a kényelmesebb és biztonságosabb használat céljából újravágták. A kisebb, mindössze 4,7 centiméter átmérőjű és 1,7 centiméter vastag leletdarab a Szicíliától északra elterülő Ustica szigetéről való.
    A nagyobbik Gortyn szigetéről származik, s 6 centiméter széles, ám mindössze 1,3 centiméter vastag.

    A pessoikat mikroszkóppal is megvizsgálták, s ürüléknyomokat fedeztek fel rajtuk.
    A cseréptöredékek tényleges használatára művészeti bizonyítékokat is találtak a kutatók.
    A kép a bostoni Museum of Fine Arts kiállításai között látható:


    [​IMG]

    A felfedezés a szakértőket is meglepetésként érte, ugyanis a múzeumi kurátorok csak nemrégen találták meg a nem mindennapi ábrázolást.
    Rob Symmons, a Fishbourne-i római palota kurátora igen jól szórakozott, amikor meghallotta a hírt, ugyanis ezeket a különleges alakú, lecsiszolt töredékeket a kiállításukban fejtörő játékok kellékeiként mutatták be.

    „A leleteket 50 éven át egy eltört játék darabkáiként katalogizáltuk, ám ez a magyarázat sohasem volt számomra túl meggyőző. Amikor a cikkben az új elméletet olvastam, vagyis hogy a 'játékdarabokat' WC-papír helyett használták, jót nevettem” – mondta Symmons, majd hozzátette: „természetesen e tárgyakat átkatalogizáljuk az adatbázisunkban.”



    [​IMG]



    F:.mult-kor.hu/20130123
     
    Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  3. SpongyaBob:)

    SpongyaBob:) Kitiltott (BANned)

    Emberi maradványok III. Richárd sírjában

    Emberi csontokat találtak annak a középkori templomnak a romjai között, ahol III. Richárd angol király maradványai lehetnek. Az archeológusok egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a csontok az egykori uralkodóhoz tartoznak-e. A munkálatokat vezető Richard Taylor, a Leicester Egyetem professzora úgy véli, ha bebizonyosodnak a feltételezések, az drámai fordulatot jelenthet az uralkodó maradványaiért indított kutatásokban.


    Az archeológusok augusztus 25-én kezdték meg a feltárási munkálatokat a leicesteri önkormányzat parkolóban, ahol egy középkori ferences kolostor, a Greyfriars maradványaira bukkantak. Bár a király sírjának otthont adó templom eredeti helyét nem tudták meghatározni, a történelmi feljegyzések szerint a csatában elesett III. Richárdot itt helyezték örök nyugalomra 1485-ben. A kutatók egyelőre annyit tudnak, hogy felfedeztek egy középkori templomot, valamint egy, a XVII. századi parkot, ami valószínűleg az egykori uralkodónak állított emléket.
    A feltárt relikviák között egy középkori ablak maradványát, ólomüveget, egy középkori ezüstpénzt, valamint olyan útburkoló köveket találtak, amelyeket Robert Herrick, az egykori leicesteri polgármester fektetett le. A Richárd király sírjára épülő kastélyt Herrick építtette, több mint száz évvel az uralkodó halála után.


    Shakespeare miatt maradt híres
    III. Richárd mindössze két évig uralkodott, mielőtt elesett volna a Rózsák háborúját lezáró bosworthi csatában. Ennek ellenére halála után is fennmaradt a hírneve, ami valószínűleg William Shakespeare róla írt drámájának köszönhető. Richárd halála óta számos pletyka látott napvilágot arról, hogy hol lehet az uralkodó valódi nyughelye; egyesek szerint a Soar folyóba dobták a csontjait, a koporsóját pedig lovak etetővályújaként használták. Ezeket a feltételezéseket Philippa Langley, a III. Richárd Társaság tagja, aki maga is részt vesz a feltárási munkálatokban, határozottan elutasította.


    Az archeológusok már feltárták a templom alapjait az önkormányzati parkoló alatt, ami a feljegyzések szerint III. Richárd sírjának közelében volt. Ha a DNS elemzéssel megállapítható, hogy valóban a király maradványaira bukkantak, a csontokat a leicesteri katedrálisban fogják elhelyezni.
     
    miragem, Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  4. SpongyaBob:)

    SpongyaBob:) Kitiltott (BANned)

    Tényleg III. Richárd csontvázát találták meg

    Hónapokig tartó vizsgálatok után a Leicesteri Egyetem kutatói bejelentették, hogy 2012. szeptember 12-én az utolsó Plantegenet király, III. Richárd csontvázát találták meg egy középkori templomban. Az egyetem kutatói családfakutatással és DNS-vizsgálattal állapították meg a csontvázról, hogy a két évig uralkodó III. Richárdé volt.

    Az archeológusok augusztus 25-én kezdték meg a feltárási munkálatokat a leicesteri önkormányzat egy parkolójában, ahol egy középkori ferences kolostor, a Greyfriars maradványaira bukkantak. Bár a király sírjának otthont adó templom eredeti helyét nem tudták meghatározni, a történelmi feljegyzések szerint a csatában elesett III. Richárdot itt helyezték örök nyugalomra 1485-ben. Ezért kezdtek el itt kutakodni, majd egy hónappal később tényleg találtak egy emberi csontvázat.


    [​IMG]
    Fotó: University Of Leicester

    A kutatók először radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy férfi a 15. században élt. A csontváz vizsgálatához hozzátartozott az is, hogy megállapítsák, milyen sérülései lehettek a férfinak, milyen volt az életmódja és az étrendje. Richard Buckley régész szerint a csontváz helyzete és állapota egybeesik a történelmi feljegyzésekkel. A holttestet nagyjából 1455-1540 között temethették el, és valószínűleg megkötözték a kezeit. Azt már szinte azonnal meg lehetett állapítani a koponya állapotából, hogy erőszakos halált halt. Arra is találtak bizonyítékot, hogy görbe volt a gerince.
    Jo Appleby kutató arról beszélt, hogyan próbálták összevetni a csontváz állapotát azokkal a tényekkel, amit az egykori királyról tudnak. A csontváz egy felnőtt férfié, aki meglepően karcsú és nőies, és a húszas évei végén, harmincas évei elején járt. Arra nincs bizonyíték, hogy béna lett volna az egyik keze, ahogy sokan gondolják. Összesen tíz sérülést találtak a csontvázon, ezek közül nyolc a koponyán volt. Ezek a sérülések közvetlenül a halála előtt vagy után történhettek, arra azonban nem tudtak következtetni, hogy milyen sorrendben jöttek létre. Az arcon lévő sérülésekből arra következtetnek, hogy a király halála előtt elveszthette sisakját.

