A mai pedagógus társadalomról jó véleményem van, nemcsak azért, mert én is közéjük tartozom..Nem szeretem, ha külföldi példákat hoznak fel, mivel ez Magyarország. A környezet_gazdasági, társadalmi- annyira más minden nemzet esetében. Saját történelemmel, néplélekkel, sajátossággal. És ez így van jól. Nem gondolom, hogy köreinkben-"magyar pedagógus "- kevesebb elkötelezett, hivatástudatból, / 2013 előtt éhbérért/ dolgozó kolléga lenne, mint bárhol a világban. Ezt a környezetemből, tapasztalatból mondom. A megkeseredés ellenére még mindig a gyerekek szeretete, megbecsülése, a fejlődés, változás, színvonalemelés hatja át a magyar pedagógus mindennapi munkáját. Az értekezleten pedig oda ül mindenki, ahová kedve tartja...Kedves Kollégák! Régóta követem ezt a fórumot. Amikor kérdeztem – hamar választ kaptam (utólag köszönet: kros, Bölcs bagoly).
A mai pedagógusok zöméről nincs jó véleményem. Nem szakmai felkészültségben látok problémát, hanem - talán az egész magyarságot is jellemző borúlátásban, pesszimizmusban, kishitűségben. 1 példa: akármilyen értekezlet, megbeszélés előtt 5 perccel – a pedagógusok a hátsó sorokat kezdik feltölteni s az első sorok üresen maradnak. Mit várnak el a gyerektől ezek a tanerők? A megfelelő tanári attitűd kialakítása nem könnyű – belső motiváció nélkül lehetetlen. Amúgy a finn példa nem rossz, de nálunk jelenleg lehetetlen lenne megvalósítani. További példákkal nem rabolom az olvasók idejét, csak még annyit, nagyon tetszik, hogy ezen a fórumon író pedagógusok zöme nyitott, pozitív hozzáállással tekint a rá váró munka elé.
Utoljára módosítva: