Moszkva figyelmeztetett, hogy támadás érheti a brit diplomatákat, akik visszatérnek Kijevbe a sikertelen orosz ostrom után. A Kreml arra is felhívta a figyelmet, hogy csapást mérhet a NATO-országokra, mint Nagy-Britannia, amely Ukrajnát támogatja. Oroszország komoly aggodalmát fejezte ki, hogy a Nyugat felfegyverzi az ukrán erőket Putyinnal szemben. A Kreml védelmi minisztériuma azután tette ezt a megjegyzést, amikor James Heappey, védelmi miniszter támogatásáról biztosította az ukránokat, az Oroszország elleni légicsapások miatt.
A Kreml arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság katonai támaszpontjait veheti célba az Ukrajnának nyújtott brit támogatás miatt, ugyanakkor hozzátette, hogy a védelmi miniszter Oroszország bombázásáról szóló „provokatív” beszéde után Kijevbe visszatérő brit diplomatákat is érhet támadás.Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy légicsapások érhetik az Ukrajnának fegyvert szállító NATO-államokat. Figyelmeztetett: „Jól értjük-e, hogy a katonai szállítások logisztikájának megzavarása érdekében Oroszország katonai célpontokra csaphat le azon NATO-országok területén, amelyek fegyvert szállítanak a kijevi rezsimnek? Végül is ez közvetlenül vérontáshoz vezet nem csak Ukrajna területén. Ha jól értem, Nagy-Britannia ezen országok közé tartozik?”
Szavai azután hangzottak el, hogy a brit fegyveres erők minisztere, James Heappey kijelentette, hogy az Egyesült Királyság támogatja az ukrán légicsapásokat az orosz infrastruktúrák ellen. Hozzátette, hogy „teljesen legitim” lenne, ha brit fegyvereket alkalmaznának ilyen támadásokban, bár jelenleg erre még nem gondolnak. Heappey azt is közölte, hogy Nagy-Britannia újrakezdi az ukrán csapatok kiképzését Ukrajnán belül, ha a konfliktus „befagy” a keleti donyecki és luhanszki régiókban.
A feszültség jelentős kiéleződése miatt Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy megtorlásként kész visszavágni a kijevi „döntéshozó központokra”, még akkor is, ha brit és más nyugati diplomaták is jelen vannak ott. Eközben Tobias Ellwood, a védelmi bizottság elnöke azt mondta, Heappey kijelentései „okokat adhatnak arra, hogy megtorló támadások induljanak például Lengyelország ellen”. Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország nyugati célpontokat találhat el Ukrajnán kívül, és azt mondta a The Timesnak, hogy a Nyugat „egyre inkább beavatkozik ebbe a háborúba”.
Ez azután történt, hogy Boris Johnson a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia újranyitja kijevi nagykövetségét két hónappal azután, hogy a háború kitörésekor a személyzetet evakuálták. A nagykövetség ezen a héten nyit ki a „biztonsági helyzettől függően”. Melinda Simmons, az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövete várhatóan az egyik első diplomata lesz, aki visszatér.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijevi látogatásán bejelentette, hogy „heteken belül” amerikai diplomaták is visszatérnek a fővárosba.
Heappey az orosz utánpótlási vonalak elleni ukrán támadások támogatására reagálva a Kreml szóvivője azt mondta: „Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kijevi rezsim londoni akciói hatására azonnal arányos válaszlépésekhez vezethet.
„Ahogyan figyelmeztettük, az orosz fegyveres erők éjjel-nappal készen állnak arra, hogy nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel megtorló csapásokat indítsanak a kijevi döntéshozó központok ellen. A nyugati országok tanácsadóinak jelenléte az ukrán döntéshozó központokban nem feltétlenül jelent problémát Oroszország számára a megtorló akció megindításáról szóló döntések meghozatalában.”
Heappey még azt mondta, a nemzetközösség által nyújtott fegyverek képesek olyen célpontok elleni akcióra, mint például a brjanszki olajraktár, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy megállítsák a vérengzést Ukrajnában. Kitartott amellett is, hogy Ukrajna továbbra is megnyerheti a háborút, ha a Nyugat továbbra is biztosítja a szükséges felszerelést.
Eközben 40 NATO- és EU-védelmi miniszter találkozott tegnap Németországban, hogy megállapodjanak abban, hogy nehezebb fegyverrendszereket küldjenek Ukrajnába. Hetekig tartó tépelődés után Németország bejelentette, hogy 50 Gepard légvédelmi rendszert fog szállítani. Ezt követte az Egyesült Államok és Európa kemény kritikája, miszerint túlságosan habozott nehézfegyvereket szállítani, mivel attól tartott, hogy kiszélesíti a konfliktust.
A kritika azért is hangzott el, mert az amerikaiak szerint az elvesztegetett idő újabb áldozatokhoz, anyagi és társadalmi károkhoz vezethet. Eddig több állam ódzkodott és különbséget tett védekező és támadó fegyverek között. Ez pedig ürügyként szolgált egyes államok segítségnyújtásának elmaradására. Ez az idő pedig már elmúlt.