    Élő rokonok segítettek
    Az egyetem kutatói az uralkodó családfáját is megvizsgálták, őseit és családjának utódait is megtalálták. Öt élő férfiági utódot találtak, akik mind hozzájárultak ahhoz, hogy DNS-mintát vegyenek tőlük, ez könnyítette meg az azonosítást. Turi King genetikus megjegyezte, hogy az utódok mind családjuk utolsó életben maradt tagjai voltak, így néhány évtized múlva lehetetlen lett volna egy hasonló vizsgálat. A DNS-vizsgálat nem volt könnyű, de sikerült azonosságot találni a DNS-ben, így a vizsgálat bebizonyította, hogy III. Richárd földi maradványait találták meg.

    III. Richárd mindössze két évig uralkodott, mielőtt elesett volna a Rózsák háborúját lezáró bosworthi csatában. Ennek ellenére halála után is fennmaradt a hírneve, ami valószínűleg William Shakespeare róla írt drámájának köszönhető. A régészek már korábban feltárták a templom alapjait az önkormányzati parkoló alatt, ami a feljegyzések szerint III. Richárd sírjának közelében volt. A mostani feladat az volt, hogy bebizonyítsák, tényleg a volt uralkodó csontvázát találták meg.

    Peter Soulsby, Leicester polgármestere bejelentette, hogy III. Richárd maradványait a Leicester Katedrálisban helyezik örök nyugalomra. Február 8-ától ideiglenes kiállítást nyitnak a katedrálisban, majd nyáron végleges tárlatot is nyitnak, hogy bemutassák III. Richárd életét és halálát. III. Richárd kegyetlen és rút zsarnokként vonult be a történelembe, ám a szakemberek többsége úgy véli, hogy az uralkodóról kialakult kép puszta fikció, és nagyrészt azon alapszik, ahogy William Shakespeare ábrázolta műveiben a királyt.
     
  5. SpongyaBob:)

    SpongyaBob:) Kitiltott (BANned)

    Brutálisan végezték ki III. Richárdot

    Új részletek derültek ki az év régészeti szenzációjának számító brit felfedezésről, III. Richárd angol király maradványainak megtalálásáról. Az 1400-as évek végén uralkodó király alakját Shakespeare dráméi tették hírhedtté, és a történészek között máig vitatott téma, hogy hogyan halt meg, és ha megölték, ki tette. A király maradványait tavaly ősszel találták meg egy leicesteri parkoló aszfaltja alatt, ahol az 1700-as évekig egy apátság állt. A DNS-teszt most hozott megdönthetetlen bizonyítékot arra, hogy valóban III. Richárd holttestét találták meg.

    A University of Leicester archeológusai részletesen is beszámoltak arról, milyen állapotban találták meg a királyi csontvázat. A királlyal kegyetlenül bántak el gyilkosai, a régészek tíz olyan sérülés nyomait fedezték fel, amelyet a csontváz több mint 500 éven át megőrzött. Richárd testhelyzetéből, az egymáshoz közel, természetellenes pózban tartott kezekből arra következtettek, hogy összekötözött csuklóval temették el. A csontváz egyik lába hiányzik, ám azt a vizsgálatok szerint a valamikor a halála, és a temetése után távolították el. Az archeológusok szerint az uralkodó halálát a tarkójára mért két ütés okozhatta, az egyik, valószínűleg baltától származó seb a koponyája egy darabját is szétroncsolta.

    További sebeket találtak az arccsontokon és a bordákon. A kutatás eredményeit részletező tanulmány megemlíti azt is, hogy a király maradványain számos "megalázó sérülés" nyomait fedezték fel, ezek közül egyet részleteztek, a király fenekének jobb oldalába szúrt kard vagy tőr nyomát. Az efféle kínzás a középkorban nem volt ritka, előfordult az is, hogy a testet azután gyalázták így meg, hogy az áldozat már halott volt, és levették róla a páncélt.
     
    miragem, Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  6. miragem

    miragem Állandó Tag

    Őskori "dánok" genetikai térképe



    [​IMG]


    Őskori "dánok" genetikai térképét rajzolják meg a Koppenhágai Egyetem tudósai, akik ily módon többet remélnek megtudni arról, honnan származik az ország népessége és milyen betegségekben szenvedtek egykori lakosai.
    http://cphpost.dk/news/national/prehistoric-danes-be-genetically-mapped
    A Dánia genomikai története elnevezésű ötéves kutatási projekt összköltsége nyolcvanmillió korona (3,15 milliárd forint).
    E programnak köszönhetően Dánia lesz az első ország, amely katalogizálja lakosainak genetikai profilját az ősidőktől napjainkig - olvasható a The Copenhagen Post online kiadásában.

    A tervek szerint a kutatók száz "dán" lakos teljes genomját térképezik fel a vadászó-gyűjtögető közösségektől kezdve, a bronz- és vaskoron, majd a viking érán át a korai iparosodás időszakáig.
    A legkorábbi vizsgált csontlelet 7000 éves lesz.



    [​IMG]


    "Amikor elvégezzük az összes vizsgálatot, nemcsak azt tudjuk meg, hogy honnan származik az ország népessége, hanem azt is, hogy mikor érkeztek Dánia területére a különböző betegségek" - hangsúlyozta Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem Geogenetikai központjának kutatója.


    Forr:Internet
     
    Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  7. miragem

    miragem Állandó Tag

    Az őskori "kínai" ember a "rézbőrűekkel" is rokonságban állt

    [​IMG]


    A negyvenezer éve élt "kínai" ember, akinek maradványai Peking közelében, a Tienjen-barlangban - (Tianyuan cave) kerültek elő, rokonságban áll a mai ázsiai népességgel és az amerikai indiánokkal - bizonyította egy nemzetközi kutatócsoport.




    tyd-mand-2_cropped_0.jpg -[​IMG]-[​IMG]

    A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia tudósai kutatásaikat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában ismertetik.

    A jelenkor emberével azonos testfelépítésű korai Homo sapiens fosszilis maradványai Eurázsia területén 40-50 ezer évvel ezelőtti rétegekben jelentek meg.
    A korai modern ember és a jelenkori népesség közötti genetikai kapcsolatok azonban mindmáig nem tisztázottak - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

    A tienjeni ember lábszárcsontját 2003-ban tárták fel, a nemzetközi kutatócsoport Svante Pääbo vezetésével a sejtmag-DNS-t, valamint a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálta.
    Kutatásaik során egy olyan új eljárást alkalmaztak, amely talajbaktériumok genetikai anyagával erősen szennyezett őskori mintákban is lehetővé teszi a DNS azonosítását, ennek köszönhetően sikeresen rekonstruálták a tienjeni ember genetikai profilját.


    "Ez a személy az evolúciós átmenet igen fontos időszakában élt, amikor a korai modern ember kezdte kiszorítani a Homo nemzetség később kihalt más tagjait - a neandervölgyi és a gyenyiszovai embert" - magyarázta Svante Pääbo.



    [​IMG]

    A genetikai profil tanúsága szerint a tienjeni ember rokonságban állt sok ma élő ázsiai és amerikai indián őseivel, de genetikailag már "levált" a jelenkori európai népesség elődeiről.
    Ráadásul a tienjeni ember genomjában nem nagyobb a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai embertől öröklött DNS aránya, mint a térség jelenkori népességéében.

    "A korai Homo sapiens eurázsiai népességének további vizsgálatával megérthetjük, hogy mikor és miként népesítette be a modern ember Európát és Ázsiát" - emelte ki Svante Pääbo.



    [​IMG]-A gyenyiszovai ember a Homo nemzetség tagja, maradványait 2008-ban fedezték fel egy Altaj vidéki barlangban.

    Az egyetlen ujjperecből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik.
    Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 ezer évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak.
    Egy fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, ugyanettől az emberfajtától, de más egyedektől, alátámasztotta az eredeti feltevéseket.
    A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől.
    A feltételezések szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítőanyaguk fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is.

    *
    http://archaeology.about.com/od/tterms/qt/tianyuan_cave.htm
     
    Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  8. prominor

    prominor Állandó Tag

    Mivel nem is oly rég, talán nincs egy éve sem, bár más más topicban de "dán ősökről" s a denisovai "emberről is tettem említést hozzászólásaimban, sőt a denisovai emberről elég részletesen....
    Elég sok mindent elolvastam, már ami elérhető volt, ráadásul jártam a barlangban is.. Svante Pääbo és munkatársai által kidolgozott vizsgálati metódusról csatoltam is cikkeket. Ezeket csak azért elevenítem fel, mert ezek a vizsgálatok (mármint a denisovai ujjcsont vizsgálata) csak azért hozhattak egyértelmű eredményt, mert semmilyen korábbi emberőssel nem rokonítható örökítőanyagot találták.... A nagyjából ugyanabban az időben élt Tienjen ember pedig az általam olvasott publikációk alapján Afrikáig vezethető vissza...Ezért aztán a cikk következtetéseit nem teljesen értem....
    Dánia 400 sziget, amiből kb. 80 lakott, egy félsziget, a Jütland, s Grönland , Feröer külbirtokokból álló királyság...A régészeti leletek szerint legalább 12 ezer éve lakott, majd őslakói a jütök Doggerland elöntésekor Britániába települtek s az ott élőkkel összeolvadva nem dán, hanem angolszász ősöknek számítanak... A mai dánok ősei a 4. században érkeztek, más skandináv népekkel együtt, s talán ezért nem véletlen a 8-11. században vikingekként ismerjük őket is, akkoriban gyűjtötték be Grönlandot és Feröert...Legnagyobb hatalmuk a 11. század közepén volt uralták a Brit szigeteket, Írországot, sőt Franciaország nagy részét, Normandia róluk kapta a nevét... Nos ezek után nem pontosan értem kinek az őseit keresik ... mert a betegségek mikor érkeztek arról már írásos irodalmuk is van, hisz a jóval korábbi ókori római kapcsolatokat is számos akkori leírás taglalja...

    Remélem nem ezekre az értetlenkedésekre vonatkozik aláírásodban a Máté 1,7 kedves (Délibáb)miragem?
     
    miragem kedveli ezt.
  9. Umaksuman

    Umaksuman Állandó Tag

    Hát, a magyar cikkből tényleg nem egyértelmű… De az eredeti szövegben pl. nem ""dán" lakos"-okról hanem Dánia, tehát a mai ország területének egykori lakóiról van szó, és nem "őskori "dánok""-ról, hanem régi (korai) dánokról, tehát olyanokról, akik már magukat dánoknak nevezték. Ami pedig a betegségeket illeti, egyrészt a kutatók arra kíváncsiak, hogy a vizsgált időszakon belül (aminek nagyobb része a rómaiak kora előtti időkre esik) egyes betegségek mikor jelentek meg a mai Dánia területén. Másrészt pedig a rómaiak írni már tudtak nagyjából annyira, mint most mi, de betegséget diagnosztizálni távolról sem, ezért nem árt a tőlük származó írásokat a mai tudással és eszközökkel felülvizsgálni.
     
    miragem kedveli ezt.
  10. prominor

    prominor Állandó Tag

    Én azt gondolom, mivel csak a rendelkezésre álló "tiszta" minták alapján lehetséges messzemenő következtetéseket levonni, jelenleg csak a nagyon régi leletek esetén beszélhetünk megerősítésről, de talán kizárásról is...Hisz a minták száma a statisztikai valószínűséget alapvetően meghatározza...
    Talán egy "párhuzamot" is hoznék rá, hogy jobban érthető legyen mire is gondolok...
    Portugáliát Lusitaniaként is ismerik. A lusitanokról csak feltételezések vannak, a La Tene kultúra idején az Alpok vidékéről ékeztek, nagyjából ugyanakkor mint azok, akiket mai dánok elődjeiként megnevezett "skandináv népek" a mai Dánia területén találtak, s akikkel összeolvadva vikingek lettek... Ugyebár délen is, északon is a kelták már akkor ott voltak, mikor a La Tene népei szétszóródtak, s akik szintén nem őslakosok valának... A La Tene kultúra viszont a szkíták Svájc és Franciaország területére húzódása!?... Szóval szerintem nem a genetika az alkalmas módszer, különösen a jelenlegi ismeretek birtokában a BC 4.-5. századtól kialakult rokonságok meghatározására.... De még a betegségek esetén is a korszerű szövegkritika megbízhatóbb támpontot nyújt, mivel nagyszámú korabeli leírással rendelkezünk...
    S ahogy írod is, nem árt a mai tudással felülvizsgálni az írásokat, de ugye úgy már jól hasznosíthatóak...
    S szerintem az egyéb tárgyú írások és a tárgyi leletekből levonható következtetések is megbízhatóbbak a genetika által felállított tételeknél, különösképp a hozzánk közelebb álló időszakok esetében....
    Ezért vagyok kételkedő, hogy mit is akarnak egyáltalán bizonyítani..(Bár szerintem a project csak arról szól, hogy a Dán Genetikai Intézet is utólérje(esetleg megelőzze) európai társait felszereltségben, minták számában(adatbázisban), s erre legyen forrás is...
     
    Umaksuman és miragem kedveli ezt.
  11. Umaksuman

    Umaksuman Állandó Tag

    Szerintem nem akarnak semmit bizonyítani. Ahogy írják, egy adott terület genetikai profilját akarják feltérképezni évezredekre visszamenően. A "bizonyításos rokonkeresés" echte kóser hungarikum, máshol ennek nem tulajdonítanak akkora jelentőséget.
    Ha pedig az etnikumokat manapság éppen genetikai alapon próbálják definiálni, mert úgy tűnik, hogy a régi (és főleg nem az adott etnikumtól származó) írások és a tárgyi leletek az efféle kérdésekre érzékenyek számára nem adnak elég pontos (és elég tetszetős:)) válaszokat, akkor értelemszerűen a genetika lesz a perdöntő, és bizonyító erejét csak növelik az olyan genetikai profilok, mint amit most a dánok is készítenek.
     
    miragem kedveli ezt.
  12. miragem

    miragem Állandó Tag

    Archeogenetika (régészeti genetika)

    Az archeogenetika, vagy génrégészet aránylag fiatal tudománynak számít, gondoltam, hogy
    érdemes egy rövid és érthető tájékoztató-félét ismertetni a lényegéről.
    Lehet, (sőt biztos ;)) hogy van ennél szebb, jobb tudományosabb etc., de ezt talán mindenki számára érthető.



    [​IMG][​IMG]





    Mi az archeogenetika?

    Sokan azt gondolják, hogy a DNS tanulmányozásával a jövőnkszámára fontos kérdésekre kaphatunk választ.
    Az archeogenetika, vagy génrégészet azérttanulmányozza a DNS-t hogy a segítségével jobban megérthessük
    a múltat.
    A modern molekuláris populációgenetika módszereinek felhasználásával vizsgálják az emberiség múltját, a legfontosabbháziállataink, tápláléknövényeink eredetét.

    A vizsgálatokban, régészeti leletekben megőrzött, vagy ma élő emberekből, állatokból,
    növényekből származó DNS-t használnak.
    A régészeti leletek által megőrzött DNS-t archaikus DNS- nek (aDNS) nevezzük.



    xxxxxx[​IMG]

    Az aDNS jellemzői:
    A régészeti mintákban a DNS az emberi és állati testet felépítő szöveti elemek közül a csöves csontokban és
    a fogazatban őrződik meg legtovább.
    A régészeti mintákban az aDNS kis mennyiségű.
    Ennek az okai az élőlény elpusztulása után közvetlenül meginduló bomlási folyamatok, a nukleinsavakat bontó enzimek, illetve a leletet körülvevő környezet károsító hatásai.

    Történeti előzmények:
    Azt a tényt, hogy a DNS megőrzi szerkezetét a régi biológiai leletekben is, az a kísérlet bizonyította, amikor Argentínában, egy ásatási területen talált mintegy 550 éves kána (Canna compacta) magot sikeresen kikeltettek.
    Majdnem 30 éve egy kínai nyelvű tudományos folyóiratban számoltak be először arról, hogy egy 2000 éves emberi múmia májából sikeresen tisztítottak genetikai örökítő anyagot.
    Amerikai kutatók egy 140 éves kipusztult lófajta, a quagga, múzeumban őrzött bőréből rövid mitokondriális DNS szakaszt izoláltak.
    Sikeres volt a DNS izolálási kísérlet egy 7000 éves, tőzegben megőrzött emberi agyból, egy 4000 éves múmia májából és a már kipusztult erszényes farkas bőréből is.
    Az aDNS munkák sikerlistája magában foglalja a barlangi medvék és ősbölények populáció mozgásának leírását, a kukorica termesztés során a hasznos génekben bekövetkezett változások kimutatását, az új-zélandi kipusztult moa teljes mitokondriális DNS szekvenciájának meghatározását.



    [​IMG]


    Van mamut eredmény is.
    Az állatok háziasításának genetikai történetéből megfejtették, hogy az amerikai kutyák eurázsiai eredetűek, a lovakat pedig több földrajzi régióban, párhuzamosan háziasították, hogy a szarvasmarha ősei az őstulkok lehettek és a neolitikumban élt vadkecskét fokozatosan háziasították.

    Mire használható a régészeti genetika?
    A legnagyobb kutatói aktivitás a népcsoportok genetikai történetének megfejtése érdekében van.
    Szerencsére őseink nemcsak építészeti, művészeti emlékeket és a múzeumokban látható egyéb tárgyakat hagytak ránk, hanem génjeiket is, mégpedig nemcsak örökített formában, hanem ténylegesen, az ásatásokkal feltárt csontokból kinyerhető DNS anyagi valóságában.

    Az eredetvizsgálat lehetőségei:
    A modern ember földi elterjedésének genetikai rejtvényfejtéséhez a genetikusoknak két fajta lehetőségük adódott.
    Az anyai eredet vizsgálatban, a sejtekben több száz, vagy ezer példányban is előforduló sejtrészecske, a mitokondrium DNS-e alkalmazható, míg az apai ági eredet vizsgálatára a férfi nemi kromoszóma, az Y kromoszóma egy különleges szakaszát használják.
    Az anyai ági vonal vizsgálata a mitokondriumok segítségével azért lehetséges, mert az
    utódokba csak az anya mitokondriumai örökítődnek át.
    A vizsgálatok elméleti alapját az adja, hogy az öröklődés folyamatában, a DNS-ben mutációk keletkeznek, a mutációk előfordulási gyakorisága és populáció szintű rögzülése viszont az idő függvénye.
    Az emberi populációkban évezredek során kialakult, filogenetikailag fontos mutációk vándorlás útján terjedtek.
    A populációk közös együttélése alatt kialakult mutációk megmaradnak, míg a népcsoportok szétválása után kialakult új mutációk már csak az adott populációra lesznek jellemzőek.
    Így minden populáció hordozza a közösen kialakult ősi mitokondriális mutációkat ill. a vándorlása során kialakult újabb és újabb mutációkat.
    Belátható, hogy minél inkább eltrő két embercsoportnál a mitokondriális mutációs mintázat, annál régebben történt a
    csoportok szétválása.

    Mivel ezek a folyamatok a Föld benépesítésével párhuzamosan történtek, a mtDNS variációk egy része bizonyos földrajzi helyekhez és az onnan származó populációkhoz köthető.
    A vizsgált mitokondriális szekvenciában 20000 évenként rögzülő új mutáció keletkezését feltételezve visszamehetünk az időbe és arra a következtetésre juthatunk, hogy a különböző emberi populációk mitokondriumai egyetlen egy ősanyához vezethetők vissza, aki valamikor 120 000 évvel ezelőtt élhetett, valahol Kelet-Afrikában.


    xxxxxxxxxx
    [​IMG]

    A mitokondriális Éva az a nő, akinek a mitokondriumai az összes ma élő ember mitokondriuma legkorábbi közös ősének számítanak.
    Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ez az egyetlen egy nő élt abban az időben, de csak ennek az egynek maradtak fenn a mitokondriumai a mai napig, míg a többi mitokondrium azért tünhetett el mert a többi nőnek nem születtek lány utódaik, vagy terméketlenek voltak.

    Az Y kromoszóma DNS szakaszának vizsgálata az apai eredet meghatározására alkalmazható, miután minden fiú utód
    csakis az apjától örökölheti az Y kromoszómáját.


    [​IMG]


    A Föld benépesítésének mentrendje:

    A mitokondriális és az Y kromoszóma bélyegek vizsgálata alapján ma már bizonyított, hogy Afrikában volt az emberiség bölcsője és innen indult földfoglaló vándorútjára a modern ember, a Homo sapiens sapiens.

    A vándorlás két irányban indult el.
    Az elsőn, a déli tengerparti útvonalon, az első hullám a Közel-Keletre 80-65 000 évvel ezelőtt érkezett,
    Ausztrália –Melanéziába a tengerparti “gyorsúton” kb. 60 000 évvel ezelőtt értek.
    Ebből a vándorlásból származó ágak elértek Kínába, Japánba. Ázsiába és Európába az első hullám 40 000
    évvel ezelőtt ért, míg az Új Világot, az amerikai kontinenst, az akkor még járható Behring szoroson
    keresztül 15-10 000 éve népesítették be.(?)
    A második vándorlási útvonal az un. centrális út a Közel- Keleten, Perzsián át vezetett Közép-Ázsiába, majd elérte
    Európát, Kelet,- Észak-Kelet-Ázsiát.

    Emberszabású rokonaink genetikai jellegzetességei:
    Van még egy érdekes kérdés amit csak a régészeti genetika válaszolhat meg.
    Európában, Kelet-Ázsiában és gyakorlatilag mindenütt másutt, az előemberek, az archaikus hominidák, kb. 40 ezer évvel ezelőttig éltek, amikor az anatómiailag modern emberek megjelentek.
    Egy rövid ideig az előemberek és az anatómiailag modern emberekegyütt is éltek.
    Arra nincs magyarázat, hogy az archaikus hominidák miért tűntek el és máig sem tisztázott, hogy hagytak e genetikai nyomot a modern Homo sapiens sapiens génkészletében.

    A neandervölgyi és a modern európai ember genom szinten 99.5%-ban azonos.
    A két embertípus 27 sejtmagi mutációban tért el, ezek az evolúciós szétválásuk után alakulhattak ki.
    Egy modern technológiát használó kutatócsoport az egyetlen nukleinsavbázisban való eltéréseknél, az
    eltérések 30% át közösnek találta a két hominida faj között, ezért ezt a modern ember és a
    neandervölgyiek közötti szexuális keveredés indirekt bizonyítékának tartja.
    A mitokondriális DNS szintjén azonban, nincs leszármazási rokonság a két emberfajta között.
    Míg az Európában talált legrégebbi anatómiailag modern emberi maradványok a mintegy 28 ezer évvel ezelőtt élt Cro-magnoni emberek csontjaiból nyert mitokondriális DNS szekvenciák megtalálhatóak a mai európaiaknál, addig azok lényegesen eltérnek a Neandervölgyi szekvenciáktól.

    Tehát a tudomány jelenlegi állása szerint nincs még meggyőző bizonyítékunk arra, hogy a neandervölgyi ősember genetikai nyomai megvannak e a modern európai emberekben.

    Egy új vizsgálat, 2008-ban az Altáj hegységben talált, valószínűleg a neandervölgyiekkel és a modern emberekkel egy korban élő harmadik emberszabású, mitokondriális DNS vizsgálatából azt a következtetést vonta le, hogy ez a hominida a neandervölgyiekkel és a modern emberrel közös ősön osztozott, aki valamikor egy millió évvel ezelőtt élhetett.
    A mitokondriális DNS mintázata szerint a nem a neandervölgyiekkel, vagy az anatómialilag modern emberekkel
    vándoroltak ki Afrikából.

    Mikor hasznos az archeogenetika?
    Azokban az esetekben, amikor egy populációt viszonylag kisszámú bevándorló kulturálisan, nyelvészetileg
    megváltoztatott, akkor a bevándorlók azonosított csontjaiból nyert DNS mintázatot az adott területen élő modern populációéval összehasonlítva adatokat nyerhetünk a bevándorlók genetikai jellegzetességeiről és génjeik sorsáról.
    Ilyen vizsgálatokat végeztek többek között, a Polinéziát, Izlandot és a honfoglalás kori Magyarországot benépesítők
    genetikai jellemzésére.

    A belső Mongóliában található, Kublai kán fővárosának ősi lakói genetikai jellegzetességeinek meghatározásából arra következtettek, hogy azok a ma élő Han kínaiak rokonai voltak.

    Kuba Kolumbusz előtti őslakosainak anyai genetikai mintázata a Dél-Amerikai őslakosokhoz volt hasonló,
    bizonyítva, hogy a karibi szigetvilágot először dél amerikából származó csoportok népesítették be.

    Izland első telepeseinek mitokondriális DNS-e genetikai rokonságot mutat Skócia, Írország mai
    lakóinak mintázatával.

    Koreai csontvázak genetikai vizsgálatából pedig megállapították, hogy a Koreai félsziget első telepesei délkelet Szibériából az Altáj hegység és a Bajkál-tó környékéről származtak.

    Mindezek a kiragadott példák azt mutatják, hogy emberi eredetű régészeti leletanyag genetikai vizsgálatával fontos következtetések vonhatók le az adott népcsoport eredetére, rokonsági viszonyaira vonatkozóan.

    *

    Szerző:

    [​IMG]
    Dr.Raskó István
    professor emeritus, genetikus
    MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének igazgatója

    Illusztrációk:Internet
     
    Umaksuman, prominor és yeti108 kedveli ezt.
  13. miragem

    miragem Állandó Tag

    Ősi piramisok Szudánban

    [​IMG]



    vMintegy 35 kis piramist és más sírokat tártak fel francia régészek az észak-szudáni szedeingai nekropoliszban
    folyó ásatások során.



    [​IMG]-
    [​IMG]



    A 2009 és 2012 között felfedezett ókori építmények mintegy kétezer évesek, a Kusita Királyság idejéből származnak, amely Egyiptommal, majd a római birodalommal volt határos.

    A Kusita Királyság Núbia területén (a mai Szudán északi részén) virágzott a Kr.e 9. század és a 4. század között.
    Halotti építészetére az egyiptomi piramisépítés volt nagy hatással.

    Szedeingában évszázadokon keresztül folyt piramisépítés.




    [​IMG]


    A régészeket meglepte, hogy egy viszonylag kicsiny térségben milyen nagyszámú piramist építettek: 13 építményre egy 500 négyzetméteres helyen bukkantak rá.

    "Óriási a 'piramissűrűség' a térségben.
    Több száz éven át folyt ilyen építkezés, egyre többet és többet húztak fel.
    A temetkezési hely szinte minden négyzetméterét kihasználták.
    Az építkezések mindaddig folytatódtak, amíg volt szabad hely a nekropoliszban, majd eljutottak egy olyan pontra, mikor már a régebbi sírokat kellett újra felhasználni" - magyarázta Vincent Francigny, a szedeingai francia régészeti misszió vezetője a LiveScience tudományos hírportálnak.
    http://www.livescience.com/26903-35-ancient-pyramids-sudan.html


    Francigny és a régészeti csoport vezetője, Claude Rilly a Sudan and Nubia című folyóirat legutóbbi számában számolt be részletesen a feltárásokról.

    [​IMG]-[​IMG]


    A legnagyobb feltárt piramis 7 méter széles az alapjainál, a legkisebb, amelyben egy gyermeket temettek el, 75 centiméteres.
    A piramisok teteje – a természeti elemek és az arra járó tevekaravánok által okozott pusztítás miatt – ugyan már hiányzik, de Francigny úgy gondolja, hogy az építmények zárókövét madár- vagy lótuszvirág-rajzzal díszítették.
    A piramisokat egészen addig építették, amíg még volt beépítetlen hely a nekropolisz területén.



    [​IMG]



    A piramisok alatt elhelyezkedő sírok nagy részét valószínűleg már az ókorban kifosztották.
    Szerencsére így is volt mit feltárni Szedeingában, ahol több emberi csont és néhány tárgyi lelet is előkerült.
    Közülük a legérdekesebb az az áldozati asztal, amely az anyaistennőt, Íziszt és a holtak oltalmazóját, a sakálfejű Anubiszt ábrázolja, a meroita nyelven íródott szöveg pedig egy "Aba-la"-nak nevezett asszonyt búcsúztatja el.

    ***



    [​IMG]

    Núbiai piramisok Meroë-ben

     
    Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  14. prominor

    prominor Állandó Tag

    Kié az utolsó szó?

    Lehetne hozni a példákat, hisz a miragem által mutatott jelképeken kívűl még régebbi ábrázolásokon is észre kel vennünk, hogy elődeink valamit tudhattak...

    Fuxi és Nüwa.JPG S bár ez egy később készült "kép" de az "azonos" szimbólum több mint 4000 éves......

    Amivel nekem problémám van, s talán kicsit magyar sajátosság is, genetikusok dolgozatai tartalmazzák a kutatási értékeléseket( pl. Czeizel Endre, Raskó István esetében) is.. A világ "tudományosabb" részén már rájöttek, hogy a genetikai és antropológiai vizsgálatok szigorúan tudományos alapon született eredményeit hiba egy fazékba tenni és összekutyulni a régészet, a művészettörténet(kulturális antropológia), ikonográfia-ikonológia megállapításaival...
    Az archeogenetika ugyanis nem a biológusok, antropológusok, genetikusok "ősi" minták vizsgálata alapján levont következtetéseit jelenti, hanem az előbbiek vizsgálati eredményeinek(jegyzőkönyveinek) összevetéseit (kulturantropológusok által) az archeologusok, evolúcióbiológusok, művészettörténészek azonos időből származó leletekről tett megállapításaival....
    Aggályosnak tartom a múzeumi leletekből kivont "izolált " minták alapján levont messzemenő következtetéseket is, hisz gondoljunk a németországi múmia vizsgálatokra, vagy a pennsylvániai, arizonai óriásokról tett megállapításokra...
    Na meg a magyarországi honfoglaláskori leletek vizsgálata kapcsán dúló vitákra...
    Hogy mennyire nincs összhang Magyarországon elég összevetni a témában megjelent publikációkat az MTA Régészeti Intézetének honlapjával.... www.archeo.mta.hu
     
    Umaksuman és miragem kedveli ezt.
  15. miragem

    miragem Állandó Tag

    Egy újabb újdonság...:)- Új számítógépes módszerrel rekonstruálják az ősi nyelveket

    d

    Új számítógépes módszert dolgoztak ki a protonyelvek - a modern nyelvek elődjei - rekonstruálására a kanadai Brit Columbia Egyetem és a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói.

    Az eredményeket, amelyek 85 százalékos egyezést mutatnak a nyelvészek által aprólékosan, "kézzel" kidolgozott rekonstrukciókkal, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat jövő heti számában hozzák nyilvánosságra a szakemberek.



    xxxxx x[​IMG]


    "Reményeinek szerint az általunk kidolgozott módszer forradalmasítani fogja a történeti nyelvtudományt, éppúgy, ahogy a statisztikai elemzés és a számítógép forradalmasította az evolúciós biológiát"
    - fogalmazott a kanadai egyetem munkatársaként dolgozó Alexandre Bouchard-Coté, a tanulmány vezető szerzője.
    http://www.stat.ubc.ca/~bouchard/


    Mint hozzátette, az új módszer nem fogja helyettesíteni a nyelvészek kifinomult munkáját, mégis értékes segítség lehet a szakemberek számára azáltal, hogy lehetőséget ad nekik a rekonstrukciók alapjául használt modern nyelvek számának kibővítésére - adta hírül a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.

    Az eljárás során a nyelvészek csoportokba szedik az adott ősnyelv szempontjából releváns modern nyelvek azonos jelentésű szavait, majd elemzik azok közös jellemzőit és a hangváltozási szabályok, illetve egyéb kritériumok alapján megkeresik a közös őst. A kanadai és a kaliforniai egyetem kutatói által kidolgozott új rendszer az alapvető fonetikai jelek szintjén elemzi a hangváltozásokat és a korábbi számítógépes módszereknél jóval nagyobb léptékben dolgozik.


    A kutatóknak egy sor protonyelvet sikerült rekonstruálniuk a Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni régióban és a kontinentális Ázsia néhány részén beszélt 637 ausztroázsiai nyelvből származó több mint 142 ezer szóforma alkotta adatbázis felhasználásával.
     
    prominor és Umaksuman kedveli ezt.
  16. miragem

    miragem Állandó Tag

    Kőkori dolmen Svájcban

    [​IMG]


    Bern környékén kőkorszaki sírt, egy dolment találtak meg a kutatók.
    Harminc ember maradványai bukkantak elő, az Alpoktól északra ilyen leletre még nem bukkantak.

    Szenzációs svájci régészeti felfedezésről számolt be a Past Horizons régészeti hírportál, képek és videó kíséretében.
    A Bern kantonbeli ásatáson egy kőkorszaki (neolit), valószínűleg több mint ötezer éves közös sírt, egy dolment találtak meg a kutatók.

    http://www.pasthorizonspr.com/index.php/archives/02/2013/swiss-dolmen-reveals-rituals-of-the-neolithic




    cc[​IMG]


    A sírból 30 ember maradványai kerültek elő, neolit tárgyak (köztük egy nyaklánc átfúrt gyöngyszeme), láncba fűzött állati fogak társaságában.
    Találtak tojáshéjat és kőből készült nyílhegyeket is.
    Amint azt a berni kanton régészeti szolgálata megállapította, ez az Alpoktól északra az első érintetlen halotti kamra, amelyet a tudósok feltártak.





    [​IMG]



    Ahogy a Wikipedia is írja, a dolmenek leginkább asztalokhoz hasonlító építmények, amelyek három, négy vagy több lábra helyezett széles kőlapból épülnek fel.
    Általában temetkezési helyek voltak, mind a négy oldalukat kőlapok zárták le.
    A svájci tudósok is úgy gondolják, hogy zárt teret alkothattak az egymásra helyezett hatalmas kőtömbök a sírok felett.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Megalitikus_kult%C3%BAr%C3%A1k



    [​IMG]
    Dolmen Sa Coveccada


    A svájci ásatás egyik megoldatlan rejtélye is egy hatalmas, lapos fedőkőhöz kapcsolódik.
    A 7 tonnás tömböt valószínűleg egy gleccser sodorta a környékre, ám a tudósok így is vizsgálják még, hogy miként helyezték a dolmen tetejére ezt a hatalmas sziklát a kőkori emberek.
    Ez a 3 méter hosszú, két méter széles és 1 méter vastag tömb fedte ugyanis a sírt.
    A helyszínt akkor fedezték fel, amikor egy helyi gazda megpróbálta elmozdítani a sziklát a helyéről.





    [​IMG]
    x


    A neolit ékszerek mellett középkori tárgyak is előkerültek a dolmen felsőbb rétegeiből.
    Ez azt bizonyítja a régészek szerint, hogy a síremléket már a középkorban is ismerték.
    Feltehetően a 13. századig állhattak a dolment alkotó hatalmas kövek.

    A svájci neolitikum az i.e. 5. évezred közepén kezdődött, és egyidejű a vonaldíszes kultúrával Közép-Európában (így Magyarországon is akadnak leletek e korból), illetve a balkáni vincai kultúrával.
    Így a további kutatások feladata lesz, hogy tisztázzák a kapcsolatot az Alpok környékén és a Kárpát-medencében talált leletek között.


    F:.origo.hu
     
    prominor és Umaksuman kedveli ezt.
  17. prominor

    prominor Állandó Tag

    Az ember számára azért meglepő, hogy egyes "tudósok" milyen megállapításokat tesznek, mert az olyanféle kijelentéseket mint " a tudósok még vizsgálják, hogy hogyan volt lehetséges ....", már évszázadokkal ezelőtt a gyakorlatban egyszerű földmívesek, iparosok alkalmazták...
    pl. két válasra alakított kőhasábot egymással párhuzamosan beépítési helyükön elhelyeztek, a beépítendő távolságra egymástól, s úgy, hogy alappontjuk a hasáb cca. harmadára essen. Majd a harmadpontokon egy-egy gödröt ástak harmad mélységig, a hasábokat továbbhúzva beleejtették a gödrökbe, kézi emelőkarok segítségével + saját súlyával függőlegesen ékelték, majd rézsűsen feltöltöttek a tetejükig.. A lejtőn fatörzsekből álló görgökkel "felvitték" az "áthidalót"... amit előzőleg picinyt megvéstek, hogy a "vállakra" illeszkedjenek, s az oldalirányú mozgásokat megakadályozzák...
    Ezután már csak pár ezer évet kell várni az okos régészekre, hogy legyen mit találgatniuk...
     
    miragem és Umaksuman kedveli ezt.
  18. miragem

    miragem Állandó Tag

    ******

    Hát igen.
    Magyarázatoknak nem vagyunk hiányában, és a tudósokat az se zavarja, ha az elméletük köszönőviszonyban
    sincs a valósággal.
    Hogy állították fel azokat a gigantikus köveket olyan helyeken, ahol se lejtő se gödör ;)?

    [​IMG]-[​IMG]


    [​IMG]



    [​IMG]-[​IMG]
     
  19. prominor

    prominor Állandó Tag

    A lejtőn is van megállás....

    Bocs de nem magyarázatot, hanem a gyakorlatot írtam le, s azt csak azért nem írtam oda , ahol nem volt lejtő azt szintén megépítették, majd a munka végén elhordták.... mert azt gondoltam ez egyértelmű....
    De elég csak a Göbekli Tepére gondolni mikor épült, s a "dolmenek" többsége mikor épült... S ugyebár amit pár ezer évvel korábban tudtak esetleg, ha nem is mindenki de akadt aki szintén tudta, tudhatta később is....

    Vagy mégsem?....
     
    atapata és miragem kedveli ezt.
  20. miragem

    miragem Állandó Tag

    Kb. 9000 éves, eddig ismeretlen civilizációra bukkantak

    [​IMG]*[​IMG]


    Az Arab-félszigeten végzett ásatásokon új bizonyítékokat találtak egy korábban ismeretlen civilizáció létezésére.
    A több ezer évvel ezelőtti civilizáció fontos kérdéseket válaszolhat meg az emberi evolúcióval és az állattartással kapcsolatban.


    Több száz kődarabra bukkantak a Szaúd-Arábiában lévő Al Magar régióban.
    Többek között kőeszközöket, nyílhegyeket és mindenféle állatszobrokat találtak, köztük bárány-, kecske- és struccszobrokat.
    A legérdekesebb lelet azonban egy lóhoz hasonlító állat volt.



    [​IMG]


    Képgaléria:

    http://www.scta.gov.sa/en/<WBR>Antiquities-Museums/<WBR>ArcheologicalDiscovery/Pages/<WBR>Photogallery.aspx


    A szaúdi turisztikai és régészeti bizottság vezetője azt állítja, hogy a radiokarbonos vizsgálat kilencezer évesre becsüli a leletek korát.
    A felfedezés azért fontos, mert azt mutatja, hogy a terület fontos civilizációs központ volt egykor.
    Egy fejlett, kora kőkorszaki, lovakat tartó civilizáció szülőhelye lehet a terület.


    A lószobor hatalmas, több mint 135 kilogrammot nyom, látni rajta a ló fejét, pofáját és a különböző testrészeket.
    Az ásatásokon találtak kisebb lószobrokat is, amelyekre a szerszámokat is véstek, mindez azt jelzi, hogy háziasították a lovakat.
    A régészek eddig úgy gondolták, hogy a lovakat nagyjából hatezer évvel ezelőtt domesztikálták Kazahsztánban.
    Az új bizonyítékok alapján most arra gyanakszanak, hogy több helyen, közel azonos időben kezdődhetett az állatok háziasítása.

    A terület nem volt mindig ilyen száraz, évezredekkel ezelőtt valószínűleg csapadékosabb és füvesebb volt az Arab-félsziget ezen része.
    Ez kedvez a lótartásnak is, a szavannához hasonló környezet kiváló terület volt az állatoknak.
    A területen nemcsak ez a civilizáció élt, találtak ötvenezer éves kőeszközöket is, ez azt jelenti, hogy a hely barátságos volt az embereknek.




    [​IMG]

    **
    horse-cave.jpg
    ***[​IMG]*[​IMG]

    Források:
    Magyar szöveg-mult-kor.hu
    http://www.bbc.co.uk/news/<WBR>science-environment-21538969
    http://www.saudiaramcoworld.<WBR>com/issue/201203/discovery.at.<WBR>al-magar.htm
     
    atapata és Umaksuman kedveli ezt.

Megosztás